[Event] Kobold invázió - 3. szint

Mikor megkapom az üzenetet, hogy jelenjek meg a templomban azonnal, őszintén meglepődöm. A napokban már jártam arra, hiszen most, hogy közeleg az úgymond „világvége”, nincs nagyon értelme semmiért sem küzdenem. Nem marad más hátra, mint hogy elbúcsúzzak az itteni életemtől. Kész vagyok feladni azt. Ahogyan elfogadni azt is, hogy még semmi sem biztos, és lehet, a túlélők közé kerülök.
Igazából sohasem fogtam a kezemben vallási könyveket. Főleg nem bibliát. Sajnos rengeteg olyan ember van, akik komolyan veszik a benne leírt teremtés elméletet, és ez teljesen elvakítja őket. Még most, a XXI. században is. Ezt pedig én mindig is szánalmasnak tartottam. Ellenben az kétségtelen, hogy Kayaba világa bővelkedik mind történelmi, mind vallási célzatokkal, motívumokkal. Sosem voltam bölcsész típus, így én mindig csak a legegyértelműbbeket fedeztem fel. S mi lenne ez a kobold invázió, ha nem egy újabb ilyen célzat?
Mélyet sóhajtok, és becsukom a könyvet azon az oldalon, ahol épp olvastam. Természetesen nem olvasom el az egészet, csak egyes részeit keresem, ami annyira nem is egyszerű, mert nem tudok kiigazodni az énekeken meg az ilyeneken, és őszintén fogalmam nincs, mi alapján nevezik őket annak, aminek. Nem logikus, és teljesen bonyi nekem az egész. @_@ De amit akartam, megtaláltam, ez a lényeg.
Gyorsan összeszedelőzködöm, s megjelenek a templomban. Most még én is óvatosabb vagyok, hiszen a Kezdetek Városában sokkal többen vannak, mint az utóbbi időben bármikor. Hiszen ez most a legbiztonságosabb szint egész Aincradban. Természetesen pedig nem akartam elmenni harcolni. Minél több ember kerül ki a játékból, annál jobb. Nekik is jó, csak ők ezt még nem tudják.
- Nyuff! ^^ Búcsú van? Ti is a világvége miatt vagytok itt? *.* – megérkezek a helyszínre, ahol a magam módján, de köszöntöm őket. Teszek egy sétát az oltár felé, majd pedig felülök rá, mintha a világ legkényelmesebb helye lenne. Előveszem a bibliát, és kinyitom ott, ahol találtam. Erről talán fontos tudniuk.
- Kayaba azért csinálja ezt, mert megunta a játékát. Vagy legalábbis, az embereket. Aincrad Istene úgy döntött, hogy kiteszi a játékból azokat, akik nem méltóak rá. – megkeresem a behajtott oldalnál, s hangosan felolvasom nekik, amit találtam.
- „Amikor látta az Úr, hogy az emberi gonoszság mennyire elhatalmasodott a Földön, és hogy az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz, megbánta az Úr, hogy embert alkotott a Földön, és megszomorodott szívében. Azért ezt mondta az Úr: Eltörlöm a Föld színéről az embert, akit teremtettem; az emberrel együtt az állatokat, a csúszómászókat és az égi madarakat is, mert megbántam, hogy alkottam őket.” – tisztán és érthetően magyarázom, hogy mindenképp érzékeljék a szavak jelentőségét. Nem, egyáltalán nem vagyok vallásos, ostobaságnak tartom. Ez viszont nem a kinti világ, Kayabának pedig magas szintű Istenkomplexusa van.
- Ezért süllyedt el Atlantisz is. Hogy átadják a helyüket az új létformának. Mert nem akartak engedni. Ezért fog elbukni Aincrad is. Hogy megtisztítsák azoktól, akik nem méltóak erre a világra. Miért is akarnánk beavatkozni? – engem tényleg nem érdekel, ki az, aki meghal, és ki az, aki nem. Tegyenek, amit csak szeretnének. Ha lesz egy kis mázlink, akkor megtizedelik a jelenlegi játékosok mennyiségét.
Végül azonban mégis úgy döntök, hogy segítek megvédeni az egyik szintet. Persze, az akár több ezer fős sereg ellen kevesek leszünk, úgyhogy mindenképp kell hozzá némi védelem. Átadok nekik néhány potiont és mérget, meg mindenféle jóságot, és a céhbankból is kiválasztom, hogy mi az, ami kell.
- A taktikázáshoz nem értek, Malcolm pedig egyébként is jobban ismeri a terepet. Érdemes lenne valahogyan elszakítani egymástól az egységeket. Az itemeket pedig használjátok. És még valami... – indulás előtt egy partyba hívom őket, ami nagyon fontos, az egyik képességem miatt. Így pedig, ha már megvagyunk mindennel, a teleport kristállyal a 3. szintre megyek, ahova ők is követnek.

//Bónuszok:
+10% sebzés (Hentes)
3-as akrobatika (Kaszás Cipő)

Nálam van:
3 db Nagy Potion
1 db Harag Potion
1 db Különleges Erő Potion
1 db Gyenge Tisztító Kristály
1 db Pajzs Kristály
1 db De Jó, Fülem Mögött Hosszú Nevű Kristály

Légyszilégyszi kövi postotokat hozott itemek és bónuszok leírásával kezdjétek, nem akarom, hogy emiatt nézzük be a taktikot! És sorry, hogy nem vártam be Harut, de a kövi pár napban nem lesz időm postolni.

//

Ééééés megérkezünk végre a szintre. \o/ Bár nem lelkesedem az egészért. Csupán kiosztom mindenkinek a fejadagját, azzal a kitétellel, hogy majd rakják a bankba, ami már nem kell. Értékes potionok ezek, s egy részét én magam csináltam. Nem szokásom különben ingyen osztogatni ezeket.
A szintre egyébként jellemző látásviszonyok miatt nem igazán tudom, mennyien lehetnek a távolban, csupán az üvöltéseikből hagyatkozhatok arra, hogy éppen elegen. Ennek ellenére azonban feleslegesnek érzem a pánikot, azt hallván, hogy miféle halálsikolyok is szállnak a levegőben. \o/ Kicsit sokáig tart, míg leesik, hogy ezek valószínűleg tökre részegek. Szóval azt hiszem, elég könnyű dolgunk lesz.
- Mi lenne, ha hagynánk, hogy megöljék egymást? Esetleg gyorsan összekotyvaszthatok helyszínen némi katyvasz potiont. Ha kirakjuk nekik, úgyis megisszák, amilyen hülyék... – nem éppen így kívántam felavatni a katyvasz potiont. Pedig elég jó cucc.
- Ha megisszák, egy körig hányingerük lesz. Csak rá kell írni az üvegre, hogy vodka... – igaz, ezeknek ez már teljesen mindegy. Maradok tehát elég messze a partirákoktól, hadd öljék egymást.

//Nem támadok, maradok messze tőlük, úgyis kinyírják egymást//

Igen, igen, minden egybe vág. Kayaba meg akar szabadulni a nem méltó játékosoktól, ezért egy inváziót tett lehetővé, hogy kitisztítsa az egyes szinteket. Talán holnap már a saját ágyamban aludhatok... Na de, ez még kiderül.
- És tényleg... tényleg így van, ahogy mondtad. – minden logikus, teljesen tiszta. A várost elpusztították, és összesen ennyi volt a céljuk, rendeltetésük. Kayabának innentől kezdve nincs szüksége rájuk, tehát egyszerűen megöli őket anélkül, hogy közbeavatkoznánk. Ha popcornt hoztam volna magammal, most jönne az a rész, hogy körbekínálnám társaimat, ahogyan végignézzük, ahogy elpusztítják egymást. Felesleges akár a kisujjamat megmozdítanom értük, semmi értelme.
- Új élet? Miféle új élet? Kétlem, hogy új várost akarnának a régi helyére építeni. – figyelem a távolból a lerombolt várost, hogy milyen szépen ég, meg milyen szép a füstje. Inventorymat megnyitom, hátha találok benne valamit, amivel elfoglalhatom magam addig is, amíg a koboldok lekaszabolják egymást. De csak egy körömreszelőt találok. Na nem baj. Jó lesz az is.

//Nyugiban végignézzük, ahogyan a koboldok lerombolják a várost, meg kiirtják egymást, továbbra is. Nem avatkozunk közbe, jó messzire állunk tőlük. Mirage pedig pusztuljon \o/
Post rövidségért pedig sorry, nem volt sok dologra reagálnivalóm//

Az első hullám végül kihal, igaz, beletelik egy kis időbe, mire végeznek egymással, s egyben önmagukkal. Harué a megtiszteltetés, hogy az utolsó túlélővel végezzen. A fegyver, ami nála van, viszont egészen elképesztő. Sohasem láttam még ilyet, csupán hallottam egyről, aki hasonlóan vérzik, mint az. Persze, igazából egyáltalán nem meglepő, hogy egy ilyen fegyver épp Harunál köt ki. Nem is olyan régen én is a kezemben fogtam egy Legendást, igaz, csak azért, hogy átadjam azt valaki másnak.
Arra azonban egyikünk sem számít, hogy még egy hullám érkezik. A távoli sereg ugyan töredéke annak, mint akiket először láttunk itt, s akiknek hagytuk, hogy lerombolják a várost, azonban így sincsen túl jó érzésem miattuk. Úgyhogy azonnal bázisépítést tervezünk, hogy azzal védjük meg. magunkat. Éppenséggel a gyufa, mint alapfelszerelés, mindig nálam van, csak kell valami, amit majd meg is gyújthatok, erre pedig az alkohol lenne a megfelelő válasz. Csakhogy a kobold sereg akkora vérengzést csinált, hogy hamar kiderül, hogy erre esélyünk sincs.
- Változott a terv. Az erdőbe csaljuk őket. Ott pedig azt tesszük, amihez a legjobban értünk. Az ismeretlenségbe rejtőzünk. – nincs nagyon időnk arra, hogy itt ácsorogjunk, azonnal tovább kell lépnünk. Menet közben előveszek egy Különleges Erő Potiont, közben kifejtem a tervem.
- A ködös erdőben ki tudja, milyen lények lehetnek. Elhitetjük velük, hogy meghalnak. A saját félelmük fog végezni velük. Az erdőben pedig ők nem látnak, de mi látjuk őket. – bízom benne, hogy egy általában éjszaka dolgozó csapatban mindenkinek van látása, úgyhogy ez nem okoz nagy problémát. Az erdőben elrejtőzünk, és bevárjuk őket, én pedig megiszok egy Különleges Erő Potiont is.

Sohasem tudtam elképzelni, hogy valaki egy ilyen helyen lakjon. Malcolm mindig is arra fogadkozott, hogy ez a hely biztonságos, de én nem tudtam elhinni, hogy bárki is tényleg egy ilyen helyet válasszon, mint menedék. Sehol semmi kényelem, mint ami a szalonomat, és a felette lévő kis lakásomat jellemzi. Ráadásul még fürdeni sem lehet. Az igaz, hogy itt nem izzadunk, és minden kosz automatikusan elpixeleződik rólunk, de a megszokás és a finom illatok miatt rengetegen követik a kinti dolgokat. Meg ugye, illatok... nem véletlenül az ilyen pacsmagjaim a legkelendőbbek! *-*
Azonban Malcolm tényleg komolyan gondolta, amikor azt mondta, ez a kedvenc helye a játékban. Olyan lelkesen mutogatja a különböző búvóhelyeket, mintha az új evőeszköz készletemet mutogatnám a vendégeimnek, meg a falakon lévő, régi képeket. Összenézek Haruval, ebből a távolságból még éppen kilátom a tekintetét, s mintha sugallni próbálnék neki valamit. Malcolm biztosan teljesen normális? o.o Na, nem mintha nem mi ketten győztük volna meg Harucit a világvégéről.
- Harucikám! Én elintézem, hogy a koboldok ne nagyon vergődjenek. Nem lesz sok időnk, de ezután annyit kell megölnünk, amennyit csak tudunk. - aztán már hallom a nyomunkban a koboldokat. Aktív hallgatózással próbálom kivenni, hogy éppen mire is gondolhatnak.
A látásom elég gyenge ahhoz, hogy kilássam, Malcolm milyen potiont használ, azt viszont látom, hogy felhörpint valamit. Amíg ő megindítja a kobold gyakást, én a sereg közelébe próbálok férkőzni, azonban kellően távol ahhoz, hogy ne fedjem fel magam. Vékony alkatommal talán lopakodás nélkül sem nehéz elbújnom előlük annyira, hogy ne vegyenek észre. Ez már talán csak a ködtől, meg a szerencsétől múlik.
A fura morgásokkal, amit az árnyharcos ad ki, nem foglalkozok, ehelyett kihasználom a Különleges Erő Potion hatását. Aktiválom a képességemet, az erdőt pedig egy hirtelen jövő földrengés rengeti meg. Ha minden igaz, akkor nem csak egyszerű pusztítást viszek véghez, de ráadásul időbe telik az is, hogy felkeljenek a földről. Talán ezzel sikerül rájönniük, hogy rossz szintet választanak...

//Különleges Erő Potion hatása most, így az erőm erre a körre 20-ra csökken, speciális képességem pedig 90-re ugrik. Következő körben persze visszaáll az eredetire.

3. képességem - Earthquake aktiválása
A szint ezen részén enyhe földrengés, ami hatására az ellenfelek eleshetnek, szerencsésebb esetben csak megbillennek. Akrobatikával lehet védekezni ellene.
Képi miatt 180 sebzés, s ha minden igaz, a részeg koboldok a földön kötnek ki. Ebben az esetben egy körig nem támadhatnak, mellékcselekvést viszont használhatnak.
Képire dobnom nem kell, egyéb támadásom nincs, várom a hatást és pihenek (CSP visszatöltés)//