[ 34. boss ]

by **The Gleam Eyes** Szomb. Szept. 21 2019, 23:59

Minimum szólimit: 100 szó (kivétel parancsnoki posztok)
Harci kör határidő:
- Parancsnoknak 2 nap
- Többieknek a parancsoktól számítva 3 nap

Szervező: Szophie
A boss harc státusza: Nyilvános
Random esemény: aktív (12-es)

Résztvevők:
- Hinari
- Chancery
- Szophie
- Danee
- Simeon
- Rikomono
- Rinne
- Ozirisz
- Shadow
+ aki még időben ír az indulás előttig

A bossterem bejárata kissé szokatlan lehet számotokra. A szokásos kő alagutak egyszer csak átváltanak míves kék, leginkább acél-szerű rúna mintás csarnokokra. A szokatlan tér, csak az egyik furcsaság a szokatlanul erős kazamata mobokhoz képest is. A legfurcsább dolog talán pont a bosshoz vezető csarnok előtt fogad titeket. A megszokott gyülekező helyen ugyanis nem vagytok egyedül. Az első érkezők azt tapasztalhatják, hogy a bossteremhez vezető út el van torlaszolva. Öt vörös indikátoros alak állja utatokat és akik meg akarják közelíteni a kaput, azt a kis csapat élén álló lovag srác egy erélyesebb pajzslendítéssel kisebb pályára állítja.
- Na-na srácok. Az út le van zárva, Pajtikáim. Szóval tipli van, vagy kanyec lesz. - mondja gunyoros hangon a hátul álló két kést tartó szürke hajú nőci.

// a bossterembe vezető utat vörös indikátoros játékosok állják el. Hogy hogyan akartok átjutni rajtuk (szóbeli-harcászati-egyéb módon). Szabad interakció van továbbra is 100 szavas körváltással, a vörös játékosok cselekedeteit pedig én irányítom //

by **Szophie** Vas. Szept. 22 2019, 12:01

Nem azért, mert babérokra vágyott, puszta kíváncsiságból kezdte el a kazamatát kitisztítani, és bizony rögtön rájött, hogy ez nehezebb feladat lesz, mint elsőre számított rá. Szerencsére Vezérrel ketten elég erősek voltak, de nem egy alkalommal kerültek olyan helyzetbe, amikor életpontjaik vészesen alacsonyra estek egy-egy erősebb mob nyomán. Nem mintha számított volna, de Szophie kezdett elgondolkodni rajta, hogy legközelebb csapatostul kellene inkább érkeznie. Nos, ez így is lett, csupán kissé más formában, mint azt eredetileg tervezte. Amikor a bosskapu felfedte magát előtte, elsőre nem is értette, mit lát. Kellett pár pillanat, mire felfogta végül; most bizony nagy bajban van.
Na jó, akkorában mégsem. Az első természetesen, akit értesített, az Hinari volt. Aztán az összes céhvezérnek is szólt, ahogy az hagyomány volt köreikben. De vajon tényleg így volt, vagy csak az emlékeiben élt így a kép? Akárhogy is, meglepődött, amikor az a fura lány, Chakna válaszolt neki az Artesből, és még információkkal is szolgált.
Ekkor jutott el a tudatáig, hogy valamit kezdenie kell a parancsnok személyével. Mármint ő találta meg a termet, de attól még nem várhatja el tőle senki, hogy irányítani is fog. Nem is engednék, talán pont Riko lenne az első, aki kioszt számára egy tockost, ha ilyen ötletei támadnak.
Tudott viszont egy arra sokkal alkalmasabbnak tűnő személyt, akinek nem ártott egy kis felrázás sem, mivel az előző esemény nem éppen úgy zajlott le, mint azt tervezték. Írt tehát egy üzenetet Ozirisznak, és megszerveztek egy találkozót. Szophie hosszan győzködte a fiút, hogy nem történt semmi baj, és remek vezető, bizonygatta, hogy alkalmasnak találja a pozícióra, és kérlelte, hogy fogadja el legközelebb, a kedvéért. Amikor ez végül bekövetkezett egy nem túl magabiztos, de sokat ígérő igen kíséretében, az idomár szárnyalt az örömtől. És nem csak azért, mert ezt a láthatóan problémás feladatot sikerült másra hárítania, de azért is, mert úgy érezte, sikerült egy kicsit lelket öntenie a fiúba, amire láthatóan szüksége volt. Nem is értette, hova ez az önbizalomhiány, pedig teljesen egyértelmű volt, hogy Ozirisz alkalmas vezető. Hibák pedig mindenhol előfordulnak.
Mire aznap reggel felkeltek, már minden információt továbbított a kardforgatónak, és együtt keltek útra a már ismert ösvényen. Most nem igazán futottak mobokba, ami furcsa is volt elsőre, de nem foglalkoztak vele. Inkább beszélgettek, próbálták találgatni, milyen feladatok is várhatnak rájuk.
- Ha az infó igaz, gyakorlatilag nekünk semmi hasznunk. Abban az egyben reménykedem, hogy Vezért hím neműnek számítja a rendszer, így a támadása esetleg sikeres lehet - magyarázta a feltevését, de aztán megtorpant. Az a hatalmas torlasz a bejárathoz közel legutóbb egészen biztos, hogy nem volt ott. Egy pillanatig értetlenül meredt a halomra, majd összeráncolt szemöldökkel hallgatta a fenyegetéseiket.
- És mit terveztek? Öten leveritek a bosst? Hajrá, gyermekeim, de azt tudnotok kell, hogy mind bele fogtok dögleni. Vagy a szörnybe, vagy pedig a frontharcosok társaságába - biccentett maga mögé, ahol jól láthatóan közeledett már egy-két ismerős alak.

Edit: Pontozó még nem volt frissítve, így az aktuális pontjaim a következők:
HP:165 | F:91 | E:35 | I:126 | K:50 | GY:97 | S:9 | P:+95

by **Ozirisz** Vas. Szept. 22 2019, 14:58

Kicsit váratlanul ért az üzenet Szophietól, de mivel semmi halaszthatatlan tervem nem volt aznapra, örömest rábólintottam. Persze akkor még mit sem sejtettem róla, hogy mi is a valódi célja az idomárlánynak az egésszel. Azonban hamarosan fény derült rá, ahogy kortyolgattuk a csokiszobában a forrócsokit: a következő boss, és a parancsnokoskodás. Bár nem repestem az örömtől, pláne nem a múltkoriak után, de jobban belegondolva egy próbát megér. Amúgyis akartam beszélni a csapattal, szóval legalább lesz lehetőségem tiszta vizet önteni a pohárba, és talán még némi számomra rejtélyes dologra is fény derül. Gondolok itt arra, hogy kinek milyen fóbiái, esetlegesen mániái vannak, amik felboríthatják a harc menetét, mint például a Fény és Sötétség örökös csatái, vagy a szabad jelleműek gyülekezete, plusz még amikről sejtéseim sincsenek. Ezek mind-mind olyan dolgok, amikkel érdemes tisztában lenni, hogy tudjunk vele kalkulálni. Ha tudom, hogy Simeon ennyire fényfüggő, akkor nyilván más taktikát választok. Például csak supportolja a népet, és kész. Rinne kiesése viszont aggasztott, hogy nem láttam előre, pedig az az effekt elég látványos volt. Csak épp sebzést nem okozott. Naívan arra számítottam, hogy valami hasonló lesz mint a Jégkirálynőnél, hogy valami bitang nagy sebzés, de nem annyira nagy, amit ne lehetne kihealelni. Na ezt is tudjuk. Mindenesetre Szophie győzködésére végül a második bögre rumos csoki után beadtam a derekam. Az előző bosson is támogatott, biztatott, ahogy most is. És Hinari is bízott bennem, tudta, hogy menni fog, és ő sem hibáztatott a Rinnével történtekért. Sőt, épp ellenkezőleg, nyugtatott, hogy az esetleges halált mint stresszfaktort is kiiktatta. Hisz ő képes volt higgadt maradni, és fel tudta idézni azt az emléket, amit én nem: volt burka és volt kristálya is pár bossal korábban, és mivel nem volt azóta kiesés, logikus hogy még mindig nála voltak az életmentő tárgyak. Szóval Hinari és Szophie támogatnak, sőt még Riko is a maga módján ha jobban belegondolok. Végülis igaza van, nem áll jól nekem a kuka szerep. Bár teljesen biztos nem voltam benne, sőt határozott sem nagyon, de nagyon jól esett, hogy Szophie rám gondolt és biztatott.

A harc napjának reggelén Szophieval és Vezérrel együtt indultunk neki az ismeretlennek. Ami az utat illeti, elsőre kicsit fura volt, hogy sehol egy kósza mob, se bármi hasonló, de el is engedtem a dolgot. Elvégre volt, hogy én is eljátszottam hasonlót, előbb indultam, megtisztítottam az utat, meg köveket, faágakat raktam le, hogy a többiek is odataláljanak. Szóval abban a hitben voltam, hogy csak valaki nálunk is korábban kelt fel. Vagy ugyanakkor, csak erősebb kávét ivott?
- Az infók hitelességére nem fogadnék nagy összegben. Múltkor a kétszer eladott információk, most pedig mintha alapvető algebrai hiányosságokkal küzdene a besúgó... - jegyeztem meg a lánynak, utalva a két, egymással ellentmondó információnak. - Vagy kijött a gyakorlatból, vagy az univerzum alapvető törvényszerűségei valami oknál fogva felborultak. 21 egyelnő 46-al.... majd legközelebb ugyanilyen elven 150 arany helyett fizetünk neki 68 aranyat és megmagyarázzuk neki hogy a két érték egyenlő... - fakadtam ki. Eddig még nem volt ilyen nagy gáz a bossinfók terén. Lehet vissza kellene hoznunk azt a rendszert hogy első körben felderítőcsapat, akik kielemzik a boss viselkedését, aztán másodjára meg élesben. Meg ipari mennyiségű Pánik Kristály, ha esetleg egy váratlan történés miatt felforr a jónép agyvize akkor tudjunk pánikolni...
Túl sokáig azonban nem gondolkodhattam rajta, bejelzett az észlelés, és naná hogy egy fél raklapnyi vörös táborozott le egy ifaplatónyi lommal a kapuba. Mire megszólalhattam volna, Szophie már szépen el is kezdte intézni a dolgokat. - vagy abba, hogy valakit maga alá temet az a nagy kupac szemét – tettem hozzá a lány mondanivalójához. Elvégre biztos nem a legstabilabb az a kupac, mert eléggé sietniük kellett vele. Az pedig védett területen kívül nem egészséges ha súlyemelés III nehézségű random tárgyak szakadnak az ember nyakába. Még védett övezeten belül se kellemes, jóval kisebb tárgyak esetén sem...
Majd erről bevillant egy emlék: Békésen alszok, majd hirtelen csippanásra felriadok, azt se tudva melyik bolygón vagyok épp. A felriadásnak hála pedig olyan szépen megfejeltem az ágy feletti, falra szerelt polcot. Ennek pedig két mellékhatása lett: a lendület miatt visszazuhantam az ágyba, másfelől pedig az egyik csavar tartóssága is pont elérte a nullát, így a polc egyik vége a mellkasomra zuhant. Nekem pedig a nyakam köré potyogott a polc tartalma, azaz pár kisebb tárgy, néhány vastagabb könyv, egy cserepes virág, majd végül egy kisméretű, bulihordós sör. Hogy akkor milyen szépen elküldtem melegebb éghajlatra azt akinek hajnali háromkor jut eszébe rendszerüzenetet küldeni, az biztos...

by **Chancery** Vas. Szept. 22 2019, 18:03

Chan aggódva nézte statjainak és képességeinek listáját. Minden egyes boss előtt hozzánemértően vizslatta a kapott információkat (már abban az esetben, mikor kapott bármit is) és a saját aktuális helyzetét, egyre jobban kételkedve abban, hogy a jelenlegi pontozásával és felszerelésével képes lesz lépést tartani a front igencsak gyorsa vált tempójával. Persze örült annak, hogy ilyen ütemben sikerül kinyitniuk sorra az új szinteket és kerül egyre közelebb hozzájuk a kijutás, de...
Chan sóhajtva nézett ki az ablakon, miközben törökülésben gondolkodott az ágyon.
Mennyi értelme van vajon most kijutni?
A lány egyre inkább kezd belesüppedni a pszichológia egy sokszor látott állapotába; megszokta és elfogadta jelenlegi helyzetét, a változástól egyenesen fél és köszöni szépen, nem biztos benne, hogy kér-e belőle.
Végül felkelt, és két társával karöltve elhagyta szobát, hogy felkeresse a kazamatát. Minél magasabbra mennek, annál hosszabb az út odáig.
Talán kéne gyűjtenie arra is, hogy vegyen egy kisebb kis házikót az egyik szinten.

Kicsit lassított a léptein, mikor meghallotta, hogy ketten kicsit emeltebb hangon szólaltak meg valamiért előrébb. Megállt az egyik kanyarban, hogy óvatosan előre hajolva kipillantson rajta, majd folytatta az útját, ám a kesztyű hamar megtalálta a helyét a kezén, észrevétlenül. Álomkelő előrébb ugrott pár lépést, kissé hátracsapott füleivel mutatta, mennyire nem tetszik neki a kialakult helyzet, Dust pedig a vállán ücsörgött, mintha teljesen természetes lenne, hogy vörös játékosok állják az útjukat a boss felé.
-Valami probléma van? -lépett végül Ozirisz mellé, hangjában éreztette, hogy a kérdés kissé fenyegetésnek van szánva a vörösök felé. Elszánt és bátor hangja ellentétben állt azzal, amit valójában érzett.
Nem akart összezörrenni más játékosokkal.

by **Shadow** Hétf. Szept. 23 2019, 07:48

-Kevesen vannak.
Nem vagyok biztos benne, hogy ez a többieknek is gyanús jelenség volna, de ezen a szinten, ha valaki annyira magabiztos, hogy összesen ennyi emberrel áll ellen a frontnak, az általában azt jelenti, hogy van valami a tarsolyában. Vagy hülye...
A rosszabbik esetre számítva jeleztem a farkasnak. Eltartott egy darabig, míg leeseett neki, mit akarok, de gondolom ő is felmérte a helyzetet, és elfutott a közelből.
Én pedig odaléptem az utat elzáró játékosokhoz.
-Hunter. Az állatok védelnezője, A Nagy Fehér híveinek Végzete, A hóvihar ura, A Földrengések megállítója, a villámok megszeliditője, a Fegyvermester...
Tartottam egy kis szünetet, hogy mindenki fel tudja fogni a halottakat. (Mindkét oldalról, hisz hivatalosan még a front nak se mutatkoztak be.)
-Megígértem a védencemnek, hogy bármi áron befejezzem számára a játékot. Gondoljátok, hogy ilyen cimkékkel a hátamon egy fél tucat tudatlan meg tudna állítani?
Nem volt szükségem a válaszukra. Nem azért vannak itt, mert egy kis megfélemlítés elriasztaná őket.

by **Hinari** Kedd Szept. 24 2019, 22:04

- ... tehát mostmár eléggé leszintezzük őket ahhoz, hogy ne legyen nagyobb gond - magyaráztam Leonak odafele menet és nehezen jöttem rá, de legalább annyira izgatott voltam a srác első igazi bossharca előtt, mint ő maga - Persze ettől függetlenül előfordulhatnak kiesések, mint az előző bosson is - gondolkodtam el - Éppen ezért jó, ha az aktuális parancsnok tud az erősségeidről és azokról a képességekről, amik segíthetnek. Most Ozirisz lesz, nem tudom beszéltetek-e már erről vagy tudja-e egyáltalán, hogy jössz - néztem rá újdonsült kíváncsisággal, mert tényleg, nem rémlett, hogy beszéltünk volna erről korábban és most nem is együtt keltünk útra: Ozirisz rég elindult már, amíg én Leo szobája előtt vártam. Persze jó volt ez így; céhtársam biztos Szophieval futott össze korábban, hogy még az utolsó részleteket is megbeszéljék, én pedig nem akartam közbeavatkozni, így bár volt olyan szakasza az odaútnak, ahol láttam őket elöl - és még több ismerőst is itt-ott -, mégsem siettem nagyon... és volt egy olyan érzésem, hogy megbeszélés ide vagy oda, Leo sem biztos, hogy Ozival akarta végigsétálni ezt a kivételesen elég mob- és eseménymentes bosskazamatát.
Közben lassacskán megérkeztünk a kijelölt koordinátákhoz, ám a csapat nem a bossterem előtt várakozott: összeráncolt homlokkal meredtem a hevenyészett tákolmányra és a pajzsos lovagra, a mögötte lévő cinkostársaival együtt.
- Végülis elég idő eltelt már... - motyogtam és egy nagyobb sóhajjal hívtam elő az inventoryból pár Fotó Kristályt, hogy még mielőtt észbekapnak készítsek róluk egy vagy több képet; ha kell, akkor Ugrás jártasságot használva hozzá. Aztán csak továbbküldtem az elkészített képmennyiséget Hoorának, odaírva mellé pár különlegesebb ismertetőjegyet és hogy a 34. szint bosskazamatájában vannak... még azelőtt, hogy a harcművész srác az njk pet farkassal elkezdett volna beszélni. Channak, Szophienak és Ozinak mosolyogva biccentettem, aktiváltam a képességemet, majd miután végeztem a pm-el, bezártam a panelt és ráhelyeztem tenyerem a Katana markolatára: sem szavakra, sem bemutatkozásra nem volt szükségem. Nekem nem. Ismerniük kell - vagy ha nem, az csak annál jobb.
És addigis, amíg várakozással és üres beszéddel telik az idő, Hoorának lesz lehetősége róluk átküldeni mindent, ami információra szükségem lehet. Bár a helyükben én inkább lesből támadtam volna ahelyett, hogy ennyi magas szintű ellenfelet bevárok... de ha már így esett, illett kihasználnom a helyzetet: gyorsabbak valószínű úgyse lesznek nálam.

Fotó Kristály(ok) elhasználva. Jártasságok aktívak, Reverse szintúgy.
Gleam, kérlek küldj el minden olyan infót nekem, amit az ellenfeleinkről a Rend/Szövetség tagjai tudhatnak, azaz kaszt, képességek, erősség, habitus, eddigi akciók stb. Minél veszélyesebb kategóriába esnek, annál hamarabb érkezik a válaszpm, igazán erősek esetén 20-30msp és így halad felfelé; kérlek ezt is írd majd bele, hogy amit Hina infókat kapott, azokat kb mikor kapta meg. Köszi!

by **Leonard** Kedd Szept. 24 2019, 22:59

Leo röviden megváratta Hinarit az ajtónyitással. Nem azért, mert bunkó akart lenni, hanem mert úgy érezte, semmi oka nincs rá, hogy kibújjon a takaró alól. Még soha életében nem volt bossharcon, pedig volt pár szint, amikor utolérte a frontharcosokat, és simán mehetett volna. Nem az egyetlen ember volt, aki magas szintűként nem dugta oda az orrát a többiek közé, és nem szégyellte, hogy a múltban így cselekedett. Nagyon vágyott közéjük, de sose érezte magát elég erősnek, és le akarta szintezni az aktuális bosst, csak annyira gyors sosem volt a fejlődésben, hogy ez bekövetkezzen. Aztán pedig börtönbe csukták, és az egész meghiúsult.
Átkozta magát, amiért pár nappal ezelőtt boldogan kapta el Hinarit a folyosón, és mesélte el neki, hogy beérte a bossharc szintjét. Habár sejtette, hogy a lány magától is rájött volna, hiszen aznap az akaito intézménye is megszűnt létezni számukra. És valójában vágyott is a frontra, céhvezérével az elmúlt hetekben sokszor került szóba, mire számíthat ott, és milyen lesz, amikor eléri a szintet.
Amikor végre ajtót nyitott, először nem is ő, csupán Nyúlúr dugta ki a fejét a résen, óvatosan körbenézve, Nestor a közelben tartózkodik-e. Amikor rájött, hogy a sárkánynak nyoma sincs, előugrott, és a lány lábához dörgölőzött puhán. Leo sápadtan követte az állatot, habár ő nem dörgölődött, pedig kedve lett volna. Az is látszott rajta, hogy nincs éppen a helyzet magaslatán, mivel ugyan magára öltötte felszerelését, de a cipőjét elfelejtette felvenni. Amikor sikerült végre kiküszöbölni ezt a problémát, és elindultak, rá pár méterre jutott eszébe, hogy a pánik burkot kint hagyta az asztalon, így gyorsan visszafutott érte. Ezek után viszont nem maradt több kifogás, miért is késlekednek, így útra keltek.
Leo szokatlanul csendes volt egész idő alatt. Hinari egész végig nyugtatta őt, mondván, nem lesz baj, ő pedig csak bólogatott szorgalmasan minden mondatra, és próbálta kiűzni a fejéből a gondolatot, hogy ha lesz, akkor is biztosan vele fog megtörténni.
Az Oziriszos felvetésre aztán még sápadtabb lett, és nemet intett a fejével. Semmi ilyesmiről nem tájékoztatta céhtársát, de még csak arról sem, hogy ő is ott lesz. Oké, Hinari mondott talán valami olyasmit, hogy Ozirisz lesz a parancsnok, de ezt az információt Leo ügyesen elengedte a füle mellett. Fejben azon kezdett töprengeni, miket is kellene közölnie magáról, ami fontos lehet a harc során, de aztán megszakította a gondolatmenetét az a vörös játékos, aki épp valami fenyegetésfélét fogalmazott meg. Nem szólt semmit, csak elkomorult a tekintete, és összeráncolta a szemöldökét, majd a kardjáért nyúlt, és támadó állásba helyezkedett. Harcolt már eleget Hinari oldalán, így nem aggódott a csapatmunkájuk miatt. Ahogy előkerültek a fegyverek, végtagjaiba bizsergés költözött, szívébe pedig nyugalom. Egy csapásra elmúlt az eddigi félelem, és helyét átvette az izgalom. Bemelegítésnek nem is rossz!

HP:125 | F:46 | E:90 | K:53 | GY:116 | S:22 | P:+75

Lamborghini vért [T4]
(Egy harcban maximum két alkalommal 1-el növeli viselője SP-jét, lehűlési ideje 3 kör , kezdő körben nem aktiválható.)

by **The Gleam Eyes** Szer. Szept. 25 2019, 15:39

Szophie kérdésére ismételten a nő szólal meg.
- Leverni? Ugyan miért vernénk le? Nekünk tökéletes az a helyzet, ami épp jelenleg van. – mondja vigyorogva – Nem lenne jó, ha ideje korán túllépnénk az 50-es bosst, a végén még a drágalátos Front túlságosan leszintezne minket.
Shadow címeinek felsorolására pedig az egyik szintén hátul álló íjász röhög fel.
- Ó egek… Trónok Harcából szabadultál, vagy mivan veled Sötét Herceg? Lépj ki a középkorból öcsi, az önfényező címek ideje lejárt már. – morzsol el egy könnycseppet a szeme sarkából.

// Látszólag az utat elálló személyek kasztjai, felszerelésének Tierje és neme (tőletek távolodó sorrendbe)

Lovag – T5 – Férfi
Harcos – T4 - Férfi
Idomár – T3 – Nő (Petje látszólag nincs, a kasztjára a kezében tartott pálca utal)
Árnyharcos – T4 – Nő
Íjász – T3 – Férfi

Hinari infói privátba érkeznek majd//

by **Rikomono** Szer. Szept. 25 2019, 16:21

Hát ez kurva jó. Komolyan arra érek ide, hogy féltucat nyikhaj próbálja utunkat állni? Pfff... hát röhögnöm kell. Mondjuk azon is, hogy a sok pancser próbál szót érteni az előemberekkel. Mire várnak? Tapsra? Újra és újra megkérdezem magamtól, hogy mi a tökömet keresek én itt ennyi félkegyelmű idióta között, amikor sokkal értelmesebb dolgokkal is tölthetném az időt, például... mittomén, baszogathatnék egyedül is szörnyeket. Mondjuk ennek is megvan a maga bája, legalább röhöghetek egy sort minden alkalommal a balfaszkodáson, ami itt megy. Viszont örömmel láttam, hogy ezúttal már nem csak egy, de rögtön kettő értelmes ember is megjelent, úgyhogy jól hátba is vágtam Leót.
- Cső! Mi van, téged is ide evett a fene? Üdv a bolondok házában - köszöntem neki, majd elléptem mellette és mentem tovább a vörös köcsögök felé. Nem igazán érdekelt, ki hogyan akarja megoldani ezt a dolgot, nekem egy módszerem volt, én abban hittem. Szóval kérdés és kérés nélkül, teljes testsúlyommal nekimentem a pajzsos gyereknek, és igyekeztem kigáncsolni, majd lerántani a földre, hogy kiiktassam. Ha valamiben megbíztam, az a testi erőm és a gyorsaságom volt Rolling Eyes

by **Shadow** Szer. Szept. 25 2019, 17:05

Nem úgy néz ki, hogy a címek túl sokat segítettek. Nem tudjátok kivel hozott össze titeket a sors.

Ahogy felkészültek a harcra a kezembe tartott esernyő új alakot öltött.
-Mire valóak a címek, ha nem használja őket az ember.

Két kézre fogtam az újonnan kialakult dárdámat, és az őrült nőszemély harci kedvét kihasználva megpróbáltam előre törni az íjász elé...
Elég ha csak az íját megérintem a Metamorp-hal, és pillanatok alatt harcképtelen lesz, nem kell ehhez sok ész.
-Mit gondoltok srácok, mennyi lehet egy lovag irányítása?
És a "támadás" után megfogtam az íjász grabancát.
-Watch out..
Még azért hozzátettem a biztonság kedvéért hozzátettem.
who you pick to fight.
De azért, akik itt voltak az elöző bossnál pontosan tudhatják, hogy mit csináltam.

/támadás az íjász fegyvere ellen. Ha eltalálom, az íj metamorpf képessége miatt dárdává változik. (és elvileg minden erőpontot elvész... Bár ez ami a legkevésbé fogja izgatni az íjászt)
/watch out használata a lovagon és az íjászon. Három körig minden buff, defuff, és sebzés, ami egyiköjüjet éri mindkettejük fogja.
(mind a ketten választhatnak egy statot életen és páncélon kivül (mielőtt bármi mást tudnának a képiről), és ha ugyanazt választják, akkor a kisebbik érték felveszi a nagyobb pontját, ha ez nem okoz másfélszeres változást, ha különböző statot választanak, akkor Shadow az irányítást választja a számukra)

by **The Gleam Eyes** Szer. Szept. 25 2019, 17:22

Ahogy Rikomono támadást indít a lovag srác ellen, ő azonnal aktiválja a képességét, mely során a teste látszólag kőkemény lesz, azonban Hina Permanense nyomán az először sötétszürke kő eltűnik és a srác ciccegve veszi tudomásul, hogy nem jött össze. Mindenesetre ettől függetlenül a srác elképesztő szilárdsággal áll, képtelen vagy felborítani és ellenáll a Súlyemelésednek, nagy eséllyel hasonló szinten lévő súlyemelés segítségével. A támadásodra a többi társa is felemeli a fegyverét, amennyiben társaid a frontosok követnek benneteket. És bizony követték. Shadow elszökken a lovag mellett, amikor Riko épp lefoglalja és már indul is az íjász felé, ám a harcos kettejük közé áll és felé indítja a Flambergjét. Amennyiben lefékez és hátra ugrik ezzel bár képtelen lesz elvégezni a támadását, de legalább az életpontjaiban sem esik kár.

// Amennyiben a rohammal sebzést is beviszel, úgy a srác testéből vörös tüskék törnek elő és a sebzésed 15%-ával egyenlő sebzést visszaüt rád

Ha Shadow tovább fut a támadását végre tudja hajtani és az íjásznak lándzsája lesz, viszont 126 kárt el is szenved

A lovag és az Íjász Irányítása nem változik//

Megjegyzés: A harci postok esetében nem kell dobni, az elgondolásokat figyelembe véve döntöm el mi talált vagy mi nem, nyugodtan lehet kreatívkodni Smile

annyi kérésem van hogy 1-2 postonként azért várjatok arra, hogy reagálhassak. Ja és mivel otthon vagyok a művészetben így megrajzoltam, hogy hogyan kell elképzelni jelenleg a felállást... hát nem gyönyörű? Ja igen... a barna az torlasz akar lenni: FELÁLLÁS

by **Szophie** Csüt. Szept. 26 2019, 11:28

Szophie mélyet sóhajtott. Nem úgy néztek ki a fickók, mint akik hallgatni fognak az ész érvekre vagy a szép szóra. Pedig sokkal egyszerűbb út lett volna, mint a boss előtt még kifárasztani magukat. Persze ennyi miatt lefújni még nem kellett, főleg miután megérkezett az erősítés is. Rokomono kérdés nélkül vetette bele magát a harcba, az a furcsa fickó meg most először szólalt meg hangosan, és már legalább a nevét is tudták. De jó. Mindketten belevetették magukat a harcba, így az idomár úgy döntött, ideje lesz csatlakozni hozzájuk. Sokat nem agyalt a dolgon. Más taktikát választott, történetesen súlyemelésével elkezdte kikezdeni a torlaszt, és Vezért is erre utasította. Ha több helyük lesz betörni, szimplán körbeveszik a vörösöket, aztán mindenki azt kezd velük, amit akar.

by **Ozirisz** Csüt. Szept. 26 2019, 23:37

Ez az egész vörös alakulat nagyjából annyira hiányzott, mint helikopterre a katapult. Azaz semennyire. De öröm az ürömben, hogy a kezdetbeli létszámfölény kezdett kiegyenlítődni, ahogy Chancery, majd a Hina-Leo páros is beért minket. Majd szép sorban a többiek. Felgyorsultak az események, és nem tudtam, merre kapkodjam a fejem. Riko letámadta az egyiket, az a furcsa srác a furcsa képességével a másikat, Hinari is belevetette magát a sűrűjébe, de ő egy kicsit más megközelítéssel. Szóval nagyon gyorsan történt minden, pont, mint ahogy Fuwa is mesélte, mi történt azon a végzetes napon. Felfogni sem volt ideje, csak egyik pillanatban volt Hinari, a következőben pedig nem. És hasonló megtörténhet újra, akár itt és most. Tudtam, hogy cselekednem kell, most vagy soha. Igaz, nem tudtam, nem tudhattam, hogy rá utaznak-e, esetleg rám, vagy bárki másra, vagy csak lootot akartak. Magyaráztak valamit, hogy böki a csőrüket, hogy nem akarják hogy még jobban le legyenek szintezve. Na igen, egyre többen érik el a szintkorlátot, és egyre közelebb kerül hozzá mindenki más, a különbségek egyre inkább lecsökkennek, és azon múlik minden, hogy mekkora létszámfölény van. És elég egy pillanat, és máris ott a baj.
Karddal a kezemben feszülten figyeltem, mire készülnek a jómadarak, hogy időben megtehessem az ellenlépést, meg tudjak tenni mindent, hogyha valami disznóságra készülnek a céhtársaim vagy bárki itt jelenlévő ellen. Majd amikor Szophie és Vezér elkezdték bontani a barikádot, Leo felé fordultam – Légy résen, és vigyázz rájuk – mondtam a srácnak, határozottan és komolyan. Elsősorban Hinariért aggódtam, de gyakorlatilag bárki veszélyben lehetett. Ha egynél többen támadnak rád, bizonytalan a csata kimenetele. Majd ha a srác bólintott vagy bármi jelzést adott hogy vette az adást és oké a dolog, visszaraktam a kardom a hüvelyébe és segítettem az idomárlánynak és a farkasnak a bontogatásban. Elvégre ha már van súlyemelésem, miért ne használjam ki? Maximum az FK-ra fogom, ha "véletlenül" valamelyik barikád-alkatrészt nem a hátam mögé, hanem befelé találom hajítani a bent bújkáló ellenség felé. Mindenesetre Leo pedig kiváló lehetőséget kapott, hogy bizonyítson előttem is, de valószínűleg nem lesz vele gáz, ha már Hinari bizalmát sikeresen elnyerte.

by **Leonard** Pént. Szept. 27 2019, 11:05

Leo arcára az első őszinte mosoly akkor került, amikor meglátta Oziriszt és Szophiet, mint ismerős társakat, és akkor szélesedett ki, amikor Rikomono is - szokásához híven - egy hátbavágással köszöntötte.
Aztán persze kiderült, hogy helyzet van, így nem sok ideje maradt a bemutatkozásra. Ozirisz megkérte rá, hogy védje meg a többieket, talán bele sem gondolva abba, hogy Leonál mindenki más csak magasabb szintű, és erősebb harcos lehet. A gondolatot bizonyára valamilyen férfi elképzelés vezethette, ezért fordulhatott a legközelebbi elérhető férfihoz. Ugyanennek a gondolatmenetnek engedelmeskedve Leo egy picit sem akadt fent az elgondoláson, hogy ő védje meg Hinarit vagy Chanceryt, magától értetődően bólintott a megkeresésre, és védelmezően közelebb húzódott a többiekhez. Tekintetét az ellenségen tartotta, kereste a lehetőségeket, és figyelte, nem-e próbálkoznak valami csellel. Ha pedig Hinari megindult ellenük, nos, nem nagyon maradt választása, követte a lányt.

by **Hinari** Pént. Szept. 27 2019, 12:39

Amikor Riko megjelent a folyosón, már tudtam, hogy nem lesz sok időm Hoora válaszát várni - Hunter hirtelenségére viszont nem számítottam, így egy pillanat alatt el kellett dönteni, várok-e tovább, vagy belefolyok én is a kialakult ellenségeskedésbe.
Hiszen beszélni velük értelmetlen lett volna... de legalább annyit elárultak (márha igaz), hogy leszintezem őket. Én és Riko biztosan, Ozi és a többiek pedig sokkal nincsenek lemaradva, kivéve talán Leot, akit viszont nem féltettem és örültem, hogy nem kell féltenem. Így sokkal egyszerűbb volt vele együtt harcba szállni. Ozi kérésére a srác felé csak elmosolyodtam, de alapjában véve inkább a vörösökre koncentráltam, azonnal elvetve az opciót, hogy csapatként lépjünk fel, együtt, közösen. Nem, a frontosok társasága erre alkalmatlan volt. Sóhajtottam egy rövidet, megittam egy ellenmérget - már menet közben - és megráztam a fejem: még egy lovagot se vártunk meg.
- Tudsz fedezni? - kérdeztem a mögöttem rohanó céhtársamat, majd Ugrással és Akrobatikával egyszerűen átugrottam a Riko-lovag-közeli barikád hármast és megpróbáltam oldalról a Katana lapjával úgy egy sebző ütést mérni a Huntert támadó harcosra, hogy az lehetőleg az egyensúlyát is elveszítse a lendületemtől és az idomár felé essen - Innentől rád bízom, szólj ha kellek - néztem rá Hunterre, de nem álltam meg; célom igazából a hátul állók egységének megbontása volt, élen az íjásszal: bíztam a gyorsaságomban és ha volt még időm rá, (fegyver nélkül) igyekeztem könyökkel nekimenni az íjásznak, az árnyharcostól távolabbi oldalról és ezzel elérni, hogy az árnyharcosnak kerülni kelljen ahhoz, hogy meg tudjon támadni. Közben a Katana harmadik szemként kereste az idomár petjét és ott volt Leo is, hogy segítsen - így hárman pedig elegek voltunk rá, hogy amíg Oziék ide nem érnek, belülről kezdjük el felszámolni ezt a botor társaságot. Mert a börtön kristály ott volt nálam. Az egy ideje mindig ott volt már...

by **Simeon** Pént. Szept. 27 2019, 15:50

- Nézd Tengerszem milyen kék a fal!
- Phh...
- És még minták is vannak! És hogy csillog a fémes színe a gyertya kristály fényén! - nevetett és szaladt közel az alagút falához, hogy megérintse azt. Most kettecskén jöttek, Chancery rég előrement már, Daneet meg nem várták meg - Tengerszem le sem lassított, úgy csúszott előre, majd egy ponton begyorsított. Már egészen a végén és Simeonnak utána kellett szaladnia, hogy lássa, miért: soksok vörös játékos volt és harc! A srác eltátotta a száját, aztán kesztyűs kezét ökölbe szorította és izgalommal telve vetette bele magát a történésekbe.
- Mi is segítünk! Tengerszem! - kiáltotta és nyújtotta petje felé a kezét, aki hátrafordult és ahogy egymáshoz értek, persze csak ha sikerült a képességük, egyszerre csak egy tucat polip jelent meg, Tengerszem pontos másai és borították el az egész csatateret - Milyen jó, hogy nincs itt Danee még. Ő nem örülne ennek - vigyorgott a srác, merthogy a polipok kettesével-hármasával mind egy-egy baráti célpontra másztak rá, átcsúszva a harcolókon és fogták fel helyettük az őket ért sebzés egy részét. Bizony! Simeon rettentő büszke volt - és amikor meglátta, hogy Leo is itt van, ez az érzése csak fokozódott. Odarohant barátjához árkon bokron át és ha sikerült neki, bizony beszállt Leo mellé a harcba, bárki ellen is ment éppen a fiú. Tengerszem pedig egyelőre csak Simeont védte: a polipnak túl sok ember volt itt hirtelen, így még nem tudta helyrerakni, mit is kellene csinálnia - ellenben abban biztos volt, hogy gondtalan idomárja védelemre szorul.

Petsokszorozós képességet aktiválok! Ha sikerül: 17 polip borítja el a pályát és mindenkire, aki harcol, 3-3 polip tapad rá Very Happy

(Shadow, Rikomono, Hinari, Leo ha jól olvastam!) A maradék 5 a barikádbontókat védi meg még ha valaki beszáll harcolni, akkor úgy Smile

Leírás az adatlapomon, ha kell! Karakterek pedig mennek Leohoz Very Happy

Simeon azt támadja, akit Leo, Tengerszem pedig Simeont védi (ahogy tudja).

by **Chancery** Pént. Szept. 27 2019, 19:58

Végül kitőrt, aminek ki kellett törnie. Chan hátrált két lépést, és csak sodródott az árral, figyelte kívülállóként, ami történt. Álomkelő szenvtelen ábrázattal figyelte a harc kirobbanását, hisz se a gazdája nem volt veszélyben, se utasítást nem kapott a támadásra. Mikor Ozirisz parancsára Leo a védelmébe vette, Chancery akkor fogta fel, mi történik.
Harcolnak. Hamisítatlan PvP-ben vesznek részt, abban a módban, amit mindig is utált az ilyen játékokban. A kesztyűjére nézett, majd megrázta a fejét.
-Ez az egész hülyeség...
Szíve szerint a frontosokat támogatta volna, de anélkül, hogy bántaniuk kéne a vörösöket. Végül felemelte a hangját, de kételkedett abban, hogy bárki is meghallaná.
-Hagyjátok abba! Erre igazán semmi szükség nincs! Leszintezés... szerintem amúgy sincs leszintezés...
Persze, ebben ő könnyen beszélt, hisz frontszinten volt. Jobban belegondolva, még sosem töprengett el azon, mit érezhetnek kisebb szintűek, főleg azok, akik stázisból ébrednek. De most csak egy ilyen ember tudná a vörösöket meggyőzni talán.
Dust rebbentette meg végül a szárnyát, felröppent és elkezdett körözni a csatározók feje felett, folyamatosan csivitelve-csicseregve. Talán kifejezetten azért, hogy zavarja őket.

by **The Gleam Eyes** Hétf. Szept. 30 2019, 16:23

Bár Hinari gyorsan reagált, előtörve megrohamozta a csapat "távolsági" támadóját. Bár menet közben egy szép sebzést sikerült bevinnie a Harcosnak, a HP csíkja egyenlőre még nem csúszott sárgába, bár közel van a feléhez. Azonban a lány legnagyobb meglepetésére azonban, amint érzékeli az Íjász a közeledtét egyszerűen arrébb siklik az ütése nyomán, a lándzsává vált íjjával Hinari felé döf egyet. Természetesen, ha Hinari eközben kardra vált, bőven van elég gyors, hogy a a felé szúró íjászt még a levegőbe megüsse és ezzel a támadását is blokkolja. Leonardnak bár azonnal érzékeli a közeledő bajt, az árnyharcos azonnal ott terem előtte és tőreit a fiúba mártja. Bár a sebzést felfogta a páncélja, hamarosan összeesik a tőrön levő paralizáló méreg miatt. Chanra azonban látszólag senki sem figyel, ellenben a torlasz bontó trióra, ugyanis amint Ozirisz az egyik kis torlaszdarabkát megpróbálja elvenni egy kígyó pet próbálja megmarni, ami bár sikertelen, a kígyó egyszerűen átbújik a keze alatt és rátekeredve megpróbálja gátolni a mozgásban, ahogy megszorítja elég keményen a fiút. Bár Hinari és Leonard voltak elég fügék, hogy elsurranjanak a lovag mellett, akit Riko épp lefoglal, Simeon útját azonban elállja, mikor a fiú tovább menne.

Felállás:

Spoiler:

by **Strea** Szer. Okt. 09 2019, 11:23

Gleam üzeni (csak nincs elég mobilnetje), hogy amennyiben hó végéig nem sikerül a vörös csapat minimum felét legyőzni, akkor ic a vörösök visszaverik a próbálkozást és az első próba meghíusul.
A szólimit továbbra is csupán 100 szó.

Természetesen kellő mennyiségű történés/hsz után a mesélő is innentől maximum 2 napra rá reagálni fog; további váratás esetén pedig a teljes határidő annyi nappal tolódik ki, amennyit pluszban várt rá a csapat.

Tehát írjatok-írjatok, hajrá! Wink

by **Leonard** Pént. Okt. 11 2019, 10:58

Szeretném megkérdezni, hogy Leo sebződése a polipokat is figyelembe véve alakult-e így? :3

Ki gondolta volna, hogy Hinari nem fog jó kislányként a sejhaján maradni? Mindenki.
Egyértelmű volt a végkimenetel, ami idáig juttatta őket, ahogy az is, hogy fedezés ide vagy oda, Leo nem volt elég gyors. Bár legalább fedezni tényleg fedezett, mert őt támadták, és nem a lányt. Hurrá, vagy mi.
Szerencsére - és ilyet férfiember ritkán mondana - Tengerszem hasonmásai ott voltak rajtuk, így felfogták a sebzés egy részét. A csávó így is hatalmasat ütött.
A fiú ellenben elkövette azt az amatőr hibát, hogy méreggel nem számolt. Általában pedig, ha az embert vörösökkel hozza össze a sors, felkészül az ilyen esetekre, na de nem egy boss harc előtt. Magában még szitkozódott egy sort, amikor megpillantotta a mérgezett feliratot a szeme sarkában, és megpróbált ellenfele irányába egy támadást bevinni, de a következő pillanatban elsötétült előtte a világ.
Még hogy nem lehet nagyobb gond, mi?

by **Szophie** Pént. Okt. 11 2019, 11:03

Szophienak mérlegelnie kellett, hogy folytassa inkább a kerítés bontást, vagy keljen Ozirisz védelmére. Egy pillanatig úgy tűnt, a fiú meg fogja oldani a problémát, és a testére tapadt polipok elég segítséget nyújtanak neki a harcban, de aztán a hangokból ítélve ez mégsem így alakult. Az idomár száját elhagyta egy apró sóhaj, majd volt céhtársa irányába fordult.
Bólintott Vezérnek, aki értette az utasítást. Egy pet - két ellenfél. Jobb esetben három is, ha Ozi még küzd a szorítás alatt. Súlyemeléssel sima ügy.
Óvatosan a fiú irányába settenkedtek, majd Szophie az állat fejébe igyekezett vágni a tőrét, és lefeszegetni ujjával az állatot, Vezér mindeközben karmai segítségével támadta Ozi oldalánál az egyik "tekervényt", és igyekezte ugyanúgy lefejteni társáról.

by **Hinari** Vas. Okt. 13 2019, 15:39

Többször is vettem már részt csoportos harcban, vörösök ellen - legtöbbször Hoora és csapata oldalán, előre megbeszélt taktika mentén úgy, hogy tisztában voltam a társaim képességeivel és megoldásaival.
Most azonban más volt a helyzet, a ki tudja honnan előkerülő polipok pedig úgy kizökkentettek, hogy egyszerre sápadtam el, lett melegem és zökkentem ki a harc ritmusából, olyannyira, hogy azt is későn vettem észre, hogy az íjász voltaképpen lándzsával támad felém.
- Ugorj hátra! - segített ki a Katana, amit az évek alatt már mechanikusan teljesítek, így nem volt gond a sebződés elkerülésével... ellenben találatot sem tudtam bevinni, egyelőre. Fél szemmel hátrapillantottam mozgás közben, bízva benne, hogy ha eddig kettő többletköröm volt, ez csak nőni fog és - továbbra is bekapcsolt jártasságokkal - először Leot segítettem ki: az íjászharcművész várhatott, céhtársam most fontosabb volt. Tehát az árnyharcos felé vágtam egyet majd amennyiben ezzel nem vittem le sárgába, mégegyet: közelebb voltam hozzá, mint bárki más és mielőtt megtámadhatta volna a srácot álltam kettejük közé, védekezésre készen, három... szor nyolc csáppal a testem körül pale

- Sebzése? - kérdeztem Leot, amikor magához tért és közben figyeltem a Katana élét is azt bizonyos kék jelzést várva. Bőven gyorsabb voltam náluk, így a fegyveremmel védekezésre álltunk be; képességeket és további itemeket azonban még korai lett volna használni: előbb fel akartam mérni a statjaikat, beszedni valamennyi sebződést is a vértemnek és megtudni, mire is képesek ezek a polipok rajtam.

Hina támadja az árnyharcost legalább kétszer, de ha többször tudja, akkor többször: ha sárgára csökken az ellen életsávja, onnantól maximum 1x üt bele pusztakézzel. Beáll Leo és az árnyharcos közé, védekezik.

Amennyiben kari a perma képessége folytán biztos találathoz jut, kérlek Gleam jelezd ezt felém - illetve ha lehet, a többletköreim számát is illetve az összesítésben az ellenfelek életcsíkjának állását szintúgy, az fontos lenne. Köszi!

by **Shadow** Hétf. Okt. 14 2019, 06:59

A lány rám hagyta a harcost. Biztos vagyok benne, hogy nem bírnék ki még egy találatot. Nem is próbálok meg csapást bevinni ellene. Inkább arra pontosítok, hogy ne találjon el, ami lándzsával nem is olyan egyszerű. Gyorsan változtatok a taktikámon, és a lándzsából pillanatok alatt kard lesz. Egy pajzs lehet, hogy jobban jöhetett volna, de így biztos lehetek abban, hogy az ellenfelem nem akar közvetlen rám támadni, ha látta mi történt az íjász fegyverével. Egy jó hárítás, és a fegyveréből csak a negatív effektek maradnak meg, ami egy szempillantás alatt legalább a negyedére csökkentené a veszélyességét. Vagy azt ne mondjátok, hogy nem jöttek rá eddig, hogy milyen fegyvert forgatok a kezemben. Erre a lehetőségre is fel kell készülni. A Harcos támadásáit várva készülök az alkalmas pillanatra. Egy pillanatra nézek hátra. A lovag egy picikét elfoglalt, ahogy mozdíthatatlan falként ott áll a többiek előtt. Ostoba, nem létezik olyan, amit nem lehet megmozdítani. Ez az egyetlen pillanat elég arra, hogy aktiváljam a kristályt, és felkészüljek a lovag érkezésére. A következő pillanatban a Harcos felé dobom a kristályt, akinek feltehetően mindkét keze tele van a pallossal, így ha el akarja kapni, akkor le kell mondania a támadásról, vagy hagyja, hogy a kristály nekicsapodjon. Lényegtelen mit csinál, mert minden esetben hátraszúrok egyet feltételezhetően a felém érkező lovag hátába és egy kis centrifugális erő alkalmazásával magam és a harcos közé forgatom a lovagot, ha pedig valami csoda folytán megfordult volna, mire a közelembe ér, akkor átfordulok a pajzsot tartó keze mellett, és a kristály lendületét kihasználva a férfi hátába taposó egyet, hogy összebújhasson a Harcossal.

/metaporhból kard lesz.
mágnes kristály használata a lovagon.
A lovag reakciójától függően kap vagy nem kap sebzést.
A lovag remélhetőleg Shadow és a Harcos közt helyezkedik a manőver után.

by **The Gleam Eyes** Hétf. Okt. 14 2019, 21:13

Szophie nagy lelkesen próbálja lefeszegetni társáról az idomár petjét és bár a kígyó eleinte oda-odakap a lány fegyvert tartó keze felé, azonban ahogy Vezér ráharap automatikusan felé fordul, így a lány csapást mérhet rá, amivel pixeljeire is robbanthatják a petet. Eközben Shadow ügyes cselekkel megbontja a lovag állását és sikerül is bevinni csapását, akinek azonban még továbbra se moccant meg a HP csíkja, de legalább a Harcost meglepve a kristállyal az férfi támadását is elkerülte ezzel a szép trükkel. Nem is olyan messze Hinari támadást próbál végrehajtani az árnyharcos ellen. Ekkor Hinari számára hirtelen lelassul az idő. A csapása szinte már-már majdnem eltalálta a lányt, azonban még épp időben észreveheti Hinari, hogy az árnyharcos mosolyog. A következő pillanatban egyszer csak Hinari azt veheti észre, hogy az íjász testét vágja ketté, aki furcsa módon helyet cserélt az árnyharcossal. Ez annyira még nem is lett volna meglepő, azonban a lány csapása nyomán az íjász testét egyszerűen csak ketté vágta, jelezve, hogy egyetlen ütéssel nullázta ellenfelét. Ekkor pedig megtörtént…a következő pillanatban mind a frontos, mind az ajtóálló csoport jelző sávján megjelenik egy furcsa ikon. Egy kristály… vörösen áthúzva. A nő hisztérikus nevetéssel fogadja a történteket.
- Úgy látom, most már te se külömbözöl tőlünk! Te is ugyanúgy gyilkos vagy! És most egy ideig egyikőtök se lesz képes kristályt aktiválni… nézzük mennyire vagytok képesek bemocskolni a kezetek!

by **The Gleam Eyes** Szer. Okt. 16 2019, 13:35

A történtek miatt és átbeszélés miatt, ezt a részt ezennel lezárom

by Ajánlott tartalom

[ 34. boss ]

[ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]

Re: [ 34. boss ]