Kezdőlap[JK] Erdőn át, hegyen át
+4
Ditto
Danee
Robiizmus
Joey Chrome
8 posters
1 / 2 oldal
1 / 2 oldal • 1, 2 
[JK] Erdőn át, hegyen át
by Joey Chrome Pént. Nov. 09 2018, 21:16
Utatok a kijelölt helyre eseménytelen volt, nem zavarta meg semmi és senki, kivéve mikor mégis. Sütött a nap, egy felhő se volt, az időjárás kellemes, egyszóval minden frankó volt ehhez a feladathoz. A kijelölt helyre érve egy nagy, szép épületet láttok, amire az van írva, hogy árvaház. Valószínűleg gyerekekkel kell foglalkozni, gondoljátok. Az előtt meg egy nagydarab fickó NPC vár titeket.
- Üdvözlet! - köszön nektek, mikor odaértek. - Mondom is mi a lényeg: két gyereket befogadtak, de senki nem tudja elvinni őket a fogadószülőkhöz, mert a felelős rosszcsontok az Isten tudja hogy, de felrobbantották az ebédlőt, s azon dolgozik minden felnőtt, hogy hamarabb meglegyen, s a szülők se tudnak jönni, mert beteg lett az egy szem lovuk, ami húzta volna a szekerüket. Persze nem leszünk hálátlanok, megkapjátok a jutalmat, amit ígértünk, áll az alku? - türelmes várja a válaszotokat. Remélem, nem most gondoltátok meg magatokat!
Szépen írjátok le, mi történt esetleg, amíg a kijelölt hely felé mentetek, s mit feleltek az NPC-nek. Szokásosan 250 szó kell.
2 hetet kaptok, de örülne a pici szívem, ha minél hamarabb tudnátok írni.
- Üdvözlet! - köszön nektek, mikor odaértek. - Mondom is mi a lényeg: két gyereket befogadtak, de senki nem tudja elvinni őket a fogadószülőkhöz, mert a felelős rosszcsontok az Isten tudja hogy, de felrobbantották az ebédlőt, s azon dolgozik minden felnőtt, hogy hamarabb meglegyen, s a szülők se tudnak jönni, mert beteg lett az egy szem lovuk, ami húzta volna a szekerüket. Persze nem leszünk hálátlanok, megkapjátok a jutalmat, amit ígértünk, áll az alku? - türelmes várja a válaszotokat. Remélem, nem most gondoltátok meg magatokat!
Szépen írjátok le, mi történt esetleg, amíg a kijelölt hely felé mentetek, s mit feleltek az NPC-nek. Szokásosan 250 szó kell.
2 hetet kaptok, de örülne a pici szívem, ha minél hamarabb tudnátok írni.
![[JK] Erdőn át, hegyen át Karakter47](https://ozirisz.xyz/sao/tmp/karakter47.gif)
Joey Chrome- Lovag
- Hozzászólások száma : 934
Join date : 2013. Feb. 11.
Karakterlap
Szint: 30
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Robiizmus Vas. Nov. 11 2018, 12:39
Egyik kifejezetten fényes reggel, ahogy sétálgattam a kezdővárosban, nézegettem a plakátokat, hogy hátha lesz valami bár nem gondoltam, h lesz valami. De mégis, azt írja, hogy sok pénz és xp a jutalom. Méghozzá könnyű munkával
~Mennyi is az a sok? Mihez mérten sok? Biztos, h átverés... ilyen nem létezik. Könnyű munkáért nem kapunk soha sokat. Vagy keveset adnak, s tényleg könnyű lesz... vagy iszonyat nehéz lesz és talán azért megkapunk egy kisebb jutalmat. Már csak az a kérdés ha az utóbbi akkor egy könnyű küldihez képest kapunk sokat, vagy egy nehéz küldihez képest?
Kíváncsiságom győzött és elfogadtam a küldit, bár semmit se tudtam róla. És egy kisebb pihenő után el is indultam a küldi helyszinére fel kellett mennem az ötödik szintre, de örömömre a jó idő nem múlt. Az út eleg könnyű és kifejezetten feltöltött ez a jó idő. Szép táj-jó idő és senki se zaklat. Kicsit elmerülve a gondolataimban majd kiürítve elmémet csak élveztem az utazást.
~Ilyenkor észre sem veszem, hogy játékban vagyok. Sőt. Talán már a valóság lenne furcsa. Itt is már majdnem mindenkinek van élete. Vannak akik halásznak vadásznak elvannak békésen talán már boldogan is. És vannak akik nem is élvezik a dolgot, egyszerűen mindent megtesznek, hogy kiszabaduljanak és harcolnak folyamatosan. De ha már itt vagyunk, miért ne élvezzük is? Én ki se akarok innen jönni.
De elkdzetem közeledni a célomhoz és ahogy megpillantottam a megadott helyen álló hatalmas házat felcsillant a szemem, hogy itt talán tényleg könnyű lesz a munka és sok a pénz. S ekkor láttam meg a feliratot, hogy árvaház...
~Neeee.... utálom a kisgyerekeket... nem leszep bébiszipter, ha ezt akarják. Nem fogok ganélyozni senkit...
De tovább közeledtem, hogy hááthaa... s megláttam a küldetést adó elég nagy npc-t.
Két taknyost kell elvinni egy párhoz... és azért kell vlaki, mert felrobbantották a konyhát...
~Nevetséges... ~ Gondoltam magamban, de gondoltam azért kérdezek is.
-Üdv. És mennyi lenne az a nagy összeg, amit kapok, hogy elvigyem a kölyköket? És ha ennyi az egész, hogy két gyereket elvigyek miért olyan nagy az összeg? Valami bűzlik Nekem. Vagy az a nagy összeg pár aranynál nem lenne több?
~Mennyi is az a sok? Mihez mérten sok? Biztos, h átverés... ilyen nem létezik. Könnyű munkáért nem kapunk soha sokat. Vagy keveset adnak, s tényleg könnyű lesz... vagy iszonyat nehéz lesz és talán azért megkapunk egy kisebb jutalmat. Már csak az a kérdés ha az utóbbi akkor egy könnyű küldihez képest kapunk sokat, vagy egy nehéz küldihez képest?
Kíváncsiságom győzött és elfogadtam a küldit, bár semmit se tudtam róla. És egy kisebb pihenő után el is indultam a küldi helyszinére fel kellett mennem az ötödik szintre, de örömömre a jó idő nem múlt. Az út eleg könnyű és kifejezetten feltöltött ez a jó idő. Szép táj-jó idő és senki se zaklat. Kicsit elmerülve a gondolataimban majd kiürítve elmémet csak élveztem az utazást.
~Ilyenkor észre sem veszem, hogy játékban vagyok. Sőt. Talán már a valóság lenne furcsa. Itt is már majdnem mindenkinek van élete. Vannak akik halásznak vadásznak elvannak békésen talán már boldogan is. És vannak akik nem is élvezik a dolgot, egyszerűen mindent megtesznek, hogy kiszabaduljanak és harcolnak folyamatosan. De ha már itt vagyunk, miért ne élvezzük is? Én ki se akarok innen jönni.
De elkdzetem közeledni a célomhoz és ahogy megpillantottam a megadott helyen álló hatalmas házat felcsillant a szemem, hogy itt talán tényleg könnyű lesz a munka és sok a pénz. S ekkor láttam meg a feliratot, hogy árvaház...
~Neeee.... utálom a kisgyerekeket... nem leszep bébiszipter, ha ezt akarják. Nem fogok ganélyozni senkit...
De tovább közeledtem, hogy hááthaa... s megláttam a küldetést adó elég nagy npc-t.
Két taknyost kell elvinni egy párhoz... és azért kell vlaki, mert felrobbantották a konyhát...
~Nevetséges... ~ Gondoltam magamban, de gondoltam azért kérdezek is.
-Üdv. És mennyi lenne az a nagy összeg, amit kapok, hogy elvigyem a kölyköket? És ha ennyi az egész, hogy két gyereket elvigyek miért olyan nagy az összeg? Valami bűzlik Nekem. Vagy az a nagy összeg pár aranynál nem lenne több?
_________________
- Pff:
- Nem tudom, csak van. Minek azt nem tudom. De van. Beleszólás nincs. Add fel. Fogadd el a vereséget és görgess tovább.
Robiizmus- Harcművész
- Hozzászólások száma : 90
Join date : 2016. Jun. 15.
Tartózkodási hely : Ahol épp van helyem :P
Karakterlap
Szint: 11
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Danee Vas. Nov. 11 2018, 13:32
Utóbb felmerült bennem a kérdés, hogyha senki sem ért rá a kölyköket kísérgetni, akkor mégis kinek volt ideje legyártani és kitenni azt a rendkívül provokatív hirdetést, aminek hatására ideballagtam.
Megmondom őszintén inkább csak a kíváncsiság hajtott, hogy mi ez az új humbuk, mi az amivel az egyszerű játékosokat hülyítené a rendszer, merthogy majd minden hónapra jutott valami hasonló parasztvakítás, amikről rendszerint kiderült, hogy a fele se igaz a díjazásnak.
De azért érdekelt, és időm is akadt egy kis sétára.
A nagy darab egy helyben toporgó npc láttán csak kicsordult a könnyem, s a nevetősre kanyarodott számszélét igyekeztek lehagyni, de egy kis nevetés, meg képzeletbeli vállveregetés után letöröltem őket egy mozdulattal
- Üdv - szipogtam mosolyogva, a nevetést visszafogva igazgattam meg vért alól kikandikáló felsőm szélét, hogy normálisabban nézzek ki
- Aha - igyekeztem kis komolyságot erőltetni magamra, de a mosoly nem hervadt le
- Oh, felrobbantották! - adtam hangot meglepődésemnek. Nem mindennap röpítenek levegőbe árvaházi ebédlőket egyszerű npc kölykök, az már egyszer biztos, de a scriptbe bármi belefér
Az indoklás nem is nagyon volt nekem fontos, csak a feladat
- Legyen, áll az alku - csaptam bele az npc tenyerébe, annak ellenére, hogy nem kezdeményezett semmilyen pacsit
Aztán a kollégához fordultam, akinek szintén ezt a küldetést próbálta az npc eladni. Ebbe az Aincradban nem csak én őszültem bele, úgy látszik. Rinne is, ez a srác is fehér üstökkel flangál, nem csak én, bár neki nem csak a haja ...
- Hagyd csak, nem egy ilyen küldetésen fogunk meggazdagodni, vámpír kollega, de azért engem furdal a kíváncsiság, hogy hátha mégis van valami csavar a történetben és több is lesz itt, mint egyszerű kísérgetés
- Danee - nyújtottam a kezem Robiizmusnak
Megmondom őszintén inkább csak a kíváncsiság hajtott, hogy mi ez az új humbuk, mi az amivel az egyszerű játékosokat hülyítené a rendszer, merthogy majd minden hónapra jutott valami hasonló parasztvakítás, amikről rendszerint kiderült, hogy a fele se igaz a díjazásnak.
De azért érdekelt, és időm is akadt egy kis sétára.
A nagy darab egy helyben toporgó npc láttán csak kicsordult a könnyem, s a nevetősre kanyarodott számszélét igyekeztek lehagyni, de egy kis nevetés, meg képzeletbeli vállveregetés után letöröltem őket egy mozdulattal
- Üdv - szipogtam mosolyogva, a nevetést visszafogva igazgattam meg vért alól kikandikáló felsőm szélét, hogy normálisabban nézzek ki
- Aha - igyekeztem kis komolyságot erőltetni magamra, de a mosoly nem hervadt le
- Oh, felrobbantották! - adtam hangot meglepődésemnek. Nem mindennap röpítenek levegőbe árvaházi ebédlőket egyszerű npc kölykök, az már egyszer biztos, de a scriptbe bármi belefér
Az indoklás nem is nagyon volt nekem fontos, csak a feladat
- Legyen, áll az alku - csaptam bele az npc tenyerébe, annak ellenére, hogy nem kezdeményezett semmilyen pacsit
Aztán a kollégához fordultam, akinek szintén ezt a küldetést próbálta az npc eladni. Ebbe az Aincradban nem csak én őszültem bele, úgy látszik. Rinne is, ez a srác is fehér üstökkel flangál, nem csak én, bár neki nem csak a haja ...
- Hagyd csak, nem egy ilyen küldetésen fogunk meggazdagodni, vámpír kollega, de azért engem furdal a kíváncsiság, hogy hátha mégis van valami csavar a történetben és több is lesz itt, mint egyszerű kísérgetés
- Danee - nyújtottam a kezem Robiizmusnak
Danee- Lovag
- Hozzászólások száma : 1932
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 32
Tartózkodási hely : Pest
Karakterlap
Szint: 43
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Ditto Vas. Nov. 11 2018, 15:38
Miután megjelent minitérképén a küldetés koordinátája, már tudta, hogy az az árvaházhoz vezet. Sok küdetést elvégzett már ott, mégsem emlékszik arra, hogy egyet is kihagyott volna, talán ez valami új időszakos event, amit a rendszer betett a játékba. Akkor viszont bizony meg kell lesnie Ditto Apónak is, hátha segítségére lehet az ott lévő játékosoknak, esetleg csurran, csöppen neki is valamicske XP.
Kezdő felszereléssel rendelkezett ugyan, fegyvere legalábbis nem csépelésre volt kitalálva, de azt írták a táblára, hogy kezdők is jelentkezhetnek, talán nem olyan nagy a küldetés erőssége, így megnézi, miről is lesz szó.
Az árvaházhoz érve vette észre, hogy két, talán nála magasabb szintű játékos már tárgyal a mosolygó NPC-vel, s ahogy közelebb ért, már biztosabbá is vált a feltevése.
- Üdvözletem. – lépett közelebb, majd menüjében felvette a küldetést és ő is végighallgatta a virtuális férfi mondandóját. Pár NPC gyermek felrobbantotta a konyhát, így nincs, aki elvigye az örökbe fogadott árvákat, a szülők pedig nem tudnak értük jönni? Ez több, mint gyanús Iroh számára, érti ő, hogy valamit ki kell találni a rendszernek háttérsztori alapul, de ez túl rejtélyes és logikátlan. Ha nem tudják elvinni őket, akkor miért nem teszik meg akkor, ha már végeztek a káosz elhárításával, felmérésével. Miért nem érnek rá a szülők, vagy akkor miért nem jönnek értük máskor? Itt több lessz, mint, egyszerű kísérgetés hegyen, völgyön át. Lehet nem csak farkasokkal és egyszerű erdei mobokkal fogja össze hozni őket a sors.
Úgy tűnik partyba kerül a másik két játékossal, s miután elkönyvelte magában a küldetés mibenlétét, feléjük is fordult.
- Üdvözöllek titeket. Ditto vagyok. Csatlakozhatom? – kérdezte kezét nyújtva a két fiatal felé.
- Nektek nem furcsák a küldetés körülményei? – tette hozzá vakarva kobakját.
Kezdő felszereléssel rendelkezett ugyan, fegyvere legalábbis nem csépelésre volt kitalálva, de azt írták a táblára, hogy kezdők is jelentkezhetnek, talán nem olyan nagy a küldetés erőssége, így megnézi, miről is lesz szó.
Az árvaházhoz érve vette észre, hogy két, talán nála magasabb szintű játékos már tárgyal a mosolygó NPC-vel, s ahogy közelebb ért, már biztosabbá is vált a feltevése.
- Üdvözletem. – lépett közelebb, majd menüjében felvette a küldetést és ő is végighallgatta a virtuális férfi mondandóját. Pár NPC gyermek felrobbantotta a konyhát, így nincs, aki elvigye az örökbe fogadott árvákat, a szülők pedig nem tudnak értük jönni? Ez több, mint gyanús Iroh számára, érti ő, hogy valamit ki kell találni a rendszernek háttérsztori alapul, de ez túl rejtélyes és logikátlan. Ha nem tudják elvinni őket, akkor miért nem teszik meg akkor, ha már végeztek a káosz elhárításával, felmérésével. Miért nem érnek rá a szülők, vagy akkor miért nem jönnek értük máskor? Itt több lessz, mint, egyszerű kísérgetés hegyen, völgyön át. Lehet nem csak farkasokkal és egyszerű erdei mobokkal fogja össze hozni őket a sors.
Úgy tűnik partyba kerül a másik két játékossal, s miután elkönyvelte magában a küldetés mibenlétét, feléjük is fordult.
- Üdvözöllek titeket. Ditto vagyok. Csatlakozhatom? – kérdezte kezét nyújtva a két fiatal felé.
- Nektek nem furcsák a küldetés körülményei? – tette hozzá vakarva kobakját.
![[JK] Erdőn át, hegyen át Saoadv21](https://i.servimg.com/u/f71/20/00/40/57/saoadv21.jpg)
Ditto- Lovag
- Hozzászólások száma : 140
Join date : 2018. Oct. 28.
Karakterlap
Szint: 21
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Penelope Szer. Nov. 14 2018, 20:22
Penelope és Thulon talán elsőnek lát ilyen interaktív plakátot, így hamar felkeltette az érdeklődésüket. Megálltak és olvasni kezdtek, vagy legalábbis az idomár, hiszen a petről még nem tudni, pontosan mire is képes. Amikor az megszólította a lányt, az átnézett a vállai fölött, kinek is szólhat, de nem látott senkit, így ímmel-ámmal de ráfogta, hogy a pethez is beszél.
A mondat további része csábító is volna, de karakterünket nem ejtették ennyire a fejére. Rögtön csapdát vagy átverést szimatolt a dologban, viszont nem állt olyan kényelmi helyzetben, hogy válogasson.
- Nekem ez nem tetszik. – Jegyezte meg Penelope, inkább magának, mint társának.
Thulon pedig egy morgással konstatálta, hogy ossztja az idomárlány véleményét.
- De, nincs szintkorlát... – Érvel. A pet pedig biccent, hisz elég sűrűn estek abba a hibába, hogy vagy lekéstek egy-egy küldetést, vagy csak nagyobb szintűeket, esetleg olyan szintre hívtak játékosokat, ahova nekik még nincs belépési joguk. A lány felsóhajtott.
- Lelépünk, a legkisebb gyanús megmozdulásra, oké? – Pillantott a petre, aki biccentéssel egyetértését adta.
- Nos, akkor kalandra fel! – Mosolygott a kis lényre, aki ugyan nem viszonozta, de örült, hogy parnere egyre könnyebben hoz döntéseket.
Lenyitotta a menüt, felvette a küldetést, majd elindult a kiadott koordinátára. Az őszi hűs levegőben, a fák tarka lombkoronája alatt, egész kellemes utuk volt. Bár az feltűnt Penelopenak, hogy meglehetősen kevés, vagy legalábbis a bejelentkezéséhez képest kevés játékossal találkozott. Nem mondhatni, hogy nincs élet, de az akkori nyüzsgéshez képest most valahogy megtizedelve érezte a „kolóniát”. Bár felvetette magának, hogy nyilván csak eloszlottak a szinteken, mégis fogalma sincs, mennyi játékos tűnt már el azóta a játékból. És a Black Ironról még csak nem is hallott, bár ha tudna róla, sem biztos, hogy volna elég lélekenergiája megnézni azt.
A gondolatai még mindig melankolikusak voltak és főleg a negatív oldalát látta meg a dolgoknak, hiszen egy ekkora sorsfordulatot, senki sem dolgozna fel egyik napról a másikra, nem?
A térkép szerint megérkeztek a kiadott koordinátákra, körbenéztek, ugyan részletet nem tárt eléjük a küldetés, most viszont kezdtek mindketten rosszat sejteni. Az idős npc-t gyanakodva hallgatta végig, és bár nincs problémája a gyerekekkel, vélhetően azért mert részben még ő is az, és titkos vágyai is voltak egy testvérről. A küldetés nyilvánvalóvá tette a feladatot. Nem tűnt vészesnek, és részletekbe pedig szándékosan nem gondolt bele. Ugyan kellő óvatossággal kezelte, de eléggé távol tartotta magát attól, hogy mély filozófiai tartalmakat keressen egy ilyen küldetésben. Messzire menő következtetéseket, pedig feleslegesnek tartott levonni.
- Itt vagyok, állok rendelkezésére. - Mosolyodott el. Majd amint elfogadta a küldetést, másik három tag jelent meg a partyban.
~ Remek... társak...~ Nem volt túl derűlátó ez ügyben. Érezte, hogy csak bonyolítani fogják a feladatát. Nem volt mit tenni, a felesleges rajta bosszankodni vagy ellenállni. Mosolyogva lépett oda a férfigárdához.
- Sziasz..tok..? - Nézett végig a leendő társain. Akadt közben egy fehér hajú féfri, egy talpig páncél pasas? És egy idős úr, aki vélhetően csak megváltoztatta a külsejét valamivel. Hiszen ilyen idősen nem illik ilyenekkel játszani.
A mondat további része csábító is volna, de karakterünket nem ejtették ennyire a fejére. Rögtön csapdát vagy átverést szimatolt a dologban, viszont nem állt olyan kényelmi helyzetben, hogy válogasson.
- Nekem ez nem tetszik. – Jegyezte meg Penelope, inkább magának, mint társának.
Thulon pedig egy morgással konstatálta, hogy ossztja az idomárlány véleményét.
- De, nincs szintkorlát... – Érvel. A pet pedig biccent, hisz elég sűrűn estek abba a hibába, hogy vagy lekéstek egy-egy küldetést, vagy csak nagyobb szintűeket, esetleg olyan szintre hívtak játékosokat, ahova nekik még nincs belépési joguk. A lány felsóhajtott.
- Lelépünk, a legkisebb gyanús megmozdulásra, oké? – Pillantott a petre, aki biccentéssel egyetértését adta.
- Nos, akkor kalandra fel! – Mosolygott a kis lényre, aki ugyan nem viszonozta, de örült, hogy parnere egyre könnyebben hoz döntéseket.
Lenyitotta a menüt, felvette a küldetést, majd elindult a kiadott koordinátára. Az őszi hűs levegőben, a fák tarka lombkoronája alatt, egész kellemes utuk volt. Bár az feltűnt Penelopenak, hogy meglehetősen kevés, vagy legalábbis a bejelentkezéséhez képest kevés játékossal találkozott. Nem mondhatni, hogy nincs élet, de az akkori nyüzsgéshez képest most valahogy megtizedelve érezte a „kolóniát”. Bár felvetette magának, hogy nyilván csak eloszlottak a szinteken, mégis fogalma sincs, mennyi játékos tűnt már el azóta a játékból. És a Black Ironról még csak nem is hallott, bár ha tudna róla, sem biztos, hogy volna elég lélekenergiája megnézni azt.
A gondolatai még mindig melankolikusak voltak és főleg a negatív oldalát látta meg a dolgoknak, hiszen egy ekkora sorsfordulatot, senki sem dolgozna fel egyik napról a másikra, nem?
A térkép szerint megérkeztek a kiadott koordinátákra, körbenéztek, ugyan részletet nem tárt eléjük a küldetés, most viszont kezdtek mindketten rosszat sejteni. Az idős npc-t gyanakodva hallgatta végig, és bár nincs problémája a gyerekekkel, vélhetően azért mert részben még ő is az, és titkos vágyai is voltak egy testvérről. A küldetés nyilvánvalóvá tette a feladatot. Nem tűnt vészesnek, és részletekbe pedig szándékosan nem gondolt bele. Ugyan kellő óvatossággal kezelte, de eléggé távol tartotta magát attól, hogy mély filozófiai tartalmakat keressen egy ilyen küldetésben. Messzire menő következtetéseket, pedig feleslegesnek tartott levonni.
- Itt vagyok, állok rendelkezésére. - Mosolyodott el. Majd amint elfogadta a küldetést, másik három tag jelent meg a partyban.
~ Remek... társak...~ Nem volt túl derűlátó ez ügyben. Érezte, hogy csak bonyolítani fogják a feladatát. Nem volt mit tenni, a felesleges rajta bosszankodni vagy ellenállni. Mosolyogva lépett oda a férfigárdához.
- Sziasz..tok..? - Nézett végig a leendő társain. Akadt közben egy fehér hajú féfri, egy talpig páncél pasas? És egy idős úr, aki vélhetően csak megváltoztatta a külsejét valamivel. Hiszen ilyen idősen nem illik ilyenekkel játszani.
_________________
|Háttérszín:#badcfe| |Beszédszín:#ffff00| |Pet:#eab551|
Penelope- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 40
Join date : 2018. Oct. 27.
Karakterlap
Szint: 20
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Joey Chrome Csüt. Nov. 15 2018, 18:41
- *750 arany lenne a jutalom, de a szülők talán adnak még hozzá egy kicsit! - feleli Robiizmusnak az NPC. - S azért, mert minden gyerek drága kincs! - valahogy belegondolva nekem se volt jó ez a szóvicc. De a lényeg, hogy jelenlegi anyagi helyzeteket figyelembe véve 750 arany nem kis összeg... Türelmesen megvárja, míg megismerkedtek egymással, s Robiizmus, Ditto és Penelope is belemegy a dologba (mivel Danee már elfogadta).
- Áll az alku! Mindjárt jövök! - el is tűnik az épületben. Amíg vártok, beszélgethettek, hogypéldául kinek mi a hobbija, mi a kedvenc színe, stb. 10 perc múlva meg is jön a két gyerekkel. Az egyik egy kislány, a másik meg egy kisfiú.
Óh igen... MEGLEPETÉS! Kisbabákat kell elvinni! Várom erre a reakcióitokat.
* IC kapjátok csak meg, OOC rendszer szerint kaptok pénzt és EXP-et. Annyival lehet kimagyarázni, hogy hova lett az esetlelges hányzó összeg, hogy pl kocsmáztatok egy jó nagyot.
- valahogy belegondolva nekem se volt jó ez a szóvicc. De a lényeg, hogy jelenlegi anyagi helyzeteket figyelembe véve 750 arany nem kis összeg... Türelmesen megvárja, míg megismerkedtek egymással, s Robiizmus, Ditto és Penelope is belemegy a dologba (mivel Danee már elfogadta).- Áll az alku! Mindjárt jövök! - el is tűnik az épületben. Amíg vártok, beszélgethettek, hogypéldául kinek mi a hobbija, mi a kedvenc színe, stb. 10 perc múlva meg is jön a két gyerekkel. Az egyik egy kislány, a másik meg egy kisfiú.
Óh igen... MEGLEPETÉS! Kisbabákat kell elvinni! Várom erre a reakcióitokat.
* IC kapjátok csak meg, OOC rendszer szerint kaptok pénzt és EXP-et. Annyival lehet kimagyarázni, hogy hova lett az esetlelges hányzó összeg, hogy pl kocsmáztatok egy jó nagyot.
Joey Chrome- Lovag
- Hozzászólások száma : 934
Join date : 2013. Feb. 11.
Karakterlap
Szint: 30
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Robiizmus Pént. Nov. 16 2018, 22:23
Miután megérkeztem és feltettem a kérdésemet a küldetéssel kapcsolatban máris megjelent egy álig páncélban Ő is végighalgatván regalát is a kérdésemre logikussan...
~vámpír kollega!?!? Mondjuk... hízelgő... talán... jó egynek elmegy.
Nyújtotta a kezét és be is mutatkozott s én se tettem másképp.
-Robiizmus a nevem. De elég a Robi, ha hosszúnak érzed az izmussal megtoldva. Nem szektás indokból vagy hasonlóból, csak izmus utótaggal nem igen rohangálnak még ílyen helyen sem. És a vámpír bár tetszik, de azért nem lenne jó elégni a napon
S nézem, hogy jön egy "tapasztaltabb" játékos, legalábbis abból kiindulva, hogy idős úrnak tűnik. Aztán ki tudja, hogy tényleg idős -e vagy sem. S Danee-nek intek, hogy jön még valaki.
Végig hallgatja a bácsika is az alap szöveget, majd felén fordul s köszönt minket.
-Üdvözlöm, hát Én megnem mondhatom, hogy milyen küldetésben vehet részt, ha érez magában még elég erőt nekiindulni. - nem gúnyosnak szántam bár így vissza gondolva a hirtelen kimondott szavak elég gúnyosnak tetszettek, de nem volt ilyesmi a célom. Csupán őszíntén beszéltem. -Én Robiizmus vagyok. Ha hosszú csak Robi is megteszi. De kissé furcsa számomra is a küldetés, de majd kiderül.
De miközben dumáltunk kicsit megérkezett egy újjabb utitárs... kezd kissé olyan érzésem lenni, hogy kicsit sokan leszünk. De négyen talán még elférünk... de legalább most olyan társa tettem szert, akire azért ránézni felüdülés a szemnek. A bádogember és a télapó nem a kedvenc "mesehőseim".
-Szervusz. Robiizmus vagyok, ha hosszú lehet Robi. Tanácsolnám, hogy mind mutatkozzunk most be úgy, hogy a szerintünk legfontosabb információkat megadjuk magunkról illetve party-ba is léphetnénk talán. Nem igen van tapasztalatom csapatszervezésben szóval ezt a feladatot hárítom. Harcművész vagyok. Még csak 9es szintű. Egy csúnya hiba miatt nem volt lehetőségem fejlődni, így elmaradtam mint az elhízás Afrikában... a humorom egyesek szerint nem túl megnyerő. Leginkább erőre és gyorsaságra építek. Egy képességemmel a villámtáccal leegyszerüsítve tudok portálni egy bizonyos távolságon belül. Támadni közben nem tudok de kitérésre vagy mögéjutásra tökéletes.
S most az NPC fele Nekem a feltett kérdésemre, s hozzá fűzött egy kissé fájdalmas, de kifejezetten jó viccet.
-Akkor kezet rá.
Feleltem az NPC-nek, hogy elfogadom a feladatot. S amint mindenki hasonlóan vagy másképp döntött elviharzott s kihozott két csecsemőt...
~Ez most vicc ugye?...
Aggódva pillantok a hölgyemény társunkra.
-Én nem értek a babákhoz... s tejem sincs amit tudnék Nekik adni...
Amint kimondtam éreztem, hogy valőszínűleg ezzel se fogok sok barátot szerezni...
-Már nem azért mondtam... -próbáltam menteni a menthetőt.. - csak semennyire nem értek hozzájuk... és őszíntén nem is akarok túlságosan... azt hittem, h legalább sétálóképesek lesznek... néha előbb beszélek mint gondolkozok, de az biztos, hogy őszíntén reagálok... ha ez valamit segít a dolgon
Egy kicsit hátrébb húzódtam valami árnyék alá így jelezvén, hogy értelmesen nem tudok a továbbiakban részt venni a csevelyben, de hallgatok mindenkit.
~vámpír kollega!?!? Mondjuk... hízelgő... talán... jó egynek elmegy.
Nyújtotta a kezét és be is mutatkozott s én se tettem másképp.
-Robiizmus a nevem. De elég a Robi, ha hosszúnak érzed az izmussal megtoldva. Nem szektás indokból vagy hasonlóból, csak izmus utótaggal nem igen rohangálnak még ílyen helyen sem. És a vámpír bár tetszik, de azért nem lenne jó elégni a napon
S nézem, hogy jön egy "tapasztaltabb" játékos, legalábbis abból kiindulva, hogy idős úrnak tűnik. Aztán ki tudja, hogy tényleg idős -e vagy sem. S Danee-nek intek, hogy jön még valaki.
Végig hallgatja a bácsika is az alap szöveget, majd felén fordul s köszönt minket.
-Üdvözlöm, hát Én megnem mondhatom, hogy milyen küldetésben vehet részt, ha érez magában még elég erőt nekiindulni. - nem gúnyosnak szántam bár így vissza gondolva a hirtelen kimondott szavak elég gúnyosnak tetszettek, de nem volt ilyesmi a célom. Csupán őszíntén beszéltem. -Én Robiizmus vagyok. Ha hosszú csak Robi is megteszi. De kissé furcsa számomra is a küldetés, de majd kiderül.
De miközben dumáltunk kicsit megérkezett egy újjabb utitárs... kezd kissé olyan érzésem lenni, hogy kicsit sokan leszünk. De négyen talán még elférünk... de legalább most olyan társa tettem szert, akire azért ránézni felüdülés a szemnek. A bádogember és a télapó nem a kedvenc "mesehőseim".
-Szervusz. Robiizmus vagyok, ha hosszú lehet Robi. Tanácsolnám, hogy mind mutatkozzunk most be úgy, hogy a szerintünk legfontosabb információkat megadjuk magunkról illetve party-ba is léphetnénk talán. Nem igen van tapasztalatom csapatszervezésben szóval ezt a feladatot hárítom. Harcművész vagyok. Még csak 9es szintű. Egy csúnya hiba miatt nem volt lehetőségem fejlődni, így elmaradtam mint az elhízás Afrikában... a humorom egyesek szerint nem túl megnyerő. Leginkább erőre és gyorsaságra építek. Egy képességemmel a villámtáccal leegyszerüsítve tudok portálni egy bizonyos távolságon belül. Támadni közben nem tudok de kitérésre vagy mögéjutásra tökéletes.
S most az NPC fele Nekem a feltett kérdésemre, s hozzá fűzött egy kissé fájdalmas, de kifejezetten jó viccet.
-Akkor kezet rá.
Feleltem az NPC-nek, hogy elfogadom a feladatot. S amint mindenki hasonlóan vagy másképp döntött elviharzott s kihozott két csecsemőt...
~Ez most vicc ugye?...
Aggódva pillantok a hölgyemény társunkra.
-Én nem értek a babákhoz... s tejem sincs amit tudnék Nekik adni...
Amint kimondtam éreztem, hogy valőszínűleg ezzel se fogok sok barátot szerezni...
-Már nem azért mondtam... -próbáltam menteni a menthetőt.. - csak semennyire nem értek hozzájuk... és őszíntén nem is akarok túlságosan... azt hittem, h legalább sétálóképesek lesznek... néha előbb beszélek mint gondolkozok, de az biztos, hogy őszíntén reagálok... ha ez valamit segít a dolgon
Egy kicsit hátrébb húzódtam valami árnyék alá így jelezvén, hogy értelmesen nem tudok a továbbiakban részt venni a csevelyben, de hallgatok mindenkit.
_________________
- Pff:
- Nem tudom, csak van. Minek azt nem tudom. De van. Beleszólás nincs. Add fel. Fogadd el a vereséget és görgess tovább.
Robiizmus- Harcművész
- Hozzászólások száma : 90
Join date : 2016. Jun. 15.
Tartózkodási hely : Ahol épp van helyem :P
Karakterlap
Szint: 11
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Danee Szomb. Nov. 17 2018, 15:21
- Rendben Robi - alig hogy kezet ráztunk újabb valaki érkezett.
Egy öreg fószer: rögtön kapcsoltam, hogy biztos a következő npc, aki majd iránymutatást ad a küldetéssel kapcsolatban.
Aztán észrevettem szörnyű tévedésem első jelét: indikátor, zöld indikátor
- Üdv Ditto-san - hajoltam meg az etikettnek megfelelően
De mit keres egy ilyen idős ember a játékban? Vagy csak idősnek néz ki, de valójában ... ?
- Ditto-san, ne vegye sértésnek, de Ön is kapott egy tükröt kezdéskor, amit én/mi Kayaba tükrének is nevezünk:
- Belenézett?
De milyen fura okból készítene valaki magának ilyen idős avatárt? Talán megtetszett neki egy másik játékból vagy a tv-ből?
Miközben ezen töprengtem az idevezető út felől vékonyka, bátortalan hang csendült fel.
Komolyan: a legrosszabbra számítottam, mert ezek után csak is valami kifordított dolog jöhetett. Egy japán átlaghoz képest is alacsony, elhízott, kopaszodó30hoz közelítő férfiú.
- Oh, hello - csak pislogtam, hogy ezúttal nem nevetett a szemembe a sors és a vékonyka hang egy nádszál vékony lánytól jött, ráadásul a kifejezetten szebbik fajtából.
Bár a tükör ... nem, nem!
Elhessegettem a cinikus gondolatokat.
Aztán leszállították nekünk a "Árut".
- Ez most komoly? - néztem egyik "gyerekről" a másikra
- Öm, Ditto-san, neked biztos van tapasztalatod az ilyen korú gyerekekkel, gondolom már biztos nagypapa vagy, ha a külső nem csal. Jól hiszem? - észre se vettem, ahogy egyik pillanatról átváltottam informálisra
Szívesen rátoltam volna a munka ezen részét a lányra is, de nem tűnt anyakorúnak, sem pedig anyáskodó lánytestvér típusnak, inkább az eminens tanuló lengte körül, azok pedig rendszerint nulla tapasztalattal rendelkeznek szociális téren
- Én... megyek előre és biztosítom az előrehaladást! - osztottam le gyorsan magamnak a jelen helyzetben legkevésbé problémásabb feladatot. Nem akartam még annyira se belemenni a szabadkozásba, mint Robi
- Amúgy Danee vagyok, akinek még nem mutatkoztam be!
Egy öreg fószer: rögtön kapcsoltam, hogy biztos a következő npc, aki majd iránymutatást ad a küldetéssel kapcsolatban.
Aztán észrevettem szörnyű tévedésem első jelét: indikátor, zöld indikátor
- Üdv Ditto-san - hajoltam meg az etikettnek megfelelően
De mit keres egy ilyen idős ember a játékban? Vagy csak idősnek néz ki, de valójában ... ?
- Ditto-san, ne vegye sértésnek, de Ön is kapott egy tükröt kezdéskor, amit én/mi Kayaba tükrének is nevezünk:
- Belenézett?
De milyen fura okból készítene valaki magának ilyen idős avatárt? Talán megtetszett neki egy másik játékból vagy a tv-ből?
Miközben ezen töprengtem az idevezető út felől vékonyka, bátortalan hang csendült fel.
Komolyan: a legrosszabbra számítottam, mert ezek után csak is valami kifordított dolog jöhetett. Egy japán átlaghoz képest is alacsony, elhízott, kopaszodó30hoz közelítő férfiú.
- Oh, hello - csak pislogtam, hogy ezúttal nem nevetett a szemembe a sors és a vékonyka hang egy nádszál vékony lánytól jött, ráadásul a kifejezetten szebbik fajtából.
Bár a tükör ... nem, nem!
Elhessegettem a cinikus gondolatokat.
Aztán leszállították nekünk a "Árut".
- Ez most komoly? - néztem egyik "gyerekről" a másikra
- Öm, Ditto-san, neked biztos van tapasztalatod az ilyen korú gyerekekkel, gondolom már biztos nagypapa vagy, ha a külső nem csal. Jól hiszem? - észre se vettem, ahogy egyik pillanatról átváltottam informálisra
Szívesen rátoltam volna a munka ezen részét a lányra is, de nem tűnt anyakorúnak, sem pedig anyáskodó lánytestvér típusnak, inkább az eminens tanuló lengte körül, azok pedig rendszerint nulla tapasztalattal rendelkeznek szociális téren
- Én... megyek előre és biztosítom az előrehaladást! - osztottam le gyorsan magamnak a jelen helyzetben legkevésbé problémásabb feladatot. Nem akartam még annyira se belemenni a szabadkozásba, mint Robi
- Amúgy Danee vagyok, akinek még nem mutatkoztam be!
Danee- Lovag
- Hozzászólások száma : 1932
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 32
Tartózkodási hely : Pest
Karakterlap
Szint: 43
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Ditto Hétf. Nov. 19 2018, 16:48
Ditto Apó sikeresen elfogadta a küldetést és újdonsült társai felé fordult. Érdekes társaságnak bizonyult számára eddig, egy a felszereléséből ítélve egy magasabb szintű lovag és egy kicsit alacsonyabb szintű szószátyár harcművész, persze nem zavarta a férfit egyáltalán, hiszen, még ha nem is fognak jól kijönni egymással, egy küldetés erejéig kell kibírniuk a frissen verbuválódott szövetséget.
Mielőtt folytathatták volna a beszélgetést, megérkezett a csapat negyedik tagja, egy hölgy. Nem meglepő, minden valamire való kalandozó csapatnak tagja egy fiatal, dekoratív leányzó is, legalábbis Ditto unokája mindig valami hasonlót motyogott, mikor ilyen játékokkal töltötte az időt.
- Üdvözöllek. - mosolygott az Apó barátságosan a lány felé, majd, mint ahogy az várható volt, záporozni kezdtek felé a kérdések korát illetően. Már nem zavarta ez őt különösebben. A játék elején, hogy minél több partiba beleférjen, jött kitalált baromságokkal, minthogy egy küldetés eredményeként kapta ezt az avatárt, miután egy boszorkány elátkozta, vagy, hogy átverték, miután üzletelt egy kereskedővel.
- Üdv Robi, nyugalom, a játékban nem számít, milyen idős vagy, a testi adottságok itt nem érvényesülnek. Ha a valódi testemmel kellene harcba szállnom, hát azt hiszem, nem lenne túl sok sikerélményem, valóban. - kacagott fel bohókásan a harcművész gúnyos megjegyzésére. Ezután a másik lovag, Danee felé fordult, ki kicsit komolyabb kérdéssel kereste fel az agg úr figyelmét.
- Igen, belenéztem a tükörbe. Hogy mit keresek itt? Az egy elég szomorú és negatív érzelmekkel teli történet, maradjunk annyiban, hogy nyugdíjas éveimet nem tudtam mivel eltölteni. - mosolygott bohókásan a lovagra, majd a kérdések megválaszolását az NPC szakította félbe, kezében hozva a szállítmányozásra váró gyerekeket.
~ Csecsemők? Hajjajj. ~ Csodálkozott, mikor meglátta az apróságokat.
~ Ezért ilyen nagy a fizetség. ~ bólintott végül megértően, majd az NPC-re meredt a tekintete, száját szóra is nyitotta.
- A 750 arany fejenként értendő? – próbálkozott az öreg, majd Danee javaslatára oldalra kapta a fejét.
- Igen, van unokám, a felvetésed helyes és van is benne logika. – válaszolt megértően Ditto Apó, majd elnézve az összegyűlt társaságot a következő terv ötlött fel benne.
- Az a meglátásom, hogy közülünk Danee a legerősebb, már ami a felszerelését illeti, lovaghoz hasonlóan látom a különbséget eszközeink között, ő menjen elöl. – kezdte mondandóját a férfira mosolyogva.
- Mivel Robi közölte, hogy ő 9. szintű, így javaslom, ő vigye a másik gyermeket és a Hölgy védené a hátunkat, hiszen a kis állat barátjával talán neki menne ez a legjobban. – fejezte be tervének részletezését, várva a reakciókat.
- Egyébként én 18. szintű vagyok, szintén Lovag. Specialitásom mások védelme és támogatása. – tette még hozzá.
Mielőtt folytathatták volna a beszélgetést, megérkezett a csapat negyedik tagja, egy hölgy. Nem meglepő, minden valamire való kalandozó csapatnak tagja egy fiatal, dekoratív leányzó is, legalábbis Ditto unokája mindig valami hasonlót motyogott, mikor ilyen játékokkal töltötte az időt.
- Üdvözöllek. - mosolygott az Apó barátságosan a lány felé, majd, mint ahogy az várható volt, záporozni kezdtek felé a kérdések korát illetően. Már nem zavarta ez őt különösebben. A játék elején, hogy minél több partiba beleférjen, jött kitalált baromságokkal, minthogy egy küldetés eredményeként kapta ezt az avatárt, miután egy boszorkány elátkozta, vagy, hogy átverték, miután üzletelt egy kereskedővel.
- Üdv Robi, nyugalom, a játékban nem számít, milyen idős vagy, a testi adottságok itt nem érvényesülnek. Ha a valódi testemmel kellene harcba szállnom, hát azt hiszem, nem lenne túl sok sikerélményem, valóban. - kacagott fel bohókásan a harcművész gúnyos megjegyzésére. Ezután a másik lovag, Danee felé fordult, ki kicsit komolyabb kérdéssel kereste fel az agg úr figyelmét.
- Igen, belenéztem a tükörbe. Hogy mit keresek itt? Az egy elég szomorú és negatív érzelmekkel teli történet, maradjunk annyiban, hogy nyugdíjas éveimet nem tudtam mivel eltölteni. - mosolygott bohókásan a lovagra, majd a kérdések megválaszolását az NPC szakította félbe, kezében hozva a szállítmányozásra váró gyerekeket.
~ Csecsemők? Hajjajj. ~ Csodálkozott, mikor meglátta az apróságokat.
~ Ezért ilyen nagy a fizetség. ~ bólintott végül megértően, majd az NPC-re meredt a tekintete, száját szóra is nyitotta.
- A 750 arany fejenként értendő? – próbálkozott az öreg, majd Danee javaslatára oldalra kapta a fejét.
- Igen, van unokám, a felvetésed helyes és van is benne logika. – válaszolt megértően Ditto Apó, majd elnézve az összegyűlt társaságot a következő terv ötlött fel benne.
- Az a meglátásom, hogy közülünk Danee a legerősebb, már ami a felszerelését illeti, lovaghoz hasonlóan látom a különbséget eszközeink között, ő menjen elöl. – kezdte mondandóját a férfira mosolyogva.
- Mivel Robi közölte, hogy ő 9. szintű, így javaslom, ő vigye a másik gyermeket és a Hölgy védené a hátunkat, hiszen a kis állat barátjával talán neki menne ez a legjobban. – fejezte be tervének részletezését, várva a reakciókat.
- Egyébként én 18. szintű vagyok, szintén Lovag. Specialitásom mások védelme és támogatása. – tette még hozzá.
Ditto- Lovag
- Hozzászólások száma : 140
Join date : 2018. Oct. 28.
Karakterlap
Szint: 21
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Penelope Kedd Nov. 20 2018, 21:05
Csatlakozott a többiekhez, majd csendben figyelte az eseményeket. A páncélos fiú arra a következtetésre jutott, mint ő, így kifejezetten fülelt a válaszokra. Egy pillanatra amikor az apó a szomorú mivoltára hozta fel a figyelmet, elgondolkodott, hogy talán mégis igaz lehet. Amikor kihozták a csemetéket bár meglepődött ugyan, de ez nem tartott sokáig, hamar felfigyelt a dolgok pozitív oldalára.
- Nézd a jó oldalát, legalább nem kell szaladgálni utána, és könyörögni, hogy viselkedjenek. – Szólaltam fel Danee kisebb kiakadására. Az öreg, rögtön a pénz részét firtatta, és nem hazudok, Penelopet is igen foglalkoztatta a kérdés. Ditto-apó hamar fel is állított egy stratégiát, ami logikus és érthető, bár Penelope számára nem túl kedvező.
- Vétózom. Én akarom vinni az egyiküket. – Jelentette ki, szinte ellentmondást nem tűrő hangon Ditto-apó szemébe nézve. Ugyan míg a férfiak berozsáltak a „nemes” feladattól, addig ő, talá női mivoltát tekintve szívesen vállalkozott a csemeték gondozására.
- Tizenötös szintnek felelek meg és... specialitásom... a rejtőzködés. – Nem volt benne biztos, hogy ilyen információkat tényleg meg kellene osztani, de mivel az öreg elsőnek adta be a derekát a csapatépítésre, így ő nem fogja rontani a lehetőségeit. Ha a többiek belementek, átvette az egyik csecsemőt és ha mindenki felkészült, elindultak a megfelelő koordináták felé. Ha pedig nem, akkor csakis úgy engedett, ha logikus és elfogadható érvet állítottak szembe az övével.
- Nem fér a fejembe,... hogy tud két ilyen apróság tüzet gyújtani... – Bár nyilvánvaló volt, hogy nem ők voltak. Remélte legalábbis. Viszont elgondolkodott, megnézte a csemeték indikátorát, tényleg npc-k-e, valamint a kezében lévő babának a kezét megfogva, az ujját gyengéden kifeszítve, megpróbált előhívni egy menüt, ahogy az a játékosoknál a gyakorlatban működik.
- Nézd a jó oldalát, legalább nem kell szaladgálni utána, és könyörögni, hogy viselkedjenek. – Szólaltam fel Danee kisebb kiakadására. Az öreg, rögtön a pénz részét firtatta, és nem hazudok, Penelopet is igen foglalkoztatta a kérdés. Ditto-apó hamar fel is állított egy stratégiát, ami logikus és érthető, bár Penelope számára nem túl kedvező.
- Vétózom. Én akarom vinni az egyiküket. – Jelentette ki, szinte ellentmondást nem tűrő hangon Ditto-apó szemébe nézve. Ugyan míg a férfiak berozsáltak a „nemes” feladattól, addig ő, talá női mivoltát tekintve szívesen vállalkozott a csemeték gondozására.
- Tizenötös szintnek felelek meg és... specialitásom... a rejtőzködés. – Nem volt benne biztos, hogy ilyen információkat tényleg meg kellene osztani, de mivel az öreg elsőnek adta be a derekát a csapatépítésre, így ő nem fogja rontani a lehetőségeit. Ha a többiek belementek, átvette az egyik csecsemőt és ha mindenki felkészült, elindultak a megfelelő koordináták felé. Ha pedig nem, akkor csakis úgy engedett, ha logikus és elfogadható érvet állítottak szembe az övével.
- Nem fér a fejembe,... hogy tud két ilyen apróság tüzet gyújtani... – Bár nyilvánvaló volt, hogy nem ők voltak. Remélte legalábbis. Viszont elgondolkodott, megnézte a csemeték indikátorát, tényleg npc-k-e, valamint a kezében lévő babának a kezét megfogva, az ujját gyengéden kifeszítve, megpróbált előhívni egy menüt, ahogy az a játékosoknál a gyakorlatban működik.
_________________
|Háttérszín:#badcfe| |Beszédszín:#ffff00| |Pet:#eab551|
Penelope- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 40
Join date : 2018. Oct. 27.
Karakterlap
Szint: 20
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Joey Chrome Szomb. Dec. 08 2018, 15:22
OFF: bocsi a késésért!
ON:
Miközben tanakodtok, hogy legyen, az NPC még hozza a cuccokat a kicsikhez, akiket átmenetileg Ditto apónak adott. Tudjátok, pelenka, takaró, cumisüveg, ilyesmit. A kisfiú nagy boci szemekkel nézte az öregapót, a kislány meg már meg is húzta a szakállát.
- S ide kell vinni őket... - s a térkép be is jelzett egy helyet, ami igen messze van. Hupsz. Remélitek van annyi pelenka, ami kibírja ezt az utat. Most már csak el kéne dönteni, hogy hogyan lesz az utazás, ki visz a kicsiket, ki lesz hátul, stb. Még sötétedés előtt kell ugyanis egy erdőn is átkelni.
ON:
Miközben tanakodtok, hogy legyen, az NPC még hozza a cuccokat a kicsikhez, akiket átmenetileg Ditto apónak adott. Tudjátok, pelenka, takaró, cumisüveg, ilyesmit. A kisfiú nagy boci szemekkel nézte az öregapót, a kislány meg már meg is húzta a szakállát.
- S ide kell vinni őket... - s a térkép be is jelzett egy helyet, ami igen messze van. Hupsz. Remélitek van annyi pelenka, ami kibírja ezt az utat. Most már csak el kéne dönteni, hogy hogyan lesz az utazás, ki visz a kicsiket, ki lesz hátul, stb. Még sötétedés előtt kell ugyanis egy erdőn is átkelni.
Joey Chrome- Lovag
- Hozzászólások száma : 934
Join date : 2013. Feb. 11.
Karakterlap
Szint: 30
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Robiizmus Hétf. Dec. 10 2018, 22:37
Ahogy haladtak a dolgok szerencsére senki se vette komolyan a hirtelen jött marhaságaimat és igy kissé megnyugodtam. De ahogy meghallottam, hogy én vagyok a legalacsonyabb szintű játékos összeszorúlt a gyomrom.
~Ez így nem fair... bár nem sokkal nagyobb szintűek, de ez bőven elég.
Mikor az Apó felvetette, hogy én vigyem az egyik csecsemőt megint csak jobban rátett a gyomorgörcsre.
-Bár igaz ami igaz tényleg ez lenne a csapatunk szempontjából a legbölcsebb, ha tamadásra számítunk... ehh... hagyjuk nincs kivetni valóm. Így lesz a legjobb talán.
Ekkor Penelope közbeszólt, hogy Ő viszi a másik gyermeket és szinte hallatszódott, ahogy a kő lezuhant a szívemről. Viszont ki sem akartam bújni a dolog alól, mert bár jobb szeretek inkább életveszélyesen harcolni mintsem babákra biztonságban vigyázni, mégis. Most nem magamra kell gondolnom és a szórakozásomra... mert abba ha nagyobb ellenféllel vagy ellenfelekkel találkozunk és miattam valami baj lenne nem csak a küldi és én bukhatok... ezért szeretek inkább egyedül lenni. De NEM csecsemőkkel... ><
-Ha viszi a leány az egyik babát, mivel a csapatnak tényleg jobb lehet így... vihetem a másik... gyereket...
Nyeltem egy hatalmasat.
~Ha erre tényleg megkapom a kölyköt... fhu...
Ekkor bár már mióta megy a játék és bent vagyok hirtelen eltűnt minden irányíthatatlan agresszióm és kilegésem most mégis alig bírtam megfékezni magamat, mert iszonyatossan elkapott az ideg és harcolhatnékom támadt.
Halkabban, de sokkal komolyabban, talán durvábban is szóba fogtam még utoljára legalábbis ezen a helyzínen.
-Ha én fogom a gyereket is, de menjünk mert már lassan elbeszéljük itt a fél életünket. És ha harcba keverednénk nem vagyok benne biztos, hogy ha Nekem is harcra kéne álnom el tudnék futni a gyerekkel. Szóval ha ide adjátok viszem. Mindenkit meghívok.
Lenyitottam a karakter menüt és party meghívót elküldtem mind a három újjonnan összegyűlt csapattagnak. Majd a koordinátákra néztem amiket megadott az NPC.
És lehetőségeim szerínt kicsit megtaszigálva a kicsapatot megpróbáltam indulásra késztetni mindenkit.
Többieknek a döntése szerínt vagy hátúl mentem vagy Penelope mellett egyik pólyást a karomban tartva lehetőleg úgy, hogy ne haljon bele abba, ahogy fogom.
~Ez így nem fair... bár nem sokkal nagyobb szintűek, de ez bőven elég.
Mikor az Apó felvetette, hogy én vigyem az egyik csecsemőt megint csak jobban rátett a gyomorgörcsre.
-Bár igaz ami igaz tényleg ez lenne a csapatunk szempontjából a legbölcsebb, ha tamadásra számítunk... ehh... hagyjuk nincs kivetni valóm. Így lesz a legjobb talán.
Ekkor Penelope közbeszólt, hogy Ő viszi a másik gyermeket és szinte hallatszódott, ahogy a kő lezuhant a szívemről. Viszont ki sem akartam bújni a dolog alól, mert bár jobb szeretek inkább életveszélyesen harcolni mintsem babákra biztonságban vigyázni, mégis. Most nem magamra kell gondolnom és a szórakozásomra... mert abba ha nagyobb ellenféllel vagy ellenfelekkel találkozunk és miattam valami baj lenne nem csak a küldi és én bukhatok... ezért szeretek inkább egyedül lenni. De NEM csecsemőkkel... ><
-Ha viszi a leány az egyik babát, mivel a csapatnak tényleg jobb lehet így... vihetem a másik... gyereket...
Nyeltem egy hatalmasat.
~Ha erre tényleg megkapom a kölyköt... fhu...
Ekkor bár már mióta megy a játék és bent vagyok hirtelen eltűnt minden irányíthatatlan agresszióm és kilegésem most mégis alig bírtam megfékezni magamat, mert iszonyatossan elkapott az ideg és harcolhatnékom támadt.
Halkabban, de sokkal komolyabban, talán durvábban is szóba fogtam még utoljára legalábbis ezen a helyzínen.
-Ha én fogom a gyereket is, de menjünk mert már lassan elbeszéljük itt a fél életünket. És ha harcba keverednénk nem vagyok benne biztos, hogy ha Nekem is harcra kéne álnom el tudnék futni a gyerekkel. Szóval ha ide adjátok viszem. Mindenkit meghívok.
Lenyitottam a karakter menüt és party meghívót elküldtem mind a három újjonnan összegyűlt csapattagnak. Majd a koordinátákra néztem amiket megadott az NPC.
És lehetőségeim szerínt kicsit megtaszigálva a kicsapatot megpróbáltam indulásra késztetni mindenkit.
Többieknek a döntése szerínt vagy hátúl mentem vagy Penelope mellett egyik pólyást a karomban tartva lehetőleg úgy, hogy ne haljon bele abba, ahogy fogom.
_________________
- Pff:
- Nem tudom, csak van. Minek azt nem tudom. De van. Beleszólás nincs. Add fel. Fogadd el a vereséget és görgess tovább.
Robiizmus- Harcművész
- Hozzászólások száma : 90
Join date : 2016. Jun. 15.
Tartózkodási hely : Ahol épp van helyem :P
Karakterlap
Szint: 11
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Danee Vas. Dec. 16 2018, 19:54
- Oh, nem tudom mi lehet a háttérben, de nekem egyáltalán nem hangzik szomorúnak! - csillant fel a szemem Ditto apó válaszán
- Igazság szerint pontosan így tudnám a leginkább elképzelni a nyugdíjas éveimet - mosolyogtam hozzá infantilisen
- Persze, kilépési lehetőséggel azért - már éppen meg akartam volna paskolni a vállát bajtársiasságból, de a köztünk lévő korkülönbség visszatartott, tiszteletlenségnek éreztem volna
- Akkor hát megyek előre, ha senkinek nincs ellenvetése - pajzsot fel, kardot elő
A többi javaslatra már csak biccentettem egyetértésem jeleként
- Örülök, hogy ilyen formán kollégák leszünk - utaltam a lovag kasztra
- Igazad van, izé ... - láttam be a lány mondandójának igazságtartalmát - Mit is mondtál, hogy is hívnak?
Őszintén szólva nem emlékeztem, hogy sor került volna a bemutatkozásra, de lehet, hogy csak az én figyelmemet kerülte el.
- Amúgy nem mondták, hogy milyen módon robbantották fel az ebédlőt, lehet, hogy csak képletesen, avagy minden falon úszik a kaja
Aztán csak néztem, hogy a lány mit próbál a csecsemő ujjaival művelni, és volt is egy tippem, mi a célja.
Végül elfogadom Robi parti meghívását és fütyörészve megindulok az imént mutatott irányba.
- Arra az esetre, ha ránk esteledne: Én ugyan látok a sötétben, és van is nálam Csillag kristály, ha kell, ami világít és vezet az úti cél felé, de ha van esetleg valamelyikőtöknél egy Bányászsisak, lehet, hogy jobban járnánk vele! - vetem fel félvállról, az út hosszát és az lehetséges utazási időt számolgatva magamban
Hagyom hogy elosszák végül egymás között a kisdedeket, én inkább az utat figyelem árgus szemekkel, miután magam is felvettem a térképre a kívánt úticélt.
hogy ezzel is haladjunk
- Igazság szerint pontosan így tudnám a leginkább elképzelni a nyugdíjas éveimet - mosolyogtam hozzá infantilisen
- Persze, kilépési lehetőséggel azért - már éppen meg akartam volna paskolni a vállát bajtársiasságból, de a köztünk lévő korkülönbség visszatartott, tiszteletlenségnek éreztem volna
- Akkor hát megyek előre, ha senkinek nincs ellenvetése - pajzsot fel, kardot elő
A többi javaslatra már csak biccentettem egyetértésem jeleként
- Örülök, hogy ilyen formán kollégák leszünk - utaltam a lovag kasztra
- Igazad van, izé ... - láttam be a lány mondandójának igazságtartalmát - Mit is mondtál, hogy is hívnak?
Őszintén szólva nem emlékeztem, hogy sor került volna a bemutatkozásra, de lehet, hogy csak az én figyelmemet kerülte el.
- Amúgy nem mondták, hogy milyen módon robbantották fel az ebédlőt, lehet, hogy csak képletesen, avagy minden falon úszik a kaja
Aztán csak néztem, hogy a lány mit próbál a csecsemő ujjaival művelni, és volt is egy tippem, mi a célja.
Végül elfogadom Robi parti meghívását és fütyörészve megindulok az imént mutatott irányba.
- Arra az esetre, ha ránk esteledne: Én ugyan látok a sötétben, és van is nálam Csillag kristály, ha kell, ami világít és vezet az úti cél felé, de ha van esetleg valamelyikőtöknél egy Bányászsisak, lehet, hogy jobban járnánk vele! - vetem fel félvállról, az út hosszát és az lehetséges utazási időt számolgatva magamban
Hagyom hogy elosszák végül egymás között a kisdedeket, én inkább az utat figyelem árgus szemekkel, miután magam is felvettem a térképre a kívánt úticélt.
hogy ezzel is haladjunk
Danee- Lovag
- Hozzászólások száma : 1932
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 32
Tartózkodási hely : Pest
Karakterlap
Szint: 43
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Ditto Hétf. Dec. 17 2018, 17:38
A beszélgetés és ismerkedés közepette megérkezik az NPC a gyerekekkel, akik valóban csecsemők, még gagyogni is alig tudnak, nem hogy sétálni. Ditto Apó nagyot nyel, hiszen ért a gyerekekhez, felnevelt kettőt és unokáit is volt alkalma kezében tartani, de hogy közben életüket mentve harcoljanak és meneküljenek, ha a szükség úgy hozza, az már keményebb falat.
- Rendben, akkor a Hölgy vigye a másik gyermeket, a lányka pedig jöhet ide, hopp… - nevetett fel az Öreg, mikor az cibálni kezdte szakállát. Régi emlékek törtek fel benne és egy pillanatra, ha többre nem is, a valóságban érezte magát.
- Kis gézengúz. – kanyarította ki szakálla végét a lurkó mancsai közül, majd a Lovagra tekintett.
- Bizony, mindenképpen legyen kijelentkezési lehetőség. – bólintott elismerően, hiszen neki sem az volt a terve, hogy itt marad évekig. Hány karácsonyt kellett kihagynia, emiatt az erőszakos, kegyetlen játék miatt.
- Akkor a Lovag Úr menjen elől, és figyelje a terepet, én és a Hölgy megyünk középen a kicsikkel. Robiizmus számítunk rád hátul. – mutatta szabad kezével hüvelykujját a fiú felé, majd magához vette a gyerekekhez szükséges itemeket is, mint pelenka, törlőkendő, cumi.
- Próbáljunk olyan útvonalon haladni, ahol nem találkozunk Mobokkal, legalább a szerencsénket ne kísértsük. – mosolygott remélve, hogy elindul a menet, miután elfogadta a party meghívást.
- Sajnálom, de nincs nálam lámpa, bevallom, nem volt okos döntés az, hogy egyből iderohantam. – korholta le magát az Öreg, hiszen bevásárolhatott volna a küldetésre.
Pajzsát előkészítette, majd a hátára akasztotta, hogy, ha szükséges csak elő kell vegye, ne kelljen menüjében bajlódnia vele, hiszen az egyik kezében a kicsivel még védekezni tud.
Keresett az itemjei között cumit, majd ha talált, a kislány szájába tette azt, remélve, hogy az elalszik és így kevesebb gondja lesz vele az út alatt.
- Rendben, akkor a Hölgy vigye a másik gyermeket, a lányka pedig jöhet ide, hopp… - nevetett fel az Öreg, mikor az cibálni kezdte szakállát. Régi emlékek törtek fel benne és egy pillanatra, ha többre nem is, a valóságban érezte magát.
- Kis gézengúz. – kanyarította ki szakálla végét a lurkó mancsai közül, majd a Lovagra tekintett.
- Bizony, mindenképpen legyen kijelentkezési lehetőség. – bólintott elismerően, hiszen neki sem az volt a terve, hogy itt marad évekig. Hány karácsonyt kellett kihagynia, emiatt az erőszakos, kegyetlen játék miatt.
- Akkor a Lovag Úr menjen elől, és figyelje a terepet, én és a Hölgy megyünk középen a kicsikkel. Robiizmus számítunk rád hátul. – mutatta szabad kezével hüvelykujját a fiú felé, majd magához vette a gyerekekhez szükséges itemeket is, mint pelenka, törlőkendő, cumi.
- Próbáljunk olyan útvonalon haladni, ahol nem találkozunk Mobokkal, legalább a szerencsénket ne kísértsük. – mosolygott remélve, hogy elindul a menet, miután elfogadta a party meghívást.
- Sajnálom, de nincs nálam lámpa, bevallom, nem volt okos döntés az, hogy egyből iderohantam. – korholta le magát az Öreg, hiszen bevásárolhatott volna a küldetésre.
Pajzsát előkészítette, majd a hátára akasztotta, hogy, ha szükséges csak elő kell vegye, ne kelljen menüjében bajlódnia vele, hiszen az egyik kezében a kicsivel még védekezni tud.
Keresett az itemjei között cumit, majd ha talált, a kislány szájába tette azt, remélve, hogy az elalszik és így kevesebb gondja lesz vele az út alatt.
Ditto- Lovag
- Hozzászólások száma : 140
Join date : 2018. Oct. 28.
Karakterlap
Szint: 21
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Joey Chrome Szer. Dec. 19 2018, 15:46
Hopsz, Penelope-nak teszek egy kis kiegészítést, elnézést (Nem új kör!):
A nálad lévő fiúcska kicsi csodálkozva hagyja, hogy teszteld, hogy van-e menüje. De nincs. Nem jön elő semmi a kicsinél.
A nálad lévő fiúcska kicsi csodálkozva hagyja, hogy teszteld, hogy van-e menüje. De nincs. Nem jön elő semmi a kicsinél.
Joey Chrome- Lovag
- Hozzászólások száma : 934
Join date : 2013. Feb. 11.
Karakterlap
Szint: 30
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Joey Chrome Hétf. Jan. 07 2019, 16:59
OFF: Penelope inaktív lett, így kiesett. Helyette Sil lesz, aki 400 szóval jelentkezhet.
ON: Az idomárlánynak hirtelen eszébe jut valami, így vissza mondja a küldetést, s a kisfiút Ditto kezébe adja, majd elteleportál. A kislány pedig boldogan cuppogtatja a cumit, amit az idős Lovagtól kapott, s végül elalszik. A kisfiú meg gügyörészik, nézelődik, néha megpróbálja elérni a cumit, hogy kivegye a kislány szájából, sikertelenül. Út közben azonban összefuttok egy Kardforgató lánnyal (Silence lenne ő). Ja és a madarak mintha csendesebben csiripelnének.
Írjátok le szépen a találkozást!
ON: Az idomárlánynak hirtelen eszébe jut valami, így vissza mondja a küldetést, s a kisfiút Ditto kezébe adja, majd elteleportál. A kislány pedig boldogan cuppogtatja a cumit, amit az idős Lovagtól kapott, s végül elalszik. A kisfiú meg gügyörészik, nézelődik, néha megpróbálja elérni a cumit, hogy kivegye a kislány szájából, sikertelenül. Út közben azonban összefuttok egy Kardforgató lánnyal (Silence lenne ő
). Ja és a madarak mintha csendesebben csiripelnének.Írjátok le szépen a találkozást!
Joey Chrome- Lovag
- Hozzászólások száma : 934
Join date : 2013. Feb. 11.
Karakterlap
Szint: 30
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Silence Hétf. Jan. 07 2019, 17:47
Éhes volt. Nagyon. Napok óta nem tudott magának ételt szerezni, mert munkája ugyan akadt, de fizetség amit érte kapott éppen csak arra volt elég, hogy aludnia legyen hol…. Eddig még viszonylag jól bírta a rendszernek hála, de mostanra szinte elviselhetetlenné vált az érzés, és hogy menetrendszerűen 5-10 percenként rettentőt kordult a gyomra. Már valamennyire a kitartása kárára is ment a dolog, amitől meg is ijedt.
Végső kétségbeesésében a Kezdetek városának főterén lévő hirdetőtáblához merészkedet.
Már a tér szélére érve is a hideg futott végig a hátán elnézve, hogy szokás szerint rengetegen vannak itt, és kisebb hadsereg állja körül a hirdetőt is…
De mielőtt akár eszébe juthatott volna, hogy inkább elmenjen, megkordult a gyomra, emlékeztetve, hogy márpedig muszáj lesz valami munkát találnia.
Hosszú óráknak tűnt, mire végre eléggé levegős lett a hirdetőt körülállók sora, hogy ő is odaférkőzhessen, és mantrázva magában, hogy munka kell, munka kell szemügyre vehette hogy milyen feladatokat is lehet elvállalni.
Egyre elkeseredettebben látta, hogy a legtöbb bizony nem adna elég aranyat, hogy a problémáját megoldja.
A tekintete ekkor akad meg néhány szón "sokat keresni" Végre! Pontosan ez kell neki! Sokat keresni!
Gyorsan el is fogadja a küldetést, és azonnal keresni is kezdi azt a bizonyos helyet.
Hát… Rögtön sikerült egy problémába futnia, Ugyanis leírás nem érkezett róla, hogy hol is van az a "kijelölt hely"… Csak a térképen jelent meg a jelzés, ő pedig kissé kétségbeesett, mert bárhogy nézte, a térkép alapján nem ismert rá, hogy hol is lehet.
Hosszú-hosszú percek próbálkozása után végül feladta, és elkezdett a kevésbé morcosnak és ellenségesnek tűnő játékosoktól és npc-ktől kérdezősködni. Az első ember megpróbálta szépen elmagyarázni, de sajnos nem tudott segíteni, mert Fuwa nem talált kapaszkodót a magyarázatban… A második kedvesen elnézést kért, de sietett, és nem tudott időt szánni rá, hogy segítsen. A harmadik egyszerűen rámordult. Úgy tűnik nem volt éppen jó napja… A negyedik viszont végre néhány mondat után megértette a helyzetet, és leírta Fuwa füzetébe, hogy mikor hol forduljon el, merre menjen az elágazásoknál, és hol térjen le végül az útról.
A lányka eddigre már könnyes szemmel köszönte meg a segítséget, és nagyon sietett, hogy végre odataláljon.
Mire odaért már összegyűlt egy kisebb társaság, és láthatóan zajlott a megbeszélés is… Elkésett… Elszégyellve magát megpróbál észrevétlenül csatlakozni a társasághoz, és kivenni, hogy éppen miről van szó, hátha tud ő is valami okosat mondani. Nagyon nem bízik ebben, de így legalább ha minden igaz nem fogja megzavarni sem a megbeszélést. Nem örülne neki, ha miatta megakadna a gondolatmenet, mert nem volt elég ügyes, hogy időben ideérjen.
Végső kétségbeesésében a Kezdetek városának főterén lévő hirdetőtáblához merészkedet.
Már a tér szélére érve is a hideg futott végig a hátán elnézve, hogy szokás szerint rengetegen vannak itt, és kisebb hadsereg állja körül a hirdetőt is…
De mielőtt akár eszébe juthatott volna, hogy inkább elmenjen, megkordult a gyomra, emlékeztetve, hogy márpedig muszáj lesz valami munkát találnia.
Hosszú óráknak tűnt, mire végre eléggé levegős lett a hirdetőt körülállók sora, hogy ő is odaférkőzhessen, és mantrázva magában, hogy munka kell, munka kell szemügyre vehette hogy milyen feladatokat is lehet elvállalni.
Egyre elkeseredettebben látta, hogy a legtöbb bizony nem adna elég aranyat, hogy a problémáját megoldja.
A tekintete ekkor akad meg néhány szón "sokat keresni" Végre! Pontosan ez kell neki! Sokat keresni!
Gyorsan el is fogadja a küldetést, és azonnal keresni is kezdi azt a bizonyos helyet.
Hát… Rögtön sikerült egy problémába futnia, Ugyanis leírás nem érkezett róla, hogy hol is van az a "kijelölt hely"… Csak a térképen jelent meg a jelzés, ő pedig kissé kétségbeesett, mert bárhogy nézte, a térkép alapján nem ismert rá, hogy hol is lehet.
Hosszú-hosszú percek próbálkozása után végül feladta, és elkezdett a kevésbé morcosnak és ellenségesnek tűnő játékosoktól és npc-ktől kérdezősködni. Az első ember megpróbálta szépen elmagyarázni, de sajnos nem tudott segíteni, mert Fuwa nem talált kapaszkodót a magyarázatban… A második kedvesen elnézést kért, de sietett, és nem tudott időt szánni rá, hogy segítsen. A harmadik egyszerűen rámordult. Úgy tűnik nem volt éppen jó napja… A negyedik viszont végre néhány mondat után megértette a helyzetet, és leírta Fuwa füzetébe, hogy mikor hol forduljon el, merre menjen az elágazásoknál, és hol térjen le végül az útról.
A lányka eddigre már könnyes szemmel köszönte meg a segítséget, és nagyon sietett, hogy végre odataláljon.
Mire odaért már összegyűlt egy kisebb társaság, és láthatóan zajlott a megbeszélés is… Elkésett… Elszégyellve magát megpróbál észrevétlenül csatlakozni a társasághoz, és kivenni, hogy éppen miről van szó, hátha tud ő is valami okosat mondani. Nagyon nem bízik ebben, de így legalább ha minden igaz nem fogja megzavarni sem a megbeszélést. Nem örülne neki, ha miatta megakadna a gondolatmenet, mert nem volt elég ügyes, hogy időben ideérjen.
_________________
Silence- Kardforgató
- Hozzászólások száma : 974
Join date : 2017. Aug. 23.
Age : 17
Karakterlap
Szint: 50 (59)
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Danee Pént. Jan. 18 2019, 16:28
Penelopenak igencsak sürgős dolga akadhatott, ha így se szó, se beszéd faképnél hagyott minket,
de hát mit lehet tenni, van ilyen, nem is igen ritkán, hogy az ember lányának más sürgető dolga akad.
Ez meg csak egy küldetés, nem az életünk forog kockán, szóval rendben van.
Úgy voltam vele, hogy ha már eddig is a kölykökön ment a marakodás, ezzel végre megoldódik,
kit ér a megtiszteltetés, hogy menet közben pesztrálhatják őket. Bár talán el kellett volna egy nő is a társasába,
hátha több szülői érzés szorult belé, mint két férfiba. Még ha az egyikük tapasztaltnak is nevezhető.
De nekem hála az égnek nem kellett egyelőre ezekkel a gondokkal foglalkoznom, elég volt az utat figyelnem, időnként körbepislantanom, hátrafordulnom, ellenőrizni, hogy minden rendben van-e a csapat többi részével, és nem-e követ minket valami gyanús alak, aki szabotálhatná a fontos küldetésünk sikerét, vagy akárcsak veszélyt jelenhetne kis társaságunkra.
A sokadik ilyen hátra-sasolásnál tűnt fel, hogy más valaki is ezen az úton igyekszik eljutni A-ból B-be, és elég sietősnek tűnhetett neki a dolog, mert meglehetősen gyorsan szedte a lábait, ami könnyed kis poroszkálásunkhoz mérve.
- Valaki jön mögöttünk. Nem kell megijedni, lehet semmi dolga velünk, csak gondoltam szólok - mondta Dittónak és Robiizmusnak
Most már sűrűbben néztem a hátam mögé, és ahogy egyre inkább beérni látszott minket, úgy tűnt egyre ismerősebbnek a minket követő alakja.
Először azt tűnt, fel, hogy bizony egy lányról van szó: haj, öltözet. Aztán, hogy mintha emlékeztetne valakire
- Oh, azt hiszem, semmi gond az aggodalomra, ismerem a lányt
De inkább úgy tettem, mint, aki nem foglalkozik a továbbiakban vele, és egyenesen előre néztem a továbbiakban,
éppenséggel csak nagyon füleltem. Nem volt ugyan javított hallásom, de azért igyekeztem meghallani az új lábbeli toppanásait az út porában.
Akkor aztán hirtelen fordultam sarkon
- Nicsak, ki van itt! - léptem elé, azzal a feltett szándékkal, hogy onnan egy tapodtat sem engedem, míg nem váltunk pár "szót".
- Hello Silence, sietsz valahová? Látom, épp bőrrel megúsztad azt a múltkori kalandot! Nincs kedved elkísérni minket egy darabon? Van két édes pofa csecsemő velünk, akiket le kell szállítanunk az örökbefogadó szülőknek.
- Halljátok milyen csönd lett hirtelen? Ez most vagy a mi Silenceünk különleges képessége, vagy én hangoskodok ennyire
de hát mit lehet tenni, van ilyen, nem is igen ritkán, hogy az ember lányának más sürgető dolga akad.
Ez meg csak egy küldetés, nem az életünk forog kockán, szóval rendben van.
Úgy voltam vele, hogy ha már eddig is a kölykökön ment a marakodás, ezzel végre megoldódik,
kit ér a megtiszteltetés, hogy menet közben pesztrálhatják őket. Bár talán el kellett volna egy nő is a társasába,
hátha több szülői érzés szorult belé, mint két férfiba. Még ha az egyikük tapasztaltnak is nevezhető.
De nekem hála az égnek nem kellett egyelőre ezekkel a gondokkal foglalkoznom, elég volt az utat figyelnem, időnként körbepislantanom, hátrafordulnom, ellenőrizni, hogy minden rendben van-e a csapat többi részével, és nem-e követ minket valami gyanús alak, aki szabotálhatná a fontos küldetésünk sikerét, vagy akárcsak veszélyt jelenhetne kis társaságunkra.
A sokadik ilyen hátra-sasolásnál tűnt fel, hogy más valaki is ezen az úton igyekszik eljutni A-ból B-be, és elég sietősnek tűnhetett neki a dolog, mert meglehetősen gyorsan szedte a lábait, ami könnyed kis poroszkálásunkhoz mérve.
- Valaki jön mögöttünk. Nem kell megijedni, lehet semmi dolga velünk, csak gondoltam szólok - mondta Dittónak és Robiizmusnak
Most már sűrűbben néztem a hátam mögé, és ahogy egyre inkább beérni látszott minket, úgy tűnt egyre ismerősebbnek a minket követő alakja.
Először azt tűnt, fel, hogy bizony egy lányról van szó: haj, öltözet. Aztán, hogy mintha emlékeztetne valakire
- Oh, azt hiszem, semmi gond az aggodalomra, ismerem a lányt
De inkább úgy tettem, mint, aki nem foglalkozik a továbbiakban vele, és egyenesen előre néztem a továbbiakban,
éppenséggel csak nagyon füleltem. Nem volt ugyan javított hallásom, de azért igyekeztem meghallani az új lábbeli toppanásait az út porában.
Akkor aztán hirtelen fordultam sarkon
- Nicsak, ki van itt! - léptem elé, azzal a feltett szándékkal, hogy onnan egy tapodtat sem engedem, míg nem váltunk pár "szót".
- Hello Silence, sietsz valahová? Látom, épp bőrrel megúsztad azt a múltkori kalandot! Nincs kedved elkísérni minket egy darabon? Van két édes pofa csecsemő velünk, akiket le kell szállítanunk az örökbefogadó szülőknek.
- Halljátok milyen csönd lett hirtelen? Ez most vagy a mi Silenceünk különleges képessége, vagy én hangoskodok ennyire
Danee- Lovag
- Hozzászólások száma : 1932
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 32
Tartózkodási hely : Pest
Karakterlap
Szint: 43
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Ditto Szomb. Jan. 19 2019, 04:12
Nem igen tudtak volna úgy elindulni, hogy ne jöjjön közbe semmi, Penelopenak eszébe jutott valami, ami halaszthatatlannak bizonyult, olyannyira, hogy küldetését is inkább leadta, így Ditto Apó két gyerekkel a kezében nézett zavartan maga elé.
- Na jó, ezt a Ditto Apó kalandjai műsorszámot kihagynám. - morgott orra alatt a férfi, amikor éppen próbálta távoltartani a kisfiút a lánytól, kinek cumijára fájt a csibész foga. Egyszerre két gyermeket cipelni elég megterhelő és veszélyes dolog, hiszen, ha valami hirtelen rátámad, még csak meg sem tudja őket védeni, ha elesik, sajna őket is magával rántaná.
- Valaki magával vinné az egyikőjüket? Akár a lányt is, ő a nyugodtabb. Veszélyes két gyerekkel a kezemben. - emelte tekintetét a lovagra, hol pedig a harcművészre. Már ismét megpróbálkozott volna a kéréssel, mikor Danee törte meg a pillanatnyi kínos csendet, szavára Ditto akaratlanul hátra tekintett. Nem igen foglalkoztatta a gondolat, hogy gyanúsan feltünő volt hátrapillantása, eleve egy Idős, ősz hajú lovagi ruhában lévő bácsika két gyerekkel a kezében gyanúsabb már nem lehetne.
- Ki ő Danee? - kérdezte, miután kiderült, hogy a fiatal vezető ismeri őt, mégis gyanúsan méregette, ugyanis halkan lépkedett utánuk, egy szót sem szólva.
- Szervusz! Ditto Apó vagyok. - mosolygott hatalmasat az idős Lovag Silence-re, miközben két apróságot is próbált féken tartani.
- Nyugalom gyerekeeek. Cssss. Danee bácsinak igaza van. - nézett körbe Ditto is társa jelzésére, majd ringatva próbálta csendre bírni a kicsiket.
- Na jó, ezt a Ditto Apó kalandjai műsorszámot kihagynám. - morgott orra alatt a férfi, amikor éppen próbálta távoltartani a kisfiút a lánytól, kinek cumijára fájt a csibész foga. Egyszerre két gyermeket cipelni elég megterhelő és veszélyes dolog, hiszen, ha valami hirtelen rátámad, még csak meg sem tudja őket védeni, ha elesik, sajna őket is magával rántaná.
- Valaki magával vinné az egyikőjüket? Akár a lányt is, ő a nyugodtabb. Veszélyes két gyerekkel a kezemben. - emelte tekintetét a lovagra, hol pedig a harcművészre. Már ismét megpróbálkozott volna a kéréssel, mikor Danee törte meg a pillanatnyi kínos csendet, szavára Ditto akaratlanul hátra tekintett. Nem igen foglalkoztatta a gondolat, hogy gyanúsan feltünő volt hátrapillantása, eleve egy Idős, ősz hajú lovagi ruhában lévő bácsika két gyerekkel a kezében gyanúsabb már nem lehetne.
- Ki ő Danee? - kérdezte, miután kiderült, hogy a fiatal vezető ismeri őt, mégis gyanúsan méregette, ugyanis halkan lépkedett utánuk, egy szót sem szólva.
- Szervusz! Ditto Apó vagyok. - mosolygott hatalmasat az idős Lovag Silence-re, miközben két apróságot is próbált féken tartani.
- Nyugalom gyerekeeek. Cssss. Danee bácsinak igaza van. - nézett körbe Ditto is társa jelzésére, majd ringatva próbálta csendre bírni a kicsiket.
Ditto- Lovag
- Hozzászólások száma : 140
Join date : 2018. Oct. 28.
Karakterlap
Szint: 21
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Robiizmus Vas. Jan. 20 2019, 20:36
Penelope elszelelt. Valami vagy nagyon ilyesztő vagy tényleg fontos dolga lenne? Nem az én dolgom értékelni másokat. De gyorsan útnak is indultunk tovább. Alig sikerült valamennyit továbbhaladnunk Ditto apó aggódalomnak adott hangot.
~Ehhj... ebből nem lesz semmi jó... de ezek után úgy is én fogom vinni valamelyiket... de még csak egy percet húzzuk a dolgot... nem akarom a gyereket..
S miközben utunkat folytattuk Danee észre vett valakit.
-Ha gondolod apó, nyugodtan add át valamelyik gyermeket. Mert ha nem barátságos a közeledő személy tényleg jobb lenne..
De közben már Danee fel is ismerte az illetőt szóval így kissé reméltem, hogy szavaim mint szürkeszamár a ködbe úgy eltűnne.
És be is ért minket egy újjab leány.
~Ezt most nem csinálod újra! Nem leszel hülye! Mostmár inkább fog vissza a mondandódat! Okké...
Odafordultam a lány felé akit Danee már megszólított és meg is nevezett.
-Üdv Silence, ha nem haragszik, hogy hallásból máris nevén szólítom. Robiizmus vagyok. És Danee ötletét támogatom, ha van kedve velünk tarthatna és meg is ismerkedhetnénk. De bárhogy is legyen mivel messzire megyünk és egy darabig az út se megy másfele, hacsak nem sürgősebb a dolga, útnak indulhatnánk.
S azzal intettem az útra előre, hogy nyomosítsam a dolgot.
~Ehhj... ebből nem lesz semmi jó... de ezek után úgy is én fogom vinni valamelyiket... de még csak egy percet húzzuk a dolgot... nem akarom a gyereket..
S miközben utunkat folytattuk Danee észre vett valakit.
-Ha gondolod apó, nyugodtan add át valamelyik gyermeket. Mert ha nem barátságos a közeledő személy tényleg jobb lenne..
De közben már Danee fel is ismerte az illetőt szóval így kissé reméltem, hogy szavaim mint szürkeszamár a ködbe úgy eltűnne.
És be is ért minket egy újjab leány.
~Ezt most nem csinálod újra! Nem leszel hülye! Mostmár inkább fog vissza a mondandódat! Okké...
Odafordultam a lány felé akit Danee már megszólított és meg is nevezett.
-Üdv Silence, ha nem haragszik, hogy hallásból máris nevén szólítom. Robiizmus vagyok. És Danee ötletét támogatom, ha van kedve velünk tarthatna és meg is ismerkedhetnénk. De bárhogy is legyen mivel messzire megyünk és egy darabig az út se megy másfele, hacsak nem sürgősebb a dolga, útnak indulhatnánk.
S azzal intettem az útra előre, hogy nyomosítsam a dolgot.
_________________
- Pff:
- Nem tudom, csak van. Minek azt nem tudom. De van. Beleszólás nincs. Add fel. Fogadd el a vereséget és görgess tovább.
Robiizmus- Harcművész
- Hozzászólások száma : 90
Join date : 2016. Jun. 15.
Tartózkodási hely : Ahol épp van helyem :P
Karakterlap
Szint: 11
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Joey Chrome Kedd Jan. 29 2019, 19:29
Szóóóval a kislányka került Robiizmusnál, akit Robinak becéz most a mesélő, mert elsőre helyesen írni nem egyszerű, ha megbeszéltétek, s már a harcművész karjaiba alussza édes álmát. A kisfiú meg mivel nem kapott cumit, sírni kezd, míg nem nyugtatjátok le valahogy. És ebben a pillanatban egy olyan dolog történt veletek, ami megérdelene egy WTF-et: Ugyanis hirtelen elétek ugrik egy csapat (3 fős) játékos sárga indikátorral.
- PÉNZT VAGY-- - kiáltaná el magát a vezér, majd meglátja a kisbabákat - életet?
Na, valószínűleg mindenre számítottak, csak bébiszitterekre nem, mert hol egymásra, hol a babákra, hogy rátok pislognak, mint hal a szatyorba, s néznek olyan döbbenten, mint valószínűleg ti.
- Mondtam, hogy ne erre az útra menjünk fiúk!
- Nem is mondtad főnök!
- Nem a főnökünk idióta!
- Csöndet neked!
- Ne ugass! - és a WTF-ség fokozása érdekében a rablók nekiállnak egymással veszekedni. Tiétek az életbevágó döntés: most ilyenkor mi van??
A lényeg, hogy gond nélkül megúsztátok a dolgot harc nélkül, csak össze kell beszélni, hogy történt. Ja igen, a kisbabák a vezér és a veszekedés miatt sírni kezdtek.
- PÉNZT VAGY-- - kiáltaná el magát a vezér, majd meglátja a kisbabákat - életet?
Na, valószínűleg mindenre számítottak, csak bébiszitterekre nem, mert hol egymásra, hol a babákra, hogy rátok pislognak, mint hal a szatyorba, s néznek olyan döbbenten, mint valószínűleg ti.
- Mondtam, hogy ne erre az útra menjünk fiúk!
- Nem is mondtad főnök!
- Nem a főnökünk idióta!
- Csöndet neked!
- Ne ugass! - és a WTF-ség fokozása érdekében a rablók nekiállnak egymással veszekedni. Tiétek az életbevágó döntés: most ilyenkor mi van??
A lényeg, hogy gond nélkül megúsztátok a dolgot harc nélkül, csak össze kell beszélni, hogy történt. Ja igen, a kisbabák a vezér és a veszekedés miatt sírni kezdtek.
Joey Chrome- Lovag
- Hozzászólások száma : 934
Join date : 2013. Feb. 11.
Karakterlap
Szint: 30
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Silence Kedd Jan. 29 2019, 21:38
Elhúzta a száját. Szeretett volna nem feltűnést kelteni, miután elkésett. Aztán végül rámosolygott Daneere, hiszen ismerős volt Vidám biccentéssel üdvözli a lovagot. A kérdésére a kistérképét mutatva a lovagnak rábök a villogó jelzésre, éppen ott, ahol a csapat is megállt. Ide sietett. Ezek szerint Danee is eljött a feladatot teljesíteni… A feszengése kissé felengedett a beszélgetéstől, így szélesen mosolyogva bólintott. És mostmár a feladatot is tudta. Kíváncsian kereste az gyerekeket a társaság kezei között. Danee felvetésére viszont azonnal, határozottan megrázta a fejét. Ő nem csinált semmit, de eddig nem is tűnt fel neki a csend.
Rámosolygott a neki bemutatkozó vidám bácsinak. Aztán elő kotorta a füzetét, és beleírta a maga bemutatkozását.
A sírdogáló aprósághoz közelebb megy, és megpróbálja óvatosan, finoman simogatva megnyugtatni a kicsit, olykor megcirógatva a hasát. Egyre lágyabban mosolyog rá, szinte elolvad. Nagyon aranyosnak találja a kicsikét, és ha Ditto megengedi, át is veszi az ölébe, és ringatgatni is elkezdi, mint egy babát.
Majdnem kiugrik a bőráből a kiáltásra, és megpördül a sarkán. Aztán értetlenül pislogva figyeli a három alakot, akik veszekszenek rajta, hogy jó helyre jöttek-e, vagy mi a szösz… Pár nagy pislogás után észrevette, hogy mellettük el tudnának osonni, úgyhogy kérdő pillantással a többiek felé int a szabad útra. Menniük kellene? Vagy nem? Ha a kicsi megint sírni kezd, akkor visszatér a simogatásához, és próbálja megnyugtatni. A többiekre bízza, hogy mit kezdenek a három alakkal. Legszivesebben fogná a két kicsit, és már el is tűnne az erdőben a veszekedő haramiák túloldalán. Csakhogy nem tudja hova kell elvinni az apróságokat, úgyhogy ezt nem teheti meg.
Rámosolygott a neki bemutatkozó vidám bácsinak. Aztán elő kotorta a füzetét, és beleírta a maga bemutatkozását.
És ugyan ezt a lapot végül odamutatta Robiizmusnak is, mosolyogva bólintva a felvetésre. Mindenképpen velük akart tartani, úgy fest, hiszen ők is egy feladatot teljesítenek…Én Otomura Fuwako vagyok, Aincardban Silence. Nagyon örvendek.
A sírdogáló aprósághoz közelebb megy, és megpróbálja óvatosan, finoman simogatva megnyugtatni a kicsit, olykor megcirógatva a hasát. Egyre lágyabban mosolyog rá, szinte elolvad. Nagyon aranyosnak találja a kicsikét, és ha Ditto megengedi, át is veszi az ölébe, és ringatgatni is elkezdi, mint egy babát.
Majdnem kiugrik a bőráből a kiáltásra, és megpördül a sarkán. Aztán értetlenül pislogva figyeli a három alakot, akik veszekszenek rajta, hogy jó helyre jöttek-e, vagy mi a szösz… Pár nagy pislogás után észrevette, hogy mellettük el tudnának osonni, úgyhogy kérdő pillantással a többiek felé int a szabad útra. Menniük kellene? Vagy nem? Ha a kicsi megint sírni kezd, akkor visszatér a simogatásához, és próbálja megnyugtatni. A többiekre bízza, hogy mit kezdenek a három alakkal. Legszivesebben fogná a két kicsit, és már el is tűnne az erdőben a veszekedő haramiák túloldalán. Csakhogy nem tudja hova kell elvinni az apróságokat, úgyhogy ezt nem teheti meg.
_________________
Silence- Kardforgató
- Hozzászólások száma : 974
Join date : 2017. Aug. 23.
Age : 17
Karakterlap
Szint: 50 (59)
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Robiizmus Vas. Feb. 03 2019, 21:29
Miután mind kibeszéltük magunkat Silence az apónak és nekem is egy kis füzetecskét mutatott, melyben bemutatkozott...
~Vannak némák a játékban? Nem nehezíti meg ez egy kicsit a dolgot?
Miközben útnak indultunk és a kérdésem megformálódott annyira, hogy elegségessel kiengedjem magamból odafordultam a lányhoz
-Neharagudj meg a kérdésért Silence, nem szeretnék tolakodó lenni, de megkérdezhetem, hogy miért nem beszélsz? Nem tudsz vagy valami más okból kifolyólag?
Ekkor három ember ugrott elénk. Sárga indikátorral és mikor a "vezér" a szokásos monológba kezdett, de egyből elharapta a mondatot, mikor feleszmélt, hogy egy ilyen fura csapattal találkoztak. És elkezdtek veszekedni...
~Okké... most mi legyen?... a harc nem lenne túl kiegyensúlyozott.. legalábbis ha erős félék... ahoz, hogy valaki úton álló legyen nem ártana... de ha direkt gyengékre vadásznak... fene tudja... két csecsemővel az oldalunkon nem lenne előnyös a harc...
Silence kicsit oldalra mutogat, hogy menjünk arra. Mivel, hogy jobb ötletem nem igen volt így gondoltam miért ne. Hisz ha támadnak reagálni ugyan úgy tudunk, de ha lehet elkerüljük a harcot.
Bólintok Silencének az ötletére s jobb híjjan Silencét magam előtt engedve elindulok mögötte szépen a csoportka mellett, gondolván ha baj lenne ketten eltudunk ugrani Ditto és Danee meg hátulról fedezni minket.
~Hmmm... Danee és Ditto véd minket... D&D... hmm... Dungeon and Dragon... Heh XD
(Sajnálom, de jelenleg sok változás van. A napi rendem változik így nem tudom mikor tudok írni. Valószínűleg jövőhéten szombat este tudok majd írni. De lehet, hogy előbb vagy majd csak vasárnap. De jelenleg bizonytalan. Szóval elnézést, ha nem válaszolok túl rendesen időben!)
~Vannak némák a játékban? Nem nehezíti meg ez egy kicsit a dolgot?
Miközben útnak indultunk és a kérdésem megformálódott annyira, hogy elegségessel kiengedjem magamból odafordultam a lányhoz
-Neharagudj meg a kérdésért Silence, nem szeretnék tolakodó lenni, de megkérdezhetem, hogy miért nem beszélsz? Nem tudsz vagy valami más okból kifolyólag?
Ekkor három ember ugrott elénk. Sárga indikátorral és mikor a "vezér" a szokásos monológba kezdett, de egyből elharapta a mondatot, mikor feleszmélt, hogy egy ilyen fura csapattal találkoztak. És elkezdtek veszekedni...
~Okké... most mi legyen?... a harc nem lenne túl kiegyensúlyozott.. legalábbis ha erős félék... ahoz, hogy valaki úton álló legyen nem ártana... de ha direkt gyengékre vadásznak... fene tudja... két csecsemővel az oldalunkon nem lenne előnyös a harc...
Silence kicsit oldalra mutogat, hogy menjünk arra. Mivel, hogy jobb ötletem nem igen volt így gondoltam miért ne. Hisz ha támadnak reagálni ugyan úgy tudunk, de ha lehet elkerüljük a harcot.
Bólintok Silencének az ötletére s jobb híjjan Silencét magam előtt engedve elindulok mögötte szépen a csoportka mellett, gondolván ha baj lenne ketten eltudunk ugrani Ditto és Danee meg hátulról fedezni minket.
~Hmmm... Danee és Ditto véd minket... D&D... hmm... Dungeon and Dragon... Heh XD
(Sajnálom, de jelenleg sok változás van. A napi rendem változik így nem tudom mikor tudok írni. Valószínűleg jövőhéten szombat este tudok majd írni. De lehet, hogy előbb vagy majd csak vasárnap. De jelenleg bizonytalan. Szóval elnézést, ha nem válaszolok túl rendesen időben!)
_________________
- Pff:
- Nem tudom, csak van. Minek azt nem tudom. De van. Beleszólás nincs. Add fel. Fogadd el a vereséget és görgess tovább.
Robiizmus- Harcművész
- Hozzászólások száma : 90
Join date : 2016. Jun. 15.
Tartózkodási hely : Ahol épp van helyem :P
Karakterlap
Szint: 11
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Ditto Hétf. Feb. 04 2019, 22:25
Ditto Apó elcsodálkozik Silence csendességén és furcsállja is, hogy ahelyett, hogy megszólalna, táblára írkálja mondanivalóját. Biztosan szégyenlős, vagy valamilyen begetség lévén nem tud normálisan beszélni, de jobbnak látta, ha nem firtatja a dolgot, inkább készségesen odanyújtotta neki a gyermeket, míg Robi elvette tőle a másikat. Kicsit bánatos volt ugyan, mert ennivaló csöppségek voltak, de jobb így, mert ő Lovag, ha valami baj történne, ő tud védoszlopot emeni a többiek elé, igaz még nem akkora erővel, mint társa Danee.
Ekkor a harcművész rákérdez a kislány szótlanságára, amire elmosolyodik, ő maga nem akarta ezzel zavarni szegénykét, ha akarja majd elmondja, de úgy néz ki, hogy a fiatal nem bírta ellenállni kiváncsiságának. Bár a válaszra az Apóka is "fülel".
Már mondhatni kezd családi hangulat eluralkodni a maroknyi csapaton, mikor megzavarja őket egy szintén kevéske embert számláló tolvajbanda. De mielőtt szóra emelhette volna Ditto Apó száját, azok ahelyett, hogy akcióba lendültek volna, egymásnak esnek, teljesen hidegen hagyva a Danee vezette csapatot.
Felfigyel a kicsi lány felvetésére, miszerint csak csendben vonuljanak el, elég merész döntés, ugyanis, így a hátukba kerülhetnek, már, ha befejezték a veszekedést. Arról nem is beszélve, hogy sárga indikátoros játékosok, tehát már okoztak egy-két kellemetlenséget másoknak, ki tudja mi lenne most, ha néhány kezdő járt volna erre. Ez nem nagyon tetszett Ditto Apónak, nagyon nem. De nem dönt a csapat helyett, főleg, hogy Silence és Robi már a sunnyogás mellett tették le voksukat, így az Öreg, a nála erősebb Danee-ra emelte tekintetét.
- Hagyjuk futni őket? - kérdezte alig hallhatóan. Hozzátartozik aggályaihoz az is hogy ők éppen küldetést visznek jelenleg két csecsemővel, ha nem lenne ez a felállás, már szó nélkül neki rontott volna a gyagyás társaságnak.
Ekkor a harcművész rákérdez a kislány szótlanságára, amire elmosolyodik, ő maga nem akarta ezzel zavarni szegénykét, ha akarja majd elmondja, de úgy néz ki, hogy a fiatal nem bírta ellenállni kiváncsiságának. Bár a válaszra az Apóka is "fülel".
Már mondhatni kezd családi hangulat eluralkodni a maroknyi csapaton, mikor megzavarja őket egy szintén kevéske embert számláló tolvajbanda. De mielőtt szóra emelhette volna Ditto Apó száját, azok ahelyett, hogy akcióba lendültek volna, egymásnak esnek, teljesen hidegen hagyva a Danee vezette csapatot.
Felfigyel a kicsi lány felvetésére, miszerint csak csendben vonuljanak el, elég merész döntés, ugyanis, így a hátukba kerülhetnek, már, ha befejezték a veszekedést. Arról nem is beszélve, hogy sárga indikátoros játékosok, tehát már okoztak egy-két kellemetlenséget másoknak, ki tudja mi lenne most, ha néhány kezdő járt volna erre. Ez nem nagyon tetszett Ditto Apónak, nagyon nem. De nem dönt a csapat helyett, főleg, hogy Silence és Robi már a sunnyogás mellett tették le voksukat, így az Öreg, a nála erősebb Danee-ra emelte tekintetét.
- Hagyjuk futni őket? - kérdezte alig hallhatóan. Hozzátartozik aggályaihoz az is hogy ők éppen küldetést visznek jelenleg két csecsemővel, ha nem lenne ez a felállás, már szó nélkül neki rontott volna a gyagyás társaságnak.
Ditto- Lovag
- Hozzászólások száma : 140
Join date : 2018. Oct. 28.
Karakterlap
Szint: 21
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [JK] Erdőn át, hegyen át
by Danee Kedd Feb. 05 2019, 17:34
- Hát, akkor üdv a partiban, Silence! Remélem jól kijösztök majd a gyerkőcökkel
Még vége sem ért nagyon a beilleszkedési ceremónia, mikor feltűnik pár kétes indikátorral császkáló tag, hogy azongya': "Pénzt vagy életet"
Jól meg is ijesztették szegény lányt.
- Egy aranyérmésekben megfelel? Leszámoljuk, jó? Én is, aztán ti is. Van nálam néhány ezer. De ragaszkodom a pontos adminisztrációhoz! Anélkül nincs alku. Ha itt állunk egész estig, akkor is.
Aztán kitört közöttük a veszekedés, és hogy mit ne mondjak nagyon jól mulattam, de láttam Silencen és Robiizmuson, hogy gyerekkel a karban nekik most annyira nem lenne jó belefolyni ebbe, így aztán intettem is nekik, hogy osonjanak csak szépen tovább, kezeljük a helyzetet
- Csak vicceltem, nincs most időnk rátok, srácok - feleltem robin hood hármasnak - gyertek vissza holnap, addigra veszek fel pénzt is nagy címletekben és becs szó, odaadom nektek!
Minthogy az egymás hibáztatása nem állt meg tőlem, inkább jobbnak láttam belopódzni a "főnök" mellé
- Főnök! Szerintem verjük laposra őket, amíg az életükért nem könyörögnek, aztán vegyük el minden pénzüket, vigyük magunkkal a lányt meg a gyerekeket és kérjünk értük váltságdíjat!
Aztán átlibbentem a másik két martalóc közé
- Áh, hülyeség, szerintem öljük meg mind, a lányt leszámítva, szedjük el pénzüket a nőcskével meg majd elszórakozunk
Minthogy Ditto kérdésből kihallani véltem az őszinte haragot, visszaléptem az öreg mellé
- Persze! - válaszoltam teljes nyugodtsággal és némi joviális mosollyal a képemen - Miután ideadták az eddig lopott pénzüket és istenesen elpáholtuk őket
- Na pintyőkéim, sikerült eldönteni, mit akartok? - szóltam emelkedett hangon a banditák felé
- Nem fogunk itt várni rátok napestig! Akartok verést, vagy ideadjátok, amitek van és elhúztok a búsba? - húztam ki hüvelyknyire a kardomat a tokjából
Még vége sem ért nagyon a beilleszkedési ceremónia, mikor feltűnik pár kétes indikátorral császkáló tag, hogy azongya': "Pénzt vagy életet"
Jól meg is ijesztették szegény lányt.
- Egy aranyérmésekben megfelel? Leszámoljuk, jó? Én is, aztán ti is. Van nálam néhány ezer. De ragaszkodom a pontos adminisztrációhoz! Anélkül nincs alku. Ha itt állunk egész estig, akkor is.
Aztán kitört közöttük a veszekedés, és hogy mit ne mondjak nagyon jól mulattam, de láttam Silencen és Robiizmuson, hogy gyerekkel a karban nekik most annyira nem lenne jó belefolyni ebbe, így aztán intettem is nekik, hogy osonjanak csak szépen tovább, kezeljük a helyzetet
- Csak vicceltem, nincs most időnk rátok, srácok - feleltem robin hood hármasnak - gyertek vissza holnap, addigra veszek fel pénzt is nagy címletekben és becs szó, odaadom nektek!
Minthogy az egymás hibáztatása nem állt meg tőlem, inkább jobbnak láttam belopódzni a "főnök" mellé
- Főnök! Szerintem verjük laposra őket, amíg az életükért nem könyörögnek, aztán vegyük el minden pénzüket, vigyük magunkkal a lányt meg a gyerekeket és kérjünk értük váltságdíjat!
Aztán átlibbentem a másik két martalóc közé
- Áh, hülyeség, szerintem öljük meg mind, a lányt leszámítva, szedjük el pénzüket a nőcskével meg majd elszórakozunk
Minthogy Ditto kérdésből kihallani véltem az őszinte haragot, visszaléptem az öreg mellé
- Persze! - válaszoltam teljes nyugodtsággal és némi joviális mosollyal a képemen - Miután ideadták az eddig lopott pénzüket és istenesen elpáholtuk őket
- Na pintyőkéim, sikerült eldönteni, mit akartok? - szóltam emelkedett hangon a banditák felé
- Nem fogunk itt várni rátok napestig! Akartok verést, vagy ideadjátok, amitek van és elhúztok a búsba? - húztam ki hüvelyknyire a kardomat a tokjából
Danee- Lovag
- Hozzászólások száma : 1932
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 32
Tartózkodási hely : Pest
Karakterlap
Szint: 43
Indikátor: Zöld
Céh: Unity
1 / 2 oldal • 1, 2
1 / 2 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.