A Könyvtár

by **Lizbet** Kedd Júl. 29 2014, 14:38

A hirdetést már láttátok, az eddig ismeretlen épületet könnyűszerrel megtaláljátok. Érkezzetek meg a könyvtárba \o/

Hírdetés:

Határidő: 08.05.
Szókövetelmény: 250

by **Shukaku** Kedd Júl. 29 2014, 17:46

Ez a felhívás bezzeg nem kerülte el a lány figyelmét, mint amiképpen egyébként rengeteg más küldetés igen. Általában csak átsiklott a tekintete a hirdetőtáblákon, és csak kiszortírozta mindet. Ezért harcolni kell, ez túl veszélyes, ezért még ölni is kell, ezért csalni kell, ezért hazudni, ezért lopni, ez még nem is ír semmit… etc, etc, etc. A legtöbb küldetés vagy kaszabolós grindelős volt általában, vagy csak egy ilyen hozz el nekem három almát és négy körtét a gyümölcsöskertből… és ugye az ilyen küldetésekről mindenki tudta, hogy csapda, szóval Shu is messziről elkerülte őket. Azonban a könyvtár felirat megragadta a tekintetét. Az arannyal már nem is foglalkozott, persze keresett ugyan apró betűs részt, de nem volt szokatlan, hogy fizetnek valamiért… papírgyűjtés is létezett a világon, és ott még nem is értékes könyveket gyűjtöttek. Talán valaki most akar elindítani egy könyvtárat, és ez egy remek módszer arra, hogy feltöltse. Az emberek beviszik az olyan könyveket, amik nekik nem tetszenek, és másoknak majd biztosan tetszeni fog. Ez is régóta működött már a kinti világban, bevittél egy könyvet és választhattál érte egy másikat. Persze az arany talán jobban is motiválja az embereket, és biztosan ezért döntött így a küldetés kiírója is, hogy azza honorálja az adományokat. Azonban ez az egész hatalmas dilemmához vezetett. Mindketten a szoba közepén álltak, és bámulták a kis könyvszekrényt.
-De melyik könyvet vigyem el Timidus? Mindegyiket nagyon szeretem…
-Alig van könyved.
-Persze! Chan könyvtára tele van könyvekkel, felesleges lenne nekem is ide begyűjtenem egy második példányt is. Amit megveszek azt is beteszem a könyvtárba, hogy más is elolvashassa.
A sárkány hirtelen csipogott egyet, majd bedugta a fejét az ágy alá, matatni kezdett a nyeregtáskájában, és előhúzott egy kötetet.
-Vidd ezt!
-De hát… ez a tiéd.
-Igen. Odaadom.
-De… ezt tőlem kaptad ajándékba.
-Igen. Már elolvastam.
-De… most visszaadod az ajándékot?
-Igen.
-De… nem tetszik?
-De tetszik.
-Akkor? Miért adod vissza?
-Mert könyvre van szükséged, és én már elolvastam.
-És… ha még egyszer el szeretnéd olvasni?
-Minek? Elolvastam, megjegyeztem.
-De… ajándékot tovább ajándékozni… nem illik…
-Miért nem?
-Mert… azért mert… nem tudom…
A sárkány félrebillentette bal fülét, és értetlenül meredt a lányra. A könyv számára információforrás volt. megkapta az információt, innentől kezdve pedig mi is lehetne jobb felhasználása, minthogy részt vegyenek vele egy olyan küldetésen, ahova az idomár el szeretett volna menni. Shu elmosolyodott, és átvette a könyvet.
-Paulo Coelho: A fény harcosának kézikönyve. Biztosan szeretnéd beadni?
-Persze. A fény harcosa megosztja másokkal a tudását. Tudja, hogy aki segít, annak segítenek is, és tovább kell adnia azt, amit tud.
-És… akkor ezzel most segíteni szeretnél másokon? Ez nagyon kedves tőled, Timidus.
-Kedves? Akkor szívesen.
Timidus ugyan nem értette, hogy minek kell annyira lelkendezni egy ilyen egyértelmű döntésen, de azt már megtanulta, hogy a lány örül, ha megköszöni a dicséretet… és őt elégedettséggel töltötte el, ha az idomár örült.
A könyvtárhoz érve kopogtattak, de nem léptek még be… a küldetés nem írta le, hogy mikortól van a nyitás, így inkább úgy döntöttek, hogy megvárják a többi érkezőt, hátha már az akció előtt elcserélhetnek valami szép könyvet. Biztosan rengeteg kincsre lehet majd itt akadni, és Chan is örülni fog, ha visznek pár kötetet a könyvtárban. Á propos Chan… egy ilyen eseményen biztosan ő is itt lesz…

by **Yue** Kedd Júl. 29 2014, 19:05

Inuuu! -ordítottam Inu-nak. -Ide tudnál jönni?-kérdeztem Inu-tól.
-Nem!-mondta Inu elég határozottan.
-Veheted úgy, hogy nem kérdés hanem parancs volt! -mondtam Inu-nak aki azután ide is jött.
-Megyünk sétálni.-mondtam Inu-nak.
-Ezért hívattál ide?-kérdezte kicsit morcosan Inu.
-Aha!-mondtam Inu-nak majd gyorsan felvettem Inu-t és rohantam ahogy tudtam mert Inu tuti, hogy nem akart kimenni a lakásból, én viszont cukrászdába akartam menni mert vagy 1 hete nem ettem sütit. Gyorsan a cukrászdánál voltam, mivel futottam mint egy hülye így nem csoda. Bementem a cukrászdába és egy halom sütit rendeltem, közben Inu morcosan nézett. Miután befejeztem a sütizést fizettem, majd kimentem a cukrászdából és akkor láttam meg egy hirdetést ami a többi között jobban érdekelt mint a többi. Megnéztem, hogy ki a feladó és a feladó egy Gyoubi nevű illető.

"Minden egyes könyvért
egy erszény arany jár"

-Inuuu.-szóltam Inu-hoz. De mondhatni, hogy a rózsaszín cukiságból most sötét démon lettem.
-I-Igen Haruka?-kérdezte Inu.
-Noymás haza, keresünk egy könyvet ami nem kell! Vagy is lesz miből válogatnom!-mondtam Inu-nak majd megint felvettem Inu-t és mint a gyorsvonat úgy mentem haza és kerestem egy könyvet. Miután megvolt, hogy melyik könyv nem kellett szintén gyorsvonatmódban mentem vissza ahol a hirdetés volt. Pontos helyet nem írt. De mivel Inu engem mindig elrángatott sétálni így már szerintem csukott szemmel is tudnék menni. Lehet, hogy nem tudom, hogy hol van a könyvtár, viszont legalább nem tévedek el ha nem találnám meg. Nem kellett sokat keresgélni a könyvtárat. Addigra Inu szerencséjére már nem voltam démon módban. Láttam, hogy van ott egy lány, az a lány nem volt más mint Shukaku. Mivel Timidus és Inu nem voltak annyira jóban így nem tudom, hogy jó ötlet-e, hogy odamenjek. Nem hinném, hogy Timidus megkedvelte Inu-t. Tettem egy próbát. Odamentem Shukakuék-hoz.
-Szia Shukaku, szia Timidus! -köszöntem.
-Sziasztok. -köszönt Inu is.

by **Chancery** Kedd Júl. 29 2014, 19:37

-Dant nem zavarta a hideg; két pehelypaplan közé fészkelte be magát, és a belsejében úgy áradt szét a meleg, mintha forró teával vigasztalódna. A szél azonban mégis utat talált a tudatába, mint ahogy az otthonává vált öreg viktoriánus ház ablakkeretein és küszöbei alá is behatolt. Álmában hallotta, ahogy süvölt a szálloda körül, ahol mint kisfiú egy telet töltött. Álmában visszaváltozott azzá a kisfiúvá.*
Nem sok ideje olvasok fel hangosan, hisz Álomkelő a fejemben így is hallotta mindent, amit olyankor gondoltam. Egyszerűen csak most ehhez volt kedvünk. Nem akart turkálni, láthatatlan csatornát nyitni, főleg mostanság, én pedig beszélni akartam, akármiről, viszont nem tudtam.
Így egyszerűen kinyitottam aktuális könyvemen, Stephen King Álomdoktor-át, és felolvastam neki a szoba csöndjében.
Valójában már jóval előbb tartunk a történetben, ez a rész viszont Álom kedvence, mikor Dan visszaemlékezik egyik Panoráma hotel-beli kalandjára. A slagra, és a kígyóra. A Ragyogás mindig is egyik kedvenc történeteim közé tartozott, és bár az Álomdoktor nem üti meg a szintjét, egész jó olvasáshoz.
~Amúgy gondolkodtál már, mit viszel?~ -kérdezte a macska, mikor véget ért a fejezet. Ezúttal elmosolyodtam.
-Inkább miket. Nem tudom. A könyvtárból nem viszek semmit, mert ki tudja, kinek lesz rá szüksége. De azokat mindenképp berakom, amik kétszer is megvannak.
Persze ebből nincs sok, de már mindegyik az inventorymban csücsül, és most, hogy az olvasást is befejeztem mostanra, ideje elindulni a hirdetmény által nevezett címre.
Mire odaértünk, már négyen is voltak ott. Szerencsémre négy ismerős arc. Álomkelő egy picit meg is torpan, mikor felismeri Inu szagát a távolból, és kell neki pár másodperc, amíg összeszedi az akaraterejét; én türelmesen megvárom, a nagy adag könyvet egy digitalizált szatyorban tartva a kezeim között. Végül sikerül odaérnünk, mindenki az ajtó előtt várakozik, nem kell nagy észmunka ahhoz, hogy kitaláljam, a nyitásra.
Mosolygok. Úgy, mintha az elmúlt hónapokat elsöpörte volna a szél. Jó érzés Shukakut ismét úgy látnom, hogy tudom, nem ellenségek, hanem céhtársak vagyunk. Jó búcsút inteni azoknak a fekete kígyóknak, akik megmérgezték az eszem és hülyeségekkel traktáltak rendkívül sokáig. Mosolyomban mégis van még némi szomorúság... de az már más miatt.
-Sziasztok. -köszönök felvidultabb hangon. Álomkelő nem szól semmit, csak leül a lábaimnál, mikor megállapodunk Shukakuék mellett, majd elkezdi a mancsát nyalogatni, pedig nem sétáltunk olyan sokat. Talán csak a remélhetőleg-már-nem-annyira-szemtelen farkast próbálgatja, hogy beszól-e vagy sem.

*Szántó Judit fordítása, részlet Stephen King: Álomdoktor c. könyvéből

by **RenAi** Kedd Júl. 29 2014, 21:24

- Ehmmm…>.> - Hívtam fel magamra a figyelmet.
- Ehhem… elnézést, utat! Utat kérnék! – Törtettem előre alacsony testemmel a hirdetőtáblán, magam sem értem de elég nagy a sor így biztos valami érdekesség lehet kitéve..oO Kissé nehézkesen de sikerült utat törnöm magamnak, majd elég közel férkőznöm a hirdetőtáblához hogy ráfókuszálva elolvasshassam, mindazt ami ennyire felkelti mások érdeklődését. Talán event? Küldetés? Vagy valami új kasztváltozás?... Tippelgethettem volna a végtelenségig, de ehhelyett mindet elolvasva, és kiszűrve az emberek ontotta morajt, sikerült felfedeznem azt, ami oly sokmindenki kíváncsiságát felkeltete. És ugye ami sokmindenkit érdekel, az tudhat valamit. ^^ Így a rövidke üzenetet elolvasva gondolkodóba estem. Érdekesnek tűnt és ugye a pénz sosem jön rosszul, főleg a mai süti árak mellett…>.> Az utóbbi időkben inkább megcsináltam magamnak… ezzel is fejlesztve a készségeimet. Bár nem volt könyven, a mangámon kívül, de tényleg… nekem miért nincs könyvem? Szeretek olvasni, de valahogy túl lefoglalt itt minden hogy különösebben foglakozzak vele. oO Azt hiszem ez az alkalom csúszni látszódik… Vehetnék könyvet pénzem lenne rá… de nem is tudom, akkor mindenki így tehetne…

Hazafele gondolkodóba estem, magam sem értettem hogy mégis miért foglalkoztat ennyire. Hisz ha nincs könyvem akkor nincs, ha nem tudom leadni akkor felesleges rágódnom is rajta… Belépve az ajtón levettem a cipőm, rossz berögződés hisz itt nem igen kéne…
- Tadaimaa~ - Szólaltam fel, bár tudtam hogy a ház üresen fog kongani, hisz ma Jin vásárol be, így ő valószínű csak később ér haza, főleg ha bazárra is kinéz…
Majd leültem az asztalom mellé, ahol egy penna és pár papírlap hevert… pár pillanatig figyeltem, feszült csendben, magam sem tudom miért… talán vártam valami isteni sugallatott, amit mint ha valami csoda történt volna meg is kaptam. oO
- Én írok könyvet! o/ – Kiáltok fel lelkesen, majd kapok is a pennához…majd ismételten beáll a csend…
~De miről is írhatnék?… - Kerekedtek el a szemeim és gondolataimra zsibbadó sötétség hullott, elnyomva ezzel minden fantáziám, kreativitásom és ötletem… QQ Majd felpattantam az asztaltól, és idegesen járkáltam a házban, talán kerestem az ihhletet? Fogalmam sem volt, de úgy érzetem mozgásra van szükségem. Majd a konyhába kikötve a tálcán hagyott süti felé vettem az irányt, bele haraptam, és mint akibe a fogfájás, úgy hasított belém a felismerés, hogy írhatnék egy receptkönyvet, a kedvenc sütieimről. Aincardban mindenki azt mondta hogy finomak, így rossz dolog csak nem sül ki belőle, hehe.

Vissza captattam az asztalhoz, majd a pennát a kezembe véve, céltudatosan a papír felé emelve elkezdtem.

Ai – Kedvencek válogatás.
Édes élet, álom ízek

Goji – bogyós kesu tekercs ^^

Ami a tésztához szükséges:
- 8 deg Datolya – Vagy ahhoz hasonló termés, amit a harmadik szinten a piacon beszerezhető. Vigyázz a zöld mérgező, nem kívánt hatásai például a haj hajszínváltozás, bár egyeseknél ez a bőrszínre is kiterjedhet. Tapasztalat ^^”
- Egy marék goji bogyó – ami mazsolával is helyettesíthető, bár a goji bogyó ritka és értékes, ezért drága is, viszont ha ajándéknak szánod akkor megéri rá a pénzt.
- Némi kókuszreszelék. – Mértéket nem adok, ízlésedre van bízva. :3 –
- Vanillia rúd. – A bolhapiac standjánál is gyakran árulják.

Töltelékhez:
Úgy 12 dkg kesudió. – Persze csak ha nem vagy alergiás rá.
Egy marék darált dió. – Finomabb héj nélkül.
Kétt evőkanál agave szirup, vagy méz – Vigyázz a méhek csípősek. ><”
Fahéj és narancshéjízlés szerint.

Ha az inventoridban minden szükséges item meg van hozzá, akkor csupán pár kattintás és máris frissen és készen tálalhatjuk. :3

Megvakaram a tarkóm, vissza olvastam, és magam sem gondoltam hogy ilyen egyszerű lenne egy könyvet írni, így még folytattam sok-sok finomsággal, sóssal és édessel egyaránt. ^^
Már zsibbadt a kezem, vagyis valami ahhoz hasonló érzés kezdett el lüktetni a kezemben, mire észbe kaptam. Visszanéztem, rendeztem a lapokat, majd már csak kíváncsiságból is megnéztem hogy mennyi receptet írtam is fel. Majd újra számoltam, mivel kissé sokallottam. ><” De az eredmény stimmelt, negyvenhét kis kedvenc került a listára. Összeragasztottam az oldalát, és egy borítót is barkácsoltam neki, némileg keményebb papírból, és egy cuki szakácslányos rajzzal. Boldog voltam, ámbár feltűnt hogy elég sok idő is eltelt vele… Oda sétálgattam Jin polcához, neki sok könyve volt, ő szeretett olvasgatni. Majd elsétáltam mellette, és meg is indultam vissza a koordinátákhoz. Amint oda értem, a hatalmas könyvtárhoz, kicsit megszeppenve álltam előtte, és a kezemben lévő könyvecskét kezdtem el bámulni, hogy vajon elfogadják-e. De egy próbát megér, legrosszabb esetben elküldenek, de arra is van megoldásom természetesen. ^^

by **Suzume** Szer. Júl. 30 2014, 09:58

Egyre inkább csak gyűltek a feladatok a számomra, annyi mindennek utána kellene járnom és megcsinálnom. Van egy csomó pletyka különleges itemekről, legendás fegyverekről és helyszínekről aminek nem ártana leellenőriznem a hitelességét. Akkor kémkednem kellene Anat után, ki kellene robbantanom egy forradalmat, ki kellene fizetnem az aranyat Szophie-channak, el kellene kezdeni gyűjteni érceket a magasabb szintű cuccokhoz, meg kellene csinálni a teljesítményeket… és ezek csak azok amiket én találtam ki magamnak a questekről amiket a játék ad még bele se kezdtem. Nagyon remélem, hogy nem most sikerül valahogy kiloggoltatni minket mert tuti hülyét kapok. Bár attól független, hogy mennyi mindent terveztem magamnak mégis a küldetéstábla előtt tobzódok és az elérhető questeket vizsgálom. Valami egyszerű kellene… Nem kellet sok, hogy találjak egy elég jót.
- Minden könyvért egy erszény arany… - Motyogom magamban. Kíváncsi vagyok mennyi is az erszény arany. Sok veszteni valóm nincs ráadásul esetleg találhatok pár infót amire szükségem lehet. Ahogy a küldetést elfogadom már kapom is a koordinátákat. Nekem ugyan nem voltak könyveim de sok njk házában igen szóval előbb egy kis beszerző körútra mentem .:3
Nem volt nehéz bejutnom a lakásokba a képimmel, főleg, hogy sok njk-nál szabadon lehetett ki-be járkálni. Összeszedtem tíz-tizenöt random könyvet és elindultam a kijelölt helyre. Érdekes mert a koordinátáknál ahová a küldi vezet egy olyan épület állt amit eddig nem sűrűn láttam. Ezt most valami divat lett a játékban vagy mi? Először az a torony, aztán a falu most meg ez tűnik elő a semmiből. Úgy látszik most ez a divat. Vagy csak én leszek egyre vaksibb…

by **Anatole Saito** Szomb. Aug. 02 2014, 20:30

- Minden egyes könyvért egy erszény arany jár... - olvasom hangosan az új hirdetés szövegét Aldonak, mintha bármit is értene belőle Razz

Mondjuk nem tudhatom, hogy mennyit ért az emberi beszédből, hiszen sosem volt még alkalmunk beszélgetni. Sőt, az külön gáz, ha ő érti az emberi nyelvet és én vagyok az, aki nem ért macskául, merthogy ebben az esetben a macska lényegében okosabb, mint én O.o Na de ha ez a lehetőség valóban fennáll, akkor miért nem beszél hozzám? Vagy ahhoz tovább kellene fejlődnie? És különben is, miért fontos most ennek a boncolgatása? facepalm

egy a lényeg, még nem tudunk beszélgetni egymással.
A hirdetés szövege viszont még inkább elgondolkodtat. Eleve miért kellett létrehozni egy vadonat új könyvtárat. Eddig is volt honnan beszerezni az olvasnivalót, időnként ellátogatok én is kölcsönözni valamit, ami a horgászat mellé jó párosítás a hasznos időtöltésre. Nem viccelek, olykor még a macskának is felolvasok. Ha Timidus nevelésében hatással voltak a Shu által olvasottak és tanítottak, akkor Aldonál ez miért ne válhatna be? Tudom, hogy csak egy adatsor az egész macska és hogy akármennyire is domesztikált, akkor is mob, na meg idomár sem vagyok, de ettől függetlenül még jólesik a társasága és hízelgő a gondolat, hogy taníthatok neki bármit is, annak ellenére, hogy a kasztom nem kompatibilis ezzel.
Na de térjünk vissza a hirdetéshez! Miért akar valaki könyvet venni? Gondolom azért, hogy gyarapítsa a könyvtár állományát. Konkurenciája akar lenni az eddiginek? Vagy ez lesz az új biznisz? Emberek érc és növény helyett ezután könyvekkel fognak kereskedni? Adja az ég, hátha olvasnak is majd a kölykök! Csinálni kellene olyan vetélkedőket komoly jutalmazással, amiben könyvekből szemezünk ki olyan kérdéseket, amelyre a választ csak akkor tudják megadni, ha elolvasták az adott művet! Nyehehe, kis pedagógia Razz

Na de most már nagyon böki a csőröm, hogy mi ez az egész, így hát a macskával a hónom alatt meglátogatom ennek a bizonyos Gyoubinak a könyvtárát. Nem okoz nagy meglepetést az, hogy kikkel futok itt össze, Shu jelenlétére mérget vehettem volna. Illedelmesen köszönök a hölgyeknek, majd körbeszaglászok kicsit, hátha ráakadok valami bennfentes emberkére, aki elmagyarázza mi is ez az egész. Aldot kivételesen nem hagyom elcsatangolni, a kezeim között nyugiban pillog és szimatolgat, Álomkelőt látva persze gyorsan elfordítja a fejét, mintha észre sem vette volna, pedig biztos vagyok benne, hogy még sorokkal lejjebb is a cicalány után lesekszik majd Razz

by **Ryuu** Szomb. Aug. 02 2014, 21:44

Nem is tudom, hogy hol olvastam már, de lényeg a lényeg, hogy egy ideje ott motoszkált a fejemben. Kellenek könyvek! Akkor kapok pénzt! *.* Nagyon sokat kivett most a pénztárcámból egy jártasság újra vétele és nem is haladok olyan gyorsan mint szeretném a szintek visszaszerzésével. Ha jól számolom a harmadik szintet sem ütöm meg, és pénzügyileg a nullán vagyok. Nem tudok mit csinálni! Pedig kompenzálnom kéne felszerkókkal a pontjaim hiányosságát.
Szóval eldöntöttem, hogy minden könyves küldit elvégzek és minden kis okostojást kifaggatok affelöl, hogy merre vannak könyvek illetve, hogy hol tartja őket! Suspect

Volt amelyiknek csak meg kellett említenem és adta is oda szépen sorban. Razz

Sasuga ore! Cool

Szóval amennyire csak tudtam megtömtem az inventorymat könyvekkel.... aztán odaérve.... rájöttem, hogy lehet, hogy rosszul képeztem le a dolgokat. Az is lehet, hogy itt kell találni könyvet nem? Vagy ide kell hozni, vagy itt kell rálelni! Hát én már nem tudom. @.@

Nem mondom, szép darab volt ez a könyvtár és nem is nézett ki egy kis satnya viskónak. Jól fel volt szerelve desing ügyileg, de belépve csak pislogtam ki a fejemből. Hát szó ami szó, nem nagyon volt ez takarítva vagy rendbe szedve egy ideje, az fix.

Én meg itt vagyok egy rakás könyvvel. Hát még nem kezdek el pakolászni, annál is inkább mert még nem találtam senkit sem. Ha lehet, hát bemegyek, ha megállítanak, akkor beszédbe elegyedek velük. Előbb fő a tájékozódás. Ismerni kell a helyet. Nem hiszem, hogy olyan könnyen megúsznánk a dolgokat, elvégre ez egy küldetés vagy mi.... ha már küldetést adó táblán láttam. Azon kellett, hogy lássam, hol máshol olvastam volna azt a feliratot? o.O
Hátha vannak ismik.... x3

by **Joey Chrome** Vas. Aug. 03 2014, 16:05

- Joey, megint mit művelsz? - kérdezte George, mikor Rebecca-val (akinek teljes neve Rebecca Gwendolyn Marshall) azt látta, hogy a bolt előtt állok egy táblával, amin az alábbi állt: „Könyv leadó. Csak felesleges könyveket fogadok el!”
- Könyvet gyűjtök!
- Miért?o.o
- Mert találtam egy hirdetést, amit egy Gyoubi nevű alak adott fel, hogy minden egyes könyvért egy erszény arany jár, hát hülye lettem volna nem elfogadni! Very Happy

- S a tábla? -.-
- Háááát... nem találtam olyan könyvet, amit be tudnák adni, úgyhogy csináltam egy gyors könyvleadó helységet, hogy legyen könyv... ^^” - George megrázta a fejét, s Rebecca-val elmentek. Én meg álltam, álltam, álltam, s a végén csak jöttek leadni a fölös könyveket. Végül tele lett vele az Invertory-m, így mehettem is a célponthoz. Nagyon nem sikerült összekevernem az épületet, mert nagy és impozáns volt. S voltak mások is ott. Jéé, ott van Chan is!\o/ És két nagy, híres játékos is!\o/
- Hali gyerekek! - köszöntem nekik, s leültem a fal mentén. - Valaki tudja, hogy mikor nyílik a könyvtár? - mert nem igen láttam semmiféle nyitvatartási táblát, papírt, matricát, semmi olyant, ami utalna arra, hogy mikor nyit. Jaj, emlékszem, 500 km-t utaztunk egyszer a családdal, hogy megnézhessünk egy híres múzeumot, erre zárva volt valami híresség születésnapja alkalmából! Anyám, aki szervezte az egészet, ráadásul éppen bejutott hozzá a vörös hadsereg (ha értitek, mire gondolok, fiúk, lányok, lányok, fiúk), sírva fakadt, majd apám is, meg Josh is, én meg néztem, mint a szobor a téren. Unalmamba elkezdtem nézegetni, miből élünk. Csupa gyerekmesés könyveket adtak le, s csak pár volt komolyabb cucc.

by **Ayse** Kedd Aug. 05 2014, 12:17

A hirdetőtáblán kerestem valami hozzám illő küldetést… volt pár, de szimpla sablon, arról nem is beszélve hogy úgy nézem eléggé időigényes is… És viszont nekem gyorsan kellett az exp és az arany is… Sorra léptem tovább a küldetéseket, eventeket amik nem tetszettek, és nem is értettem igazán hogy miért nincs hozzám illő amiben harcolni kell, és mégis gyorsan megvan jó pénzért… Az egyik leíráson megakadt a pillantásom… jó pénznek tűnik az erszény arany… és a felszerelkezésemhez is jól jönne, bár ostobaság lenne elhinni hogy csupán annyi az egész hogy elviszek egy könyvet a könyvtárba leadom és kész… de elég titokzatos hogy felkeltse a kíváncsiságom, így úgy döntöttem elválalom… Felvettem, és amint láttam sokan mások is, de ez pont nem érdekelt… Volt pár könyvem, kiolvastam őket, de utána csak porosodtak… Egyik sem tartalmazott semmi olyat ami miatt azt mondanám hogy nem adom… legalább kevesebb holmim lesz, ami jó jobban fogok férni az inventorymba, és úgysem szoktam kötődni az efféle tárgyakhoz…

Az fogadóba bérelt szobába felérve, felkaptam azt a két könyvet amit legutóbb olvastam. Kiolvastam így már számomra nem volt érdekes, talán másoknak… De különösképp az sem érdekel, leginkább az értük járó arany, és vesződés. Eddig nem volt olyan küldetés mely ne jutalmazott volna, ez viszont elég titokzatos ahhoz hogy ne bízzak benne, mésis a küldetés felvétele könyveket kér, tehát megadom neki. Lebaktatva az irányt és a koordinátákat felvéve oda is érkezem a könyvtárhoz. Bekopogok rajta… és várok…. Kíváncsian figyelem mégis ki fog beinvitálni, ha senki akkor benyitok, és körbenézek. Felszerelésem rajtam, a fegyverem a kezem ügyében ha esetleg szükség lenne rá.

by **Tachibana Makoto** Kedd Aug. 05 2014, 17:12

Végigpörgettem a kezemben lévő könyvecske lapjait, majd zsebre vágtam azt. Ingzsebbe méghozzá. Megigazítottam, hogy esztétikusan álljon, majd kezeimet is eldugtam, ezúttal a nadrágom zsebeibe. Így indultam el nem túl hosszú utamra ama bizonyos könyvtár felé, mely olvasnivalókat gyűjtögetett. A könyvek főleg gyerekkoromban jelentettek szórakozást számomra, manapság inkább csak tudásom bizonyos szemszögből való bővítésére használom őket, ám másoknak az életet is jelenthetik. Én is adtam életet a könyvek által, igaz nem tartott túl sokáig, és aztán inkább átfordult valami sokkal groteszkebbé az a bizonyos ajándék. Ebből is lehetne könyvet írni, azonban az én írói vénám cseppet sem volt kielégítő. Beszélni jobban szerettem :]
Most egy épület, és előtte egy kisebb csoportosulás keltett bennem ingereket a beszéd iránt. Ismerősök és ismeretlenek bújtak meg a tömeg masszájában, kislányok, nagylányok, szépséges lányok, bohócok. Nagyjából máris beazonosítottam, kik azok, akiket a pénzszerzés vonzott ide, és kik azok, akiket a segíteni akarás. Engem az utóbbi semmiképpen, de úgy igazándiból az előbbi sem, hiszen akkor nem csak egyetlen könyvecske lenne nálam, hanem úgy tennék, mint az a fiú, akinél egy egész hegynyi irodalom leledzett. De mint említettem, a tömeg látványa beszédre késztetett, és széles mozdulatra tártam karjaimat, hogy felhívjam magamra a figyelmet.
- Üdvözöllek titeket Gyoubi könyvtárában... Szép hölgyek erre utánam, a maradék pedig arra :] - egy-egy pillantást küldtem Ai-chan, Suzu-chan és Timidus irányába, miközben gesztikuláltam, és mozdulataimmal kiadtam az útját a számomra érdektelen seregnek ebben a magamra vett könyvtárosi szerepben. Magabiztosan indultam el befelé az elhanyagolt polcsorok felé, egyik-másik mögött talán még érdekességre is lelhetek. Például elhagyatott, sötét zugokra, aranyos könyvtáros lányokra, és ilyesmikre. Szórakozásnak megfelelt egy ilyen unalmas napon :]

by **Aidor** Kedd Aug. 05 2014, 22:15

Ma egy újabb érdekes dologra bukkantam. Egy hirdetésre miszerint „Egy zacskó arany minden könyvért”. Ez elég érdekes, nem nagyon szokott ilyen event lenni, de ez egy jó alkalom arra, hogy megszabaduljak néhány már fölösleges kacattól. Könyveket elvből nem dobunk ki. Ez igaz a valóságra, de Aincradban más szabályok uralkodnak. Egy hozzám hasonló akinek még lakása sincs hanem hotelről hotelre vándorol nem engedhet meg magának a felszerelésén kívül sok egyéb vackot. Ugyanis mikor költözni kell egyszerűen nem cipelhetek magammal mindenféle fölösleges dolgot. Az inventorymban egyszerűen nincs annyi hely. Így többnyire mindig ugyanaz a sorsuk amit nem tudok eladni azt eldobom. Most is van 2 könyv az egyik polcomon nekem nem kellenek szóval inkább megyek és beváltom.
Ezzel a gondolattal vágtam neki megkeresni a célkordinátákat. Ami egy eddig ismeretlen könyvtárba vezetett. „Ne már még egy” Gondoltam. Minek ide még egy? Arról nem is beszélve, hogy a legutóbbival is megjártam *sóhaj Dehamár itt vagyok akkor beviszem a könyveket aztán lécelek is. Nehogy megint valami olyasmi történjen. Igazán nem hiányzik még egy film szereplés. Így hát bementem 2 könyvel a kezemben. Végig pásztáztam az épület belsejét és nagynak találtam pont ahogy egy könyvtártól elvárható. Miután végig futottam a termen már azon agyaltam, hogy mi legyen a könyvekkel? Hova kéne vinnem? Kinek kéne oda adni? Talán van valami gyűjtő erre a célra? Vagy személy? Vagy szimplán a könyvtárost kéne megkeresni? Mindent figyelembe véve az utóbbi tűnt a legésszerűbbnek ha nem is neki kell oda adni akkor majd ő útba igazít. Szóval elindultam megkeresni a könyvtárost.

by **Saya** Kedd Aug. 05 2014, 22:28

-Juuuuuuu *.* De mit vigyünk?
~Nos, ezt a legegyszerűbben úgy tudod meg, hogy hazamész au Artesbe, és átnézed a kis fiókod, majd jössz vissza a kiválasztott legalább egy könyvvel. Ennyire egyszerű!~
-Jaa, tényleg! o/
~ ~
Szóval, miután a Hugi felvilágosított, mint a lámpát, el is szaladtam vissza a céhházba, hogy keressek valamit. Mondjuk nincs túl sok könyvem most, mert még nem szereztem be sokat, meg könyvtárba is járok inkább, de amit esetleg kaptam ilyen mobokból meg hasonlók, azokat be tudok vinni, mert az enyémek, de én már elolvastam őket egy párszor :3
Meg is nézem a kis ládikómat, ami ott van az ágyam lábánál a nagy Hócica mellett, és találok is párat. Van itt szakácskönyv, meg két folytatásos regény x-edik darabja, szóval ezért nem nagyon értettem a lényegüket. Így összesen három, az már három erszény, már csak tudnom kéne, egy erszény az mennyi arany...
Mondjuk mindegy is, mert legyen akármennyi, az Anat biztos fog neki örülni *.*
Sasszézva és dúdolgatva megyek a kijelölt helyre, és mire odaérek, már vannak ott jó sokan, van, aki ismerős is, meg van, aki nem. Ott van pölö a Shukaku, a Cicafül, meg még az Anat is o/ Meg van bizony vörös indikátoros is, szóval őt azért picit elkerülöm, nem mintha félnék tőle, de az Anat mondta, hogy jobb az óvatosság. Meg ha már így megtaláltam őt, akkor mellé is igyekszem a tömegben, sűrű bocsánatkérés közepette, mert néha sajnos emiatt el kell slisszolnom két ember között.
-Sziaa \o -integetek neki, mikor odaérek, sőt, még a Hugi is elnyom egy köszönést a fejemben, de mivel most sokan vagyunk, ezt nem mondom ki hangosan. Aldot is próbálom megsimogatni, de nagyon nem figyel rám, vagy én nem tudom... mi baja van? Utál? Sad

by **Ryuninji Ren** Szer. Aug. 06 2014, 00:37

- Veeeeh… nem, ez nem jó… ez is tréééé, ez gyíkoknak van… hmmmmm….. – nézegetem a questeket a hirdetőtáblán, de eddig úgy látszik hiába. Egy normális küldetés sincs, ami megfelelő lenne a számunkra. Nekem még talán-talán, de ugye nem egyedül bandázok, mint anno a „még ennél is menőbb” koromban. Társam nincs most velem, aminek örülök. A többi idomárral ellentétben min nem vagyunk elválaszthatatlanok, hogyisne…. sülve-főve együtt lenni facepalm

Azt hiszem nagyon hamar megőrülnék és önként vetném le magam Aincrad széléről.
- Hmmmm… - érdekes darabot pillantok meg. Ugyan nem quest, de pénzt ígér, ráadásul egy tök egyszerű feladatért. De mennyi lehet egy erszény arany? Egyáltalán mekkora egy erszény? Láttam már naaaagy zsák méretűt is, de a picik gyakrabban Suspect

Mindegy, a pénz az pénz és nekem sosem árt. Ej, de nehéz a csórók élete, még itt is Sad

A dolgom annyi, hogy könyveket szerzek és mind leadom, hehehe… így tuti kapok legalább egy láda aranyat $_$ sietve lenyitom a menüm, hogy kutakodjak a sok vacak között, amiket eltettem. Annyi minden van itt, hogy számon sem tudom tartani. Kidobni meg ugye nem lehet semmit. Itt sosem tudni, hogy mikor minek veszi hasznát az ember…
Csak pörgetem és pörgetem, legalább tíz egész perce és még mindig nem értem a tárgylistám végére. Eddig két könyvet találtam, az egyik valamilyen Tövisek Császára… elég langyi név egy uralkodónak Suspect

A máik pedig A Szilánk Szolgája… ennél találgatni sem merek… szilánknak szolgája? :O Ez meghaladja a képzelőerőm Rolling Eyes

- A végzet Pereme? – olvasom ki az újabb címet…. ezt sem ismerem és már nem is fogom… beváltom sok-sok aranyra $_$
Több nincs, pech, ez csak három erszénynyi arany Sad

Veeeeeh. no problem, az is több mint a semmi, főleg ha könnyen jött pénzről van szó. Nincs más dolgom, mint eltalálni abba a bizonyos könyvtárba, ahol ezeket beváltják…
- >.> - sejthettem volna, hogy sokan harapnak erre az ajánlatra. Rengetegen vannak >.> itt az ideje a tolakodásnak, és amint megvan a zs, már itt sem vagyok, kell egy kicsit költekezni \o/

by **Utahime** Szer. Aug. 06 2014, 01:07

A nap nagy részét a kertben töltöttem, Shu virágai közt elterülve. Az ágyások közt ülve furulyáztam, és a lenyitott menümbe pötyögtem időnként, míg azon töprengtem magamban, menjek-e vagy sem? Természetesen a második felé hajlottam, különben nem foglalkoztatott volna ennyire, de vajon vigyek-e valamit, vagy sem... Láttam ugyanis egy érdekes kiírást, mi szerint aranyat osztanak könyvekért. Egyszerűnek hangzik, pénzt is ígér és még messze sem kell mennem. A probléma csak annyi volna, hogy nem rendelkezem a megfelelő tárgyakkal. A céhben hatalmas könyvtár van, így nem vettem egy könyvet se. Persze az ingyenes játékinfót tartalmazó példányokból van egy-egy és ezen kívül is volt néhány képregényem, amit begyűjtöttem, miután a csibémnek megtetszettek Shu alkotásai. Ezeket össze is gyűjtöttem, hiszen akármikor szerezhetnék belőle újat is. Mégis szerettem volna vinni valami egyebet is, ezért is töltöttem az időm egy kottafüzet írásával. Viszont igen lassan haladtam, így időközben felmerült bennem, hogy hagyjam a dolgot, és elég lesz az a pár rövid mese is. Végül mégiscsak elkészültem vele, és feltápászkodtam, hogy összeszedjem magam. Falco, aki a ligetben repkedett eddig, hamar hozzám repült, és a fejemre telepedett, majd elindultunk a kérdéses könyvtár felé.
A térképet forgatva bejártam a környékét, és talán meg is kerültem párszor a városrészt, mire Falco megunta és segített megtalálni a helyet. Így a szokásos módon elcsípett pár tincset a frufrumból, és mintha gyeplőn vezetne a helyszínre irányított. Az épülethez érve láttam néhány ismerős arcot, és néhány ismeretlent, és pislogva megálltam én is néhány méterre a tömegtől. Az ajtó előtt vártak valamire... tán zárva lenne még? Hangosan köszöntem a népeknek, egy kissé félre állva a tömegből. Majd mikor Falco leszállt a kobakomról, és én is követtem.
-Sziasztok- Csipogott lelkesen a Shu köré gyűlt peteknek melléjük szökdelve. És én is mosolyogva biccentettem illendő távolságban megállva. Sejthettem volna, hogy ide jöttek ők is...

by **Lizbet** Szomb. Aug. 09 2014, 14:19

A könyvtárba szabad a bejárás, nincs zárva az ajtó, ellenben egy apró csengő jelzi annak nyitását. A polcok nagy része üres, alig található, talán 20-25 könyv az egész kócerájban. A könyvtáros asztala az mellett hogy üres, még hatalmas is. A legmagasabbaknak is mellközépig ér.
Az önjelölt könyvtárosunk egy "falnak" ütközik, legalábbis azt hihette elsőnek, de amint maga elé néz láthatja, hogy egy hatalmas, több mint két méter magas, félmeztelen férfi kőkemény hasának ütközött, mialatt próbálta szédíteni a tömeget.

Gyoubi:

- Üdvözöl mindenkit a könyvtáramban! Egy perc türelmet kérek - feleli a kinézetéhez képes nagyon vékony, szinte nőies hangon, majd lassú léptekkel az asztala felé veszi az irányt. Lépéseibe szinte beleremeg az épület, mily szerencse, hogy nem sok könyv eshet le a polcokról Rolling Eyes

Az asztalához képes a széke aprócska, recseg, ropog, mikor helyet foglal, mégsem törik el. A tömegre pillant, majd le maga mellé, kihúz egy fiókot és elővesz belőle tizenkét darab fekete kis dobozt. Mindegyiken egy aranyszínű szám szerepel egytől tizenkettőig. Ezeket az asztalra teszi egymás mellé.
- Gondolom a felhívás miatt érkeztek szegényes könyvtáramba. - megigazítja rendezetlen szakállát.
- Ha ez a helyzet, akkor fáradjanak ide, írják nevüket e papírra és vegyenek el egy tetszőleges dobozt- odatesz egy papírt is az asztalára a dobozok mellé és egy tollat, amit a normális méretekkel rendelkező emberek már-már két kézzel "forgathatnának" Rolling Eyes

A papírra a szokásos név nyomtatott betűvel és mellé az aláírás műveletet kell megejteni....

Kiemelve legyen feltüntetve, hogy melyik dobozt veszitek el Suspect

Határidő: Jövőhét vasárnap
Szólimit: 250

by **Shukaku** Szomb. Aug. 09 2014, 14:55

Ugyan azt nem furcsállotta egyikük sem, hogy ők voltak az elsők, akik megérkeztek az eseményre, de azt már annál inkább, hogy nem Chan volt a második. Mindenesetre köszöntek a megérkező Nanamiéknak is, aki szintén beállt melléjük. Shu bele sem gondolt abba, hogy esetleg csínyt követne el azzal, hogy ő nem lépett be a kapun, és emiatt a többiek úgy hihetik, hogy az ajtó zárva van. A küldetés leírásában nem szerepelt időpont, ő pedig kopogott, majd ha eljő az ideje, akkor úgyis bebocsájtást nyernek. Ezután sorban érkeznek a többiek is, még Suzume és Ayse is feltűnik, mint csatlós, valamint az ellenfelet képviselő Anatole is. Shu persze mindannyiukat illendően köszönti, Timidus azonban máris akcióba lendül, gyorsan odaoldalog Suzu mellé, üdvözli, majd csak annyit mond, hogy most van lehetősége, és fejével Anatole felé bök, amikor a férfi éppen másfele figyel. Még a lány agyán is átvillan, hogy beszélnie kell a céhvezérrel... de most nem rontja el az ünnepi hangulatot. Tachi megjelenésére azonban a sárkánynak is lépnie kell, hiszen illendően szükséges üdvözölni egy rég nem látott udvarlót. Természetesen köszönést mindenki kap, azonban a sárkány csak azoknak hajol meg, mellsői megrogyasztásával, akik kiérdemelték a tiszteletét. Álomkelő, Anatole, Suzume, Tachi és Ren. A lány persze azonnal besorol Chan és Utahime mellé, és őket tiszteli meg kitüntetett figyelmével. Azon azonban mindketten meglepődnek, amikor Tachi kezd el szervezkedni, de mielőtt bármit is mondhatna az idomár, a fiúnak már meg is kell torpannia, meg úgy mindenkinek, hiszen nem éppen az elképzelt ősz hajú könyvtáros nénike áll a pult mögött… hanem valami egészen más. Ahogy a lány széjjelnéz, úgy tűnik nem csak ő lepődött meg, Timidus azonban még annyi előítélettel sem rendelkezik, mint Shu, így nem furcsállja az eseményeket, és nyugodtan löki meg kissé az idomárt, aki így kénytelen-kelletlen a pult elé lép… majd rájön, hogy ez így sehogy sem lesz jó, és inkább a sárkány mancsaiba nyomja a könyvet, aki pár szárnysuhintással már fel is pakolja az asztalra.
-Konnichiwa Gyoubi-sama. Mi ezt a könyvet hoztuk… igazából Timidusé, úgyhogy ha megengedi, akkor ő választana számot…
És mivel ő amúgy sem érné fel a pultot, és nem akarja a székeket idetologatni, meg eleve nem arra való, hogy ő felálljon rá, így ha megengedi az úriember, akkor Timidus magától választ, ha nem, akkor csak megkéri, hogy vegye le neki a hármas dobozt, és a papírt. Timi amúgy is a hármast választaná, ezt tudja jól. Szépen kezébe veszi a dobozkát, aláírja a papírt saját tollal, Shukaku és Timidus néven, majd a pettel visszateteti az asztalra.
-Remélem sok könyvet sikerül majd összegyűjtenie.
Ezután meghajol, hátralép a többiek mellé. Eszébe sem jut, hogy az arany után érdeklődjön, hiszen csak kedvességből hozták el a könyvet, és jelenleg Timidust is sokkal jobban érdekli a doboz, minthogy ezt szóvá tegye. Természetesen nem nyitják ki, amíg erre nem kapnak engedélyt, és amíg a többiek is meg nem kapják a sajátjukat…

by **Yue** Szomb. Aug. 09 2014, 22:39

Megérkeztünk Inu-val a könyvtár elé. Mivel Shukaku ott volt az azt jelentette, hogy Timidus is. Mi nem igazán vagyunk jóban Timidussal így nem örültünk túlzottan a találkozásnak. Miután köszöntünk Shukaku-nak ő visszaköszönt. Egy kis ideig kellett várni és jött is a többi emberke akiket érdekel a könyvtáras küldi. Mi nem igazán azért vagyunk itt, hogy könyveket olvasgassunk, hanem azért, hogy szerezzünk némi aranyat mert kicsit kevés van. Sajnos az arany nem a fán terem. Habár ebben a világban azon sem csodálkoznék ha látnék ilyen fát. Bekopogtunk majd benyitottunk. Nagyon kevés könyv volt a könyvtárban, ennyi könyvvel nem igazán lehet könyvtárnak nevezni ezt a könyvtárat. Na de majd lesz több, legalább is remélem. Könyvtáros nénit nem láttam még viszont van elképzelésem. Egy aranyos öreg néni, vagy rosszabbik esetben egy savanyú és gonosz öreg néni. Nos nem egy öreg aranyos néni volt ott de nem is egy savanyú és gonosz néni, hanem egy hatalmas gyoubi, jó azért annyira nem volt meglepő, de azért akkor is kicsit furcsa volt. Inu nem mutatta ki viszont elképedt amikor meglátta a gyoubi-t. Nagyon nagy, de ugyanakkor vékony is. A gyoubi üdvözölt mindenkit. A gyoubi mondta, hogy ha a felhívás miatt vagyunk itt akkor fáradjunk az íróasztalhoz. Gyoubi mondta, hogy írjuk le a nevünket a papírra és válasszunk egy dobozt. Nekem ez akkor is egy kicsit sok, pedig a Sword Art Online-ban az ilyeneken nem kellene meglepődnöm, de legalább ha kijutok akkor lesz mit mit mesélnem. Aláírtam,majd elvettem a hetes dobozt.
-Kész is van.-mondtam, majd letettem a tollat.

by **Chancery** Szomb. Aug. 09 2014, 23:10

Sorban érkeztek ismerős és ismeretlen alakok egyaránt, persze a köszönés járt mindenkinek, ismerősöknek még széles mosoly is. Tachi jelenetére még halkan el is nevetem magam, kezemmel takarva a számat, nehogy csálé fogam ismét megtörje esetleg akárkinek is az ízlésvilágát.
Miután végre bejutottunk, egy picit talán meg is torpanok, mikor meglátom a hatalmas méreteket.
-Ööö... huuu... -buggyan ki belőlem akaratlanul is a döbbenet hangja, majd lépdelek tovább sorban. Magamban picit meg is mérlegelem Nanamit, amirét közém és Shu közé áll, de legyen, amíg nem a hatos dobozkát veszi el ˇ^ˇ

Hmm, viszont picit előreszaladtam Suspect

Tekintetem végigszáguld a könyvtár egyéb részein, a telítettségén, a polcokon, a tisztaságon. Hát, az enyém még mindig jobbnak mondható, az viszont tény, hogy mivel céhházon belül tartózkodik, tehát elég nehézkes oda a bejutás az idegeneknek, nem igazán híres-hírhedt, mint amennyire szeretném. Viszont nem is költöztetném ki szívesen... vagyis marad az, hogy majd beszéljek ezzel a Gyoubival és felajánljam a segítségem o/
Igen, ez jó ötlet lesz :3
Maga Gyoubi egyébként nem igazán lep meg. Valahogy eddigi tapasztalatim mind azt mutatták, hogy aki ekkora hatalmas darab és így beszél, az biztos nem rosszindulatú ürge, de akinek minden második szava a jokerszó, annak már esze jóval kevesebb van. Plusz az ilyen típusú emberkék nem igazán olyan intellektuel típusúak, hogy könyvtárat nyitnának. Apropó intellektuel típusúak... Ren meg mit kereshet itt? Suspect

Azt hittem, valójában azt sem tudja, mi az a könyv... Suspect

-Jónapot ^^ -mosolygok, miután Nanamit követően én kerülök sorra. Gyorsan felfirkantom a nevem, majd leteszem elé a három kötetet, amit hoztam. Kicsit odébb állok, miközben elveszem a hatos dobozt, majd igyekszem nem túlzottan elterelni a figyelmét. -Ha bármi kifejezett kötetre vagy ilyesmire szükség lenne, szólj nyugodtan. Vannak forrásaim ^^ Meg biztos találok majd még fölösleget a céhkönyvtárban.
Végül gyorsan odébb szökkenek, lehetőleg a céhtársak és ismerősök közelébe.

by **Ryuu** Vas. Aug. 10 2014, 12:44

Vagy egyes vagy tizenkettő. Elgondolkodtam magamban nagy csendben, amíg egyrészt felmértem a terepet, a férfit, az összegyűlt kis csapatot, és a dobozkákat. Hát nem mondom, volt itt mindenféle. - Hahó, Shukaku chan! ^^ A sárkuci mere van? :3 - Jeleztem felé integetve, majd mintha csak régi barátok lennénk, úgy soroltam mellé. - Áhh itt van! Hai! ^^ -Ez azért kijár neki. Nem olyan nagy szám és nem mondhatja rám azt se, hogy "direkt" bántanám meg azzal, hogy nem vettem észre, csak egyszerűen nem volt észrevehető, ennyi. Rolling Eyes

Hát jó, nem szívlelem a nagyképű élőlényeket, még ha vírtuálisak is, akkor sem. Elég vagyok nagyképűnek én magam, másnak nem kell annak lennie. x3 Nos, akkor, a lánykát szépen előre engedtem, sőt, még kettőt, de utána már aztán. Amúgy se választották ki egyiket se azok közül, amiknél vacilláltam, így hát. ^^ Észre vettem ám Anatole France urat is. A konferencián nem volt semmi ahogy visszautasította a Sayonaras csajszit. De neki nem intettem, majd ha észre vesz. Surprised

Előlépve pedig üdvözöltem a nagydarab fickót is. - Yoroshiku. ^^ - Leírtam a nevem, szép cirkalmas betűkkel.... nah, ahogy tudtam, az a toll kikezdte az írási tudásom. >.> De szépen, sikerült, a megfelelő kanjival odanyomnom a nevem. x3 - A Tizenkettest kérem. x3 - És már tettem is rá kezem. Rolling Eyes

Höhö, vagy a legkisebb szám a nyerő ilyenkor, vagy a legnagyobb. É:n most letettem a voksom, nagyon remélem, hogy valami értékes dolog van benne. *.* Pénz, pénz, pénz.... péénzt akarook! Erszény arany! *.* Felszerelések, jártasságok, pontocskák! :FFF

by **Anatole Saito** Hétf. Aug. 11 2014, 17:18

Saya csilingelő hangját hallom odalentről. Mármint úgy kb. a derekam mellől odalentről, s ahogy lepillantok, meg is van a lányka. - Szia Pinduri, mutasd mit hoztál! - veszem az ölembe a lánykát, miközben aktiválom a súlyemelésemet, így egy kézzel is meg tudom tartani, szabad kezemmel pedig elcsenhetem a regényt, amit magával hozott. Beleolvasok, de pár sor után megnyugszom, hogy olyasmi került a kezébe, ami nem árthat gyermeki lelkének. Bár erre talán Hugi is ügyelne, mondjuk ennyire még nem ismerem ezt a "képzelt barátot".
~Azta micsoda mellkasszőr O.o ~ Pillantok irigykedve a különc könyvtáros kidolgozott kockáira, viszont amikor megszólal, kis híján kiszökik belőlem egy kuncogás. Szerencsére sikerül türtőztetnem magam és igyekszem nem bámulni a fickót. Ahogy helyet foglal és kipakolja a dobozkákat maga elé, akkor realizálódik bennem, hogy valamit le kéne tenni az asztalra a névjegyemen kívül ahhoz, hogy legalább egy rejtélyes dobozkába beleleshessek. A hármast már elorozták előlem, igyekeznem kell, hogy a másik szerencseszámom, a kilences még hozzám juthasson. Veszélytelennek tűnik a választás, s a kíváncsiságom amúgy is nagyobb annál, hogy csak úgy itt hagyjam a kócerájt. Na de milyen könyvet adjak be? Aldo közben Saya egy kósza tincsével játszadozik a nyakamban ülve.
- Őt most egy kicsit rád bízom - Leteszem Sayat, majd a nyakába adom Aldot, mintha csak valami prémes sál lenne. A macska belefúrja a fejét a kislány nyakába, majd finoman harapdálni kezdi a gyermek fülcimpáját, de mielőtt túl nagyot harapna, megnyalogatja azt, majd elölről kezdi az egész harapdálást.
- Na lássuk csak, ez megteszi... - guberálok elő az inventorymból egy vaskosabb fantasy regényt, mellyel a múlt héten múlattam az időt. Lehet, hogy kedvem támad majd még újraolvasni, de akkor majd kikölcsönzöm innen. A kereskedő, akitől vettem, úgyis fillérekért árulta a könyveket, igazán nem nagy érvágás megválnom ettől a regénytől. Leteszem az hatalmas asztalra a könyvemet, majd megemelem az íróeszközt - összeráncolom a homlokom és némi súlyemelést is kénytelen vagyok aktiválni - majd odafirkantom a nevemet. A pénz annyira most nem érdekel, a doboz tartalma viszont annál inkább. - A kilencest választom... mikor lehet kinyitni? - Aztán hátrafordulok a kislányhoz - Saya, te melyiket kéred? - S ha segítség kell neki, hogy felérje az asztalt, akkor ismét szívesen az ölembe veszem.

by **Joey Chrome** Kedd Aug. 12 2014, 17:01

Közben jöttek rajtam kívül négyen. Az egyik egy lány? Vagy fiú? Most melyik? D8 Jött egy vörös indikátoros, akivel nem lett volna gondom, ha nem az alábbival jött volna:
- Üdvözöllek titeket Gyoubi könyvtárában... Szép hölgyek erre utánam, a maradék pedig arra :] - fordítok: a csajok velem egy szobába, a többi húzzon el innen.
- Pedofil s***fej! - ezt persze angolul kiabáltam, hogy ne értse meg, mert a vörösöktől kell jelenleg a legjobban félni. Ugye nem tud angolul???O_O majd jött egy régi ismerős, Aidor.
- Szia Aidor! - köszöntem neki, persze a nemzeti nyelven, hogy értse is. Jött egy kislány, aztán egy szőke srác, s végül egy idomár a főnixével. Aztán vártam kicsit, majd végül:
- Nyisson már ki! - s akkor vettem észre az ajtóra nézve, hogy nyitva volt. Doh!><
- Essen már a kezembe egy legendás fegyver! - na ez bezzeg nem jött be! Sóher rendszer! Amikor bementem, rá kellett jönnöm, hogy a könyvtár bizony üres, mint a fekete fene. Ezért kellett könyvet hozni. A kis köcsög nekiment egy falnak. Rájöttem, nem fal az, hanem egy hatalmas Ogre. De akkora karjai voltak, hogy ha végignéztem volna rajta, gerincsorvadást kap a szemem! Nem mertem levegőt venni, úgy megijedtem. Majd a fickó megszólal... méghozzá vékony hangon! Azt a rohadt! Amit Isten adott, máshonnan elvette alap volt itt, komolyan! Még jó, hogy nem volt sok könyv, mert olyan módon lépkedett a könyvtáros (!), hogy ha tele lenne a könyvespolc, az egész ránk zúdult volna. Csoda, hogy a kis szék nem tört szét alatta. Először ránk, majd maga mellé, elővenni 12 fekete dobozt, egymás mellé rakni.
- Gondolom a felhívás miatt érkeztek szegényes könyvtáramba. - csak bólogattam, hogy igen, igen, mert nem akartam meghalni egy pofonjától. Szerencsére csak az alábbit kérte: írjuk alá a papírt, s vegyünk el egy szimpatikus dobozt. Úristen, azzal a böhöm nagy tollal???O_O Na jól van, én megpróbáltam, hát nem sikerült, úgyhogy elnézést kérve a fickótól elkértem a sárkányos kislányhoz (Shukaku) fordultam:
- Bocsi, kölcsönkaphatom a tolladat?^^" - s igen esetén azzal írtam alá, majd az asztalra tettem az összes általam elhozott könyvet, pontosabban 10-et, így elvettem a tízes (10) számú dobozt.
- Ha nincs jól helyen a könyvek, amiket hoztam, átteszem.

by **Saya** Szer. Aug. 13 2014, 12:29

-Húúúúúú \o/ -megkapaszkodom azért ám, mikor az Anat felemel, de olyan könnyen, mintha csak olyan pihetoll lennék. Mint azokban a mondókákban...
~Találós kérdésben.~
...hogy melyik a nehezebb, egy kiló toll vagy egy kiló vas? De én tudom, hogy mindkettő ugyanolyan nehéz, mert hogy egy kiló mindkettő \o
-Azta-azta... ez amúgy a Súlyemelés, ugye? És neked mekkora? Nekem még csak egyes ._.; -csacsogok. Főleg azért is, mert amióta az Anat már úgyis ismer, de nem dobott ki semmi miatt, azóta sokkal felszabadultabban érzem magam meg vidámabbnak. Hugi meg úgyis csendesebb azóta.
Mikor a vicces bácsi közölte, hogy ő a könyvtáros, aztán kinyit az ajtó, és kiderül, hogy nem is az, akkor kérdőn nézek ám oda, de nem tudom, ezt észreveszi-e, vagy sem, de mindegy is. Végülis, két könyvtárosa is lehet egy könyvtárnak Suspect

A másik is férfi meg jó nagy darab, sokkal nagyobb, mint az Anat :3
-Oké-zsoké :3 -mondom, mikor letesz, Aldo meg egyből be is mászik a nyakamba, majd elkezd valamit birizgálni a fülemen. Pár másodpercig bírom, de aztán felnevetek és elkezdek kalimpálni, amíg a kezeim közé nem tudom kapni a macskát.
-Nyaaa, ez csikiz! Razz

-kuncogok még, és vigyázok azért, hogy ne nyomorgassam össze szegénykét, miközben a karjaimban tartom, meg hagyom azért, hogy támaszkodhasson a vállamnak vagy akárminek, amennyiben a fülemet nem csikizi többé :3
-Jaj, előbb emelj fel, had írjam én is :3 -nyújtom vissza az Aldot. Hiába, lehet, hogy egyesek szerint kicsi vagyok, csak nyúlánk, azért ez az asztal nem semmi O.o Főleg azért sem, mert olyan magas, hogy nem látom a tetejét, max ha pipiskedem. Akárhogy is, de én adom oda a könyvemet, aztán írom alá a papírkát, hogy Saya, szép gyöngybetűkkel, ahogy tanultam, majd a többiekére nézek. De fura. Van, akinek el sem tudom olvasni. A Chané például borzalmas... hogy tud ez... vagyis ő így írni? Meg a többiek is... én nem így tanultam ám a suliban. Lehet, hogy itt mindenki még valami régi suliba járt, ahol még így tanították az írást? Suspect

-Azta... te tényleg így írsz? O.o -mutatok az Anat aláírására kérdőn, aztán elmosolyodom. -Jaj, hátööö... ööö... legyen a kettes doboz. Köszönöm :3

by **RenAi** Pént. Aug. 15 2014, 08:12

Ott tébláboltam pár percig hogy vajon tényleg jó-e így, mire rávettem magam hogy bekopogjak… semmi…>.> Így benyitottam. Meglepve álltam az ajtóban, mivel aligha láttam itt könyveket, bár valószínű ezért is kellettünk mi. Ugyanakkor ha minden könyvért ennyit fizetneeek, akkor biztos lenne pénzük saját könyvekre… Nyoh amit nem értek az mehet a szőnyeg alá, így besétálva, bámulva a bútorokat és integetve, köszöntve az újjonan érkezőket, és már előbb megérkezetteket... Tachi is megjelenik, és máris alkot is is. Örültem a jelenlétének, és nem csodálkoztam hogy őt is itt látom. Köszöntem neki és meg is indultam utána. Ha bele ütközött a könyvtárosba akkor megmentett engem, hogy én is megtegyem. Ha viszont kikerülte, akkor mentem tovább az ő irányába. Viszont az ismeretlen robosztus hang azért felkeltette a figyelmem annyira, hogy visszajöjjek időben... Meglepett amit láttam, nem tudtam miként reagáljam le, ámbár eléggé nagy és furcsa volt ahhoz hogy normális szavakat is elfelejtsek, helyesen összerakni.
- Elnézést… ho..hoz… - Kerestem a fejét, de csak a pocakját láttam. Elég zavaró volt.
- Én is hoztam egy könyvet. – Mondtam ki végül majd átnyújtottam neki. Mikor megszólal méginkább meglepődök, és még megszeppentebben pislogok rá. Kétségeim támadtak a nemével kapcsolatban, de inkább gyorsan visszavonultam a tömegbe… Ahogy néztem sokan gyűltünk itt össze, ismerősök és ismeretlenek is. Az időközben érkezőknek intek egyett, a már ittlévőknek biccentek, majd bevonulok leghátra. Lehetőségünk van a jutalomra, egy papír aláírása után kapunk egy dobozkát… Hmm… Sejtem hogy nem arany lesz benne, de majdcsak kiderül. Normális esetben elsőként lépdeltem volna oda, de most inkább hagytam hadd fogyatkozzanak meg a számok mielőtt félórákat állnék és nem tudnék dönteni melyiket is válasszam a sok közül. Tizenkét doboz… tehát tizenketten lennénk itt, nem tűnünk annyinak, vagyis inább többnek érzem, de csak jut mindenkinek. És hátha én húznám a főnyereményt. Mikor a Zöldike is visszatér a sorba, indulok meg én is, először aláírok, időközben szemezgetek, hogy melyik is legyen az a végén… oO A nevem felfirkantva de még mindig nem döntöttem… a maradék szám, az egyes, négyes, ötös, nyolcas és tizenegyes… ehet mégsem kellett volna még jönnöm, vagy talán mégiscsak elsőnek… Kezem tétován, teketóriázik, mire elfordulok becsukom a szemem, és amelyiket megérintem elsőnek az lesz az enyém. Oda-vissza járt a kezem, mire az egyikhez értem. Megfordultam és a Nyolcast tartottam a kezemben.
- Ezt vinném. – Vigyorodok el… mire már sebesen közelít is valaki…

by **Ayse** Pént. Aug. 15 2014, 08:46

Többen lettünk mint vártam… Csupán figyeltem másokat, egy ismerős arccal találkoztam csak. Nem köszöntem neki, szimplán csak láttam, de nem foglalkoztam velük… Nem érdekeltek… Maga a könyvtár már-már zavaróan hatalmas volt.. üres és átlagos… unalmas… Viszont a fejemben erősen megfordult a gondolat hogy ha ilyen üres és kopár ez a hely mégis miből akarnak minket kifizetni… erős csapda szagot éreztem… Valami npc-t kerestem akivel beszélni tudok… és nem is kellett sokáig kutadnom… épp előttem szaladt bele az egyik lány… azt hiszem ez sem lát a szemétől… csóváltam a fejem, miközben megpróbálta kinyögni mit is akar… miután visszavonult, én nem szóltam semmit csupán átnyújtottam a két könyvet aztán vissza a tömegben, ahol már páran írogattak is alá… Ismét az a lány került a szemem elé… és teketóriázgatott hogy melyiket is válassza… azt hiszem nemigen sajnálja az ilyenekre a drága időt… még mielőtt elött onnan elindultam felé, mikor már végre sikerült döntenie. Szapora léptekkel léptem az asztalhoz, és értelem szerűen már tudtam mit is fogok választani. Nem is volt kérdéses hogy az elsőt. Az egyest vittem. Majd alá firkantotam a nevem, még volt időm gyorsan átfutni a fentiekét, és az arcokat is tudtam viszonylag azonosítani, hisz láttam mikor ki írt alá… nem akartam sem első, sem utolsó lenn így ez pont jó volt. Ámbár a többi névvel csakis az utolsó helyben lehettem volna tisztában… két érdekes név rögtön fel is keltette az érdeklődésem hisz már találkoztam velük… Anatoale Saito és Joey Chrome… egy pillanatra szemügyre vettem mindkettőt mikor megfordultam hogy kezemben a dobozzal visszatérjek közéjük… Mindkettőjüket ki fogom hívni egyszer… és le is fogom győzni őket! Az emlékműnél találkoztam a nevükkel, hősök… azok volnának… fronthacosok… a céljaim! Majd vissza térve, ha volt rá lehetőségem megpróbáltam kinyitni a dobozt.

by Ajánlott tartalom

A Könyvtár

A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár

Re: A Könyvtár