[Küldetés] Tenka
+4
Enheriel
Peter Worker
Kusumi Ayani
Cardinal
8 posters
4 / 6 oldal
4 / 6 oldal • 1, 2, 3, 4, 5, 6
Re: [Küldetés] Tenka
The member 'Ozirisz' has done the following action : Kockadobás
#1 '6-os dobókocka' :
--------------------------------
#2 '6-os dobókocka' :
#1 '6-os dobókocka' :
--------------------------------
#2 '6-os dobókocka' :
Kayaba Akihiko- Admin
- Hozzászólások száma : 19698
Join date : 2012. Jul. 29.
Re: [Küldetés] Tenka
Ozirisz csapása nem csak hogy talált, de a fejecske még tüzet is fogott! Most mondd azt, hogy haszontalan vagy! Igen ám, de az öröm korai. Raven és Ayani észlelheti hogy valami nincs rendjén, de nem tudják megmondani, miért jelez be a jártasságuk. Ám ha egy kicsit is odafigyeltek a változásra, hamar felfedezhetitek a turpisságot. Ne feledjétek, nem mindent tudtok ingame abból, amit én közlök. Ha nem tapasztalod magadon a változást, nem fogsz róla tudni.
Raven (Sebzés: 24, Minden 6. körben pihen, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességet nem használhat.)
Raven
Csonttitán
Peter Worker (Sebzés: 9+21, Minden 6. körben pihen, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességet nem használhat.)
Peter Worker
Csonttitán
Kusumi Ayani (Sebzés: 3+26, Minden 5. körben pihen, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességet nem használhat.)
Kusumi Ayani
Csonttitán
Enheriel (Sebzés: 11+25, Minden 5. körben pihen, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességet nem használhat.)
Csonttitán
Saya (Sebzés: 27, Minden 5. körben pihen, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességet nem használhat.)
Csonttitán
Ozirisz (Sebzés: 25, Minden 4. körben pihen, támadáshoz 3 vagy afölé kell dobnia, spec. képességet nem használhat.)
Csonttitán
A férgek torka felfúvódik (1/2):
Peter 24-et sérül.
Ayani 28-at sérül (mérgezés 4/5 és 2/5).
Ozirisz 28-at sérül (mérgezés 4/5 és 2/5).
Életpontok
Csonttitán #1: halott
Csonttitán #2: teljes élet, teljes páncél
Csontféreg Fej #1: halott
Csontféreg Fej #2: -136 HP (piros)
Csontféreg Fej #3: teljes élet
(6) Raven - 79 HP
(6) Peter Worker - 59 HP
(6) Kusumi Ayani - 91 HP
(3) Enheriel - 44 HP
(3) Saya - 60 HP, 24 páncél
(3) Ozirisz - 89 HP
Raven következik
Raven (Sebzés: 24, Minden 6. körben pihen, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességet nem használhat.)
Raven
Csonttitán
Peter Worker (Sebzés: 9+21, Minden 6. körben pihen, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességet nem használhat.)
Peter Worker
Csonttitán
Kusumi Ayani (Sebzés: 3+26, Minden 5. körben pihen, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességet nem használhat.)
Kusumi Ayani
Csonttitán
Enheriel (Sebzés: 11+25, Minden 5. körben pihen, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességet nem használhat.)
Csonttitán
Saya (Sebzés: 27, Minden 5. körben pihen, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességet nem használhat.)
Csonttitán
Ozirisz (Sebzés: 25, Minden 4. körben pihen, támadáshoz 3 vagy afölé kell dobnia, spec. képességet nem használhat.)
Csonttitán
A férgek torka felfúvódik (1/2):
Peter 24-et sérül.
Ayani 28-at sérül (mérgezés 4/5 és 2/5).
Ozirisz 28-at sérül (mérgezés 4/5 és 2/5).
Életpontok
Csonttitán #1: halott
Csonttitán #2: teljes élet, teljes páncél
Csontféreg Fej #1: halott
Csontféreg Fej #2: -136 HP (piros)
Csontféreg Fej #3: teljes élet
(6) Raven - 79 HP
(6) Peter Worker - 59 HP
(6) Kusumi Ayani - 91 HP
(3) Enheriel - 44 HP
(3) Saya - 60 HP, 24 páncél
(3) Ozirisz - 89 HP
Raven következik
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [Küldetés] Tenka
Kezdett unalmas lenni a pixelfürdő, annak ellenére, hogy már a labirintus elején az életünkért kellett küzdeni. Peter gyors dicséretére mindössze biccentettem - ugyanolyan gyorsasággal kellett cselekedni. A jártasságom jelzett, bár fogalmam se volt, miért. Vállamat megvonva kivártam soromat a támadásnál, majd azt a férget vettem célba, melynek életcsíkja a piros zónában járt, abban reménykedve, hogy még a mérgezés előtt el tudom tenni láb alól. Ha ez sikerül, jöhet a következő ocsmányság.
//Támadom Csontféreg Fej #2-t, ha sikerül az Örök vadászmezőkre küldenem, akkor értelemszerűen #3-ast támadom. 24-es sebzés.//
//Támadom Csontféreg Fej #2-t, ha sikerül az Örök vadászmezőkre küldenem, akkor értelemszerűen #3-ast támadom. 24-es sebzés.//
_________________
Színkód: #AA6342 (szöveg), #804224 (dialógus)
Phobos- Harcos
- Hozzászólások száma : 682
Join date : 2013. Sep. 15.
Karakterlap
Szint: 27
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [Küldetés] Tenka
The member 'Raven' has done the following action : Kockadobás
'6-os dobókocka' :
'6-os dobókocka' :
Kayaba Akihiko- Admin
- Hozzászólások száma : 19698
Join date : 2012. Jul. 29.
Re: [Küldetés] Tenka
Raven sikerrel jár, egy újabb feje vész el a "sárkánynak", mely az életeteket veszélyezteti. Merthogy veszélyezteti, versenyt futtok az idővel.
A féreg savas vért köp Oziriszre (2/2).
Peter 24-et sérül.
Ayani 4-et sérül (mérgezés 5/5 és 3/5).
Ozirisz 6-ot sérül (mérgezés 5/5, 3/5 és 1/5).
Életpontok
Csonttitán #1: halott
Csonttitán #2: teljes élet, teljes páncél
Csontféreg Fej #1: halott
Csontféreg Fej #2: halott
Csontféreg Fej #3: -24 HP
( 8 ) Raven - 79 HP
( 6 ) Peter Worker - 35 HP
( 6 ) Kusumi Ayani - 87 HP
( 3 ) Enheriel - 44 HP
( 3 ) Saya - 60 HP, 24 páncél
( 3 ) Ozirisz - 83 HP
Peter jön!
A féreg savas vért köp Oziriszre (2/2).
Peter 24-et sérül.
Ayani 4-et sérül (mérgezés 5/5 és 3/5).
Ozirisz 6-ot sérül (mérgezés 5/5, 3/5 és 1/5).
Életpontok
Csonttitán #1: halott
Csonttitán #2: teljes élet, teljes páncél
Csontféreg Fej #1: halott
Csontféreg Fej #2: halott
Csontféreg Fej #3: -24 HP
( 8 ) Raven - 79 HP
( 6 ) Peter Worker - 35 HP
( 6 ) Kusumi Ayani - 87 HP
( 3 ) Enheriel - 44 HP
( 3 ) Saya - 60 HP, 24 páncél
( 3 ) Ozirisz - 83 HP
Peter jön!
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [Küldetés] Tenka
Nem volt jó. Az életpontom váratlanul nagyon megcsappant. A csík már rég sárgába változott, de lassan a veszélyes piros árnyalatot is felvette. Nem volt jó. A titán hirtelen mintha kétszer erősebb lett volna és ez nem kicsit volt nyomasztó. A helyzet maga, hogy vesztésre álltunk pár ez eddig ismeretlen mobbal szemben, és hogy e játékban, a versenyen az első termen sem tudtunk tovább menni még.
Hogy ez valamelyikünk hibája lett volna? Nem, úgy tűnt, hogy mind gyengék voltunk ide. Kicsit zavartan, kicsit csalódottan indultunk el Hisamével a titán irányába. Volt még egy féreg, azonban a titán enyhén veszélyesebbnek látszott, legalábbis számomra biztos, a nyavalyás már egy jó ideje engem ütött.
Hogy ez valamelyikünk hibája lett volna? Nem, úgy tűnt, hogy mind gyengék voltunk ide. Kicsit zavartan, kicsit csalódottan indultunk el Hisamével a titán irányába. Volt még egy féreg, azonban a titán enyhén veszélyesebbnek látszott, legalábbis számomra biztos, a nyavalyás már egy jó ideje engem ütött.
Két - két támadás. Első kettő Peter, második kettő Hisame.
_________________
Élet: 41; Fegyverkezelés: 52; Erő: 14; Irányítás: 21; Kitartás: 45; Gyorsaság: 37; Speciális képesség: 12; Páncél: 60
Keresés: 1; Akrobatika: 1 Súlyemelés: 1 Nyomkövetés: 3
Kertészkedés: Gyakorló szint; Lovaglás: Mester szint; Bűvészkedés: Haladó szint; Vadászat: Gyakorló szint
Peter Worker- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1008
Join date : 2012. Sep. 28.
Age : 32
Karakterlap
Szint: 26
Indikátor: Zöld
Céh: Young Justice
Re: [Küldetés] Tenka
The member 'Peter Worker' has done the following action : Kockadobás
'6-os dobókocka' :
'6-os dobókocka' :
Kayaba Akihiko- Admin
- Hozzászólások száma : 19698
Join date : 2012. Jul. 29.
Re: [Küldetés] Tenka
A titán furcsa módon kevésbé tűnik mozgékonynak, viszont valóban, ezért cserébe nagyobbat is sebez. Nem is kevéssel. Peter és Hisame tehát nekiállnak leborotválni róla a csontpáncélt, melyen meg is jelennek az első repedések.
A féreg torka felfúvódik kissé. (1/2).
Peter 24-et sérül.
Ayani 2-t sérül (mérgezés 4/5).
Ozirisz 28-at sérül (mérgezés 4/5 és 2/5).
Életpontok
Csonttitán #1: halott
Csonttitán #2: teljes élet, -60 páncél
Csontféreg Fej #1: halott
Csontféreg Fej #2: halott
Csontféreg Fej #3: -24 HP
( 8 ) Raven - 79 HP
( 8 ) Peter Worker - 11 HP
( 6 ) Kusumi Ayani - 85 HP
( 3 ) Enheriel - 44 HP
( 3 ) Saya - 60 HP, 24 páncél
( 3 ) Ozirisz - 55 HP
Ayani és Tűzrózsa jönnek kétszer!
A féreg torka felfúvódik kissé. (1/2).
Peter 24-et sérül.
Ayani 2-t sérül (mérgezés 4/5).
Ozirisz 28-at sérül (mérgezés 4/5 és 2/5).
Életpontok
Csonttitán #1: halott
Csonttitán #2: teljes élet, -60 páncél
Csontféreg Fej #1: halott
Csontféreg Fej #2: halott
Csontféreg Fej #3: -24 HP
( 8 ) Raven - 79 HP
( 8 ) Peter Worker - 11 HP
( 6 ) Kusumi Ayani - 85 HP
( 3 ) Enheriel - 44 HP
( 3 ) Saya - 60 HP, 24 páncél
( 3 ) Ozirisz - 55 HP
Ayani és Tűzrózsa jönnek kétszer!
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [Küldetés] Tenka
Ayani túl későn reagál, a titán csapása pedig kérlelhetetlenül közeledik a tehetetlen Peter felé. Úgy fest, elbuktok az első akadályon, és az ártalmatlan játékairól híres Victor kihívása ezúttal áldozatot szed. Nem is akárkit, hiszen pont csapatotok legerősebb tagja veszik oda a szinteteket meghaladó lényeknek hála. Megfagy az ereitekben a vér, elfog benneteket a kétségbeesés... már akinek a jellemébe ilyesmi belefér. Az események azonban jobban pörögnek a felfogóképességeteknél, és egyszer csak azt veszitek észre, hogy három fénycsík villan, a megmaradt féreg feje pedig pixelekre hullik.
- Switch Peter! - zendül egy számotokra ismeretlen hang, és a a pusztító erejű ütés útjába beleáll egy piros-fehér ruhás alak. Felismeritek a Vérlovagok szerelését a fiún, akit Ayani már ismerhet is, legalább látásból. A srác pajzsa alatt igyekszik ellenállni a nyomásnak, látszik rajta, mennyire megerőltető, viszont az életcsíkja még egészben van.
Megelőlegezem nektek, hogy a következő támadáskörben a segítséggel együtt legyőzitek a titánt, így ha azt az egy-két támadást megejtettétek és a csontszörnyetegnek is vége, észrevehetitek, hogy a fogságotokat előidéző rács darabokban van, illetve azt is, hogy a lovag nincs egyedül. Egy arcát, de még haját és alakját is teljesen eltakaró csuklyában ott van a lány... vagy fiú? Ki tudja, szóval az a rejtélyes játékos, aki még Victorral beszélgetett a kazamata kapuja előtt. Ruhájába éppen elrejti dobókéseit, és még jobban az arcába húzza csuklyáját.
- Huh... pechesek voltatok, eddig az a legkeményebb terem, amit láttunk. Így is kész káosz ez az egész... Miért nem próbáltatok kijutni? Áttörhető volt a kapu - szól hozzátok a vérlovag, majd előkapja a csapatgyógyító kristályait - Erre nektek nagyobb szükségetek van, úgy látom. Kenichi vagyok, üdv! - mutatkozik be egy széles vigyorral a fiú - Ő pedig Ghost néven fut - bök a törpe köpenyesre, aki úgy fest, nem vágyik a társaságotokra túlságosan. Mindenesetre túléltétek, hogyan tovább? Kérdezősködtök, infókat szereztek Kenichitől? Vagy továbbindultok, esetleg megpróbáltok véget vetni a játéknak?
A mérgezések és Kenichi kristályai után így álltok életügyileg:
Raven - 119 HP (zöld)
Peter Worker - 51 HP (sárga)
Kusumi Ayani - 123 HP (zöld)
Enheriel - 70 HP (teljes)
Saya - 60 HP, 24 páncél (teljes)
Ozirisz - 87 HP (zöld)
A harci kör véget ért, aki nem írt az utolsó nagykörbe, az 350 szavas reagért cserébe megkapja a teljes jutalmat. Innentől visszaáll a szólimit és a hagyományos kerékvágás.
Határidő: március 16.
- Switch Peter! - zendül egy számotokra ismeretlen hang, és a a pusztító erejű ütés útjába beleáll egy piros-fehér ruhás alak. Felismeritek a Vérlovagok szerelését a fiún, akit Ayani már ismerhet is, legalább látásból. A srác pajzsa alatt igyekszik ellenállni a nyomásnak, látszik rajta, mennyire megerőltető, viszont az életcsíkja még egészben van.
Megelőlegezem nektek, hogy a következő támadáskörben a segítséggel együtt legyőzitek a titánt, így ha azt az egy-két támadást megejtettétek és a csontszörnyetegnek is vége, észrevehetitek, hogy a fogságotokat előidéző rács darabokban van, illetve azt is, hogy a lovag nincs egyedül. Egy arcát, de még haját és alakját is teljesen eltakaró csuklyában ott van a lány... vagy fiú? Ki tudja, szóval az a rejtélyes játékos, aki még Victorral beszélgetett a kazamata kapuja előtt. Ruhájába éppen elrejti dobókéseit, és még jobban az arcába húzza csuklyáját.
- Huh... pechesek voltatok, eddig az a legkeményebb terem, amit láttunk. Így is kész káosz ez az egész... Miért nem próbáltatok kijutni? Áttörhető volt a kapu - szól hozzátok a vérlovag, majd előkapja a csapatgyógyító kristályait - Erre nektek nagyobb szükségetek van, úgy látom. Kenichi vagyok, üdv! - mutatkozik be egy széles vigyorral a fiú - Ő pedig Ghost néven fut - bök a törpe köpenyesre, aki úgy fest, nem vágyik a társaságotokra túlságosan. Mindenesetre túléltétek, hogyan tovább? Kérdezősködtök, infókat szereztek Kenichitől? Vagy továbbindultok, esetleg megpróbáltok véget vetni a játéknak?
A mérgezések és Kenichi kristályai után így álltok életügyileg:
Raven - 119 HP (zöld)
Peter Worker - 51 HP (sárga)
Kusumi Ayani - 123 HP (zöld)
Enheriel - 70 HP (teljes)
Saya - 60 HP, 24 páncél (teljes)
Ozirisz - 87 HP (zöld)
A harci kör véget ért, aki nem írt az utolsó nagykörbe, az 350 szavas reagért cserébe megkapja a teljes jutalmat. Innentől visszaáll a szólimit és a hagyományos kerékvágás.
Határidő: március 16.
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [Küldetés] Tenka
Hugi elégedetten szemléli az újabb találatát, és ezek után mintha nem is nagyon lenne kedve sietni, ráérősen fogja az újabb nyilat és rakja az idegre. Én viszont ideges vagyok. Siess már.
~Kuss.~
Q_Q
Felhúzza az íjat és készül, válogat, hogy ezúttal kit támadjon. Végül a titán mellett dönt, de későn, és ezt látja ő is. Ilyet se éreztem még soha: megdöbben. Ámulattal nézi, ahogy a titán csapása Peter felé közelít, és hamar felfogja, hogy az végzetes lesz.
Egy pillanatra átfut az agyán, hogy most láthatja, amint a titán csapása nyomán Peter koponyája széttörik, a szemei péppé roncsolódnak, a fogai kitörnek, az agya darabkái ellepnek minket és vér spriccel mindenfelé. Elfog a rosszullét, ahogy ezek a képek átfutnak az én agyamon is.
A következő pillanatban rájön, hogy ez nem így lesz. Nem fog mást látni, csak szétrebbenő vörös, majd kék pixeleket. Ez máris elvette a kedvét attól, hogy tétlenül végignézze az egészet, és már nyitotta a száját, hogy megszólaljon és leswitchelje a sárkánylovast, de végül ezt nem a mi hangunkon hallom meg.
Nem ismerem azt, aki bevég a titán elé, a Hugi meg nem akar ezen töprengeni. A maradék férgeket támadva kilövi a nyílvesszőt, majd, mivel úgyis elvégeznék a feladatot a többiek, mire új nyilat helyezne az idegre, leereszti a fegyvert és félig lehunyt szemmel megszólal a fejemben, hogy ideje cserélni.
A köd lassan visszavonul, én pedig a földre roskadok. Szerencsére ki tudom magyarázni azzal, hogy elfáradtam, pedig csak nem figyeltem most eléggé és elvesztettem az öntudatom egy pillanatra. Mikor úgy érzem, a magam ura vagyok teljesen, felkelek a földről és végignézek a többieken.
Egyedül én maradtam sértetlen, így a lovag segítsége rajtam nem okoz változást. Kicsit büszke lehetek magamra, de mégis inkább szégyenlem, amiért maradt páncélom. Igazán switchelhettem volna én is valakire... de akkor miért lennék íjász? Az a dolgom, hogy hátulról, minél gyorsabban leszedjem a szörnyeket. Vagyis a Hugi. Közelharcban nem vagyok ügyes...
Gyorsan megkeresem a szememmel Ravent; és amint megtalálom, odaszaladok hozzá \o/ A karjába kapaszkodva próbálok közel húzódni. Nem esett baja, én pedig csak most döbbenek rá, mennyire féltem, hogy elveszítem. Nem akajom. A ruhája ujjába temetem picit az arcom, mert jó érezni, hogy itt van. Reszketek.
Kenichi. Szóval így hívják. Fura neve van, a másiké sokkal könnyebben megjegyezhető. Ghost, mint Szellem. Egy hófehér, vörös szemű farkast is így hívnak egy könyvben. Egy rémfarkast, pontosabban. Kenichi aranyosnak néz ki, de mégis úgy érzem, hogy valami nem stimmel vele. Ghost kicsit bizalomgerjesztőbb...
~Nekem sokkal bizalomgerjesztőbb...~ -vigyorog Hugi és megnyalja a szája szélét.
Végignézek a többieken, de lehetőleg úgy, hogy ne mozgassam nagyon a fejem. Elfáradtam, és csak most jövök rá, hogy ez nagyon-nagyon rémisztő volt. Majdnem elveszítettük Petert. Menjünk inkább haza az Anathoz... haza akarok menni. Nem jó itt lenni. Mi van, ha megint jön pár titán?
~Jól irányzott lövések és oda lesz az összes. Megvédelek.~
És a többieket?
~Őket magasról tojom le.~
~Kuss.~
Q_Q
Felhúzza az íjat és készül, válogat, hogy ezúttal kit támadjon. Végül a titán mellett dönt, de későn, és ezt látja ő is. Ilyet se éreztem még soha: megdöbben. Ámulattal nézi, ahogy a titán csapása Peter felé közelít, és hamar felfogja, hogy az végzetes lesz.
Egy pillanatra átfut az agyán, hogy most láthatja, amint a titán csapása nyomán Peter koponyája széttörik, a szemei péppé roncsolódnak, a fogai kitörnek, az agya darabkái ellepnek minket és vér spriccel mindenfelé. Elfog a rosszullét, ahogy ezek a képek átfutnak az én agyamon is.
A következő pillanatban rájön, hogy ez nem így lesz. Nem fog mást látni, csak szétrebbenő vörös, majd kék pixeleket. Ez máris elvette a kedvét attól, hogy tétlenül végignézze az egészet, és már nyitotta a száját, hogy megszólaljon és leswitchelje a sárkánylovast, de végül ezt nem a mi hangunkon hallom meg.
Nem ismerem azt, aki bevég a titán elé, a Hugi meg nem akar ezen töprengeni. A maradék férgeket támadva kilövi a nyílvesszőt, majd, mivel úgyis elvégeznék a feladatot a többiek, mire új nyilat helyezne az idegre, leereszti a fegyvert és félig lehunyt szemmel megszólal a fejemben, hogy ideje cserélni.
A köd lassan visszavonul, én pedig a földre roskadok. Szerencsére ki tudom magyarázni azzal, hogy elfáradtam, pedig csak nem figyeltem most eléggé és elvesztettem az öntudatom egy pillanatra. Mikor úgy érzem, a magam ura vagyok teljesen, felkelek a földről és végignézek a többieken.
Egyedül én maradtam sértetlen, így a lovag segítsége rajtam nem okoz változást. Kicsit büszke lehetek magamra, de mégis inkább szégyenlem, amiért maradt páncélom. Igazán switchelhettem volna én is valakire... de akkor miért lennék íjász? Az a dolgom, hogy hátulról, minél gyorsabban leszedjem a szörnyeket. Vagyis a Hugi. Közelharcban nem vagyok ügyes...
Gyorsan megkeresem a szememmel Ravent; és amint megtalálom, odaszaladok hozzá \o/ A karjába kapaszkodva próbálok közel húzódni. Nem esett baja, én pedig csak most döbbenek rá, mennyire féltem, hogy elveszítem. Nem akajom. A ruhája ujjába temetem picit az arcom, mert jó érezni, hogy itt van. Reszketek.
Kenichi. Szóval így hívják. Fura neve van, a másiké sokkal könnyebben megjegyezhető. Ghost, mint Szellem. Egy hófehér, vörös szemű farkast is így hívnak egy könyvben. Egy rémfarkast, pontosabban. Kenichi aranyosnak néz ki, de mégis úgy érzem, hogy valami nem stimmel vele. Ghost kicsit bizalomgerjesztőbb...
~Nekem sokkal bizalomgerjesztőbb...~ -vigyorog Hugi és megnyalja a szája szélét.
Végignézek a többieken, de lehetőleg úgy, hogy ne mozgassam nagyon a fejem. Elfáradtam, és csak most jövök rá, hogy ez nagyon-nagyon rémisztő volt. Majdnem elveszítettük Petert. Menjünk inkább haza az Anathoz... haza akarok menni. Nem jó itt lenni. Mi van, ha megint jön pár titán?
~Jól irányzott lövések és oda lesz az összes. Megvédelek.~
És a többieket?
~Őket magasról tojom le.~
Saya- Íjász
- Hozzászólások száma : 748
Join date : 2013. May. 17.
Age : 21
Tartózkodási hely : Limen o/
Karakterlap
Szint: 32
Indikátor: Zöld
Céh: Artes
Re: [Küldetés] Tenka
Ayani túl későn reagált, mert a Csonttitán hamarosan megöli Peter-t.
- Peter! - azonnal rohanni akartam volna oda, de a csontféreg megállított ebben. Villámlás meg ki volt merülve, így ő sem tudta megmenteni a fiút. A többiek sem lennének elég gyorsak hozzá, így Peter túlélési esélye nulla... lenne. Hirtelen valaki megölte a csontféreg fejet, majd leswitchelte Peter-t, hogy felfogja a támadást pajzsával. Egy lovag volt az, méghozzá egy Vérlovag, aki segítségünkre sietett. Vele együtt elég sebzést tudtunk ahhoz okozni, hogy megöljük a szörnyet. A rács is darabokban volt, valószínűleg a csuklyás alaknak hála. Felismertem, ez az az alak volt az, akivel Victor beszélgetett. Még jobban az arcára húzta a csuklyáját, nehogy meglássuk az arcát. A fiú alapján ki tudtunk volna törni, amit talán kellett volna, mert ez volt a legkeményebb terem még szerinte is.
- Köszönjük a segítséget, majdnem elvesztettük az egyik tagunkat. - köszöntem meg a két játékosnak. Be is mutatkozott a fehér hajú Kenichi névvel, és a társa pedig Ghost, aki nem igen akar velünk lenni.
- Az én nevem Enheriel, de biztos tudjátok Victornak hála^^"
- Az enyém Villámlás. - felelte a griffem. Rajta viszont látszott, hogy nem tetszik Ghost. Bár tényleg nem bizalomgerjesztő, de ne ítéljük most el szegényt. Viszont nem árt megtudni egy kát információt.
- Mondd Kenichi, milyen mobokkal találkoztál még? - nem árt felkészülni az ilyenre, éppen ezért kérdeztem ilyent. Villámlás közben a többiekhez fordult.
- Szerintem menjünk vissza a bejárathoz és válasszunk másik alagutat. Vagy menjünk tovább, de ezúttal óvatosabban. - csak javasolta, s talán lesz, aki ellenezni fogja valamelyik lehetőséget.
- Peter! - azonnal rohanni akartam volna oda, de a csontféreg megállított ebben. Villámlás meg ki volt merülve, így ő sem tudta megmenteni a fiút. A többiek sem lennének elég gyorsak hozzá, így Peter túlélési esélye nulla... lenne. Hirtelen valaki megölte a csontféreg fejet, majd leswitchelte Peter-t, hogy felfogja a támadást pajzsával. Egy lovag volt az, méghozzá egy Vérlovag, aki segítségünkre sietett. Vele együtt elég sebzést tudtunk ahhoz okozni, hogy megöljük a szörnyet. A rács is darabokban volt, valószínűleg a csuklyás alaknak hála. Felismertem, ez az az alak volt az, akivel Victor beszélgetett. Még jobban az arcára húzta a csuklyáját, nehogy meglássuk az arcát. A fiú alapján ki tudtunk volna törni, amit talán kellett volna, mert ez volt a legkeményebb terem még szerinte is.
- Köszönjük a segítséget, majdnem elvesztettük az egyik tagunkat. - köszöntem meg a két játékosnak. Be is mutatkozott a fehér hajú Kenichi névvel, és a társa pedig Ghost, aki nem igen akar velünk lenni.
- Az én nevem Enheriel, de biztos tudjátok Victornak hála^^"
- Az enyém Villámlás. - felelte a griffem. Rajta viszont látszott, hogy nem tetszik Ghost. Bár tényleg nem bizalomgerjesztő, de ne ítéljük most el szegényt. Viszont nem árt megtudni egy kát információt.
- Mondd Kenichi, milyen mobokkal találkoztál még? - nem árt felkészülni az ilyenre, éppen ezért kérdeztem ilyent. Villámlás közben a többiekhez fordult.
- Szerintem menjünk vissza a bejárathoz és válasszunk másik alagutat. Vagy menjünk tovább, de ezúttal óvatosabban. - csak javasolta, s talán lesz, aki ellenezni fogja valamelyik lehetőséget.
_________________
Adatlap|Bolt|NJK-k|Gyűjtemény
Színeim:
Enheriel (violet), Lulu (hotpink), Villámlás (khaki), Snowcat (#9999FF), Regina (cyan)
Enheriel- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1188
Join date : 2012. Dec. 29.
Age : 33
Tartózkodási hely : nem mondom meg:P
Karakterlap
Szint: 30
Indikátor: Zöld
Céh: Artes
Re: [Küldetés] Tenka
Egy csapás, ennyi volt hátra. Egy csapás, s ez a játék véget ért a számomra. Nem vártam, nem hunytam le a szemeimet. Küzdöttem, próbáltam küzdeni legalábbis. Hisame is az oldalamon volt, de a titán ereje egyszerűen elsöpört most engem, nem tudtam, nem tudtunk ellene mit tenni. Magamra vállaltam a titánt, de nem bírtam el vele. Ekkor láttam meg, mintha villám csapott volna a terembe, s repült le a féreg feje és pixeleződött el. Egy idegen hang mondta ki a nevem és egy idegen cserélt helyet velem. Értetlenkedve figyeltem, majd hogy küzdött, majd hogy Saya nyila repült el mellettem az felébresztett és segítettünk mi is neki, ha már ő is a segített rajtunk. Megmentett.
- Köszönöm. – bólintottam a fiúnak és a kezem is nyújtattam neki amennyiben nyitottan állt ehhez hozzá. Valamelyest ijesztő volt, hogy ők már több termen is túl lehettek, s hogy segíteni is segítettek nekünk. Itt tekintettem rá a fiú társára is, s bár egyesek biztos tudták volna elemezni, én csak egy csuklyát láttam benne, semmi többet.
- A társaitok? – hat fős csoportokban indultunk el az elején, de ők csak ketten voltak itt. Elszakadtak volna tőlük? Elvesztették őket? Lehet nem véletlenül említette a káoszt. Vajon hány termen lehettek túl? Megannyi kérdésem lett volna, de mégsem éreztem úgy, hogy jogom lett volna őket feltenni. Az adósa lettem a fiúnak, nem akartam kellemetlenséget neki.
Hisame eközben a csuklyás társ mellé állt és már – már túlságosan is látványosan szemlélte őt.
- Hisame, gyere ide, hagyd. – intettem neki, hogy ne legyen ilyen pofátlan, s kértem magam mellé. Nyilván kíváncsi volt, nyilván én is, de ennek nem most volt itt az ideje - Ja, káosz van itt is. - gondoltam hirtelen arra, hogy a küzdelem közben sem ment minden úgy, mint ahogy annak mennie kellett volna.
- Köszönöm. – bólintottam a fiúnak és a kezem is nyújtattam neki amennyiben nyitottan állt ehhez hozzá. Valamelyest ijesztő volt, hogy ők már több termen is túl lehettek, s hogy segíteni is segítettek nekünk. Itt tekintettem rá a fiú társára is, s bár egyesek biztos tudták volna elemezni, én csak egy csuklyát láttam benne, semmi többet.
- A társaitok? – hat fős csoportokban indultunk el az elején, de ők csak ketten voltak itt. Elszakadtak volna tőlük? Elvesztették őket? Lehet nem véletlenül említette a káoszt. Vajon hány termen lehettek túl? Megannyi kérdésem lett volna, de mégsem éreztem úgy, hogy jogom lett volna őket feltenni. Az adósa lettem a fiúnak, nem akartam kellemetlenséget neki.
Hisame eközben a csuklyás társ mellé állt és már – már túlságosan is látványosan szemlélte őt.
- Hisame, gyere ide, hagyd. – intettem neki, hogy ne legyen ilyen pofátlan, s kértem magam mellé. Nyilván kíváncsi volt, nyilván én is, de ennek nem most volt itt az ideje - Ja, káosz van itt is. - gondoltam hirtelen arra, hogy a küzdelem közben sem ment minden úgy, mint ahogy annak mennie kellett volna.
_________________
Élet: 41; Fegyverkezelés: 52; Erő: 14; Irányítás: 21; Kitartás: 45; Gyorsaság: 37; Speciális képesség: 12; Páncél: 60
Keresés: 1; Akrobatika: 1 Súlyemelés: 1 Nyomkövetés: 3
Kertészkedés: Gyakorló szint; Lovaglás: Mester szint; Bűvészkedés: Haladó szint; Vadászat: Gyakorló szint
Peter Worker- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1008
Join date : 2012. Sep. 28.
Age : 32
Karakterlap
Szint: 26
Indikátor: Zöld
Céh: Young Justice
Re: [Küldetés] Tenka
Nagyon szerencsénk volt, hogy úgy fogalmazzak. Már-már az őrület vette át fölöttem az uralmat a képességtabu miatt, de emiatt sajnos a figyelmem is megosztott. Túlságosan későn vettük Tűzrózsával észre, hogy Peter a halál közelében jár, mire mi észbe kaptunk, már majdnem bekapta a végső csapást. Túl késő lett volna bármit is reagálnom, ám ekkor meghallottam, hogy valaki swithcelt. nem közülünk. Hamarosan elpixeleződött a másik két mob is, és pár pillanat múltán felismerem azt a fiút, aki azzal a lánynal volt, aki Tűzrózsát szerette volna megsimogatni. Hálásan bólintok felé, mert a torkomból hang nem jön ki, viszont könnyek a szemekből igen. Túlságosan figyelmetlen voltam, és majdnem Peter szenvedte meg ezt helyettem. Odalépek némán a fiúhoz, és a tekintetét kerülve szólok hozzá.
- Ne.. neharagudj Peter… tőled is bocsánat Hisame… tudom, hogy itt ez kevés, de tényleg nagyon sajnálom, hogy miattam majdnem… - nem fejeztem be, ehelyett mással próbálkozok. Remélhetőleg sikerül aktiválnom a 2. képességemet, így Peter 54 HP-t gyógyul – miután kiderült, hogy nem tudok aktiválni képességet, nagyon kétségbe estem…
Letöröltem egy kis könnycseppet a szemem sarkából, majd elfordultam, és visszasétáltam petemhez, majd odasétálok az újonnan érkezett fiúhoz, aki be is mutatkozott nekünk.
- Üdv ismét Kenichi. Én Kusumi Ayani vagyok, idomár. Ha jól hallottam Enheriel kérdezte már a mobokat… de ha nem haragusztok meg megkérdezném, hogy merre voltatok még, és mit láttatok. Mi már jóideje itt raboskodunk, és szó mi szó elég irritáló volt a helyzet. Elsőre csak 2 Csonttitán jött, utána jöttek a mérgezős Fejek abból is 3…. jut eszembe.. Kenichi ha nem sértődsz meg a kérdésért… Felfigyeltünk rá, hogy valami kacagó hang jön felénk. Nem te nevettél véletlenül? Vagy nem vettél észre hasonlót? Illetve Raven, Peter vagy Ozi. Nektek nem tűnt fel, hogy a végére már túlságosan is nagyot sebeztek ránk a mobok? Lehet, hogy csak én emlékszem rosszul, de mintha a végére már nagyokat sebeztek volna. Ugye mivel 1. képességemmel életpontokat küldök át másnak, így már reflexszerűen nézegetem mennyi sebzést kapok. És egyik körben 28-as sebzés jött rám, míg a többiben átlagban 8-10-12 körül. Vagy.. lehet, csak én tévedek, de mintha lenne még itt valami, vagy valaki. Azért remélem nem…
- Ne.. neharagudj Peter… tőled is bocsánat Hisame… tudom, hogy itt ez kevés, de tényleg nagyon sajnálom, hogy miattam majdnem… - nem fejeztem be, ehelyett mással próbálkozok. Remélhetőleg sikerül aktiválnom a 2. képességemet, így Peter 54 HP-t gyógyul – miután kiderült, hogy nem tudok aktiválni képességet, nagyon kétségbe estem…
Letöröltem egy kis könnycseppet a szemem sarkából, majd elfordultam, és visszasétáltam petemhez, majd odasétálok az újonnan érkezett fiúhoz, aki be is mutatkozott nekünk.
- Üdv ismét Kenichi. Én Kusumi Ayani vagyok, idomár. Ha jól hallottam Enheriel kérdezte már a mobokat… de ha nem haragusztok meg megkérdezném, hogy merre voltatok még, és mit láttatok. Mi már jóideje itt raboskodunk, és szó mi szó elég irritáló volt a helyzet. Elsőre csak 2 Csonttitán jött, utána jöttek a mérgezős Fejek abból is 3…. jut eszembe.. Kenichi ha nem sértődsz meg a kérdésért… Felfigyeltünk rá, hogy valami kacagó hang jön felénk. Nem te nevettél véletlenül? Vagy nem vettél észre hasonlót? Illetve Raven, Peter vagy Ozi. Nektek nem tűnt fel, hogy a végére már túlságosan is nagyot sebeztek ránk a mobok? Lehet, hogy csak én emlékszem rosszul, de mintha a végére már nagyokat sebeztek volna. Ugye mivel 1. képességemmel életpontokat küldök át másnak, így már reflexszerűen nézegetem mennyi sebzést kapok. És egyik körben 28-as sebzés jött rám, míg a többiben átlagban 8-10-12 körül. Vagy.. lehet, csak én tévedek, de mintha lenne még itt valami, vagy valaki. Azért remélem nem…
_________________
Megnyitott a Főnixkönny - Fegyver és Potion Szaküzlet. T2-es érclátókat, T2-es növénylátókat keresek beszállítónak, akik részesedést kapnak az általuk hozott nyersanyagból készített, majd eladott item árából.
Kusumi Ayani- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1874
Join date : 2012. Aug. 14.
Age : 28
Tartózkodási hely : valahol a porban >.>
Karakterlap
Szint: 32
Indikátor: Zöld
Céh: Angelic Voice
Re: [Küldetés] Tenka
Ahogy az idő múlt, egyre inkább változott a helyzet. Az elején még a kazamata kipucolásáért, a pillanatnyi dicsőségért és hírnévért harcoltunk, de a remény kezdett szertefoszlani. Jöttek a csapások, egyik a másik után, és már nem a dicsőségért harcoltunk, hanem a puszta létünkért. Egyre inkább fogyott az életerőm, és egyre közelebb kerültünk a halálhoz. Peter életcsíkja már a vörös zónában volt, és csak egy, vagy talán két csapást bírt volna ki. Jómagam tehetetlenül szemléltem a helyzetet, mozdulni sem bírtam, függetlenül az akaraterőmtől. A rendszer általi béklyó, avagy a pihenőkör ahogy emlegetni szokták. Az erőnlét ebben a világban nem a tényleges erőnlét, és nem befolyásolja az akaraterőnk, sem bármi magasztos gondolat, pusztán néhány marék bit, ami alapján a rendszer dönt helyettünk...
Az a néhány másodperc, amíg mozdulatlanságra kárhoztam, örökkévalóságnak tűnt számomra, aztán megkönnyebbülve hallottam, ahogy egy ismeretlen hang Peter nevét kiáltja. Aztán egy ismeretlen fiú beállt a végzetes csapás elé, és kivédte a támadást. Az ereje vetekszik a csonttitánéval, legalábbis a karcolás nélkül megúszott csapásból ítélve. Majd pár villanás, majd a csontféreg fejét láttam elrepülni az orrom előtt, majd pixeleire esett.
Majd miután elmúlt a pixeleső, a srác elhasznált néhány kristályt, az életerőnk helyreállt. Köszönöm hogy megmentettél minket - mondtam Kenichinek - Az én nevem Ozirisz. - mutatkoztam be én is, ahogy azt illik.
Ami a rácsokat illeti, a legtöbb mmo-ban, ha beterem egy mob, vagy akár főellenség, akkor az ajtók lezárulnak, legalábbis amik a mob terme után vannak, nem szoktak nyithatóak lenni, amíg a mob él. Persze Aincradban minden megtörténhet... - majd kis szünet után folytattam - De ha áttörjük az ajtót, és továbbmegyünk, lehet hogy öreg barátainkat is megsétáltatjuk, és a következő mobos teremben biztosan ottvesznénk. Bár, mint mondtam, itt Aincradban minden megtörténhet, vannak akik griffeket sétáltatnak, és vannak akik csontféreg-fejeket, de egyikükkel sincs a jószerencse... - fejtettem ki a mondandómat.
Majd az inventorymban kotorásztam, keresgélve nagy nehezen ráakadtam a vizes kulacsomra. Belekortyoltam, és már-már röhögést hallottam, ahogy a gyomrom véleményét fejezte ki az alkoholmentes folyadék miatt. De hát ez van, a JL-t nem járathatom le az itt összegyűltek előtt azzal, ha játszom itt a Részeges (Luftos) Kardforgatót. Majd hallgattam Ayani mondandóját. Valaki kacagott? Pocak, ennek nem lesz jó vége... Bocsi csak kiröhögött a gyomrom - majd pár másodperc múlva újból ráhúztam a kulacsomra. - De most így jobban belegondolva, az egyik elhibázott támadásom után mintha hallottam volna valami viháncolást, de azt hittem, hogy csak a képzeletem tréfált meg... A nagyobb sebzés nem tűnt fel, de lehet, hogy az nem csak az a sebzés volt, mint amire számítottál. Lehet, hogy képesség, méreg, vagy egyszerűen a mob algoritmusa dobja meg x körönként a sebzést. - majd ahogy mondandóm végére értem újabb kortyolás követte. Mi a manó? Ennyire fogy a víz? A VÍZ? A francba, azt hiszem dokihoz kellene mennem a küldetés után... Ez nem normális, legalábbis az én esetemben nem...
Az a néhány másodperc, amíg mozdulatlanságra kárhoztam, örökkévalóságnak tűnt számomra, aztán megkönnyebbülve hallottam, ahogy egy ismeretlen hang Peter nevét kiáltja. Aztán egy ismeretlen fiú beállt a végzetes csapás elé, és kivédte a támadást. Az ereje vetekszik a csonttitánéval, legalábbis a karcolás nélkül megúszott csapásból ítélve. Majd pár villanás, majd a csontféreg fejét láttam elrepülni az orrom előtt, majd pixeleire esett.
Majd miután elmúlt a pixeleső, a srác elhasznált néhány kristályt, az életerőnk helyreállt. Köszönöm hogy megmentettél minket - mondtam Kenichinek - Az én nevem Ozirisz. - mutatkoztam be én is, ahogy azt illik.
Ami a rácsokat illeti, a legtöbb mmo-ban, ha beterem egy mob, vagy akár főellenség, akkor az ajtók lezárulnak, legalábbis amik a mob terme után vannak, nem szoktak nyithatóak lenni, amíg a mob él. Persze Aincradban minden megtörténhet... - majd kis szünet után folytattam - De ha áttörjük az ajtót, és továbbmegyünk, lehet hogy öreg barátainkat is megsétáltatjuk, és a következő mobos teremben biztosan ottvesznénk. Bár, mint mondtam, itt Aincradban minden megtörténhet, vannak akik griffeket sétáltatnak, és vannak akik csontféreg-fejeket, de egyikükkel sincs a jószerencse... - fejtettem ki a mondandómat.
Majd az inventorymban kotorásztam, keresgélve nagy nehezen ráakadtam a vizes kulacsomra. Belekortyoltam, és már-már röhögést hallottam, ahogy a gyomrom véleményét fejezte ki az alkoholmentes folyadék miatt. De hát ez van, a JL-t nem járathatom le az itt összegyűltek előtt azzal, ha játszom itt a Részeges (Luftos) Kardforgatót. Majd hallgattam Ayani mondandóját. Valaki kacagott? Pocak, ennek nem lesz jó vége... Bocsi csak kiröhögött a gyomrom - majd pár másodperc múlva újból ráhúztam a kulacsomra. - De most így jobban belegondolva, az egyik elhibázott támadásom után mintha hallottam volna valami viháncolást, de azt hittem, hogy csak a képzeletem tréfált meg... A nagyobb sebzés nem tűnt fel, de lehet, hogy az nem csak az a sebzés volt, mint amire számítottál. Lehet, hogy képesség, méreg, vagy egyszerűen a mob algoritmusa dobja meg x körönként a sebzést. - majd ahogy mondandóm végére értem újabb kortyolás követte. Mi a manó? Ennyire fogy a víz? A VÍZ? A francba, azt hiszem dokihoz kellene mennem a küldetés után... Ez nem normális, legalábbis az én esetemben nem...
_________________
Ozirisz- Kardforgató
- Hozzászólások száma : 2136
Join date : 2013. Jun. 10.
Age : 36
Tartózkodási hely : Házi karanténban Yurihimével :3
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: [Küldetés] Tenka
- Áh, szóra sem érdemes! - feleli vigyorogva a hálálkodásra Kenichi, és kissé zavarba jőve vakargatja a tarkóját. Szétnéz kicsit rajtatok, elsősorban Sayán akad meg a tekintete, és kissé csodálkozva pillant a kislányra... Egy pillanattal később azonban megvonja a vállát és Peter felé fordul.
- Hát, megtámadott minket egy másik csapat, és elszakadtunk egymástól. Ciki, mert azzal bíztak meg a fejesek, hogy védjem meg az alvezérünk, erre még csak mellette se tudok maradni. Nem aggódom miatta mondjuk, erős kislány! - bólint céltudatosan - Azóta őket kajtatjuk, de trükkösebb ez a labirintus, mint elsőre látszik, így hiába látom a helyzetét, ha nem tudom, milyen út vezet hozzá - sóhajt fel a fejét csóválva, majd Enhi felé pillant - Kerültük a harcot, de Ghost szerint a lények többsége passzol a mi szintünkhöz. Ez talán a második csapdaterem, ami mellett elmentünk, de az első nem volt ilyen szívatós - válaszol a kérdésre, miközben tekintete a társára téved, aki éppen Hisame kíváncsiságát próbálja túlélni. Még csuklyája is elvörösödik, kezében pedig már villannak is a dobókések, de cseppet sem agresszív, inkább csak félénk.
- Ah, akkor te vagy az a lány...! - ismeri fel Ayanit, majd köhint egyet - Nem tudom, mit hallhattatok, de akkor jobb lesz olajra lépni, lehet hogy van itt még valami - néz körbe a termet fürkészve, majd csinál egy szabályos hátraarcot és elindul kifelé - Hogy az a, hát nem levette a páncélomat ez a nyomorult kolosszus? - szólal meg halkan, de panaszosan. Tekintve, hogy pár ütést el kellett viselnie, és az életcsíkjából szinte semmi sem hiányzik, gondolhatjátok mekkora páncélja lehetett a lovagnak - Tényleg, merre akartok menni? Nincs kedvetek segíteni megtalálni a klántársamat? - fordul hirtelen hátra - Megosztjuk veletek a térképünk, ha úgy van - mosolyodik el barátságosan, miközben a válaszotok várja.
- Hát, megtámadott minket egy másik csapat, és elszakadtunk egymástól. Ciki, mert azzal bíztak meg a fejesek, hogy védjem meg az alvezérünk, erre még csak mellette se tudok maradni. Nem aggódom miatta mondjuk, erős kislány! - bólint céltudatosan - Azóta őket kajtatjuk, de trükkösebb ez a labirintus, mint elsőre látszik, így hiába látom a helyzetét, ha nem tudom, milyen út vezet hozzá - sóhajt fel a fejét csóválva, majd Enhi felé pillant - Kerültük a harcot, de Ghost szerint a lények többsége passzol a mi szintünkhöz. Ez talán a második csapdaterem, ami mellett elmentünk, de az első nem volt ilyen szívatós - válaszol a kérdésre, miközben tekintete a társára téved, aki éppen Hisame kíváncsiságát próbálja túlélni. Még csuklyája is elvörösödik, kezében pedig már villannak is a dobókések, de cseppet sem agresszív, inkább csak félénk.
- Ah, akkor te vagy az a lány...! - ismeri fel Ayanit, majd köhint egyet - Nem tudom, mit hallhattatok, de akkor jobb lesz olajra lépni, lehet hogy van itt még valami - néz körbe a termet fürkészve, majd csinál egy szabályos hátraarcot és elindul kifelé - Hogy az a, hát nem levette a páncélomat ez a nyomorult kolosszus? - szólal meg halkan, de panaszosan. Tekintve, hogy pár ütést el kellett viselnie, és az életcsíkjából szinte semmi sem hiányzik, gondolhatjátok mekkora páncélja lehetett a lovagnak - Tényleg, merre akartok menni? Nincs kedvetek segíteni megtalálni a klántársamat? - fordul hirtelen hátra - Megosztjuk veletek a térképünk, ha úgy van - mosolyodik el barátságosan, miközben a válaszotok várja.
Ayani gyógyítási kísérlete sikertelen volt, valami vagy valaki...? blokkolta a próbálkozását. Raven a bizonytalan idejű hiányzása okán most kimarad, 500 szóval pótolhat természetesen.
Határidő: március 23.
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [Küldetés] Tenka
Nem az első, s nem is az utolsó alkalom, hogy szembesülnöm kell a halállal. Bár a helyzet alanyban különbözött: nem én, hanem Peter volt a halál torkában. Más érzés fogott el - empátia? Nem hinném, elvégre alig ismertem a fiút: egyszer-kétszer, a szintmegtisztítások alkalmával, de az sem bizonyult számba vehetőnek, mégis... egy kicsit megrendültem. Még egy embert sem láthattam meghalni, akárhogyan is akartam - igen, egyes igen ostoba idegenekre ráfért a halál, hogy egy életre szóló leckét vehessenek. Akárhogy is, Peter nem tűnt ostobának a halálhoz, ezért féltem. Ha egy bestiaszelídítő meghal, mi történik a vadállatával? Elvadul? Ha utóbbi esedékes, akkor minden szelídítőre oda kell figyelni. Eltávozásuk két jókora hátránnyal jár, és nem szeretném, hogyha a Hisame nevezetű jeges hüllője ugyanolyan vérengző mob legyen, mint azok a túlméretezett csontvázak. Nem, semmiképpen sem szeretném szörnyetegként látni, az ő oldalukon. Borzasztó lenne...
Akartam vagy sem, a bestiaszelídítő élet és halál között lebegett. A percek óráknak tűntek, miképpen úgy tűnt, ő biztosan meg fog halni. Nem így történt. A legváratlanabb pillanatban ott termett a segítség, minek megtestesítője időben leváltotta a fiút, ezzel megóvta őt a biztos haláltól. A fiú, aki Petert védte, így is küszködött egy csöppet az óriás csontkollekcióval, de a végén az kilehelte a lelkét - már ha volt neki. Nagy levegőt vettem, melyet némán fújtam ki. Homlokomról letöröltem a felgyülekezett izzadságcseppeket, és mire arra jutottam volna, hogy odamenjek a védencemhez, Sayához, ő megelőzött. Kicsi volt és törékeny, akit meg kellett óvnom a bajtól. Ha emlékezetem nem csalt, a Nagy Akaratnak hála még a páncéljából sem vesztett, mégis a bűntudat mardosott. Ahogyan belekapaszkodott a karomba, és orcáját a ruhámba temette, szabad kezemet a fejére tettem, és közelebb húzódtam hozzá. Lelkiismeretesen horgasztottam le fejemet.
- Bocsáss meg. Nem sikerült... - Majdhogynem leheltem a szavakat, melyeket még ha csak neki szántam, az akusztika miatt valószínűleg más is meghallhatott volna. Ha Kenichi nem lenne itt, nem csak Peter, hanem talán más is - legrosszabb esetben a kislány - megérezhetné a halált. És... azt nem akarom - még Ayanit sem, annak ellenére, hogy az ostobáknak természetesen kijárna egy alapos lecke. Újabb változást éreztem odabentről.
Csakis Sayaval kellett foglalkoznom. Megrémült a haláltusától. Én magam is féltem, s talán ez volt az első alkalom arra, hogy valami okot adjon erre az érzésre. Lábaim remegtek az izgalmak hatására. Nem tudtam nyugodt maradni, akárhogy is próbálkoztam, így inkább meg sem szólaltam, míg heves szívverésem le nem csillapodik. Miképpen a megmentő említette társa nevét, a csuklyás felé fordítottam tekintetemet, és egy jó darabig figyeltem - éppen addig, ahogyan Peter rászól a Hisaméjára. Ayani kérdésére képtelen voltam válaszolni, félelemben és aggodalomban jobbára a védencemre tudtam összpontosítani. Noha így sem beszéltem sokat, egyszerűen most képtelennek bizonyultam rá. Még a bemutatkozás és a hálaadás is kimaradt. Egy jó darabig egy helyben maradtam, kezemet még mindig Saya kobakján tartva, aztán egyet előrébb léptem. Természetesen megadtam a lehetőséget céhtársamnak, hogy belém kapaszkodjon, persze, ha kedve tartja. A nevetés - igen, nem egyszer tűnt fel a roppant bosszantó kacaj, ami még Ayani gyógyító képességét is blokkolta, így nem tudott Peteren segíteni. Szabad kezemet csípőmre tettem, és szippantottam egyet a poros levegőből, megpróbálván elhessegetni magam mellől a pánikot, s a kétségbeesést. Lassan, de biztosan még a fáradtságból adódó légszomjam is enyhült, ami azt jelentette, hogy kezdtem megnyugodni, ámbátor így sem szólaltam meg. Néha-néha Sayara néztem, megbizonyosodván arról, tényleg rendben van-e, de még a törődés is idegen volt számomra - csak úgy, mint az emberek.
Akartam vagy sem, a bestiaszelídítő élet és halál között lebegett. A percek óráknak tűntek, miképpen úgy tűnt, ő biztosan meg fog halni. Nem így történt. A legváratlanabb pillanatban ott termett a segítség, minek megtestesítője időben leváltotta a fiút, ezzel megóvta őt a biztos haláltól. A fiú, aki Petert védte, így is küszködött egy csöppet az óriás csontkollekcióval, de a végén az kilehelte a lelkét - már ha volt neki. Nagy levegőt vettem, melyet némán fújtam ki. Homlokomról letöröltem a felgyülekezett izzadságcseppeket, és mire arra jutottam volna, hogy odamenjek a védencemhez, Sayához, ő megelőzött. Kicsi volt és törékeny, akit meg kellett óvnom a bajtól. Ha emlékezetem nem csalt, a Nagy Akaratnak hála még a páncéljából sem vesztett, mégis a bűntudat mardosott. Ahogyan belekapaszkodott a karomba, és orcáját a ruhámba temette, szabad kezemet a fejére tettem, és közelebb húzódtam hozzá. Lelkiismeretesen horgasztottam le fejemet.
- Bocsáss meg. Nem sikerült... - Majdhogynem leheltem a szavakat, melyeket még ha csak neki szántam, az akusztika miatt valószínűleg más is meghallhatott volna. Ha Kenichi nem lenne itt, nem csak Peter, hanem talán más is - legrosszabb esetben a kislány - megérezhetné a halált. És... azt nem akarom - még Ayanit sem, annak ellenére, hogy az ostobáknak természetesen kijárna egy alapos lecke. Újabb változást éreztem odabentről.
Csakis Sayaval kellett foglalkoznom. Megrémült a haláltusától. Én magam is féltem, s talán ez volt az első alkalom arra, hogy valami okot adjon erre az érzésre. Lábaim remegtek az izgalmak hatására. Nem tudtam nyugodt maradni, akárhogy is próbálkoztam, így inkább meg sem szólaltam, míg heves szívverésem le nem csillapodik. Miképpen a megmentő említette társa nevét, a csuklyás felé fordítottam tekintetemet, és egy jó darabig figyeltem - éppen addig, ahogyan Peter rászól a Hisaméjára. Ayani kérdésére képtelen voltam válaszolni, félelemben és aggodalomban jobbára a védencemre tudtam összpontosítani. Noha így sem beszéltem sokat, egyszerűen most képtelennek bizonyultam rá. Még a bemutatkozás és a hálaadás is kimaradt. Egy jó darabig egy helyben maradtam, kezemet még mindig Saya kobakján tartva, aztán egyet előrébb léptem. Természetesen megadtam a lehetőséget céhtársamnak, hogy belém kapaszkodjon, persze, ha kedve tartja. A nevetés - igen, nem egyszer tűnt fel a roppant bosszantó kacaj, ami még Ayani gyógyító képességét is blokkolta, így nem tudott Peteren segíteni. Szabad kezemet csípőmre tettem, és szippantottam egyet a poros levegőből, megpróbálván elhessegetni magam mellől a pánikot, s a kétségbeesést. Lassan, de biztosan még a fáradtságból adódó légszomjam is enyhült, ami azt jelentette, hogy kezdtem megnyugodni, ámbátor így sem szólaltam meg. Néha-néha Sayara néztem, megbizonyosodván arról, tényleg rendben van-e, de még a törődés is idegen volt számomra - csak úgy, mint az emberek.
_________________
Színkód: #AA6342 (szöveg), #804224 (dialógus)
Phobos- Harcos
- Hozzászólások száma : 682
Join date : 2013. Sep. 15.
Karakterlap
Szint: 27
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [Küldetés] Tenka
Némán álltam, és nagyokat pislogtam.
- Ez hogy lehet… – motyogtam nagy szemeket meresztve a semmibe - Nincs itt már látható mob, de mégsem működött a képességem. Vajon… ez egy pályatulajdonság? Vagy tényleg van itt Valaki? Talán ha…
Kesztyűmre sandítok. Rányomok gyengéden, és elő is ugrik a menü. Gyorsan átgondoltam mindent. A Kirobbanó Egészség zöld színű, és gyógyítja a petet… a sárga, vagyis pörgős a gyorsaságunkat növeli… a Dühös a piros pedig a sebzést növeli… az Ambiciózus lila színű és kitartást növel… ezek közül egyelőre semelyik sem kell. Azt, amelyiket kinéztem kék színbe varázsolná a kesztyűm gombját és ezzel 4 pontot ad speciális képességre. Ha egy mob van körülöttünk, és netán túllépném az Speciális Képességeinek alját, talán… Mindegy itt a tetteké a főszerep. Aktiváltam ezt a funkciót így Speciális Képességpontunk megugrik 4-el. Nem sok, de több a semminél. Remélem ez elég lesz. Ismét megpróbálkozok a healeléssel Peterren, és ha megint nem működik, mérgesen a többiek felé pillantok. Eszembe jutott még egy gondolat. Odamegyek a többiekhez, és mindenkit külön-külön körbejárkálok, és végignézem őket. Ezután ha semmi, odamegyek Peterhez és elmondom neki mire gondoltam.
- Azt reméltem találok egy Tünemény Bogarat… igaz hogy nem lenne olyan kellemes, de kicsit furcsállom, hogy nem tudok még mindig képit aktiválni. 19 Speciális pontom van a bónusszal együtt. Vagyis ha nem a pálya specialitása a képideaktiválás, akkor egy legalább 38 SK ponttal rendelkező lény van itt a közelben… azt reméltem, hogy találok egy Tünemény Bogarat, ami meggátolta, hogy meglássuk.. de én nem találtam rajtatok, de magamat nem tudom megnézni hátulról. Tudom, hogy furcsa kérés, de megnéznéd nincs-e rajta a hátamon? Mellesleg szerintem nem kéne elmennünk, míg nem tudjuk mi nevet, mert lehet kilépéskor csapda aktiválódik. Nem?
Nagyon reménykedtem, hogy rajtam van, mert akkor azt jelentheti, hogy megnevelhetjük a nevető cimboránkat.
- Ez hogy lehet… – motyogtam nagy szemeket meresztve a semmibe - Nincs itt már látható mob, de mégsem működött a képességem. Vajon… ez egy pályatulajdonság? Vagy tényleg van itt Valaki? Talán ha…
Kesztyűmre sandítok. Rányomok gyengéden, és elő is ugrik a menü. Gyorsan átgondoltam mindent. A Kirobbanó Egészség zöld színű, és gyógyítja a petet… a sárga, vagyis pörgős a gyorsaságunkat növeli… a Dühös a piros pedig a sebzést növeli… az Ambiciózus lila színű és kitartást növel… ezek közül egyelőre semelyik sem kell. Azt, amelyiket kinéztem kék színbe varázsolná a kesztyűm gombját és ezzel 4 pontot ad speciális képességre. Ha egy mob van körülöttünk, és netán túllépném az Speciális Képességeinek alját, talán… Mindegy itt a tetteké a főszerep. Aktiváltam ezt a funkciót így Speciális Képességpontunk megugrik 4-el. Nem sok, de több a semminél. Remélem ez elég lesz. Ismét megpróbálkozok a healeléssel Peterren, és ha megint nem működik, mérgesen a többiek felé pillantok. Eszembe jutott még egy gondolat. Odamegyek a többiekhez, és mindenkit külön-külön körbejárkálok, és végignézem őket. Ezután ha semmi, odamegyek Peterhez és elmondom neki mire gondoltam.
- Azt reméltem találok egy Tünemény Bogarat… igaz hogy nem lenne olyan kellemes, de kicsit furcsállom, hogy nem tudok még mindig képit aktiválni. 19 Speciális pontom van a bónusszal együtt. Vagyis ha nem a pálya specialitása a képideaktiválás, akkor egy legalább 38 SK ponttal rendelkező lény van itt a közelben… azt reméltem, hogy találok egy Tünemény Bogarat, ami meggátolta, hogy meglássuk.. de én nem találtam rajtatok, de magamat nem tudom megnézni hátulról. Tudom, hogy furcsa kérés, de megnéznéd nincs-e rajta a hátamon? Mellesleg szerintem nem kéne elmennünk, míg nem tudjuk mi nevet, mert lehet kilépéskor csapda aktiválódik. Nem?
Nagyon reménykedtem, hogy rajtam van, mert akkor azt jelentheti, hogy megnevelhetjük a nevető cimboránkat.
_________________
Megnyitott a Főnixkönny - Fegyver és Potion Szaküzlet. T2-es érclátókat, T2-es növénylátókat keresek beszállítónak, akik részesedést kapnak az általuk hozott nyersanyagból készített, majd eladott item árából.
Kusumi Ayani- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1874
Join date : 2012. Aug. 14.
Age : 28
Tartózkodási hely : valahol a porban >.>
Karakterlap
Szint: 32
Indikátor: Zöld
Céh: Angelic Voice
Re: [Küldetés] Tenka
Kenichi-ről és Ghostról kiderült, hogy a csapatukra rontott egy másik csapat, és emiatt elszakadtak. Óh, remélem nem lett baja a társuknak... az én kérdésemre az volt a válasz, hogy passzol az ő szintjükhöz. Ez remek, akkor ki kell kerülni majd az ilyen csapdatermeket, mert még itt fogunk meghalni. Hisame meg annyira nézte Ghost-ot, hogy az csoda, hogy nem ugrott neki. A fiő felismerte Ayanit, aki hiába próbálkozott azzal, hogy heal-eljen, nem ment neki. Szerinte van itt valami. Vagy hülye lett, már bocsánat, vagy tényleg van itt valami. Többen is említették, hogy hallottak valami viháncolást. Ayani meg amilyen ostoba volt, azt kérte, hogy ne menjünk el, mikor mondta Kenichi, hogy el kéne menni, és hogy szeretnék, ha velük tartanánk, és segítünk megtalálni a társukat, és a térképet is szívesen megosztanák.
- Hogy mondhatsz ilyent, mikor kis híján elveszítettünk egy társunkat, miközben lehet, van még itt mob, ami arra vár, hogy ránk támadjon a megfelelő pillanatban?? - háborodott fel Villámlás. - Nem csoda, hogy a Petedet okosabbnak tartják nálad!
- Villámlás! - szóltam rá, bár igaza van abban, hogy majdnem meghalt Peter, ez meg képes lenne itt maradni.
- Én azt mondom, hogy menjünk innen! Lehet, hogy az a viháncolás egy jóval erősebb mobhoz tartozott! - majd Kenichi-hez fordultam. - Én szívesen segítek nektek, hiszen megmentettétek egy társunk életét.^^
- Hogy őszinte legyek, én nem bízok idegenekbe, de veletek ezúttal kivételt teszek. - mondta Villámlás is. - A többieknek mi a véleménye? - fordult a többiekhez. Lehet most Ayani megutálta Villámlást és engemet, de én nem kockáztatom meg a társaim életét.
- Hogy mondhatsz ilyent, mikor kis híján elveszítettünk egy társunkat, miközben lehet, van még itt mob, ami arra vár, hogy ránk támadjon a megfelelő pillanatban?? - háborodott fel Villámlás. - Nem csoda, hogy a Petedet okosabbnak tartják nálad!
- Villámlás! - szóltam rá, bár igaza van abban, hogy majdnem meghalt Peter, ez meg képes lenne itt maradni.
- Én azt mondom, hogy menjünk innen! Lehet, hogy az a viháncolás egy jóval erősebb mobhoz tartozott! - majd Kenichi-hez fordultam. - Én szívesen segítek nektek, hiszen megmentettétek egy társunk életét.^^
- Hogy őszinte legyek, én nem bízok idegenekbe, de veletek ezúttal kivételt teszek. - mondta Villámlás is. - A többieknek mi a véleménye? - fordult a többiekhez. Lehet most Ayani megutálta Villámlást és engemet, de én nem kockáztatom meg a társaim életét.
_________________
Adatlap|Bolt|NJK-k|Gyűjtemény
Színeim:
Enheriel (violet), Lulu (hotpink), Villámlás (khaki), Snowcat (#9999FF), Regina (cyan)
Enheriel- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1188
Join date : 2012. Dec. 29.
Age : 33
Tartózkodási hely : nem mondom meg:P
Karakterlap
Szint: 30
Indikátor: Zöld
Céh: Artes
Re: [Küldetés] Tenka
Végig azt motyogom magamban, hogy "az Anat rám szólt, megtanított, ne beszéljek idegenekkel, ne csináljak ezt meg azt". Raven nem idegen, sem Peter, meg a csapat többi tagja sem, de a lovag meg Ghost vajon azok? Mert a nevüket már ismerem, tehát nem idegenek, de a szándékaikat nem, abban viszont azok. Tétován a Ravenre nézek, hogy mit gondolhat, de az arcáról még mindig nem tudok semmit leolvasni, viszont nem is szólal meg, csak hozzám egy kicsit. Egyemmeg *.* Felnyúlok az egyik kezemmel, még pipiskedem is kicsit, hogy elérjem az arcát és kicsit a hajába túrok.
-Nyugi ^^
Maga a mozdulat viszont ismerős, mintha csináltam volna már valamikor. Ugyanígy, egy elkeseredett fiúval, aki magasabb volt nálam, talán még Ravennél is magasabb. Kicsit a szemem is összehúzom, de csak a Ravent látom, nem jut eszembe, ki lehetett az, vagy hogy nézhetett ki. Hugi kicsit megrezdül az elmém mélyén, de nem segít semmit, nem válaszol, és nem is reagál egyebet. Végül visszaereszkedem a helyemre, és hagyom a dolgot; ha majd eszembe jut, akkor eszembe jut O.o
Az Ayani még midig próbálkozik segíteni Peternek, de nem megy neki, mire fogja magát és körbenéz rajtunk. Közelebb húzódom erre a Ravenhez, de mivel tudom, hogy amúgy sem fog bántani, csak gyanús képpel nézem, hogy mit művel. Végül elmondja, hogy Tünemény Bogarat keres, mire a Hugi rosszindulatúan prüszköl egyet a fülemben.
~Cöh. Millió felfedezetlen mob van még. Miből gondolja, hogy csak a Tüneménynek van olyan nagy speciális pontja?~
Nem tudom, de szerintem ha velünk nagyjából egyszintűek ezek a mobok, akkor csak a bogár jöhet szóba... ._. De a bogarak nevetnek? Én amúgy azt hittem, te nevetsz néha O.o
~Az én hangom nem olyan kis piszlicsáré, mint annak, ami röhögcsélt. Nem én voltam.~
Igazad van, de mindegy.
-Nincs amúgy semmi a hátadon. -rázom meg végül a fejem, mert Ayani megkérte, nézzük meg a hátát, én megnéztem így távolról, de semmit se látok rajta, a többiek meg eddig nem igen foglalkoztak vele.
Kenichiék még felajánlják, hogy menjünk utánuk, mire az egyik lány azt mondja, hogy menjünk, a másik meg azt, hogy ne, mert nem-tudom. Említett csapdát, mire kicsit lehajtom a fejem, mert nem akarok csapdába kerülni, megint, mert előbb abban voltunk, és nem akarom, hogy valaki végül tényleg meghaljon közülünk. Az ajkamat harapdálva...
~Ne rágd a szádat!~
...már nem harapdálva gondolkodom homlokráncolva, de semmi nem jut eszembe, na meg a döntésbe sem akarok beleszólni, mert ahhoz úgyis pici vagyok, meg azt úgyis jobban tudja a Raven, hogy nekünk mi a jó, vagy hogy mit kéne tennünk. Ha ő nem szól semmit, akkor én sem fogok \o Úgyis sokan vagyunk, majd a többiek eldöntik, mi pedig alkalmazkodunk, mint eddig. Tudom, hogy ez elég passzívan hangzik, de nah... rám szólt az Anat ._.
-Nyugi ^^
Maga a mozdulat viszont ismerős, mintha csináltam volna már valamikor. Ugyanígy, egy elkeseredett fiúval, aki magasabb volt nálam, talán még Ravennél is magasabb. Kicsit a szemem is összehúzom, de csak a Ravent látom, nem jut eszembe, ki lehetett az, vagy hogy nézhetett ki. Hugi kicsit megrezdül az elmém mélyén, de nem segít semmit, nem válaszol, és nem is reagál egyebet. Végül visszaereszkedem a helyemre, és hagyom a dolgot; ha majd eszembe jut, akkor eszembe jut O.o
Az Ayani még midig próbálkozik segíteni Peternek, de nem megy neki, mire fogja magát és körbenéz rajtunk. Közelebb húzódom erre a Ravenhez, de mivel tudom, hogy amúgy sem fog bántani, csak gyanús képpel nézem, hogy mit művel. Végül elmondja, hogy Tünemény Bogarat keres, mire a Hugi rosszindulatúan prüszköl egyet a fülemben.
~Cöh. Millió felfedezetlen mob van még. Miből gondolja, hogy csak a Tüneménynek van olyan nagy speciális pontja?~
Nem tudom, de szerintem ha velünk nagyjából egyszintűek ezek a mobok, akkor csak a bogár jöhet szóba... ._. De a bogarak nevetnek? Én amúgy azt hittem, te nevetsz néha O.o
~Az én hangom nem olyan kis piszlicsáré, mint annak, ami röhögcsélt. Nem én voltam.~
Igazad van, de mindegy.
-Nincs amúgy semmi a hátadon. -rázom meg végül a fejem, mert Ayani megkérte, nézzük meg a hátát, én megnéztem így távolról, de semmit se látok rajta, a többiek meg eddig nem igen foglalkoztak vele.
Kenichiék még felajánlják, hogy menjünk utánuk, mire az egyik lány azt mondja, hogy menjünk, a másik meg azt, hogy ne, mert nem-tudom. Említett csapdát, mire kicsit lehajtom a fejem, mert nem akarok csapdába kerülni, megint, mert előbb abban voltunk, és nem akarom, hogy valaki végül tényleg meghaljon közülünk. Az ajkamat harapdálva...
~Ne rágd a szádat!~
...már nem harapdálva gondolkodom homlokráncolva, de semmi nem jut eszembe, na meg a döntésbe sem akarok beleszólni, mert ahhoz úgyis pici vagyok, meg azt úgyis jobban tudja a Raven, hogy nekünk mi a jó, vagy hogy mit kéne tennünk. Ha ő nem szól semmit, akkor én sem fogok \o Úgyis sokan vagyunk, majd a többiek eldöntik, mi pedig alkalmazkodunk, mint eddig. Tudom, hogy ez elég passzívan hangzik, de nah... rám szólt az Anat ._.
Saya- Íjász
- Hozzászólások száma : 748
Join date : 2013. May. 17.
Age : 21
Tartózkodási hely : Limen o/
Karakterlap
Szint: 32
Indikátor: Zöld
Céh: Artes
Re: [Küldetés] Tenka
Ayani csak járkált fel-alá mint a mérgezett egér, kerülgetett minket. Aztán valami bogarat említett. - Oké, hogy bogaras vagyok, de hogy ennyire? - mondtam, már-már nevetve. - Ami pedig a képesség blokkolást illeti, előfordulhatnak olyan területek, ahonnan nem mennek át az üzenetek, az ott tartózkodókat nem jelzi ki a térkép, és hasonlók. Ha vannak olyan helyek, ahol a helyzetjelzés és a kommunikáció blokkolva van, miért ne lehetnének blokkolva a képességek, esetleg a teleportáló kristályok, vagy hasonlók. - fejtettem ki az érvelésemet - Persze nem zárhatjuk ki azt sem, hogy valaki vagy valami áll a dolgok mögött, akár játékos, akár mob. De lehet, hogy nem pont itt vannak, hanem a fal, vagy az ajtó túloldalán ahonnan még a rendszer elég közelnek érzékeli a jelenlétét. Ez a világ egy programozott, digitális világ, ahol mások a fizika törvényei, mint amihez a SAO előtt hozzászoktunk, semmit sem zárhatunk ki teljes mértékben, és sok dolog működését csak kevesen ismerik. - fejeztem be a mondandómat, majd újból kortyoltam a kulacsomból, és kicsit mászkálta fel-alá, ahol még nemrég az életünkért küzdöttünk. Kicsit gondolkoztam azon, amin a megmentőnk mondott, a csapatuk szétszakadásáról, és egy másik csapat támadásáról.
- Ami azt illeti, szerencsénk volt, hogy veletek futottunk össze, és nem azzal a másik csapattal, akik rátok támadtak - majd kis szünet után folytattam - Részemről szívesen segítek megkeresni a csapatotok többi tagját, és ennyivel mindannyian tartozunk nektek. Ha nem mentettétek volna meg Petert és minket is, valószínűleg már az Örök Bitmezőkön lennénk. - mondtam Kenichinek, majd körbenéztem a többiek felé, kik osztják a véleményem, és kik nem. De szerintem ez lenne a helyes, és bármelyik JL-es így tenne. Segítenünk kell nekik, arról nem is beszélve, hogy elég keményen az adósaik vagyunk Kenichiéknek.
- Ami azt illeti, szerencsénk volt, hogy veletek futottunk össze, és nem azzal a másik csapattal, akik rátok támadtak - majd kis szünet után folytattam - Részemről szívesen segítek megkeresni a csapatotok többi tagját, és ennyivel mindannyian tartozunk nektek. Ha nem mentettétek volna meg Petert és minket is, valószínűleg már az Örök Bitmezőkön lennénk. - mondtam Kenichinek, majd körbenéztem a többiek felé, kik osztják a véleményem, és kik nem. De szerintem ez lenne a helyes, és bármelyik JL-es így tenne. Segítenünk kell nekik, arról nem is beszélve, hogy elég keményen az adósaik vagyunk Kenichiéknek.
_________________
Ozirisz- Kardforgató
- Hozzászólások száma : 2136
Join date : 2013. Jun. 10.
Age : 36
Tartózkodási hely : Házi karanténban Yurihimével :3
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: [Küldetés] Tenka
- Rá se ránts. – mosolyogtam Ayaninak.
Természetesen nem voltam ilyen nyugodt, hisz hát azért mégis csak elég közel volt a vég, azonban nem akartam további kellemetlenséget sem neki. Talán legközelebb majd nem számítok rá, a képességére és akkor nem ér ilyen közeli rossz minket, engem.
Egy hát. Sok mindent lehetett volna mondani egy hátról, de nekem semmi sem jutott róla az eszembe. Saya szavaival csak egyet tudtam érteni, nem volt semmi sem a lány hátán. És ennyi. Nem éreztem úgy, hogy ezzel kellett volna többet foglalkozni. A majdnem az csak majdnem, örüljünk ennek, s ne firtassuk tovább.
- Szívesen segítünk. – a többség vagy nem mondott többet, vagy ezzel értett egyet, így bátorkodtam mindannyiunk nevében beszélni és ahogy Ozirisz is mondta, ennyivel mind tartoztunk nekik, legalábbis én és Hisame biztosan. Hisame. A szemeivel még mindig a csuklyás alakot fürkészte és könyököltem oldalba szolidan, hogy ideje lenne befejeznie ezt.
- Jól van na. – és könyökölt vissza, mi miatt meg kellett támasztanom magam. Ez talán így feltűnőbb is lett, mint maga a nézés, de már nem volt mit tenni ez ellen.
A versenynek volt két célja: Mob ölés és megtalálás, azonban ez most leavanzsált egy célra: Túlélés. A térképünket megosztottam velük, amint megmutatták, hogy hogyan is kellett, ugyanakkor egy – két folyosónál eddig nem jutottunk távolabb, nem tudtunk sokat mutatni nekik. A társait a térképen nem gondoltam, hogy mi láthatjuk, így én személyszerint rájuk bíztam most a vezetést. Megbíztam bennük, azt hiszem ez volt a minimum az iménti történés után, s belegondolva, hogy még csak a páncélja ment le a fiúnak. A szintem itt nem jelentett semmit, úgy tűnt voltak itt erősebbek is tőlünk.
- A céhünkben van egy lány, kinek olyan hajráfai vannak, min cicafülek vannak. Szerintem egy olyan jól állna neked. - mosolygott bárgyún Hisame és miközben állt a csuklyás mellé, úgy szólt is hozzá. Csak a fejemet csóváltam, reménytelen volt.
Természetesen nem voltam ilyen nyugodt, hisz hát azért mégis csak elég közel volt a vég, azonban nem akartam további kellemetlenséget sem neki. Talán legközelebb majd nem számítok rá, a képességére és akkor nem ér ilyen közeli rossz minket, engem.
Egy hát. Sok mindent lehetett volna mondani egy hátról, de nekem semmi sem jutott róla az eszembe. Saya szavaival csak egyet tudtam érteni, nem volt semmi sem a lány hátán. És ennyi. Nem éreztem úgy, hogy ezzel kellett volna többet foglalkozni. A majdnem az csak majdnem, örüljünk ennek, s ne firtassuk tovább.
- Szívesen segítünk. – a többség vagy nem mondott többet, vagy ezzel értett egyet, így bátorkodtam mindannyiunk nevében beszélni és ahogy Ozirisz is mondta, ennyivel mind tartoztunk nekik, legalábbis én és Hisame biztosan. Hisame. A szemeivel még mindig a csuklyás alakot fürkészte és könyököltem oldalba szolidan, hogy ideje lenne befejeznie ezt.
- Jól van na. – és könyökölt vissza, mi miatt meg kellett támasztanom magam. Ez talán így feltűnőbb is lett, mint maga a nézés, de már nem volt mit tenni ez ellen.
A versenynek volt két célja: Mob ölés és megtalálás, azonban ez most leavanzsált egy célra: Túlélés. A térképünket megosztottam velük, amint megmutatták, hogy hogyan is kellett, ugyanakkor egy – két folyosónál eddig nem jutottunk távolabb, nem tudtunk sokat mutatni nekik. A társait a térképen nem gondoltam, hogy mi láthatjuk, így én személyszerint rájuk bíztam most a vezetést. Megbíztam bennük, azt hiszem ez volt a minimum az iménti történés után, s belegondolva, hogy még csak a páncélja ment le a fiúnak. A szintem itt nem jelentett semmit, úgy tűnt voltak itt erősebbek is tőlünk.
- A céhünkben van egy lány, kinek olyan hajráfai vannak, min cicafülek vannak. Szerintem egy olyan jól állna neked. - mosolygott bárgyún Hisame és miközben állt a csuklyás mellé, úgy szólt is hozzá. Csak a fejemet csóváltam, reménytelen volt.
_________________
Élet: 41; Fegyverkezelés: 52; Erő: 14; Irányítás: 21; Kitartás: 45; Gyorsaság: 37; Speciális képesség: 12; Páncél: 60
Keresés: 1; Akrobatika: 1 Súlyemelés: 1 Nyomkövetés: 3
Kertészkedés: Gyakorló szint; Lovaglás: Mester szint; Bűvészkedés: Haladó szint; Vadászat: Gyakorló szint
Peter Worker- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1008
Join date : 2012. Sep. 28.
Age : 32
Karakterlap
Szint: 26
Indikátor: Zöld
Céh: Young Justice
Re: [Küldetés] Tenka
- Ugyan, igazán semmiség! És köszönöm, tényleg! Tartok tőle, hogy csalinak akarják használni Asuna-sant, mi ketten aligha lennénk elegen, de nyolcan... főleg két céhvezérrel! Így már biztos vagyok benne, hogy biztonságban kijut innen mindenki! - lelkendezik a fiú, és a menüjét előhívva némi pötyögés árán mindegyikőtök térképe kiegészül. Láthatjátok, hogy egészen nagy területet jártak be kettesben, különösen hozzátok képest. A kazamata struktúrája egyszerű, a legtöbb folyosó egy olyan arénában végződik, amibe ti is belesétáltatok, és valószínűleg csak egy helyes út vezet a felsőbb szintekre, ami azonban még nincs meg a térképeteken. Három ösvény végződik homályban, ebből egy szinte biztosan zsákutca. Viszont nem nektek kell döntenetek, hiszen Kenichi már tudja, merre akar kutatni. Nyilván, ő látja a társa helyzetét a térképen.
- Már a második emeleten lehetnek... - tesz megjegyzést félhangosan inkább magának, miközben a csapat élére áll és útnak indul a félhomályban. Ami Ayanit illeti, neki az a plusz négy pont sem elegendő a képessége működtetéséhez, amit a kesztyű biztosít neki, de nem sokkal azután, hogy aktiválja a legendás fegyvert, furcsa borzongás fut végig a hátán. És nem csak neki, hanem mindenki megérzi egymás után.
Ghost időközben még jobban arcába húzza a csuklyáját, viszont ahogy Hisame megszólal, jól láthatóan megrezzen és hátrálni kezd a sárkánytól, a ijedtség vége pedig egy komikus hanyatt esés.
- ...b-b-b-beszél - mutat rá a petre, miközben feje mozgásából következtethettek, hogy lovag társára néz. Hiszen még most sem látni be a fejfedője alá, az úgy tart a kobakján, mint a leszedhetetlen szemüveg a shounen-hősökön. Kenichi elneveti magát, de többet nem szól, látszik rajta, hogy erősen összpontosít, és ha követitek az utatok a minimapon, láthatjátok, hogy nem véletlenül. Erősen figyelnie kell, hogy ne rossz irányba forduljatok egy-egy elágazásnál.
- ...tudom az okot - terem Ghost teljesen váratlanul Ayani és Ozirisz mellett, és szólal meg halk, erőtlen hangján. Furcsa módon egyikőtök sem láthatta, ahogy mozog, ha folyamatosan is néztétek (például Hisame), volt egy pillanat, amikor elterelte a figyelmeteket valami, és mire visszafordultatok, már nem volt ott. Ennyi furcsaság mellett már-már megváltást jelenthet, hogy rátaláltok a felfelé vezető lépcsőre, amin Kenichi sietősen fel is szalad. Látszik rajta, hogy közel lehettek a célotokhoz, de ekkor Ayani és Raven fejében megszólal a csengő. Észlelésetek a második emeletre vezető ajtó mögött, rejtőzködő alakok jelenlétére utal.
Sorrend nincs
Határidő: április 20.
- Már a második emeleten lehetnek... - tesz megjegyzést félhangosan inkább magának, miközben a csapat élére áll és útnak indul a félhomályban. Ami Ayanit illeti, neki az a plusz négy pont sem elegendő a képessége működtetéséhez, amit a kesztyű biztosít neki, de nem sokkal azután, hogy aktiválja a legendás fegyvert, furcsa borzongás fut végig a hátán. És nem csak neki, hanem mindenki megérzi egymás után.
Ghost időközben még jobban arcába húzza a csuklyáját, viszont ahogy Hisame megszólal, jól láthatóan megrezzen és hátrálni kezd a sárkánytól, a ijedtség vége pedig egy komikus hanyatt esés.
- ...b-b-b-beszél - mutat rá a petre, miközben feje mozgásából következtethettek, hogy lovag társára néz. Hiszen még most sem látni be a fejfedője alá, az úgy tart a kobakján, mint a leszedhetetlen szemüveg a shounen-hősökön. Kenichi elneveti magát, de többet nem szól, látszik rajta, hogy erősen összpontosít, és ha követitek az utatok a minimapon, láthatjátok, hogy nem véletlenül. Erősen figyelnie kell, hogy ne rossz irányba forduljatok egy-egy elágazásnál.
- ...tudom az okot - terem Ghost teljesen váratlanul Ayani és Ozirisz mellett, és szólal meg halk, erőtlen hangján. Furcsa módon egyikőtök sem láthatta, ahogy mozog, ha folyamatosan is néztétek (például Hisame), volt egy pillanat, amikor elterelte a figyelmeteket valami, és mire visszafordultatok, már nem volt ott. Ennyi furcsaság mellett már-már megváltást jelenthet, hogy rátaláltok a felfelé vezető lépcsőre, amin Kenichi sietősen fel is szalad. Látszik rajta, hogy közel lehettek a célotokhoz, de ekkor Ayani és Raven fejében megszólal a csengő. Észlelésetek a második emeletre vezető ajtó mögött, rejtőzködő alakok jelenlétére utal.
Sorrend nincs
Határidő: április 20.
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [Küldetés] Tenka
Nagyon rosszul esett, hogy a többiek szinte semmibe veszik aggodalmamat, Villámlás szavai meg szinte kés döfésként értek. Nagyon rosszul estek szavai. Tűzrózsa dügös pillantásokat vetett a főnixre, de nem szólt hozzá, csak vádlón meredt rá, miközben testével kicsit megtaszított jelezve, hogy ne maradjak le a többiektől, tekintve, hogy ők szépen lassan elindultak. Nem nagyon volt most kedvem semmiféle társalgáshoz, így némán magamba fordulva haladtam előre, miközben csak a lábam elé néztem. Tűzrózsa végül úgy döntött mégiscsak fog váltani néhány szót a másik pettel. Kis után, már a griff mellett lépdelt, és nem nézve rá megszólalt Pet nyelven.
~ Tudod nem könnyű neki. A gazdám sokat szenvedett mióta találkoztunk. Való igaz, hogy a baj mindig megtalálja, de nincs senkivel, rossz szándékkal. Lehet, hogy nem tűnt fel neked, de igen megszenvedte, azt hogy kis híján meghalt az egyik társa. Képzeld, el milyen rossz lehet neked, ha rendelkezel olyan képességgel, amivel megmenthetsz valakit a haláltól. Meggyógyíthatnád, akár a saját életenergiádból, de mégis előfordul, hogy nem tudsz időben reagálni, vagy tudatában, vagy ennek a képességnek, de valami meggátol abban, hogy használjad. Való igaz, hogy jómagam sem örültem annak, amikor ott akart volna maradni, de mit gondolsz, vajon az a lény mikor támadna? Amikor mind egy helyen vagyunk, vagy amikor mindannyiunk a hátunkat mutatjuk neki? Amúgy ha meggondolatlanságról beszélünk te sem voltál éppen valami megbízható, mikor még kisebb voltál. Én legalább mindig kiálltam, kiállok, és ki is fogok állni a gazdám mellett, és követem akár a halálba is. – mondta kis szemrehányással Tűzrózsa Villámlásnak (amit csak Villámlás, és Hisame érthetett, mert Tűzrózsa képtelen az emberi nyelvre).
Eközben elértük a 2. emelet feljárásának végét, ám mielőtt, még bárki az ajtóhoz léphetne, gyors felszólalok. Nem hangosan, de jól hallhatóan, bár kissé rekedten.
- Álljatok meg. Az Észlelésem jelez. Vannak a túloldalon. - ezután Ghosthoz fordulok - Akkor kérlek mond el nekünk mi az ok-
~ Tudod nem könnyű neki. A gazdám sokat szenvedett mióta találkoztunk. Való igaz, hogy a baj mindig megtalálja, de nincs senkivel, rossz szándékkal. Lehet, hogy nem tűnt fel neked, de igen megszenvedte, azt hogy kis híján meghalt az egyik társa. Képzeld, el milyen rossz lehet neked, ha rendelkezel olyan képességgel, amivel megmenthetsz valakit a haláltól. Meggyógyíthatnád, akár a saját életenergiádból, de mégis előfordul, hogy nem tudsz időben reagálni, vagy tudatában, vagy ennek a képességnek, de valami meggátol abban, hogy használjad. Való igaz, hogy jómagam sem örültem annak, amikor ott akart volna maradni, de mit gondolsz, vajon az a lény mikor támadna? Amikor mind egy helyen vagyunk, vagy amikor mindannyiunk a hátunkat mutatjuk neki? Amúgy ha meggondolatlanságról beszélünk te sem voltál éppen valami megbízható, mikor még kisebb voltál. Én legalább mindig kiálltam, kiállok, és ki is fogok állni a gazdám mellett, és követem akár a halálba is. – mondta kis szemrehányással Tűzrózsa Villámlásnak (amit csak Villámlás, és Hisame érthetett, mert Tűzrózsa képtelen az emberi nyelvre).
Eközben elértük a 2. emelet feljárásának végét, ám mielőtt, még bárki az ajtóhoz léphetne, gyors felszólalok. Nem hangosan, de jól hallhatóan, bár kissé rekedten.
- Álljatok meg. Az Észlelésem jelez. Vannak a túloldalon. - ezután Ghosthoz fordulok - Akkor kérlek mond el nekünk mi az ok-
_________________
Megnyitott a Főnixkönny - Fegyver és Potion Szaküzlet. T2-es érclátókat, T2-es növénylátókat keresek beszállítónak, akik részesedést kapnak az általuk hozott nyersanyagból készített, majd eladott item árából.
Kusumi Ayani- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1874
Join date : 2012. Aug. 14.
Age : 28
Tartózkodási hely : valahol a porban >.>
Karakterlap
Szint: 32
Indikátor: Zöld
Céh: Angelic Voice
Re: [Küldetés] Tenka
Kicsi elpirultam, mikor Kenichi külön megemlített engemet és Peter-t, mint céhvezért lelkedezés közben. De ha tényleg csalinak akarják használni a lányt, Asunát, akkor tényleg jobb, ha többen vagyunk. És megkaptuk a térképüket is. Húha, mekkora területet bejártak már! De így már tudjuk, hogy bizony csak egy helyes út van, mert hogy majdnem az összes arénába végződik! Kenichi már indult is meg, mert tudja, hol van Asuna. Hirtelen egy hideg borzongás futott végig a hátamon. És Villámláson is.
- Ti is éreztétek ezt a hideget? - kérdeztem a többieket. Ayani biztos, mert láttam rajta. Miközben megindultunk, Ayani paripája el kezdett beszélgetni Villámlással. Biztos azért, mert beszólt Ayani-nak. Szegény lány.
~ Én legalább tanulok a hibáimból! ~ sziszegte Villámlás pet nyelven. De a két társunk nagyon sietett, mert éppen hogy el nem tévedtünk egy-egy elágazásnál. Szerencsére meglett a felfelé vezető lépcső, amin Kenichi sietett fel. Mentem fel utána, de Ayani akkor megszólalt, hogy van valaki, illetve vannak valakik a túl oldalon. Megijedtem.
- Kenichi, állj meg! - próbáltam elkapni, hogy megállítsam.
- Honnan tudod ezt? Észlelés? - kérdezte a griffem Ayani-t. Ha tényleg vannak az ajtó túl oldalán, akkor biztosan csapdába akarnak csalni minket. Istenem, csak nem egy elvetemült gyilkos csapat is idejött, hogy lemészárolja a játékosokat?? hallottam egy céhről, hirtelen már nem tudom, mi a neve, de arról híresek, hogy lemészárolják az útjukba kerülő játékosokat, méghozzá a pénzükért s a felszerelésükért, illetve hogy ne legyen riválisuk egyik szinten sem. Talán annak a maffiának az egyik hűséges embere vezeti, aki be akart sározni engemet még régen.
- Ti is éreztétek ezt a hideget? - kérdeztem a többieket. Ayani biztos, mert láttam rajta. Miközben megindultunk, Ayani paripája el kezdett beszélgetni Villámlással. Biztos azért, mert beszólt Ayani-nak. Szegény lány.
~ Én legalább tanulok a hibáimból! ~ sziszegte Villámlás pet nyelven. De a két társunk nagyon sietett, mert éppen hogy el nem tévedtünk egy-egy elágazásnál. Szerencsére meglett a felfelé vezető lépcső, amin Kenichi sietett fel. Mentem fel utána, de Ayani akkor megszólalt, hogy van valaki, illetve vannak valakik a túl oldalon. Megijedtem.
- Kenichi, állj meg! - próbáltam elkapni, hogy megállítsam.
- Honnan tudod ezt? Észlelés? - kérdezte a griffem Ayani-t. Ha tényleg vannak az ajtó túl oldalán, akkor biztosan csapdába akarnak csalni minket. Istenem, csak nem egy elvetemült gyilkos csapat is idejött, hogy lemészárolja a játékosokat?? hallottam egy céhről, hirtelen már nem tudom, mi a neve, de arról híresek, hogy lemészárolják az útjukba kerülő játékosokat, méghozzá a pénzükért s a felszerelésükért, illetve hogy ne legyen riválisuk egyik szinten sem. Talán annak a maffiának az egyik hűséges embere vezeti, aki be akart sározni engemet még régen.
_________________
Adatlap|Bolt|NJK-k|Gyűjtemény
Színeim:
Enheriel (violet), Lulu (hotpink), Villámlás (khaki), Snowcat (#9999FF), Regina (cyan)
Enheriel- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1188
Join date : 2012. Dec. 29.
Age : 33
Tartózkodási hely : nem mondom meg:P
Karakterlap
Szint: 30
Indikátor: Zöld
Céh: Artes
Re: [Küldetés] Tenka
Szememet megadóan lesütöttem, ahogyan a kislány a hajamat borzolta. Kutyának éreztem magamat: nem csak amiatt, mert kis híján kudarcot vallottam, de valami meglepően alázatossá tett. A védőangyalok iránt érzett hála? Egy kardcsapásnyi idő alatt rá kellett döbbennem, hogy a szint sokat számít, ha a túlélés forog kockán. Az idegeneket tényleg a játékban szerzett pontok teszik nagyobbá és értékesebbé? Gyomrom bukfencet hányt hirtelenjében, és rendkívüli undort éreztem egyes emberi lények iránt. Ajkaimat összepréseltem, izmaim görcsbe rándultak, ahogyan a saját és az idegenek hibában dagonyáztam. Csak egy kicsit enyhült a bűntudat perzselő érzése, s sikerült felocsúdnom az iménti történésekből. Még egy utolsó, halvány mosolyt meresztettem Sayara, és Peter kijelentését egy határozott bólintással erősítettem meg. Ezt követően - az ígértek szerint - megosztották velünk a térképet, miután mi is megtettük a magunkét - már amennyire. Izzadt hajtincseimet kifújtam a szemem útjából, s komótos tempóban elraktam a fegyvereimet: már nem volt rájuk szükség, legalábbis egy időre nem. Az iménti események hatására kezdtem kissé undorítónak vélni azt a rendszert, ami itt, Aincradban uralkodott: a szint határozná meg az idegenek erejét? Ahogyan az elején csodáltam az Építészt, az iránta érzett undor és harag folyton folyvást nőtt. Ínyemet frusztráltan felhúztam, ahogyan haladtunk tova, a végtelennek ígérkező folyosókon. A hely szép volt a maga módján, de a céltalannak tűnő fel-alá kószálás és az időveszteség miatt kezdtem türelmetlen lenni. Szabad ujjperceim görcsbe rándultak, ahogyan a csuklyás Ghost valami okról kezdett el motyogni. A rettentő furcsaságokból elég volt egy napra, és miképpen Kenichi megindult valahová, úgy billentettem kérdően oldalra fejemet.
- Jól van, mára már elég le... - horkantam fel frusztráltan, ám akkor az a pittyegés megütötte fülemet. Zavart a hangja, mely után erős sípolást éreztem a hallójáratomban - ennek ellenére tudtam: örülhetek, hiszen a jártasság most nem hagyott cserben.
- Igaza van, az enyém is jelez - erősítettem meg monoton hangon Ayani állítását, és abba az irányba fordultam, bár félig a Ghostra figyeltem. Már engem is érdekelt, milyen okot tudott.
- Jól van, mára már elég le... - horkantam fel frusztráltan, ám akkor az a pittyegés megütötte fülemet. Zavart a hangja, mely után erős sípolást éreztem a hallójáratomban - ennek ellenére tudtam: örülhetek, hiszen a jártasság most nem hagyott cserben.
- Igaza van, az enyém is jelez - erősítettem meg monoton hangon Ayani állítását, és abba az irányba fordultam, bár félig a Ghostra figyeltem. Már engem is érdekelt, milyen okot tudott.
_________________
Színkód: #AA6342 (szöveg), #804224 (dialógus)
Phobos- Harcos
- Hozzászólások száma : 682
Join date : 2013. Sep. 15.
Karakterlap
Szint: 27
Indikátor: Zöld
Céh: -
4 / 6 oldal • 1, 2, 3, 4, 5, 6
4 / 6 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.