[Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

by **Shukaku** Hétf. Aug. 04 2014, 22:02

Egy halk, gyengéd kopogás Chan és Jay szobájának ajtaján. Semmi nem változott. Nem költöztek át nagyobb szobába, nem mentek az épület naposabb oldalára, vagy oda, ahonnan szebb kilátás nyílt. Itt minden másképpen működött, mint ahogyan a valóságban történt volna. A való világban Chan bizonyára nagyobb irodát kapott volna, valami titkárnőféleség leste volna a kívánságait, reggelente később kellett volna felkelnie… tulajdonképpen ő lett volna a céhház bossa… milyen különös ez a szó, és mennyivel mást jelent itt, ebben a világban. Itt egyik céhvezér sem használta volna szívesen önmagára. Ami azonban hatalmas megbecsülést és elismerést váltott ki mind a kislányból, mind Timidusból az az volt, ahogyan ez a törékeny, és eddig az összetörésre oly hajlamos lány magára vette a céh legtöbb teendőjét Peter halála után, és becsületesen végzett is minden munkát. Kellett ugyan egy hét gyászidő, de utána megszervezte a céhgyűlést, levezetett mindent, a boltok összeszervezése is szépen alakult, és annyi mindenen voltak túl, amennyi haladás talán hónapok óta nem érte a céhet. Shunak be kellett látnia, hogy Peter volt az, aki egész idáig hátráltatta őket, ami csak még inkább ellenszenvessé tette a fiú emlékét. Néha csak leült a szobájába, és Timidussal együtt hallgatták újra és újra Hisame énekét a hangrögzítő kristályról. Azt a gyönyörű éneket, amelyet sohasem hallhatnak többé élőben, hála Peternek. Gyilkos. Gyilkos, gyilkos, gyilkos…
Ami még meglepőbb volt az azonban az volt, hogy Timidus egyáltalán nem ellenkezett az ellen, hogy Chan kapja meg a vezető szerepet. Ezen Shu nagyon csodálkozott, hiszen az utóbbi időkben már Peter alkalmatlanságát is észrevette, és ha nem Chan szervezi meg a gyűlést, akkor ők indították volna el, és vonták volna kérdőre a fiút, adtak volna neki ultimátumot. Azonban mint egy beszélgetésükből kiderült, a sárkány nem is Chanban bízott igazán, hanem Álomkelőben. Azonban azt is elmondta Shunak, hogy a lányban is lát valami hatalmas pozitív változást, aminek az okát ugyan nem tudja, de hasznukra vált.
És ekkor jött a hír az új küzdőtérről, az Arénáról, ahol végre kiderülhet, hogy ki is valóban a legerősebb. Timidus már számos céhvezért legyőzött, azonban tudta, hogy néhányukat csak azért sikerült, mert voltak olyan ostobák, hogy bedőltek az egyértelmű trükkjének, amivel tönkretette a kiegyensúlyozott pontozásukat… vagy egyszerűen kicsit megfordítva a szórendet, ostobák voltak, és a sárkány ezért győzhetett. Azonban sem Chan, sem Álomkelő nem volt ostoba, és a küzdőtér tekintetében eddig 1:1 állás alakult ki közöttük. Nem volt semmi mögöttes szándék a kopogás mögött. Amikor a lány ajtót nyitott, mindketten meghajlással köszöntötték.
-Szervusz Chan, Álomkelő. Timidussal úgy gondoltuk… hogy… hogy szeretnétek-e gyakorolni ebben az új Arénában. Csak… csak szerintünk az lenne a legegyszerűbb, ha céhen belül próbálkoznánk először, így mindketten szereznénk tapasztalatokat.
-Ha van kedved, úgy tűzz ki egy időpontot. A küzdelemnek nincs tétje. Szeretném minél jobban megismerni a technikátokat, hogy minél jobban tudjunk csapatban is dolgozni.

Pontok (21. szint):

Kristályok:

Potionok & Mérgek:

Speciális Képességek:

Timidus:

Shukaku:

Spoiler:

by **Chancery** Szer. Aug. 06 2014, 21:05

Rám hárult minden... és mégsem bántam. Csupán szégyelltem magam.
Hisz nem erre vágytam mindig is? Hogy legyen valami kézzel fogható munkám a céhen belül? Hogy úgy érezhessem, érek valamit a többiek számára? Dehogynem, s pont azért léptem le gyerekes módon, mert minden ilyen munkát, ami számomra a végtelen örömöt jelentette volna, Shukaku kapott meg. Most pedig, nem sokkal azután, hogy megbékéltem és visszatértem...
Kételkedem abban, hogy megérdemeltem, főleg, ha ehhez egy jó barát halálára volt szükség. Elgondolkodva néztem ki az ablakon, belélegezve a szoba ismerős illatait és hallgatva a tűz vidám lobogását a kandallóban. Nem voltak nagy lángok, hisz a nyár derekán nincs szükség a fűtésre, de Dust, a főnix, fiúka képében így érzi magát a legjobban.
Én lettem a Young Justice Dumbledor professzora.
Bár be kell valljam, hogy jól éreztem magam a munkámban. Legalább volt, ami elterelte a figyelmem a sok rosszról, ami ért a múltban és talán érni fog a jövőben. Ismerem jól a Sorsom; ha valami ehhez hasonló dologgal ajándékoz meg, mint Jay, Dust, vagy a sok munka, akkor biztos lesz valami, amit cserébe el is fog ragadni tőlem. Félve gondolok arra, vajon ezúttal mi lesz az...
Amíg nem Jay, addig boldog leszek...
Épp a céhbankban levő felszereléseket tettem papíron kategória szerint sorrendbe - bár már ezt is láttam Peter és Shu közös munkái között, de mivel ahhoz csak Peternek volt hozzáférése, egyenlőre én még nem tudtam hozzányúlni -, mikor érkezett a kopogás, és a jelzés, hogy a kislány és sárkánya érkeztek.
Eltettem minden adminisztrációt és szaladtam ajtót nyitni.
-Sziasztok ^^ -már invitáltam is volna be őket, de szinte rögvest egyértelművé tették, hogy most nem biztos, hogy hosszú beszélgetésre jöttek. Az új Arénáról és vele a rangsorolt meccsekről én is hallottam, de úgy gondoltam, először a céh háza táján takarítok ki, és majd utána veszek részt a tornákban.
~Akár már most is!~
Álomkelő úgy jelent meg a hátam mögött, mintha csak ködből született volna, bár a körülötte lengedező fekete tollak elárulják, hogy nem tévedhettem sokat. Bizonyára valami igen teátrális belépőjéről maradtam le. Mielőtt kinyithatnám a szám, már folytatja is.
~Rég harcoltunk már egy komolyabbat. Nos, mi lenne, ha rögvest el is indulnánk?~
-Hahó, drágaságom. Én is itt vagyok.
~Ja, tényleg. Na, akkor induljunk...~
-Oh my. Oké, akkor egy perc Very Happy

-nevetek fel és az ajtót is nyitva hagyom, ahogy visszaszaladok a szobába a felszerelésemért. Én már rég bent vagyok, mire Álom Shukaku-hoz fordul.
~Persze, csak ha jó nektek is. Eléggé unatkozom -_-~
Közben az ezúttal fióka főnix is kitipeg az ajtóhoz, és tátott csőrrel köszön a vendégeknek.

20. szint:

Kristályok és potik:

//Edit: egy Mostly Harmlessben elhasznált Gyógyító Kristály kivéve//

by **Shukaku** Csüt. Aug. 07 2014, 05:55

Igencsak ritkaságszámba ment, hogy Shu bepillantást nyerhessen Chan rezidenciájára, hiszen azóta a majdnem egy év óta, amióta itt élt még csak egyszer sikerült bejutnia. Persze nem azért, mert bárki is gátolta volna ebben, szimplán csak olyasvalaki volt, aki nem nagyon szeretett rátörni a másikra, természetes környezetében megzavarni valakit. Igencsak territoriális volt ő maga is, a saját szobáját szerette a nyugalom szigetének betudni, ahova bármikor visszavonulhat, és nem zargathatja senki, így másoknak is megadta az ehhez való jogot, és tiszteletben is tartotta. Még félre is állt az ajtóból, amikor Chan kitárta, hogy az eshetősége se merülhessen fel annak, hogy ő talán leskelődne. Ezen okok miatt az invitálás már akkor is kudarcba fulladt volna, ha sem ők nem sietnek, sem Álomkelő nem sietteti az egész folyamatot, így azonban még inkább egyértelművé vált, hogy nem igazán szeretnének zavarni, legalább is az idomár biztosan nem, hiszen Timidus, mivel nem ismerte ilyen jól az illemet, akármennyire is próbált mindenre kitérni a lány, nem tartotta fontosnak az ilyen szintű udvariasságot, és nyugodtan állt az ajtó előtt, csak akkor húzódva félre, amikor a macska és a társa kiléptek az ajtón. Timidus kissé meglepődött Álomkelő szóhasználatán, de nem tette szóvá a dolgokat, hiszen majdnem azonnal rá is jött, hogy a macska már hozzá hasonló rafináltsággal máris elkezdte a harcot, és minden szó, amit kiejt a száján azt a célt szolgálja, hogy ők nyerjék meg a küzdelmet. Eleve olyat mondani, hogy rég harcoltak már egy komolyabbat igencsak könnyelműség, hiszen azt sejteti, hogy vannak olyan harcok, amelyeket a pet nem vesz komolyan, tehát kockáztatja az idomár és saját életét egyfajta hanyagsággal. Ezt természetesen Timidus nem tudta elképzelni a cicáról, így nagyon jól tudta, hogy ez a csel csak az ő altatására szolgál. A másik ilyen rávezető tény Álom kapkodása volt. Azonnal indulni akart, ami azt sejtette, hogy nincs szüksége felkészülésre, tehát már elegendő információval rendelkezik az Arénáról, ami azt sejtette, hogy készül egy ideje a küzdelemre. Timidus nem tartotta magát túlontúl kiszámíthatónak, de tudta, hogy a cicának van annyi esze, hogy várta ezt a lépést tőle. Ezután következett a fura udvariaskodás, ami nem volt megszokott tőle. A sárkány számára egyértelmű volt, hogy azért most kopogtattak az ötlettel az ajtón, mert számukra most volt megfelelő az időpont, és így az, hogy mikor indulnak kizárólag Chanékon múlott, tehát az olyasfajta visszakérdezésnek, amelyet a pet megtett, semmi értelme nem volt, és bizonyára csak azt a célt szolgálta, hogy terelje az ellenfél figyelmét. Azonban a legnagyobb, legjobban világító pont az volt, amikor azt füllentette, hogy unatkozik. A sárkány tisztelte Álomkelőt, és talán Vezér mellett az egyetlen olyan petnek tartotta, aki vele egy szinten, vagy még magasabban is mozgott taktikai érzék terén, legalább is egyelőre. Ennek a levezetésnek az eredményeképpen tehát ahogyan Timidus sem engedte meg magának, hogy unatkozzon, azaz minden szabadidejét önképzéssel töltötte, úgy biztos volt abban, hogy Álomkelő sem unatkozhat. Úgy tűnt a macskát nem kötötte az a szabály, amit Shu Timidusnak nagyon erősen megkötött, miszerint nem hazudhat. Érdekes és kihívást jelentő volt olyan ellenfél ellen harcolni, aki az elmúlt fél percben ilyen mennyiségben használta ezt az egyébként oly kiválóan alkalmazható hadi mozdulatot. Persze Timidust nem lehetett ilyen könnyen becsapni, és könnyedén átlátott ezeken a trükkökön. Mindössze bólintott, és ő is elkezdte a saját taktikáját az ellenféllel szemben.
-Huszonegyedik szint. A küzdelem után lehetséges, hogy még egy szintet lépünk. Shu szerint nem szabad elmondanunk Channak, mert zavarná, ha valóban előrébb járunk, mint ti. Előbb váltottunk felszerelést, így ha jól sejtem, akkor nem alaptanul gondolja így. Mivel legutóbb te választottad meg a küzdőteret, így most szeretném én kialakítani a helyszínt. Bizonyára tudod, hogy az Aréna olyanná válik, amilyennek a küzdő felek alakítani szeretnék.
Más talán már a pontokkal is kérkedett volna, vagy az új képességgel, Timidus azonban úgy döntött, hogy jobb, ha a macska minél kevesebbet tud. Az pedig, hogy a mondatát a „bizonyára tudod” kifejezéssel kezdte, biztosította Álomkelőt afelől, hogy a terve nem vált be, és nem sikerült megvezetnie a sárkányt. Ezzel szemben persze Shut teljesen más érdekelte. Leguggolt a főnix elé, és ha a madárka hagyta, úgy megsimogatta először a cicát, majd a főnixet is.
-Persze, hogy jó, Álom. Örülünk, ha segíthetünk, hogy ne unatkozz.
Ezután felnézett Chanra, és rámosolygott a lányra.
-Találtál már neki nevet?
Nézett fel kérdő tekintettel, azonban a választ már csak út közben adhatta meg a lány, hiszen a sárkány, lévén minden adott volt az induláshoz, el is indult, Shu pedig engedelmesen követte a társát.

by **Chancery** Szer. Aug. 13 2014, 16:19

Míg Timidus tévedést tévedésre halmozott, addig Álom teljes nyugodalommal vette tudomásul, hogy végre valahára picit ő is középpontba fog kerülni. Mióta visszatértünk, és nem csak a főnix, de a céh jövője is előtérbe került, a macska kicsit a háttérbe szorult, ő pedig természetesen, ilyen típus lévén, ezt igencsak érzékenyen vette. Akármilyen szerephez is jutott volna, azt mindenképp komolyan venné, bizonyos keretek között. Pont Timidussal bár nincs kedve harcolni, de ilyenre szokás mondani, hogy ha nincs lúd, jó a tyúk is, vagy ilyesmi...
Bár elnézve a sárkány magabiztosságát, kicsit elgondolkodik azon, tényleg tyúk-e csupán a sárkány, nem pedig a ludak egy kimagasló példánya.
Végighallgatja a sárkány igen furcsa, számára nem megszokott és törekvő monológját, arcán azzal a tipikus, macskás, önelégült mosollyal.
~Csak nyugodtan. Ő is huszonegy.~
Arról nem számol be, hogy a tény, miszerint Shukaku így utolérte volna a fejlődés terén, miként érhet vajon. Úgy sejti, nem szólnék rá egy szót sem, és igyekeznék megmaradni új elhatározásomban, miszerint megerősítem magam, és persze ezen a határtalan önzőségemen is igyekszem túltenni, na meg nem minden apróságot támadásnak venni. Most így jobban belegondolva, elég nehéz célokat tűztem ki magam elé.
Persze ekkorra már én is újra megérkeztem, ellenőriztem a többi céhtag helyzetét, majd egy nagy mosollyal és "akkor indulás" címszóval mentem szépen a többiek után. A kis főnix, miután az ajtó bezárult mögötte, verdesett párat a szárnyával, kicsit elemelkedve a földtől, de fiókakénti esetlensége nagyon hamar tovaszállt, ahogy mérete ugrásszerűen megnőtt, és fiatal példányként úgy döntött, lassú tempóban, gyakran megállva és leszállva követ minket tovább.
-Végül Dust lett. És ahogy nyilatkozta, tetszik is neki, a jelentése ellenére. -válaszoltam. Valóban sokat ültem a kandalló előtt és soroltam a neveket, főleg, mivel elsősorban a Tempest-et szerettem volna neki adományozni, azok után, amik régebben a tó mélyén történtek. Maga a főnix viszont közölte velem, hogy Tempest az valami más...

by **Shukaku** Szer. Aug. 13 2014, 17:57

Nem mondhatnánk, hogy Timidus ezalatt a több mint két év alatt, amelyet nagyrészt szakadatlanul az idomár társaságában töltött, teljesen képes lett volna kiismerni az emberi lélek bugyrainak minden mélységét. Nem, ez egyáltalán nem volt így, sőt úgy látta, hogy minél több információra tesz szert erről a fajról, annál érthetetlenebbek a számára. Egy RenAival vívptt küzdelem során például megtudta, hogy a lány pozitívan fogadta, és nagyon elcsodálkozott azon, hogy a sárkány mindenkiről a legjobbat feltételezi, pedig ez csak egyszerűen egy jól megfontolt taktikai elem volt. Míg Shu mindenkiről rosszat feltételezett, így megelőzve a csalódást, addig a sárkány mindenkiről a legjobbat, így ha arra készült fel, akkor maximum túlbecsülte az ellenfelet, ami számára sokkal keveebb hátránnyal járt, mintha alulbecsülte volna, hiszen a lehető legtöbb dolog így felkészülten érhette. Ha megtudta volna, hogy Álomkelő agyában olyan dolgok fordulnak meg, mint a féltékenység, vagy a harchoz való hozzáállását olyan dolgok befolyásolják, mint a kedv, vagy esetleg az, hogy naivan azt feltételezi a gazdájáról, hogy az ilyen hamar megváltozhat… szóval ha mindezt tudta volna, akkor Álom elég nagyot veszített volna a presztízséből a szemében, így azonban minimum egy olyan taktikai zsenire készült fel, mint ő maga, ami természetesen azzal járt, hogy mindenben fondorlatot és cselszövést feltételezett. Ha nem csak kitűnő taktikai megfontolásnak gondolta volna ezt az egészet, akkor bizonyára úgy fogallmazná meg, hogy attól, hogy üldözési mániám van, még nem biztos, hogy nem üldöznek. Egészséges óvatosság, a lehető legjobb felkészültség eléréséhez szükséges paranoia. Ez jellemezte a harchoz való hozzáállását. Az, hogy Chan is huszonegyes szintű lenne ismételten meglepte, de ebből csak két dolgot feltételezhetett. Vagy a macska ismételten hazudik, vagy valóban egy szinten vannak. Mivel az idomár tudta, hogy KThoz készülődnek, így az Aréna közelébe érve már magára kapkodta a felszerelését, Chanon azonban -bár vélhetően volt rajta páncél- semmi nem látszott. (Valahol említetted, hogy a karidon sima ruha látszik a páncél helyett is… remélem most is így játszod ki.) Egyvalami zökkentette azonban ki mind a sárkányt, mind Shut, az pedig a főnix volt. Mindkettejüknek csak egyetlen kérdés jutott eszébe, és ezt egyszerre tették fel.
-Ezt hogyan csinálta?
Shu Aldo példájából tudta, hogy a nem harci peteknek is lehetnek képességeik, és fejlődhetnek is, és a sárkány bár nem igazán értette, hogy erre mi szükség van, de egyáltalán nem irigyelte ezt tőlük. Sőt, még egyfajta sajnálatot is érzett, amiért ők nem harcolhatnak, hiszen példának okáért Kyubei adottságaival remek harci pet válhatna belőle, aki jó szövetségese lenne Timidusnak.
-Dust? És… nyilatkozta? Majd… majd megengeded, hogy én is beszélgessek vele?
Ámulattal figyelte a madár röptét, és már magában lelkendezett is azon, hogy talán egy új pet került elő, akivel megismerkedhet.
Az aréna kívülről nem volt nagyon furcsa, és ezen egyikük sem lepődött meg, hiszen a meglepetés belül várta őket, illetve jelen esetben csak Álomkelőéket. Belépve a kapun egy kis alagúton mentek át, a másik oldalon pedig úgy léptek elő, mintha egy vízesés mögötti barlangból lépnének ki, természetesen a vízesésen keresztül. Timidus a legutolsó párharcuk óta készült erre, hiszen ígéretet tett a cicának arra vonatkozóan, hogy segít megküzdeni számára a víziszonyával, és most még a helyzet is úgy állt, hogy végre egyenrangú félként küzdhetnek meg. Az első lépés már úgy indult, hogy át kellett mennie a zuhatag alatt, hogy egyáltalán beléphessen a küzdőtérre. Másodikként az aréna közepét képező kör alakú szigetre kellett átjutniuk, ahova azt azt körülvevő, a bejárattól a szigetig egy vonalban kiemelkedő köveken lépkedve juthattak el, amikor azonban mindegyik szereplő lába elérte a szigetet, a kövek elsüllyedtek a vízben.
-Nem kell aggódnod, amint vége a küzdelemnek minden eltűnik.
Körülöttük, a kör alaprajzú aréna tetejéről, őket teljesen körülvevő zuhatag zúdult alá. Az egész terepet a víz uralta, Timidus azonban nem hagyott időt arra, hogy Álom megbarátkozhasson a környezettel, Shuval pedig már ezt régen megbeszélte, hogy ezzel segíteni fog neki, így a lány is belement, bár ha a főnixet nem látta volna úszni, akkor most elállt volna a tervtől. Mindenesetre ahogy a macska tappancsai és az idomár lábai talajt értek, már kapták is a felkérést a párbajra, ők pedig felkészültek, bár egyikük sem hitte, hogy ők lennének a gyorsabbak.

/Örülök, hogy tudtál írni. :3/

by **Chancery** Hétf. Aug. 18 2014, 19:08

Jómagam halk, de jóleső kuncogással fogadom kettejük egyszerre történő elképedését. Álomkelő inkább csak csodálkozik, legalábbis úgy néz rájuk, olyan tekintettel, mintha így, szavak nélkül azt szeretné kérdezni: Miért, mit vártatok? Min kell így csodálkozni? A főnix pedig mintha büszkén kihúzná magát aktuális helyzetén, tollai szinte szikráznak a rávetülő fényben. Na, ha valaki ért a teátrális szó jelentéséhez, akkor az a jelek szerint Dust.
-Ez az ő képessége. -nyitom le a menüm, beállítom, hogy ők is láthassák, majd megmutatom nekik Dust igencsak hiányos petlapját. Persze a hiányt sem lehet igazán annak nevezni, egyszerűen csak egy diszpet nem rendelkezik sem statokkal, sem semmi olyasmivel, mint egy normális harci. Képessége viszont van, és meg is található a rövid leírása, miszerint a korát képes változtatni tetszése szerint.
Miután a menüt lecsuktam és meghallgattam Shu kérdését, válasz helyett a főnix felé pislantottam. Amaz ugyanúgy ült a helyén, okos szemeit a kislányon hagyva, majd lehunyta azt, ahogy a macskák is szokták, mikor megbíznak valakiben. Talán Álomtól tanulhatta... magam sem tudom.
~Persze.~ -szólt a beleegyezés lágy, csilingelő hangon. Bár csőrét nem tátotta, hangja sem a fejünkben szólalt meg, mint a macska esetében, bár az egyenlőre számomra is homályos, az ő kommunikációja miképpen zajlódhat.

Álomkelő már az első zajokra megtorpan.
~Na nem... nem és nem... egyszerűen nem!~
-Mi a baj? O.o
~Vízszagot érzek -.-~
-És? Voltál már vízben.
~Nem is élveztem ._.~
És így lezárva a kis párbeszédet indultunk tovább, hogy ne maradjunk le teljesen a páros mögött. Kisvártatva fel is bukkant Álom talán legnagyobb ellensége, méghozzá a vízesés, én pedig széles mosollyal vettem tudomásul, hogy ezt bizonyára Timidus találhatta ki így. Vagy Álom gyengeségét akarja kihasználni a párharc alatt, vagy segíteni akar neki leküzdeni a félelmét. Én mindenesetre nem félek attól, hogy Álomnak ne sikerülne felülkerekednie az iszonyán, hisz rengeteg vízben játszó és úszó macskát láttam már videókon vagy élőben, még odakint a Valóságban.
Bár ennek ellenére így is ő az utolsó, aki átlépi a határt. Mély levegőt vesz és alaposan rákészül, mire átugrik a vizes zuhatagon, majd rögvest meg is rázza magát, hogy megszáradjon... mire meglátja az aréna teljes pompáját.
~Na elmentek ti a...~
-Álom!
~... Kukutyinba zabot hegyezni...~
Míg mi átugráltunk a köveken át a szigetre, Dust keresett magának egy félreeső sarkot és ott letelepedve igyekezett kivonni magát a további fejleményekből. Bár szerencsére még maga a rendszer is megakadályozná, ha akármivel is próbálkozna, és ezzel ő maga is tisztában van.
~Akkor ennek véget fogok vetni minél előbb.~ -nevetett fel végül Álom is, még ha picit idegesebben is, mint szokott. Annak ellenére, hogy Timidus személyében komolyabb ellenfelet kapott az élettől, a harcot szokása szerint kezdi: erős, gyors és intenzív rohammal. Még alig hogy elrugaszkodott a földtől, hangja megszólal a fejemben, visszhangozva.
~Nem jönnek elő a tollaim! Tűzgyújtással ne is próbálkozz... és mondtam, hogy oszd el azokat a nyüves pontokat még időben!~
Hírét egy halk ciccentéssel fogadom... majd időközben elővarázsolt botomat erősen markolva jómagam is támadásba kezdek, de a másik irányból.

//4 vagy afölé talál, első két kocka Álom, második kettő én. Álom sebzése 36, az enyém 13, ha jól számolom Embarassed

//

by **Kayaba Akihiko** Hétf. Aug. 18 2014, 19:08

The member 'Chancery' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
[Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu 4766610511_dda12706fc_s

[Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu 4766609959_af0c0eb7c7_s

[Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu 4767249862_5877ffd2ef_s

by **Shukaku** Hétf. Aug. 18 2014, 20:17

Shu csak tátott szájjal, csodálkozva bámulja az adatlapot, Timidus viszont mindössze egy pillantást vet rá, tudomásul veszi és elraktározza a látottakat, majd halad is tovább a kijelölt úton az Aréna épülete felé. Az, hogy közvetlenül a madárkától kapott engedélyt, különösen szívmelengető a fiatal idomár számára, hiszen ez azt jelenti, hogy Dust szívesen cseveg majd vele, ami azt jelenti, hogy…
-Ne álmodozz, majd a harc után gyönyörködhetsz a főnixben, meg beszélgethetsz vele amennyit akarsz, most fontosabb dolgunk van.
-Persze-persze, tudom.
Az, hogy a fontosabb éppenséggel kinek és miért fontosabb, már más kérdés volt, de Shu kénytelen-kelletlen már régen belátta, hogy ebben a világban a fejlődés valóban nagyon fontos, és nem harcoltak olyan hű de sokat ahhoz, hogy el akarja venni a sárkánytól ezt az örömöt, így hát amennyire csak tudott, igyekezett koncentrálni, persze egy köszönömöt és egy mosolyt még elhintett Dust irányába.
A következő érdekességi pontig Timidus egy szót sem szólt, amikor azonban az Aréna közelébe értek, elégedetten vette tudomásul, hogy az ellenfelére hatott a kidolgozott taktika, majd örömmel vette tudomásul, hogy azért a pet erőt vett magán, és leküzdötte az elé állított akadályt, majd örömmel vette tudomásul, hogy azért felborzolta nemcsak a macsek bundáját, hanem a kedélyeit is, majd örömmel vette tudomásul, hogy ez mit sem változtatott Álom teljesítményén és koncentrálásán, hiszen minden ütésük elsőre betalált, jócskán leszedve az idomár pontjait. Timi mindennek tudott örülni, ami ahhoz vezetett, hogy egy jó harc kerekedjen ki a szereplésükből, márpedig minden jel arra mutatott, hogy ez egy jó harc lesz. Shut teljesen váratlanul érte a heves támadás, eszébe sem jutott védekezni, nemhogy még eredményesen tudná ezt tenni. A sárkány csak elismerően bólintott.
-Remek. Ha ez engem kap el, akkor bele is halok.
-NEM!
A kis idomárt annyira leshockolta mind a támadás, mind az életpontjainak hirtelen csökkenése, meg a gyors kezdés, ami a főnixen való gyönyörködésből kirángatva azonnal egy harc kellős közepébe dobta, hogy bele sem gondolt abba, hogy itt Timidus halála nem jelenti konkrétan Timidus halálát, így szinte halálra rémült ettől a szótól, és ez az ijedtség, és a mindent elsöprő szándék, hogy megvédje a petet, aktiválta a harmadik képességét, ami még nagyobb ijedtséghez vezetett, hiszen ennek hatására a sárkány életcsíkja kezdett csökkenni, egészen harminchat pontig. A sárkány csak értetlenkedve nézett az idomárra, aki már fal fehér volt az ijedtségtől.
-Nyisd le a menüdet!
-De…
-Csak csináld!
És a sárkány belekukkantva már meg is kapta a magyarázatot a történtekre, és elégedetten elvigyorodott.
-Ha ti kétszer támadtok, akkor azt hiszem mi is megpróbálkozhatunk ezzel. Indulás Shu!
A lány még mindig zavart volt, de azért már megnyugodott egy kissé, így az utasításnak engedve, el is indultak a macskosz felé.

Shu: 125/45 (-98) -> 72/0
Timi: 62 (képesség -26) -> 36

/Az első képit, Shu harmadik képijét itt dobtam ki, mert ezzel a posttal fejezem be a megpályázását, így előbb kellett tudni a kimenetelét.

Az első hatos Shu támadása, a második Timié, ha a római kocka velem van, és működik Timi második képije, akkor a harmadik hatos is Timié.

Ingame megpróbálkozik vele a kari, de Timi képije törölve, mert ez hivatalos küzdelem, szóval nem lehet két mellékcselekvés

Timi sebzése 50, Shu sebzése 5, azaz összesen 55-öt sebeztünk Álomkelőbe. :3 /

by **Kayaba Akihiko** Hétf. Aug. 18 2014, 20:17

The member 'Shukaku' has done the following action : Kockadobás

#1 '6-os dobókocka' :
[Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu 4767250438_224285ea8b_s

--------------------------------

#2 'Római stílusos 6-os' :
[Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu 4766602461_64fb5071c9_s

by **Chancery** Hétf. Aug. 25 2014, 11:02

Első gondolatom ez volt: nem is lesz ez olyan hosszú. Sajnáltam megütni a kislányt, és sajnáltam, ahogy Álom karmainak vöröslő nyomai megjelennek rajta, hogy idővel úgyis eltűnjenek, de ez egy csata, ami így működik. Ahogy elindultunk és szórtuk a csapásokat, jutott eszembe az érzés, milyen rég is volt utoljára hasonlóban részem. Az elmém és az idegeim csatái megsokszorozódtak, de igazi, fizikai összeütközésben már időtlen idők óta nem volt alkalmam részt venni. Bevallom, ez a kis változás még kicsit jókedvre is vidít, a körülmények ellenére.
Természetesen, az én figyelmem sem kerüli el a furcsa cselekvések sorozata kettejük között. Már-már megszólalnék, hogy Timidus nem fog meghalni, hisz az a fény a kislány szemébe erősen mutatja, hogy mindezt ő másképp hiszi, de aztán meglepő dolog történik. Főleg egy ilyen információ hatására, főleg, ha ferde, az ember sosem gondolná, hogy lecsökkentené társa életpontait, Shukaku mégis ezt tette, bár számomra ismeretlen módon. Álomkelő viszont rögvest a lábaimnál terem.
~Hmm, tehát ez nem az Aréna sajátossága. Ők spécizhetnek.~
Majd véleményét máris félredobva visszatér a csatamezőre, elém, hogy szembenézzen a párossal. Velünk ellentétben ők, amint Shukaku összeszedte magát, a macskát támadják, aki, talán a víztől való félelem hatására, nem igazán tud sehova menekülni, és a vöröslő pixeldarabok az ő kis testét is beborítják.
Kis test... heh, a térdemig ér a bestia Rolling Eyes

Akkor már értem, miért olyan könnyű eltalálni.
~Ha sokat akar a szarka, nem bírja a farka.~ -kuncog fel Álomkelő, miután összeszedte magát és igyekszik megállni, hogy ne kezdje máris nyalogatással helyrehozni megcsapott bundáját. ~Szóval rám vadásztok inkább? Na, majd mindjárt kiderül, ki a vadász, és ki a vad igazából.~
Én, egyenlőre még nem figyelve rájuk, máris a batyumban kotorászok. Álomkelő élete túlságosan lecsappant, és ahelyett, hogy a szokásos, harci adrenalin borítaná el a vérem, inkább a félelem teszi ugyanezt. Ki tudja, egy külső szemlélő számára talán most ugyanolyan is lehetek, mint Shu az imént, de nekem nincs se életelszívó, se gyógyító képességem perpillanat. Már értem is, miért szokták általában lenézni és szánalmasnak tartani az idomár kasztot; sokszor túl sokat törődünk a petjeink helyzetével, de ha a harcban ők számunkra olyanok, mint másnak a kard, és a kard elvesztése a végünket jelentheti, úgy szerintem értelmet nyerhet a dolog.
Nekünk egy törékeny kardunk van, amire vigyáznunk kell, ha életben akarunk maradni, és épp ezért gondolom azt, hogy az idomár a nehezebb kasztok közé tartozik. Nem lenézni kéne minket.
Már kezemben a Nagy Potion, hogy használjam rajta, mikor Álom felkiált a fejemben: ~Ne! Számolj utána! 55-öt kaptam, most állok 12-ön, ha arra ráteszel negyvenet, az is csak 52...~
-Oh...
~Viszont van egy ötletem. Timidustól most a saját gazdája vette el az életét, ezt ki kell használjuk. Te ne gondolkozz, csak csináld, amit mutatok.~
A küldött képeket azonnal megértem, amint megkaparintom őket a fejemben. Mosolyogva elrakom a Nagy Potiont, és valami mást veszek ki helyette; egy szürke kristályt, ami már elég hosszú ideje porosodott a zsákban. Habozás nélkül töröm szét, lehetőleg még mielőtt Shu felismerné, hisz receptjét tőlem is megkapta, bár nem tudom, írt-e már ilyet azóta.
Amint a kristály törik, 21 szürke farkas, egy hatalmas falka jelenik meg a hadszíntéren és acsarkodva, vérszomjasan ugranak a párosnak, nem válogatva az eszközökkel. Természetesen csak illúziókról van szó, és amint hozzájuk érnek, szertefoszlanak, kárt se okoznak. Kivéve Álomkelőt, aki megbújt közöttük, én pedig, még ha ki is emelkedem a farkasok tömegéből, követem a példáját, ahogy kérte.

Chan: 135/135
Álom: 12/67

Farkasagyar Kristály elhasználva >.>
Első két kocka Álom, második kettő én. A macska Shu-t, én pedig Timit támadom.
Egy 36-os sebzés éri Shu-t és egy 13-as Timit.

by **Kayaba Akihiko** Hétf. Aug. 25 2014, 11:02

The member 'Chancery' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
[Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu 4766609959_af0c0eb7c7_s

[Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu 4766612103_86ee832108_s

[Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu 4767251444_0f76bf2817_s

by **Shukaku** Hétf. Aug. 25 2014, 11:35

Ha a sárkány tisztában lett volna a saját képességével, akkor bizonyára nem taktikázta volna el magát ily módon, azonban mivel a képesség friss volt, nem volt rá képes építeni. Az is kiderült, hogy amiképpen ők ketten a menüjüket elolvasva jöttek rá az egésznek a nyitjára, ámbár Timidus direkt ügyelt arra, hogy egyikük se mutassa, hogy ez képesség, Álomkelő volt olyan okos, hogy rájöjjön, sőt, úgy tűnt magára a működésére is rájött, és már fel is használta ellenük. Természetesen a farkasagyar kristály egyikőjüket sem zavarta meg, még Shu is tisztában volt azzal, hogy ez csak illúzió, bár ő eleve le volt döbbenve még mindig azon, hogy nem értette, új képessége miként is lehetne a segítségére. Talán a farkasok többet értek volna, ha nem az saját támadásukat próbálják vele leplezni, hanem az ő támadásukat hátráltatni. Egy-egy támadás azonban így is betalált, újabb pontokat elvéve a kis csapat életéből, és a képesség még mindig működött, így az még tovább csökkent. Timidus nem támadott azonnal, lassan körülkémlelt, majd előrelépett és meghajolt a macska felé.
-Ügyesen vezeted a gazdádat, még mindig remek ellenfél vagy Álomkelő. Kérlek bocsáss meg a kis közjátékért, amit a számodra nyilvánvalóan előnytelen terep okozott, azonban élnem kellett az aréna adta lehetőségekkel…
Pillantott körül a rengeteg vízen.
-Bizonyára megérted, hogy a legnemesebb szándékok vezérelték a döntésemet, és örömmel látom, hogy felülkerekedtél a hátráltató fóbiáidon. Még soha senki nem volt képes olyan sebességgel alkalmazkodni a hadiszerencse forgandóságához, mint te. Akárki is nyeri ezt a küzdelmet tudnod kell, hogy továbbra is egyenrangú félként tekintek rád, főleg azután, hogy az általam javasolt hadicselt használtad fel ellenem. Más talán balgaságnak venné, azonban rendkívül hízelgőnek találom.
Ezután a lány felé fordult, és kiadta a parancsot.
-Shu, nagy poti nekem, utána folytatjuk ÁK támadását.
A lány bólintott, ráhúzta a sárkány nevére a menüjében az itemet, majd megindultak újra a cicmicc felé.

Shu: 72 (-36) -> 26
Timi: 36 (-13) -> 23

Mivel a képi aktív még ebben a körben, kiegyenlíti az életeket:

Shu: 26
Timi: 13

A poti megivását követően pedig:

Shu: 26 (képi) -> 106
Timi: 13 (+40) ->53

Mindketten ÁK-t támadják, első kocka Timi, második Shu.
Elhasználtam egy Nagy Potiont, maradt 4 db.

Álomkelő kiesett az Arénából.

by **Kayaba Akihiko** Hétf. Aug. 25 2014, 11:35

The member 'Shukaku' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
[Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu 4767250438_224285ea8b_s

by **Chancery** Kedd Aug. 26 2014, 20:38

Nem tévedtem, tényleg nem lesz hosszú életű a csata, csak épp a végkimenetel fordult meg egyik pillanatról a másikra. A legrosszabb, hogy Shukakuék tökéletesen kihasználják egy idomár alapvető gyengeségét, miszerint a fő dps, már amennyire én tudom a rövidítés jelentését, a pet maga. Ezen kívül ez tipikusan az a fajta kaszt, amely csak a kezdeti időkben erősebb a többinél, de ahogy fejlődik az ember, úgy válik egyre gyengébbé. Hisz oly sok mindenre kéne pontot költeni ahhoz, hogy minden maradjon a régiben az erőviszonyok tekintetében, és mind a pet, mind az idomár eléggé védett maradjon.
Ahogy Álom hallgatja Timidust, én azon töprengek, talán mégis jó lett volna gyógyítani rajta. Elő is kaparom ismét a potiont, de a rendszer még megállít; nem az én köröm megy épp. A macska végül olyan hangot ad ki, amit a tigris, ha megbízik valakiben.
~Mióta használod a 'gazda' szót?~
Az óceán már nagyon jól ismert illata üti meg az orrom. Álomkelő tipikus jelzése, hogy nyugodjak meg, hogy emlékezzek arra, mikor még Richard Parkerként ismertem őt. Mikor tigris képében ringott a fehér mentőcsónakban, és onnan nyújtott olykor segítő mancsot. Nyugalom helyett mégis összeszorult a szívem, ahogy Timidus és Shukaku végül elkezdett rohamozni felé.
-Ne! Switch Álomkelő!
Még valamikor réges-régen volt, hogy így mentettem meg az életét. Kihasználtam a rendszer sajátosságát, miszerint az idomár átveheti a petjét ért sebzést a switch segítségével. Most viszont úgy tűnik, hogy nem akar működni, és ezzel az Aréna rendszer el is érte, hogy meggyűlöljem.
Álomkelő pixeleit szinte kővé válva nézem végig, ahogy lassan elenyésznek. Tudom, hogy nem halt meg, hanem majd a bejáratnál fog várni rám, mégis szívszorító látvány.
Végül megszorítom a botom, és fogaimat csikorgatva lehajtom a fejem. Igyekszem megtenni azt, amit Álom még utoljára kért tőlem, és megnyugodni. Ez most egy csata, ideje felmérni a jelenlegi állást és taktikázni, már csak helyette is.
Elrontottuk, illetve, elrontottam, mikor nem osztottam el időben a pontjaimat. Ha megtettem volna, még ha kevés élettel is, de még itt lenne és simán nyernénk ellenük, hisz ahogy most elnézem az életcsíkjaikat, már nem kell sok nekik ahhoz, hogy vége legyen a csatának. Végül felemeltem a fejem és a botot is magam elé tartottam.
-Szép volt. Kettő az egy ellen? Nem gond. Állok elébe.
Én még teljesen teli vagyok. Róluk ez már nem mondható el. Ki kell használjam a tényt, hogy kicsit tankosabb vagyok náluk, miután erejüket Álomkelőre fecsérelték.
Én viszont először az idomárt veszem célba.

Chan: 135/135 - 65/65 (még időben eszébe jutott, hogy van páncél is Rolling Eyes

)

Shukaku támadva minkét csapással, négy fölött talál, 13-as sebzéssel ütésenként

Edit: 26 sebzés éri Shut, ha minden igaz.
És userileg nem vettem észre, hogy ittatok potit is, de sebaj... karinak max elborult az agya Razz

by **Kayaba Akihiko** Kedd Aug. 26 2014, 20:38

The member 'Chancery' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
[Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu 4766610511_dda12706fc_s

by **Shukaku** Kedd Aug. 26 2014, 21:16

Shu meghajtja a fejét, és látszik rajta, hogy nagyon nehezen szánja rá magát erre a támadásra. Természetesen Timidus erre is gondolt. A kivégzőosztag mindig több emberből áll, és az egyikük puskájában –természetesen az osztag tagjai nem tudták, hogy melyikükében- mindig vaktöltény van, hogy megnyugtassa a katonák lelkiismeretét arról, nem ők adták le a halálos lövést. Timidus ugyanezt a taktikát alkalmazta. Először támadt, és a sebzése már elegendő volt ahhoz, hogy Álomkelőt kitessékelje az Arénából, így Shu már csak a levegőt csépelte. Ezzel persze elpocsékolt egy támadást a lány részéről, de Alexnek és Rennek hála, és persze azon tapasztalatok miatt, amikor ő billentette ki az egyensúlyokból az embereket már megtanulta, hogy sokkal nagyobbat veszít akkor, ha Shu nem képes tovább harcolni, mert megviseli az ütközet. Természetesen a támadás előtt még válaszolt a cicának.
-Te úgy használod, tehát a te társaddal kapcsolatban én is így teszek. Ez a kölcsönös tisztelet kimutatása az én oldalamról.
Azon már meg sem lepődött, hogy Chan switchelni akarja a társát. A lány felkészületlen volt, és most, hogy elveszítette azt, aki az eszét jelentette, már csak össze kellett roppantani… azelőtt, mielőtt Shu roppan össze, a lány ugyan is nagyon csóválta a fejét a történteken. Szívből gyűlölte a harcot, és csak azért ment bele, mert belátta, hogy erősödniük kell.
-Én… sajnálom… remélem… megbocsájt majd nekem…
-Én ütöttem le, és nincs mit megbocsájtania. Ez egy harc, és ezt Álomkelő is tudja.
-De… akkor is…
-Ott fog várni a kapu előtt. Ne aggódj.
Ezzel bár az ellenfelet is megnyugtatta, de az sohasem volt a célja, hogy teljesen összetörje. Csak annyira kellett, hogy harcképtelenné váljon, avagy, ha volt józan belátása, akkor azt kellett kihasználni. Timidus nem tartotta jó hadvezérnek a lányt, de butának sem gondolta, így megtette az ajánlatát.
-Nem kell. Nincs szükség arra, hogy állj elébe. Tisztességes csata volt, és megnyertük, ezt te is tudod. Innentől kezdve már csak időpazarlás lenne mindannyiunk számára, Álom pedig ott vár téged a kapu előtt. Add fel, és már mehetünk is.
Amennyiben Chan feladta, úgy meghajoltak mindketten, és megköszönték a küzdelmet, azonban ha nemleges választ kaptak, akkor Timidus újra előrelendült, és támadott, megpróbálván alkalmazni a második képességét. Shu még túl erőtlen volt a küzdelemhez, és csak a kaput bámulta, amin túl Álomkelőnek várakoznia kellett… még a főnixre is feltekintett, hogy a madár igazat adjon neki…

Shu: 106 (-26) -> 80
Timi: 53

Első kocka Timié, ha a képi sikeres, akkor a második is.

by **Kayaba Akihiko** Kedd Aug. 26 2014, 21:16

The member 'Shukaku' has done the following action : Kockadobás

#1 '6-os dobókocka' :
[Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu 4766609959_af0c0eb7c7_s

--------------------------------

#2 'Római stílusos 6-os' :
[Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu 4766604805_c1598fabbe_s

by **Chancery** Pént. Aug. 29 2014, 11:26

Utólag fogtam csak fel, hogy már vesztettem. Túl naiv voltam, és az agyam a jelek szerint meg akarta nyugtatni azzal, hogy nem dolgozta fel az információt a potionról. Mire visszaugrok a helyemre, érzékelve a villogásból, hogy Kitartáspontjaim a végüket járják, már látom, hogy jóval magasabban van a csíkjuk, mint az imént.
Én már nem szeretnék potiont használni. Nincs értelme így, és ki tudja, az ő készletük meddig tart. Vesztettem.
Kissé összegörnyedve a fáradtságtól, ami úrrá lett rajtam, hallgatom végig Timidus kecsegtető ajánlatát. A végére már vigyorgok, mint holmi pszichopata, de valójában nem ment el az eszem. Egyszerűen csak megkésve bár, de az adrenalin és a harc iránti vágy végül úrrá lett rajtam. Feladni? Röhög a vakbelem.
-Én... -kezdem, majd az utolsó pillanatban gyorsan megcserélem a szavakat. Ismerem Timidust, mindent szó szerint vesz. -...csak ritkán adom fel. És ez most nem ilyen alkalom.
Álomkelőért harcolnom kell tovább. Őérte és önmagamért. Azért, hogy bizonyíthassak, mint már oly sokszor próbáltam. A vezérséget csak úgy kaptam meg, hogy valaki az életét adta érte, így pedig nem érzem megérdemeltnek. Megteszem a dolgom, de sosem tudom, mikor fogom úgy gondolni, megharcoltam érte. Timidus jó vezér lenne, legalábbis amennyire most gondolom, csak Shukaku az, akiről kétlem, hogy bírni a nyomást. Most is falfehérre vált arccal marad a helyén, amióta Álomkelő kiesett.
Timidus viszont a harcra koncentrál, ahogy azt kell neki. Támadását igyekszem hősiesen állni, de páncélpontjaim nagyobb értékét még így is leveszik magukról. Elismerően ciccentek, majd próbálom ellökni magamtól a sárkányt, hogy felkészülhessek a következő támadásomra.
-Ennek a csatának akkor lesz vége, ha az én életem is nullára esik. -vigyorgok rá kissé zihálva. Az istenit, Kitartás.... töltődj már fel...
Dust ezalatt odafent figyelemmel követi az eseményeket, és mikor Shukaku ránéz, félig lehunyt szemmel bólint egyet.
Álomkelőnek semmi baja. Ő már csak tudja.

Pihikör
Chan: 135/135, 15/65

by **Shukaku** Pént. Aug. 29 2014, 12:01

Timidus saját magától is visszatérne a társa mellé, akkor is, ha a másik nem lökné, így azonban kénytelen vitorlázni, hiszen a kitartáspontok a röpképességére is hatással vannak, az pedig már igencsak a vége felé jár. Neki is pihenésre van szüksége. Nyugodtan hallgatja végig a lányka buta érvelését, még egy pillantást Shura is vet, és a tekintetét követve még a főnixre is felpillant, majd gyorsan vissza a lányra.
-Emlékszel, hogy mit mondtam neked a vezérségről? Azt, hogy remek céhvezér leszel, ha elég határozott tudsz maradni. A határozottság nem abból áll, hogy értelmetlen, vesztett csatákért is tovább harcolsz. Azt makacsságnak és csökönyösségnek hívják. Egy jó harcos tudja, hogy minden csata után tanul valami újat, de nem vesztegeti feleslegesen az idejét, és csak olyasvalamiért harcol, amiért érdemes. Egy harcos tudja, hogy hiába vad és bátor a madár, ha macskával találja szembe magát. Megszerezted az elismerésemet azzal, hogy kiálltál ellenem, azonban minél tovább bizonyítod azt, hogy nem tudod a kellő időben feladni a harcot, annál többet vesztesz el ebből a megnyert bizalomból. Figyelj arra, hogy Álomkelő miként cselekedett. Ő kettőtök közül a jobb harcos, és megmutatta számodra az utat. Már akkor tudta, hogy vége a küzdelemnek, amikor nem engedte, hogy potiont pazarolj rá. Ő képes volt feladni a harcot, és számodra is jelezte, hogy így kell cselekedned. Gazdának hív, de hidd el, ilyen esetekben jobban jársz, ha az ő tanácsait követed.
Kis szünetet tartott, majd még pár szót szolt.
-Most nem fogunk támadni. Adok időt neked arra, hogy elgondolkodj a szavaimon. Ennek a csatának vége, csak még a felirat nem jelent meg a fejünk felett. Ezt te is nagyon jól tudod. Nincs mit feladnod, mert már nincs miért harcolnod, mindössze a becsületedet veszítheted el egy értelmetlen küzdelem folytatásával.
Ezután teljesen Shu mellé sétált, és lefeküdt a lábához. A lány csak mostanra jutott el addig a pontig, hogy hála a főnix bátorításának, újra a csatára tudjon koncentrálni, tehát szokás szerint nem értett, de nem is akart érteni semmit a stratégiából, csak ráhagyta a barátjára.

/Szintén pihikör./

by **Chancery** Pént. Aug. 29 2014, 12:32

Röhöghetnékem támad. A jelek szerint Timidus nem igazán ismeri a MOBA fogalmát, én pedig sok ilyet játszottam még odakint. Ezek olyan játékok, ahol egy csupa ismeretlen, öt tagú csapatnak kell pillanatok alatt kidolgozni egy csapatmunkát és legyőzni a másik, hasonló felállású csapatot. Számtalanszor megtörtént benne, hogy egyikünk feladást kezdeményezett, de mi nemet mondtuk neki, és végül megnyertük a csatát.
Igaz, hogy ez a párbaj nem is hasonlítható a MOBA játékokhoz, hisz ketten vannak ellenem, de az esélyem akkor sem 0%. Még nincs minden veszve, és bíznom kell a szerencsémben és tudásomban, hogy képes vagyok elég gyors maradni ahhoz, hogy kikerülhessem a csapásaikat, de ugyanerre ők már ne legyenek képesek. S így, mosolyogva hallgatom végig Timidus cseverészését.
-Ha van valami, amit megtanultam... -kezdem végül a feleletet. -Akkor az az, hogy lehetőleg sosem érdemes feladni. A kocka bármikor fordulhat a hadiszerencsében az én javamra, nekem csak az a dolgom, hogy tegyem a dolgom, és higgyek benne. A sarokba szorított egér is nekiugrik a macskának, mielőtt elveszti a csatáját.
Igyekszem valahogy kibogozni a logikát a sárkány érvelése mögött, de én nem találom. Ha Álomkelő valóban a feladás miatt nem fogadta volna el a potiont, akkor miért ugrott nekik? Miért nem mondta meg nyíltan nekem, hogy adjuk fel, mert esélyünk sincs? Hisz a csatornát képes úgy alakítani, hogy ők ne hallják. Mivel a macska ezt nem tette meg, én úgy veszem,elvárja tőlem, hogy ne adjam fel, pont úgy, ahogy eddig még soha sem tettem sem a SAO, sem a kinti életben.
Miért ez lenne az első feladásom az életemben? Mert egy sárkány azt mondja?
-Timidus. Ha ennyire haza akarsz menni, akkor menj nyugodtan, és majd Shukakuval kettesben lejátszuk a meccset Razz

-nevetek fel végül, felemelve a botot és felkészülve, hogy lassan összegyűljön az energiám a támadásra. -De amíg le nem nullázod az életem, én nem fogom feladni. Álomkelő megmondta volna nekem az utolsó percekben, hogy tegyem meg, ha tényleg így akarná, mert ő tudja jól, milyen vagyok. És mi okom lenne hinni a párbaj-ellenfelemnek a szövetségesemmel szemben?
Becsület? Véleményem szerint a becsületet pont akkor veszítem el, ha most feladom, miközben az életem még mindig teljes. És egy röpke darabig az is marad. Nem használhatok spécit? Nem osztottam el a pontjaimat időben? Kit érdekel? Ha nem próbálom meg, sosem tudhatom, van-e esélyem, nem igaz?
Bár az, hogy megosszam a sebzést a célpontjaim között, eddig minden taktikámmal ellent mond, ezúttal változtatok. Hisz Timidus nagyon haza akar már menni, a szavai alapján Razz

Chan: 135/135, 15/65

Timidust támadom kétszer, 13 sebzés ütésenként.

by **Kayaba Akihiko** Pént. Aug. 29 2014, 12:32

The member 'Chancery' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
[Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu 4767249862_5877ffd2ef_s

by **Shukaku** Pént. Aug. 29 2014, 13:01

-Abban biztos vagyok, hogy én ilyet sohasem tanítottam neked, és valószínűleg akitől tanultad, az nem volt egy jó harcos. Ti hisztek a szerencsében, szerencse azonban nem létezik. Ha mindent tökéletesen végzel, a körülményeknek megfelelően, és nincsen külső hátráltató vagy bármifajta befolyásoló tényező, akkor a kimenetel, a végeredmény is egyértelmű. A hit ugyanilyen dolog. Attól, mert hiszel valamiben, az nem fog teljesülni. Sokan hisznek abban, hogy elérik a századik szintet. Nem fog teljesülni. Amikor a frontharcosok betörnek egy terembe, hisznek a győzelmükben, mégis egyre többször szenvednek vereséget, és kell újrapróbálkozniuk. A hit semmit sem ér, csak az esélyek számítanak, a te esélyeid pedig igaz, hogy nem a nullával egyenlőek jelenleg, de közelítenek felé, és innentől kezdve már csak a vereséget tanulhatod meg. Ha nem vagy hajlandó emelt fővel veszíteni, akkor szívesen megoldom, hogy az életpontjaid lecsökkenjenek nullára, de mivel úgy gondolom, hogy egy céhvezérnek rengeteg feladata van, így nem akartam az idődet húzni. A fent említett egered pedig mob. Én nem vagyok mob. Okosabb vagyok náluk.
A szöveg második felére csak megforgatta a szemét.
-Álomkelő szerint önállóságra kell tanítani téged, mert ugyan könnyebben boldogulnál, ha az ő utaításai szerint élnél, de magadtól is kell tudnod boldogulni. Ha egyértelműen mindig a szádba rágná, hogy mit kell tenned, akkor sohasem tanulnál semmit. Megadta a jelet, én le is fordítottam a számodra, innentől már csak rajtad múlik, hogy észre kívánod-e venni, vagy sem.
Újabb szünet, de már készült a támadára.
-Okod pedig annyi, hogy egy céhben dolgozunk. Te mint céhvezér felelősséggel tartozol a céh többi tagjáért is. Nem használhatod el az összes potiont, hiszen hátha kell valamelyik tag megmentésére. Az én feladatom Shu védelme. Ha kitartasz a csökönyösséged mellett, akkor viszont nem tehetek mást.
Nyugodtan kivárta, hogy a lány támadjon, fel sem kelt fektéből, a második ütés elől csak elhajolt, szinte gúnyolódó mozdulattal. Ezután lassan feltápászkodott, és kiadta a parancsot.
-Shu, támadunk!
Majd mindketten előrelendültek. Nem volt taktika, csak igyekeztek sebzést bevinni, a sárkány pedig újra képességgel próbálkozott.

Shu: 80
Timi: 53 (-13) ->40

Első kocka Timié, ha sikeres a képi, akkor a második is, a harmadik Shué.

NOPING X3

by **Kayaba Akihiko** Pént. Aug. 29 2014, 13:01

The member 'Shukaku' has done the following action : Kockadobás

#1 '6-os dobókocka' :
[Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu 4766612103_86ee832108_s

--------------------------------

#2 'Római stílusos 6-os' :
[Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu 4767244252_11aeb0c585_s

by **Chancery** Pént. Aug. 29 2014, 14:41

Fel akar dühíteni. El akarja érni, hogy elveszítsem az eszem a méregtől. Mert tudja, hogy mennyire ingatag vagyok érzelmileg.
Ez és hasonló gondolatok forognak a fejemben, miközben hallgatom. A düh veszélyes szövetséges, és egy kissé úrrá is lesz rajtam, de nem mozdulok. Egész addig nem mozdulok, míg el nem tudom képzelni acsargó fogait és vöröslő szemeit, amíg nem vagyok képes megragadni a nyakát és megálljt parancsolni a fülébe.
Hit. Már megint az a kib.... hit. Timidus a teljes ellentéte, mégis ugyanolyan, mint az a leány odakint, aki hasonló módon próbálta uralni az elmém. Csak míg ő azzal próbált éltetni, hogy Isten létezik és velem van, mert én vagyok Jeanne d'Arc reinkarnációja, addig Timidus a teljes ellentétével próbálkozik. Még az is eszembe jut, hogy talán ismerik egymást... majd megrázom a fejem.
-Tudod, van ebben egy picike hiba. -mosolyodom el végül, mikor úgy érzem a düh és a szétszórtság szörnyetege végül felmarcangolta önmagát. -Hogy ugyanez egyszer már megtörtént velem. Volt egy ember, aki ugyanígy beszélt velem. És annál nagyobb fájdalmat még soha sem éreztem, mint mikor az az ember elérte a célját. Gyenge voltam.
Kicsit feljebb emeltem a fejem, úgy néztem vissza a sárkányra.
-Tudom, hogy nem ismered az illetőt, mivel nem SAO játékos, mégis feltűnően hasonlítasz most rá. Had mondjak neked is pár dolgot. A hit az egy olyan dolog, amit mindenkinél tiszteletben kell tartanod. Nem illik azzal próbálkozni, hogy megpróbálod egy másik hitre, vagy annak eldobására rábeszélni. Én hiszek a szerencsében, én hiszem, hogy van valami láthatatlan erő, ami képes beleszólni a dolgok folyásába. Ha te ebben nem hiszel, tiszteletben tartom, és nem fogom azt mondani, hogy mégpedig higgyél, mert irgumburgum. Nem is fogom mondani, hogy a hitetlenség semmit sem ér, mert ez sem igaz. Viszont cserébe elvárok tőled annyit, hogy ugyanezt TE is TEDD meg!
Ilyen hangom, ilyen határozottságom, ahogy kihúzom magam és képtelen vagyok levenni a szemeimet a sárkányról, még sosem volt. Mintha valami más, valami meleg kar ölelne át felülről és ontaná belém az energiát, de lehet, hogy csak a Kitartáspontjaim érték el a maximális értéküket. Régen nagy hibát vétettem azzal, hogy hittem annak a lánynak, és végül tönkretett, kihasznált, táncolt az idegeimen, míg végül a kórházban kötöttem ki. Hogy ugyanezt Timidus is megtegye, már nem fogom hagyni. Vigyorogva gondolom magam, hogy "igenis, te is mob vagy, ha okosabb is, mint az átlag. De ezt az eszedet is csak egy embernek köszönheted, akiket úgy lenézel".
Utolsó mondataira viszont már... úgy nevetek fel, mint Ryuugu Rena a Higurashi animében >.>
-Oh, tehát ha céhben vagyok, akkor azok a potionok és kristályok, amiket a saját pénzemből vagy talált nyersanyagaimból készítettem, nem is az enyémek? Moshoki arimasen, Timidus-sama. A két kezemen egyszer meg tudom számolni, hányszor használtam potiont vagy kristályt az elmúlt két évben, szóval nem leszek adósságban, csak mert a saját készletemből, amit még a céhbe lépés vagy a vezérré válás előtt halmoztam fel, elhasználok egy-két darabot most. Főleg azután, hogy rengeteg kristályt írtam nemrég közös használatra és tettem a bankba.
Elmebaj. Nyugalom, Chancery, nyugalom. Csak fel akar dühíteni, tudod jól. Pont úgy, mint az a lány.
-Megpróbálhatsz rábeszélni, de sokkal szívesebben veszítek úgy, ha nem csak zöldben vagy sárgában látom az életeteket, hanem ha tudom, hogy megküzdöttem azért, amit a veszteség ellenére elértem. Az éelt nem csak könnyű győzelmekből áll, nekem pedig szándékomban áll megnehezíteni a dolgotokat... de ne aggódj. Nem fogok sem potiont meginni, sem kristályt használni.
Timidus és Shukaku végül egyszerre ugranak nekem. Talán az adrenalin tehette, hogy a kislány csapása a levegőt hasította csupán mellettem, bár ez azzal járt, hogy Timidus karmait hagytam végigszántani az arcomon, második támadási kísérlete viszont szintén süket atmoszférára talált. Én pedig már sújtottam is feléjük a saját botommal, elsősorban a kis tollast támadva. Ő ugyanúgy Shukaku fő sebzésokozója, mint nekem Álom, és először őt kell kiütnöm a nyeregből, ha tényleg nyerni szeretnék, vagy legalább a győzelem közelébe jutni.

100/135.. sőőőt...
[Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu E153479ad0b4722099f10b3139b984c4_71882a1f674cf4a9e150bb621fa0969e2ef20f80

[Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu E153479ad0b4722099f10b3139b984c4_71882a1f674cf4a9e150bb621fa0969e2ef20f80

by **Kayaba Akihiko** Pént. Aug. 29 2014, 14:41

The member 'Chancery' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
[Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu 4766610511_dda12706fc_s

by Ajánlott tartalom

	Pontok	Felszerelés
Élet	20	+5
Fegyverkezelés	25	+15
Erő/Irányítás	5/20	-/+30
Kitartás	16	+11
Gyorsaság	10	+13
Speciális képesség	20	+15
Páncél		+45

[Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

[Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu

Re: [Aréna] ÁK & Chan vs Timidus & Shu