Thunder vs Ren a menő

by **Ryuninji Ren** Hétf. Ápr. 08 2013, 01:16

Kora délután van máris, ideje csinálni valami szépet, ami sok-sok exp-vel és arannyal gyarapít minket. Aikon-t leadtam Lizzy-nek, ha már megígérte, hogy vigyázni fog rá, akkor vigyázzon is. Nem féltem a kis cicust, hogy esetleg meg lesz nyúzva, talán jót is tenne neki. Megedződne, és nem futna el folyton, mikor harcra kerül a sor. Nyugodt szívvel hagyom, hát ott a kislánynál, játszogassanak csak. Reginald és én pedig nézünk valami ellenfél után. Persze csak az után, hogy bevásárolok egy minimális mennyiségű édességet. Az utam tehát a közeli cukrászdába vezet először. Belépve már hangosan köszönnek is nekem. Bizony, már lassan törzsvendégnek számítok itt és akkor jöhetnek a kedvezmények. Végre, sok olcsó édesség :F Kikérem a heti adagot, plusz veszek egy nagy epres fagyit, meg Reginaldnak egy kevés magos kekszet, mert nem hagyott érte békén. az a kedvence, így nem is tagadom meg tőle. egyetlen egy bajom van vele, hogy nekem kell fognom a sütit, míg ő eszi. Igaz ez akkor van így, ha éppen sétálunk, és a vállamon pihen, de akkor is, nem vagyok én a rabszolgája. Egyszer-kétszer elmegy, mert harcol helyettem azonban rendszert nem csinálunk belőle. Itt szigor van kérem szépen, anarchia, nem demokrácia. Mehetek végre a küzdőtérre, most, hogy betankoltam a létfontosságú dolgokból. A fagyim se tart valami sokáig, hamar elfogyasztom. Túl kicsi adagokat adnak, majd módosítást követelek. A küzdőtér szerencsémre nincs messze, van a közelben egy kisebb alig pár emberrel. Éppen harcolnak, így nem tudok odamenni, keménykedni, majd ha végeznek. Addig is körbejárom a nézőteret, megnézem a várakozókat, hogy van-e arra alkalmas emberke, hogy kiálljon ellenem. Mondjuk egy szép lányka nagy cicikkel. Az pont ideális ellenfél a számomra. :F
- Hmmmm… bukta - sehol egy csini csaj, mindenhol nyomi bamba ábrázatú féri félék, esetleg hobbitok, de csini lányka az nincs sehol. Na, mindegy, nincs ló jó a szamár is, futunk még egy kört, hogy kinézzek magamnak valakit. Hmmm…. mind olyan buta képet vág, tudnak ezek egyáltalán harcolni?

by **Thunder** Kedd Ápr. 09 2013, 17:31

Eljött egy újabb nap mint szokott általában, de ez a mai nap nem olyan mint szokott lenni. Volt mára egy elhatározásom miszerint elmegyek megküzdeni valakivel. Az se nagyon érdeket, hogy nyerek e vagy nem. A lényeg a most frissen megszerzett legendás fegyvernek a felhúzása. Pontosabban az hogy fejlődjön, így talán több és több pontot kaphatok tőle. Tehát felkeltem majd lementem reggelizni és a közeli, de nem is túl távoli arénába igyekeztem. Út közben belebotlottam valakibe, vagyis csak a vállaink találkoztak igen közelről.
- Bocs, nem figyeltem - mondtam neki majd utánanéztem ki is lehetett az. Nem volt olyan érdekes ember mint gondoltam. Szakad ruha és köpeny csupán amit láttam. Így folytattam utamat, de még út közben beültem egy kis frissítő italra egy csehóba. Kikértem egy kis italt persze semmi alkohol hiszen ma harcolni akarok. A legjobbat kell nyújtanom amit csak tudok. Megittam az italomat majd innen már tényleg a küzdőtérre igyekeztem. Helyet is foglaltam a nézők között és azt vizsgáltam ki lehet méltó ellenfelem. Közben mintha azt véltem volna felfedezni, hogy a lent folytatott küzdelem mikor beléptem kezdett a vége fele tartani. Így hát leballagtam az adminisztrációs pulthoz és beneveztem magam egy harcra. Ahogy visszatértem akkor láttam amint egy állatidomár a állata érkezett meg, de nagyon nem érdeket. Mentem vissza a helyemre és amikor az eredményjelző a nevemet foglya mutatni akkor megyek csak le. Vártam és csak vártam. A harc mi akkor kezdődött mikor bejöttem az arénába már véget is ért és egy újabb vette kezdetét. Rápillantottam a hatalmas táblára, de még nem írta volna ki, hogy én lennék a következő. Így ismét várakoznom kell, de addig is a lenn folytatott küzdelmet próbálom elemezni kisebb nagyobb sikerrel. Egy kardforgató mint jómagam küzd meg egy állatidomárral és farkasával.

by **Ryuninji Ren** Csüt. Ápr. 11 2013, 14:44

Hát persze, hogy nincs akkora szerencsém, hehh ez az én formám. Eljövök egy picinyke kis küzdőtérre menőzni és nem elég, hogy várnom kell, nekem, de még méltó ellenfelet sem találok magamnak. Körbejárom az egész terepet, de mindenki csak ül és bambul, nézi azt az ovis civakodást ott lent a küzdőtéren, amit harcnak csúfolnak. Komolyan mondom, egy idomár jobban is harcolhatna a petjével. Az a farkas azt sem tudja, hogy mit, merre hogyan, hála a tapasztalatlan gazdinak. Bezzeg Phiphie-chan, igaz neki sem felhőtlen a kapcsolata a picike farkasával, de legalább hallgat rá, úgy ahogy és jól harcolnak. Az ötödik boss harcnál is kivette a részét a csihipuhiból rendesen, ráadásul sérülés nélkül megúszta a lányka és a kis méregzsákja. Reginald türelmetlenül csapkod a szárnyaival,a teli van életerővel, mint mindig. Kellett nekem venni neki magos kekszet, most én iszom meg a levét, inkább elküldöm repülni egyet, míg ne találok ellenfelet. Leülök a nézőtérre, kicsit távolabb a tömegtől, bocsi, de én nem tartozom a legalja közé, épp ellenkezőleg. Jómagam az elit tagja vagyok, ráadásul az első helyen állok, lenyomok mindenkit, ha kell, úgy bizony.
- Na, nekem ebből ennyi elég is volt- tíz egész percig bírom a nézelődést. Szörnyű, kínokkal teli tíz perc ez, dögunalom. Két szerencsétlent bámulni egyáltalán nem menő. Lecammogok a küzdőtérre, a meccsnek már vége, így nem érdekelnek. Senkit nem érdekel az, hogy kinek a nevét dobták ki, főleg az enyémet nem, egy türelmét vesztett sztárral nem lehet szórakozni. Lehet ezzel nagy felháborodást keltek, annál jobb.
- A következő én leszek!- jelentem ki ellentmondást nem tűrő hangon. Reginald a vállamra száll, ebből tudhatják, hogy idomár vagyok.
- Melyikkőtökben van annyi vér, hogy kiálljatok ellenem? – nagy mosoly ül ki az arcomra, ezekután tuti akad egy-két emberke, nem érdekel ki, csak jöjjön, akár többen is lehetnek, úgy sincs esélyük a párosunk ellen.
- Mi lesz? Meddig várjak még?

by **Thunder** Csüt. Ápr. 11 2013, 22:35

Csak ücsörögtem és néztem a lenn folyatott küzdelmet. Se a kardfórható se pedig az állatidomár nem okoztak túlzottan nagy kihívás egymásnak. Valószínűleg még nagyon az elején járnak a dolgoknak, vagy csak ennyire bénák. Jutottam erre a feltelezésemre miközben lélekben fel próbáltam készülni az újabb megmérettetésemre kisebb nagyobb sikerrel. Már volt elég harcom más játékosok ellen, hogy tudatosuljon bennem az, hogy a győzelmemért rendesen meg kell dolgozzak. Eszembe jutottak az eddigi vereségeim sorozata melyek után holt pontra jutottam. Ezek után már csak jobb lehet gondoltam és rápillantottam a jobbomra, ugyanis ott foglal helyet a legújabb szerzeményem. A legendás kardforgató fegyver melyből csak egy létezik a játékban. Pontosabban a tudomásom szerint minden kasztnak van egy ilyen fegyvere. Csodálkoztam is mikor hozzám került ez a katana. Rendkívül megörültem neki, hiszen ki nem lett volna akkor boldog, de ez még csak a kezdet volt. Pont hozzám keveredett a fegyver kinek egyetlen egy nyertes párbaja se volt. Nah szépen nézünk ki. Hozzám kit mindenki legyőz. Viszont a holtpontomban rájöttem arra hogy a poklot már megjártam és innentől csak felfelé tarthat az utam. Ha veszítek már nem nagyon tör meg, de egy nyertes küzdelem talán kicsit jobban feltüzel. Elszántam magam, hogy lesz ami lesz de a kard érdekében újabb és újabb párbajokat kell vívjak, hiszen még ha veszítek is akkor is fejlődik majd. Minél hamarabb feljebb és feljebb kell fejlesztenem ami azért fontos mert minél magasabb szinten van annál értékesebb felszereléssé válik majd. Így kerültem ebbe a az arénába is. A kis kis visszaemlékezésemet követve hogyan is jutottam el ide a lent folytatott küzdelem befejeződött, bár nem tudom melyik fél nyert. Nem is baj hiszen nem nagyon érintett. Lassan előballagott az alagútból egy újabb állatidomár ki szóvá tette, hogy egy erős ellenfelet keres. Ekkor már nem is érdekelt, hogy engem fog e mutatni a kijelző vagy se, de a nagy tömegből csak én indultam meg a lejárat felé. Így könnyen leszűrhető az, hogy szándékomban van harcolni ellene. Mikor kilépek a hosszú alagútból a szemeimet ért napsugarak miatt kezemet kénytelen voltam szemem elé tartani míg meg nem szokja a fényt. Ahogy előléptem a nyakamon ismét éreztem a fájdalmat és bal kezemmel gyorsan odakaptam. Valószínűleg felizzott a vírus tetoválásom ami azt eredményezi. hogy nemsokára ki fog szabadulni a vámpír belőlem. Még szerencse, hogy ha át is venné az uralmat akkor is vissza tudom vnni testem irányítását. Lassan fellépkedtem a lépcsőn és elfoglaltam a helyemet a "vörös" sarokban.
- Nem vagyok valami erős ellenfél, de egy harcnak csak nem mondhatok nemet - szóltam hozzá és a katanamat a hüvelykujjammal kitoltam a hüvelyéből közbe vártam az ismeretlen felkérésére. - Amint mondtam nem vagyok valami erős, így jobb lenne ha kicsit visszafognád magad. Nem szeretnék meghalni vagy hasonló. -

by **Ryuninji Ren** Pént. Ápr. 12 2013, 18:52

A várakozás egyértelműen nem nekem való. Túlságosan is hozzászoktam már ahhoz, hogy minden dolgot beosztás szerűen csináltam meg, az időpontok körül forgott ez életem. Reggel nyolcra ide, kilencre ide, délben próba, stb-sb. Most meg várok azt semmi. Ennyi, kész nem érdekel. Lemegyek a küzdőtérre fittyet hányva arra, hogy nem én következnék és intézek egy frappáns kis kihívást. Lehet szavaim túl kemények, durvák, vagy arról árulkodnak, hogy nem kis arc méretekkel rendelkezem. Nem bánom, kell ez ide, a sok kis nyámnyilához. A szép kis szavaim nem sok embert hatnak meg, bámulnak, mintha nem is láttak volna még embert. Értelmiségiek, hát a sao-ban is megtalálható ez az alfaj. No, mindegy, ez van, ezt kell szeretni. Mikor éppen indulni készülnék egy személyemhez jobban illő helyre, megjelenik egy fehérhajú albínó csávó. elég fura, egy fehér hajú kölök. Legalább van benne annyi, hogy kiálljon ellenem, nem is kell több ennél.
- Üsse kavics, annál könnyebb dolgom lesz nekem, vagyis Regi-nek. Fél életes, vagy utolsó ütésig?- kérdezem, ezt jobb, ha nem egyedül döntöm el. Nekem teljesen mindegy, maximum pár csapással többet kell bevinni az ellenfélnek, nagy ügy. Ha választ ő akkor olyan kihívást küldök, ha nem akkor egyet fél életig, persze csak akkor, ha nekem kell választani. Reginald türelmetlenkedik a vállamon, csipog gőzerővel és csapkod a szárnyaival.
- Nyugi pajti, mindjárt-mindjárt, ne legyél türelmetlen. – csitítgatom a madárkámat, mondjuk sokra nem megyek vele, fel is repül és tesz gyorsan pár kört a felkészülési idő alatt, én meg magamra kapom a felszerelésem.
- Visszafogni magam? Az mit jelent? – Természetesen tisztában vagyok ezen kijelentés jelentésével, csak így jelzem, hogy visszafogásról nem nagyon lehet szó, ha nő lenne, na akkor még akár meg is beszélhetnénk, hogy körönként hányszor támadjak, vagy támadjak-e egyáltalán. Férfiakkal azonban nem egyezkedem, elvállalta a kihívást, hát viselje is el. Mondjuk lehet, hogy ez csak egy nagy trükk, én is csináltam már hasonlót, jól beetetem az ellent, hogy alaposan alábecsüljön és hoppá, jön a meglepi. Lehet ő is így gondolkozik, ezért résen vagyok. Amint az idő lejár, nem támadok és Regi-nek is megálljt parancsolok. Jobb fényt deríteni egy-két dologra, mielőtt belevetném magam a nagy küzdelembe.
- Amúgy Ren vagyok- közlöm vele a nevem, kicsit elmaradt a bemutatkozás, sebaj, legalább megejtettem, még ha nem is akkor, mikor illő lett volna.

by **Thunder** Pént. Ápr. 12 2013, 23:47

Harcra készen vártam arra ellenfelem mit fog tenni. Elsősorban inkább a párbaj beállításáról kérdeztetett. Fogalmam se volt melyik opció lenne ideális most tekintve arra, hogy erősebb ellenfél nálam. Biztos az lehet hiszen akkor nem lépett volna elő a tömegből, hogy harcolni akar. Legalábbis ahogy én elgondolom egy gyenge játékos biztos nem jönne le a harctérre a lelátóról hogy keressen valaki aki jól helyben hagyja. Ami engem illet az más tészta mert elsősorban nem én kerestem most ellenfelet, bár harcolni jöttem és jobban láttam azt, hogy akkor már megpróbálkozok egy kis küzdelemmel. Másodszor pedig egy gyenge illető nem lenne ilyen bátor és nem lenne képes kiállni a tömeg elé kocáztatva azt, hogy egy nála sokkal tapasztaltabb illetővel keljen harcolnia és veszítsen ellene. Én már csak úgy tekintek a küzdelmekre, hogy meglepetés nem érhet akkor ha veszítek, mert eddig minden mérkőzésemből vesztesként kerültem ki. Ha viszont nyerek akkor az ahhoz vezető utam igencsak nehézkes lesz tekintve arra, hogy a mostani ellenfelem egy állatidomár. Ellenül nem valami ideális harcolni, hiszen lényegében kettő az egy ellen tudnak harcolni. Elhatározottságom olyan szilárd volt melyből épültek a colosseum falai. Eldöntöttem már rég, hogy nem érdekel a harc kimenetele, de mélyen belül csak ürülék egy olyan küzdelemnek melyből végre nem vesztesként kerülnék ki. Így tehát ott álltam a kis arénában és vártam és csak vártam, de nem hiába. Ahogy említettem már kérdezgetett a rejtélyes illető milyen opcióban harcoljunk akkor közöltem vele, hoyg Fél életes legyen.
- Nem látom értelmét egy egész életes harcnak ha már ketten vagytok ellenem. Minél előbb túleszünk rajta annál jobb szerintem, így legyen csak fél életes a küzdelem. Ha meg nem fogod vissza akkor meg így jártam és még hamarabb végzünk. Mit szólsz? Neked jó lesz akkor így Ren? - tettem fel a kérdést Rennek hiszen a mondandója után csak bemutatkozott.
- Egyébként engem Thunder-nek ismer eme virtuális világ. Nos akkor hogyan döntesz? Egy gyors menet és megyünk a magunk dolgára? - kérdeztem vissza gyorsan.

by **Ryuninji Ren** Szomb. Ápr. 13 2013, 14:28

- He???- na ezt jól benéztem már megint. Egy játékos mer csak kiállni ellenem, igaz teljességgel érthető a többi reakciója, nem véletlenül vagyok én ilyen magabiztos. Gondolják ők, haha, pedig akkor is ilyen lennék, ha harmat gyengének érezném magam, igaz ez még sosem fordult elő és szerintem nem is fog. Kemény vagyok, meg menő ez a lényeg. Tehát, csak egy fickó mer megjelenni előttem, erre az is ilyen…. hmmm…. nyomi? Nem is tudom hírtelen jellemezni, fura az biztos, meg még pár abszolút negatív jelző is illik rá.
- Öhm… a pigment hiánya kihat az agy működésére is?- kérdezem nagy meglepetten. Ilyenről még nem hallottam, attól még létezhet, na meg az is lehet, hogy a kettőnek az égvilágon semmi köze egymáshoz.
- Az előbb még azt mondtad, hogy nem mondasz nemet egy harcra, most meg már elfutnál, ha azt mondanám? o.O- a kérdésem jogos, kicsit ellentmondásos a srác, ráadásul annyi önbizalma van, mint egy kinyuvasztott aranyhörcsögnek.
- Thunder? – nevetek fel hangosan, nem a név a vicces, nem azon kacagok, csak eszembe jutott egy régi emlék.
- A koleszban az egyik szobatársunkat hívtuk így, huhúúúúú, minden egyes „thunder-ja” után ablakot kellett nyitni, hehe, nagyon utáltuk- azok a régi szép idők, illetve ez pont nem volt egy jó időszak, rémálom volt vele a koleszos élet, de szerencsére csak két hónapig tartott. A többiekkel összefogtunk és sikerült elérni, hogy másik szobába költözzön, muhahahaha, így jár az aki bántja az orrocskámat.
- Na de vissza, akkor fél élet, rendben- reppent a kihívás, ez alatt Regi is visszarepült, pont elém, derékmagasságban.
- Elég fura vagy nekem Hófehérke, de azért jól elkenem a szád, nyugi, nem kell félni, nem fog fájni, ahogy a szadista fogorvos is mondja - nyújtok egy párat, nyomatok egy kis karkörzést is, meglengetem a görbe botocskámat jobbra, aztán meg balra is, elszórakozgatok én így egy ideig.
- Na mi lesz koravén barátom, gyere csak, támadj én nem futok el, nem bizony, ahhoz túl fehér vagy. – továbbra sem támadok, nem én, majd csak utána, vagy esetleg elfutna, feladná? Az rettentően trééééééé lenne.

by **Thunder** Szomb. Ápr. 13 2013, 16:43

Ott álltam az kis emelvényen amit küzdőtérnek neveztek és csak arra vártam mikor jön a párbaj felkérés. Ez idő alatt gondolataimba merengtem és próbáltam felkészülni a harcra. Próbáltam felidézni eddigi baklövéseimet, bár ha a mostani ellenfelem is magasabb szinten áll nálam akkor ezt itt és most elkönyvelhetem vereségnek. Próbáltam lenyugtatni magam és lassan kardomat csak előhúztam e közben a tokból. Rámarkoltam és felvettem a jól beállt harci testtartásomat. Megjött e közben az üzenet és elfogadtam a fél éltig terjedő harcot. Rányomtam és amíg a számláló le nem járt az érdekes testtartásomat fettem fel és folytattam a gondolataim rendezgetését. Nagyon nem volt mit hiszen most csak a harcra kellett koncentrálnom. Behajlított térdekkel és bal lábammal kitámasztva várakoztam arra a megfelelő időpontra mikor kezdetést veszi a harc. Megszorítottam fegyveremet, de előtte még a szokásosan fordítva helyeztem el a kezembe. Így vette kezdetét a harc. A számláló elérte a nullát és ekkor indítottam meg a rohamomat Ren és állatkája felé.
~ Ahogy tudtok megpróbáltok a lehető leggyorsabban az idomár közelébe jutni és egy vízszintes vágást ejteni a mellkasán miközben elhaladok mellette. Majd ezután a háta mögé kerülnék és ekkor fordítanám a hagyományos módon meg kezemben a kardot miközben a hátához érnék. Két kézzel markolnék rá a fegyveremre és egy függőleges vágást ejtenék ellenfelemen majd eltávolodva a védelmi pózomat felvéve várnám reakcióját. Mindennek az alapja az, hogy remélem leszek ahhoz elég gyors hogy kikerüljem valahogy az állatot.~ gondoltam magamban megy furcsa hangot hallottam magam mellől. Nem kellett ahhoz sok ész, hogy rájöjjek mit is tud akard amit nemrég szereztem. Így könnyedén leszűrtem azt, hogy beszélni is tud. ~ Remélem nem csak ennyi amire képes ha már olyan sok aranyat adtam az infóért cserébe ~ ismét magamban beszéltem egy kicsit.
- Jó kis elgondolás.- szólalt meg a kardom igencsak mély hangon. - Nos lássuk hogyan válik be - hangzott el ismét, majd indultam is meg ahogy az imént kigondoltam.

by **Ryuninji Ren** Szomb. Ápr. 13 2013, 21:21

Ez a Thunder, mert hogy ez a neve az ellenfelemnek, nagyon furcsa egy fazon. Rendesen albínó a gyerek, eddig ő a második, akit életemben látok, az első is majdnem így nézett ki, csak éppen egy fél fejjel alacsonyabb volt és az árnyékban bujkált a nap elől, de ez nem is lényeg most. Rendesen adom neki az ívet, na jó, még egész visszafogottan beszélek, csak hát na, elvárnék némi válasz reakciót erre az egészre. Az emberek általában megvédik magukat, még akaratlanul is, ez a srác nem. Szerintem komoly problémák lehetnek a fejével. Üsse kavics, egy ellenfélnek elmegy, még akkor is, ha nem leszek rá valami büszke, mármint a győzelmemre. Reginald elém helyezkedik, úgy,ahogy mindig, minden párbajt kezdünk és a kezdést az ellenfelünkre bíztuk. Nem is húzza az időt, az albínó srác támadásba lendül. Hát mit ne mondjak, megdöbbentő felfedezést teszek, egy kardforgató, aki lassabb nálam, simán leveszem a mozgásából, Regi is elképed. A felszerelései másról árulkodnak, főleg az a sisak. Talán visszafogja magát? Igen könnyen megeshet, ezt i kell derítenem, mert ha itt játssza az agyát, akkor alaposan megbánja. Regi elengedi maga mellett a fiút, had támadjon csak, a sebzését nem tudja visszafogni, ebből megtudok mindent. Mosolygós arccal tűröm, hogy megsebez, de csak a páncélom szedi le a hp-m megmarad. Természetesen a szememmel végig követem a mozgását és vele együtt fordulok sebzés ide, vagy oda. Eközben a petem sem lustálkodik, amint elhalad mellette a csávó, megy is utána, hogy betámadja. Éles karmait a hátába mélyeszti és szép piros csíkokat húz rajta, vagyis próbál. alig várta ezt a percet, teljes erejéből harcolhat végre, nem fogom vissza őt. Nem mondom, hogy ennek örülök, mert lányoknál visszafogm magam minden esetben, tök érthető, most is csak azért nem, mert elméletileg férfi az ellenfelem. Nem szeretek azonos nembelivel küzdeni, valahogy nincs akkora motiváció, hamar leakarom csapni az ellent és kész. Bezzeg a nőknél :F ott lehet játszadozni, meg izgibb dolgokat is csinálni :F Ha a támadásom sikerül, ha nem, Regi nem repül fel, marad mellettem és pedig teljesen Thunder felé fordulok, botom magam elé tartva védekezésből.
- Ez minden Hófehérke? Így simán bedarállak, na gyerünk, mutass nekem valamit- egy kis motiválás sosem árt

Páncél: 0/16
Hp: 80/80

Regi
Hp: 40/40

by **Thunder** Vas. Ápr. 14 2013, 17:12

A kis főnixre hasonlító állatka mellett könnyedén elmentem. Túl könnyen. Azonban addig nem érdekel különösebben, hogy miért engedett el míg a támadásom sikerrel zárult. Itt kezdődött a probléma. Láttam ahogy ellenfelem ki magát Ren néven emlegeti, a támadásomat követve megfordult és, így szemből kapta be a másik találatot.
~ Ez így nem jó. Nem így terveztem el! ~ mondtam mondtam magamban mire a kardom ismét felszólalt.
- Látod kellett neked elbizakodnod magad! - már-már inkább kiáltotta nekem és ezzel egy időben az a pet aki korábban hagyta, hogy elslisszoljak mellette megkarmolt. Páncélzatom teljes egészében elveszítettem és jelentős mennyiségű életpontomtól is megszabadított az állatka. Ekkor kiáltottam egyet és térdre esetem. Kardomat szorosan markoltam még mindig, ígynem esett ki a kezeim közül.
- Koncentrálj ! - hangozz el ismét melyet a kardom mondott. Próbáltam felmérni a lehetőségeket, de ez nem az én asztalom.
~ Inkább mondják meg mikor hova csapjak mit, hogy nekem kellejen kitalálnom. Nem vagyok az a gondolkodó típus! ~ lassacskán felálltam és elkezdtem távolodni Ren-től és állatától. Kardomat kér kézzel megmarkoltam és magam elé tartottam úgy hogy a kard lapja nézett felém és egyik szemem eltakartam. Koncentrálni kezdtem, fel próbáltam mérni a lehető legjobb helyzetet ami csak lehetséges. A nyakamon lévő tetoválás mely a céhem logója feltehetően elkezdett izzani. Próbáltam előhívni szándékosan a pusztító énemet. Lassan érezni kezdtem a körülöttem kavargó levegőt és éreztem azt is ahogy a szemfogaim elkezdtek megnőni. Már kezdtem teljesen átváltozni mikor a szokásos fekete füstselfhő vett körbe és a saját tudatom a semmiben lebegett. Maga a sötétség vett körbe engem.Innentől a harcot a vámpírra hagytam.
~ Abból kiindulva mekkora pusztító erővel rendelkezik még a gondolkodása is sokkal élesebb mint az enyém. Nem is tudom már hogyan lehetek én a domináns fél kettőnk között. ~ gondolkodni kezdtem a dolgokon mit sem tudva arról mi folyik odakinn a harctéren.
- Végreee kiengedtél !!!! Legyen hát!!! Megküzdök én ellene mivel engem nem érdekel vesztek vagy sem!! - A füst mely az átváltozásommal járt kezdett szertefoszlani és ekkor indult meg a támadás. Itt a remek alkalom az ellentámadásra gondolhatta magába testem irányítója. A füst elszállt és a kardot úgy tartotta mikor én. Szemét kinyitotta. Ellenfelét a vörösben úszó szempár fogadta miközben a szája szélt nyaldosta, így közben felvillantak a szemfogak és a fehér haj.
- Nem tudom te ki vagy, de az oldalon állok - szólalt fel ismét a kard. - Először azzal az állattal kell végeznünk - szólalt fel mégegyszer.
- Akkor már meg is van mi lesz a vacsorám - mondta egy ördögi kacaj közepette. - Próbáljunk meg valamit - mondta a kardnak.
~ Ha jól tudom érzékeled a gondolataimat. Ha ez igaz akkor most jól figyelj. Megpróbálom feladásra kényszeríteni az állatot. Először az ő fegyelmét kell valahogyan elterelni míg az idomár mögé jutok és téged a nyaka elé helyeznek. Pont úgy mintha le akarnám vágni a fejét és e közben úgy teszek majd mintha meg akarnám harapni. Akkor kezdjünk bele. ~ Ezzel már meg is indultam Ren felé teljes sebességgel így magam mögött rendesen felkavartam a port miközben a kard hegyét a földnek tartottam. Persze a talpunk alatt lévő "aréna" egy lépsé után is elkezdett porozni. Ha ez beválik akkor éppen annyi időre eltűnhettem előlük, hogy nem vettek észre és ha ez be is következett akkor a kigondolt lépéseket eszközöltem tovább miközben az idomár egyik hóna alatt átnyúlva a kezemet a tarkójának nyomtam. Elméletben így ezt a kezét nagyon nem tudja használni.
- Nos akkor ez már jobban tetszett neked! Az állatodnak meg add utasításba, hogy ne közeledjen vagy fejedet veszem - súgtam a fülébe.

// Ha jól számolom akkor az alábbi adataim maradtan a támadást követve. Az átváltozás nem jár semmilyen adatmódosítással. Tehát ha ismét eltalállak majd akkor annyit sebzek mint előtte. //
Páncél: 0/17
Hp: 32/50

by **Ryuninji Ren** Hétf. Ápr. 15 2013, 16:08

Az ellenfelemnek engedem, hogy támadjon, sőt az első csapását is beengedem. Lassan ez már szokássá válik nálam, felmérés szempontjából tökéletes, de ha jön valaki atomsebzéssel, már korántsem biztos, hogy tovább folytatódna a párbaj. A mostani ellenfelem sebzése se mondható éppen kicsinek, de attól még meg se érzem. A páncélom viszi le, a hp-m érintetlen marad. Nagyszerű egy újabb könnyű párbaj. Ezt még Regi is alig-alig érezné meg, nem kell tartanom ettől a sráctól a továbbiakban. Ő velem ellentétben elfelejtett pontot tenni az életére. Még egy találat a menő petemtől és vége az egész párbajnak. Pont úgy van, ahogy azt az elején gondoltam. Kis küzdőtérre, csak kis játékosok jönnek. A támadások után távolabb kerülünk egymástól, nem mintha számítana a távolság egy idomárnak.
- Ez minden?- kérdezem, kicsit csalódott vagyok, de mit is várok egy albínótól? Elvégre ez is egy betegség, még ha nem is gyengíti olyan mértékben a szervezetet, mint más jellegű betegségek.
- Pffffff – hírtelen a Hófehérke elkezd füstölni, nem támadok, nem tudom mire készül, talán valami low effect kristályt vet be, vagy valami ilyesmi.
- Hé, kiesett a színező kontaktlencséd- közlöm vele, mert már az albínókra jellemző vörös szemét látom. Elég tré lehet ilyen visszataszító szemekkel leélni egy egész életet, micsoda szerencse nekik, hogy már feltalálták a kontaktlencséket.
- o.O he?- szerintem ez be van szívva, vagy nem tudom, de nem százas az tuti. Beszél össze vissza, ráadásul a kardjával is elkezd társalogni.
- Mond, te teljesen hülye vagy?- kérdezem nagy meglepetten a srácot, nem normális. Te jó ég, kivel hozott már megint össze ez a sorsizé? A normális emberek kihalófélben vannak ezen a földön vagy mi? Reginald is csak pislog, nem tudja mire vélni ezt a fura viselkedést. Amíg itt hablatyol simán támadhatnék, bár tulajdonképpen már megnyertem, a többi már csak hab a tortán. Egye fene, adok neki még egy esélyt.
- Ne neeeeeee!- már megint ez az ócska porkavarós trükk, egy kardforgató már eljátszotta ellenem, mg egyszer nem engedem. Ideje csettinteni, ezt meg is teszem és a lökéshullám nem csak a port, de az ellenfelem is elrepíti nem kevesebb, mint 16 méter távolságra. Persze, ha valahogy kikerül a hatósugárból, akkor nem. Ekkor ő nem, de a porfelhőt eltakarítom az útból, tehát észreveszem a fiút, Regi meg már támad is, ha ellököm, akkor nagyot sóhajtok.
- Ti kardforgatók, mind ilyen alantasak vagytok? Olcsó trükkökkel próbáljátok csökkenteni a köztetek és köztem lévő hatalmas szakadékot? Ti mind bolondok vagytok?- Remek, eddig az íjászokat ítéltem csak el a gyávaságuk miatt, most jönnek a kardforgatók is, mint ostobák. Reginaldot nyugalomra intem, már nagyon támadna, de ezek után még nem akarom befejezni a árbajt, legalábbis most azonnal.

Páncél: 0/16
Hp: 80/80

Regi
Hp: 40/40

by **Thunder** Kedd Ápr. 16 2013, 11:58

Az elgondolás jó volt mindaddig míg ellenfelem Ren valamilyen képességgel el nem fújta a felkavart port és ezzel engem is kibillentett az egyensúlyomból mert éppen futás közben voltam. Dobtam is egy hátast és kardomat ennek következtében sajnálatos módon elengedtem. Kicsúszott a kezemből és eléggé messze csúszott tőlem. Becsoktam a szemem és gondolkodóba estem.
~ Jó kis képessége van, de az enyém látványosabb. Igaz az enyémnek nincs is haszna, így nem is fogom használni. Talán nincs is olyan helyzet ahol érdemes lenne bevetnek az Égszilánk technikát, bár ki tudja. Még előfordulhat, hogy mégiscsak olyan helyzetbe kever a sors, hogy jó lenne használni, de a mostani egyértelműen nem az. Ellenfelem jelentős mértékben erősebb nálam. Mint gyorsaságban és erőben felülmúl nem beszélve arról, hogy állatidomár, így biztos sokkal több élettel is rendelkezik mint én. Bevallom, hogy hiába voltam játékteszter hiszen akkor is össze vissza pontoztam magam mint most, így nem csodálom ha mindenki legyőz. Bár ebben a harcban nem csak a pontok amik számítanak, itt jelentősen észrevehető, hogy az állatidomár sokkal magasabb szinten áll nálam nem beszélve arról, hogy ketten vannak egy ellen. Már magában az utóbbi pont az ellenfelem oldalára billentette mérleget, hogy nyerni fog. ~ a nap az aréna felett volt pont mikor kinyitottam szemem és csak arra vártam mikor jön a végső mindent eldöntő támadása Rennek vagy az állatának. Teljesen kiszolgáltatva feküdtem ott a porban ellenfelem szeme láttára és még kardom is kiesett a kezemből. Teljesen kiszolgáltatva voltam arra, hogy Ren véget vessen ennek a harcnak és nem is csodálkoznék ha megtenné. Talán még jobb is lenne, hiszen akkor mehetnénk a magunk dolgára. A lényeg, hogy felismertem azt, hogy ő sokkal képzettebb nálam és még jóval erősebb is, mindent számba véve nem nyerhetek egy ilyen ellenféllel szemben, így csak ott feküdtem a porban várva arra bizonyos utolsó csapásra.
- Gyerünk támad! Ha nem teszed meg akkor feladom a mérkőzést, hiszen itt nem nyerhetek. -

Páncél: 0/17
Hp: 32/50

by **Ryuninji Ren** Szer. Ápr. 17 2013, 12:22

Egy picikét idegesít ez az alak, Thunder, vagy hogyan is hívják. Fapofával tűri az albínó azt, hogy oltogatom egy minimálisan. Igen, ez tőlem még csak nagyon picike oltások sora. Gyengébb nálam, ez nyilvánvaló a támadása óta és ezt én lelkesen az orra alá is dörgölöm, de semmi. Talán nincs tisztában a szavak erejével. Legalább akkora szerepe van egy harcban, mint a fegyvereknek. Legalábbis én így gondolom. Nem rossz az az előny, hogy szüntelenül tudom jártatni a szám hosszú órákon keresztül. Ezt minden bizonnyal anyutól örököltem. Ha, ő nekiáll beszélni, annak nincs vége, főleg az én leszidásomnál. Órákig hallgattam, hogy mit tettem, mekkora súlya van annak, és mi lesz így belőlem. Az ő általa elképzelt jövőben már megjelentem, mint földönfutó, drogos, terrorista, oh és igen, még maffia tag is. Nem tudom honnan vette ezeket, folyton kombinált és teljesen rossz irányba terelte a beszélgetéseket. Anyum ilyen téren sokat kavart már Sad

leginkább az én káromra.
- Hajajj- sóhajtok fel, nem párbaj közben kellene ilyenekre gondolnom. Az a tudat azért megnyugtat, hogy anyucinak nem jutott eszébe ez a verzió, hogy raboskodom egy virtuális világban, ha lett volna, életem végéig hallgathatnám azt, hogy? „én megmondtam” Hagyjuk is, a fura kardforgató, aki az imént még a kardjával társalgott, megtámad. Bevet egy cselt, valószínűleg a kardforgató kaszt egy specialitása ez a felkavarjuk a port és elbújunk benne, majd lesből támadunk technika. Ezúttal nem hagyom magam, Soundwave teszi a dolgát, igaz a srácot nem sikerül ellökni, valahogy kitér, van ilyen és különben is elesik és a fegyveréttől is kénytelen megválni. Reginald lángolva felrepül a magasba, látványos befejező támadásra készül, feltűnési viszketegség, javíthatatlan ez a pet.
- Cöh!!!- kész van a Hófehérke, ennyi tellett tőle. A győzelmem egy karnyújtásnyira van, nem is ér meglepetésként az eredmény, csak hogy nagyon irritál ez a fazon, mintha egy fatuskóval álltam volna le párbajozni, vagyis mozgó fatuskó, egy marionett bábú, ami mozog.. vagyis-vagyis… hmmm megvan, egy „lelketlen Pinokkió „ hehe, aki még albínó is, hehe, biztos elfogyott a festék.
- Hehehe- hangosan nevetek a saját eszmefuttatásomon, előfordul, olyannyira vicces vagyok néha, hogy magam is megmosolyogtatom, ez egy újabb skill, bizony. Reginald parancsra vár, még várhat is, van egy-két szavam az illetőhöz a nevetgélésem után.
- Ha a szimpla vereségedet az egyik legnagyobb szégyeneddé szeretnéd változtatni, akkor rajta, tedd meg, add fel… Hófehérke – cukkolom még egy nagyon picit.

Páncél: 0/16
Hp: 80/80

Regi
Hp: 40/40

by **Thunder** Szer. Ápr. 17 2013, 21:10

Ott feküdtem lenn a porban ellenfelem előtt és csak gondolkoztam. Olyannyira belefeledkeztem gondolataimba, hogy még a közönséget se hallottam éppen éjjeleznek vagy pfujolnának e. Teljesen a gondoltok közé furakodott fejem és arra a következtetésre jutottam, hogy ha Ren vagy állata nem támad míg ki vagyok nekik szolgáltatva akkor fel kell adjam a mérkőzést. Kezdett elhalványulni gondoltaim körül a ködfelleg mikor már kezdtem hallani mit mond nekem ellenfelem. E közben a közönség hangos pfujolását hallom melyet egyenest nekem szegeznek. Különböző trágár szavakkal ékesítik a kardforgatót vagyis engem, de ez mind lepereg rólam, nem törődök velük.
~ Jöttek volna le ők ha már ennyire nagyra vannak magukkal ~ gondoltam magamban.
- Ha a szimpla vereségedet az egyik legnagyobb szégyeneddé szeretnéd változtatni, akkor rajta, tedd meg, add fel… Hófehérke. - közölte velem Ren mire én mit sem zavartattam magam. Már eldöntöttem, hogy feladom a mérkőzést ha nem támad se ső se az állatka és úgy fest a dolog, hogy nem szándékozik támadni. Felcsaptam a menüt és lassan kiválasztottam azt az opciót ami a küzdelem feladásával jár. így szépen felvillant előttem az a két opció, hogy biztos befejezem e vagy mégse. E közben pillantottam az égre és láttam meg a petet aki egy úgy nézett ki mint egy főnix és éppen felém indította el a támadást. Ez már mint se számít és mire éppenséggel rá nyomnék arra a gombra ami a feladásomat jelzi megkönnyebbülést éreztem. Felálltam a poros földről majd felvettem a kardomat és suhintottam vele egyet s kettőt majd visszacsúsztattam egy igencsak elegáns mozdulattal a tokba melyet egy halk kattanás jelzett. Hátat fordítottam a volt küzdőfelemnek és a sötét alagútban eltűntem mint a kámfor.

// Ezzel lezártnak tekintem részemről a harcot, mert itt nyerni nem tudnék és így jobb szerintem ha nem húzom tovább a dolgot //

by **Ryuninji Ren** Szer. Ápr. 17 2013, 21:47

Ez a srác kész, de tényleg, itt próbálom húzni az agyát meg minden, erre semmi reakció, ahogy korábban is mondtam, egy lelketlen Pinokkió az ürge, nem több. Ellököm a képességemmel, mert trükközni akar, csak sajnos már láttam korábban egy másik kardforgatótól, így tudtam mire kell számítanom, meg amúgy is egyértelmű volt mire készül, nem leplezte szándékait én meg ugye okos vagyok és hamar rájöttem. Tehát most fekszik a srác a képességem miatt, kardja nincs a közelben, mert elejtette a szerencsétlen. Úgy látszik, hogy egy kezdő, de a sebzése és felszerelése meg másról árulkodik. Nem értem ezt a fazont, egy kicsit sem, és már nem is akarom megérteni. Felhúzott egy minimálisan, nem csípem, tetű alak és kész. Nagylelkűen felajánlom neki a rinyálása után, hogy lehet egy szimpla vesztes, vagy egy gyáva vesztes. Nem ugyan az a kettő, rendkívül nagy a különbség. Reginald türelmetlenkedik, alacsonyabbra ereszkedik és lángjait is elfojtja, sok energiába kerül neki a folyamatos lángolás, nem akar kifáradni, ki tudja lesz-e még valami ebből a párbajból.
- Na? Mi lesz már?- türelmem véges, ez nem vitás, főleg ha ilyen alakok rabolják. Még arra sem hajlandó, hogy megvédje magát, sem az oltogatásamtól, sem az időközben ellene forduló tömegtől, közönségtől sem. Végképp nem értem már Hófehérkét, lehet búsul, mert nincs vele a hét törpe vagy mi? Menjen, fogjon magának egy párat, tele van rusnya koboldokkal az erdő, még csak messzire sem kellene mennie.
- o.O- és megteszi, megtette… ez tényleg feladja. Regi megindul felé, leintem, ne támadjon már párbajon kívül. Tudom, hogy nem volt élvezetes, számomra se, de ettől még nem rontok csak úgy neki, bár a kedvem az lenne hozzá.
- Regi!- szólok rá még egyszer, mert nagyon szemez a távolodó fiúval. Végül a vállamra száll, a felirat megjelent. Thunder feladta, így én győztem. A győzelem egyértelmű, már az elején tudtam, csak az izgalmat , a mókát hiányolom az egészből, ez túl.. hmmm .. milyen is?? Áh.. mindegy a lényeg, hogy kritikán aluli párbajnak voltam részese, erre nem leszek büszke, nem emlegetem fel, mint a többit az tutkó.
- Cöh.. menjünk Regi- megjegyzem magamnak ezt a Thunder gyereket, isten ments, hogy én vele összekerüljek még párszor, akár párbajban, akár küldetésen. Számomra egy picit.. kellemetlen alak… ennyi.. Elhagyom a párbajteret, hiába vagyok győztes, a kedvem kicsit elment ettől, talán majd egy óra múlva. Addig is, eszek egy kis fagyit, amit nemrég vettem, epres.. nyami….

// THX a párbajt //

by **Cardinal** Csüt. Ápr. 18 2013, 02:00

Ossu!

*Megvakarja a fejét* - Thunder komám, ezt most nem esett jól olvasni. Nehezedre esik nagyon három jellemet is irányítani egy karakteren belül, a vámpírodnál keveredést éreztem a karakterrel. A vérszomjas, harcmániás részedtől nem volt reális, hogy feladja. Ráadásul elmerültél nagyon abban, hogy saját magaddal monologizálj, az ellenfélre alig-alig reagáltál. Ezen még sokat kell dolgoznod, véleményem szerint jobban tennéd, ha a vámpírodat háttérbe szorítanád, amíg legalább a karddal való kommunikációdat nem gyakorlod be. A fogalmazásod ellenben úgy vettem észre javulgat, csak ne lenne a sok helyesírási hiba.

Hajjaj, mit kezdjek én veled Very Happy

Megkapod Ren jutalmát, de legközelebb jelezni fogom ott is, hogy nem ment olyan jól a játék, mint a partnerednek.

Lezárom a küzdőteret, jutalmatok 45 xp és 90 arany (8. szint), a legendás katana pedig 5 xp-t fejlődik.

by Ajánlott tartalom

Thunder vs Ren a menő

Thunder vs Ren a menő

Re: Thunder vs Ren a menő

Re: Thunder vs Ren a menő

Re: Thunder vs Ren a menő

Re: Thunder vs Ren a menő

Re: Thunder vs Ren a menő

Re: Thunder vs Ren a menő

Re: Thunder vs Ren a menő

Re: Thunder vs Ren a menő

Re: Thunder vs Ren a menő

Re: Thunder vs Ren a menő

Re: Thunder vs Ren a menő

Re: Thunder vs Ren a menő

Re: Thunder vs Ren a menő

Re: Thunder vs Ren a menő

Re: Thunder vs Ren a menő

Re: Thunder vs Ren a menő