A Bestiakirály - Part 1 - 2. Próba

//Bocsi a késést!

Hamarosan egy sárgult papíron megtalálod az egyik polcon lévő doboz alól kilógva a morze abc-t, ami így néz ki:



Nincs más tenni valód, szóval ki lehet menni, persze óvatosan a kutya miatt. De az bizony túl közel van, hogy kikerüld. Morog is feléd, majd szimatolni kezd a levegőbe, s boldog lihegésbe kezd, s ugrálni kezd kicsit, mintha valaki kaját hozott volna neki. Eszedbe jut, hogy van nálad marhahús. Talán azt érezte meg. Egy darabot el is dobsz messze, mire a kutya odamegy, s elkezdi rágni. Most van esélyed elslisszolni mellette, mert nem mordul rád, meg Álomra, mikor elmentek mellette (de ha lehet, a marhahúst ne próbáld elvenni tőle ). Ahogy mentek a folyóson, hirtelen recseg a rádió, majd egy számodra ismerős hang szólal meg:
- Szép napot, szép napot! Remélem a kutyik nem ettek meg, s a kódot nem a levegőnek küldtem el! :3
A távolban meglátsz valamit. Ha használod a tüzet, látod, hogy a távolban fémesen csillog.

Invertory tartalma (az aláhúzott az új item):
5x Kavics
5x Széndarab
3x Kötél
1x Bot
1x Fekvő Őz Medál
1x Hattyúpár Medál
1x Csákány
13x Madzag
2x Szárított Marhahús
1x Rádió
1x Morze jelmagyarázat

Elhasználtál:
1x Szárított Marhahús

A hang nem felel neked. Valószínűleg nem hall, de hiába erőlteted, nem kapsz választ. Lehet azt hiszi, hogy valami más vagy, ami ki akarja csalni? Álom pedig nem hallja ismét a hangot, ami nem is válaszol neki. Micsoda egy faragatlan tuskó. >.>  De legalább békén hagy most. Kedves Chan, mivel nem tudsz mit tenni az ajtóval (betörni csak nem akarod, hogy ijedtében megtámadjon esetben a mögötte lévő ember, ha egyáltalán az), a szomszéd szoba vár. Az alagúthoz vezető utat kivéve nincs itt semmi.

OFF: Ha lemész az alagútba, az fig történni, amit az előző posztomba írtam.

~Megint hallottam.~
Álom semmivel sem törődve, a gondolataim közepébe tolja bele a saját megjegyzését, rám sem nézve, csak meredve előre a fal felé, ami részint a szomszéd szobával határos. Én kicsit még várok, érkezik-e használható válasz az ajtó másik oldaláról, de semmi, így csípőre tett kézzel megfordulok és macska mellé lépek.
-És? Mire jutottál?
~Ha ez a Bestiakirály, akkor egy neveletlen kölyök, akinek elkél pár anyai pofon, mert válaszolni nem hajlandó. ~ -felelte, majd elindult előre komótos léptekkel. ~A forrását hamar elvesztettem. De van egy megérzésem, hogy nem sokára megtaláljuk.~
-Remélem. Mintha évek óta lennénk itt lent már. Hiányzik a napfény. -húzom össze magam egy kicsit, majd követem Álmot a szomszéd szobába és lenézek a lukba. Azt, hogy a létra meg lett csonkítva, még innen is lehet látni, ha eléggé előre hajol az ember, és el is húzom miatta a szám.
-Még lejjebb? Jaj nekem...
Nem igazán díjazom az ötletet, de nincs más választásom. A barlang elején sem tudtunk felmenni sehol, azóta meg erre hajazó alkalmunk sem volt. Előre megyek, lassan ereszkedek le a vájatba, Álom pedig ezután ugrik le puhán és könnyedén, némi port kavarva fel a földről. Éppen hogy elindulunk, felsikkantok és hátrébb ugrok az árnyék láttán. Norm óta kicsit barátságosabb a hangulatom a pókokkal szemben, de azért jó lenne, ha nem ijesztgetnének, meg nem is akarnának esetleg megcsócsálni vacsorára. Álom, mintha csak felvillanyozná, hogy talán végre hamarosan harcolhat, előre galoppol az elágazásig, majd megvár, amíg én is összeszedem a bátorságom és mellé mászok.
-Inkább menjünk erre... -mutatok a csendes folyosóra. Megnézhetném persze a zajosat is, hogy mi a forrása, de úgy érzem, ha úgyis zsákutca, akkor később tudunk majd átkelni rajta úgyis. Ha meg mégse, akkor is meg van jegyezve, és majd visszajövök körbenézni, csak az a lényeg, hogy ne akarjon most egy pók rám mászni D:

Megyek tovább a csendes járaton

Kicsit felsikkantok, mikor meglátom a tetemet, és inkább ösztönszerűen, mint tudatosan fogom be az orrom. A játékban ugyan van szagérzékelés, de nem sok, és jóval viselhetőbb, mintha a valóságban lennénk. Álomkelő ezzel szemben kíváncsian, de tisztes távolságból szaglássza, szemléli, majd körbekémlel, mintha keresne valamit. A papírlap inkább csak számomra érdekes, őt hidegen hagyja, amíg felkapom az új szerzeményt és odébb mászok, hogy elolvashassam, addig ő fülel, hogy nem-e érkezik esetleg orvtámadás valamelyik irányból.
Hátamat a falnak döntve olvasok, és Renekton változásának hírére egy pillanatra a macskára téved a tekintetem. Nagyon remélem, hogy Álom nem fog ellenem fordulni... iszonyú erős, számára egy csapás lehetnék, ezen kívül lelkileg sem tudnám elviselni. Azt hiszem, számomra minden tekintetben ott lenne vége a játéknak...
A szemem visszafordítom a lap felé és tovább olvasok, a hátoldalát is.
-Szerintem ez lesz a király. -húzom végig ujjam az ismeretlen szörny leírásán. -Négylábú, griffmadár nagyságú... de mégis mekkora egy griff? Még nem láttam egyet sem... -fintorgok.
~Akkor gondolom, akkora lehet, mint a bronzsörényű oroszlán.~ -jegyzi meg, ültében a farkát egyik oldaláról a másikra lengeti. ~Vagy meglátjuk, vagy nem.~
-Igaz. -vonok vállat, és elrakom a naplódarabot a jegyzetekkel. Megnézem, halad-e még valamerre ez a járat, és ha igen, tovább indulok, hát ha találok még valamit.

/Értelemszerűen, ha vége a járatnak, és semmi nincs benne, akkor visszatérek az elágazáshoz és megyek tovább a sziszegősön /

Pont, ahogy gondolta; egy eltört vezeték, amiből árad ki az égető gőz. Csak remélni tudja, hogy a veszély időről-időre elhárul, és fellélegzik megkönnyebbülten, mikor ez így is történik. Pár ciklust végigvár, számol, hogy mikor kell áthaladnia rajta, mikor a legbiztonságosabb. Álomkelő nem ennyire óvatos, fürgén slisszan át rögtön, ahogy a gőz szivárgása megáll egy időre, és türelmesen várja társát a függöny másik oldalán.
Chancery végül dont, és zakatoló szívvel mászik el a cső mellett, mikor épp biztonságos. Karcolás nélkül megússza, és hátra sem nézve megy tovább. Igazából reméli, hogy több efféle, könnyű akadály lesz csak az útja végén, mert akkor azokat könnyűszerrel le fogja majd tudni gyűrni. Legalább ennyire képes...
Mikor eléri az alagút végét, egy pillanatra elkomorodik. Két járat volt, az egyiket már felfedezte teljesen, és immrá a másikat is, több út pedig nincsen. Ebből a barlangrendszerből viszont nem fog tudni kimászni létra híján, és alapanyaga is csupán annyi van, hogy két kötélre ráköti esetleg az egy szál fadarabját, egylépéses kötelet alkotva vele, de nem tartja valószínűnek, hogy pont erre kéne őket felhasználnia. Jobb híján először körbenéz itt, hát ha talál valami használhatót, és a szíve nagyot dobban a megkönnyebbüléstől, mikor kezébe veszi az újabb medált.
-Akkor valószínűleg a puzzle, amihez ezek fognak kelleni, még előttünk van. -jegyzi meg és elteszi a szerzeményt. A láda ezen kívül üres, aminek nem örül, de legalább egy nyomot kapott ismét, amibe tud kapaszkodni.
Álomkelő a kereket vizslatja közben.
~Ez mire lehet jó vajon?~
-Remélhetőleg valami új utat nyit meg. Rosszabb esetben csak elzárja a gőzt. Ki kell próbálni... -csússzan a kerékhez, erősen megragadja a fogantyút és próbálkozni kezd, hogy sikerül-e megtekerni. Közben fülel, hogy valahol történik-e a tekerés során változás.

/bocsi a stílusváltásért közben.... de eljutottam már oda, hogy így sokkal könnyebb írnom már vele is. /

~Ahogy hallom, a rosszabb eset.~
Legyint és inkább úgy dönt, jobban körbenéz. Most, hogy nem kell az épségét kockáztatva járkálni, és itt valószínűleg csak a nagy méretű pókoktól kell aggódnia, már merészebben pillant be a lukakba; így akad rá a létrára is. Diadalmasan felemeli, majd eltünteti az itemek közé, és büszke mosollyal, csípőre tett kézzel néz a macskára.
-Haladunk, haladunk, még ha lassan is! Szerintem mindjárt fel tudjuk göngyölíteni már ezt az egészet. -dörgöli meg az orrát és elindul visszafele a járatban, Álomkelő előtte halad a füleit lesunyítva, ráérősen és komótosan. A cső mellett mondjuk azért megállnak kicsit, de mivel tényleg nem történik semmi, bátran tovább mennek.
A letört létrához érve előveszi a most talált darabot, és hozzá igazítja.
-Bingó! Nem tudom, minek vitték oda, de mindegy is. -támasztja a falhoz, hogy stabil legyen, majd megfogja Álomkelőt és segít neki feljutni először, végül követi. Akkor dermed meg, mikor elindul az akció, és mozdulatlanul hallgatják végig, ami történik szinte a fejük felett.
-Ez meg mi a jóisten volt? -érzi, ahogy elsápad és önkéntelenül is hátrál pár lépést a megjavított létrától. Álomkelő a füleit hátracsapva a hang irányába mered.
~Gondolom, amiről szó volt a feljegyzésben. Hang alapján nagymacska lehet, mint én. Vagy valami hasonló. Kiméra, mantikor, akármi.~ -a macska elszántan tovább indul, Chancery csak pár másodperc múlva ocsúdik fel és követi, felmászva a létrán.
-Ó, te jó ég... -akad el a hangja, mikor meglátja az ajtót. A szíve kalapálni kezd, nem mintha eddig olyan nyugodt lett volna, és lassan mer csak az ajtóhoz lépni, hogy belökje és megnézze, mi várja mögötte. Eddig is hasonlított az egész hely egy horrorjátékhoz, de ezek után már teljesen biztos benne, hogy mi ihlette a Készítőt egész végig. Ezek után pláne minél előbb ki akar jutni innen, lehetőleg épségben és a petjével együtt.

/SenshiMesteeeer <3 /

//bocsáss meg a késésért!

Addig vacakolsz a dobozzal, míg ki nem nyílik. Egy totemszerűségnek egy darabja volt benne. S ekkor hallod az emberek hangjait. Ha a robbanás fele mész, látod, hogy az Army emberei azok.
- Mit keres ön itt?! Ez a hely életveszélyes! Valaki kísérje ki a hölgyet! - a csapatvezető hangjára egyik katona odamegy hozzád, s kikísér a barlangból azon a lyukon át, amit robbantottak. A kérdésedre, hogy mit keresnek itt, elárulja, hogy egy régóta eltűnt bányász miatt vannak itt, mert állítólag látták az életjeleit itt kalandorok, majd valaki vagy valami bezárta a főbejáratot a bányának. Akkor tűnt el az illető, mikor a többi bányász elhagyta, mert a állatmobok amik bent laktak, tulajdonképpen kikergették. Sajnos a cuccok, amiket szereztél, eltűntek, mert helyhez kötöttek voltak a rendszer szerint, de egy jó hír is van: Az egyik az, hogy megvan az eredeti cuccod! \o/ Bogaras levél formájában elküldte neked minden cuccodat, megírva, hogy a Bestiakirály egy raktárba dobta azokat. S megírta azt is, hogy ha még ki akarja deríteni, ki ez a Bestiakirály, nyugodtan gyere vissza, szívesen vár, ha kell, csapatba. De óvval inti Álomkelőt a "hangtól". Ám mikor belenézel az invertory-dba, ott van egy dolog, aminek talán nem kéne ott lennie: a totemdarab...

Bár kicsit elcsapott a vége, de a küldetésnek vége! \o/ Megkérnék egy Admint, hogy jó busás jutalmat adjon érte neked!

Tőlem a totemdarabot kapod meg, egyszerű item, nem ad buffot, meg statot, max dísznek vagy trófeának jó!