[Hardcore] Aréna, egy hirtelen ötlet.

by **Ryuu** Pént. Feb. 10 2017, 11:29

Nem mondok semmit. Álltam az aréna közepén, és gondolkodtam. Nem, egyáltalán nem úgy ahogy szoktam, csak megszokásból. Próbálkoztam. Érted. Visszaidézni, hogy hogy is volt, mielőtt összekötöttem volna magam valami-krhm, valakivel, aki... valami szörnyű lehet, de akár kiragadó is. Elragadó volt, csak hogy megemlítsem. Kezdtem visszaszerezni magam. Már nem csak azon gondolkodtam, hogy mit tettem, hanem azon is, hogy mit kéne most tenni. A jövőre nézve. Nem változott semmi azóta. A életem ugyanaz, én ugyanaz vagyok, és ha már itt tartunk, magam kell megoldjam azt is, hogy ne legyen unalmas. Mint eddig mindig. Nem bántam, sőt. Igazán fura lenne egy állandó árnyék mögöttem, aki negédes módon ad ötleteket az unalmam elűzésére. Vajon meg tudnám szokni? Ha jókat mond... talán. Bár ez is válhat repetitívvé, nem igaz? Meg aztán, követelőző is lehet az a kedves hangocska. Megunnám.
Szeretek egyedül lenni. Jól esik. El kellett mosolyogjak. Emberek mentek jobbra balra tőlem, nem figyeltünk egymásra. És tudtam, hogy ott van valahol. Ott kellett lennie, de amíg nem észlelem, egyedül vagyok. Ebben ringattam magam. És örültem, hogy nem vettem észlelést, engedve a biztonságért kiáltó énemnek.
Felcsaptam a menümet és szörfözni kezdtem az aréna harcosok nevei között. Még nem voltam itt, azaz, hogy azóta, mióta leestem erre a megalázó alacsony szintre. Aztán elvesztettem az érdeklődésem a mobolás iránt, és csak nagy néha szántam rá magam arra, hogy expet vadásszak. Meg a Tisztképző bőven kényelmes volt számomra. Bossolni meg sose volt kedvem, így nem motivált semmi arra, hogy ide, vagy akárhova ellátogassak, ami szintet követel. Most viszont nem harcolni jöttem. Ismerkedni. : )
- Hinari chan, elbűvölő név. x) - Meghívtam hát egy hardcore arénára a kis drágát. Ha bossolni nem is akarok, jóban lenni egy frontossal, még igen. Persze a magam módján. - Üdv szépség. x3 - Intettem neki, a leírhatatlanul fura páncélommal és "sisakommal" együtt, ami egy árnyék volt a fél arcomon. Mondjuk úgy, animébe illően creepy volt.

by **Hinari** Pént. Feb. 10 2017, 13:13

Elvoltam a céhház körüli teendőkkel. Végigjártam az erdőszéli ösvényeket, tavaszváró virágokat gyűjtöttem otthon az asztali vázába, és igazság szerint semmi kedvem nem volt mobozni. Ha Hoorának kellett valami, természetesen abban segítettem neki, de ettől függetlenül mondhatjuk úgy, hogy nyugodtan teltek a napjaim. Kimaxoltam a szintemet, hova fejlődjek még?
Persze az aréna az más volt: most, hogy újfent lenullázódott a toplista, illendő lett volna keresni valaki ellenfelet, hogy felkerülhessek, márcsak a Katana miatt is. Az első hely? Örültem volna neki, talán bele is vágok majd, ha úgy alakul a helyzet. Oziriszt azonban nem akartam most kihívni, és nem is vágytam komolyabb harcokra. Sóhajtva álltam fel, és léptem az ablak mellé. Elnéztem a távoli tájat, majd összepakoltam a dolgozószobában szétterített papírokat, betéve őket a fiókba mind, élén a lánnyal, akiről egyre többet tudtam meg, és akinek egyre inkább nyugtalanított a jelenléte Aincradban. Főleg, mivel zöld volt az indikátora. Egy kattanás majd rögtön utána a pittyegés, különböző helyről érkező hangok, s mielőtt megnyitottam volna a kihívást, felmentem a nappaliba, gondosan lezárva magam után a felső szintet. Elmosolyodtam. Őszintén szólva érdekelt a fiú: nem úgy, ahogy az emberek általánosságban gondolják, de kíváncsi voltam, hogy miért bízta rám a mobokat a kazamatában, és arra is, hogy mit is tudhat valójában. Meghát, amúgyis volt vele egy kis megbeszélnivalóm.
- Tamara, igaz? – intettem neki, amint hallótávolságon belül értem, mosolyogva, de nem azzal a kicsattanó boldogsággal. Még a kezemben volt az útközben vett üdítő, így ajkaimmal a szívószálat babrálva néztem végig rajta, különös figyelmet szentelve a maszkjára, ami ha lehet még furcsábbá tette az összképet – Érdekes választás. A kislányokat szoktad ijesztegetni vele? – böktem a sisakra, inkább csak érdeklődőn, mintsem bántási szándékkal. Bizonyára rémisztőnek szánta, és bevallom éjjel, egy sikátorban talán még el is érné vele a kívánt hatást, de így, fényes nappal, egy aréna közepén… hát, valószínűleg nem akarja folyamatosan váltogatni a kinézetet. Mindenesetre valamerre elindultunk közben, és bár én nem siettem sehová, azért már vártam, mivel fog előhozakodni a fiú.

by **Ryuu** Szomb. Feb. 11 2017, 21:20

Vártam. Nem siettem sehova, és más programom sem volt. Időm mint a tenger, gondolkozni való meg nem kell, egyelőre csak élvezni akarom, hogy élek. Egész egyszerű volt a helyzet, el akartam terelni a figyelmem. Nem. Vagyis de, de ez... jól van. Mégsem olyan egyszerű. A lényeg, hogy azzal akartam elterelni a figyelmem, hogy azt csinálom, amit szoktam. Az a legjobb... de ezt már megbeszéltük, szal ugorjunk a lényegre.
- Igazából már nem. Rájöttem, hogy jobban illik hozzám a Theodor. A Teo elég lesz x) - Lássuk mennyi latin, avagy német tudása van, ugyanis a név annyit jelent, hogy Isten ajándéka, a Teo meg egyenesen Istent. Bár szó ami szó, én is egy játékból kölcsönöztem a tudást. : D Majd a sisakomra vándorolt a tekintete. Kacsintottam, mintha egyre gondolnánk. - A kislányok szeretik ha félnek, de téged ettől intelligensebbnek gondollak, ne aggódj owo - Megfordultam és az aréna paneljéhez soroltam. Az előttünk lévő tengerpartot választott függő ágyakkal. Biztos a csajszi romantikus harcra vágyott. Én egy nyegle mozdulattal a lány felé lendítettem a táblát. - Válasszon a hölgy. : ) Valami nyugalmas helyet dobjunk fel, esetleg izgalmasabbra vágysz, csak rajtad múlik mi lesz a vége. : D - Eszemben sem volt nevetni, bár nem palástoltam, hogy viccelődöm. Tegyük hozzá, hogy nem zárhatta ki annak a lehetőségét sem, hogy netán tényleg megpróbálok vele flörtölni. Ez is rajta múlik. Már mint hogy, miként fogja fel. Kíváncsi vagyok van e már valakije. A szőkesége miatt azt mondanám, hogy igen, a szőke haj okés, de amilyen karót nyelt csajszi, nem is tudom, el tudnám képzelni róla, hogy talált magának valamit amit munkaként foghat fel. Chotto, nem ítélkezem, ez lesz a második találkánk, semmit sem sietek el. A véleményeket sem. ^^

by **Hinari** Vas. Feb. 12 2017, 18:30

Volt egy sejtésem a reakciójáról, és nem is tévedtem sokat. Habár ez a Teo… theo…
Újra megnéztem a maszkját.
- Ha már Theo, nem valami virító neonszínű szemüvegben kéne lenned? Surprised

– tettem fel neki az amúgy nyilvánvaló kérdést, hiszen azért hiába fut már régóta a márka, és talán már retro is lett azóta, de azért mégiscsak japán, és elég feltűnősködő ahhoz, hogy a fiú ismerhesse még odakintről. Sőt, talán a nevet is innen szedte, ám ezt már nem kérdeztem meg tőle, csak mosolyogva lépdeltem az oldalán, elgondolkodva rajta, hogy vajon a rendes keresztneve is T betűvel kezdődik-e: elég egyértelmű volt, hogy a való életben nem sárkánynak hívják.
- Áh, ez megnyugtató – feleltem a kislányos megjegyzésére egy kissé talán túljátszott megkönnyebbüléssel, ám eközben hatalmába kerített az a kellemes érzés, amikor csakúgy elbohóckodsz a másikkal, és tudod, hogy nincs tét. Semmi komoly, semmi dráma, és ez a nyugalom most nagyon kellett. Jól éreztem magam a társaságában. Később odaértünk a pályaválasztó panelhez, és már éppen felvetettem volna, hogy találjon ki ő helyszínt (érdekelt, hogy mit választana magától), amikor felém tolta az ablakot. Egy pillanatra elgondolkoztam, nem igazán a lehetőségeken, inkább… majd felnéztem rá, az előbbiektől eltérően azonban kicsit sem heccelésből mondva ki a szavakat – Komolyan harcolni szeretnél velem?
Úgy értem azért egészen eddig bennem volt, hogy nem is gondolja komolyan, csak elhívott amolyan szórakozásból. Hogy majd az utolsó pillanatban visszakozzon vagy valami ehhez hasonló mellett döntsön; nem haragudtam volna rá. Legalábbis annyira Rolling Eyes

Mindenesetre költői kérdésként csúsztak ki ajkaimon a szavak, így miközben válaszolt, én már csöppnyi (és hamar múló) zavarral állítottam be a környezetet. Izgalmakra nem vágytam, maradt tehát a nyugalmas hely, amely jelen esetben egy tavaszi virágokkal teli tisztásként materializálódott – itt ott azért előfordultak ártatlan növénykének tűnő, húsevő virágok is, amik jellemzően hirtelen nőttek két méter magasra, ha valaki rájuk lépett, de ez utóbbiról a fiúnak ugyebár nem kellett tudnia. Maradjon meg csak a látszat, és élvezzük a harcot, amíg lehetőségünk van rá.

by **Ryuu** Pént. Feb. 17 2017, 10:59

Három másodpercnyi szünet. Ennyi járt nekem. Minden animében kaptak a szereplők ennyi gondolkodásnyi időt, és ha már itt tartunk, ez az egész agyament mmo világbeli hazárdjáték az élettel, tiszta anime. De most nem? Szóval volt az a három másodperc, amikor az arcomon vegyesen futott végig az értetlenség és a döbbenet a lány válasza felől. Majd hangos nevetésben törtem ki. Nem vártam erre, főleg pont egy hozzá hasonló merev gaijintól. Miután kiheherésztem magam ~maradjunk annyiban, hogy nem tartott pár másodpercnél tovább, bár annál hangosabb volt ~ könnyes szemmel mutattam rá, egy kicsit még büszkén is. Biztos nem mutatja mindenki felé ezt az arcát... bár tévedhetek is.
- Ez egy poén volt. - Meghúztam a hangom élét, érezhetővé téve, hogy kijelentem, és egyben elismerésem, majd komollyá váltam egyetlen szempillantás alatt. - Nah menjünk. - Odafele persze megjegyezte a sisakomat is. Számítottam rá, nem véletlenül változtattam meg a teljesen átlagos kis sisakot ilyenre. Bármi lehet címen, féljenek az emberek, ne tudják ki vagyok és a többi lejáratott dolog. Hasznos ám ha nem tudják ki vagy és mit tudsz. Ez igaz. Vidáman feleltem rá, szinte oda se nézve, csak előre. Végül kivárva a sorunkat ~ hála kami sama, egy ember volt csak előttünk ~ rátestáltam a választás lehetőségét. Sosem ér meglepetés ilyen szinten. Most sem kellett "csalódnom". Semmi extra csak egy mező. Volt egy olyan sejtésem róla, de kezdett egyre biztosabb lenni, hogy ő az a fajta, aki komolyan veszi a harcművészet tiszta meg puritán blabla szövegeit. Egy egyszerűséget kedvelő lélek. Csak lazán. Tulajdonképpen pont annyi esélyem volt nyerni egy frontos ellen, mint két karaktert regelni owerwatchra... most mi van? Bírom a régebbi desingt. Krhm, de mint mondják, a bolondon áldás van. : D
Én meg épp nem kívánok ésszerű lenni.
- Persze. Miért ne? Azt hiszed, csak te vagy magas szintű? x3 - Egyből dobtam a visszválaszt. - De te kezdesz. - A szellő meglengedte a hajunk, a visszaszámláló alig indult el. Én nem szerelkeztem, csak figyeltem őt vidáman. Már minden rajtam volt amúgy. A fegyver hiányzott egyedül.

Élet: 12
Fegyverkezelés: 17
Erő: 10
Kitartás:12
Gyorsaság: 23
Speciális képesség: 16
Páncél :29

by **Hinari** Szomb. Feb. 18 2017, 21:05

Volt az a pár pillanat, amíg nem értettem pontosan, miért is nevet fel. Sok megoldás futott át gondolataim fonalán, természetesen, de mivel egyelőre nem ismertem ki a fiút, végül úgy döntöttem, hogy inkább megvárom a magyarázatot. Magam is mosolyogva, hiszen nem volt okom nem mosolyogni. A két rövid, de annál kifejezőbb mondata után pedig én voltam az, aki elnevette magát. Ez a hirtelen komolyság, amivel elindult, kifejezetten tetszett.
- Persze – bólintottam és értem utol pár hosszabb lépéssel, csakhogy amíg odaérjünk, pár egyéb szót is váltsunk, csupa komolytalan dolgokról. Bennem volt, hogy arról a bizonyos komolyabbról is említést tegyek, de inkább megvártam vele a harcot: az ilyesmi valószínű mindkettőnket kizökkentett volna. Engem legalábbis biztosan, főleg, ha jobban belemegyünk… És miután a választást rám bízta, már feladatom is lett, ami eltereli a gondolataim. Úgy tűnt, nincs ellenére a virágos mező (meglátjuk, az első rossz lépése után is ezen a véleményen lesz-e) és a kérdésemet sem vette magára, sőt, vidáman kérdezett vissza. Hogy én mit hiszek? Azt hiszem sosem tartoztam a túl optimisták közé.
- Szóval azt hiszed, hogy magas szintű vagyok? – dobtam vissza a visszadobott kérdést egy mosollyal, majd azonnal folytattam is – Frontosnak lenni nem feltétlenül jelenti azt – mondtam elgondolkodva, még meg is rázva hozzá a fejem: nem, a huszonhatos szint semmiképpen sem nevezhető annak. De talán ő nem arról a végéről fogja meg, ahogy a nagy többség, és teljesen más információkból táplálkozik – A kérdésedre válaszolva nem, viszont így már érdekel, hogy mit tudsz. Ha már az előző alkalommal sokmindent nem sikerült megmutatnod belőle – feleltem, megengedve magamnak egy enyhe kihívó élt is, persze egyértelműen viccesre véve azt az utolsó mondatot. Pár ütésváltás, és kiderül, hogy csak lusta volt-e a kazamatánál, vagy szimplán meggondolatlan.

Közben már a visszaszámlálás is elkezdődött, s én – ahogy mindig a gyertyás teremben lévő harc óta – csupán az utolsó másodpercben szerelkeztem fel teljesen. Addig egyedül a Katana volt az, ami az övemen lógott, várva, hogy a menü lecsukása után a kezembe vegyem őt.

Hinari (PvP) (50) - HP:250 | F:87 | E:98 | K:60 | GY:125 (137) | S:80 | P:55

by **Ryuu** Hétf. Feb. 20 2017, 17:53

Hehe. Egyelőre pozitívan értékelem a csajt. Nem csak szőke ~ ami jó pont a sok fekete hajú között ~ de még okos is, és tud nevetni. Ez jó. Voltaképpen nem tudom, hogy miért pont neki írtam, azok után ami történt köztem és Kuromajo chan között. Ez a lány azt hiszem,... nem számítottam tőle nagy meglepetésekre, és ez kellett most nekem. Így hát, hogy úgy mondjam..."örültem", a nevetésének mikor hallottam. De nem, nem annak, hogy megnevettetem. Egyszerűen csak reagáltam arra, amit kaptam tőlem, a tőlem megszokott módon. Már a magam részéről megszokott....aztán elérkeztünk az arénába is. Pályát is választott a kis gaijin szépség, majd megbezséltük, hogy a frontosok nagy szintűek. yey.
- Viszonyítás kérdése. Egy most frissen belépett számára nagy szintűek a frontosok. Azt azért nem tagadhatod, hogy kis szintűek sem. Háhh, sok mindent tudok, bár nem mindegyiket mutatnám meg szívesen egy aréna kellős közepén. Embarassed

- Játszottam a perverz pirulósat ha kizökkentené. Ő az a fajta vagy nem? Majd meglássuk. Nah az utolsó pillanatban pedig ledobtam a földre, ~ persze élével lefelé, hogy bele is álljon ~ a batár nagy kardot amit még az elején szereztem. Igen igen, vannak menőbb fegyvereim is, de azokat sajna nem tudom még felszerelni. Amit észrevehet a lány, hogy élével felé tettem le. Majd a visszaszámláló a nullához ért....

by **Hinari** Hétf. Feb. 20 2017, 23:16

- Egyértelmű – bólintottam egy könnyedebb mosollyal, hiszen ebben igaza volt: hajlamos voltam megfeledkezni róla, hogy még mindig van, aki a tizedik szint alatt szaladgál. Saját vagy éppen nem saját döntés alapján… Az utolsó mondatát viszont igyekeztem ignorálni, előszöris mert nem tudtam mit felelni rá, másodszor pedig, nem akartam mégcsak esélyt sem adni rá, hogy esetleg kifejtse. Nem, én egy kisebb sóhajjal egyetemben éppen nagyban igazgattam a félrecsúszott övet (szoknyával elég furán fest amúgy, de ez ugyebár Aincrad), majd végignéztem a fegyverén, ami alapján talán harcosnak kategorizáltam volna be.
Bevallom őszintén, a harci stílusáról sok emlékem nem volt, még a közös kazamatázás ellenére se - kis gondolkodás után tehát inkább a megszokott módszerem mellett döntöttem; nem lett volna okos dolog lebecsülni a fiút: valószínű évekig hallgathatnám, ha esetleg kikapnék tőle Rolling Eyes

Így egy gyors felszerelkezés után igyekeztem aktiválni a Reverse-t, s akár sikerült, akár nem, elrugaszkodtam a mezőről, út közben egy kavicsot rúgva egy a fiúhoz közeli rejtőző növénykére. Amikor amaz a kontakt miatt majd megnövekszik (nagyjából két másodpercen belül), én mögéje rejtőzve fogok támadni, remélhetőleg kellően meg is zavarva őt vele - s ha a gyorsaságom engedi, mindezen mozzanatok végrehajtása után az első vágást követően még lesz lehetőségem továbbiakra is. A terv pedig egészen eddig jól is működött, azt viszont nem számoltam bele, hogy már az első támadásom, amelyik eltalálta volna a fiút, lila falban végződik. Meglepődtem, nem is kicsit. Kis híján el is estem, majd homlokráncolva ingattam meg a fejem, végül csupán felsegítve őt, ha a szintkülönbségből adódó lökéshullám miatt esetleg hátraesett volna:
- Hát, így nehéz lenne bármit is mutatnod – sóhajtottam, majd csípőre tett kézzel néztem rajta végig – Azt ugye tudod, hogy ekkora sebzéstűréssel esélyed sem lett volna a völgyben? Surprised

– tettem hozzá megrovóan, miközben már vissza is alakult a pálya: az üde, színes virágok helyét átvette a poros, egysíkú föld. Így viszont… komolyan gondolkodóba ejtett a fiú: vajon megemlítsem-e neki Kuromajot? Ott volt, afelől már nem volt kétségem, de vajon melyikünket követte? – Egyébként… ismersz eltérő szemszínű, feketehajú lányt idebent vagy… akár odakint? – kérdeztem tőle óvatosan, mialatt sétáltunk kifelé: nem akartam fölöslegesen ráijeszteni a srácra, és megvolt az esélye, hogy nincs is közük egymáshoz. Talán az lett volna a legjobb, Ryuu ugyanis nem tudná megvédeni magát, ha a lány őt akarná. De ki kellett derítenem, legalább ennyit. Ha már összefutottunk…

Reverse-próba (3 és afölött sikerül) majd támadások Ryuura (1+koponya esetén nem talál csak). A pernamensem miatt a második már biztosan eltalálja.

by **Kayaba Akihiko** Hétf. Feb. 20 2017, 23:16

The member 'Hinari' has done the following action : Kockadobás

#1 '6-os dobókocka' :
[Hardcore] Aréna, egy hirtelen ötlet. 4766610511_dda12706fc_s

--------------------------------

#2 '2 oldal halál/korona' :
[Hardcore] Aréna, egy hirtelen ötlet. 4766591541_a6962e6ebb_s

--------------------------------

#3 'Római stílusos 6-os' :
[Hardcore] Aréna, egy hirtelen ötlet. 4766603033_e921bedc36_s

by **Ryuu** Kedd Feb. 21 2017, 15:05

Mosoly volt az arcomon egészen a végégig. Avagy a harc kezdetéig. Bár mondhatok végét is, mert a "harc" olyan gyors volt, hogy nem jutott idő megváltoztatnom az arcberendezésem egy oda illőbbre. Egyszóval vigyorral a képemen estem ki a mérkőzésből egyetlen suhintás nélkül. De ne rohanjunk nagyon előre. Mikor a csaj kijelentette, hogy "egyértelmű", tudtam, hogy szűkszavú lesz utána is. Fel se múlta a várakozásaimat azzal, hogy a pikáns kijelentésre szavak helyett félszeg szoknyahúzogatással válaszolt. De a visszaszámláló a végéhez közeledett, ő pedig kilőtt mint egy nyílvessző. Irgalmatlan gyors volt, és nem a böhöm nagy meglepit fogtam fel előbb, hanem azt, hogy nem vett félvállról! Gondoltam, hogy biztonsági játékos, az viszont, hogy ennyire még imponált is. Bár nem néztem ki átlagos játékosként, nem adtam okot arra, hogy a nulla után ilyen drasztikus módon megváltozzon. Még figyelem elterelőt is kaptam, ami nagy valószínűséggel akkor fejtette volna ki leginkább a hatását ha nem vagyok ilyen minimális hpval ellátva. hehe. A lila fallal együtt hátraestem, ahogy a lökéshullám elért, vágás helyett. - Ehh kis perverz. nem tudsz meglenni hentai nélkül egy harc erejéig, höhh x3 - Tápászkodtam föl magamtól, majd jött és felsegített, ha ugyan nem lökött vissza egyből a szavaim hallatán. A megjegyzésére csak egy fáradt kuncogással feleltem. - Nincs kedvem életre pakolni..... - Elmélázva és halkabban mondtam ki. Nem is tudom, hogy neki e vagy csak kicsúszott a számon. Mindenesetre nem árultam el nagyon magam. Volt annyi bennem még, hogy ne "fejlődnit" mondjak. Így legalább hiheti azt is, hogy csak szimplán ostoba vagyok.
Sokkal jobb érzés....
De valahogy csak kiértünk. Ha más nem, hát én indultam meg. Ne vegyük el a helyet a többiek elöl. Azután felhozta Kuromajot. Pont őt! Egy rosszalló pillantás volt, egyetlen másodpercre, amit a hév átjuttatott a védelmemen és láthatott. Azután a szám széle enyhe mosolyra fordult. Az arcom sima volt, gondmentes. Jól tudok színészkedni.
- Nem. De az olyan őrültek, akik más színűre festik a szemüket, érdekelnek. - Rákacsintottam. Az én szemem se vörös alapból, ezt tudhatja. - Ha találkoztál ilyennel, ne higgy neki, amióta lehet skint változtatni, újra csak színészkednek. Elvégre gamerek vagyunk Wink

by **Hinari** Szer. Feb. 22 2017, 00:03

Nyújtottam a kezem, hogy felsegítsem. Igen, a mozdulat eleje még megvolt, és végülis el is fogadta, de az a minimális erőkifejtés, ami a felhúzásához kellett volna – természetesen még rajtam volt a súlyemelést adó vértem – elmaradt. Illetve, mondhatjuk gamer nyelven úgy, hogy laggoltam: volt az a két másodperc, ami alatt ő valószínű csak pislogott, én meg elképzeltem, hogy a földből előbújó húsevő virág kinyújtja nemlétező csápjait, és fejjel lefelé lóbálja a szoknyás, sikoltozó lányokat.
- Őszintén szólva nem jutott eszembe – mondtam ki végül az első gondolatot, ami a fejembe férkőzött, teljesen őszintén. Kizökkentett, elég látványosan – De legközelebb majd meglátjuk, te mivel állsz elő – tettem aztán hozzá, immáron azzal a mosollyal, és végül felhúztam őt a földről. Még éppen elkapva azt az inkább csupán magának szánt félmondatot.
- Pedig nem ártana… - feleltem, magam is hasonló hangszínnel, és érdekes módon nem dühöt éreztem az irányába, inkább valamiféle aggódást. Bár… vajon idáig hogy élhette túl, ilyen felfogással? Eközben ő elindult, s én is követtem, hiszen már voltak, akik vártak ránk; kissé meglepetten ugyan, valószínű hosszabb harcra számítottak. Egy pár pillanatnyi vívódás után pedig megemlítettem a lányt, és kíváncsian fordultam felé, hogy minden rezdülését elkaphassam, amit ez a pár szavam esetleg kivált belőle. S nem is kellett csalódnom.
- Értem – néztem őt hosszan, mégse mondva ki végül a nyilvánvalót – Mindenesetre ha furcsán viselkedő, sárga-vörös szemű mobokkal találkozol, inkább teleportálj el. Tudod, olyanokkal, amelyek az Ametiszt Völgyben is voltak – hagytam némi szünetet, hadd rakja össze, amit össze kell – Illetve ne nagyon számíts a felszereléseidre a közelében – toldottam még hozzá, s bár nem emeltem ki, hogy ezúttal már nem a mobokra gondolok, szerintem nem is nagyon kellett. Viccesre fogta, én azonban komoly maradtam most, úgy figyelmeztetve őt, hogy ne kelljen semmit se mondania. Nem is vártam el tőle most. Csak sétáltunk egymás mellett.
Végül rámosolyogtam:
- Érdekes srác vagy te, Ryuu – És egy kicsit hasonlítasz is valakire. Csak ő nem festette át magát. Azt hiszem… - Szólj nyugodtan, ha gond van. És tegyél életre – az azonnali lila fal hosszútávon unalmassá tesz – ingattam a fejem tettetett csalódottsággal, majd köszöntem el tőle, jókedvűen intve neki, és elnézve még utána, amíg el nem tűnt a látóteremből. Vajon tényleg ismeri Kuromajot? Vagy csak rosszul láttam? Ha meg is fogom tudni, egészen biztosan nem most. Addigis reméltem óvatos marad – ha már esélytelen lett volna azt kérni tőle, akár gondolatban is, hogy ne csináljon hülyeséget.

by **Ryuu** Szer. Feb. 22 2017, 11:28

Telibe találtam a szavaimmal, és pont abban a kényes pillanatban, amikor fel kellett volna húznia. Hehh, ez a helyzet szerencsére nem volt túl hosszú, de tartalmazott két másodpercnyi pislogást. Ő megdöbbent, mire én is, mivel lógtam a levegőben. Kiszolgáltatott egy helyzet mehh. Akkor már inkább felálltam volna magam, nem nagy kunszt. Végül erőt vett magán és csak befejezte a mozdulatot, sőt! Még válaszolt is rám. Nem gondoltam volna... - Majd meglátjuk. - Replikáztam reflexből, csak hogy hallassam a hangom. Meg aztán szépen meg se hallottam, ahogy "rendre" utasított. Hát nem ártana és? Rámosolyogtam válaszképp. Kiértünk, a beszélgetés témája pedig felettébb irritáló helyekre evezett. Szóval ismeri. - De csak miután meghívtam valami frissítőre és eldumáltunk az élet dolgairól. - megpaskoltam a vállát. Easy girl. Eddig se haltam meg, és ezután se fogom meghazudtolni magam ahhoz hogy tovább éljek. Nem mondtam ki. Le akartam zárni az egész témát. Kezdett kényelmetlenné válni. És akkor még ezután következett a lényeg. Úgy néztem rá, mint aki nem hiszi el amit hallott, sőt, hogy ezt pont tőle, egy gaijin idegen shiranai hitotól hallotta. - Aha. - Nyögtem ki dühöm legmélyebb bugyraiból ezt a három hangot, de azt is úgy, mintha három külön szó lenne. Nem fogom túlkombinálni. Csak pont beletrafált. Ez nem jelent semmit. Főleg nem azt, hogy ismerne. Ch. Majd pont ő. Röhögnöm kell... nem tettem. - Na pá- léptem.... - Hideg közönnyel hagytam magára.

shiranai hito = ismeretlen ember

by **Cardinal** Pént. Feb. 24 2017, 11:35

Osu!

Lezárom a párbajt, 60 exp és 160 arany a jutalmatok. A katana 15 expet kap. Legközelebb március 22. után küzdhettek meg egymással.

by Ajánlott tartalom

[Hardcore] Aréna, egy hirtelen ötlet.

[Hardcore] Aréna, egy hirtelen ötlet.

Re: [Hardcore] Aréna, egy hirtelen ötlet.

Re: [Hardcore] Aréna, egy hirtelen ötlet.

Re: [Hardcore] Aréna, egy hirtelen ötlet.

Re: [Hardcore] Aréna, egy hirtelen ötlet.

Re: [Hardcore] Aréna, egy hirtelen ötlet.

Re: [Hardcore] Aréna, egy hirtelen ötlet.

Re: [Hardcore] Aréna, egy hirtelen ötlet.

Re: [Hardcore] Aréna, egy hirtelen ötlet.

Re: [Hardcore] Aréna, egy hirtelen ötlet.

Re: [Hardcore] Aréna, egy hirtelen ötlet.

Re: [Hardcore] Aréna, egy hirtelen ötlet.

Re: [Hardcore] Aréna, egy hirtelen ötlet.

Re: [Hardcore] Aréna, egy hirtelen ötlet.