Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

by **Kyrena Juurei** Kedd Dec. 25 2012, 15:10

Hogy nekem mindig ennyit kell téblábolnom mindenhol. Miért nem lehet itt egyetlen út, ami egyenesen kivezet a városból? Csak járkáltam össze vissza. Nem is értem... Mégis milyen város ez? Na mindegy, most már legalább kijutottam. A Kezdetek városából ki, s most itt vagyok a semmi kellős közepén. Na jó, azért a házak és különböző épületek együttesét még tökéletesen látni. Mivel úgy tűnik biztonságos ez az egész, én pedig már úgy vélem eleget sétáltam, itt az ideje, hogy leüljek kicsit. Erre pedig mi sem alkalmasabb a földnél. Gyorsan törökülésbe juttatom magam és úgy nézelődök tovább. Miért is indultam el? Ó, igen. Valamiféle ellenség kellene, hogy megtanuljam hogyan is kell harcolni egy ilyen játékban.
- De hol találok én most olyat? És mi lenne a legjobb? - sóhajtom.
Lehet, hogy nem is a játék által generált valakit, vagy valamit kellene keresnem. Mi lenne, ha egy másik játékost kérnék meg arra, hogy segítsen? Biztos akad itt valaki olyan, aki ért ehhez az egészhez. Ha nem olyan, hát akkor valaki, aki játszott már hasonlóval. Tekintve, hogy nekem ez az első ilyesfajta tapasztalatom, elég sok nálam tapasztaltabb akadhat errefelé. Talán ez az az egy dolog, ami miatt áldom az agyam, hogy megvetettem a Nerve Geart és a SAO-t.
Vajon mi lehet a többiekkel? Otthon... Rájöttek már az igaz valóra, miszerint emiatt a vacak miatt ki is nyúlhatok? Vajon apám lenne olyan barom, hogy lerángassa a fejemről azt a ketyerét, csak azért, mert azt akarja, hogy ne legyen rajtam és viselkedjek normálisan? Remélem lesz olyan, aki megállítja. Elvégre csak most kerültem ide, nem áll szándékomban máris feldobni a papucsot. Jobb híján, mivel nem látok semmi érdekeset, hanyatt dőlök. Így sokkal kényelmesebb. A pihenéshez egyébként is a fekvés illik. Bár arra is lenne most bőven lehetőségem, hogy tovább gyakoroljak a karddal. Minél jobban kitapasztalom, annál jobb. Annak ellenére is, hogy nem áll szándékomban sokáig magamnál hordozni. Bizonyára akad valami erősebb, csak elég pénz kell hozzá. Vagy meg kell szerezni.
- Azt hiszem lesznek gondjaim... - hagyja el ajkaim egy újabb sóhaj.

by **Ryuninji Ren** Kedd Dec. 25 2012, 16:15

Kivételesen korán keltem.. Olyan tíz óra körül és amint túlestem a szokásos csalódáson, hogy ismételten elmaradt a jól megérdemelt reggeli kakaóm.. Még mindig nem tudtam megszokni a hiányát.. Nekem ez olyan, mint másoknak a kávé.. ezzel szokott kezdődni a reggel.. legalábbis a való életben nem pedig ebben a virtuálisban. Regivel együtt elvégeztük a szokásos edzését a hangszálainknak. De ezután nem nagyon tudtam mit kezdeni magammal és ezzel Reginald is így volt.
- Gyere pajti.. menjünk. Járjunk egyet- szóltam a petemnek aki a vállamra szállt. Kiléptünk az ajtón és elkezdtük körbejárni a várost, valami érdekesség iránt. Ez viszont nem sült el valami jól.. Semmi küldetés.. legalábbis semmi olyan, amire képes lettem volna egyedül. Meg mondjuk kedvem se sok volt.. ~Vajon Hime-sama merre lehet most??~ merültem gondolataimba, de hamar elhessegettem.. Majd újra találkozok vele. Még Reginald-nak is hiányzik. A városban nem találtunk semmit.. akkor talán majd a városon kívül. Elhagytuk hát egy kis izgalom után kutatva, de pár mobon kívül itt sem történt semmi. A második szint még zárva van előttem, nem léphetek át, pedig biztos érdekes dolgokat látnék, tapasztalnék. Leheveredtem a széles mezőn, egy domb oldalán, a puha fűbe és csak lazultunk a petemmel. Egy-két órát el is vesztegettem itt az életemből.. valahogy ez a nap nem az enyém… de mégis kellene valami hasznosat is csinálni, nem csak henyélni. Így fel is tápászkodtam.. kicsit nyújtózkodtam . végül elindultam a domb Tetejére.
- Ezt figyeld Regi.. ez az új trükköm. – megtördeltem az ujjaim.. Ugráltam egy kicsit, majd dobbantottam egyet és a képességem használva kilőttem magam a levegőbe.. De nem úgy sült el ahogy ezt szerettem volna.. Reginald próbált segíteni, de túl nagy voltam és magammal rántottam, majd becsapódtam és csúsztam pár métert a földön, míg valami megállított. Mikor kinyitottam a szemem.. kicsit sötét volt.. és szédültem is, de hamar felismertem a dogot amit látok.. egy női fehérneműt.. elég rossz helyre érkezhettem.. valaki nagyon mérges lesz. Regi a lány mellei közé zuhant.. ő olcsóbban megúszta. Én viszont leizzadtam…már most féltem a következményektől.. Hírtelen felegyenesedtem.
- N-nézd ez nem a-az, aminek látszik.. – Végigmértem az illetőt és eléggé csinos volt.. és mérges is
- Csak baleset volt…. De szép az alsóneműd.. Tetszik ~vááh.. mit mondtam.. nem ezt kellett volna..

by **Kyrena Juurei** Kedd Dec. 25 2012, 19:08

Az ég kék, a talaj kellemesen hűvös. Nem is akarna az ember többet. Elvégre miért is kellene? Béke és nyugalom mindenhol. Kár, hogy nekem most egy ellenfél kellene, de nincs azzal semmi gond, ha rápihenek kicsit. Vagy van? Nem, nem hiszem. Az időm felől pedig... Jé, tényleg! Én rendelkezem! Tehát azt és akkor csinálok, amikor akarok. Furcsa ez a nagy fokú szabadság. Nincsenek falak, vagy a korlátozó magasság. Sehol egy korlát, csak a tiszta föld a talpam alatt. Az, amit igencsak ritkán éreztem magam körül. Állandóan csak a hatalmas épületek, az őrök az ajtóban. Én pedig vigadhattam és képzeleghettem a szobalányok élménybeszámolóit hallgatva. Szemeim becsukom és mélyet szippantok a friss levegőből. Kezeim fejem alatt pihennek, én pedig egyszerűen elterülök, kényelmesen, ahogy éppen jól esik.
- Úgy örülök, hogy ide kerültem - mosolygom.
Hirtelen érdekes hangokra leszek figyelmes. A levegőt valami hangosan szeli. Aztán nagy puffanás, s mintha valami csúszna, mígnem bőrömön is megtapasztalhatom ezen furcsaságot. Fejem felemelem, és azonnal elkap a méreg. Érzem, ahogy erős késztetés fog el ezen kettő kifilézésére. Egy madár a melleim között, egy másik jómadár pedig... Nos, ott, ahova egy nő nemigen enged férfit találkozásuk kezdetekor. Lábam azonnal indítom, hogy odébb lökjem a kellemetlen alakot. Ezek után felkelek, a madárkát eközben próbálom nyakon ragadni, s kíséretként még egyet rúgnék abba a baromba.
- Mégis... Mi a francot képzelsz magadról, te perverz disznó? - kérdem dühöngve.
Hangom kissé hangosabb, mint eredetileg gondoltam. Az éle is ott van, ahol kell. Ha ölni lehetne a hangommal... Ez a pojáca már nem élne, az száz százalék. Ennek ellenére, még nem végeztem. Kardom lassan, kimérten húzom elő. Egy erőteljes suhintással csapom aztán magam mellé és úgy mérem végig leendő ellenfelem.
- Most... Majd megtanulod, hogy hol a helyed, te tapló! - sziszegem fogaim között.

by **Ryuninji Ren** Kedd Dec. 25 2012, 20:26

Valamilyen furcsa ok miatt folyton ilyen félreérthető helyzetekbe keveredek.. na jó.. legtöbbször van benne egy kis szándék is, de eskü, hogy ez itt most a véletlen műve volt. Még csak azt sem tudtam, hogy itt van ez a lány. Eszem ágában sem volt meglesni az alsóneműjét.. igaz nem bánom, hogy így alakult.. de a következmények nem kellenének.. eléggé dühösnek néz ki és még kicsit odébb is rúgott engem… Regi is alig tudott elmenekülni előle.
- Héé.. mondtam, hogy véletlen volt.. nem szánt szándékkal kerültem a lábad közé. Amúgy tetszik az ízlésed- mondtam már megint olyat amit nem lelett volna. Reginald is megijedt egy picit és a vállamon bujkál én pedig még mindig a földön ülök ahova a rúgással küldött. Kaptam még egy rúgást és egy nem túl szép titulust is..
- Kikérem magamnak.. én nem vagyok perverz… bár.. khöm.. na jó egy kicsit az vagyok, egy nagyon picit.. egy lehelletnyit, de most nem erről van szó…- próbáltam megmagyarázni a helyzetem, de akaratlanul is megbámultam a lány idomait főként azt ahol az előbb még a fejem volt.. és felidéztem a látványt ami következtében picit el is pirultam.. nem a zavartól, hanem a perverz gondolatoktól.. bizony.. itt nem sok lehetőség van a szexuális élet gyakorlására, ezért akaratlanul is megmozgatta a fantáziámat, mi lett volna ha… nem lerúg az ismeretlen lány hanem meginvitál egy…egy… együttlétre. Arra eszméltem fel, hogy a már kezében kardjával fenyegetőzik.. Reginald elbújt a hátam mögé én meg pókjárásban hátráltam egy kicsit..
- Hogy hol a helyem??? Hmm.. az előbb szerintem elég jó helyen voltam.. öhm..izé… ott a domb túloldalán.. arra. gondoltam..- próbáltam menteni a menthetőt és lassan hátráltam.. az ugrándozó keblek látványa azonban kicsit ismét megzavart.. lassan megkellene tanuljam, hogy ne bámuljak ilyen feltűnően.

by **Kyrena Juurei** Kedd Dec. 25 2012, 21:26

Kardom markolatába erősen kapaszkodom, hogy némiképp tiszta elmével tudjak gondolkozni. Fogaim összeszorítom, ahogy szemeim is erősen lecsukom. Nem is kell látnom, elég hallanom szavait ahhoz, hogy elegem legyen. Először karom, majd egész testem remegni kezd.
- Szóval... Nem direkt, mi? Persze, csak úgy véletlen szoktak a férfinak nevezett nőmániás állatok az ellenkező nem lába közé kerülni. És még... Van képed megdicsérni az ízlésemet? - sziszegem fogaim között.
A tűréshatárom érzem, hogy vészesen közel van. Közelebb, mint bármikor máskor. Apám esetében már hamarabb megeresztettem volna a kardot, de ezt a világot még nem ismerem annyira. Ellenfelemet pedig még kevésbé. Most, hogy így gondolkozok, eszembe jut, hogy ténylegesen még meg sem néztem, hogy ki az. Csupán egy futó pillantást vetettem rá, semmi többet. Szemeim kinyitom hát és alaposabban megfigyelem. Mikor rájövök, hogy ki is ő, nagyot sóhajtok és megrázom a fejem. De... Nem, ez nem lehet ő. Bár... Én is úgy nézek ki, ahogy a valóságban. És a kezdésnél elmondták, hogy mindenki úgy néz ki. Akkor viszont ő...
- Ezt nem hiszem el... Mégis mit keres egy magadfajta egy ilyen játékban? Nem a mikrofonodat kellene szorongatnod és énekelned, miközben riszálod a hátsód? - kérdem szurkálódva.
Nem is tudom, hogy van-e még kedvem harcolni. Bár mégis... A megjegyzéseit nem hagyhatom szó nélkül.
- Hm...? Mi a fene az a hátad mögött?
Fejem kissé oldalra fordítom és úgy nézem az apró teremtményt. Eddig a szárnyas lényt sem figyeltem meg túlzottan. Pedig igazán... Aranyos. Nem, most nem kalandozhatok el! Ezzel az idiótával le kell számolnom itt és most. Nem érdekel, hogy tudom, hogy ki ő.
- Nos... A viselkedésed semmiképp nem hagyhatom szó nélkül! Készülj, támadok! - szólítom fel és már ugrok is előre.
Kardommal máris csapok egy vízszinteset, mellkas tájékán. Nem nagy erővel, csak mégis, hogy felmérjem, hogy mennyire figyel, nem mellesleg, hogy felvilágosítsam, tényleg komolyan gondolom a megtorlást.

by **Ryuninji Ren** Kedd Dec. 25 2012, 22:03

Próbáltam kimagyarázni magam a dologból, de szavaim talán még inkább feltüzelték az amúgy igen csinos kis hölgyeményt. Pedig eszem ágában sem volt, de akkor is.. szinte visszakívánkoztam arra a helyre ahová véletlenül kerültem pár perccel ezelőtt, erre viszont már nem sok esélyt látok. A szavaira levettem a szemem az idomairól és a szemébe néztem ami még csak nyitva sem volt.
- Nos ez így ebben a formában nem igaz.. Általában meghívással szoktam az ellenkező nem lábai közt kikötni, mondjuk olyan is volt már, hogy erőszakkal, de nem én voltam erőszakos elhiheted..- válaszoltam a kérdésére.. igaz lehet ezzel is rontottam a helyzeten, de én csak az igazat a színtiszta igazat mondtam, pedig nem is eskü alatt vallok. Már éreztem a vesztem….~ kész.. itt meghalok, kinyír, kifiléz, de szép bugyi volt.. ezt elismerem~ gondolataim-e két dolog körül forogtak, míg a velem szembenálló készült felrobbanni. Az ásót kerestem a felszerelésemben, hogy megássam a saját síromat mikor furcsa dolgok hagyták el a nő száját. Szemeim elkerekedtek és csillogni kezdtek..
- Te… tényleg felismersz *.* ??- kérdeztem vissza csillogó szemekkel.. végre valaki. Ezért imádkoztam éjjelente és imáim végre meghallgattattak. Mindezek ellenére nem tűnik a rajongómnak.
- Már megbocsáss, de az nem egyszerű riszálás.. komoly koreográfia.. – helyesbítettem egy kicsit, majd Regi felől érdeklődött.
- És én is szoktam néha napján játszani ilyenekkel, bár ez épp rossz választás volt…- ahogy mindenkinek aki itt raboskodik.
- Ő ??- mutattam Regire aki kikukucskált a vállam mögül..
- Ő nem Fene.. ő Reginald a petem.. – világosítottam fel a hölgyeményt. Majd tovább méregettem..
- Hmm ezek szerint nem vagy a rajongóm.. arra számítottam, hogy miután felismertél kiáltozva rám veted magad.. hmmm.. mi jó lenne.~az jó ízlése mellé szép ciciket is kapott.. hmm.. bárcsak a rajongóm lenne~ ez nem hatotta meg és egy vágást intézett felém ami elől épp hogy eltudtam gurulni, majd felkeltem..
- Bocsi-bocsi.. tényleg nem direkt volt.. mit tegyek, hogy megbocsáss?? Autógramm?? Puszi?? Smaci?? Randi?? Vagy mégkomolyabb??

by **Kyrena Juurei** Kedd Dec. 25 2012, 22:17

- Ó, igen? És a mostanit mégis melyikre fognád? Én hívtalak, vagy erőszakkal juttattalak oda? - kérdem ingerülten.
Ez az alak több, mint sok. És komolyan azt a riszálást nevezi koreográfiának? Picsa jobbra, picsa balra, közben két marokkal szorongatja azt a nyomorult mikrofont és olykor még a lábát is mozgatja. Vagy mikor le tud szakadni valahogy arról a vacakról, akkor a kezét is. Nem mellesleg... Az az idióta vigyor amiket vágott... Áh... És ezek után csodálkoznak, hogy kidobtam a tv-t az ablakon? Na jó, ahhoz az én drága apám is hozzájárult a viselkedésével. Számat fintorra húzom, majd tehetetlenül sóhajtok.
- Igen, sajnos felismerlek... - panaszkodok.
Tekintetem a petre siklik, miközben a srác feltápászkodik. A vágásom sajnos nem talált, de sebaj, majd a következő. Ha az sem, hát majd az azutáni. Kár, hogy még soha nem harcoltam ebben a világban. Gőzöm sincs, hogy hogyan kell. Elég, ha egyszerűen kihívom? Igen, annak elégnek kell lennie. És hátha akkor befogja a lepcsest. Tehát, azt már tudom, hogy ő egy állatidomár. Az állatkája viszont... Hogy kerülhet egy olyan aranyos valami egy ilyen taplóhoz? Sosem értettem a sors ronda fintorát. Hajamba túrok egyszerűen. Ideje lenne neki is komolyra venni a szót. Vagy... Lehet, hogy csak rajtam szórakozik? A rohadék, ezért még kapni fog!
A hallott szavak csak tovább tetőzik borús érzelmeim. Kárpótlás... De mivel? Autógramm... Puszi... Smaci... Randi... Vagy komolyabb? Minden egyes szóval érzem, hogy egyre jobban reszketek az idegességtől. A pumpa egyre magasabbra megy, mígnem áttöri épnek mondott elmém határát. A düh egy hangos üvöltésben szakad ki torkomból, majd tomboló tekintettel nézek farkasszemet ezzel az egoista nyomorulttal.
- Mégis minek nézel te engem? Azt hiszed, hogy én is olyan vagyok, mint a sok hülye kis csitri, akik bármit megtennének, csak hogy utána eldicsekedhessenek vele? Jól sejted, nem vagyok a rajongód... Nagyon nem... Most pedig... Ha kárpótolni akarsz... Küzdj meg velem! És vedd komolyan, vagy véged, te kéjenc!

by **Ryuninji Ren** Kedd Dec. 25 2012, 22:41

Jujujj.. a magyarázkodásommal nem hogy javítottam.. még jobban rontottam az amúgy sem rózsás helyzetemen. Nem értem ezt a lányt.. Egy hozzám hasonló került be az intimszférájába és mégis dühös lett az örvendezés helyett. A hangsúlyából simán megállapítottam, hogy nem a rajongóm.. sőt talán még utál is.. ezt azzal is bizonyította, hogy megtámadott. A kitérésem sikeres volt, de ez meg már mi?? Tiszta jó szándékkal próbálom, megmagyarázni a félreértéseket erre le akarja csapni a fejecskémet. Pedig ez az arc több millió yen-t ér… ha nem többet. Regi felrepült a levegőbe mentve magát.. a kis áruló, pedig ő a melleket csekkolhatta le… mázlista. Az ajánlataimat még csak fel sem vette, ha lehet minden egyes szavam után elpattant az agyában valami.. valamit nagyon rosszul csináltatok, de mit?? Eddig ez mindig bejött.. de most valamiért nem működik a dolog.. Egyszerűen nem értem ezt a lányt. Csupa jó dolog történt ma vele miután találkoztunk erre ki van akadva.. furcsa… nagyon furcsa. A kérdésén még csak nem is gondolkodtam.. Egyértelmű volt a válaszom
- Igen- meg voltam győződve róla, hogy a rajongóm, ahogy japánban szinte mindenki kivéve a süketek és öregek.. mikor felvilágosított, hogy nem a rajongóm egy világ omlott össze bennem..
- Tényleg?? – kérdeztem meghökkenve.. egy pici hitetlenség még mindig van bennem.
- Jó attól, hogy nem vagy a rajongóm én még egy sztár vagyok. Nemhogy örülnél annak, hogy a lábad közé kerültem, mert ezzel sem sok nő dicsekedhet.. legfeljebb 50-100, nem több- feleltem kicsit megsértődve.
- Nem szívesen küzdök meg nőkkel.. az nem az én világom, de ha máshogy nem megy egy párbajban kiállok ellened, ha az kielégíti vágyaidat. Bár arra sokkal jobb módszerem van csak ahhoz kellene egy puha ágy is. De talán megtudom oldani anélkül is. – szabadban még nem csináltam, de egyszer mindent ki kell próbálni, lehet még jobb is mint az ágy.
- Amúgy meg attól, hogy megnéztem a bugyidat és szüntelenül a melledet bámulom, még nem vagyok kéjenc..- mondtam ismét olyat, amit nem kellett volna.. ebből még baj lehet..

by **Kyrena Juurei** Kedd Dec. 25 2012, 22:59

Utálom ezt. Hogy apám hány ilyen piperkőcöt mutatott be az estélyeken... Már számolni sem tudom. Annak viszont örülök, hogy vele eddig személyesen nem találkoztam. Kár, hogy most igen. Hatalmas kár...t teszek benne, ha nem hagyja abba. Most már késő, jól tudom. Valamit össze kell zúznom, valamit fel kell vágnom ahhoz, hogy megnyugodjak. Vagy össze kell vernem. Ez a három lehetőség adott. A madárka úgy tűnik elrepül. Az okos állat elhagyja hülye gazdáját. Tipikus eset, jó tudni, hogy így legalább a csőrösnek nem lesz baja. Ami viszont ezt a másikat illeti. Örülök, ha nagyon sok baja lesz.
Egyet előre lépek lassan, kimérten. Lábam nyoma a földben marad, s jó ideig jelenlétem emlékéül szolgál. Ez így van rendjén. Mindenki rettegjen attól, hogy engem felbosszant, mert annak sosem lesz jó vége. Ezt az apám már megtanulta, ideje, hogy ez a világ is tudomást szerezzen róla és ez a tapló is.
- Szóval ágy... Ne aggódj, elintézem, hogy jó ideig fel se tudj majd kelni - mosolyodom el fagyosan.
Hangom éppoly fagyos éllel cseng, mint miben mosolyom tündököl. Számomra olyannyira imádott állapot ez. Mikor már a dühön túllép az elme, s csak a leszámolással van elfoglalva. A megtorlással és azzal, hogy végre ismét békére leljen úgy, hogy azt ki ártott megleckézteti. Viszont kezdőként csak remélhetem, hogy így lesz ez az egész és nem fordítva. Semmi kedvem kibukni ezzel a nyámnyilával szemben.
- Hogy... Mit... Csináltál? - kérdem halkan suttogva, szaggatottan.
Most már tényleg betelt a pohár. Hogy is magyarázta Moko? Ha valakivel küzdeni akarok, ki kell hívnom. Ezt pedig meg is tehetem... És elvileg több formája is van a párharcoknak. Milyen kár, hogy nem olvastam el a kézikönyvet. És milyen jó, hogy ő legalább elolvasta és gyorsan elhadarta amit tudott. Sóhajtok egyet, hogy tovább tisztuljon elmém és eluralkodjon rajta a dermesztő higgadtság.
- Ideje véget vetni ennek... - szólalok meg.
Szabad kezemmel előhívom a kellő panelt, majd néhány perc múlva párbajra hívom ezt a jómadarat. Hamarosan meg is jelenik előtte a kis ablak, mely arra vár, hogy elfogadja a kihívást.
- Fél életig... Annyi elég lesz, nem akarlak megölni. A végén ellenem fordulna a világ... Vagy ami még rosszabb... Mindenki ki akarna tüntetni a hősiességemért - fintorodom el.

by **Ryuninji Ren** Kedd Dec. 25 2012, 23:23

És kész… én már majdnem feladtam. Szerintem ez a nő egy másik bolygóról került ebbe a játékba. Olyan ajánlatokat tettem neki amiért sok millió lány sikítozva.. nyálát csorgatná. Ő meg csak le akar csapni…ENGEM? Egy sztárt.. egy jóképű, kedves úriembert. Bezzeg Hime-sama megértett volna.. ő megbocsátott volna, de ez a nőszemély képtelen erre. Igazi hisztérika. Ezt nem hagyhatom annyiban.. Bosszúm utol fogja érni.. méghozzá hamarosan..
- Igen ágy… olyan gyönyöröket élnél át amilyenekben még nem volt részed.. azt garantálom..Csak annyit bírnál mondani, hogy : óh Ren-sama.. ezaz! Még..MÉÉG!- imitáltam egy kicsit vékonyított, lányos hangon a jövőképet a fejemben, amit elképzeltem arról az ágyjelenetről. Még tetszett is, ha belegondolna akkor biztosan neki is,hát igen. Sok dicsérő szavat kaptam már a teljesítményemmel kapcsolatban. Őstehetség vagyok ebben is. Mikor kikotyogtam, hogy gömbölyded formáira több figyelmet szenteltem mint magára a sértő szavaira, ha lehet még idegesebb lett.. dicséretnek szántam. Semmi sértőt nem mondtam ezzel. Hajlamos félreérteni a dolgokat.
- Hogy mit csináltam?? Elemeztem a melleidet is.. D-s??- kérdeztem meg és válaszra vártam.. Közben viszont megérkezett a kihívás. Tényleg komolyan gondolja, eddig nem hittem el teljesen, de tényleg komoly. Vonakodtam elfogadni..
Minek is vetünk véget??- próbáltam húzni, halasztani az időt, de a tekintetéből lerítt, hogy esélytelen, így el kellett fogadnom azt a kihívást.
- Nem lehetne mégis ágyjelenet??- egy utolsó próbát megengedtem magamnak, hogy rávegyem a békésebb és sokkal élvezetesebb kárpótlásra. A makacs kisasszony nem hajlott a jó szóra…
- Rendben.. Akkor fél életig.. És ha meghalnék, akkor elszalasztanád az esélyed arra, hogy együtt legyünk.. valld csak be..nem kell tagadnod. – küldtem neki egy csókot a levegőben és utána elmosolyodtam, majd elővettem a tőrömet ami nem sokra volt jó.

by **Kyrena Juurei** Kedd Dec. 25 2012, 23:45

Az elfogadásra várok türelmetlenül. Jobb lábam halk ütemet dobol a puha földbe, ez által mélyítve az általam hagyott nyomot. Az ágy jelenetes képzelgését hallva ismét kezdek feldühödni. Pedig már egyszer túlestem ezen az egészen. Ilyenkor a való világban már megvágnám a tenyerem, hogy a dühömet némiképp visszafogjam, viszont később ezáltal több dühöt használhassak fel. Most viszont nem tehetem. Minden egyes életpont aranyat ér, főleg, hogyha olyan kevés van belőle, mint nekem. Ez viszont már részletkérdés. Jobb lenne visszavágni valami frappáns megjegyzéssel. Szürkéskék tekintetem érdektelenséget színlelve emelem rá, majd elmosolyodom.
- Szóval nem csak éneklés közben tudsz nyávogni... Érdekes... Ilyen hangot adsz ki akkor is, mikor kielégíted saját vágyaid? - vigyorgom.
Lehet, hogy szavaim sértőek, de az ő képzelgései szintén azok. Nem is beszélve arról, hogy egyszerűen csak meg akarta úszni azt a vétket, amit elkövetett. Azon, hogy a melleimet elemezgette, már meg sem lepődök. Az viszont, hgy ezt már többedszerre jelenti ki előttem, arcátlanság. Most jönne el az a pillanat, mikor nem érdekelne mivel jár, végeznék vele. Apám úgyis elintézné hirtelen felindulásként. Vagyis az általa bérelt ügyvédek. Azt pedig nem hagyhatná az öreg úgysem, hogy az egyetlen gyerekének nevét bemocskolják. Akkor mégis kihez tudna hozzáadni? Egyszerűbb fizetni egy rakás pénzt és lefizetni mindenkit. Itt viszont nem lehet, magamnak kell gondolkoznom. Nem is beszélve arról, hogy most ténylegesen megtanulhatok boldogulni és rendezni a saját ügyeimet.
- Mondj le arról a jelenetről! - vágom rá azonnal kérésére.
A kihívást végül elfogadja. Innentől kezdve csak a harcra koncentrálok. Szavait elengedem fülem mellett, hogy higgadtan tudjak gondolkozni. Nem, nem megy. Előtte kell néhány csapás, ami lenyugtat. Ilyen egyszerű. A kését már elővette, tehát nem is fegyvertelen ez a perverz állat. Jobb lábam előre csúsztatom, berogyasztok, mély levegőt veszek, majd lassan kifújom. Ezek után elrugaszkodok olyan gyorsan, ahogyan csak tudok. Kardommal egészen alacsonyan vágok. Úgy derék tájékon, nem, kicsit alább, hátha lefelé akarna kitérni. Persze ez még semmire nem garancia. Az első nyugtató csapásomat pedig már meg is tettem. Ha talál, ha nem, utána hátra táncolok.

by **Ryuninji Ren** Szer. Dec. 26 2012, 00:15

Végül nem lehetett elkerülni ezt a párbajt. Mindketten makacsok vagyunk és nem engedtünk az igazunkból. Ha két ilyen ember találkozik, akkor bizony annak konfliktus lesz a vége. Most egy kis baleset is közrejátszott és alapból rossz lappal indultam. Nem szánt szándékkal néztem a lány alá.. véletlen volt, de ezt nem volt hajlandó megérteni és szavainkkal kölcsönösen felhúztuk a másikat aminek következtében olyan viselkedést hozott ki belőlem amire nem vagyok büszke, de van egy ilyen oldalam is, ha előcsalják belőlem. Az ágyjelenetes imitációmat megbosszulta egy nagyon csúnya beszólással.. ez azért durva volt, nem is kicsit.
- Ennyire érdekel a szexuális életem?? Pedig az előbb utasítottad visszautasítottál… most akkor mi van??- kérdeztem meg mégis.. kis visszavágás. Nem lennék nyugodt, ha nem hagyta volna el valami ehhez hasonló a számat. A csaj oltogat rendesen ami nem tetszik.. ennek ellenére nekem nincs rá egy rossz szavam se. A modora lehetne jobb is, de se az alakjára és se az ízlésére, legalábbis fehér neműk és ruhatár terén nem lehet panaszom, így nem róhatom fel neki ezeket. Az utolsó próbálkozásom is kudarcba fulladt. Szinte azonnal rávágta, hogy mondjak le róla. A remény hal meg utoljára és az még él bennem. Vonakodva, de elfogadtam a kihívását, így legalább nem csontozhat ki. Elsőszintű, mint én és kitudja milyen tapasztalt a játék terén.. nekem van egy-két trükk a tarsolyomban.
- Ám legyen…- feleltem és felkészültem. Ahogyan vártam a lány támadott először, de megfeledkezett valamiről, pontosabban valakiről. Egy állatidomár nem harcol szemtől szemben, legalábbis nem mindig, csak, ha nagyon is muszáj. Mielőtt elrugaszkodott volna Reginald az arca elé repült és vadul csapkodott ezzel alaposan megzavarva őt és emiatt nem is láthatott. A meglepetés ereje. Én sem tétováztam.. Mögé kerültem.. egy pillanatra megfordult a fejemben, hogy lecsapok, de helyette eldobtam a tőrömet.. úgy sem jó semmire csak fogpiszkálásra, hírtelen hozzásimultam és előrenyúlva rámarkoltam a melleire mindkét kezemmel.
- Hmmmm... Finom puha cicik.. büszke lehetsz rájuk. – feleltem kuncogva.

by **Kyrena Juurei** Szer. Dec. 26 2012, 00:33

A visszakérdezése után be kell ismernem, hogy szépen visszaadta a labdát, de ezzel nem fejeztem be. A vitákat éveken át gyakoroltam apámmal, egy ilyen mezei senkiházi sztárocska nem fog engem legyőzni, szavakkal sem.
- Még, hogy érdekel? Ugyan! Csak annyit emlegetted és a nyávogásod után elkezdtem gondolkozni. Sajnálom a szomszédaidat, biztos nehéz nekik elviselni az állandó sikoltozásod. Persze ha egyáltalán vannak még és nem költözött el az összes - felelem gonoszan.
Ezt a viselkedést eddig kevesen váltották ki belőlem, beismerem. Azt is, hogy egyes embereknek hála elég gyorsan eljutok erre a szintre. S most itt ez a piperkőc, aki tovább fokozza. Ki fogok én ebből valaha gyógyulni? Minden esetre, ez örök rejtély marad. Ha nem is örök, de jó ideig biztosan a tudatlanság áldozata leszek.
Amint megindulok, tervem kudarcba fullad. Az eddig okosnak hitt madár visszatér. Az a nyomorult tollas vadul kezd el csapkodni a fejem előtt. Nem látok semmit. Benne viszont nem akarok kárt tenni. Ha viszont muszáj, akkor megteszem. Elhessegetem a "galambot" a fejem elől, de ekkor már késő. Ellenfelem nincs előttem. Nem, hogy ott nincs, de túlzottan nagy előnyre tett szert velem szemben. A hátam mögé került, mi végzetes lehet. Ez a barom viszont... Inkább él perverz vágyainak, minthogy komolyan vegyen. Hogy merészeli? Most viszont van esélyem. Közel van... A szó szoros értelmében közel. Nem kell semmi többet tennem, csak gyorsan mozdulnom.
- Ha tudnád, hogy mekkorát vétettél ezzel... Le kellett volna szúrnod, ostoba! - suttogom halkan.
Hangomon érezhető a feszültség. Mégis... Érintésére akarva-akaratlanul megéreztem a kéjhullámot, mi végigsöpört rajtam. Akárhogy is, az biztos, hogy tudja hogy kell egy nőhöz érni. A dicséretére viszont nem vagyok rászorulva. Első lépésként könyököm indítom hátra, nagy erővel. Ha talál, ha nem, karddal teli kezem kis idővel ezután lendítem, hátam mögé, s próbálok testtel is ráfordulni, miközben ha lehetséges, még jobban közeledek ellenfelemhez. Amennyiben tervem sikeres, a nőcsábász szép vágással lesz tarkítva. Ha nem, hát akkor találnom kell egy újabb esélyt.

by **Ryuninji Ren** Szer. Dec. 26 2012, 00:58

Egyszerűen hihetetlen ez a lány. Hime-sama és közte ég és föld a különbség.. sőt.. inkább fényévek. Himécske megértené azt, hogy véletlen volt, akármennyire is hoznám zavarba ezzel, még csak meg se ütne. De ő.. a való életben már rég felkoncolt volna. Nagy szerencsém van, hogy párbajra hívott. Így legalább nem is olyan olcsó életem biztonságban van. Nyugodt szívvel szálltam hát harcba. A magas labdát becsületesen visszajuttattam neki egy arra méltó lecsapással. Amit fel sem vett.. még egy kicsit sem. Hosszú évek kemény vitái után tehetett csak szert ilyesfajta kontrollra. Ehhez még nem vagyok elég képzett, de akkor se hagyom magam teljesen megsemmisíteni.
- Eltaláltad.. nincsenek szomszédjaim.. de csak azért mert két egész utcát kitesz a házam.. viszont azt sem hiszem,hogy neked lennének. Nagy rá az esély, hogy mindet kinyírtad egy-egy hiszti rohamod közepette, olyan felesleges indok miatt, minthogy meglátta a fehér neműdet. Ha ilyen ruhákban járkálsz, akkor elég egy szellő is és mindenki láthatja. – próbáltam visszavágni, de hozzá képest kezdőnek számítok. Ezután a csata is megkezdődött… Regi segítségével előnyhöz jutottam és mögé kerültem amíg ő zavarta a látását. Azonban megtámadni nem tudtam, így adtam neki egy kis ízelítőt, hogy mekkora élvezetet is tudnék neki okozni. Persze ő megint csak leoltott engem.. már meg sem lepett. Tudtam jól én is, hogy vétettem, nem vagyok kezdő játékos. Férfi viszont igen és az ellenfelem mégiscsak egy nő.
- Ez van.. sajnálom.. Igaz, hogy az imádni való modorod nem tartozik a kedvenceim közé, de akkor is nő vagy.. méghozzá a szemet gyönyörködtető fajtából. A sok sértés ellenére is nehéz rád tőrt emelnem. – vázoltam a helyzetet.. ezért nem támadtam. Ő bezzeg nem tétlenkedett. Mikor éreztem, hogy könyöke megmozdul, már tudtam mi lesz, így elengedtem kebleit és hátraléptem, így elkerülve az ütést.. a csapást viszont nem sikerült és az betalált leszedve a páncélomat és egy kevés hp-t. Viszont pár pillanattal később Reginald támadta meg őt hátulról míg rám figyelt.. Elég nagy erővel csapódott a lány hátának ismét csak a meglepetés erejével.. én persze jó szándékúan nem hagytam, hogy elessen így két kezemmel megtámasztottam.. Persze újfent a melleit markoltam meg.
- Mi ketten vagyunk- mosolyodtam el kebelmasszázs közben.

Páncél:0
Hp: 19

Regi Hp: 10

by **Kyrena Juurei** Szer. Dec. 26 2012, 01:23

Nem hittem volna, hogy eltalálom. Csak vaktában lövöldöztem, hátha jobban árthatok a srácnak. És lám, sikerült is. S hogy nekem nincsenek szomszédaim? Nos, valóban. Mivel életem nagy részét egy-egy felhőkarcoló egész szintet betöltő lakosztályában töltöttem. Vagy egy luxusbárkán, vagy valahol máshol, de többnyire bezárva. Ezzel tisztában vagyok. Hiába akartam változtatni rajta, mindig visszakerültem börtönömbe, melybe apám zárt, miután anyám elköltözött. Most már tudom, hogy a nő volt az okos. Azt viszont nem engedték volna, hogy vele menjek. A sanyargatómnak több pénze volt, jobb ügyvédei és hatalma. Legalább is olyasmi.
A szemeim elkerekednek a szavakat hallva. Férfiak... Kevés van, kivel szívesen lennék együtt, de rengeteg, kivel akkor sem, ha halállal fenyegetnének. Ilyen mostani ellenfelem is. És még... sokan mások, kiket ismerek. Támadásom viszont talál. Ezt egy elégedett mosollyal konstatálom. A páncél lehull, s láthatóan némi életponttól is búcsúzhat a mindent félvállról vevő fél. Ellenben én, komolyan gondolok mindent. Most már nem fordulok vissza. Nem kell sok, csak még néhány támadás. Három... Összesen három találatra lehet szükségem. Esetleg kicsivel többre. Annyit már majdcsak össze tudok szerezni.
A madárral viszont ismét nem számoltam. Furcsa ez az egész petes dolog. De legalább tudom, hogy milyen lehet kettő ellen küzdeni. Ez is fontos tapasztalat lesz a továbbiakban. Csak azt remélem, hogy egy újabb perverzzel nem kell összefutnom. A hátamba belecsapódik a tollas. Páncélomból vesztek, az ripityára törik. Ütéssel is lehet nagy sebzést okozni, úgy tűnik. Ezek pedig most úgy játszanak velem, ahogy akarnak. Nem fogom sokáig hagyni, nem hihetik komolyan. Csak amíg nyerek. Addig kell kibírnom. Mikor azonban az a nyomorult kéjenc ismét hozzám ér, nem bírom tovább. Egész testemmel összerezzenek, szemeim pedig összeszorulnak az elfojtott emlékek hatására. Nem a kéj ez, sokkal inkább félelem. Egy aprócska könnycsepp szökik ki börtönéből. Én pedig mit sem tehetek már ellene. Hogy gyengeségem ne tűnjön hosszan tartónak, próbálom megacélozni tudatom. A hideg kard markolatára rászorítok és ismét támadok. Ezúttal átlósan csapok Ren felé, miközben ismét közeledek, hogy ha hátrál is, a távolság ne csökkenjen túlzottan és elérjem a karddal.

páncél: 0
Hp: 15

by **Ryuninji Ren** Szer. Dec. 26 2012, 01:43

Most már teljesen biztos, hogy nem viccel ez a csaj. A vesztemet akarja, minden erre utal. Illetve a párbajom elvesztését, mert így megmarad az életem.. hála a jó istennek. Igazából nem is tudtam miért mentem bele ebbe az egészbe. Igaz.. férfiasan el is futhattam volna.. ugyan.. mi abban a férfias?? És némi sérelem is ért.. a büszkeségemet a sárba tiporta, de nem is ez a baj, hanem ezt mind olyan könnyedén tette, mintha csak elszavalt volna egy kétsoros versikét. Őstehetsége van ehhez nem vitás. Igazi Taunt mester lehetne belőle. Első támadásom elszalasztottam, mert képtelen voltam megütni egy nőt.. nő, még ha szemtelen is.. akkor is nő. Ezért finomabb módszereket alkalmaztam és kebleire helyeztem kezeimet. Ezen kellemes érzést nem élvezhettük olyan sokáig, mert ő félbeszakította egy támadással.. pontosabban kettővel, de csak az egyik talált be ezzel megsemmisítve kezdő és gyengécske páncélomat. Reginald ekkor vetette be magát elsőként és támadott hátulról. A meglepetés támadás sikeres volt és újabb lehetőséget adott számomra, hogy eme csodás kebleket újra ujjaim közt érezhessem. Igazán kellemes érzés volt legalábbis nekem. Ellenfelem arcán azonban egy könnycsepp gördült le.. egy pillanatra meghökkentem és elgondolkodtam azon, hogy esetleg rosszat teszek. Ekkor ért a következő támadás, ami ellen nem tudtam védekezni és ismét el kellett engednem kebleit. Ekkor csapott belém a felismerés.. a kéjtől is könnyezni szoktak néha a lányok.. biztos erről van itt szó. Ezaz.. más nem lehet. Olyannyira jó vagyok az ilyenekben… na jó nem, de annyira rossz sem, hogy megríkassak valakit. Reginald Ismét csak támadott.. megint a lány hátát amíg az velem volt elfoglalva.. ekkor azonban nem fogtam meg csupán kiléptem oldalra és végigsimítottam egyik kezemmel a hátsóját, majd hátráltam egy kicsit.
- Tudtam, hogy jó vagyok, de azt nem, hogy ennyire.. – büszkélkedtem és ezúttal Regi a lány előtt körözött, hogy láthassa.

Ren Hp:16
Regi Hp:10

by **Kyrena Juurei** Szer. Dec. 26 2012, 09:21

A támadásom sikeres. Ilyen közelről a madara sem tud tenni semmit ez ellen. Ő pedig fegyvertelen, így szintén nem, csupán a kitérésen gondolkozhat. A kard viszont jelentős előnyt jelent, ha távolságról van szó. Igen messzire kell ahhoz menni, hogy ne érje el a közvetlen közelről indított csapás. Ha ez a kéjenc tovább folytatja azt, hogy így viselkedik, hamar vége lesz ennek az egésznek. Ez viszont cseppet sem probléma. Akkor legalább elmehetek és megszabadulok tőle. Hát nem nagyszerű lenne? Igen, az lenne. Viszont... Mi lenne, ha visszalépnék és akkor már most vége. Nem... Én kezdtem, befejezem. Legyen ennek bármekkora ára.
A madárt hallom, de már nincs időm kitérni. Előre botladozok a lökés után, s ekkor megérzem. Perverz simítás a hátsófelemen. Most már a melleim nem elegek neki? Tényleg gyorsan végeznem kell. Nem érhet többet hozzám az a szemétláda. Nem... Senki nem érhet hozzám, ha nem akarom. Amint megérzem a simítást, kardom lendítem mintegy válaszcsapást, de csak a levegőt hasítom feleslegesen. Én, mivel még a botladozásom közepén jártam, mozdulatomnak hála a földre esek, egyenesen az imént tapogatott részre. A markolatra jobban rászorítok, szabad kezem végigvezetem melleim előtt és megragadom vele másik karom. Először csak a földet nézem. Pillanatnyi gyengeségem úgy tűnik, nem csak pillanatnyi. Hogy pont egy ilyen alakot fogok ki... Megint... Még a torkom is elszorul. Ismét eleresztek egy könnycseppet, de még mindig nem nézek rá.
- Ne... Ne érj hozzám! - mondom hangosan.
Erőt gyűjtök, majd felkelek a földről. A madárka már körülöttem repdes. Tényleg aranyos, csakhogy sajnos sok gond van vele. Én pedig nem szeretem azokat a gondokat és traumákat, amiket az ilyen alakok és mellékelt segítőik okoznak. Kardom felemelem és elkezdem forgatni magam közül. Tekintetemben tombol a düh. A hideg, fagyos mivoltom elszállt azonnal, amint meggyengültem lelkileg. Tehát ilyen egy küzdelem, ahol az ellenfél fölényben van. De akkora különbség nem lehet közöttünk. És nem kell több. Két csapás, nem több.
- Nem akartam ártani a madárkádnak... De túl nagy problémát jelent. Tehát, ha a közelembe jön... Őt sem kímélem - szólalok meg halkan és teljesen komolyan.
Úgy indulok meg, hogy a kardot forgatom magam körül, ezzel igyekezve elhárítani a tollasproblémát. Ésszel kell küzdenem, túl kell járnom az eszükön. Amint elég közel kerülök, előre ugrok, szándékom szerint el Ren mellett, miközben kardom megállítom azon az oldalon, ahol ő is van, vágásra készülve. Az egész mozdulatsort pedig egy bukfenccel zárnám, valahol a srácon túl.

Hp:12

by **Ryuninji Ren** Szer. Dec. 26 2012, 10:31

Mivel belefeledkeztem abba, hogy éppen megóvjam ellenfelemet az orra bukástól… a melleinél fogva, de az csak egy kis extra, ő megint eltalált és ezzel megszabadított még három hp-m-tól ami már számottevő. Még két csapás és elvesztem a párbajt, ő meg megnyeri amitől csak hízik a mája. A csapástól elkellett engednem a lányt, de egy fenék simi még belefért amit szintén nem vett valami jó néven és megpróbált eltalálni. Szegényke elesett és lent is maradt egy ideig.. még meg is sajnáltam. Ellenfél igaz, de lány… törékeny mind testileg és lelkileg, azonban az engem ért súlyos sérelmek kicsit nagyobb nyomást gyakoroltak rám, mint pillanatnyi bűntudatom.
- Ne érjek hozzád?? Sajnálom az egy párbajban lehetetlen.. azzal automatikusan átadnám neked a győzelmet, azt pedig nem szeretné… csúnya dolgokat mondtál ami felett nem hunyhatok szemet ez csupán egy kis bünti - feleltem kuncogva és figyeltem ahogy feltápászkodik az ellenfelem. Reginald már körülötte repdes ezzel is zavarva és természetesen készülve a következő támadásra. Nagy előny az, hogy ketten vagyunk egy ellen. A taktikánk mondjuk veszélyes.. én elszenvedem a sebzést, míg társam okozza azokat az ellenfelemnek. A logikus az lenne, hogy Reginald legyen a csali, az én sebzésem viszont csak egy egész pont, míg Regié három. Nagy különbség. Főleg így az első szinteken. Nem vagyok túl erős játékos, de van tapasztalatom, a velem szembenállónak viszont nem lehet valami sok. A harci mozdulatai páratlanok, az igazi világban már laposra vert volna, ebben a világban bizony… ez kevés lesz ehhez. A lány szavaira elmosolyodtam.
- Hehe.. tehát te is csak egy átlagos lányka vagy aki szereti az aranyos dolgokat… nem koránt sem átlagos, csak valamiért velem szemben túlontúl mogorva- feleltem kuncogva. És csak vártam. persze hogy támadott, ismét csak engem, nem gondolkozik tisztán, hála szexuális zaklatásomnak.. haha.. de megpróbáltatásai még koránt sem értek véget. Mellém ugrott, de regi követte és a kardnak repült ezzel eltérítve azt. Helyettem szenvedte el a sebzést a pajti, megmentve újabb hárompontnyi sebzéstől.
- Ne nézd le Regi-t.. remek pet…- feleltem amint ismét hátráltam egy picit..
- Jah és nem egyszerű madárka- ebben a pillanatban a pet elkezdett lángolni
- Ő egy főnix..

Ren Hp:16
Regi Hp: 7+2=9

by **Kyrena Juurei** Szer. Dec. 26 2012, 10:59

- Azzal nincs bajom, ha párbaj közben hozzám érnek. De amit te csinálsz, az már szexuális zaklatás, kéjenc! - felelem egyszerűen.
A támadásom megindítom, de hasztalan. A madár most nem tudott a közelembe jönni, viszont a csapás elé állt, ezzel védve gazdája életpontjait. Nem gondolkoztam eléggé. A kis trükkjei miatt teljesen meghibbantam. Nem... Nem is amiatt, hanem a való világban megéltek miatt, amiket felidézett. Persze, bármelyik nőt dühítené a viselkedése, de engem a múlt miatt különösen. Csakhogy ez nem a valódi világ. Ki kell zárnom, annak most nincs helye. Meg kell nyugodnom. Mit is mondott a mester? A valóságot érezni kell. Hallani, szagolni, tapintani és látni. Hallom az enyhe szellőt, a madarat, mi most már tudom, hogy egy főnix. Látom a körülöttem lévő tájat, érzem a levegő és növények illatát. És tapintom a hideg acélt, a földet, amin járok... Ez most az én valóságom. Bár fájdalmat nem érzek, ugyanúgy meghalhatok. Nincs sok különbség, csupán annyi, hogy így az emberek kevésbé érzik a vesztüket, nem éreznek kellő ösztönzést a kemény küzdelemre. Nem tartanak eléggé a fájdalomtól.
- Átlagos... Jó lenne... Én viszont nem vagyok annyira szabad - mosolyodom el kedvesen.
Nem értem, hogy miért. Vagy mégis? Mindig is átlagos akartam lenni. A főnix lángra kap. Az élete, melyből jócskán veszített imént, visszatöltődik részben. Hát persze. Szólnak történetek a valódi világban is ezen mesés fajról. Most már látok is egyet, hála ennek a piperkőcnek. A külvilágot kezdem kizárni. Most már tudok saját, játékbeli valóságomra figyelni. Elmosolyodom, a kardot elkezdem forgatni magam körül ismét, hogy a "verebet" elkergessem a közelemből. Itt az ideje, hogy meglepjem egy kicsit. Ha nem sikerül, hát nem, bár kockázatos bevetnem. Megindulok ismét felé, ezúttal sokkal átgondoltabban. Legalábbis így érzem.
- Tehát szegény kicsi főnix a fegyvered és a pajzsod is. Szerencséd, hogy ilyen okos állatod van. Kár, hogy a gazdájáról nem lehet elmondani.
~Csak nyugodtan...~ sulykolom közben magamba. A kardot folyamatosan mozgatom, nagy sebességgel. A a tüzes tollas belerepül, hát kap még egy kis bónuszt a kard. Amint közel érek, ismét csapok. Kecsesen, nagy erővel, ahogy tanították nekem. Egyenesen derék magasságban, ha Rent veszem figyelembe. Ott van a legnagyobb esélye, hogy eltalálom. Ezt a csapást viszont akkor intézem, mikor már karnyújtásnyira van tőlem. És itt jön képbe a képességem. Aktiválom, így a támadás nagy valószínűséggel eltalálja. Az a szép az egészben, hogy ha a főnix elé is áll, akkor is. Mivel arra fegyverként tekintek. Annyiból más, hogy mivel élőlény, így a csapás ereje őt is sebzi. Az állaton viszont áthatol az erő és a gazdáját is célba veszi. Ha a szárnyas közénk ugrik, mindketten megsérülnek. Ez a spirit ripping. A használó célpontját mindenképp támadja, a fegyveren okozott sebzés csak mellékes bónusz.

Hp: 11 (képesség miatt -1)

by **Ryuninji Ren** Szer. Dec. 26 2012, 11:37

Elnevettem magam csinos ellenfelem válaszán. Fején találta a szöget.. Nyilvánvaló is volt mondjuk.
- Igen.. ez így van.. így hálálom meg kedves szavaidat, amiket korábban felém intéztél. Csak azt teszem veled, amit te velem… semmi különös. Az csak mellékes, hogy szép arcod van, kellemesen puha melled és feszes hátsód…- valóban.. Nekem a degradálás a halálom…. Nagyon nem szeretem ezért azt váltotta ki belőlem.. az ilyesfajta viselkedést. Ha normális körülmények között találkozunk, és nem befolyásolta volna viselkedését ez a kis baleset, talán egész jól kijöttünk volna. Bár ez már sosem derül ki, legalábbis eddig nagyon így állnak a dolgok. Ezért is lepődtem, meg amikor elmosolyodott. Még azon is átfutott az agyamon, hogy abbahagyom a perverzkedést és komolyabban veszem a dolgokat.
- Amint azt tudod, én sem vagyok egy átlagos fiú- büszkélkedtem.. vagyis nagyképűsködtem és még ki is húztam magam.
- Nagyon szép a mosolyod…. Jóval gyakrabban kellene mutogatnod, vagy csupán engem tisztelsz meg kissé indulatos arcocskáddal??- kérdeztem kuncogva. A következő támadását Reginald kapta be helyettem, megvédett a pajti és a képességének hála csak egy életpontot veszített. Már tényleg olyan állapotban voltam, hogy abbahagyom ezt a szemérmetlen bánásmódot szegénnyel, de egyetlen egy mondatával visszataszított az ingerültség mocsarába.. ezzel elintézett magának még egy kis szenvedést.. Már ha szenved egyáltalán tőle. Én szerintem viszont nagyon is élvezi ezt a bánásmódot.
- Ha azt hiszed, akkor megjárod.. ő a pajtim.. a társam, nem csupán fegyver és pajzs. Végzi a dolgát, amit egy petnek kell.. Hűséges barát. – elmagyaráztam Reginald és az én kapcsolatomat. Sosem tekintettem rá sima fegyverként és főleg nem pajzsként, ami mögé elbújhatok.
- Megbánod még, hogy ismét megsértettél…- feleltem mosolyogva. De ellenfelem már megint támadt… ideje megmutatnom, hogy nem bújok mindig Reginald mögé, ugyanis meg tudom én védeni saját magamat is. Előrenyújtottam jobb kezemet, hüvelyk és középső ujjam összeérintve csettintésre készen. Mikor a lány vészesen közel ért már csettintettem is és az ezáltal létrejött hanghullám ellökte őt egészen pontosan négy máter távolságra. Sebződni nem sebződött és Regi sem támadott.. Csak repült egy kicsikét.
- Én si megtudom védeni magam.. kiscicám.. – kuncogtam, de hamar elnémultam.. még így is megsebzett… pedig hozzám sem ért?? Akkor hogyan?? Csak egyvalami lehet..
- Ahha.. szép képesség mit ne mondjak.. elég veszélyes..

Ren Hp: 13
Regi Hp: 10

by **Kyrena Juurei** Szer. Dec. 26 2012, 12:06

- Meghálálni? Nem inkább elégtételt veszel? Pontosabban... Kárpótolod magad helyettem is? - húzom el a szám.
Ő nem átlagos? Talán a való világban nem volt az. Igaz, az a világ tette olyanná az itteni játékosokat, amilyenek, de ez akkor is más. Itt mindenki egyenlőként indult. Nem volt anyagi megkülönböztetés. Senki nem volt erősebb a másiknál, hacsak nem a kasztjából adódott. Én is különc voltam, de most csak egy átlagos személy vagyok. Vagyis azzá válhatok. Önmagammá, végre... De hogy erre pont ez a párharc tanítson meg, az elég... elkeserítő. Mindenből tanulhat az ember, de egy ilyen piperkőctől nem vártam túl sok okulni valót. Ámbár tény, hogy ő is tanulhatna ezt-azt. Szabadnak érzem magam és azt veszem észre, hogy kezdem élvezni ezt az egészet. A küzdelmet. Most végre kitombolhatom magam úgy, ahogy akarom.
- Sértegetni, téged? Ugyan, ez csak ténymegállapítás volt. Mondhatni... Tartok eléd egy tükröt. Inkább hálás lehetnél - mosolygom, talán most kissé fagyosan.
A közelébe érve furcsa dolgot tesz. Csettint egyet, de nem is ez az érdekes. Amint megteszi, hirtelen felemelkedem és megindulok hátrafelé. Nem is rossz, így még segít is nekem. Eltávolodhatok. Földet érés után csúszok még egy keveset. Térden állva figyelem, ahogy életpontjai próbálkozásai ellenére fogynak. Arcomon elégedett mosoly jelenik meg, majd felkelek.
- Most mit mondhatnék... A tied sem rossz. Jól jönne, hogy távol tartsam magamtól a magadfajtákat. Az enyémnek viszont... Vannak hátrányai - magyarázom, az életpontjaimra mutatva, melyek már csak tizenegyet számlálnak.
Igen. Ez az egy hátrány. Ahhoz, hogy áthaladjon mindenen támadásom ereje és célt érjen, fel kell áldoznom egy életpontot. Ez van minden egyes használatkor. Furcsa, de így van. Tehát lényegében. Ez kockázatos és könnyen a vesztemet is jelentheti egy párbaj során. De nem is húzom tovább a szót. Kardom ismét forgatni kezdem. Tekintetemmel megkeresem a madarat, hogy azt is figyelemmel tudjam kísérni. Nem is kell nagyon keresgélnem, tekintve, hogy hallom. Ha alaposan figyelek és elcsitítom elmém, hallok. Elég sok mindent. Többek közt gyors ütemben verdeső szívemet. Lehet, hogy fájdalmat nem érzünk, de az életpontok vesztését megérezzük. Nem is beszélve arról, hogy fáradunk. Mikre meg nem tanít egy küzdelem...
- Viszont... Csak erre vagy képes az állatod nélkül? Távol tartani engem? Ne vedd sértésnek, örülök neki, hogy nem vagy a közelemben - próbálom hergelni egy kicsit.
Ennek ellenére most már arra is kíváncsi vagyok, hogy mit tud még. Azt viszont egy módon deríthetem ki. Lassan megindulok felé. A távolságot mindenképp csökkentenünk kell. A kardomat továbbra is forgatom magam körül, ezzel fárasztva magam, de némi védelmet biztosítva bizonyos repülő személy ellen. Most nem támadok. Csak várok, arra, hogy most mit lép. Addig minél jobban le akarok higgadni, hogy minél tisztább fejjel tudjak lépni a következő percekben. Merthogy ez már nem tart sokáig, abban biztos vagyok.

by **Ryuninji Ren** Szer. Dec. 26 2012, 12:34

Így is lehet fogalmazni.. de úgy fogod fel ahogy szeretnéd. A lényeg természetesen az,hogy magadnak okoztad ezt a kis bajt.. már ha bajnak lehet nevezni.. szerintem inkább csak móka ez.. semmi több. – Ellenfelem viselkedése már-már teljesen kiszámítható a számomra… legalábbis eddig az volt. Annyi biztos, hogy egyvalamihez nagyon ért.. A sértegetéshez.. mesteri szinten űzi mások oltogatását. És az a szomorú, hogy ezen gondolkodnia sem kell, lazán és egyszerűen jönnek ki száján a szavak, mintha csak könyvből olvasná… elég félelmetes.
- Hmm.. Akkor te el vagy tévedve egy kicsit.. Mert amit én személy szerint a tükörben látok az nem egyenlő azzal a személlyel, akinek beállítasz engem. Már mondtam.. az egész a te hibád.- Felhúzta kicsikét az agyam.. Persze azért nem olyan, hú de nagyon… de épp eléggé ahhoz, hogy használjam a képességem. Egy csettintéssel hanghullámokat gerjesztettem, aminek következtében négy métert repült és csúszott is egy kicsit. Ennek ellenére sebződtem…. Félelmetes képessége van az egyszer már biztos. Még szóba is hoztam..
- Szinte minden képességnek vannak hátrányai.. bár az enyémnek elenyésző, de akkor is van.. ez a dolgok rendje.. Viszont én nem tudok sebezni vele…- meséltünk egymásnak kicsit a másik képességéről.. Igaz ő tényleg nagyon megfizette az árát, de ami rosszabb.. hogy én több hp-t vesztettem el. Ellenfelem feltápászkodott és fürkészte Regi-t aki körülött repkedet.. igaz távolabb… kezd tanulni a lányka.. De csak harcban.. Mert még mindig folytatja a szemtelenkedést.. Ezen már csak nevetni tudtam.. egy újabb oltás a kisasszonytól.. ezt még nagyon megbánja..
- Igazság szerint nem.. Ugyanis enne a segítségével kötöttem ki a lábaid között.. és ezt visszakapod.. – vigyorodtam el, és intettem Reginaldnak, aki lángra kapott.
- Regi.. vegyük komolyabban…- feleltem és Reginald már zuhanórepülésben támadta is a lányt oldalról.. én csak hátráltam.. Ahogy közeledett én úgy hátráltam. Kivártam a pillanatot, míg Regi támadását védi ki, ami has tájékra ment..illetve arra célzott.. akár hárítja, akár megsebzi a petem, vagy akár elugrik és dobbantok egyet és a képességemmel magamat lőttem ki és ismét a lány mögé kerültem.. Egy újabb simulásos jelenetre.. és nem maradhatott el a mellmarkolás sem.
- Vegyük kicsit komolyabban??- suttogtam a fülébe és egyik kezem elindult lefelé végigsimítva a testét… és közben picit meg is haraptam a fülecskéjét..

by **Kyrena Juurei** Szer. Dec. 26 2012, 12:54

Chö! Micsoda egy beképzelt barom! Ennyire már nem lehet elszállva magától. Vagy mégis? Akkor az elutasításom elég hidegen érinthette. Nem is baj, legalább tanul az esetből. Mondjuk... Ez a fajta sosem tanul. Sóhajtok, majd megrázom a fejem. Hajamba túrok egy gyors mozdulattal és úgy figyelek tovább.
A szavait nemigen értem. Azt viszont igen, hogy végre komolyabbra veszi. Itt volt az ideje.
- Örülök, hogy meggondoltad magad... - szólalok meg csendesen.
A madárkát pedig már hallom is. Tekintetem rá szegezem. Tollai lángolnak és úgy zuhan felém. Mivel még mindig nem akarok neki túlzottan ártani, a kard lapjával csapom el, mintha csak egy ütő volna, aminek segítségével hazafutásra készülök. Igen, tisztában vagyok efféle sportokkal is... Némiképp. A madárka elrepül. Remélhetőleg kicsit be is kómált. Ekkor viszont gazdája már sehol nincs. Sejtem, hogy hol fog kikötni. Az a perverz mégis hova készülhetne, ha nem a hátam mögé. Megfordulni nem fordulok meg. Szemeim összeszorítom. Nem akarom ismét, hogy hozzám érjen, de ha nincs más választásom, hát kihasználom. Amint megérzem, hogy hozzám simul, egyik kezemmel megragadom karját, szorosan mellemen tartva, jobban hozzá simulok, majd halkan felsóhajtok. Fejem hátra billentem, hogy ha akar, nyakamhoz is hozzáférjen.
- Kérlek... Vedd komolyabban... - suttogom elhalón.
A kéj valóban viharként söpört rajtam végig ismét, de azért ennyire nem. Ez csupán játék. Marasztalni akarom egy pillanatig. Tényleg csak egy pillanat, amíg saját testemen átszúrva a kardot sebzem őt és magamat is. Magam mindenképp, őt pedig akkor, ha erre nem jön rá. De miért is jönne, hiszen úgy odavan magáért. Amint átszúrtam magamon a fegyvert, egy másodpercnyi szünet után ki is húzom azt és biztonság kedvéért még csapok is egyet hátra. Testemmel ráfordulok, és ha mozdulna, utána lépek, hogy biztos találjon. Bár remélhetőleg addigra már megnyerem a küzdelmet. Én pedig... Bár sebeztem magam és három életponttól búcsúzhatok, végre elégtételt tehetek az engem ért perverz sérelmekért. Ő pedig örülhet, mert a végén még hagytam, hogy megfogdosson egy rövid időre. Viszont... Még cseppet sem biztos, hogy vége. Elvégre a támadás még nem ért véget.

Hp: 8

by **Ryuninji Ren** Szer. Dec. 26 2012, 13:22

Továbbra sem sikerült elérnem semmit.. Legalábbis saját magam fényezése lepergett róla. Fel sem vette… sőt amint mondtam valamit ő azonnal visszaküldte azt minimum kétszeres erővel. Kibírhatatlan egy nőszemély… csak a hibát látja másokban, legalábbis bennem csak azt, pedig abból rettentően kevés van. Kicsivel komolyabban kellett vegyem… aminek hangot is adtam.. fgh
- Ne örülj ennyire szép lányka… továbbra sem tervezem, hogy kárt teszek benned.. Reginald-al ellentétben. Ő is szereti a lányokat, de ha kell meg is támadja őket.. büszke vagyok a pajtira, hogy olyat is megtud tenni amit én nem.. – dicsértem meg petemet.. megérdemli, hűséges barát.. olyan akire mindenki vágyi.. és ez mellé még aranyos is ami bejön a csajoknak.. még a mostani ellenfelemnek is. A pet lángolni kezdett és mikor megkapta az utasítást tőlem, már támadásba is lendült. Ahogy arra számítani lehetett a lány vele foglalkozott inkább és ismét sérülést okozott szegény állatkámnak.. de ez megtérül majd… legalábbis nekem, őt meg majd kárpótolom forró csokival. Én E rövidke idő alatt ismét mögé kerültem és ismét közel kerültünk egymáshoz.. egy kis perverzkedéssel büntetem folytonos degradálásáért.. meg is érdemli.. ez még mindig jobb mintha bántanám. Megmarkoltam a melleit, majd egyik kezem lefelé vándorolt…. Kicsit elállt a lélegzetem mikor kedvező reakciót kaptam.. hírtelen változás volt az előbbi viselkedéséhez képest…. Ez bizony csapda lesz..
- Rendben.. de csak a komolyan veszem…- mentem bele a kis játékába és mikor nyakához is kényelmesen hozzáfértem finoman megnyaltam.. Védelme azonban nem engedtem le egy percre sem és mikor észleltem, hogy kardot tartó keze megmozdul. Addig lefelé vándorló kezemmel elkaptam a csuklóját. Erőin körülbelül egy szinten lehettek így nem bírtunk egymással.. én csak tartani tudtam, de elég volt ahhoz,hogy ne tudjon megtámadni..
- Te kis huncut…- kuncogtam és apró csókokat leheltem a nyakára, miközben tovább markoltam azt a mellét amire rászorította a kezemet.. Ezt követően Reginald jelent meg a lány előtt és már készült is a támadásra.. hh

Regi Hp: 7+2=9

by **Kyrena Juurei** Szer. Dec. 26 2012, 13:52

Tehát a madártól kell rettegnem. Ettől a pojácától pedig csak annyira, hogy nem akar leállni a tapizással. Ő egyre jobban belelendül. Karom mozdítom, hogy végrehajtsam a támadást, de ekkor megragadja csuklóm. Nem hittem volna, hogy még figyel. De mégis. Ez nem túl kedvező helyzet, tekintve, hogy mostanra véget kellett volna vetni a párbajnak. Ren viszont egyre inkább élvezi. Beleéli magát, ami nem is tudom, hogy jó, vagy rossz. Néha érzem, hogy bennem is mocorog valami. Halk sóhajt eresztek ki ajkaim közül, jelezve, hogy talán élvezem a dolgot. De persze csak talán. Olykor én is azt érzem, hogy így van. Valami legbelül azonban meggátol abban, hogy az efféle barbár, "Akkor is megszerzem, mert akarom" módszert teljes mértékben kiélvezzem. Az ilyesmit nem is lehet élvezni. Csak gyötrelmet szül és kínkeserves emlékeket. Valószínűleg most is gazdagodni fogok néhánnyal. Ebben a világban az elsőkkel. Azt viszont ne remélje, hogy odaadom magam neki. Ehhez vajmi kevés férfinak volt joga és ő nem tartozik közéjük. Nem erőlködöm. Csuklóm finoman mozdítom, miközben emelem kardom.
- Csak nyugalom... - suttogom neki és magamnak is.
Amennyiben kissé ereszt szorításából, fogom a fegyvert és visszacsúsztatom helyére. Ezzel talán lankad majd figyelme. Az életpontjaim viszont ez által, hogy megállított, nem fogytak. Ennek is van valami előnye. Azt hiszem inkább csak magamat kellene nyugtatnom, elvégre ő igencsak belelendült. Most, hogy láthatóan fegyvertelen vagyok, nem kell aggódnia. Felszabadult kezem felfuttatom nyakamnál lévő fejéhez és hajába túrok. Olykor szükség van a testi bájra, de nem vagyok hajlandó túl messzire elmenni, egyetlen győzelemért sem. Annyit nem ér az egész. Lábam finoman mozdítom és csúsztatom az övé mögé. Egy gyorsabb mozdulattal próbálom meg kihúzni alóla lábát, miközben másik lábammal elrugaszkodom és hanyatt vetődöm, remélhetőleg magam alá terítve a srácot. Könyököm célzottan gyomra felé áll esés közben. Amennyiben gyengül szorítása, oldalra gördülök, előhúzom a kardot és guggolva készülök fel arra az esetre, ha védekeznem kellene. Nem tudom, hogy a madárka mennyire csillapodott, de eléggé idegesnek tűnt, miután egy rövid, ám annál sebesebb utazásra küldtem az imént.

Hp: 11

by Ajánlott tartalom

Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren

Re: Kyrena Juurei vs. Ryuninji Ren