Ren vs. Szophie 2.évad

by **Szophie** Pént. Márc. 29 2013, 17:10

Lassú tempóban, halk léptekkel mentem végig az utcán. Még nem sokat jártam itt, így csak ismerkedem a várossal. Az ötödik szint városkája, Nyster. Ámuldozva néztem a különféle helyeket, legszívesebben mindent bejárnék, és sok épületet jobban megnéznék, vagy akár be is mennék néhányba, de annyira tetszik minden, hogy nem bírok egy másodpercre sem leállni egy dolognál. No meg előbb cukrászda vizit! Hirtelen megpillantottam egy nagy tornyot. Annyira elámultam, hogy azonnal megtorpantam, és nagy, kíváncsi tekintettel néztem az épületet. A torony egy egész kastélyhoz tartozott, ami magasan kiemelkedett a többi épület közül. El is indutam a csúszós kis lépcsőn fel, hogy közelebbről is megnézzem magamnak a helyet. Többször is megcsúsztam, de nagy mázlimra el nem estem. Végül megakadtam egy nagyon szép kis cukrászdában, aminek kertjében egy fa alatt elterülő kis asztalnál üldögéltem Az embereket figyeltem, és azon gondolkoztam, vajon miért rohangálnak ide-oda. Mindenki fel a lépcsőn, e a lépcsőn, mint valami hangyabolyban. Mellettem Vezér nagyokat ásítozott unalmában. Ő nem volt annyira oda a kikapcsolódásért, és semmittevésért. Unottan eszegettem a csokis parfém, és gondolataimba merültem. Még csak nemrég nyílt meg ez a szint. És ebben a boss harcban n is jelen voltam most. Még csak meg sem karcolódtam. Talán a következőben is ott eszünk én, és a kis petem. Bár egyáltalán nem érzem magam erősnek, sem frontharcosnak. Esélyem sincs egy boss ellen. Akkor mégis miért mentem el? Miért akarok megint elmenni? A fene sem érti önmagamat. Olyan kis bugyuta vagyok, hogy az már nem lehet. De Vezér örül neki, hogy elmentünk. Azóta sokkal büszkébb, pláne itt, hisz ennek a szintnek a szabadságához nekünk is van közünk. Mocorogtam egy kicsit a székemben, mert már egy ideje egy helyben, mozdulatlanul ültem. A sütim is elfogyott, már csak az italomat kortyolgattam.

by **Ryuninji Ren** Pént. Márc. 29 2013, 17:33

Ajajj…. a két petem közti feszültség egyáltalán nem csökken, sőt talán még az ellenkezője történik fokról fokra. Nyster városában sétálgatok éppen. Reginald az egyik vállamon, míg Aikon a másikon pihenget. Mindketten elfordítják a tekintetüket, nem kívánnak egymásra nézni én meg csak nagyokat sóhajtgatok. egy olyan kis apróság miatt így összeveszni. Kisebb problémám is nagyobb annál, hogy őket próbáljam meg kibékíteni. Például ott van a tegnapi párbajom, amit Esu-channal vívtam. Totálisan érthetetlen számomra a reakciója. Nem is csináltam semmi rosszat vele, még a fejemben sem fordult meg akkor ilyen dolog. Na, jó, egy két kusza, nem odaillő gondolat átfutott pár röpke pillanatra az agyamon, de ennyi, semmi több, ezeknek nem adtam hangot akkor. És mire célozhatott azzal a mondatával, hogy meg akartam? o.O?? Még most sem értem azt a dolgot, nem emlékszem olyan megnyilvánulásra, mellyel olyan komoly dolgot sugalltam volna felé. Neki nem, biztosan nem. De hagyjuk is, majd gondolkozom ezen máskor. Össze vissza sétálgatok a városban, gondolataimba merülve. a két pet rivalizálása miatt végre csend van körülöttem, nincs hangzavar, legalábbis kettejük részéről. Nem először járok ebben a városban, Lívia-channal is itt találkoztam, aki adott egy igen könnyűnek tűnő, mégis borzalmasan nehéz küldetést. Azt hittem, hogy otthagyom a fogam, nagy szerencsém volt. Talán meg is látogatom őt. A boltja felé veszem az irányt, hamar el is érem, de zárva van. Kár, szívesen beszélgetnék vele a múltkor történtekről. Sebaj, majd legközelebb. Irány a cukrászda. A sok gondolkodástól mindig megéhezem, kimerülök, és ilyenkor kell egy jó nagy adag édesség. Laza húsz perc séta után meg is érkezek a cukrászda elé, még nem megyek be, előbb leszögezek valamit a két petemnek.
- Aikon! Regi! ABC sorrend nem kivételezés- szögezem le, mielőtt rontanék az amúgy sem rózsás helyzeten.
- Semmi civakodás, csak nyugton mind a ketten. Értitek?!- kérdezem őket, válasz azonban nem érkezik. Még csak felém se néznek. No, sebaj, ezt még visszakapják. Belépek a cukrászdába nagy mosollyal.
- Szép napot! Egy epershake lesz most is, a peteknek meg semmi, büntiben vannak- felelem nagy mosollyal. Nem gondoltam át ezt teljesen. Mind a ketten egyszerre fordulnak felém, Regi pedig már csíp is, így kiröppenek a cukrászda kertjébe, hála ennek a védett zónának. Viszek mindent, ami az utamba kerül, végül elterülök. Aikon a hasamon ugrál, Regi pedig a fejemre száll.
- Epres süti jó lesz?- kérdezem kettejüktől. Legalább van köztük némi szinkron, ez kiderült bár az én káromra Sad

by **Szophie** Pént. Márc. 29 2013, 17:53

Ahogy ott gondolataimba merülve ücsörgök, egyszer csak roppant hangzavarra lettem figyelmes. Ki az a nyomorult, aki képes ekkora zajt csapni ezen a békés helyen? Gonoszkodó arckifejezést öltve néztem a zaj irányba, és kit látok meg a földön fetrengeni? Rent, ki mást.
-Te? Itt? - lepődtem meg. Rég találkoztunk, bele is pirultam az emlékébe. Nem hittem volna, hogy itt még egyszer összehoz majd a sors. Már el is felejtettem rég a mi kis párbajunkat, ami végül döntetlen lett. Integetni kezdtem neki, hogy jöjjön csak nyugodtan oda hozzánk, a petjével. Aztán megláttam egy kis cicust a hasacskáján. Mi a fene? Az egy másik pet? Azt hogyan?
- Nagyon kis cuki. - mosolyogtam a lényre. - Megsimogathatom? - kérdeztem őszinte, csillogó szemekkel. Egy morgást kaptam válaszul. Nem, nem a fiú morgott rám, még csak nem is a cicus, és Regi sem volt az, hanem az én féltékeny kis farkasom. - Mármint.. Ari, de lehetne jobb is. Egy ilyen szerencsétlen kis cica nem érhet egy farkas nyomába soha, igaz Vezér? - hehh? Mégis mikor fajult odáig a helyzet, hogy ő irányít engem? Hogy én javítom ki magamat, csak mert a petemnek valami nem tetszik? Na ez miatt még lesz egy beszélgetésem vele, ha kettesben leszünk, az biztos. És nem lesz kellemes beszélgetés. Szeretem a cicákat, igenis szeretem! Farkassal meg Vezéren kívül csak állatkertben találkoztam egész eddig. Persze az már más tészta, hogy egyszerűen imádni való, és semmi, illetve senki mást nem tudnék elképzelni rajta kívül petemnek, de akkor is én vagyok a főnök. Ezt egy gonosz szem villanással jeleztem is a kis állatnak, de az fel sem vette ezt az egészet. A szemtelenje! Megköszörültem a torkomat, és az énekesre néztem végül. Ez a kis affér a petemmel kissé kizökkentett az előbbi gondolataimból.
- Szóval ő is a peted? Ezt hogy csináltad? És ő mit tud? - kérdeztem. - Egyébként láttalak a szépségversenyen, integettem is.. egy kicsit. - bizonytalanodtam el. Remélem ő nem látott engem, ahogy a színpadon szerencsétlenkedtem.

by **Ryuninji Ren** Pént. Márc. 29 2013, 18:49

Ez az…. a két petem megint csinál egy kis felfordulást. Jó egy kicsit talán nekem is részem van a dologban, de csak egy nagyon pici. Csak büntetni szeretném ezt a kettőt, hogy tanuljanak is valamit, de erre ők egyből támadnak. Igen ők nem olyanok, mint a kistestvéreim, náluk legalább erősebb vagyok, míg a peteknél. Hogy őszinte legyek, Regi keresztben lenyelne. szerencse, hogy én vagyok az idomár és nem igazán fordul ellenem. Legalábbis nem mindig, most is csak azért, mert védett területen belül vagyunk. Gondolom ezt, de csak remélni tudom. Harcban még nem hagyott cserben és rémlem nem is fog.
A földön fetrengve egy ismerős hang szól hozzám. A hang irányába fordulok és megpillantom annak gazdáját is.
- Szophie-chan?- kérdezek vissza, majd felkelek. Aikon legurul rólam, nem érdekel, magának csinálja itt a bajt. Regi marad a fejemen, ő valamivel ügyesebb. Odamegyek hozzá, mert int nekem, persze nem ülök le egyből, előbb két puszi az arcra, ahogyan azt szokás. Baj nem lehet belőle, ennél komolyabb dolgot is csináltunk már ketten. Ezután ülök csak le. Aikon és Regi az asztalra ugrik.
- Persze, csak nyugodtan. - adok engedélyt a simire. A kék cica mérge el is tűnik, mikor megérzi magán Szophie-chan puha kezeit. Dorombolni is elkezd. Reginald csak sértődötten elfordul a másik irányba. Ezekkel is csak a baj van.
- Ma is nagyon gyönyörű vagy Szophie-chan- bókolok, mert az elengedhetetlen, ezt még megspékelem egy mosollyal is. Nagyot nevetek mikor Vezér mordulására próbál meg javítani korábbi szavain. Aikon egy nyelvöltéssel jutalmazza azt a mordulást. Félhetne jobban is. Vezér ízig-vérig harci pet, míg ő egy, nem is tudom milyen pet. Azonnal kihozzák a Shake-m és a sütiket. Két pici tányéron persze, nehogy balhé legyen belőle. Neki is állnak habzsolni, míg én csak kortyolgatok a hűsítő italból. Jót kuncogok azért a gazdi és az állatka szemezgetésén.
- Igen ős is. A neve Aikon és hogy mit tud? Nem sok mindent- azért ő fitogtatja azt a keveset is. először átalakul egy pohárrá, majd nyaklánccá, gyűrűvé, meg még pár ékszerré és ruhadarabbá.
- Én is láttalak téged. Nagyon aranyos voltál és az a fürdőruha… igazán jól állt neked. – kortyolok egy nagyot az epres italomból.
- Mond Szophie-chan mi szél hozott erre? – érdeklődöm.

by **Szophie** Pént. Márc. 29 2013, 19:33

Nem maradhat el a puszival való köszöntés, pedig részemről kihagynám ezt a kis műveletet, de egye fene, még senki nem halt bele. Ezt meg egy bók követi, én meg el is pirulok. A fene egye meg a formámat, mégis mi a franc van velem?! Hisz nekem van barátom.. Vagy legalábbis olyasmi, ezt még nem tisztáztuk.. De akkor is! Én itt pirulgatok egy sztárocska bókjaira, ami egyáltalán nem tisztességes Zuval szemben.
- Öhmm.. Ha lehet, akkor most a bókokat, és egyéb lányokat szédítő dolgokat hagyjuk.. Foglalt lennék, vagy mi..Khmm.. - köszörültem meg a torkom. Nehezebb volt kimondani, mint gondoltam. Közben a kis cicuskát simogattam nagy lelkesen, amit Vezér unszolására hamar abba is hagytam. A fiú közben elkezdett eszegetni, petjei társaságában, és én is belekortyoltam az italomba. A sütimnek rég annyi, és Vezér is hamar betolta az ő adagját, így nem volt más, csak az innivaló.
- Aikon? Honnan ez a fura név? - néztem bambán. Közben az állatka elkezdett átváltozni. - No fene! Hogy te miket nem tudsz?! - lepődtem meg. - Egész hasznos kis jószágocska. - mosolyogtam az állatkára. Tehát ő nem harcol. Hogy ilyenek is vannak?
Nagyot köhögtem, amikor meghallottam, hogy látott a szépségversenyen, és amikor megemlítette a fürdőruhát, egyenesen elkékültem. Jobb lett volna elsüllyedni..
- Ehhehh köhöhh.. - csak köhögtem, meg krákogtam, meg meg akartam fulladni. Ebből felüdülést csak a következő kérdés nyújtott.
- Öhmm.. Én csak úgy kijöttem ide körülnézni. - válaszoltam. - De ha már így összefutottunk, jöhetne egy visszavágó, persze most csak egy sima harc.. Bár ha te ragaszkodsz Ren Sparrow kapitányhoz.. Én leszek Szophie Jones..- mosolyogtam az emléken. - Persze nem muszáj megint harcolni, csak ha akarsz.. De a győztes most is meghívja a vesztest egy eper fagyira, jó?- szeretem az ingyen fagyit.^^

by **Ryuninji Ren** Pént. Márc. 29 2013, 20:31

Szophie-chan természetesen enged a pusziknak, de ki nem engedne? egy ártatlan pusziba még nem hal bele senki, főleg nem olyanba, amit tőlem kap. Rengeteg példát tudok felhozni, még akkor is, ha csak Aincrad-ot veszem számításba a „kinti” világot pedig nem. A bók sem maradhat el, ahogy azt tőlem megszokták már. A pirulós rész most is megtörténik, de a folytatás nem az amire számítok. Nem ez a reakció szokott következni. Ez van, ezt kell szeretni. Most amúgy sincsenek olyan szándékaim, ez az ami nagyon aggaszt. Tegnap óta nem vagyok önmagam, nem csak a petjeim, én sem, az meg nem is biztos, hogy a két eset között lenne némi összefüggés. A lány magyarázatán csak egy jót kuncogok.
- Szophie-chan! Attól, hogy van valakid még ugyan olyan csinos vagy. Nem kell egyből arra gondolni, hogy fel akarlak szedni. Tán bűn a szépet szépnek nevezni?- Látom, már majdnem mindig félreértenek a nők ebben a világban is. A bók kiment a divatból ezek szerint és csak akkor használják, mikor akarnak is valamit? Pedig nem is vagyok öreg, mégis ennyire régimódi lennék?
- Ő nagyon emlékeztet egy ismerősömre. Róla neveztem el. Fura név, de nincs ellenvetése. – helyesel a kis cicus, majd folytatja a habzsolást, amit pár pillanatig felfüggesztett. Persze az átváltozás dolgot nem hagyhatta csak úgy titokban, csak arra képes, megértem én, de talán jobb lett volna titokban tartani. Nem igazán szeretem csak úgy kifecsegni a képességeimet, képességeinket. Nem gyanúsítom a lányt semmivel, tudom, hogy nincs hátsó szándéka, de van körülöttünk éppen elég ember. A szépségversenyes dolgon nem értem a reakcióját. Igazán aranyos volt, még az a kis baki is. Nekem nagyon is tetszett, kellet az oda. Kerülöm a témát azért, ha ennyire zavarja, bár emlékeimben őrizni fogom, és szerintem párszor még felemlegetem neki.
- Egy újabb párbaj?- kérdezek vissza, mert elkalandoztam pár pillanatra. Valami olyan jutott az eszembe, amire nem számítottam.
- Renden, de Ren Sparrow KAPITÁNY ma szabadnapos- viccelődök egy kicsit, majd megiszom a maradék italomat.
- Egy gyors párbaj belefér, talán ez a két dulifuli is megbékél majd alatta. – azzal fizetem a számlát. Szophie-chanét is én állom, ha eddig még nem fizette ki, egy úriember már csak ilyen.
- Akkor keressünk, valami alkalmasabb helyet- felelem és nyújtom neki a kezem.

by **Szophie** Pént. Márc. 29 2013, 21:59

- Szophie-chan! Attól, hogy van valakid még ugyan olyan csinos vagy. Nem kell egyből arra gondolni, hogy fel akarlak szedni. Tán bűn a szépet szépnek nevezni? - kérdezte teljesen jogosan.
- Igazból nem.. csak hááát.. Én..izéé.. nem szeretnék elpirulni, ami nem maradhat el, ha ilyesmit mondasz nekem. - És igaz, megint csurom vörös volt az arcom. Ejnye-ejnye, ez így nem lesz jó. Idegesen mozogtam a székemben. Valahogy kínosan érzem magam, ha valaki ilyesmit mond nekem, és feszengek ez miatt. Nem szeretem, ha bókolnak nekem, de tényleg!
- Egyszerűen csak ne csináld ezt! Mert zavar.. - böktem ki végül nagy nehezen.
Aikon.. Egy ismerős? Akire emlékezteti a macsek?
- Volt egy macska alakú ismerősöd, aki mindenfélévé át tudott alakulni? Vagy esetleg kék színű volt? - kérdeztem őszinte értetlenséggel. Mégis hogyan emlékeztetheti egy ismerősére?
- Sparrow szabadnapos? Biztos Tortugán lebzsel a mocsok.. - vágtam vissza.
- Miért két kis dulifuli? Csak nem összevesztetek valamin? - fordultam a kis állatkákhoz.
- Nem, majd én fizetem az enyémet, nem együtt vagyunk! - nyugtattam le, amikor a pincér kihozta a számlát. Már csak a látszat kedvéért is. Nehogy valaki félreértse a dogokat.. Ez nem egy randi!
- Akkor keressünk, valami alkalmasabb helyet - mondta, és felsegített a székről. Nos.. ezt még megengedhetem neki.
- Menjünk ki a város falon kívüli helyekre, ott jó is lesz. És akkor most? Játsszunk Hamletet? Vagy esetleg öhmm.. Micimackó és Malacka? - vicceltem most én. Hehehh..
- Én lennék Malacka, Vezér meg Tigris, Regi tökéletes Bagoly, Aikon meg lehetne Szamár, és te meg Micimackó. A legjobb összeállítás! - kiáltottam vidáman. - Micimackó.. Fé-félek.. - játszottam. Aztán jött az "áááááááááá".. Nem, most nem azért, mert a berezelt Malacka sikított, hanem mert a szerencsétlen Szophie esett. Idefele megúsztam a csúszós lépcsőt esés nélkül, most viszont már nem. Megcsúsztam, és ijedtemben belekapaszkodtam a fiúba, így rántottam magammal őt is. Szépen, seggen csúsztam végig a lépcsőn, mellettem Ren, rajta meg a két kis állatka. Amikor meg leértünk, szépen össze is nyomtam, mert persze, hogy az öében landoltam. Mégis hogy lehetne olyan szerencsém, hogy végigérjek egy csúszós lépcsőn baj nélkül? Persze Vezér ezt mind végignézte. És természetesen röhögött, majd nagy diadalittasan, büszkén kihúzva magát, parádézva lépkedett le a lépcsőfokokon. Milyen egy öntet pet! Nem hogy inkább oda jött volna hozzám, és esetleg segített volna, vagy netalántán sajnált volna.. Nem, ő inkább még ki is röhög, sőt lenéz ez miatt. Szinte érzem, hogy azt sugározza felém: " Mégis hogy lehetsz ilyen béna? És nekem miért kell egy ilyen szerencsétlent szolgálnom? Gonosz eb!!
-Sajnálom. Csak tudod a szerencsétlenségem..És a súlyom.. Bahh.. Bocs ha összenyomlak. - motyogtam, miközben felkeltem róla, és leporolgattam magam.

by **Ryuninji Ren** Pént. Márc. 29 2013, 22:43

Szophie-chan zavara mulattat, nem is kicsit, de neki ez nem nagyon tetszik és ezt a tudtomra is adja. Persze megmagyarázom neki, hogy én hogyan is látom a dolgokat. A magyarázatomba nem lehet belekötni, az képtelenség. Nem is teszi, csak megkér arra, hogy ne tegyek így. Elég érdekes egy kérés, a pirulásban nincs semmi rossz, főleg ha fülig vörös az illető, annál aranyosabb, szerintem.
- Semmi rossz nincs a pirulásban. Nagyon aranyos vagy olyankor- közlöm vele korábbi gondolatmenetemet egy nagy mosollyal megspékelve. Én magam is elpirulok néha, bár jóval ritkábban, mint azt gondolnák az emberek. Túl sok mindenben volt már részem ahhoz, hogy csak úgy zavarba jöjjek.
- Sajnálom Szophie-chan. Ilyen vagyok, nem tehetek ellene. Előbb vagy utóbb úgy is kicsúszik egy, vagy több bók a számon. Egy madártól sem kérheted, hogy ne szárnyaljon. Vagy volna szíved?- kérdezem kuncogva. Nem tágítok, továbbra is bókolgatok neki, ha úgy jön ki a szitu. Nincs benne semmi rossz és kész.
- Nem. Egy kékhajú bájos ismerősöm, aki nagyon aranyos- kuncogok is. Így visszagondolva tényleg hasonlítanak egymásra. főleg mikor felfújják az arcukat duzzogás közben. Le se tagadhatnák a hasonlóságot.
- Tudod. A nők meg a rum. Tortugán van ebből a kettőből a legtöbb- vittem tovább a fonalat egy kicsit.
- Áh igen… a minap volt egy kis balesetünk és összekapott ez a kettő. Azóta próbálom megbékíteni őket, kisebb-nagyobb sikerrel- vakargatom zavartan a fejem. Pont egy másik idomár előtt égetem le magam, hogy nem bírok a saját petjeimmel. A számlát nem fizethetem, legalábbis az ő részét. Nem szép dolog ez tőle.
- Szophie-chaaaaaaan! Ez nem szép dolog. Ez normális esetben nagy sértés rám nézve, de kivételesen nem veszem figyelembe- nem bizony, csak azt nem tudom miért. Akárhányszor előtörne belőlem az igazi Ryuninji, megjelenik az arca és akaratlanul is visszaszorítom azt az énem. Jobban zavar az a befejezetlen ügy mint eddig sejtettem. Félre is teszem a sérelmem, mely nem is olyan kicsike és helyette felsegítem őt. Legalább ezt megengedi. A petek a vállamon helyezkednek el, csendben nézelődnek. A lépcsőn haladunk lefelé, ahol egyszer csak megcsúszik szegényke
- Szophie-chaa……- nyúlnék utána, de engem is magával ránt. A fájdalom hiányának ellenére is kellemetlen lefelé az út. Minden egyes fokkal szemtől szembe ismerkedhettem meg. A végén pedig a lány rajtam köt ki, nem mintha bánnám. Aikon és Regi simán megoldják a dolgot. A madár repül a macska meg alapból puha mint egy párna.
- Jól vagy?- kérdezem aggódva, de hülye kérdés, nem eshet baja védett területen belül.
- Nincs baj…. pehely könnyű vagy és inkább kellemesnek mondanám ezt a helyzetet, mintsem kellemetlennek- Mikor felkel már én is feltudok, nem húzom az időt.
- Akkor menjünk-, engedem előre a lányt és követem. A városból kiérve nagyot szippantok a levegőből.
- Akkor fél életes rendben?- kérdezek vissza és küldöm is a kihívást. A visszaszámlálás megkezdődik, én pedig elkezdek felszerelkezni. A kezdést ráhagyom, elvégre ő a hölgy. Regi a vállamon pihen, Aikon pedig kicsit távolabb lógatja az orrát, mert kimarad a mókából.

by **Szophie** Szomb. Márc. 30 2013, 13:45

- Nem vagyok aranyos, ha elpirulok, és nekem csak ne bókolj! Egyébként meg mégis hogyan jön ide a madár és a repülés? Ennyire rossz hasonlatot még életemben nem hallottam. - kaptam fel a vizet. Mégis mit nem lehet azon érteni, hogy nem? Ne tegye, és kész!
- Ohh.. a kis állatkák összevesztek? De édesek! Nem lesz szerintem semmi gond, hamar kibékülnek. Addig örülj, amíg nem akarják átvenni az irányítást, és nem veled veszekednek. Most nézz csak rá Vezérre! Akaratos, gonosz, és.. Tényleg illik rá a neve, olyan, mint valami diktátor. Csak azt el felejtették neki mondani, hogy nincs despotikus hatalma, és hogy neki engedelmeskednie kéne nekem. - ránéztem a petemre, az meg sértődötten elfordította a fejét, mint aki egyáltalán nem ért egyet. - Most nézd csak meg! Mennyivel jobban járok, ha mégis inkább kardforgató leszek.. Nem kéne örökösen ezzel a pökhendi lénnyel vitáznom. És a kard meg nem sértődik meg.. Nyahh.. - zsörtölődtem. Tényleg elegem volt már a farkas viselkedéséből. Fehér, mint valami angyal, közben pedig egy igazi ördög! Sértődékeny kis fenevad.. Gonosz, mindenre elszánt bestia!
- És mi lesz még majd akkor, ha meg is nő? Egy óriás farkassal még nehezebb lesz vitázni.. Egyenlőre még pofira legalább ari, meg minden.. De most képzelj el egy ember méretű farkast, aki alvilági gonoszsággal van megáldva, és akinek egyszerűen nem tudok parancsolni. Valami szörnyű! Ez a lény ha jó kedve úgy tartja, szerintem városokat fog elpusztítani, aztán majd magyarázkodhatok a céhemben, hogy én nem ártok senkinek, nem akarok ártani senkinek, csak az én maffiózó petem ilyen. Nyehehhh.. Reménytelen. - néztem villogó szemmel a fehér kis lényre. Az meg szépen, nemesi büszkeséggel, elégedetten járkált.. Mégis miért kaptam én egy ilyen ördögien gonosz állatot? Ez a rendszer átka! Grrrrrrrr! persze az is igaz, hogy más petet el sem tudnék képzelni magam mellett. Hogy egy madárka röpködjön mindig körülöttem, vagy rosszabb esetben egy meg sem tudom mondani, milyen fajú valamivel kelljen mászkálnom..Elképzelhetetlen. Pedig láttam már a városokban olyan ronda, és gusztustalan, és felismerhetetlen lényeket, akikre ráfogták, hogy pet, hogy az valami szörnyű. Ebből a szempontból nézve egy nagyon boldog gazdi lehetek. De szinte biztos vagyok benne, hogy Csubakka ezerszer jobb szándékú, mint Vezér. Szerintem valami bérgyilkos céhhez kéne beadnom ezt az állatot, ott jó helye lenne.
Az esésem után a hátsómat akartam fájlalni, de aztán rájöttem, hogy nem is fáj. Ez a rendszer számomra megszokhatatlan. Kimentünk a városfalon kívülre, és neki is kezdtünk a harcnak.
- Persze, legyen fél életes, mindenképp! - mondtam, majd elfogadtam a felkérést, amit küldött. Vezér szeme vérre éhesen csillogott. Leginkább így tudnám leírni azt az örömöt, ami a harc gondolatától szállta meg a bestiát. Gonosz!! Már ismerem a madárkás trükköket nagyjából.. És azt is tudom, hogy elég sok pontot tett már akkor is az irányításra, szerintem ez azóta is így van. Nekem is lételemem az, hogy a támadásom erős legyen. És kitartó is vagyok, az ám! Persze mindezt az életem bánja leginkább, no meg a gyorsaságom.. És amennyit mostanában lustálkodtam, könnyen lehet, hogy akár szintekkel is leelőzött. Sokan megelőztek, akiknél eredetileg jobb voltam. De ez most nem lényeg.. Barátságos elfenekelést kapok a madárkától, ennyi, aztán meg megeszem a vesztes díj epres fagyimat.^^ Mivel már ő is ismeri a farkasom, nem kell köntörfalazni, egyenesen, szépen meg kell csak indulni, támadni, és lesz, ami lesz. Még mindig nem volt ennél jobb harci taktikám.. Mindig csak támad, és kész.. Így hát a farkas fut, és elsőre úgy sem talál, ezt mindketten tudjuk, de azért próbálkozik. Én meg állok, és nézem. Ugrik, és a madarat veszi célba. Ohh, csak nem csibe husira fáj a foga?

by **Ryuninji Ren** Szomb. Márc. 30 2013, 14:20

Nagyot nevetek Szophie-chan egy újabb reakcióján. Tényleg különös egy teremtés, nem szereti a bókokat, vagy csak pirulni nem szeret? Vicces nagyon, de érthető is, elvégre egy sztárral beszélget, aki nem is néz ki olyan rosszul. Pontosabban volt sztár, vagy nem értem igazán, mert kint még annak számítok, remélem, míg itt bent nem sokain ismerik a nevem, és szerintem azok se a temérdek jócselekedetemről szóló híreket ismerik.
- De aranyos vagy, meg akkor is mikor kicsit kiakadsz….. Ennyi. A hasonlat meg? Ennyire érthetetlen? A lehetetlenségre utaltam vele- kuncogok egy kicsit, majd elindulunk.
- Azt csak remélni tudom. Különösebb problémát nem okoznak vele, csak pokollá teszik az életem- a mellettem haladó lánynak is akad problémája a petjével. Meglep, hogy nem csak én kaptam ilyen eleven példányokat. Bár elmondása szerint kicsit másféle problémákkal küzdenek. Reginald és Aikon legalább engedelmeskedik, öhm… nem mindig, de mikor kell akkor megteszik, csak egymással nem értenek szót az utóbbi időben.
- De a kard unalmas nem gondolod? – kérdezem mosolyogva. Ezért is nem lettem kardforgató. Fegyverrel harcolni tré dolog, na meg mennyivel jobb érzés az, ha más végzi el helyetted a piszkos munkát? Sokkal, és Regi még csak nem is bánja ezt az egészet. Szeret harcolni, meg nagyokat játszani az erdőben.
- Igen ez talán nem is olyan kis probléma, mint az elején gondoltam…. Hmmmm.. láttam egyszer egy filmben valamit- elkezdek gondolkozni, hogy vajon melyikben és mit is láttam annak idején, mikor még huzamosabb ideig tudtam tévét nézni anélkül, hogy valami közbejött volna.
- Megvan!!!- kiáltok fel hírtelen, eszembe jutott.
- Harapj a fülébe- mondom mosolyogva és elégedett képet vágok, hogy erre rájövök.
- Akkor tudni fogja, hogy ki a falkavezér- okoskodok még egy kicsit. Miket nem tanul a tévéből az ember nem? Remélem, a tanácsommal tudok neki segíteni, legalább egy kicsit, bár nem épp a legfinomabb módszer ez erre és hogy peteknél működik-e? Azt nem tudom, mert még egyáltalán nem próbáltam. Reginek azt sem tudom, hogy hol a füle. Aikon meg javarészt engedelmes. Hagyjuk is, ez most a párbaj ideje. Küldöm a fél életes kihívást, amit elfogad, magamra öltöm felszerelésem, mely egy kicsit hiányos. Nem áll szándékomban a botom és a gyűrűim erejére támaszkodni. A kezdeményezést átadom nekik és el is fogadják. A cicusom csak szomorúan néz ránk messziről, Regi szemei pedig elszántságot tükröznek. Nem is repül magasra, nagyon biztos a dolgában. Vezér támad, megindul felém, nem védekezek, egyenlőre. Érdekel , hogy mennyit fejlődött az ifjú hölgy,mióta nem láttam. Taktikai szempontból rengeteget, mert egyből a kis szárnyasomat veszi célba. Ügyes, neki jóval kevesebb élete van, mint nekem. A főnix próbál menekülni de elkapja a lábát a csúnya farkas és komoly sebzést okoz neki ezzel, azonban nem adja fel. Éles csőrével az orrára koppint, vagyis próbál, hogy ezzel sebzést is vigyen be és ki is szabadulhasson. Ezek után felrepül a magasba és készül egy újabb támadásra, a bosszúra. Még vár, mert ekkora sebzést az életében nem kapott még, talán meg is van ijedve a kicsi jószág. Az én köröm jön, megpróbálom rávetni magam az állatra és birkózom vele, ha sikerül persze.

Ren:
Páncél: 16/16
Hp: 70/70

Regi
Hp: 16/35 (35-27+8=16)

by **Szophie** Szer. Ápr. 03 2013, 19:39

Jókat nevetett rajtam, jellemző.-.-" Komolyan elgondolkozom néha azon, hogy több esélyem lenne a jövőben a bohóc szakmában. Ehhez a stílushoz párosul az én tökéletes bénaságom, elmaszkírozom magam, és máris készen állok a cirkuszi fellépésre. Tökéletes! Nem is lenne rossz, hisz bohóc maskarában egy perverz sem jönne a közelembe, nem akarnának tőlem semmi olyat, és azok sem, akik láttak a szépségversenyen. A hideg is kiráz, ha arra gondolok, hogy ott mégis mit tettem. Övön aluli húzás volt. Egy csomó ember előtt járkálni, mint valami futtatott lányka. Cöhh.. Szánalmas. És mindez miért? Mert az a nő beráncigált egy szép a pofid szöveg kíséretében. Ha bohócul néznék ki, senki nem akarna beráncigálni, de nem ám.
- Hogy harapjak a fülébe? Uhh.. ezt abban a szánhúzós filmből vetted? Én is láttam! Viszont abban az ember után azt mondta, hogy csak viccelt.. - nevettem fel most én ezen a fene nagy tanácson.
- Majd valahogy megbékélünk.. Maximum átállok a felszabadítókhoz, ha nagyon nem bírok vele. Ott még hasznos lehet egy ilyen ördögfajzat. - folytattam. Persze nem gondoltam komolyan. Soha nem fogok ilyen társaságokhoz csatlakozni, ahol cél az, hogy gyilkoljanak.
Megkezdődött a párbajunk, és Vezér nagy meglepetésemre egy támadást elsőre be is vitt. Fogaival elkapta az állatot, és magánál is tartotta volna, ha az nem csipkedi meg a kicsim orrát. Ejnye-bejnye madárka! Hát csip-csip csókát játszunk mi? Számításaim jók, és nagy sebzést vitt be farkasomnak, pedig nem is használta a teljes felszerelését. Nagyot nyüszítve esett a földre. A kis siránkozó. Mintha fájna neki. A madárka megszeppenten felrepült, és én meg csak álltam. Ekkor Ren rávetette magát a farkasra. No fene! Ilyet sem láttam még.. A farkas vergődött, a fiú meg a földön próbálta tartani. No egye fene, akkor én meg szépen lecsücsülök, és nézem a szumót.. Csak azt sajnálom, hogy popcornt nem hoztam. A farkas megelégelte ezt a fajta bántalmazást, és szó szerint foggal körömmel harcolt a szabadulásért. Próbált e fiú oldalába harapni, illetve ha ez nem jön be, egy karmolással is megpróbál rásegíteni.

by **Ryuninji Ren** Szer. Ápr. 03 2013, 20:12

Szophie-chant kicsit kínosan érinti a szépségversenyen történtek. Nofene pedig szerintem nagyon jól nézett ki. ezt is közlöm vele persze, de ugyancsak nem tetszik neki a bókolásom. Fura egy lány azt meg kell hagyni. Elképzelhető, hogy az a múltkori smaci van rá ilyen nagy hatással még mindig. Hmmm, igen az meglehet. Vezérre pillantok, akivel nincs valami jó viszonyban. Az idomárokra rá jár a rúd mostanában, mert ezek a petek már nagyon rakoncátlanok. Adok neki egy gyors tanácsot, amit egy filmben láttam.
- Jaja, szánhúzós volt az biztos, akkor tuti egyre gondolunk. – hallgatom végig a lány mondandóját. Igen a vicc rész az kimaradt, vagy elfelejtettem.
- Ez igaz, de attól még működött neki nem?- kérdezem, mert nem nagyon tiszta az a film. Csak fél szemmel figyelhettem oda rá, vagy mással nézhettem meg anno.
- Felszabadítók? Az mi? Vagy mik?- még letemben nem hallottam ezt a nevet itt. Ha egy céh neve akkor meg főleg nem ismerem. Alig pár céh nevét tudom, ők pedig a top-ban vannak, persze az enyémmel együtt, mert mi menők vagyunk. De a párbaj miatt vagyunk itt, inkább arra kellene koncentrálnom. Vezér támad elsőnek és elkapja a kicsi főnixet. Regi megijed és talán pont emiatt azonnal vissza is támad, így sikerül magát kiszabadítani a méretes fogak börtönéből. A pici farkaska megérdemelne egy sárgalapot a színészkedése miatt, azért beismerem, elég jól csinálja. Ha nem egy párbaj közepén lennék, még meg is sajnálnám. Most az én köröm következik és rávetem magam a petre. Haha… jól gondoltam és megleptem őt ezzel a lépésemmel. A gond csak az, hogy picikével erősebb nálam az a mini farkaska. akárhogy is próbálom a földön tartani, mindig talál kiutat a szorításomból. A vége felé már majdnem átmegyünk hisztis csajbunyóba, csak ő éppen az oldalam pécézi ki magának és nagyot harap bele.
- Hehe… nem is fáj - kiöltöm a nyelvem a farkasra, de szép nagy sebzést kaptam be az imént. A páncélom egy az egybe eltűnik és a hp-m is megfogyatkozik rendesen. Egyik kezem a nyaka alá helyezem, míg fogai bennem vannak, rászorítok és giotin fogást alkalmazok, vagyis próbálok, hogy ott tartsam, ahol éppen van. Ebből inkább károm származik nem hasznom, de ez majd kiderül a végén. Regi most csatlakozik a csatába és ezúttal a pihengető lányka mögé repül és próbálja megkarmolni a hátacskáját. Aljas módszer, de ez van. szerelemben és háborúban mindent szabad.
- Évezed a műsort Szophie-chan?- kérdezem kuncogva, miközben Vezérrel küzdök.
- Nincs kedved beszállni?

Ren:
Páncél: 0/16
Hp: 59/70

Regi
Hp: 24/35

by **Szophie** Szer. Ápr. 03 2013, 20:41

- Ez igaz, de attól még működött neki nem? - kérdezi, utalva a filmbeli sikerre.
- Hát működött neki, de az nem azt jelenti, hogy nekem is fog.. Épp elég bajom van vele így is, szerinted hogyan reagálna akkor, ha még meg is harapnám? Szerintem ez az ötlet el van veszve. De felőlem megpróbálhatod, ha nagyon akarod.. Szólj, ha bejön. - nevettem nagyot az ötleten.
- Az egy céh, úgy tudom.. Nekem is úgy meséltek róla, és azt mondták, hogy a céljuk az, hogy miné több karaktert megöljenek, vagy mi. - beleborzongtam a gondolatba. Asszem a mi céhünk tökéletes ellentéte. Azért megnézném azt, hogy mégis miféle alakok a tagjai.
A párbajunk olyannyira elfajult, hogy a fiú a farkasomat fojtogatta, vagy mi. Nem láttam tisztán.. Ezt már nem tűrhetem! Közben a madárka mögém repült, és megtámadott. Végigszántotta a picike hátacskámat. Ha most odakint lennénk, ez nagyon fájt volna.. Tudom, mert egyszer már kisebb koromban történt velem ilyen, amikor megcsúsztam a lépcsőn, és végigestem rajta úgy, hogy egy kiálló vas végigszántotta a hátamat. Kellemetlen érzés.><
- Évezed a műsort Szophie-chan?- kérdezi, miközben még mindig Vezért szadizta.
- Nincs kedved beszállni? - kuncogott.
- Dehogyisnem! Az én farkasomat nem bánthatod csak így! - kiáltottam, és odaszaladtam, majd rávetettem magam. Két kezemmel átfogtam, és elakartam rántani a petről. Nagyon neki gyürkőztem, de súlyemelés jártasság nélkül nem volt sok esélyem. Arról nem is beszélve, hogy így úgy néztem ki, mint aki éppen ölelgeti. Nagyon jó.-.-" De nem adtam fel! Akkor is segítek a farkasomnak! Ő sem hagy cserben engem soha! Én nem vagyok olyan.. És közben ő is próbált azért kimászni a szorításból.

Élet: 8 -> 40
Pet élet: 20- 14 = 6
Páncél: +16 - 14 = 2

by **Ryuninji Ren** Szer. Ápr. 03 2013, 21:33

Az ötletem nem nagyon tetszik a lánynak, pedig szerintem beválna. A filmben is bevált, meg a valóságban is, a farkasok a falkavezért követik és ennyi. Csak meg kell mutatni, hogy ki a falkavezér és kész.
- Ugyan Szophie-chan. Hogy nézne az ki, hogy én más petek fülét harapdálnám?- kérdezem és vele együtt nevetek. Fura egy elképzelés azt meg kell hagyni. Az mellékes, hogy nincs gusztusom más élőlények fülét harapdálni, főleg ha az még hím is. A saját fajom női példányainál viszont más a helyzet. Gondolok itt Miri-chanra akinek talán ez a legnagyobb gyengéje. Kis is használom majd párszor.
- Ahham…. tehát rossz emberek- vonok le egy egyszerű és ésszerű következtetést. Csúnya, gonosz emberek, akiket megéri elkerülni, vagy jól elverni. Csak fussak össze az egyikkel. Megmutatom én, hogy hogyan is kell bánni a hozzá hasonlókkal.
Vezér igazán ügyes, csak még picike farkas. Azért kamillázok egy kicsit a hatalmas sebzésén. Majdnem annyit sebez, mint Reginald. Le a kalappal a lányka előtt. Élete azonban nincs annyi, ahogy elnézem. Már majdnem a piros zónában jár. Giotin fogásban tartom szorosan a négylábút, nehéz dolgom van és közben Regi is ejt egy kis „sebet” a lány hátán, de hp-ján ez nem látszik meg. Nem is baj, nem szeretnék nagyon hamar véget vetni ennek az összecsapásnak. Hívásomra felel Szophie-chan és nagy meglepetésemre jön is. elkap és „átölel” majd próbál leszedni Vezérről, aki szintén erősen próbálkozik. Persze a kis madaram se tétlenkedik ez idő alatt. Míg a lányka velem van elfoglalva, ő újra támad, megint csak hátba. Éles karmaival pár hosszú csíkot próbál ejteni a lány hátán.
- Na de Szophie-chan. Én is nagyon kedvellek és kedvemre való, hogy így ölelgetsz, de nem sok ez egy picit? Mikor lettél ilyen merész? Már-már azt hittem, hogy a múltkori csókunk miatt vagy ennyire távolságtartó, erre most ez?—persze egyáltalán nem bánom, és kivételesen hátsó szándékom sincs. Végül Szophie-chan és Vezér közös akciója sikeresnek bizonyul. Miután elengedem a farkast, kepeségemmel ellököm őt több mint tíz méterre. Azután hátranyúlok a kezeimmel és elkezdem csikizni a lánykát. Csak remélni tudom, hogy csikis. Ha nem akkor bukta és más módszer kell ide.

Ren:
Páncél: 0/16
Hp: 59/70

Regi
Hp: 24/35

by **Szophie** Pént. Ápr. 05 2013, 19:06

- Nos igen, tény, hogy nem örülnék annak, ha a petem fülét harapdálnád. - nevettem el magam a gondolaton. Hogy mindig meg tud nevettetni.
- Öhmm.. egyébként. - kezdtem bele zavarodottan egy kérdésbe. - ha már ennyiszer összehozott a sors.. Eto.. - sehogy sem mertem kimondani, és igencsak elvörösödtem. - Szerintem mi jóban vagyunk. Szóval.. Leszel a barátom? - böktem ki végül.
Közben neki kezdtünk a harcnak, és rövid idő után úgy tűnt, ez az egész egy szumó birkózásba csap át, ahol én, és petem az egyik fél, és Ren, és madara a másik. Kicsiny állatkámat teljes súlyával nyomta a földhöz.
Szó szerint ráugrottam, és megpróbáltam Vezérről leszedni, de ez sajnos sehogy sem ment. Mégis hogyan sikerült volna, ha még súlyemelés jártasságom sincs? Ez az ötletem veszett fejsze nyele. De csak nem hagyhattam szó nélkül, ahogy kínozza az én csöppségemet. Végül elengedte azt, és jóval arréb lökte. Megint ez a fránya képesség. Ekkor én is egy szép kis madár karmolást kaptam, ami megint nem volt túl kellemes.
- Na de Szophie-chan. Én is nagyon kedvellek és kedvemre való, hogy így ölelgetsz, de nem sok ez egy picit? Mikor lettél ilyen merész? Már-már azt hittem, hogy a múltkori csókunk miatt vagy ennyire távolságtartó, erre most ez? - kérdezte. Jó, persze van benne valami, de ehhez ennek semmi köze.
- Én csak beálltam szumózni! Bár egy kicsit többet kéne ahhoz ennünk, hogy jó is nézzen ki, de a lényeg ugyanaz. - vontam vállat. Ekkor megfordult, és elkezdett csikizni. O.O Ez most komoly? Természetesen ez az egyik nagy gyengém.. Röhögve gurultam ide-oda a földön, majd teljesen összegömbölyödtem, hogy így védekezzek a rám támadó ujjak elől, de ez sehogy sem volt jó, így végül csak nevettem, meg sírtam a nevetéstől, és kapálóztam, mint egy pók. Egy rángatózó ízeltlábú.. Hahh, jó vagyok!

by **Ryuninji Ren** Pént. Ápr. 05 2013, 19:37

- Na, ugye Szophie-chan! Mondtam én. A te peted, harapdáld csak te a fülét, mert én biztos nem fogom - öltöm ki a nyelvem. Nincs az az isten, hogy én ilyen dolgot megtegyek más állatkájával. A sajátommal se biztos, hogy megtenném, nemhogy másokéval. A lányka arcán megint pír jelenik meg. Ez érdekes, mert nem mondtam neki semmi olyat és most még a bókokról is lemondtam pár perce. Lehet, hogy lázas talán? Á ebben a világban nincs betegség. Kíváncsian figyelem, hogy mit szeretne mondani és mire kinyögi, nagyot kuncogok.
- Hogy barátok?- kérdezem még mindig kuncogva, de lassan uralkodom magamon.
- Én azt hittem, hogy már rég azok vagyunk - pöckölöm meg finoman az orrát. Ennél világosabban nem is fogalmazhatnék. ez egy egyértelmű igen.

A harc kicsit intenzív a számomra. Ment az adok, kapok rendesen, az nem vitás. Vezér támadta Regi-t, Regi vissza és így tovább. A legmenőbb része mégis csak az, mikor én magam rávetődök a pici farkasra, miután megharap és próbálom ott tartani. Kérdésemre a lány már fut is és átkarol. Igen vicces egy felállás ez. Rá is kérdezek, hogy pontosan mi akar lenni, mert nem egészen vagyok vele tisztában. Megdöbbenésemre egyenes választ kapok szinte azonnal.
- Kötve hiszem, hogy jól állna nekünk a túlsúly Szophie-chan, bár, neked szerintem még az is- mondom mosolyogva és mikor nem bírok már a farkaskával elrepítem jó messzire. Bevetem a titkos fegyverem és elkezdem csikizgetni a farkas gazdit, aki nagyon fogékony erre. Nem is hagyom abba a dolgot, meg a csiki.
- Csiki-csiki-csiki-csiki- mondom kuncogva és folytatom. Szophe-chant most én veszem kezelésbe, ami azt jelenti, hogy partner csere és újra pet a pet ellen, gazdi a gazdi ellen van. Reginald vezér felé veszi az irányt és megpróbál teljes erőből belerohanni, a minden bizonnyal felénk tartó farkast. Nem fogja vissza magát, még lángra is kap, mi azt jelzi, hogy mennyire elszánt. Az utóbbi időben nem nagyon lehetett látni, talán a kis sértettség miatt, vagy a veszekedés miatt Aikonnal, nem tudom, de most újra önmaga.

by **Szophie** Szomb. Ápr. 06 2013, 13:46

- Én azt hittem, hogy már rég azok vagyunk. - mondja nevetve, magabiztosan.
- Ne bántsad az orrocskámat! - fújtam fel az arcom. - Egyébként meg.. Gondoltam azért mégis csak megkérdezem. - fordítottam el aztán a fejem sértődöttet tettetve. Persze csak úgy, hogy nyilvánvaló legyen a tettetés.

- Kötve hiszem, hogy jól állna nekünk a túlsúly Szophie-chan, bár, neked szerintem még az is. - vágja hozzám a szumós kijelentésemre.
- Hehh? Ezzel most arra célzol, hogy túl vékony vagyok? Anorexiás? Bunkó! - öltöttem ki rá a nyelvem.
A csikizés kiakasztott. Amikor végre levegőt is kaptam, úgy lihegtem, mint aki most jött fel a víz alól. Aztán folytatódott az egész megint.
- Feladom! Feladom! Nekem végem! Meghalok! Feladom, csak engedj el!!- kiáltoztam, hátha abba hagyja ezt. Fehér zászlót is lengettem volna, ha valahonnan tudtam volna egyet szerezni.
Közben Regi teljes erejéből, lángolva repült a farkas felé, mint valami torpedó. Farkasom csak állt, állt, és nem is mozdult egy darabig, mint aki öngyilkos akar lenni. Végül az utolsó pillanatban egyet balra lépett, így a madárka nem találta el. Helyette egyenesen a mögötte levő fa felé tartott, és ha nem vigyázott, akkor akár annak neki is csapódott. Hehehh.. Vicces lenne, ha csőrével bele állna a fába, mint a mesékben. Közben Vezér támadni készült, de az én kiabálásomra felfigyelve mégsem tette. Ugyanis minek tovább próbálkozni, ha a gazdi úgyis feladta már?
Ha Ren elengedett, akkor felálltam, leporoltam magam, és hivatalosan is győztesnek tituláltam ellenfelemet. A kezemet nyújtottam neki, kézfogásra, hogy ezzel kifejezhessem tiszteletem. Bár korántsem hivatalosak a módszerei, én mondom. Nem tisztességes ez. De a vesztés az vesztés, ez van. Pláne ha én magam adom fel.

Élet: 40-12= 38
Pet élet: 6
Páncél: 2 - 14 = 0

by **Ryuninji Ren** Szomb. Ápr. 06 2013, 14:21

A szumós kijelentését nem hagyhatom csak úgy figyelmen kívül, ezért teszek rá megjegyzést. Persze, hogy kiforgatja a szavaimat ez a lányka. Lövésem sincs, hogy ezt miből szűri le, de nem is kísérletezek a megértésével, hiszen nő, vagyis számomra érthetetlen gondolkodásmóddal rendelkező élőlény.
- Szophie-chan hidoooooooi. Tudod jól, hogy nem így értettem- válaszolok neki és jöhet a következő lépés. A csiki támadás. szerencsés vagyok, mert az ellenfelem nem bírja a csikizést. Talán nem is találkoztam olyan emberrel, aki ennyire érzékeny rá. Számomra is nagyon mulatságos. Miközben a partneremmel foglalatoskodom, Reginald támadja a farkaskát, teljes erőből megindul felé, hogy belemélyessze éles karmait az arcátlan kutyafélébe. Nem talál, Vezér kitér előle az utolsó pillanatban. Na jó én vagyok a hülye, mert elfelejtettem, hogy megfeleztem szegény, kicsi petem erejét. Az izgalmak még nem érnek véget itt. A lángoló főnix egyenesen egy fatörzs felé tart. o.o Pici szemei elkerekednek, majd eszeveszett szárnycsapkodásokkal próbálja megállítani magát. Nem mintha nem lenne egyszerűbb kikerülni azt a fát, nem bizony, neki is a nehezebb megoldást kell választania, mert csak arra van esze, jellemző. Lábacskáit előre tolja, így védekezve a becsapódástól, de sikerül lelassulnia és csak kicsit csattan a fának, mit lábával tompít. Nagyon megkönnyebbül és megfordul. Gyilkos tekintettel néz Vezérre és utána ered. Én addig szorgalmasan csiklandozom Szophie-chant. Nem hiszek a fülemnek a feladom szavak hallatára.
- Mi?!- értetlenkedek egy sort és befejezem a műveletet.
- Ez komoly?- kérdezem hüledezve, még csak most indult be a móka és máris vége. Ez nem fair. Most én fújom fel az arcom
- Ez nem ér Phiephie-chan- vágom be a durcát. A kézfogást is csak vonakodva fogadom el. A petem se érti igazán, hogy mi van, hát még én. Nos, legutóbb ha jól emlékszem én hagytam őt nyerni, talán így viszonozza? Cöh, akkor sem fair.

by **Szophie** Szomb. Ápr. 06 2013, 17:06

Fellélegeztem. Végre vége van ennek a szörnyűséges csiki támadásnak.
- Legközelebb én győzök! Megmutatom, hogy tisztességes módszerekkel is lehet nyerni, nem csak ilyen csiki kínzás bevetésével! - vetettem oda azért neki véleményem, miszerint ez egyáltalán nem fair. - Csak hogy tisztázzuk! Már tudom, mi a gyengéd, és én is ki tudom ezt használni! - Igen, ez csak természetes. Egyértelmű, hogy fogalmam sincs, mi a gyengéje, a nőkön kívül. Bár ezt a nős dolgot is ki lehetne játszani, csak az a baj, hogy én ehhez túl félénk vagyok.
- No de most ennek vége.. Szóval kérem azt az epres fagyit, mint ahogy azt meg is beszéltük már! - emlékeztettem ellenfelemet ígéretére, miszerint a vesztesnek jár egy ingyen fagyi. Nyamm.:3
- Viszont annak külön örülök, hogy megtanultad magad visszatartani tökéletesen! - mosolyogtam rá. - Sem egy bók, sem valami csajozós szöveg.. Büszke vagyok rád! - simiztem meg a buksiját, ha engedi, úgy, mint ahogy az anyukák szokták. Tyúkanyó komplexus.^^
- És igen, ez komoly. Számomra a csikizés felér egy.. kínzással, szóval ne értetlenkedj! Vesztettem, ennyi. - mosolyogtam rá. - Egyébként mi ez a Phiphie dolog?? - kérdeztem rá az előbbi megszólításomra. Valahogy lassan esett le, hogy azzal a névvel engem illetett. Majdnem körbe is néztem, hogy ki lehet az a Phiephie, aztán leesett, hogy rajtam kívül nem sok mindenkihez beszélhetett.
- Szóval.. ez, ez, ez.. Huhh.. Még senki sem hívott így. Viszont egész aranyos megszólítás.^^ Mégis hogyan jutott ilyesmi az eszedbe? - nevettem önfeledten el magam. Ez a sztárocska.. Ejnye-ejnye. Furcsa egy alak, meg kell hagyni, de kellemes a társasága. Valahogy nem az a tipikus celeb.

by **Ryuninji Ren** Szomb. Ápr. 06 2013, 17:28

A könnyen jött győzelmemen pislogok még mindig, valahogy nem értem, hogy hogyan is győztem ezzel. Ennek a csikizésnek nagyobb ereje van, mint azt gondolni is mertem volna. Lehet, gyakrabban kellene ehhez a módszerhez folyamodnom lányok ellen. Miri-chant is csikizgetni kellett volna? Meg Judy-chant is? Na, majd legközelebb kipróbálom rajtuk is.
- A gyengém? Miért, mi a gyengém Phiphie-chan?- kérdezek vissza. Fura, mert még én magam se tudok arról, hogy lenne valami gyengém. Módfelett érdekes, ha azt állítja, akkor lehet valami, de mi? o.O A kis dicséreten elhúzom a szám, nem vagyok én már kisgyerek
- Csak mert a harcra koncentráltam, de legközelebb nem úszod meg, hogy ne zengjek, ódákat a szépségedről- nyújtom ki a nyelvem rá. Hajam, megigazítom, mert összekócolta itt nekem a lányka, pedig tökéletesen be volt lőve.
- A fagyi inkább nekem járna, mert hamar kidőltél- mondom színlelt sértődéssel
- De megígértem így megkapod az epres fagyit, nyugi- ezt már mosolyogva mondom neki. Állítása szerint a csikizés nála nagyon nagy „kínzás” ezt el is hiszem neki, magam tapasztaltam meg az imént mennyire nem bírja.
- Phiphie? Hát a beceneved Phiphie-chan- úgy mondom, mintha ez tök egyértelmű lenne, nem is értem, hogy miért nem jött rá kapásból.
- Mindenkinek adok egy becenevet, akit közelebbről ismerek. akit nem bírok annak sértőt, akit igen annak aranyosat- Phiphie-chan az aranyos csoportba tartozik, mert én nagyon kedvelem őt, még ha ő nem is kedvel engem annyira. Igaz eddig pont az ellenkezője jött le nekem.
- Hát tudod, csak úgy beugrott és kész,nem nagyon szoktam ilyeneken gondolkozni. Aranyos vagy, így aranyos név jutott eszembe a nevedből.- Felelem és nagyot nyújtózkodok. Regi is így tesz és már a vállamon pihenget Aikon pedig Phiphie-chant vette célba egy kis simogatásért, nem is foglalkozva azzal, hogy ezzel kivívja Vezér haragját. Jól van ez így, elvégre az egyik macskaféle, míg a másik kutyaféle. Természetes, hogy nem bírják egymást.
- Akkor menjünk- engedem előre és irány vissza a cukrászda azért az epres fagyiért. Ha már ot vagyunk eszek én is egyet.

by **Cardinal** Vas. Ápr. 07 2013, 17:42

Ossu!

Látom Ren, belejöttél a birkózásba Very Happy

50 xp és 110 arany jutalom fejében (9. szint) lezárom a küzdelmet.

by Ajánlott tartalom

Ren vs. Szophie 2.évad

Ren vs. Szophie 2.évad

Re: Ren vs. Szophie 2.évad

Re: Ren vs. Szophie 2.évad

Re: Ren vs. Szophie 2.évad

Re: Ren vs. Szophie 2.évad

Re: Ren vs. Szophie 2.évad

Re: Ren vs. Szophie 2.évad

Re: Ren vs. Szophie 2.évad

Re: Ren vs. Szophie 2.évad

Re: Ren vs. Szophie 2.évad

Re: Ren vs. Szophie 2.évad

Re: Ren vs. Szophie 2.évad

Re: Ren vs. Szophie 2.évad

Re: Ren vs. Szophie 2.évad

Re: Ren vs. Szophie 2.évad

Re: Ren vs. Szophie 2.évad

Re: Ren vs. Szophie 2.évad

Re: Ren vs. Szophie 2.évad

Re: Ren vs. Szophie 2.évad

Re: Ren vs. Szophie 2.évad

Re: Ren vs. Szophie 2.évad

Re: Ren vs. Szophie 2.évad