Csoportos randi a Kaszásokkal - Saya/Hugi és Yue/Yua

by **Yue** Vas. Aug. 21 2016, 17:24

Aludtam a puha ágyamban, mint öregek a gyógyszeres puding után az öregek otthonában. Amikor...
~YUE~EEE!!!!
-Heee~? -kérdeztem kómás fejjel.
~Ne "he"-zz itt nekem! Remek időnk van a küzdőterezéshez! ^^
-Miért is-
~"Jól van, rendben, ígérem! Holnap az első dolgunk az lesz, hogy elmegyünk küzdőterezni, csak hagyj végre aludni!!!" :3
Nos, igen, Én voltam az az idióta aki ezt mondta... Kétségtelen.
-Ez igaz... -dühösen összeszorítottam az öklömet- DE NEM HAJNALI 03:45-KOR! Ilyenkor még senki nincs ott! ><
~Nem éjfélkor keltettelek, úgyhogy inkább légy hálás öltözz! Amúgy sem Te fogsz harcolni. :S Lééécciiii!
~Wakatta... Ha ezt szeretnéd.
Nem nyafoghattam, legalább is nem emiatt. Yua mindig csak azt nézi mi a jó Nekem, még ha olykor nem is jól sül el, nem halok bele és nem törik le a kezem attól, hogy korán odamegyünk.
Átöltöztem, emberi kinézetet csináltam magamra, majd a küzdőtérhez sétáltam. Még soha nem küzdőtereztünk, sok emberrel harcolt már Yua, de a küzdőtér valahogy kimaradt az életünkből. Aincrad különösen szép volt. A sötétben világító lámpák, a nyugalom ami körülvette az egész helyet, igazán hangulatos volt, főleg, hogy senki nem volt az utcákon. Na igen, üresebb mint a fejem. Biztos alszanak, a mázlisták.
Yua izgatottabb volt a szokásosnál. Velem ellentétben, Yua nem félt a harcoktól, csak engem, vagyis a testem és az életem épségét féltette, a saját életét nem. Ő pajzsom és kardom, akkor sem árulna el ha lenne rá lehetősége. Ez akkor is nagyon boldoggá tesz, hogy sosem árulna el, akkor is ha csak a SAO miatt van, mert direkt vagy véletlen, de ez van belé programozva.
Érdekes. Ahhoz képest, hogy nem harcolok, szinte olyan mintha ugyanolyan lenne az életem, de mégis olyan élettel telibbnek, felszabadultabbnak érzem magam, pedig itt a SAO-ban több a veszély mint a valóságban, bár, mivel itt van Yua...
10 perc séta után Yua azt mondta teleportáljunk oda, mert nem bírja tovább a várakozást.
Szempillantás alatt a küzdőtérnél voltunk. Kihalt volt mint egy városi könyvtár. Háttal támaszkodva a falnak vártam valakit, akivel harcolhat Yua.

by **Saya** Vas. Aug. 21 2016, 17:39

~A kútra emlékszel?~
-Ahaa, nagyon is! Fúú, akkor biztos nagyon dühös volt ránk az Anat, hogy állandóan még mászkáltunk éjszaka. Na nem mintha most ne csinálnánk mást, de azért az igaz, hogy rég volt már ilyen. De amúgy miért is jutott ez most így eszedbe, Hugi?
~Néha én is akarhatok nosztalgiázni, nem?~
Ez így kicsit fura volt tőle, de oké, mármint, persze, rendben, nekem megfelel, csak szokatlan. Főleg az Anat halála óta még sosem mozdultunk ki éjszaka, pedig még meg van beszélve, hogy a Hugi azt csinálhat éjszaka, amit akar, kivéve azokat, amik miatt megint besárgulhat az indikátorom, vagy bevörösödhet, meg ha már megint sárgulni fog, akkor az már úgy is marad, és azt sem akarom, mert kirakhat a rendszer a Limenből, ha így alakul, és az nem jó. Bár akkor meg legfeljebb tényleg mennék a Tachi céhébe, oda talán befogadnak más színnel.
A kút kávája fölé hajoltam és belenéztem, meg még Halló-ztam is egyet és hallgattam a visszahangot, aztán megindultam tovább az utcákon, amik szinte teljesen üresek voltak.
~Hmm, itt az üzlet, ahol vettük a virágokat... tehát a fagyis sincs messze.~
-Az is olyan jó volt *.* Randiztunk az Anattal! \o
Most merek hangosan beszélgetni vele, mert úgysincs itt senki :3
Jártuk tovább a várost, ahol emlékbe ütköztünk, ott úgy megálltunk egy kicsit, és ahogy haladtunk, én úgy éreztem, a Hugi a fejemben egyre könnyebb és könnyebb, mintha jobban érezné magát. Szóval változott, én pedig emiatt is jobban éreztem magam. Kicsit néha szédültem, de nem volt most olyan vészes, szerencsére még nem voltam rosszul annyira, mint a bossteremnél.
Végül eljutottunk a küzdőtérhez, pedig alig volt még hajnali fél öt, és lassan már haza kéne menni, nehogy a Shuéknak feltűnjön, hogy nem vagyunk otthon, és akkor majd jön a számonkérés, hogy hol voltam, meg ilyesmi, és nekem ehhez nincs kedvem, de azért még itt megálltunk egy kicsit.
~És itt küzdöttem Vele is.~
-Jaja :3
Volt olyan, hogy az Anat felmérte a Hugit, hogy ő hogyan harcol, mert azt tudta, hogy én meg hogy csinálom, és jujdemás a kettő. Most vajon még mindig más lenne? Mondjuk nincs sok kedvem kipróbálni, de...
~Ott van valaki!~ -szakítja félbe a Hugi a gondolataimat, mire ellököm magam a korláttól és vigyázzállásba körbenézek. És tényleg, egy másik lány az Surprised

~Az indikátora ellenére veszélyes lehet. Viszont ő is lehet veszélyben. Bújj el!~
Nem megy, földbe gyökerezett a lábam...
~Saya, nehogy észrevegyen! Mi van veled?~
Nem tudom, fura a világ, nem tudok mozogni. Azt hiszem, nagyon megijedtem pale

by **Yue** Vas. Aug. 21 2016, 18:03

Vártam és vártam, hogy jöjjön valaki. Szép és hangulatos volt a hely, de akkor is unalmas volt várni.
~Miért nincs itt senki?!?!? ><
-Megmondtam Yua, hogy nem lesz itt senki. Túl korán van még, valaki ilyenkor fordul a másik oldalára, nemhogy ilyenkor küzdőterezzen.
~Akkor is... Ez nem fair! :S
El volt keseredve egy kicsit Yua, tényleg harcolni akart.
-Fiatal még a nap. Várhatunk még, lehet, hogy jön valaki.
~Jó lenne... Arigatou, Yue! :3
Erre csak mosolyogni tudtam. Nekem kellene köszönetet mondanom Neki.
Szerettem azt, hogy amikor ketten vagyunk, beszélhetek hangosan, nem néznek bolondnak. Sajnos, olykor el szoktam felejteni, és akkor elég cikis szokott lenni a helyzet, főleg, hogy általában nyilvános helyen, ahol sokan vannak, jön rám.
-Remélem Sakuya-kun nem fog aggódni amikor nem talál Minket otthon.
~Ne beszélj többes számban. Érted aggódna, értem nem. Tudod, hogy nem kedvelem, és Ő sem engem.
-Azt tudom, hogy te nem kedveled Sakuya-kun-t, de Ő nem utál téged.
~Nem látod a báránytól a farkast...
-Mit motyogsz az orrod alatt?
~Ugyan, semmit. >_>
Hirtelen azt hittem képzelődök, de nem, mivel Yua is látta.
~Játékos!
~Akkor... Én odamegyek hozzá...
~Nem lájuk, nem ismerjük, szóval vigyázz vele! Küzdeni akarok, de elsősorban a biztonságodban biztos lenni.
~Wakatta.
Közép gyorsan mentem a lány felé. Nem voltam biztos a dolgomban, a lányban.
Hamar odaértem a lányhoz. 5 méterre Tőle megálltam, hogy lássa, nem akarom bántani, illetve, hogyha rossz ember, hamar el tudjak menekülni.
Féltem, Yua is tudta, de mindketten tudtuk, hogy meg akarok csinálni, és ha baj lenne, Yua közbelép.
-Ano... Elnézést, hogy zavarlak, de lenne kedved küzdőterezni? -kérdeztem félénken az előttem 5 méterre álló lánytól.

by **Saya** Vas. Aug. 21 2016, 19:21

Okéé, egy kicsit most tényleg rosszul lettem megint, ami azért fura, mert elvileg itt nem lehet betegnek lenni, itt ilyesmi nem létezik, és én mostanában mégis kezdem furán érezni magam, mintha meg lennék fázva. És mindig, ha erre gondolok, a Hugi úgy összerezzen és kisebbre húzza magát, de már nem olyan, mint régen, most már sokkal nagyobb, meg ugye erősebb is, és már folyamatosan nyomja a fejemet, de én nem bánom, már megszoktam az érzését. Ő viszont néha olyan, mintha azt akarná, hogy ne is lenne itt, de én nem szólok, csak gondolom, hogy az úgy meg nem lenne jó. Nem akarok egyedül maradni Sad

A világ az végül megáll és nem forog tovább, és végre tudok lépést tenni, de akkor meg ahogy felnézek, már azt látom, hogy a lány az felénk közelít és engem néz.
-Jaj! -sikkantok fel és elkezdek hátrálni.
~Hagyjad. Már észrevett. Látszólag nem ártó a szándéka, de légy résen. Íjad itt van?~
Itt van mindenem.
~Oké, akkor készülj. Tartsd a távolságot. Ha túl közel jönne és támadna, még mindig elő tudok jönni és beverni neki egy nagyot. Nyugodj meg, különben megint rosszul leszel. Mély levegő.~
Teszem, amit mond, de a lány aztán megáll. Kicsit mintha hezitálna, aztán megszólal, én meg kifújom a levegőt és mosolygok, még fel is nevetek és egyszeriben mintha a mellkasomat nem szorítaná már semmi, úgy fellélegzek.
-Jaj! Megijedtem. Bocsi, elmerengtem. :3
~Egy baráti játszmában benne vagyok. Úgyis ideje lenne már szintet lépni, ha tartani akarjuk a tempót a fronttal.~
Úgy hogy én is bólintok egy nagyot.
-Persze! Saya vagyok. És te? :3 -döntöm félre a fejem és elkezdek lelépkedni a lépcsőn. Hisz ha küzdőtér, akkor a küzdőtérre kell menni, és jó, hogy most nincs itt senki, nem kell majd félnem attól, hogy egy nézőt fogok eltalálni esetleg egy nyilammal. Fú, az rossz lenne Embarassed

by **Yue** Vas. Aug. 21 2016, 21:26

Félénken megkérdeztem, hogy lenne e kedve küzdőterezni egyet. Azt majd később, hogy nem pont én fogok majd harcolni... ^^'
A lány reakciója érdekes, vagyis inkább furcsa volt. Először, ahogy láttam mosolygott majd felnevetett. Ez most mit jelentett? Eme kérdésemre rögtön választ kaptam, ugyanis mondta, hogy megijedt, illetve elmerengett. Ilyen indokkal aranyosnak találtam a reakcióját. Valamiért elmosolyodtam, egy kicsit. Már kezdtem azt hinni, hogy azért csinálta mert nemet akar mondani.
~Eddig okay a dolog! -mondta örömködve Yua.
A lány bólintott.
És IGEN! Igent mondott!
~Yesss!
-Arigatou gozaimasu, Saya-chan! -köszöntem meg, majd rögtön utána lassan meghajoltam ahogy azt a japánok szokták, majd felegyenesedtem. Nálam biztos fiatalabb, látszik rajta. -Örvendek a találkozásnak, Yue vagyok. ^^
Elindultunk a küzdőtér felé.
Izgulok, pedig nem is én fogok harcolni.
Nem voltunk messze, szóval semmi perc alatt a küzdőtéren voltunk. Körülnéztem, mindkét irányba nézelődtem. Nagy és tágas. A padlót kő borította, néhol megfordult 1-2 nagyobb kődarab. Semmi növény vagy zöld, csak kő, illetve még fentebb vannak az ülőhelyek amikre a leülhetnek a nézők, de mivel még korán van, senki nincs, szóval nem lesznek nézőink. ^^
~Most?
~Várj még egy kicsit.
~Chiii... okké.

by **Saya** Kedd Aug. 23 2016, 15:32

Jaj, de régen is harcoltunk már ember ellen. Azt hiszem, még a Cear volt az utolsó, nem igazán tudom. Valahogy mostanában úgy kimaradt minden, pedig még új íjat is vettem, de még ki sem próbáltam soha még mobokon sem, az azért már gáz. ><
~Talán tudat alatt az zavart, hogy nem sikerült megszerezni Artemiszt.~
Ööö, lehet, én nem értek az ilyen dolgokhoz, te viszont igen, szóval ja. A lány, Yue, az nem valami beszédes, mármint meg se szólal, ahogy megyünk lefelé, csak örömködik, hogy harcol, biztos nagyon élvezi a dolgot.
~Lehet, hogy még kezdő. Eleinte mi is ilyen lelkesek voltunk.~
Jobban mondva te voltál lelkes Rolling Eyes

~Igaz. Majd ha eltelik egy jó kis idő és megtapasztal egy-s-mást, már nem lesz ilyen a habitusa a harcok iránt.~
Mivel én értem le előbb, távolabbra is mentem az aréna másik oldalára, aztán ahol kellett, na ott megfordultam, hogy szembenézzek vele és felkészüljünk. Na, mire is emlékszem, mit kell csinálni? Íjat elő: szép fekete és jeges, de szerencsére nem érezni belőle a hideget, szóval semmi baj nincs azzal, hogy fogni kell, de mókás, ahogy "gőzölög" :3 Aztán megkeresem a menümben Yue-t és elküldöm neki a felkérést, meg hagyom, hogy beállítsa ő, hogy milyen típusú párbajt akar: teljes életest, fél életes, vagy első ütésest :3
-Párbajoztál már amúgy? -kérdezem utána mosolyogva. Mert hát azért a Hugi is mondta, hogy nem árt soha, ha tudunk pár dolgot az ellenfélről, a szintjét meg ezeket pedig nem kérdezhetem meg, az illetlenség, de az ilyesmi viszont nem. A Shukaku is szokta tanítani az újoncokat, szóval ha kiderülne, hogy Yue még sosem harcolt esetleg ember ellen, akkor lehet, hogy most fogok tudni tanítani *.*
~De azért majd szeretnék én is érvényesülni, ha alkalom adna rá... ~