A nagy csúszkálás

by **Ozirisz** Hétf. Jún. 19 2017, 20:09

Már jó pár hónap eltelt, hogy legutóbb gyakoroltam volna Hinarival az arénában. Azóta én is fejlődtem egy kicsit, de még mindig bőven van mit megtanulnom tőle. Ezért is döntöttem úgy, hogy elhívom egy baráti meccsre, aztán ha utána ha van kedve, akkor beülhetünk a közeli cukrászdába sütizni és beszélgetni Szerintem nincs ellenére egy kis gyakorlás, főleg, hogy a bejelentés óta több időt tölt Alexxel, és sajnos elég könnyen ki tud esni az ember a harcból. De ez mindennel így van, amit az ember nem használ, azt egy idő után szép lassan elfelejti..
Az aréna jutalmak pedig szintén hozzájárulnak a mi, és a céh fejlődéséhez, és a felszerelések pedig mindenkinek jól jönnek, ahogy a tapasztalati pont is, amit a meccsre kapunk. Így már reggel elküldtem az üzenetet, hogy a délutáni-esti órákban, ha van kedve, összefuthatnánk az arénában. Majd a megbeszélt időpont előtt pár perccel elballagtam az arénához. Kicsit várnom kellett a lányra, de inkább én várjak, mint a fordított eset. Avagy amikor a csapatarénára is én estem be legutoljára.
- Szia! - siettem a lány elé, ahogy észrevettem a közelben. - Egy kicsit még várnunk kell, van előttünk egy-két meccs – avagy ezzel a regisztrálósdival csak a gond van. Vagy csak sikerült kifognunk egy nagyobb tömeget. De enélkül viszont kész őskáosz uralkodna itt..
Majd ha Hinari is úgy gondolta, leültünk egy kicsit a lelátóra.
- Mi újság veletek mostanában? Kitűztétek a nagy napot? - kérdeztem a lánytól. Avagy egy kis kíváncsiság, meg szeretek jó híreket hallani. A nagy bejelentés után meg még nem volt alkalmam kíváncsiskodni...
Majd egy pár perc múlva mi következtünk, és a fejemben körvonalazódott is egy kósza ötlet a pályát illetőleg. Ezt az ötletet kezdtem el valóra váltani a gépezeten, már amennyire be tudtam táplálni.
- Mehet? - kérdeztem, majd a megerősítés után a rendszer tudtára is adtam mindezt. - Jó csúszkálást, és sok sikert :3 - mondtam a lánynak, és elindultam az aréna másik végéhez.
Bár Hinari szerintem nem tudta mire vélni a jókívánságot, de ahogy elkezdett átalakulni a pálya, valószínűleg mindent megértett. Az aréna talaja átváltozott egy vastag, tükörsima jégpáncéllá, leszámítva a két kezdőpontot. Ott szilárd kőből van még minden, és össz-vissz ez a két, alig egy négyzetméteres terület az, ahol nem csúszik ki az ember alól a talaj. Illetve mindkét ilyen helyen egy szintén kőből készült emelvény, rajta egy-egy pár korcsolyával. Azok nélkül csak bizonytalanul totyorogni, esni-kelni lehet, legalábbis akrobatika nélkül. Korcsolyával viszont már nem okoz túl nagy gondot a jégen való közlekedés, ha van az embernek annyi egyensúlyérzéke.
A korcsolyapálya szélén pedig végig egy korlát, a pálya belsején pedig elszórva néhány vékony, de masszív rúd jelent meg. Előbbi a megkapaszkodás végett, az utóbbiak pedig a könnyebb irányváltások végett.
Amíg a visszaszámlálás tartott, addig gyorsan átcseréltem a bakancsomat korcsolyára, és végezetül a kezembe vettem a nodachit. Aztán jöhet a nagy csúszkálás!

by **Hinari** Kedd Jún. 20 2017, 10:42

Csibut tanítottam éppen nem nekirepülni az üvegnek. Nagy szoba, tágas nappali és tágas erkély - közte pedig egy majdnem az egész fal helyére betett üvegablak, elhúzható résszel, amit szegény állatnak eleddig sehogyansem sikerült megtalálnia.
- Csibu a tükröződést figyelje - tette hozzá Nestor odakintről, akit érdekes módon szórakoztatott a frissen "kikelt" madárka ügyetlenkedése, és egyáltalán nem volt féltékeny, amiért figyelmemet most csapatunk legújabb tagja kötötte le. Türelmesen szemlélte a petféleséget, aki hangos csipogás közepette indult útjának újra a fejem tetejéről, pár méter után, hát... lefejelve az üveget megint. Sóhajtottam: ez nem lesz egyszerű. Bár azt is elképzelhetőnek tartottam, hogy az amúgy felszerelhető kicsinység nem is erre lett beprogramozva, hiszen amíg a fejem felett kell repülnie, addig boldogul. Felszedtem a földről, rátettem a fejemre újból, majd közelebb léptem az ablakhoz: csökkentsük a távolságot; úgy talán menni fog. Fel is szállt, ám ekkor megszólalt az üzenetjelzőm, az ismeretlen csipogás pedig úgy kizökkentette Csibut, hogy a madár immáron ötödszörre is az üvegen koppant. Én csupán a fejemet ingattam: ez reménytelen. Az üzenetet persze rögtön elolvastam és vissza is írtam a fiúnak, hogy ráérek, illetve azt is, hogy viszek egy csöppséget is a találkára: bár Ozirisz ebből nem biztos, hogy sokat értett, de itt volt már az ideje, hogy Csibu egy kis harcot is tapasztaljon.

- Szia - köszöntöttem céhtársam mosolyogva, majd a fejem felett köröző madár felé pillantottam - Ő pedig itt Csibu, akiről írtam - mutattam be az aprót - Ki szeretném próbálni, hogyan viselkedik harci szituációban - magyaráztam el s igaz olvastam az "item" leírását, de érdekelt, hogy tényleg itemként fog-e reagálni, vagy esetleg teljesen máshogy: a Katana óta eléggé összemosódott nekem a határ, így jobb volt egy barátságos mérkőzésen tisztázni ezt, mint élesben. Közben elsétáltunk a lelátóig, elcsevegve a mostanában történtekről, a fiú kérdésére azonban csak megráztam a fejem - Nem még. Nem akarjuk elsietni, meg... egyelőre nem tudom, mennyire lenne jó ötlet. Kicsit félek is azt hiszem - vallottam be, megsimogatva a hajamra telepedő állatkát, nem nézve most Ozi szemébe. Furcsa, nem? Hiszen ennek egy különleges alkalomnak kell lennie, mégis vannak fenntartásaim s éppen ezért szégyellem is, hogy vannak. Rövid csönd állt be közénk, azonban mielőtt kaszttársam megszólalt volna, hirtelen felpattantam, a pálya felé intve - Úgy tűnik mi jövünk - mosolyodtam el bocsánatkérőn, majd egy fokkal halkabban hozzátettem: "Erről majd beszélünk később." Csibu felrepült és elkezdett felettem körözni, én pedig leugráltam a pályáig, elhelyezkedve az egyik végében, felszerelkezve a harcra. A Katanát a kezemben fogtam, az epikus sisak helyett pedig Csibu repkedett körülöttem s bár statot egyelőre nem adott, de én tudtam, hogy ez csak ideiglenes állapot.
- Mehet - bólintottam, kivárva, Ozirisz mit kezd a pályaalkotással - és nem is csalódtam benne. Lassan néztem körbe, mialatt csökkent a visszaszámláló, feltérképezve a megváltozott harcteret: sehol egy rejtőzésre alkalmas tárgy, a jég miatt pedig az új cipőmet sem fogom tudni hordani. Vagyis ő ezt hiszi. Mélyen beszívtam a levegőt, leültem a kőtömbre, a korcsolyákat az ölemben tartva, és miután megszólalt a gong, csöndesen megpróbáltam aktiválni a Reverse-t. Majd felálltam, ránézve céhtársamra:
- Most te kezdesz.

Statok Csibuval: HP:250 | F:65 | E:93 | K:60 | GY:182 (200) | S:72 | P:80
Statok Csibuval, cipő nélkül: HP:250 | F:65 | E:93 | K:60 | GY:151 (166) | S:72 | P:80

/ Dobásokat majd számolj te pls Smile

/
Reverse próba; támadni most nem támadok.

by **Kayaba Akihiko** Kedd Jún. 20 2017, 10:42

The member 'Hinari' has done the following action : Kockadobás

'Római stílusos 6-os' :
A nagy csúszkálás 4767244252_11aeb0c585_s

by **Ozirisz** Csüt. Jún. 22 2017, 09:12

Amikor Hinari csöppséget említett, hát hirtelen nem tudtam értelmezni. Fordultak meg a fejemben érdekes elgondolások, bár a logika és a józan paraszti ész ellentmondott neki. Viszont Csibura nem is gondoltam volna egyáltalán. Hinari kasztot váltott volna? Á, az kizárt... amennyire érti a kardforgatást, és ugye a Katana is segítségére van a harcok során, kétlem, hogy mindezt feladta volna. Szóval több, mint valószínű, hogy egy nem harci pet...
- Csibu? - néztem érdeklődve a csöppségre – Hol találtad? - tettem fel a kérdést. Persze, ha egy kicsit jobban figyelek a részletekre, akkor nyilván tudtam volna a választ.
Majd a nagy nappal kapcsolatos kérdésemre kapott válaszon csak pislogtam egy sort. Elsietni? Ugyan már, mióta is járnak? Két éve? Három? Akárhogy is nézzük, ez már hosszú idő...
Azonban mire bármit is mondhattam volna, addig az odalent harcoló két játékos befejezte egymás püfölését, és mi következtünk. Mondjuk jobb is, az ilyen beszélgetések valahogy inkább passzolnak egy csendes, nyugodt cukrászdához, mint egy állandóan nyüzsgő arénához. A kíváncsi fülekről, és az információ-dealerekről nem is beszélve...

Majd jött a pályaalkotás, a visszaszámlálás, és a felkészülés a harcra. Amin meglepődtem, hogy céhtársam átengedte a kezdés jogát. Általában ilyenkorra már rég nem maradt volna egy darab páncélpontom se. Azonban valahogy rossz érzésem volt, ahogy a jégre léptem. Mintha önként és dalolva futnék bele a csapdába. Vajon mi a valós célja Hinarinak? A támadásomból fog egy kitűnő ellentámadást csinálni? Elvégre tudja, hogy nincs akrobatikám, tudja jól, mekkorát tudok esni. Ugye az a szép nagy csúszás a domb közepétől a lent lévő szép vastag fenyőfáig... Nem egy átlagos teljesítmény volt, az tény...
Kis hezitálás után elindultam a jégen, eleinte kicsit határozatlanul, de miután egy kisebb kört megtettem, és kitapasztaltam nagyjából a pályát és a korcsolyát, már határozottabban kezdtem a második kört. De ahogy Hinari felé néztem, ismét elfogott a baljós előérzet. Valamire készül, az tuti. Biztos van valami terve is, és nekem rá kell jönnöm. Merek fogadni, hogy ő már tudja, mit teszek, hogyan fogok támadni... „Lepd meg az ellenfeled! Tégy olyat, amire nem számítana, zökkentsd ki a megszokott ritmusából” - gondoltam végig a tanításait, és alkalmaztam a jelen helyzetre. Jó eséllyel egy kitérés-ellentámadás kombót kapok, esetleg egy célirányos ütést, ami kibillent az egyensúlyból és dobok egy szép nagy hátast, ami meg elég nagy helyzeti hátrány lenne. Közben az egyik pálya közepén levő rúdhoz manővereztem, a balommal elkaptam az oszlopot, majd egy kanyar után továbbcsúsztam egy másik oszlophoz. A szemem sarkából pedig figyeltem, Hinari éppen merre, milyen irányban van, majd a megfelelő pillanatban kilőttem magam a lány felé. Nodachi természetesen a jobbomban, és amint kar(d)távolságnyira voltam tőle, suhintottam is egy szép nagyot felé. Majd ugyanazzal a lendülettel csúsztam tovább, egy balkanyart közbeiktatva, hogy azért mégse a pálya szélén csattanjak...

// 1 támadás, Vikinggyűrű miatt első körben nem fogy CSP-m.

Statok (cipő nélkül) : HP:210 | F:84 | E:71 | K:51 | GY:66 (73) | S:70 | P:75

Hinari (cipővel) (Sebzés: 100, támadáshoz 3 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 3 vagy afölé kell dobnia, 2.7 SP kiskörönként.)
Hinari (cipő nélkül) (Sebzés: 100, támadáshoz 3 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 3 vagy afölé kell dobnia, 2.2 SP kiskörönként.)
Ozirisz (cipő nélkül) (Sebzés: 71, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 3 vagy afölé kell dobnia, 1 SP kiskörönként.)

Hinari (50. szint): 250/250 HP, 80 páncél, 300/300 CSP
Ozirisz (39. szint): 210/210 HP, 75 páncél, 255/255 CSP

by **Kayaba Akihiko** Csüt. Jún. 22 2017, 09:12

The member 'Ozirisz' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
A nagy csúszkálás 4766612103_86ee832108_s

by **Hinari** Csüt. Jún. 22 2017, 10:33

A fiú kérdése olyannyira meglepett, hogy először el is felejtettem rá válaszolni: hogy hol találtam? Aztán eszembe jutott, hogy lehet nem mindenki kapta meg őt a húsvéti esemény lezárásakor, hiszen Alex sem kapott sajátot, bár lehet a rendszer csapatként kezelt minket s így igazából mindkettőnké volt Csibu is meg a jutalom is. Ozit viszont ha jól emlékszem, nem láttam más játékossal még azután sem, hogy szétváltunk.
- A tojáskeresés után - feleltem neki egy cseppet bizonytalanul - Te nem kaptál?
Aztán elterelődött a beszélgetés és nemsokára már együtt ugráltunk le a pályára, s igaz valójában céhtársam hívott ki, mégis átadtam neki a pályaalkotás jogát - egyedül abban egyeztünk meg, hogy itemeket ezúttal sem használunk.

Talán a sisakom hiánya miatt, talán más okokból, de a Reverse nem aktiválódott, így egy kissé csupaszon álldogáltam a nekem kijelölt sziklán, azon gondolkodva, hogy máshogy is dönthettem volna a kezdő lépésemet illetően. A korcsolyák fűzőit összekötöttem egymással, mialatt Ozirisz a jeget próbálgatta, majd átvetve őket a vállamon vártam, hogy a fiú közelebb csússzon. Korcsolyában nem jöhetett egészen ki a szárazra anélkül, hogy veszítsen a lendületéből, de az enyémnél jóval hosszabb fegyvere megoldotta a dolgot: amíg én megfeledkeztem róla, hogy a sisakcsere okán fegyverkezelést is jócskán veszítettem, ő támadott, el is érve engem kardjának hegyével, habár csupán éppenhogy. Nem volt gond, a páncélomat sem vitte le egyelőre.
- Gyerünk, Csibu - mondtam az állatkának mosolyogva, majd felugrottam, és a levegőből aktiváltam a cipőm képességét. Ozi lehet hátrafordult, de akkorra én már rég fölötte voltam, egy villámgyors X-vágással próbálva elkapni őt látásának holtterében úgy, hogy lehetőleg el is essen az amúgysem túl stabil talajon. Ám mivel volt még egy kevés időm, nem álltam meg itt: két lábbal, erőteljesen érkeztem le a jégre, majd fogtam újra két kézbe a fegyverem, egy gyors, vízszintes vágást ejtve az egyensúlyát vesztett fiún - Többmindent is elfelejtettél - közöltem vele, majd elrugaszkodtam a jégről és elsiklottam a legközelebbi rúd tetejéig, azon tartva meg magam; onnan nézve le Ozira kihívón, de mosoly nélkül: még sokat kell tanulnia.

Az előző körről maradt 0.7 SP-m, tehát ebben a körben 3x támadhatok. Aktiválom a cipőm képességét (én 2estől, ő 3astól talál ebben és a következő körben), majd megy 3 támadás Oziriszra. A Katana képessége miatt (támadásra állítva) a 3. támadásom biztos találat, a pernamensem miatt pedig a maradék kettőből is csak 1-et hibázhatok. -125 CSP

Edit: 3 találat, azaz 3x93=279 sebzés

by **Kayaba Akihiko** Csüt. Jún. 22 2017, 10:33

The member 'Hinari' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
A nagy csúszkálás 4766609959_af0c0eb7c7_s

A nagy csúszkálás 4767249862_5877ffd2ef_s

A nagy csúszkálás 4767251444_0f76bf2817_s

by **Ozirisz** Pént. Jún. 23 2017, 09:58

Ami Csibut illeti, mint kiderült, Hinari a húsvéti event után kapta. A kérdése viszont meglepett. Szóval nekem is kellett kapnom? - Hmm, nem rémlik... bár, várjunk csak! - jutott eszembe valami, majd megnyitottam a menüt. - Másnap hajnalban jött valami rendszerüzenet, amit félálomban ébresztőnek néztem, és visszaaludtam... - közben előkerestem az említett üzenetet, és láss csodát, az értesítés az event jutalomról. Végigfutottam, majd kicsit bosszúsan megjegyeztem – Úgy imádom, amikor hajnalban jönnek az értesítések... - majd gyorsban átpörgettem az inventoryt is, és biza tényleg ott van az item. - A harc után tudsz segíteni csibe-ügyben? Mármint, hogy mit kell róla tudni, és a hasonló dolgok.^^ - tettem fel óvatosan a kérdést.
Rövidesen másfele terelődött a téma, és aztán nemsokkal később már indultunk is a küzdőtérre.

Ami a támadást illeti, éppen csak, de a kardom hegye elérte a lányt. Még mindig a sziklán állt, nem merészkedett a jégre, amit hirtelen nem tudtam mire vélni. De abban biztos voltam, hogy valami turpisság van a háttérben. Hinari minden lépése előre megfontolt, alaposan átgondolt volt, ahogy most ez is. Csupán én nem láttam át, hogy mi is a célja vele. Egy gyors irányváltás után persze távolodtam is a korcsolyapálya széléről, avagy jobb egy kicsit távolabb kerülni az ellenfelemtől. Persze hátranézni nem néztem hátra. Miért is tettem volna? Igaz, láttam volna, hogy a lány mit csinál... és közben vagy egy szép nagyot esek, vagy csattanok a pálya szélén, vagy csak szimplán nekimegyek az egyik oszlopnak. Avagy csupa olyan dolgok, amit hajlamos az ember elkövetni korcsolyázás közben, hogyha nem néz maga elé, és persze egy jókora eséssel zárult volna az egész. Úgyhogy egyelőre menekülőre fogtam a dolgot, és egy pillanatra meg is örültem, hogy ezt megúsztam ép életcsíkkal, aztán a következő pillanatban jött a feketeleves. Két szép nagy vágás valahonnan hátulról, és ez bőven elég volt hozzá, hogy úgy imbolyogjak, mint aki kereskedelmi mennyiségű alkoholt fogyasztott... Aztán jött egy harmadik, vízszintes vágás, ami feltette az i-re a pontot. Elvágódtam a jégen, és a Katana lendületének hála egészen a pálya szélét jelző korlátig csúsztam. Az életpontjaim pedig rohamos tempóban fogytak, és meg sem álltak a vörös tartományig. Mindössze pár pixelnyi vörös pont maradt, vagyis szó szerint hajszálon múlt, hogy nem estem ki. Bár ez nem sokat változtatott volna jelen helyzetben...
Közben hallottam Hinari hangját, hogy többmindent is elfelejtettem. Még mindig a földön fekve felnéztem. Immáron az egyik rúd tetején kapaszkodik, és onnan néz le rám. Gyorsan feltápászkodtam a jégről, már amennyire tőlem és a gyorsaságpontjaimtól telik, majd megszólaltam
- Tudom. Túl kiszámítható voltam, és bedőltem annak, hogy korcsolyával fogsz érkezni. - legalábbis teljesen logikusnak tűnt, hogy nem véletlenül ül az emelvényen az ölében a korcsolyával. Első ránézésre bárki azt hitte volna, hogy éppen felvenni készül. - És gyakorlatilag a pályával gyakorlatilag előny helyett hátrányt kreáltam magamnak... - tettem hozzá, majd szép lassan elindultam a pálya szélén. Közben kattogtak a fogaskerekek, hogy most mit is tudnék tenni, és hogyan tudnám kivitelezni a támadást anélkül, hogy életpontot veszítenék. Alig pár életpontom maradt, ami körülbelül annyit tesz, hogy Hinari mellémüt, és bekékül az ég... izé... hiszen kék az ég... Rolling Eyes

de a lökéshullám pedig úgy nekivág a korlátnak, hogy a maradék életpontjaimnak is annyi. Két választásom van, vagy egy mindent bele típusú egy életem egy halálom támadás, amivel úgyis megnyerek vagy három ellentámadást, ami pontosan hárommal több, mint amit kibírok. Vagy a kivárás taktikája, ami pedig a lassú tűzön melegedő fazék víz és a béka esete, avagy csak várnám a véget. Elég, ha egy pillanatra lankad a figyelmem, és már ott is a lehetőség, amit Hinari megragadna.
Gyakorlatilag ugyanúgy kikapnék, annyi különbséggel, hogy a második esetben még egy találatra sincs jelentős esélyem, kivéve a megfelelő bolygóálláskor, ami viszont ritka, mint a fehér Zorro. Így döntöttem végül a támadás mellett, de addig csak köröztem a pálya szélén. Vagy három-négy kört biztos megtettem, de közben szép lassan beljebb merészkedtem, a pálya közepe felé. Lassan, apró irányváltásokkal, hogy ne legyen túl feltűnő... A gyorsaságomat nem tudom eléggé megnövelni, de a távolságot tudom csökkenteni kettőnk között. Ettől a két tényezőtől függ, hogy mennyi idő alatt tudnék egy támadást bevinni jelen körülmények közt. Majd, amikor úgy gondoltam, rágyorsítottam és az oszlop felé vettem az irányt, lehetőség szerint akkor, amikor Hinari épp háttal volt nekem. Bár ez utóbbira gyakorlatilag az esélyem zéró. Ilyen hibát nem követne el, velem ellentétben...
Majd egyet próbáltam szúrni a nodachival felfelé, ha mázlim van, akkor céhtársam lábát pont eléri a kardom hegye. Az ő kardja igaz, rövidebb, és nem biztos, hogy elérne, azonban ő magasabban van, neki csak egy ugrás az egész. Bár, jobban belegondolva az is elég lenne, hogy „kiejti” a kezéből a katanát, és az „véletlenül” pont beleáll a fejembe. Végül is ezt a pár életpontot még Newton is meg tudná oldani...
Majd akár sikerült a szúrás, akár nem, csúsztam is tovább a következő oszlophoz, amit a balommal megragadtam, hogy mihamarabb megforduljak. Még egyszer nem követhetem el ezt a hibát...

// 1 támadás
6 HP, 216/255 CSP

by **Kayaba Akihiko** Pént. Jún. 23 2017, 09:58

The member 'Ozirisz' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
A nagy csúszkálás 4767251444_0f76bf2817_s

by **Hinari** Pént. Jún. 23 2017, 18:48

- Mikor keltél te aznap? - ingattam a fejem, hiszen igaz pontos időt nem tudtam volna mondani, de egészen biztos voltam benne, hogy már jócskán túl volt a reggeli teázáson az az üzenet. Vagy csak én keltem korán? - Én se tudok sokat - feleltem aztán, két kezem közé véve az apróságot, aki csak nézett rám várakozón - Annyit csak, hogy tier 1-es ritka sisak, azaz igazából még szerezhető. Illetve nem igazán mutat túl sok petszerű tulajdonságot - mondtam el amit eddig megtudtam, s közben elég volt az egyik tenyeremet kicsit felemelnem, hogy Csibu visszarepüljön a fejem fölé, letelepedve a már-már megszokott helyére - De összeismertethetjük majd a tieddel. Hátha akkor megtudunk valami újat - ötletelőztem, rábólintva Ozi ötletére is, hozzátéve még, hogy ehhez inkább valami kevésbé forgalmas cukrászdát kellene választanunk, hisz ki tudja, mit fognak csinálni a madarak a zajban, emberek sokasága között. Céhtársam pedig úgy tűnt egyetértett velem, így - közben átevezve más vizekre is - végül lejutottunk a pályára, kész tervvel az aréna utáni időt illetően.

Ami, ahogy elnéztem, egészen hamar be fog következni. Hiába vártam ki egy támadást - és szándékosan vártam azt ki, okkal - céhtársam nem döntött jól, több szempontból sem. De egyelőre nem világosítottam fel. Hagytam, hadd találja ki ő maga - és a nagyrészét meg is értette, bár életcsíkjának állásából azért látni lehetett, hogy túl későn.
- Valahogy úgy - bólintottam, lejjebb csúszva kicsit a rúdon, megvárva, hogy feltápászkodjon a jégről - A meccs után majd kifejtem - tettem hozzá, végig követve a mozgását, ahogyan a pályán köröz, egyre közelebb és közelebb kerülve hozzám. Tudtam, hogy most ő van előnyben: ő van sebességben és lendületben, amíg nekem csúszós odalent a talaj és nehézkes a védekezés is; ezt a kockázatot azonban az előző kombinációval együtt vállaltam. Hogy mire számít? Talán arra, hogy amikor felém suhint én elugrok majd, egy másik rúd felé vagy éppen a szilárd kiindulóponthoz, de mindenképpen felfelé vagy oldalra. Ez is lett volna a helyes következtetés, ha nem akartam volna minden egyes alkalommal meglepni őt és megmutatni neki, mennyi lehetősége van még akkor is, ha nem hiszi el. Ahogy befordult és mostmár tényleg felém vette az irányt, én szabad kezemmel felemeltem a Katanát magasra, majd belevágtam azt a jégbe de olyan erővel, hogy az több helyen is megrepedt a penge körül. Vajon meglepi az útjába kerülő fegyver és elveszíti az egyensúlyát? Nem hagytam időt a válaszra; már ugrottam is a kard után és azt mint biztos kapaszkodót használva hajoltam el a felém suhanó nodachi elől, az öklömmel aktiválva közben egy közelharci skillt is, azonnali ellentámadásnak szánva az ütést. Mindent vagy semmit alapon, ugyebár. Ha viszont nem talált és ellenfelem tovább tudott csúszni, kénytelen voltam felvenni végre a korcsolyát és úgy folytatni a harcot, felgyorsítva, beérve őt, versenyezve, fordulva ívesen-hirtelen-rúddal, élvezve a szelet az arcomban - és egy nem várt pillanatban egy oda-vissza vágással végleg befejezni azt, amit elkezdtem.

3 (helyett 2) támadás; ha az elsőt elvétem, a második már biztosan talál.

by **Kayaba Akihiko** Pént. Jún. 23 2017, 18:48

The member 'Hinari' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
A nagy csúszkálás 4767250438_224285ea8b_s

by **Ozirisz** Vas. Jún. 25 2017, 11:53

- Hát, nem valami korán, az tény – válaszoltam a lánynak. Na igen, alapból nem vagyok az a korán kelő típus, amihez ha hozzávesszük, hogy késő estig fenn vagyok általában, nem túl meglepő.
- Tehát inkább item, mint pet... - értettem egyet Hinari megállapításával. - Bár, ránézésre közelebb állna a petekhez – tettem hozzá.
- Jó ötlet, akkor meccs után összeismertetjük őket? Csibu biztos örülne egy csibe-barátnak *.* - biztos jól kijönnének egymással, vagy éppen mint két megátalkodott ördögfióka, mindent felforgatnának Rolling Eyes

Sosem lehet tudni, de mindenképp érdemes lenne. Kíváncsi vagyok, hogy reagálnának egymásra. - Szerinted az én csibém is pont ilyen lesz, vagy valami eltérés van köztük? Mármint színben, jellemben, és hasonló dolgok... - tettem fel egy újabb kérdést, ami inkább tűnődés volt, hisz egyikünk sem tudhatja. De úgyis kiderülnek ezek a dolgok. Van egy olyan érzésem, hogy a húsvéti csibék még tartogatnak meglepetéseket a számunkra, és azon sem lennék meglepődve, ha a petekhez hasonlóan valamilyen szinten a gazdihoz lennének igazítva. A rendszer túlságosan is sokat tud rólunk, belénk lát, olvas a gondolatainkban és furcsa is lenne, ha éppen erre nem lett volna felkészülve. Azonban előbb még egyet harcolnunk, illetve csúszkálnunk kell...

Feltápászkodtam a jégről, és elkezdtem kifejteni, hogy szerintem milyen hibákat követtem el a harc során, és szerintem mire nem figyeltem oda. Hinari válaszából ítélve legalább felismertem ezek egyrészét, de valószínűleg még lesz valami. - Rendben. Kíváncsi vagyok, még mi mindenben hibáztam. - válaszoltam, miközben szép nyugodtan köröztem a jégen, egyre eltávolodva a pálya szélétől. Azonban céhtársam most is egy lépéssel előttem járt. Annak ellenére, hogy azt a látszatot próbáltam kelteni, hogy én most csak nyugodtan csúszkálok, és majd hirtelen támadok, Hinari egy pillanatra sem vette le rólam a tekintetét. Na igen, majd pont ő dőlne be egy ilyen régi trükknek. Amint megindultam, jött is az újabb meglepetés. Egy repülő kard nagyjából elém, a jégbe, a jég pedig elkezdett repedezni, ahogy az várható volt. ~ Na már csak ez hiányzott... beszakad körülöttem a jég, én pedig elsüllyedek a jeges vízben, mint a Titanic, ő pedig csak kivárja ott fenn amíg visszalakul a terep... ~
De alig hogy átfutott az agyamon ez a gondolat, Hinari már előttem termett és egy szép nagy öklösnek lettem a gazdája. És a lila falnak. Na igen, annak a pár életpontnak gyakorlatilag bármi elég lett volna...
- Szép volt! Jól harcoltál, velem ellentétben... - mondtam a lánynak, majd hozzátettem – Erre az utolsó lépésre sem számítottam... Az a repedező jég az összezavart... Ha erősebben vágod bele, akkor lehet most lékhorgásznod kellene... - jegyeztem meg, időközben az aréna már alakulgatott vissza, és pont a megjegyzésemre tűnt el a jég – vagy csak kivárni ezt... - tettem hozzá.
- Mi mindent hibáztam el, vagy felejtettem el? És mivel tudtam volna javítani az esélyeken? - tettem fel a kérdéseket, és vártam a lány válaszát, hogy mire figyeljek legközelebb... Még rengeteget kell tanulnom és fejlődnöm, minden téren, de még akkor is fényévekkel le leszek maradva tőle. Hisz ő is fejlődik, ügyesebb és gyorsabb lesz...
Aztán, miután megkaptam a válaszokat, eltipegtem az aréna szélére, hogy visszacseréljem a cipőmet. Na igen, még mielőtt valaki kísértésbe esne...
Ha mindezzel megvoltam, és elindultunk felfelé a lépcsőn, egy újabb kérdést tettem fel – Ismersz valami kevésbé forgalmas, nyugisabb cukrászdát? - majd vártam a lány válaszát, és ha benne van a mókában, el is indultunk a cukrászda felé. Egy kis süti, meg egy kis pihi most jól esne, meg bőven van mit átbeszélnünk, és ott van a csibés dolog is, úgyhogy unatkozni nem fogunk.

by **Hinari** Vas. Jún. 25 2017, 20:01

Nem nagyon tudtam konkrétumokat mondani céhtársam kérdéseire, hiszen magam sem tapasztaltam még ki az újonnan kapott szörnyecskét. Még azt is csak valószínűsíteni lehetett, hogy nem lesznek teljesen egyformák - ámbár ki tudja? Ritka item és ritka item között sincs különbség, ha azok azonos nevűek. Végül megállapodtunk abban, hogy majd a harc után meglátjuk, így én egy csibével a fejem fölött kezdtem a harcot, amíg ellenfelem egyelőre nem szerelte fel a sajátját.
A jeges pálya meglehetősen szokatlan választás volt tőle s amíg megvoltak a maga előnyei, addig a rövid küzdelem alatt rájöhetett ő is, hogy hátránya talán annál több volt ezúttal. A Katana jégbefúródása meglepte s így alkalmat és védtelen testfelületet adott nekem ahhoz, hogy egy közelharci mozdulattal befejezzem a párbajt és ne kelljen utánaerednem, átvéve végülis a cipőt a korcsolyára.
- Ami azt illeti, nem tudtam mekkora a jégréteg és hogy mi van alatta - vallottam be a srácnak, kihúzva a kardot a jégpáncélból - Könnyedén hátrányba kerülhettem volna, ha egy kicsit másképp van összerakva - mondtam, miközben kezdett eltűnni alólunk a harctér csúszós része. Gondolatban elnézést kértem a Katanától a bánásmód miatt - nem szoktam őt csakúgy dobálgatni -, megköszöntem neki a harcot majd leszerelkeztem, egyedül Csibut hagyva még a fejemen, aki a harc alatt a körözésen kívül nem csinált semmi mást. Talán mégiscsak inkább item... vagy olyan harcban kellene bevetni, ahol eljutunk a negyedik körig. Felnyúltam érte és a tenyerembe vettem az állatkát, nézegetve őt innen-onnan, ám Csibu csak pislogott vissza rám, néha csipogva egyet, csakhogy hallassa a hangját. Visszatettem a fejemre és odafordultam céhtársamhoz:
- Felmehetnénk Korall városba, a huszonkettedikre - ajánlottam - Ott eleve kevesebb a játékos, a szint hűvössége pedig egy forró teához pont ideális - nyitottam le a menümet, megkeresve a térképen az említett helyet - Odafele bőven lesz időnk kitárgyalni a mai harcot, a sütizés után pedig kipróbálhatjuk magunkat az egyik nagyobb korcsolyapályán vagy tavon - mosolyogtam rá - Az nekem most úgyis kimaradt.

by **Cardinal** Hétf. Jún. 26 2017, 09:38

Osu!

Lezárom az arénát, a jutalmatok 120 exp és 320 arany, a katana 30 expet kap. Legközelebb július 25. után mérkőzhettek meg egymással.

Hinari: +10 pont
Ozirisz: +3 pont

by Ajánlott tartalom

A nagy csúszkálás

A nagy csúszkálás

Re: A nagy csúszkálás

Re: A nagy csúszkálás

Re: A nagy csúszkálás

Re: A nagy csúszkálás

Re: A nagy csúszkálás

Re: A nagy csúszkálás

Re: A nagy csúszkálás

Re: A nagy csúszkálás

Re: A nagy csúszkálás

Re: A nagy csúszkálás

Re: A nagy csúszkálás

Re: A nagy csúszkálás

Re: A nagy csúszkálás

Re: A nagy csúszkálás