Nyanyame nyanyashu nyanyatono.. (neko)

by **Kurokoto** Szer. Júl. 31 2013, 11:17

Nem tudtam mitévő legyek. Harmadik napja szomjaztam már akár egy csepp alkoholra is, de megfogadtam, le kell szokjak. Keikot el kell engedjem, mégis csak hatott az a Chancery lány beszéde. Első, aki tanítványaimon kívül van, és mondott valami értelmeset, azon kívül, hogy nem tud semmit. Nehéz időszak lesz, a leszokás, már tiszta ideg vagyok, valahogy le kell vezessem.
Hamarosan oda is értem az arénához, sietve be is léptem és íjam előkapartam. Találomra belelőttem egy JK-ba. Egy srác volt az és lilásan burok védte.
- Párbajozzunk! - jelentettem ki határozottan és talán kicsit mérgesebbnek néztem ki, mint amennyire az voltam.
A srác ijedtében elfutott. Letört lett hangulatom, hamar. Több nem is kellett, még párbaj se lesz. De egy ital annyira jólesne. NEM!
- A rosseb vigye el - eresztettem el egy szitkot a levegőben. És kiléptem az arénából, már a harc sem izgatott. Pvpzni jó lenne, de ilyen nyámnyilákkal soha. Lehet ott volt az a kocsma előtt amikor a cicafüles cuki kislánnyal párbajoztam. Hánynom kell ettől, csak nincs mit már.
Mivel üssem el az időt, ha legalább lenne egy tetves könyvtár, hogy olvassak, de nem ez a játék totális idiótáknak készült!
- Mint, amilyen én is vagyok.. - suttogtam magam elé. Úristen, csak azért jöttem ide, hogy lenyilazzak pár embert. Az igazi hiszti kerülgetett. Számtalan éve nem éreztem ezt az érzést, mióta elmondták, hogy szüleim már nem jönnek haza. Ők és Keiko és gyerekeim ti is mind hazajöttök, vagy én megyek haza. Ez teljesen értelmetlen. Innom kell!
Egy egyszerű lebuj előtt haladtam el, pár perc múlva már bent is voltam. A társaságban csak két JK volt, senki több. A majd egy tucat NJK nem zavart, de hát ez van, odamentem a csaposhoz és kértem egy pohár vizet. Kezem remegett, ugyanis alkoholra voltam szomjas. Ledöntöttem a vizet és nem is törődve mással kivágódtam.
Nem, utállak! Nem fogok inni. Igaza lehet a kis csajnak legalább próbáljam meg a megváltozást, ha nem megy max leiszom magam, nem vesztek semmit.
Azzal elindultam a kőszinház felé. Leültem a padozatra és bámultam az üres teret és színpadot. Szerencsére ez a hely senkit sem érdekel. Belelőttem két nyilat a tőlem pár lépésre lévő füves részbe. Ezek a nyilak viszont nem tűntek el, ott maradtak. Több időt nem akartam követelőző agyammal sem foglalkozni, szomjan fog dögleni, te semmire kellő, azzal egy mosollyal arcomon elaludtam a padon. Két kezem párnaként használva hátamon szenderedtem el és sikerült sikító fejem alvásra bírni.

by **Kagura** Szer. Júl. 31 2013, 17:55

Nyám volt semmi kedvem ma reggel felkelni, de muszáj volt, hiszen a nyapocska sugarai besütöttek már a szobába, és az arcocskám simogatva akarták, hogy keljek fel. Nya persze nyám volt semmi kedvem, így hasra vetődtem, s a fejemre híztam a takaróm. Ahogy voltam nyégykézláb, az éjszaka keresztbe fordult nyakaróval – amely a derekamig ért így – Dai ~nyant ölelgetve, és a sarkát harapnyálva, próbáltam visszaaludni. Az ám, de a nyapocska, csak sütött, nyekem meg így pont felé nézett a hálóing alól kilógó hátsóbbik felem. Nyagyjából annyit értem el, hogy így a gonyosz nyám az arcom sütötte ropogósra, hanem a fenyekem. Fél lábbal a nyakaróért nyúltam, s lehúztam, hogy ott takarjon el, így viszont megint az arcom lett fő célpont. Kézel megint előre rántottam a paplanyt, de sehogy sem akart jó lenni.
- Nyauuu~ ! - Kiabáltam, s Dai~nyant a fogaim közé szorítva, elnyújtózkodtam, macskamód az ágyamon, majd feltérdelve is megismételtem a műveletet, aztán elfordultam az ágyon, hogy a fal felé nyézzek, miközben hátra hajlott a hátam. Amint a kezecskéim elérték a padlót, a lábacskáimmal felfele lépdeltem a falon, míg a végén alig ért hozzá a nyagy lábujjam. Ekkor ellöktem magam, egy pár másodpercig egyensúlyoztam kézenállásban, majd lassan a másik oldalra leengedtem a lábam, s pihe-puha talajérést követően a mancsaim közé vettem a párnyácskám, s az asztalhoz libegtem, immár felegyenesedve. A tükör elé lépkedtem, majd megfésülködve előinytettem a menyüm, hogy válogathassak a ruháim között. Felvettem a cicás boltból kapott pánycélom, meg a többi felszerelésem, majd lelibegtem a fogadóba. Hosszú, macskaléptekkel, lelebegtem a lépcsőn, majd a harmadik, vagy nyegyedik fokon valamit jelzett az ösztönyöm. Valaki figyelt a folyosóról, s az az egyén minden bizonnyal egy férfi, akinek persze nyincs jobb dolga, mint bámulni az én fenyekem. Kicsit bosszantott, így előinytettem a menyüt ismét, és ezúttal felvettem, vadiúj, csillogó harci eszközöm, ami megcsillant a fényben. Lábujjhegyre álltam, s konkrét vernyogást hallattam, majd sikoltva felpörögtek a tenyérnyi forgópengék. Amikor biztos voltam benne, hogy az illető kellőképp megijedt, tovább haladtam, rendeltem magamnak valamit, majd megindultam a régi, szabadtéri színyház felé, hogy onnan kiindulva elmehessek vadásznyi.
Tegnap, délután tájékán kicsit jól esett átváltani nyeko chara-ba, így egész estig így maradtam, s ahogy haladtam a célom felé, elmosolyodva vettem tudomásul, hogy szeretem ezt az újfajta képességem. Többféle váltás lehetséges, ugyanakkor megmaradtak a deredere típusaim is, így csak nyertem a dolgon. Azt viszont nyehezen szívleltem, ha ilyenkor valaki bámulni kezdett. Nyám hibáztattam érte, de nyám szerettem, ha nyám volt annyi akaratereje, hogy nye ilyen nyíltan bámulja a fenyekem. Azt kifejezetten utáltam.
A kőszínházhoz érve, megpillantottam valakit a padokon fekve, s azonnal, reflexszerűen az egyik bokor mögé ugrottam. Nyégykézláb ereszkedve, lopakodva megközelítettem, s puha lépteim aligha hallhatta meg alvás közben. Megközelítettem, majd egy sorral felette megálltam, és kíváncsi tekintettel az arcába hajoltam. Majdnem összeért az orrunk, mikor mosolyogva suttogni kezdtem.
- Cha~ra~chan~ge, Dark Nyeko! - Súgtam el a szavakat, mire a fiú valószínűleg felébredt. Ha így történt, hátraugrottam két padnyit, s onnan nyéztem a felkelő alakot. - Ki vagy nya~ ? - Kérdeztem kissé elmélyült, de továbra is cicás hangon. - Veszélyes a szabadban szunyókálni. Akár meg is ölhettek volnya. - Gúnyos vigyort eresztettem meg felé, s ahogy álltam nyégykézláb lábujjhegyen vártam, hogy felsikolthassanak a forgópengék. Már persze, ha meg akar támadnyi.

by **Kurokoto** Szer. Júl. 31 2013, 22:18

Álmodtam össze mindenfélét. Hamar rákellett döbbenjek, hogy a végtelen sörös hordón alvás mennyirei jó, ha nyitva marad a csap és egy csövön folyamatosan cseppenként adagolja. Majd következő álom, egy búzamezőn állok amit hirtelen eláraszt a víz és jön egy robbanás "BUMM" így lett a búzasör. Következő álom átmenet nélkül ostromolta agyam egy újabb szegletét. Egy szőlős közepén állok, ahol mindenki bort kóstolgat, de legalább tízezer ember és nem látnak. Bárkihez fordulok, nem tudok hozzáérni, hangom nincs és szomjazom. Sokadik embernél újra elvágják a szalagot és egy újabb hely. Az emberek az asztalon táncolnak, mindenhonnan még a falakból is pia folyik. Majd hirtelen megszakad az egész és otthon vagyok. A folyosó előttem terül el, a konyhában és a gyerekszobában ég a villany. Berohanok a konyhába, üres. Tovább a folyosón a szobába és igen ott vannak, Akira épp egy cicát simogat. A cica nyávogott valamit "ra change.. rk. nyeko" és szinte arcomon és számon éreztem a levegő mozgását, mintha közvetlen előttem mondaná a cica. De Akira továbbra is csak simogatta és mosolygott.
Kinyitottam a szemem és valaki elugrott. A mozgás irányába fordítottam a fejem és megpillantottam egy fiatal lány, aki méreget és furcsán áll, vagy van négykézláb. Mi a bú..., de megrökönyödésem még a káromkodást is megállította. Az a hang, az előbbi cica.
- Akira! Itt vagy valahol?! - néztem körbe. - Én kivagyok! Nem láttál egy kislányt? olyan 5 éves forma, hatalmas sötétbarna szemekkel és vállig érő barna haja van.
Azonban még tovább beszélt a lány nem szabadna aludnom.
- A nevem Kurokoto, és felejtsd el, amit kérdeztem - kicsit oldalra tartottam a fejem és úgy néztem újra lányra. Most valami baja van vagy mi a szösz. - Itt nem ölhettek volna meg, lehet új vagy még, de véd az a lila vacak. Ha meg megöltek volna üsse kavics, kit érdekel. Azzal hanyatt vágtam magam a padon és rám tört a szomjúság, újra beindult az álomban látott "búzasörapic" és egyéb képek. Megráztam a fejem és lehunytam a szemem.
- Egyébként te ki vagy? Furán viselkedsz, olyan.., mintha.. egy ... neko. Igen, neko lennél. Arra nem pazaroltam energiát, hogy felé nézzek, a legtöbb energiám a pia ivás kényszer elszorítására ment el. És előbbi amúgy is felkavart, valamint itt egy ostoba lány, aki nem majomszabású, hanem macskaszabású.

by **Kagura** Csüt. Aug. 01 2013, 17:49

Nyem akart megtámadnyi, de azért nyem lettem kevésbé óvatos. Egy nyeko sosem tudhatja, hogy mikor akarják bántanyi. Lassan, - továbbra is nyégykézláb – megközelítettem, mit sem törődve a mondandónyával. Ahogy nyégykézláb leereszkettem a sorok között, halkan megszólaltam.
- Nyem ismerek semminyen Akirát. Sem öt éves, barnya szemű kislányt. - Ahogy az előző helyemre értem – ahonnyan az arcához hajoltam – ismét válaszolni kényszerültem. - A nyevem Kagura~nyan, Kurokoto~nyan. - Válaszoltam, s ahogy leültem elé, ismét elé hajoltam, ugyanyolyany kíványcsi tekinytettel, mint az előbb. A manycsaimmá formált kezeimmel bökdöstem előbb a vállát, majd az arcát, s megállapítottam, hogy ugyanyolyany játékos, mint ény. Ezzel kicsit megnyugodtam, s a fenyekemet letéve a kőre, hosszú ásítást enygedtem el az éterbe. Nyem tudtam mit kezdenyi a helyzettel, így csak a fülecském vakargattam, kíványcsian nyézegettve az ismeretlenyt. Körbe pillanytottam majd előinytve a menyüm a térképem vizsgáltam.
- Ez már itt nyem biztonságos terület. De, ha te meg akarsz halnyi, hát tedd. - Jelentettem ki, s felhúztam az orrom, majd nyégykézláb a kőszínyház közepére osonytam. Furcsa volt, de egyáltalán nyem fájt ahogy a manycsommá formázott kezeim a kavichoz értek. Nyeko. Azt mondta, nyeko vagyok, amiben nyem is tévedett. Elvégre a Chara~change után kiejtett szavak, pont a Dark Nyeko voltak. Ahogy lejjebb osonytam, hirteleny ötlettől vezérelve visszaugrottam, ám ezúttal, nyem egy padsorral Kurokoto mellé. Nyekifutásból fölé ugrottam, s kényelmesen elhelyezkedtem az ölében, majd a manycsaimmal mintegy megágyaztam magamnyak a mellkasán, s a sarkaim a combjaihoz emeltem – ha valami gonyosz jutnya az eszébe, azonnyal belevághetnyám a pengéket, és akkor bizony meg is sebezhetem, jóllehet, ettől nyarancssárga lennyék, de ennyit kibírok. Ha pedig mégis védett terület ez a hely, akkor is ellöknyém magam a gonyos Kurokoto~nyantól. Tökéletesnyek éreztem, s ahogy ő is elkezdett lassany szundiznyi, én is kicsit elálmosodtam.

by **Kurokoto** Csüt. Aug. 01 2013, 19:00

Lassan közelített meg. Most vajon mi járhat a fejében, hogy egér vagyok és körbevesz, megkerget, elkap? Sajnos elképzeltem és a megkerget rész sehogy nem fért fejembe. Tényleg nem ismeri Akirát, jól van így legalább biztos álmodtam. Kinyitottam a szemem, fölém hajolt, ismét bele az arcomba, elhúzott szájjal mutatkozott be, szinte hallottam hangja tónusából kialakulni a cicanyávogást. "Kagura-nyan.. és Kurokoto-nyan" Mi a francoskulcs! Nem akar lekopni, pedig csak koncentrálni akarok, hogy ne igyak, de már a jelenlététől is legszívesebben innék. Milyen idiótát fújt ide a szél. Látszólagosan azonban nem akart lekopni, sőt, megint belső szférámba mászott bele, és nyeko módjára, bökdösött. A vállam és utána az arcom. Ernyedten mozogtam, mozdulataira, tettettem a halottat. Tudom a macskák megunják a játékot, ha így csinálom. Kivéve ezt itt!
Leült.
Azonban már csak nyertem valamit, mert nem b***kurált már annyira. Pár szava után odébb állt. Na végre, amúgy is az a hangnem, kész vicc, hogy tud így élni. Attól, hogy kettyós még levethetné magát valami szakadékba. Amit mondott viszont meggondolandó. Miért ne lenne védett ez a hely. Fél szemem lecsuktam, legalább addig is pihen. Nem, már egyből egy boros palackot rajzolt ki, amire inkább kinyitottam szemem újra. Na akkor térkép itt is van és igen Kőszinház. Nem védett... a cicalány felé néztem, mert tudtam, hogy ott van, hallottam, hogy szöszöl valamivel. Azonban mire odaért volna látásom, már rajtam trónolt az újdonsült macsek. Lehet, van esze, de fogalmam sincs mire használja. El ne kezdj itt mosdani te lány.
- Kagura-nyan - úgy estek a szavak, mintha pengével vágnák fel a nyelvem - igazad volt nem biztonságos terület. Azonban bármennyire is figyelt, és figyeltem álmos voltam, és csak aludni akartam, meg hogy hagyjon békén. Elmehetne a jó b* fenébe már. Rátettem kezem a fejére és megsimogattam fejét. Akira is valahogy így csinálta a macskákkal én valahogy sose akartam hozzájuk nyúlni, de a kicsik élték és nyúzták. Farkánál fogva emelték meg. Ahogy látom a lány alkatán, nem tudnám kivitelezni ezt, de a grabancra fogást és arrébb tételt igen. Már rég volt olyan ostoba tanítványom, aki közel akart jönni. Gyere csak be a hálóba, olyat kapsz cicus, hogy arról kódulsz. Azzal simítottam még egyet fején és haján, ha eddig nem dobta le kezem, ott hagytam vállán nyugodni és kicsit elszenderedtem. Kerestem az alkalmat mikor alszik el a nyekolány az ölemben.
Amint módom és lehetőségem volt rá, esetleges bájait jócskán elkerülve és lehetőleg csípőből nem túl sokat ficánkolva, kerestem fogást haján és ruháján. Haját kissé félre lökve reménykedtem, hogy halakkal álmodik, ha pedig erre ébred meg, azt bizony félre fogja érteni, lassan mozgó csípő és a háta közepénél a ruháját firtatom.
Azzal ráfogtam a ruhára és erőből megemeltem. Esetleges karmolások elkerülése végett alkarom arcom elé tartottam.
Bizony itt így működik a ki tenni, mint macskát...

by **Kagura** Kedd Aug. 27 2013, 22:31

Kurokoto~nyan mellkasány helyezkedtem el, és nyugodtan, lassany kezdtem szuszognyi, mintha aludnyék. Nya persze nyemrég ébredtem, így annyira nyem voltam álmos. Nya persze ezt ő nyem tudta, így biztonysági okokból a combjaihoz emeltem a sarkaim. Nyem gonnyoltam, hogy az fog történnyi ami végül is történyt. Ahogy a kezecskéi meginnyultak kissé elbizonytalanodtam, hogy mit is akar. Most támadnyi akar? Végülis megsimogatta a buksim, ami kifejezettel jól esett, az viszont kevésbé, hogy a nyakacskám és a hátam kezdte taperolnyi. Fél szemecském nyitottam fel, hogy nyézhessem mire készül, s ahogy lassan megéreztem a markát a hátamon Gonoszul csillanytak a szemeim. Vernyogást hallattam, majd a sarkaimony csikorogtak a penygék, s mélyen az erőszakoskodó Kurokoto~nyan combjaiba vájtam azokat. A kezeimmel az arcár póbáltam először megkarmolnyi, de nyem menyt, mert a galád odakapta a kezecskéit. Azonyban, egy nyeko kifejezetten kreatív tud lennyi, így az arca helyett a nyakát kezdtem karmolásznyi, miközben a lábába vájtam a forgó penygéket. Nya ez talány majd elijeszti attól, hogy legközelebb fogdosson, és megpróbáljon bántanyi. Amikor kicsit megtépáztam ellöktem magam Kurokoto~nyantól, és nyégylábra érkezve, kicsit megmozgattam a tappanycsaim.
- Oi nyingen! - Szóltam oda nyeki a kőszínyház közepéről – mert egészeny odáig elugráltam. - Nyem szép dolog bántanyi az alvó nyeko-t. Anyukád nyem tanyította meg, hogy nyem illik egy nyekot bánytalmatni. Egy hölgyet pedig még inkább nem illenydő. És minthogy minydkettő vagyok, duplán haragyos vagyok. - Húztam fel az orrom, de ahogy lábujjhegyre emeltem a lábacskáim, nyugtalanul pörögtek a fémpenygék a csizmámony. Gonyosz mosolyra húzódott a szám, aztán, ellöktem magam a talajtól, egyenyesen Kurokoto~nyan felé. Bántanyi akart, és ezért bünytivel lakol. Elinydultam, majd a kezeimet előre tartva megpróbálom fellöknyi a sorok közt, hogy ráesve felemeljem magam kézenyállásba, s hídba leereszkedve a vállára téve a sarkaimat sarokba szorítsam.

by **Kurokoto** Szer. Aug. 28 2013, 12:35

Ahogy Akira cicáját is próbáltam, letenni, mikor már elegem volt abból, hogy ölemben alszik, az a macska is így viselkedett, csikart és rúgott. De hogy egy felnőtt lány, aki akár az osztályomból is könnyedén lehetne egy így viselkedjen. Felettébb szokatlan volt. A cicafülű lány jutott eszembe, ő sokkal higgadtabb volt és nem ilyen mozgékony, meg harcias. Félig lecsusszanva a padról hallgattam, nyávogó hangját. Furcsa bizsergést keltettek szavai, de nem tudtam mire vélni, biztos csak a pia hiány és elvonási tünetek. - Ó igen nem szép dolog bántani egy hölgyet - meg macskát, vagy mindkettő, de ez kit érdekel - és nem szép dolog, más ölébe bújni, csak úgy, ki tudja milyen hatást ér el - miért akarom ennyire, hogy visszajöjjön ölembe. Nem helyes, nagyon nem helyes, évek óta ellenállok a fiatalabb lányoknak, ne ma fogom elveszteni ezt a képességem. Nah de mégis valamit kezdenem kell. Készültem volna feltápászkodni, harmadik próbára sikerült is van ereje a nyekonak, hogy így le tudott lökni. Meg ezek a csikarások, remélem nem maradnak meg soká nyakamon, rossz fényt vetne imázsomra. Azonban nem tartott soká újból ellökött. Ezúttal két sarkát kulcscsontjaimnak szegezve, igen kitekeredve, volt fölöttem a Kagura-nyan.
- Várj nyeko, tűzszünet! - kértem, megbántam előbbi mozdulatom, hogy semmibe véve, csak leakartam pucolni magamról. Nem csak simán macska ember is. Ki kell próbáljam, amit kislányom tanított.
- Gyere még egyszer nyeko, itt az ölem vagy én magam, hogy szeretnéd, simizzelek, vagy játszunk? - átfutott pár ötlet a fejemben, és még élvezni is fogja. Legalábbis macskákon ment. Kérdés vajon mennyire macska?
Meg ott van még az is, hogy kani vagyok a szemében és versenyre hívom. Mintha pet-pet elleni küzdelem lenne.

életerő: full
páncél: 2/8

by **Cardinal** Szer. Okt. 02 2013, 14:38

Ossu!

Inaktivitás miatt kérésre lezárom a párbajt. 10 xp és 40 arany a jutalom.

by Ajánlott tartalom

Nyanyame nyanyashu nyanyatono.. (neko)

Nyanyame nyanyashu nyanyatono.. (neko)

Re: Nyanyame nyanyashu nyanyatono.. (neko)

Re: Nyanyame nyanyashu nyanyatono.. (neko)

Re: Nyanyame nyanyashu nyanyatono.. (neko)

Re: Nyanyame nyanyashu nyanyatono.. (neko)

Re: Nyanyame nyanyashu nyanyatono.. (neko)

Re: Nyanyame nyanyashu nyanyatono.. (neko)

Re: Nyanyame nyanyashu nyanyatono.. (neko)

Re: Nyanyame nyanyashu nyanyatono.. (neko)