Re: [Küldetés] Az Álnok Kastély

by **XaXa** Szer. Ápr. 10 2013, 20:14

Ahogy én vettem le Esutel bizony az ereklyét bontotta meg, nem láttam sehol, hogy előtte odamenne Renhez, vagy elvenné tőle. Azonban, ha Esutel megerősíti, hogy a Ren által talált bor volt az eredeti célpont, akkor adok lehetőséget ebben a posztjában pontosítani.

Ha a minden ereklye a helyére került, akkor felvillan egy kis figyelmeztetés:

"Valóban meg kívánja semmisíteni a "Kastély" objektumot?"
"Igen / Nem"

Közben az ajtón repedések jelennek meg, elpixeleződött csíkok futnak végig az egészen.
Ha a borból hiányzik, akkor igencsak gyengén látható, s a gombok nem nagyon akarnak működni. Ha elég leleményesek vagytok kipótolhatjátok a másik borral, s ekkor elkezd villódzani, de használható állapotba kerül, s már csak egy kis ügyesség kell, hogy sikerüljön a választás. Amennyiben nem pótoljátok ki, de kitartóan próbálkoztok, mikor áttörik az ajtót és elindulnak felétek sikerül aktiválni a válaszotokat. Nemleges válasz esetén a tárgyak elteleportálódnak az asztalról.
Esutel, illetve Ren, ha ő is ivott a borból (bármelyikből) kezdi érezni a fejében, hogy nem átlagos kis üdítő volt. A mennyiségtől függően akár le is részegedhettek.

Abban az esetben, ha nem fogadjátok el, vagy nem lesznek betéve az ereklyék a helyükre:
Egy horda csontváz tart felétek, melyekkel közül egyet sem sikerül megölni. "Halálotok" után, ami nem történik meg, mivel mindegyikőtök teleportálva lesz, egy börtönszerű helyre kerültök.

Spoiler:

Ha a kristályotokat használjátok:
A kijelölt városba érkeztek, s felvillan a küldetésetek ablaka.
"A küldetést el buktátok."

Amennyiben az elfogadjátok a kastély elpusztítását:
A kastély elé teleportálódtok, oda, ahol a csonti meg a leamortizált szekérnek kellene lennie, de már nincs ott. A kastély rázkódik, különböző nagyságú darabok hullanak le róla, ahogy dől össze, majd a részei a mélyben pixelekre robbannak, s végleg megsemmisülnek. A küldetésadótok szólal meg mögületek.
-Sajnálom, hogy be kellett csapjam néhányotokat. Azonban megfelelő csábítás nélkül nem vállaltátok volna el ennek a gonosz épületnek a lerombolását. Tudom nem valami nagy vigaszdíj, de valamennyi arannyal szolgálhatok.
Miután átadta nektek a jutalmatokat, elköszön, s felajánlja, hogy elvisz titeket Horunka közelébe, ahonnan egy fertály óra gyaloglás után beértek a faluba.

Utolsó Kör! Kérek mindenkit, hogy lezártan készítse el a posztját.

by **Koshitsu Esutel** Szomb. Ápr. 13 2013, 20:50

*Cseppet sem fogtam fel, hogy ami italt átad nekem Ren, az az ereklye! Csak a rózsaszín tűsarkú járt a fejemben végig, rég elfeledtem, hogy az ereklyék közé tartozik egy itóka is. Ráadásul Ren úgy nyújtotta át nekem, hogy nosza rajta, igyunk! Hát, nem vagyok az az alkoholista típus, de most rám fért egy kis lötty, az biztos. Tehát nyílvesszőmmel kinyitottam, lelocsoltam vele Rent, iszogattam is belőle. nem sokat, kb. négy kortyot. Pete szavai lelombozóak voltak az így is borús helyzetben. A többiekkel együtt szó nélkül én is elővettem a kristályom.*
~ Ch... szerintem ez az egész gázos! Bűzlik ez, mint egy görény! ~
* Utaltam gondolataimban a küldetésre. Közben elkérte tőlem Ren az itókát, hát átadtam neki. Semmi kedvem nem volt most lerészegedni. Mit szólna ehhez az Apám? Úgy tűnt, mindenkinek megvan a kristály. Ez jó, senkit nem kell hátrahagyni, vagy nem kell az életemet kockáztatva másnak odaadnom az enyémet. Vajon megtettem volna? Átadtam volna másnak, ha neki nincs? Ezt már most nem fogjuk megtudni. Ren Pete után megszólal. Csak csóválom a fejem, mikor az elpusztítás ellen szavaz. De aztán kijavítja magát. Sóhajtottam egyet.*
~ Nos, ha megszavazzuk a kastély elpusztítását, akkor már nem kell azon gondolkodnom, hogy hogyan osztjuk szét egymás között a kastélyt mint exjutalmat. ~
* Yurihime szavaira Petehez kissé megleptek, felvontam a szemöldököm. Kicsit morcosan ültem a kék báli ruhámban a földön, térdemet felhúzva magamhoz, kezemmel azt átölelve. De eldöntöttem, nem szomorkodok tovább. Már ha Perre tekintek, máris van tőle mit tanulnom, nyugodtságot mindenképp. Elkéne ide, az biztos. A dörömbölés felé fordulok, csak nézem, és nézem az ajtót. Vajon meghalunk most? Talán a társaság nem is olyan rossz. Bár nem ismerem őket, s nem mondhatom őket még barátaimnak, de bajtársnak annál inkább. Elmosolyodtam. Nem lesz itt gond, megoldjuk! RenAi végül megszerezve a tárgyakat az asztalba helyezte őket. Felálltam,s az asztalhoz sétáltam. Kissé megszédültem. *
~ Ehj, azért ez erős pia volt, ahogy érzem! Most meglátjuk, mi fog történni. ~
* Tekintetem komoly volt, s határozott. Néztem a megjelent írást a felületen, szemeim csillogtak a fénytől. És a bortól? Az ajtó felé fordultam. Kezdett elpixeleződni.*
~ Fenébe, gyerünk már! ~
* Aggasztott a tudat, hogy a bor ereklye volt. Na most ha amiatt nem sikerül az egész, mert ittam belőle, akkor mehetek a damilért, hogy felkössem magam. Vagy nem is kell, itt vannak a csontik, eléjük ugrok. Fájdalmat úgy sem érzek! Ökölbe szorítottam a kezem,s feszülten néztem egyszer az ajtóra, majd az asztalra.*
~ Gyerünk, gyerünk gyerünk... GYERÜNK MÁÁÁÁR!!! ~
* Az ajtó betört, a támadók felénk száguldoztak. Sápadtan néztem rájuk, majd megszólaltam feléjük mutatva.*
- Öhm... skacok...
*De ekkor végre aktivizálódott az asztal. RenAira tekintek, hogy "nyomja meg a gombot", hogy igen, megy a kukába a kastély, majd végre történt valami. Elteleportálódtunk a helyszínről, s a kastély elé kerültünk. Végignézhettük, ahogy darabjaira hullik ez az álomház. Kissé szomorúan néztem végig, de mégis örültem, hogy vége ennek a borzalmas küldetésnek! Azt az NPC csajt sosem felejtem el. Reméltem, mindegyik ott pixeleződik a kastély romjai között. Ekkor hirtelen megfordultam, mert megszólalt mögöttünk a küldit adó NPC. Szavaira dühösen szóra nyitottam a számat. De végül csak nem szólaltam meg. Becsuktam számat,s a többiekre pillantottam. na nem, nem én leszek, aki most kifakad. Vannak itt mások is, na meg RenAi is erőszakos valakinek tűnik, de mondjuk pont ő nem lesz az, aki haragudni fog az NPC-re, mert ő a normális küldetést kapta.*
~ Persze, sajnálod, mi? Nincsenek is érzelmeid! Halálba küldtél másokat, te barom! ~
* Akárhogy is, ha a többiek bevállalták a fuvart, velük tartottam, hisz szinte semmit nem láttunk az útból idejövet, biztosan eltévednék, ha magam próbálkoznék visszajutnia faluba. Egész úton csendes voltam, nem volt kedvem egy szót sem szólni. A többiek tekintetét is kerültem. Nem mondtam nekik, hogy na látjátok, igazam volt. Egyébként sem mondtam volna, de most főleg azért nem, mert majdnem miattam hagytuk ott a fogunkat. Ha valaki haragvón meg is említené nekem,hogy mekkora marha voltam, akkor sem felelek, maximum kinyögök egy sajnálomot. Ott tett ki, ahol már nem volt messze a falu. Semmihez nem volt kedvem, kicsit le voltam hangolódva, ugyanakkor hálás voltam az égnek, hogy élve, s jutalommal is kijutottam a helyszínről. Sosem felejtem el ezt a napot, az biztos. Mert ráadásul életem első csoportos küldetése volt. Nah és bármikor, mikor Peterre gondolok, elpirulok, hisz miatta nem semmi helyzetbe kerültem. Biztos, hogy sokszor fogok még gondolkodni ezen a sztorin. Nem felejtem el. Soha!

//Köszönöm a nagyon izgalmas, sokszínű küldetést! //

by **Peter Worker** Vas. Ápr. 14 2013, 00:03

Liliomhercegnő szavai zavarba hoztak.
- Nem tartozol nekem semmivel. – mosolyogtam rá. Ártatlansága aranyos volt. Időztem szemein és arca pirosságán, majd RenAi zökkentett ki, miként elvette a tárgyakat tőlem. Figyeltem, csodálkoztam és féltem. Ám, hogy volt egy ki belém vetette a bizalmát az most mégis némi örömmel szolgált a számomra.
Az ajtó repedezett, tört és jöttek a zaklatók, azonban szerencsére időben kerültünk ki a szorult helyzetből. Már emeltem a kezemet szinte, hogy a kristály törjön, de időben megláttam magam előtt a magasra épített kastélyt, melynek a pincéjében voltunk nem rég. Nem lehetett sűrűn látni, hogy ebbe a világba valami ilyen nagy ilyen mód sérüljön. Nem voltam szadista, se rosszat akaró, de ritkasága okán csodáltam e történést.
A megbízó alakja és hangja. Sajnálta. Mindig mindenki sajnálta, ugyanakkor mi megtörtént az ellen nem volt mit tenni. Átvágott minket, minek ez lett az eredménye, de úgy gondoltam, ha már bent sem dühöngtem, akkor nem itt kezdem el.
- Az arany jól jön, költeni van mire, de köszönömöt ne várjon. Tőlem biztos ne! – Hisamével az ölembe léptem fel a hintóra – És a fuvar természetes.
Csapatnak túlzás lett volna mondani a társaságunk, hisz a küldetés több mint felében egyedül Íjászlány Esutellel voltam. Vele kerestem a tárgyakat, vele öltöztem át, vele táncoltam, ő mondatta ki velem azt a nyelvtörős bögrés mondatot, majd vele futottam. Bár a pincében történtek talán némi csalódást okoztak számomra személyében, mégis pozitív gondolatokkal gondoltam rá a hintón ülve. Yurihimével és RenAival sajnos nem beszéltem sokat, függetlenül attól, hogy közös céhbe tartoztunk, azonban hogy Rennel nem kellett lennem, azt nem bántam. Nem feledtem, miként találkozásunknál bezárta előttem a hintó ajtaját.
- Nos, örültem, vagyis örültünk. – javítottam ki magam, minthogy Hisame is velem volt – Egy élmény volt. Remélem még találkozunk. – majd miként ismerőssé vált a környék, úgy leugrottam a hintóról és váltunk el a többiektől.

by **Ryuninji Ren** Hétf. Ápr. 15 2013, 02:00

A döntéshozatalba nem folyok bele túlságosan,elmondom a véleményem, hogy teljesen az elpusztítás ellen vagyok, mert ez a lak a csapdákat és a komornyikokat leszámítva hozzám illik. Azonban az elején tettem egy felelőtlen ígéretet, melyet be kel tartanom, még ha át is vertek. Sajnos az élet nem fenékig tejfel, az ilyet el kell fogadni. Na meg nem került az életem se veszélybe, legalábbis emiatt a kis ígéret miatt, amúgy már régen a nyomomban lohol a halál. Esu-chan van olyan kedves és megosztja velem a bort, jó nagyokat kortyolok belőle, az ám, nagyon finom ez, pedig nem is vagyok oda az erjesztett szőlőléért. Iszogatok, kortyolgatok szépen, egészen addig, míg ki nem veszik a kezemből az üveget. Szép, mondhatom, én szeretem meg és el is veszik. Esu-channak adtam, szóval lényegtelen is. Az ajtó felé fordulok, még mindig nem kelek fel, a földön valahogy biztonságosabb, nem tudnak kapásból ledönteni a lábamról, hogy rám ugorjanak meg ilyenek. A többiek tanakodnak, nem is figyelek rájuk nagyon. Erőt veszek magamon és feltápászkodom. Az ajtó felé nézek. Regi a vállamra száll, elszánt tekintettével jelzi nekem, hogy készen áll a harcra, ráadásul önbizalomban sem szenved hiányt.
- Jöjjön itt be bárki, lezúzok mindenkit- megropogtatom az ujjacskáim. Ideje menőzni. Reginald osztotta a véleményem, pedig valószínűleg nem ugyanarra gondolunk. Nekem csak a szám jár, nagyon megnyugtatott az alkohol és a hazatérés kristály a kezemben. Egy ilyen biztosíték mellett hamar elszáll a halálfélelem. Lényegében nagy a szám, meg is torpanok, mikor ránk törik az ajtót. Egy pillanatra lehunytam szemeim és már el is teleportálódtam, vissza a kastély elé, mely épp darabjaira hullt.
- Huhuhúúúú !- ez a pia ütős volt, most kezdem csak érezni, talán a teleport olyan hatással van a részeg emberre, mint a radiátor? Felgyorsítja a dolgokat? Hmm, ez egy új felfedezés. egy ismerős hangot hallok, hát nem az a félkegyelmű az?
- Te nyomi vagy, az ám, add a lét hehehe…. de gyorsan ám,mer jobban megharagszom. Hop-hop-hoppá- botladozom egy kicsit, mér nem egyenes itt a talaj, he? Regi ijedtében felröppen én meg megkapaszkodom Hime-samaban.
- Hmmm… Hime-sama, így közelről még aranyosabb vagy, ráadásul nem bántottál hikk, nem úgy mint az a kettő- mutatok Esu-chanra és Ai-chanra. Rendkívül agresszívan viselkedtek velem Sad

- Hime-samaaaaa. Ugye te nem akarsz engem megbántaníííííí? Hát persze hogy nem, mer hikk, aranyos vagy, meg kedves ezért jutalom jár. – több nem is kell, nemes egyszerűséggel lesmárolom a lányt. Csak akkor hagyom abba, ha esetleg nagyon ellenkezne már, ha ellök, akkor el is esek, ha nem, nos, akkor is elesek csak magamtól.
- Én-én-én-één megyek a hintóval. - utolsónak érek oda a hintóhoz, vajon miért? Pedig kezemmel is segítem a járást, négykézláb gyorsabb kellene, hogy legyek. A hintóba felmászni kész erőpróba. Két kézzel kell kapaszkodni, meg lábat is kell emelni? o.O Három végtag irányítása egyszerre nem kóser vazeg. Négyet lehetetlen, hármat meg csak a veteránok tudnak.
- Hóóóóóóóóóó-rukkkk- elrugaszkodm a földtől és már fent is vagyok, csak nem ott ahol lennem kellene. A többiek lábánál kötök ki.
- Na várgyunk csak- egyik kezemmel felkapaszkodok egy szabad helyre, majd a másikkal is. Lábaimmal elrudaszkodm és fentvagyok
-Hurráááá, na ki a menő? hehe hát én. Hime-sama ha nem bánod alszok egy kicsit a pihe-puha párnáidon. ~.~– Fejem puha kebleire hajtom ha engedi, ha nem akkor is, mert miért ne? Aztuán azonnal elnyom az álom. Reginald nem látott még így. rémülten néz és Ai-chanhoz menekül, vigasztalásra vágyik talán.

by **Yurihime** Hétf. Ápr. 15 2013, 19:25

Peter-sama kezéből RenAi-sama markába kerültek a nálunk lévő ereklyék, és hamarosan már mindegyik ott díszelgett az asztalon, a kijelölt helyükön. Ökleimet összeszorítva és a mellkasom elé emelve, kezemben a kristállyal izgultam, hogy vajon most mi is fog történni. Nem egészen fogtam fel, hogy mi folyik az asztal körül, ám az ajtó egyre inkább megadni látszott magát. Rápillantottam a kékes színben pompázó drágakőre, és ekkor eszméltem rá: nem tudom használni o.O" Kétségbeesve néztem körbe, de látszólag senki sem figyelt rám természetesen, hiszen nem voltam különösebben érdekes jelenség. Az ajtó ebben a pillanatban betört, én pedig összeszorítottam a szemeimet is, és imádkoztam Kami-samához, hogy semmi bajunk ne essen.
Mikor szemhéjaimat felnyitottam, immár a kastély előtt álltunk mindannyian. A palota szívszorító látvány volt, ahogyan az elmúlás útjára lépett. Gyönyörű építmény volt, igazán kár volt érte, nagyon sajnáltam, hogy ilyen véget kellett érjen. A küldetésadó úr hangja csendült fel a hátam mögül, én pedig megfordultam. Szavaira furcsa reakciót adtak a többiek, pedig én nem éreztem becsapásnak azt, amit velünk tett.
- Ugyan, jómagam akkor is jöttem volna segíteni, ha tudom, mi az úr célja ^.^ Sőt, akkor még hasznosabb is lehettem volna, azt hiszem - válaszoltam egy kedves mosollyal az arcomon. Valóban, úgy vélem talán nem lettem volna ennyire elveszett, ha az első pillanattól fogva tudom, mi is a valódi célja az úriembernek. Célravezetőbb lett volna, ha az igazsággal rukkol elő, de nem hibáztattam érte, bizonyára jó oka volt rá, hogy így tett.
- Ren-sama, jól érzi magát? >.< - bátorkodtam megkérdezni a botladozó és imbolygó fiatalembertől, akit készséggel el is kaptam, mikor felém dőlt. Igyekeztem talpra állapítani, már amennyire tőlem tellett. Nem tudom, mi történhetett vele, talán az átkerülés közben szédült el?
- K-köszönöm, de igazán nem érdemlem meg ezeket a szavakat ^.^ Ren-sama nagyon kedv...hmp o.O - Képtelen voltam befejezni a mondatot. Amire azt hittem, hogy egy ölelés készül lenni, teljesen más volt. A fiatalember betapasztotta az ajkaimat az övével, én pedig döbbentem léptem hátra. Arcom teljesen elvörösödött, évek óta nem tapasztaltam ilyesmit. Összezavarodtam, nem igazán tudtam, hogyan kéne reagálnom, vagy mit kéne mondanom, de egészen váratlanul tétova hátrálásom közben Ren-sama elesett, én pedig kudarcot vallottam az elkapásában. Viszont nem haboztam felsegíteni.
- Bocsásson meg, szörnyen restellem Én... nem is tudom mit mondhatnék - jött bizonytalan megszólalásom. Nem voltam benne biztos, hogy az irántam táplált érzelmeket viszonozni tudnám, ám megbántani sem kívántam a férfiút. Lesütöttem a szememet és inkább a hintóhoz vonultam zavaromban, majd miután felültem, szemérmesen összehúztam magam, mígnem Ren-sama és a többiek is felszálltak. Lopva pillantottam az idomár felé, akin nagyon szívesen segítettem volna, de nem mertem megtenni. Viszont mikor fejemet a mellkasomra hajtotta, hiába jelent meg enyhe pír az arcomon újra, nem volt szívem eltolni őt. Hadd pihenjen, biztosan fáradt volt, ahogy én is ^.^

by **RenAi** Szer. Ápr. 17 2013, 14:25

A hangulat egyre inkább fokozódni látszott, és ahogy az lenni szokott ha egy csapatban minél többen vannak annál nagyobb a széthúzás lehetősége. Voltak akik aktívan agyaltak rajta hogy mégis mit és hogyan tudnánk kieszelni, valami menekülési stratégiát. Amikor felhoztam az öleltet természetesen senkinek sem tetszett igazán, amit meg is tudok érteni. Ugyanakkor igazságtalannak érezném ilyen kimenetellel azt ha az én küldetésem sikerül és emiatt az övéké nem. Kattog az agyam hogy valami olyat eszelhessek ki ami mindenkinek a legmegfelelőbb.

Tudtam hogy eszes ez a kék hajú fiú, mármint sejtettem, de el is várható ez tőle, elvégre céh tag, így már van Ő az okos, van Hime a szép, és vagyok én….köhöm hagyjuk. Az időn egyre inkább fogytán van, ráadásul Esu-chan véletlen felbontotta az ereklyét, és abból kezdett el kortyolgatni, majd Ren is. Én csak tátott szájal néztem az egészet, és ha a halál nem a sarkunkban loholt volna lehet még én is beszállok a pia party-ba. De egyre inkább fogyatkozik az időnk, és félek lehet ez lesz az utolsó amit megkóstolhattak. Gyorsan a helyére helyezzük a dolgokat, de egy jó ideig nem igazán történik semmi, lassan elpixeleződik az ajtó, majd mikor látom hogy mindenki használja a teleport követ, én is úgy teszek. Fáj a szívem, mert ezt nem igazán így szerettem volna, most lehet még haragszanak is rám. Elvégre a küldetésem teljesítve, de nem vagyok tőle feldobódva, a többiek ingerülten fogadják a megjelenő npc-t aki a jutalmat osztogatja és még hintót is intéz nekünk. Körbenézve már nem látom sem az „én” paripám sem a lepusztult hintót a tulajdonosával együtt. Renek eléggé megártott a bor, pedig azt hittem az a fajta aki bírja a piát, de mindenki tévedhet. Bááár ha jobban bele gondolunk még az is lehet hogy tetteti hogy Hime keblein köthessen ki. De ahogy nézem a lány is elvan a perverz társaságában. Átveszem a jutalmam. Majd a többiekhez fordulok.
- Kérlek ne haragudjatok rám, azt tudtam hogy el kell majd pusztítani a kastélyt de fogalmam sem volt róla hogy az ereklyék is szükségesek lesznek hozzá. – Őszintén bocsánatot kértem, elvégre Hime és Ren eléggé becsapva érezhetik magukat.

by **XaXa** Szer. Ápr. 17 2013, 16:13

Rennél nem maradt meg az üveg bor, mert a kiteleportálódáskor az ott maradt.
Renainak nem kellett használnia a kristályát, hisz a panel, amivel elindították a lerombolást automatikusan kiteleportálta a játékosokat.
Esutel és Peter lát egy báli ruha ikont a képernyő szélén, és egy órát visszafele számolni 2:00:00-tól. Ajánlatos hamar átöltözni, nehogy Ruha nélkül maradjanak. Sajnos hiába veszik le a ruhát, a visszaszámlálás folytatódik, majd a lejártával a ruha eltűnik, reméljük senkinek sem okoz kellemetlen pillanatokat.
Most pedig következzen a jutalmazás, mely magába foglal +5 xp bónuszt a teljesítményért.

Minden résztvevőnek:
70 xp
80 arany

Artes Liberales: 80 arany
Anatole Saito:+11xp
Violeta del Sanchez:+11xp
Ryuninji Ren:+12xp
Koshitsu Esutel:+12xp
Luv Delackrose:+12xp
Meredith White:+12xp

Justice League: 80 arany
Shield D. Lewis:+0xp
Jasude:+10xp
Rita Hanami:+10xp
RenAi:+10xp
Yurihime:+10xp
Szophie:+10xp
Hinari:+10xp
Allen Dante:+10xp

Young Justice: 00 arany
Peter Worker:+5xp
Lotti:+6xp
Saru Taidana:+6xp
Askr:+6xp
Fuuko Shinatsu:+6xp
Mao:+6xp
Keresés jártasságok:
Peter Worker: Sajnos nem talált semmit.
Ryuninji Ren: Sajnos nem talált semmit.
Yurihime: Sajnos nem talált semmit.
Renai: Láncruha (+7 páncél)

Spoiler:

Még egyszer gratulálok a küldetés sikeres elvégzéséhez. Megkérném KA-t, hogy ossza ki a jártasság jutalmakat, és zárja le a topicot. Köszönöm.

by **Kayaba Akihiko** Szer. Ápr. 17 2013, 16:20

The member 'XaXa' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
[Küldetés] Az Álnok Kastély - Page 3 4767251444_0f76bf2817_s

[Küldetés] Az Álnok Kastély - Page 3 4767249862_5877ffd2ef_s

[Küldetés] Az Álnok Kastély - Page 3 4766609959_af0c0eb7c7_s

by **Kayaba Akihiko** Szer. Ápr. 17 2013, 17:59

Jártasságok:

RenAi: Érclátás: 1 -> 9, 2 Sida Kő, 7 Bronzérc, 3 Munkálatlan Bőr, 4 Halvány Rubin, 1 Rubin
Páncélkészítés: Erős Koboldgyűrű Recept, Csigamintás Gyűrű Recept

Yurihime: Növénylátás: 1 -> 9, 6 Kis Tövisgyökér, 4 Vörös Pitypang, 4 Tövisgyökér, 1 Örökké Lángoló Tulipán, 2 Barna Gomba
Fegyverkészítés: Fényes Vaskard Recept, Fa Irányítópálca Recept

Ryuninji Ren: Érclátás: 17 -> 25, 3 Munkálatlan Bőr, 2 Holdkő, 5 Vasérc, 1 Sida Kő, 3 Halvány Rubin
Potion/méregfőzés: Gyenge Kábító Méreg Recept, Gyenge Vérontó Méreg Recept

Peter Worker: Növénylátás: 20 -> 28, 7 Tövisgyökér, 3 Vörös Pitypang, 4 Kis Tövisgyökér, 3 Faeno Levél, 3 Barna Gomba
Kristályírás: Farkasagyar Recept, Magasugrás Kristály Recept

Koshitsu Esutel: Érclátás: 9 -> 17, 10 Bronzérc, 1 Rubin, 2 Vasérc, 1 Munkálatlan Bőr, 2 Sida Kő, 1 Halvány Rubin
Fegyverkészítés: Éles *Fegyver* Recept, Pókháló Pajzs Recept

by Ajánlott tartalom