Havas Táj

by **Kayaba Akihiko** Kedd Nov. 03 2015, 21:14

A 24. szint területe.

by **Asuka** Hétf. Feb. 08 2016, 12:30

Shuu

Utálom. Utálom Aincradot, utálom a céltalanságot, utálok mindent, ami ideköt. És még Shuut is utálom azért, amit tegnap mondott nekem.
Hihetetlen az a lány. Amikor reggel lekászálódtam a lakásomból a boltomba, én el se hittem, hogy tényleg ott van. Talán el se ment onnan. Igyekeztem persze nem mutatni a meglepettségemet, túlzottan zaklatott voltam hozzá. Bár jóval nyugodtabb még így is, mint tegnap este. Mondtam néhány dolgot meggondolatlanul, amiket más körülmények között biztosan nem tettem volna. De jó ideje, hosszú ideje már, hogy ki mertem mondani azt, amire gondoltam. Hosszú ideje már, hogy egyáltalán nem érdekel, hogyan segíthetek másoknak. Hosszú ideje már, hogy nem bízok a saját árnyékomban sem.
Egyedül vagyok. Egyedül vagyok, amire folyton emlékeztet ez a buta Valentin nap. Az első Valentin napomon egy kazamata kisebb barlangjába voltam bezárva, teljesen egyedül, és senki, ismétlem, senki se keresett. Tavaly ilyenkor Shuunak adtam pasik fejét elcsavaró tippeket, öltözködés, meg ilyesmik, és míg én egyedül irogattam a buta kis leveleket beópiumozva, addig a kislánynak romantikus randevúja volt valakivel. A kislánynak, aki még csak nem is nőies. Nem, ez nem arról szól, hogy igazából kinek van szebb szerelmi élete. Soha nem voltak illúzióim ezzel kapcsolatban, a legtöbben amúgy sem az eszem miatt figyelnek fel rám. De jó ideje már a külsőm miatt sem.
Így aztán, lassan átértékelem ezt a napot, és a magány és az ópium világünnepévé avatom. Így néhány nappal a kedvenc ünnepem előtt pedig igazán nem volt szükségem arra, hogy még Shu is ezt csinálja velem. Mit nem ért rajta, hogy nem akarok többet Aincradban élni? Nekem nincs itt semmi. Nem fogom hagyni, hogy a buta jutalmakkal elvonja a figyelmem Kayaba. Nem ér a szemete semmit.
- Amúgy képzeld, találkoztam valakivel, aki megkérdezte, miért lettem vörös. - lelketlenül, szenvtelen hangon, a megszokott, drámai hanglejtésemmel teljesen eltérően beszélek. Csak néhány perce, hogy átellenőriztem az újságot. A tartalomba nem szoktam beleszólni, de általában meg szoktuk beszélni az.újság dolgait. De nem mint olvasó a szerkesztővel, vagy ilyesmi. Hanem mint két barát. Vagy valami olyasmi. Azt se tudom, mi a fenéért nem küldtem még el a francba. Nem mellékesen nem vettem fel a rendes felszerelésem, a fegyverem van csak nálam, és a gyűrűim. A Falánk apró vércseppeket hullajt a hóba, azonban azok szinte azonnal elpixeleződnek. Nem éppen télies az öltözékem, a virágos magassarkúm nagyon eltér a koponyástól. Hogy hideg van? Nem érdekel. Úgy sem tud fájni.
- Olyan dolgokat keresünk, amiknek jó illatuk van. Belekezdtem a parfümgyártásba, eddig ezzel nem mertem kísérletezni. Ki akartam maxolni hozzá a kertészkedésem... - magyarázom, hogy megtörjem a csendet.
- Lepárlót már építettem. Biztos láttad is, az a nagy gép a hatalmas tartállyal is, tele rózsákkal. - teszem hozzá. Még elég új dolog nekem, nem csináltam ilyet ezelőtt. Pedig ha valamelyik érzékem, akkor a szaglásom elég kifinomult.

by **Shukaku** Hétf. Feb. 08 2016, 12:49

Shu eldöntötte, hogy maradni fognak, méghozzá egész este. Nem tudta, hogy Asu bezárta-e maga mögött az ajtót, és azt sem, hogy hallaná-e, ha aktiválja a Hazatérés Kristályát... de legalább megpróbálta. Anat után meg kellett próbálnia segíteni, mert a céhvezér is azért halt meg, mert engedték egyedül kószálni. Jelentkeztek a viadalra, Anat pedig egy egyszerű biztonsági utasítást sem tudott betartani. Azóta ők mindig tudatják valakivel, hogy merre mennek, és most is megírták Junnak, hogy ne aggódjon, nem alszanak otthon, de biztonságban vannak. Asu boltjában aludni nem volt se kényelmes, se pihentető... de legalább az este nem történt semmi. Az is természetes volt, hogy nem engedik sehova egyedül, és ha nem is tarthatták bezárva, de hűséges kiskutya, vagy jelen esetben inkább testőr módjára követték, és figyelték a lépéseit. Várták, hogy ő törje meg a csendet, és ez meg is történt.
-Tényleg? Hát... az újság után tuti már többen is lesznek. Hidd el, a legtöbbek csak udvariasságból nem kérdezik meg, mert nem tudják, hogy zavar-e titeket, ha erről kell beszélnetek. Tudom, sokkal rosszabb amikor csak bámulnak, és nem merik kinyögni a dolgokat, de... szóval ki volt az?
Shu közben előkapart egy sálat, és a lány nyakába terítette. Fájni nem tud, de fagysebzést okozni azt igen, és elég gáz lenne, ha engednék, hogy Asu így kövessen el öngyilkosságot.
-Nekem maxos a kertészkedésem. Van is a céhház kertjében egy kis virágoskertünk, meg veteményesünk. Az a meleg vizű forrás tartja melegen, ami az onsen vizét is adja. Jól ki lett találva. Persze nem hiszem, hogy pont olyan növény kell neked, ami nekünk van... de füstölőt már próbáltunk párból csinálni, és nem lett rossz. A lepárló pedig... igen láttam, bár nem sok ketyerédről tudom, hogy micsoda. Tényleg, vannak újoncaink. Bizti örülnének, ha megmutatnád nekik az alapokat. Vagy tarthatnál előadást akár a Dojoban is a leendő potisoknak. Mégis csak te vagy az egyik nagymester.

by **Asuka** Hétf. Feb. 08 2016, 13:39

Shuu

Sálat kapok. Pedig nem kértem. Így tehát eszembe se jut lehajolni azért, hogy Shuu elérje a nyakamat, és jól betakargasson vele, elfedve a bőrfelületemet. Éppenséggel nem érdekel. Szarok a fagysebzésre. Van elég HP-m, úgy se halok meg.
- Igen, elég rossz. Bezzeg amikor potiont készítek, vagy megosztom az adataim a boss harcok előtt, akkor mennyire fantasztikus vagyok… kérdezni viszont mindenkinek derogál. - bosszankodok. Eszembe jutnak azok az idők, amikor Malcolmmal gyűlölködhettem. Végre, szabadon, anélkül, hogy félnék a következményektől. Azóta se tettem ilyet.
- Példát mutatsz másoknak! Nem is vagy olyan, mint a többi vörös! Kár, hogy mérgemben töröltem az üzenetet, lenne min nevetnem. - tudom jól, hogy nem idézek pontosan, de már nem emlékszem rendesen, mi is volt benne pontosan. Elég rég volt már. Szóval erről is ennyit, mert azóta se kérdezett rá, mi miatt is vállaltam a megbélyegzést.
- Ismered is. Chariton. - felelem, miután visszaadom neki a sálat. Nem kell. Ronda. Inkább halok meg, mintsem hogy csúnyán nézzek ki. De ez alap. Az átlagnál többet foglalkozok a külsőmmel, még itt, Aincradban is. Akkor is, ha itt nem kell.időpontot foglalnom IPL szőrtelenítésre, mert alapból jár nekem.
- Aha. Mert biztos érdeklek bárkit is, hogy előadást tartsak. - nem vagyok éppenséggel a legfelemelőbb társaság… a tájat figyelve persze folyamatosan azokat a dolgokat keresem, amikre szükségem lehet. Egy pillanat alatt megtalálom az egyik szikla tövében a pici, fagyott virágokat. Nincs más, aki olyan sasszemű lenne, ha növényekről van szó, mint én, de csak mert az egyetlen vagyok, aki keresi is a növényeket. Nem csak a virágmezőn stréberkedek.
- A lepárló elég új, parfümöt még nem csináltam. Tudod, láttam régen egy filmet egy sorozatgyilkosról, aki parfümöt csinált az áldozataiból, onnan az ötlet. Persze én nem akarok illatot csinálni nőkből. - leszedem a fagyott virágot, hihetetlen módon pedig még így is érzem az illatát. Lehet, Shunak már annyira nem erős a szaglása persze, mint nekem, de én elég jól érzem.

by **Shukaku** Hétf. Feb. 08 2016, 14:14

-Nem derogál, csak nem akarnak megbántani. Ki beszélne szívesen arról, hogy ölt? Én sem beszélek, te sem beszélsz, mert ez nem egy olyan téma, amit csak úgy felhoz az ember. Mi megbeszéltük, te pedig még jót is cselekszel, de ennyi. Mi ismertük egymást valamennyire, de egy idegen nem akarja úgy kezdeni az ismerkedést, hogy szia miért vagy gyilkos. Az embereknek ez fura. Nekem is fura. Meg... azt is tudják, hogy sokan nem akarnak beszélni róla, pont azért, mert véletlen volt, és szégyenlik magukat, és vissza kellene emlékezniük. Tőlem sem kérdezi meg senki, hogy miért nincs nekem senkim odakint, pedig nagyon jól tudják, hogy csak az olyanok akarnak maradni, akiknek nincs miért kijutniuk. Jó, persze valaki csak tesz magasról az egészre és kihasznál... de azoknál meg okosabb vagy.
Nem ismerte túlságosan Charitont, nem tudta, hogy most a védelmébe kellene-e vennie, vagy mit kellene csinálnia, ám az, hogy Asu nem fogadta el a sálat, már feldühítette. Felpattant Timi hátára, állva, majd a sárkány Asu elé került, a lány pedig ezzel szemmagasságba vele.
-Na idefigyelj kishölgy!
Kezdte a mondandóját tipikusan a szülői dorgálós hangnemben, szélesen vigyorogva.
-Elveszítettem már Petert, elveszítettem már Anatot, és egy csomó más embert is elveszítettem. A szüleim is télen haltak meg.
Már nem érdekelte, hogy mit mond, csak hatást akart kelteni. Igyekezett nem lefagyasztani a vigyort az arcáról, de látszott rajta, hogy nem boldog. Meg van ijedve, hogy újabb valakit veszíthet el, méghozzá egy nagyon fontos valakit.
-Most azonnal felveszed a sálat, különben úgy rád kötöm, hogy a fagysebzés mellé még fulladássebzést is fogsz kapni, és akkor már tényleg nem kell azon aggódnod, hogy ki utál meg ki nem. Elég volt nekem Alex vinnyogását hallgatni állandóan, nem kell egy másik rinyagép. Én vagyok a kislány, én vagyok a gyerek, nektek kellene engem vigasztalni! Egyébként meg...
Itt már újra rá tette a harcos nyakára a sálat, ezúttal rendesen.
-Egyébként meg a pixeleket talán még be is lehetne fogni egy üvegcsébe, és akkor még működne is a parfümösdi. De nagyon beteg lehet az a valaki, aki ilyesmiért öl... bár hallottam egy kannibálos küldiről, amiben elvileg a játékosok is a vadakhoz hasonló lootot dobtak amikor megölték őket a szörnyek, de az biztos csak rémmese.
Végig Timi hátán egyensúlyozott, és onnan is nézte végig a virágszedést, szépen türelmesen. Le akarta győzni a félelmét. Le akarta győzni az aggályait. Most neki kell segítenie Asun, és Asu megérdemli, hogy segítsen neki.
-Arra fele van egy befagyott mocsár. Annak a szélén a hó alatt még frissek is a virágok valamiért.

by **Asuka** Hétf. Feb. 08 2016, 18:40

Shuu

Nem vagyok elragadtatva a hosszú monológtól, és egy kicsit sem érdekel sem az a Peter, sem pedig az Anat. Hogy ki az az Alex, na arról meg aztán pláne fogalmam nincs. Nem, nem tudom összekötni a nevet az arccal, hiába láttam őt a fronton. Sok más játékosnak is lehet hasonló neve. És nem vagyok rinyagép, különben is.
- Jól van. Felveszem. Csak ne zaklass. - felelem, a megszokottnál jóval bunkóbb hangnemben. Pedig igazából nem akarom bántani. De ezt talán ő is tudja. Nem, egyáltalán nem érzem magam jól, napról napra egyre kilátástalanabbnak érzek mindent Aincradban. Nagyon unom már, hogy nem tudok kijutni a mókuskerékből. A bossokra is főleg azért megyek, hogy végre valami új inger érjen. Csak ez sajnos általában több is a hülye viták miatt, mint amennyire igényem van.
- Amúgy meg nem hiszem, hogy vigasztalni kéne téged állandóan. Nem vagy már gyerek, meg tudod védeni magad. Ha meg rossz a kedved, úgyis szólsz róla. - közlöm, mialatt megigazítom a nyakamon a sálat úgy, hogy legalább nézzen ki valahogy. Egyáltalán nem tetszik, a színe nem passzol a ruhához, amit viselek. Na igen, nem a hóeséshez, hanem a tafti, mediterrán levegőhöz öltöztem. Tényleg hideg van. De nem fáj így sem.
- Az csak egy film volt. Persze, hogy nem lehet emberekből parfümöt csinálni. Biztos ez a kannibálos küldetés is ugyanilyen legenda. Nem kell mindent elhinni, amit az emberek mondanak. - a mutatott mocsár irányába indulok, miután elrakom a virágot. Valamire még biztos jó lesz, ha még találok belőle többet is. Komolyan gondoltam ám ezt a parfüm dolgot.
- Tudod, az exemmel néztem meg. Nekem nem tetszett, nagyon gonosz volt, de az exem imádta. Én meg őt imádtam. Amit nem értek, mert amúgy nem az esetem. Ágymelegítőnek inkább az adoniszokat választom. - mesélem, miközben a fagyott mocsár felé indulunk. A mai napon először pedig egy picit visszább megy a hangsúlyozásom a passzív agresszívből, valami emberibbé.
- Mindenki más is csodálkozott az egyetemen. Nem volt csúnya vagy ilyesmi, de nem olyan, akikkel azelőtt látni szoktak. Ráadásul csak mankóval tudott járni. - a fagyott mocsarat könnyen észreveszem. Nem nehéz. Tényleg sűrűbb itt a növényzet. Az egyik bokorban egy vadmacska alszik, láthatóan egyáltalán nem zavarja, hogy körülötte emberek vannak. Leguggolok mellé, hogy megsimogassam, majd leszedem a mellette lévő virágot is.

by **Shukaku** Kedd Feb. 09 2016, 07:23

-Na azért! És nem zaklatlak, csak vigyázok rád.
Egyáltalán nem akarta titkolni, hogy miért van itt, hiszen ha Asunak nem esett le eddig, akkor is le fog valamikor, és nem lett volna jó, ha akkor kezd el haragudni rá, amikor megtudja, meg azért, hogy miért nem mondta el neki. Még csak nem is volt lenéző vagy lekezelő a mondat, szimplán aggódó volt, és magabiztos. Az azonban, amit Asu már utána mondott, valóban megmosolyogtatta, és ha a harcos figyeli a saját szavait, akkor gyakorolhat egy kis önkritikát is. Shu nem gondolta magát felnőttnek, de most már a harcost sem tudta annak látni. Bármennyire is nem volt teljesen japán, de a felnőttektől mégis azt várta, hogy erősek legyenek. Asu persze legalább férfi nem volt, így nem került olyan mélyre ilyen szempontból, mint Alex... de aki ennyire elhagyja magát, amellett ott kell lennie valakinek, hogy vigyázzon rá.
-Szólok... én még időben szólok, hogy megbeszélhessük a dolgokat.
Igen, leszidta a másikat, de hát valamikor ezt is meg kellett tennie, és most talán még ideje is volt gondolkodnia azon, hogy mit akart csinálni. Mi van, ha nem Shunak mondja el, hanem valaki olyannak, akit kevésbé érdekel a hogyléte, és az a valaki nem világít rá arra, hogy innen csak akkor van kiút, ha Kayaba úgy dönt? Azután elkezdődött a beszéd a fiúkról, és Shu lassan megértette, hogy innen fúj a szél. Valentin-nap lesz, és Asu egyedül van. Ezért depis. Megvárta amíg visszaér a macskázásból, és komoly tekintettel nézett fel rá, ezúttal már nem Timi hátáról.
-Kinek engeded, hogy megismerjen? Akik engem utálnak... kizárólag azért teszik, mert csak annyit tudnak rólam, hogy nem akarok kijutni. Nem ismernek. Hogy kedveljen bárki is téged, ha te sem engeded, hogy megismerjenek? Azt az Asut, aki a fronton ugrál, és képes állandóan csak a hülye cipőkről vitázni, és nem is jár máson az esze... nem sokat tudok a fiúkról, de azt azért igen, hogy az ilyen lányokkal nem hosszú távra terveznek...
-Alkalmi kapcsolatokat pedig sokkal könnyebben találni olyan helyeken, ahol csak fizetni kell érte, és cserébe pontosan az igényeidnek megfelelő partnert kaphatsz.
-Timidus! Megint mit olva...
Kezdte volna a korholást a lány, de azután rádöbbent. Timi soha nem engedte volna Frilinát ennyire a közelébe, ha nem nézett volna jó mélyen utána a dolgoknak. Remek. Most már a prostitúcióról is van fogalma annak a Timidusnak, akit ő a csúnya szavaktól szeretett volna anno megóvni...

by **Asuka** Kedd Feb. 16 2016, 09:07

Shuu

Nem, Shu egyáltalán nem az az ember, akivel néhányan szeretik az idejüket tölteni. Mert pusztán csak félreértik szegényt. Nem sokan látják benne azt, amit én. Igen, haragszom rá, nagyon is. De értékelem a fáradozásait, a lelkességét, és azt, hogy amikor néhanapján nekem van szükségem segítségre, akkor ott van mellettem. Picit még majdnem el is szégyellem magam, amiért a fronton nem voltam hajlandó kiállni mellette, de az nem személyes volt; egyszerűen csak úgy döntöttem, hogy a boss harcokon ignorálok mindenféle vitát, veszekedést, bármi egyebet. Nem fogok se örömömben ugrálni, sem a cipellőimet ajnározni, se semmit. Teszem, ami a dolgom, és kész. Nekem elegem van abból, hogy mások vitája és személyes problémája miatt én szívok, úgyhogy több ilyen egyszerűen nem lesz.
Majd meghallom Timit, minek hatására először csak elképedek. Majd kitör belőlem a nevetés. Még a vadmacska is pózt vált, hogy másképp tudjon feküdni. Hátha úgy kényelmesebb neki.
- Te honnan tudsz ilyeneket, Timcsi? - kicsit a könnyem is kicsordul a nevetéstől. Mert ez tényleg marha nagy. Főleg, az a közöny, amivel ezt beközli. Még sosem hallottam senkit így beszélni a prostitúcióról.
- De nincs szükségem ilyenekre. Elég nehezen nem kötődöm másokhoz, ha idáig jutok valakivel. Szóval ezt nem. Tudom, hülye dolog, és nem ezt nézitek ki belőlem. - visszafordulok a növénykereséshez, a tó partján pedig találok is egy kisebb bokrot, tele virágokkal.
- Vagy mi vagyunk itt először, vagy az emberek tényleg vakok. Nézd! - mutatom meg a pitypangokat, amiket találtam. Igaz, ez a parfümhöz pont nem kell, de azért akkor is. Szedek is belőle, mert jók lesznek a potijaimhoz. Még Shunak sem tudtam némelyik rendelését megcsinálni, igaz, ahhoz ritka kell, az meg nem terem csak úgy minden bokorban. Sajnos. Bár foszforeszkálót jobb lenne éjszaka keresni... de néha az sem garancia.
- Félek az emberektől, Shu. Félek magamtól. Már azt se tudom, ki vagyok, kiben bízhatok. Semmi célom itt. Engem a buta pontok nem tesznek boldoggá. A potizást és növényezést is azért csinálom, mert addig is lefoglalom magam valamivel. - magyarázom, mialatt leszedem a pitypangokat. Óvatosan bánok velük, nem szabad megsérülniük, és egyenesen az inventorymba megy.
- Én, én már nem bírom ezt. Nekem nem itt a helyem. Nekem odakint kéne lennem, olyan emberek közt, akik szeretnek. Lehet, már gyerekem is lehetne. Meg egy macskám. Saját házam. Karrierem valamelyik űrállomáson. És figyelhetném a Mars One Projectet élőben. - igen, újabb kifakadás. Ezt nevezik mélypontnak talán? Csak kár, hogy ez a mélypont már fél éve tart. Tudom, hogy elviselhetetlen vagyok ezzel az önsajnáltatással, de nekem ez most jár.

by **Shukaku** Kedd Feb. 16 2016, 10:38

Shu márpedig legközelebb meg fogja követelni, hogy kiálljon mellette, úgyhogy erre lélekben készítsd fel a karidat. Na meg a következményekre is, ha Asu, mint az egyik legjobb barátnő, akit most éppen az öngyilkoskodás megelőzése miatt pesztrál, még ezután sem lesz hajlandó mellé állni. De ez még a jövő zenéje. Most ott tartunk, hogy Shu pironkodik Timi helyett is, aki viszont egyáltalán nem érti, hogy mi nevetséges van abban, amit mondott. Először arra gondol, hogy ismételten hibás következtetéseket vont le, hiszen a testi élvezetek már tényleg az a kategória, ami nem hozzá tartozik. Persze ha Shut ez tenné boldoggá, ilyesmit is megtenne érte, de érteni nem érti. Azonban mivel azt a szót használtad, hogy tudás, így nem tévedett. A kérdésre pedig egyszerű a válasz.
-Csak olyan helyre kellett mennem, ahol az ilyesmi előfordul, és figyelni kellett. Két óra múltán már nem volt új információ, így hazamentem. Amit akartam, megtudtam. Shu új partnere nagyrészt ártalmatlan, és a hozzá hasonló munkát végző egyének közül, az egyik...
-Timidus! Nem adjuk ki másoknak az... az ilyen dolgokat!
-Asu már tud rólad és Frilináról, a lánynak pedig azt mondtad, hogy nem szégyenled.
Na erre csak még vörösebb lett az idomár, és már csak magában tudott dohogni meg dünnyögni, nem tudván, hogy mit mondjon. Szerencsére azonban volt hova terelni a témát, és gyorsan meg is tette.
-Cearso! Próbálkozz vele. Tudom, szegény még mindig várja a kinti barátnőjét, de valakinek végre meg kellene vele értetni, hogy... szóval annak vége. Nagyon kedvel téged, többször mesélt rólad, és mindkettőtöknek jót tenne... meg...
Újra csak lehorgasztotta a fejét, majd most már kissé morcosabban megvonta a vállát.
-Itt is lehet macskád meg házad, és az egyik első küldetésünkön mi is elmentünk egy másik bolygóra. És itt is sokan szeretnek. De... most úgyis felesleges téged győzködni. Te is tudod, hogy butaságot beszélsz.

by **Asuka** Kedd Feb. 16 2016, 12:46

Shuu

- Jéééééézusom, Timiiiii! - nem tudom már, hogy nevessek, vagy inkább okítsam ki. Amit a sárkány mond, hát azon azért kicsit kiakadok, de csak olyan egészségesen, mert közben még irtó cuki is, hogy tök tudatlan amúgy a témában.
- Timidus, ilyet nem csinálunk, hogy kilesünk másokat szeretkezés közben! Te, te tényleg két órán át kuksoltál valaki ablakában és nézted? - magyarázom, félig okító hangnemben, félig nevetve. Mert tényleg nem tudom, melyik is a jobb. Egyszerűen... hű.
- Azt pedig kötve hiszem, hogy két óra alatt mindent megtanultál volna. Nem vagy te Hugh Hefner. Odakint egy öreg manus volt, aki egy nagy vállalatot csinált, ahol szőke, nagymellű bombázókat fotóztak nyuszijelmezben, a férfiak szórakoztatására. - teszem hozzá a magyarázatot, mert nem hiszem, hogy amúgy ismerős neki a név. Talán már Shu sem ismeri a nevét, bár a Playboyt és a logoját biztos ismeri.
- Volt nekem is nyuszis fülbevalóm, a gimiben sokat hordtam. Na de... kik csinálták? Csak úgy kíváncsiságból. - kérdezem, mialatt ellapátolok a kezemmel egy kis hókupacot, ami újabb virágokat takar. Ha már lúd, legyen kövér... Hát na, tényleg nem néztem volna ki Timiből. Érthető a kíváncsisága, de szerintem fel se fogja, ez mire jó nekünk.
- Cearso... hah! - keserűen felprüszkölök, és úgy teszek, mintha annyira nagyon érdekes lenne a virág levele. Pedig már mindent tudok róla, az erezetének a mintáját is, megannyiszor lerajzoltam már a botanikus és alkimista füzetembe. Szóval nincs benne semmi új.
- Szerintem észre sem vesz. Neki amúgy is az ilyen kis cuki lányok jönnek be szerintem. Én pedig nem vagyok az. Amúgy ilyen dolgokról nem szoktunk beszélgetni. Nem tudtam, hogy van kint barátnője. - s nagyon is jó, hogy nem tudtam. Különben már rég felszabadítom. Már ha egyáltalán képes leszek ezek után ilyenre. Elmondhatta volna. Nem kellene félnie a haláltól. Nem halunk meg. De nem is élhetünk odakint. Ez a baj... Megint eszembe jut minden, amit Shu mondott, és újra ideges leszek. Utálom Shut. Most mire volt ez neki jó?
- Miket mesélt rólam? Csak érdekel. - teszem hozzá mellékesen. Nem akarom, hogy győzködjön, mára abból elég volt. Utálom ezt a napot. Kellett nekem annak idején szóba állni vele. Akkor most biztos nyugiban lennék.

by **Shukaku** Kedd Feb. 16 2016, 16:40

A sárkány ránéz az idomárra, aki azonban már teljesen lemondóan legyint.
-Mindegy... most már szerintem mindent elmondhatsz Asunak, semmin nem fog meglepődni.
~És addig sem a saját nyűgjén gondolkodik... szóval még jól is jött ki a lépés.~
Timi pedig bólint, majd beszélni kezd, ugyanazzal a szenvtelen hanggal, amivel mindig is elő szokta adni a témáit.
-Először az adásvételi folyamatokat figyeltem meg, és az érkező emberek csoportját. Azt vettem észre, hogy nagyrészt férfiak veszik igénybe a szolgáltatást, bár némelyik egyedről nem tudtam eldönteni pontosan a nemét. A szolgáltatás minősége feltehetően a befizetett összeg nagyságától függ. A szépség mint olyan még nem teljesen meghatározható a számomra, ám a Jun mellett szerzett tapasztalatok alapján a ruhák árát már fel tudom becsülni, ebből sejtem, hogy több pénzért drágább egyént bérelhetsz. Erre voltam kíváncsi, hiszen ez alapján meghatározhattam Frilina értékét.
Shu sóhajtott, és megforgatta kicsit a szemét, de nem mondott semmit. Már ezerszer megbeszélték Timivel ezt, de nem jutottak dűlőre. A sárkány rangsorolta az embereket értékeik szerint, és ezen nem volt hajlandó változtatni.
-Miután meg tudtam határozni a vevőkört, és az árakat, érdekelt a szolgáltatás is. Tudom, hogy az emberek jól érzik magukat egymás testi közelségében, bizonyos esetekben. Azt még nem sikerült kiderítenem, hogy mitől függ az, hogy az illető megfelelő-e az ilyesmire, vagy sem. Ennek kiderítésén még dolgozom. Szóval nem, nem a teljes két órát töltöttem az ablak figyelésével, és nem egyetlen ablakot figyeltem meg. Nuszijelmezt egyet sem láttam a tavalyi húsvéti event óta. Maga az a cselekvéssorozat, amit az ágy körül csináltak, már teljesen érthetetlen volt a számomra, és érdektelen, ezért azt nem figyeltem pár percnél tovább.
-Oké, oké... el ne meséld, hogy hogyan zajlott az... szóval nem érdekel! Cearsonak pedig...
-Nem, nem az olyan lányok jönnek be neki.
-Azt ne mondd, hogy őt is láttad választani!
És Timi csöndben maradt, miközben Shu az ég felé szegezte a tekintetét, könyörögve valami isteni beavatkozásért.

by **Asuka** Kedd Feb. 16 2016, 18:03

Shuu

El se hiszem, amit Timi mond. Nagyon durva. Nem is azon vagyok fennakadva már, hogy képes volt kilesni másokat romantikázás közben, hanem a következtetéseken, meg a számolgatáson. Ez hihetetlen. És valahol amúgy tényleg cuki. Olyan kis ártatlan. Jaj, egyem meg a kis szivecskéjét. Azt hiszem, van még mit tanulnia.
- Timidus, sajnos elfelejtettél hozzárakni a számolásodhoz néhány tényezőt. - kezdek bele, mialatt azt lesem, hol találhatnék még növényeket. Kevés lesz ez a parfümhöz. Lehet, nem egy havas helyre kellett volna mennünk. Különben a hónak is van illata. De azt itt nem érzem. Aki mást mond, az persze hazudik.
- Az egyén értékét növeli, ha nem csak alkalmilag, hanem hosszabb távon is tervezel vele. Akár egy életre szólóan. Emellett vannak olyan nők, akiknél plusz érték, ha a társasági életben jól boldogul, tehát nem csak dekoratív, de kellemes társaság. Jókat lehet vele beszélgetni, jó a humora, ilyesmik. Vannak olyan férfiak, akiket csak azért hívnak meg rendezvényekre, például bálokra vagy fogadásokra, mert a partnere jól néz ki, és jól lehet vele beszélgetni. Aztán emeli az értékedet, ha stabil az anyagi helyzeted, vagy esetleg olyan képességed van, amivel jól tudsz boldogulni. Mondjuk egy diplomád, amivel keresel is. Ezért van az, hogy nagyon sok nagyon jól kinéző nő nem képes magának milliomos pasit fogni, hiába ad magára, és néz ki majdnem olyan jól, mint én. Ezek közül ugyanis egyik sem olyan adat, ami megtartja az értékét. A szépség inflálódik a kor előre haladtával, egyre értéktelenebb lesz, megjelennek az első ráncok, a bőr elveszíti a tartását, vagy esetleg gyereket szülsz, és úgy maradsz, lógó cicikkel és csúnyán. Ellenben a vagyon vélhetőleg gyarapszik, egyre több és több lesz belőle, a milliomosunkból multimilliomos lesz, és nincs szüksége a régi nőre, aki csak a pénze miatt van vele együtt. További adatok az egészség, képes-e az utód nemzésére, valamint felnevelésére, és még megszámlálhatatlanul sok dolog. Csak egy kis része az értékednek, hogy mi az, amit az ágy körül csinálsz. Ezek ugyanis a legolcsóbban megkapható dolgok. - próbálom Timi nyelvre fordítani ezt a sok információt. Magyarán a gondolataimat. Egy picit most akaratlanul is kiálltam Shuért, be akarom bizonyítani ugyanis neki, hogy Frilinát nem fogja tudni egy számjeggyel megpecsételni, hogy ennyi az értéke. Ha Shu őt szereti, akkor biztos van benne valami, ami miatt neki értékes, különben simán csak bordélyba menne ő is, mint azok, akiket Timidus meglesett.
- De amúgy nem válaszoltál a kérdésemre, Shu... Meg milyen csajok jönnek be neki? Úgy beszélsz, mint aki tudja.

by **Shukaku** Szer. Feb. 17 2016, 06:56

Timidus nagyon figyel, Shu pedig az inventoryjában matat, hogy megtalálja az ásóját, amit a szafarira szokott hordani, meg a kutatós kirándulásaira annak okán, hogy eláshassa magát. Tudom, sokan meglepődnének, ha megtudnák, hogy az idomár eszköztárában gyalogsági ásó is van, de amióta medaliont talált a föld alatt, azóta egyre többet régészkedik az új szinteken is, szóval szükséges. Szóval ezalatt Timi tovább jegyzetel, persze csak a fejében, és amikor mindent befejeztél, ismételten bólint.
-Shu az eddigi kapcsolataival is tervezett hosszabb távra, azonban egyik sem volt pár hónapnál hosszabb.
-Nem tehetek róla, hogy az emberek csak úgy eltűnnek... nem az én hibám volt... és... és különben is, kettő az nem olyan sok... meg Frilina... naaa!
Igaz csak dünnyögte a dolgokat most már kissé szégyenkezve is, nem csak pironkodva, de úgy döntött, inkább nem magyarázkodik.
-Nem mondtam, hogy a te hibád volt. Azt mondtad, hogy az emberek nem örülnének neki, ha túlságosan vigyáznánk rájuk, és elvennénk a szabadságukat. Ennek azonban ára van. Nem tudom meghatározni, hogy Frilina meddig marad velünk, így ezzel a szemponttal nem számolhatok. Azt azonban úgy vélem, hogy kellemes társaság lehet, hiszen szívesen töltöd vele az idődet.
-Izé... persze... hasonlít Junra... vagy... vagy RenAira...
-Stabil anyagi helyzete nincs, és mivel nem rendelkezik indikátorral, így képessége sincs nagy valószínűséggel.
-Így sem tudjuk mire költeni a pénzünket Timi, és Asu nem olyan képességekre gondolt. A diploma pedig... szóval az például egy olyan papír, amivel bizonyíthatod, hogy jó iskolákat végeztél el.
-Felesleges. Ez olyannak tűnik, mint a szintek. Nem mutatja, hogy a tapasztalatod igazi-e, vagy csak kiképzőtiszttel szerezted. A tudás meglátszik, és Frilinán nem látom, hogy okos lenne.
-Ő... ő másban ügyes... kedvességben...
-Asu azonban nem erről beszélt. Az öregedés és az ez által okozott halál pedig csak a ti kinti világotokban veszélyforrás. Nekem ezzel nem kell foglalkoznom, ahogy a többi általad említett adattal sem.
A gyerek témájára Shu már teljesen komor hangulatot mutatott, és kissé ingerülten válaszolt a feltett kérdésre is.
-Olyanok mint te. De egyszerűen menj oda hozzá, és kérdezd meg. Egyáltalán... szomorkodsz azon, hogy nincs senkid... de próbálkoztál egyáltalán? Itt nem olyanok a fiúk, akik tudnának udvarolni.

by **Asuka** Szer. Feb. 17 2016, 13:31

Shuu

Mondanám, hogy fészpalmolnék Timidusra, de már jól ismerem ahhoz, hogy tudjam, tényleg elég értetlenke szegénykém ezekben a dolgokban. Valóban nem az olyan képességekre gondoltam, amiket a sárkány emleget, még csak közel sem jár a dologhoz, a többi meg... hát sajnálom, Shuu, nem így terveztem.
Viszont azt még így is észreveszem, hogy Shuu megint feszült. Az inventoryjában matat, ami mondjuk nem hat meg, de ahogyab beszél meg szégyenkezik, szóval lassan már nekem kényelmetlen. Még annak ellenére is, hogy azért szerintem nála jobban ki vagyok borulva, és az idegeim is tropára mentek az új információk tudatában, sem tudom nézni, ahogyan szenved. Felállok a helyemről, odasétálok hozzá, a kezemet pedig nyugtatólag a vállára teszem. Kicsit meg is markolom, de egyáltalán nem durván. Csak finoman és puhán.
- Nyugi. - mondom határozottan.
- Szerinted tudnál még olyat mondani, ami miatt szégyenkezned kéne? Az se hatna meg, ha azt mondanád, egy NJK-val fekszel össze. Már annyira régóta ismerlek, és annyira... de mindegy, azért még utállak. - engedem el a vállát. Persze egyáltalán nem feltételezés ez az NJK dolog, csak puszta tipp. Mert igazából kitelik tőle, kinézem belőle. Szóval amúgy tényleg fogalmam nincs róla, hogy mennyire közel járok az igazsághoz. Tulajdonképpen az lep meg jobban, hogy egy JK-val kavar. Mert hát gondolom, ez a Frilina egy játékos.
Azt már szinte meg se hallom, amikor Timidus beközli, hogy nincs indikátora. Újra eszembe jut a kérdés, amit feltettem, amire végül választ is kapok, de ez egészen hihetetlennek tűnik. Azt pedig a fene érti, hogy kötöttünk ki Cearsonál úgy, hogy az imént még azért voltam kiborulva, mert nem juthatok ki. Illetve, az talán inkább csak egy indítója lehetett az egésznek. A fene tudja.
- Miért, én milyen vagyok? És miket mondott rólam? - amióta itt vagyunk, talán először nézek egyenesen rá. Illetve, amióta volt az a vitánk a boltomban, Taftban. Komolyan gondolta azt, amit mondott? Úgy értem... igazából mindig is kedveltem Cearsot. Kicsit olyan egyébként, mintha Malcolm a sötétség, Cearso pedig a fény felé húzna. Fura, mert Cearso amúgy nem az esetem kinézetileg, Malcolm viszont igen... de tőle is annyi jót kaptam. Mindig is rendes volt velem, hajlandó volt megismerni, én pedig egy kicsit lebontottam a falakat magam körül. Kedvelem őt, nagyon is. Azt pedig nem mondom, hogy nem fordult már meg a fejemben, hogy elhívom valahova, hátha lesz valami, mert nem igaz. De aztán mindig visszakoztam végül. Nem szeretném elijeszteni magam mellől. Meg tényleg úgy gondoltam, hogy neki inkább ezek a kis cuki tinilányok jönnek be, mert ennek a típusnak tűnt. Én pedig messze nem vagyok se tinilány, se cuki. A rózsaszín ezen nem segít.

by **Shukaku** Szer. Feb. 17 2016, 17:07

Az, hogy Asu nem a saját marcangolásával foglalkozik, az remek dolog, de amikor elindultak ezen a vonalon, az idomár nem úgy tervezte, hogy majd azért fogja elfelejteni, mert őt magát kell majd nyugtatgatnia. Minden esetre legalább kimondhatja a kimondhatatlant, hiszen már a múltkor is zavarta, és most is nagyon zavarja ez a mondat. Az se hatná meg. Az se zavarná. Ránéz a vállára tett kézre. Már nyugodtabb, és a sértődöttségét is félre tudja tenni, hiszen végül is Asu még segít is neki. Ha most emiatt kiröhögi, vagy valami hasonló, akkor kevésbé fog neki hiányozni, ha mégis úgy dönt, hogy kiejti saját magát.
-És ha úgy van, akkor mi van? Igen, Frilina itteni, és NJK... ahogy te nevezed őket. De ez nem jelent semmit. Sokkal kedvesebb, mint jó néhány ember, sokkal megbízhatóbb, sokkal többet törődik velünk, és nem akar elhagyni azért, mert éppen Valentin-nap van. Meg... meg nem mondana olyat soha, hogy utál, csak azért, mert igazat mondok, és meg akarom védeni. Itt vagyunk három éve! Én, aki soha nem sportoltam semmit, legtöbbet a könyvtárban meg a szobámban kuksoltam, és az itnézetben nem lehetett semmilyen állatom! És én vagyok az egyik legjobb idomár! És én túléltem ezt a hű de nagyon veszélyes világot! Én! A többiek meg sorra kiesnek! A nagy felnőttek, akik céheket vezettek! Akik megmondták, hogy mi a jó! Akik frontharcoskodtak, és ki akarták szabadítani a több ezer embert! Ők mind kiestek, mert rosszul csinálták! De én, meg Timidus, aki... mi itt vagyunk! Akárki akármit mond, mi itt vagyunk, és ne mondd nekem, hogy csak NJK, mert ők is itt vannak... és... és Timidus is! Timidus soha nem hagyott még el engem önszántából, egy csomó kinti ember meg igen! Te is itt akarsz hagyni, és mégis azt várod, hogy olyanokkal barátkozzak mint te, az olyanok helyett, mint Timi! Miért?!
Dühös volt, de nem Asura. Az egész világra volt dühös, ami még azt is meg akarta mondani, hogy kit válasszon maga mellé. Minden a kintiek hibája volt, akik nem hagyták idebent sem békén.
-Cearso meg... Cearso megbízik bennem, úgyhogy nem fogom elárulni azokat, amiket csak nekünk mondott... de ha nem is próbálkozol, akkor ne is várd, hogy változzon bármi is. És... csak ne játszd neki is a hülyét mint a fronton. Azt nem szereti... és mi sem szeretjük.

by **Asuka** Szer. Feb. 17 2016, 17:37

Shuu

S végül megkapom az infót. Frilina tényleg NJK. Igazából nem sejtettem, csak csodálkoztam rajta, hogy egyáltalán játékost választott. Ha úgy tetszik, élőt. Ki minek nevezi. Nem vagyok egyik extrémista sem igazából. Mert megértem azokat is, akik azt mondják, az NJK-k nem valódiak, és nyugodtan áldozzuk fel őket - s a szívem inkább hozzájuk húz közelebb - , de Shut is, amiért neki ez a valóság az, amit érzékel, és amiben hinni akar. Ha pedig neki ez jó, nekem áldásom rá. Arcomon nem érződik semmi komolyabb érzelem az információ hatására. Nem undorodom tőle, amiért ilyen partnert választott, nem ítélem el ezért, nem utálom. De nem is örülök neki. Semmi közöm hozzá.
- Igazából nem lep meg. Azon csodálkoztam, hogy eddig nem történt meg. - reagálok az egészre ilyen röviden. Shu véglegesen a sao csapdájába került. Ő már képtelen lenne a kinti életét folytatni. Hagyom, hogy kitombolja magát, vágjon bármit is a fejemhez. Néha ki kell ereszteni a gőzt. Sajnos nem teszi ezt elégszer. Meg mondjuk én sem. De majd Valentin napkor. Bár lehet, tényleg el kéne hívnom az íjászt... de gyanúsabb, hogy idén is azt csinálom, amit tavaly. Beópiumozva fekszem a teraszon, a napsütést élvezve, és egy finom bort iszogatva, miközben várom, hogy a manikűröm megszáradjon.
- Tudom, Shu. Ügyesek vagytok. Mind a ketten. - elengedem a vállát, és újra a földet kezdem el bámulni. A hó olyan, mintha tényleg teljesen makulátlan lenne. Még a hideget is érzem. De nem a fájdalmat. Pedig tudom, hogy képesek rá. Már fájdalmat éreztetni. Az legalább emlékeztet arra, hogy élek.
- Nem, neki nem szoktam... - magyarázom, még mindig a cipőm bámulva. Szinte mezitláb vagyok, hiszen nem éppen télies bakancsot húztam a tündéri kis virágos tipellőmmel.
- Figyelj csak. Azt hiszem, itt nem találunk elég virágot. Majd keresek máskor. Azt hiszem, lenne pár dolog, amit át kéne gondolnom. Például mit kezdjek magammal Aincradban, ha tényleg örökre beragadtam, mert fogalmam nincs. - leveszem a nyakamból a csúnya sálat, mert sajnálom, de tényleg ronda. Nem illik hozzám egyáltalán.
- Aztán egyszer tényleg elhozhatnád Frilinát. És köszönöm a sálat. - adom vissza neki az anyagot, majd még lepacsizok egy mókussal, hogy biztosan meglegyen a vad, aztán a hazatérés kristályt előszedve kimondom a városka nevét. A város, ami úgy tűnik, örökké birodalmam lesz. Csupán mert Shu nem hagyta, hogy meggondolatlanságot tegyek. Igen, nélküle biztosan belefutottam volna egy idegen, nálam erősebb mobba, puszta véletlenségből.

//Köszönöm a játékot ^^//

by **Shukaku** Pént. Feb. 19 2016, 07:08

Shu már vette a nagy levegőt, és nyitotta volna a száját, hogy megkezdje a magyarázkodást meg az ellenkezést, ám szerencsére most előbb felfogta a szavaidat, minthogy belekezdett volna a mondandójába. Őszinte döbbenet tükröződött az arcán.
-Hogy... hogy...
Hebegett-habogott, de értelmes reakciót erre nem tudott kinyögni. Mit jelent az, hogy eddig nem történt meg? És Kayaba Akihiko? Kayaba Akihiko jobban a világ része, mint Frilina! Akira-san mellette volt addig, amíg szüksége volt rá, most pedig a lelkének, az életművének egy darabját adta mellé. Majdhogynem önmagát. Ez ugyanaz, és ez már egy nagyon régóta tartó kapcsolat. Sőt, ha azt vesszük, hogy az idomár milyen régóta érez különös bizsergést közte és az admin között... ha azt vesszük, hogy ő a kiválasztott... akkor már több éve együtt vannak Frilinával. Egy ideig csak bambán állt, elkerekedett szemekkel bámult téged, hogy akkor most mi van, majd botladozva lépett hozzád, hogy megöleljen.
-De el ne mondd senkinek! Hinari szerint gyilkos vagyok, mert nem akarok kijutni. Szerinted mi lennék, ha kiderülne, hogy képes vagyok az ő húú de menő különcködős én vagyok az ember izéjükön kívül mást is szeretni? Vagyis... hát tudom mi lenne, mert Timivel is csak szekáltak. Nem mintha érdekelne...
-De érdekel. És nem adunk a kezükbe fegyvert, amivel bánthatnak.
Shu bólintott, majd körülnézett a havas tájon.
-Február van... ahol nincs hó, ott latyak van, és nem akartalak sáros helyre vinni... vagyis... hát... tudom, hogy kényes vagy a frizudra meg a ruháidra... azt hiszem... bocsi...
Elvette a sálat, és bólintott.
-Vagyis... köszönöm. Vagyis... persze, majd talizhatsz vele. Egyelőre szokjuk, hogy együtt lakunk...
Most már nem tehetett semmit. A vihar elmúlt, és ha még mindig ki akartál esni, már nem tudott volna megállítani. Nem követett, de haza sem ment. Ő szerette ezt a tájat, úgyhogy még maradtak egy kicsit Timivel.

by **Cardinal** Szomb. Feb. 20 2016, 13:22

Asuka képesség: 2 Faeno Virág 4 Eknier Ág 3 Fekete Gomba 7 Nihil Bogyó 4 Fagyott Pitypang

by Ajánlott tartalom

Havas Táj

Havas Táj

Re: Havas Táj

Re: Havas Táj

Re: Havas Táj

Re: Havas Táj

Re: Havas Táj

Re: Havas Táj

Re: Havas Táj

Re: Havas Táj

Re: Havas Táj

Re: Havas Táj

Re: Havas Táj

Re: Havas Táj

Re: Havas Táj

Re: Havas Táj

Re: Havas Táj

Re: Havas Táj

Re: Havas Táj

Re: Havas Táj