[Event] Kobold invázió - 14. szint

Saya végül megszólal, de csak magában, és mindössze annyit ismételget, hogy "nem vagyok itt, nem vagyok itt". Még késztetést is érzek rá, hogy előre-hátra dülöngélve hintázzak, de ez csak az ő agyának reakciója a félelemre. Fél, pánikba esett, ezért kapcsolt ki ennyire. Most már legalább ezt a részét értem.
Odakint Shu, Timidus és egy ismeretlenebb lány hangját hallom a sok kobold üvöltözése közben. A mi oldalunk békére akarja felhívni a figyelmet, a koboldok vért akarnak. Olyan dolgokat említenek, amikre csak a szememet forgatom. Oh, tudunk mi szaporodni, de mint a vadnyulak :3 Saya is tudna mesélni erről :]
Na mondjuk ő maga nem anyuka, de tett már erre olyan megjegyzést, amire megmondom őszintén, még én is elképedtem volna az akkori párja helyében.
Lehunyom a szemem és igyekszem megnyugtatni a kislányt, kinyitom a szám és énekelni kezdek. Semmi különös, de a képesség még így megpróbál bekapcsolni rá, érzem. Ahol ülök, ott a padlóból már meredeznek is elő a foszforeszkáló, levelekre hasonlító növények. Még szerintem is csodaszépek, pedig ez Saya képessége. Saya a tündér, nem én.

Saya no Uta, ezúttal nyugtató célból, majd eldöntöd, ez így sikerülhet-e vagy sem. Mármint, csak megpróbálnám most lenyugtatni a kedélyeket mindkét oldalról.

The member 'Saya' has done the following action : Kockadobás

'Római stílusos 6-os' :

A támadásom túl jól sikerült, egyik pillanatban még lecsapni készülök, a másikban pedig több száz kobold zuhan a mélybe. Egyetlen aprócska hiba volt az egész tervben, mégpedig az, hogy nekem nem szabadott volna követnem őket...
De előfordul az ilyesmi. Mindenki követ el hibákat, csak néhányan néha picikét többet mint a többiek, de ez még belefér. Ráadásul nekem ott van Shushu, és Timidus, akik pedig nem csinálnak hibákat, ezért nekem kell helyettük is csinálni. De természetesen csak az egyensúly miatt...

Eltelt egy kis idő, és már reppent is egy érdekes üzenet. Először meglepődtem, majd elmosolyodtam, és sietve válaszoltam is a jányoknak. Össze kellett szednem magam, elvégre nekik máris sikerült elérniük amit szerettünk volna. Vagyis félig meddig. Még mielőtt visszasiettem volna a tett helyszínére összeszedtem a szükségesnek vélt kellékeket, elvégre mégsem mehetek békét kötni üres kézzel, ráadásul elég részletesen be is számoltak Shu-tanék az üzenetben a helyzetről, szóval ha még nem változott a szituáció akkor örülni fognak nekem. Hopp egy korona, ott pedig egy köpönyeg, majd pedig egy jogar. Természetesen nem holmi olcsóságokról van szó, a céh egyetlen aranykoronáját tettem magamévá a szent cél érdekében, a köpeny pedig szép vörös színű szőrmével szegélyezett drágaság, ami biztosan jól fog állni egy koboldnak... a jogar pedig... nos... egy jogar..

Futok, szaladok, ahogy csak a lábaim bírják, felkapaszkodom a többiekhez, majd odalépek a társasághoz. Döbbenten nézek a tömegre, majd pedig elnézést kérek amiért eddig tartott megérkezni.
- Elnézést, siettem ahogy csak tudtam, dee el kellett hoznom néhány eszközt, hogy a szertartás és a békekötés tökéletes legyen. - majd ezt követően a kobold felé fordulok aki bizonyára a vezető lehet.
- Jun vagyok. A Jumpy Vigor jelenlegi vezetője. Shutan elmondta, hogy mi történt amíg távol voltam, de azért szeretném még egyszer átbeszélni a feltételeket, és ezeket pedig jó lenne egy papíron rögzíteni. Ha ez megvan, akkor jöhet a többi. Természetesen nem jöttem üres kézzel, a koronázási ékszerek nálam vannak. Biztos helyen. - gyorsan kifújom magam, majd pedig előhúzok egy papírt, tollat, és keresek egy asztalt, vagy valamit amit annak használhatunk, hellyel kínálom a koboldot.
- Szóval a feltételeitek a következők: szabad építkezési jog a szint teljes területén, és a koboldok az emberekkel egyenlő szinten való kezelése. Még valami? - felpillantok, és várok egy pillanatot, türelmesen végighallgatom, igyekszem nem a szavába vágni majd folytatom - Azt biztosíthatom, hogy Mi a Jumpy Vigor minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ez megvalósuljon, feltéve, ha ti is partnerek vagytok benne, és a városok lakóinak, és a szintre látogató játékosoknak sem fog baja esni, úgy ahogyan mi sem fogunk nektek ártani.

//A céhből kivett aranykorona Junnál van *emlékeztető magamnak*//

- Bízom benne, hogy így lesz. Mi mindenképp a békére fogunk törekedni, és hogy együtt tudjunk élni egymással. A többi céhvezért is tájékoztatni fogjuk a fejleményekről. - a húzok két vonalat a papiros alsó részére az aláírásoknak, picit lentebb a felsoroltaktól, és az egyik helyre odafirkantom a nevem, majd a kobold felé fordítom a lapot - Ez lesz az egyezményünk, a békéről. Kérlek itt írd alá. - bökök a papírlapon ahhoz a vonalhoz, amelyiket neki húztam, majd amint ez megtörtént, az asztalon hagyom a papírt, amelynek később majd külön helye lesz. Valahol..
Egy pillanatnyi türelmet kérek, és odarohanok Shushuhoz, megkérem, hogy játszon valami szépet nekünk a koronázási szertartásunkhoz. Majd pedig visszatérek a leendő királyhoz. Várok egy pillanatot, majd a lányra pillantok, ezzel jelet adva neki, hogy zenéljen valami szépségeset. Talán ennyi idő elég is volt neki a felkészülésre.
- Én Mashima Jun, a Jumpy Vigor céh, céhvezére, ezennel kinevezem Yorick-ot a szint első Kobold királyának, ezzel hatalmat biztosítva neki a szabad építkezéshez, és  egyenlő jogokat adok neki és társainak. Egyetlen kobold se hulljon többé emberek keze által, ahogyan egyetlen ember se hulljon kobold keze által. Éljünk békében, boldogságban, egészségben. Amíg világ a világ. - ekkor előhúzom a palástot és a kobold hátára terítem. Majd két kézzel egy jogart tartok felé, amint elvette, folytatom is a ceremóniát.
- Mától a neved legyen, Első Yorick, a 14. szint királya! - most pedig előhúzom az aranykoronát, a magasba emelem, hagyom, hogy megcsillanjon rajta a fény, majd pedig lassú, kecses meghajlást követően a koboldférfi fejére helyezem, és meghajolok előtte.