A Terem

//Az alap beltért le tudod írni nekem? Vagy azt már kitalálhatom?//
Már lépdeltek is lefelé a lépcsőkön. Most, hogy ilyen közel ért az időhöz, egészen felélénkült a gondolattól, hogy innentől saját lakhelye lesz ebben a világban. Kinevezhet magának az ember egy fogadót otthonként, pénze valószínűleg lesz arra, hogy a végtelenségig béreljen benne egy szobát, de lássuk be, közel sem ugyanaz. Persze nincs mindenkinek szüksége állandó, saját otthonra, vannak, akik éppenséggel az egész életen át tartó utazást részesítették előnyben. Magát mindenesetre nem érezte ilyennek. Mindenesetre különös biztonságérzetet nyújtott ennek az egyelőre képzelt szobának a léte, ami úgy is kellemes, ha az ember nem különösebben szorongós típus.- Értem. Rendelkezem alapból többféle lehetőséggel, vagy külön be kell szereznem a berendezést, ha az alaptól eltérőt akarok? - tette fel következő kérdését. Kényelmi szempontból csodás lenne, ha alapból lehetne igazítani, de eddigi tapasztalatai alapján a legtöbb játékban a lehetőségek a játékos pénztárcájától és türelmétől függtek. Követte Chanceryt a megfelelő ajtóig, majd belépett rajta, ahogy a lány betessékelte. A szobán látszott, hogy idáig használaton kívül volt, de arra kapásból alkalmas, hogy a hulla fáradtan beeső valaki lepihenhessen benne. Pont ahogy Chancery mondta. Mindegy, most nem számít - egyelőre kicsit szürke, kicsit üres, de legalább lakhat itt. Széles mosolyra húzódott a szája, közben a fejében végigpörgött pár alapvetőbb terv a környezet későbbi átalakítására. Amikor befejezte a nézelődést, a kísérője felé fordult.
- Hát nagyon köszönöm... - fejezte ki háláját tömören. Majd nagy levegő után, élénkebben folytatta. - Hát, akkor üdvözöllek a szobámban! Ha van kedved, maradj nyugodtan, amíg megismerkedem a rendező programmal, de ha akad fontosabb dolgod ennél akkor nem tartalak fel tovább. Azt hiszem, kicsit testre szabom, aztán teszek egy próbát az itteni olvasásra.

//Kitalálhatod nyugodtan ^^ //

-Ehhez egy külön menüt lehet elérni majd bent a szobában, és ott lehet válogatni, hogy mit szeretnél. -mosolygok vissza, és azt a mondatot, hogy a céhbank állja a költségeit, inkább elhallgatom. Egyrészt egy ilyen berendezés nekünk, Közösségi céhnek nem kerül olyan sokba, jóformán észre se lehet majd venni a különbséget, viszont már tapasztalatból tudom, hogy nagyon sokakat eltántorít a fantáziájától, ha megtudja, a közös vagyont is felhasználhatja rá. Még a bank is tele van felszereléssel annak ellenére, hogy kiraktam pár a felhívást, nyugodtan öltözzenek fel, máskülönben a felszerelések sorsa még ismeretlen. Vagy kirakom őket a Bolhapiacra, vagy egész egyszerűen beöntöm a T1-eseket az olvasztóba, végső esetbe megkapja őket Zita eledelnek. Csak hát nem hiszem, hogy ez utóbbi megoldást sokan díjaznák, hisz Zita egy piros játékos kezében... illetőleg, kezén leledzik
Belépünk az új szobába, Álomkelő rögvest leül az ajtó mellé, mivel nem az ő területe és valószínűleg nem akar nagyon betehénkedni ide is. Én egy halk köszönöm kíséretében lépek be és nézek körbe ismét, majd Jade-sanra mosolygok.
-Egy picit maradok, megmutatni, hogy is működik a dolog, de utána igazad van, ideje mennem. -vezér vagyok, elméletileg millió dolgom kell, hogy legyen. Perpillanat nem jut eszembe, mi lehet az, a bank rendbehozatalán és a tervezésen kívül, hogy mit kéne fejleszteni tovább. Illetőleg de. Pénzt kell kerítenem, vagyis ki is kell majd mozduljak természetesen. Beszélnem kell a Kereskedőkkel, a Kazamatajárókkal, a Gyűjtögetőkkel, a Bányászokkal. Odalépek az egyik ruhásszekrényhez és intek a férfinak, jöjjön ő is nyugodtan, majd rákoppintok a bútorra.
-Már meglévő bútornál így hozod elő a menüt és tudod alakítani a méretét, stílusát, színét, mindenét. Ha duplikálni akarod, akkor azt is itt teheted meg. -mutatom a beállításokat, majd kicsit odébb lépek egy üres részhez. -Itt pedig elég a falra vagy elé menüt nyitnod, hogy előjöjjön a teljes készlet, amiket választhatsz. ^^

//A modernségre utaló kérdés tényleg érdekelne, hogy szerinted meddig lehet elmenni/nem űrhajót akarok építeni, csak egy modernebb jellegű berendezést.//
A szoba alapfelszerelése pár bútordarabból állt csupán. A bal oldalt húzódó fal mellett egyszerű ágy, a jobb oldali mentén egy szekrény és egy annál szélesebb könyvespolc foglaltak helyet. A szemközti fallal szemben hasonlóan visszafogott stílusú íróasztal állt, melyet a nap megfelelő szakaszában megvilágíthatott az ablakon beáramló fény. A padló egy részét semleges színű szőnyeg borította. Az elrendezés megfelelő volt számára, de a stílus, a színek tekintetében azért voltak ötletei a módosításra. Chancery rövid bemutatója után bólintott, hogy értette a látottakat, majd a tenyerét összedörzsölve a szoba közepére sétált és körülnézett, hogy jobban átlássa a lehetőségeit.
- Az elrendezésen nem is nagyon fogok változtatni. Odakint is hasonló volt a hálószobám. Csak egy pár bővítésre lesz szükség.
Állóóra és pár kép a falra, hogy ne legyen olyan csupasz a helység. Az órák ketyegését szerette, és tartott is mindig az ágya környékén, mert többnyire zavarta, ha teljes csöndben kell aludnia.
- A stíluson viszont el kell gondolkodnom. Szerinted találok modernebb bútorokat is? Olyasmit ami otthon is elérhető volt. - kérdezte Chanceryt a menüt böngészve, amit a falra bökve hívott elő. - Vagy modern és minimalista, vagy valami régiesebb, organikus berendezés lenne jó. Utóbbi gondolom megvalósítható, viszont a modern felszereléseknek nem feltétlenül kell jelen lenniük ebben a világban.
A menüben navigálva faliképeket keresett, azokat a stílustól függetlenül mindenképp el kívánta helyezni a falon. Maximum a keret színét kell a falhoz illeszteni. Aincrad világához hasonlóan fiktív, néha kicsit absztraktba hajló tájképeket keresett városokról, erdőkről, esetleg extrémebb vidékekről. Ezeket kedvelte, és úgy érezte, megfelelő díszei lehetnek bármilyen szobának. További tervként még az ablak nagyobbra cserélése jelent meg a fejében, hiszen egy ilyen városra nyíló kilátásból a legtöbbet kellett kihozni. Miután néhány képet sikeresen a helyére tett, elégedetten megjegyezte:
- Jól megtervezett rendszer ez. Kézre esik és gyors. Teljesen manuálisan szobát rendezni azért kevésbé szórakoztató...

- Ezek többnyire nem hiányoztak volna, csak a lejátszóért kár. - válaszolta nagyot sóhajtva, majd egy vállrándítással folytatta - Végülis, az ember építkezzen abból, ami van. Talán lehet itt is zenélni valahogy, ha visszahallgatni nem is.
Csak nyitva kell tartania a szemét, meg kérdezősködnie. Ha sikerül hangszert találnia a játékban, kizárt, hogy a könyvtárban ne lehessen hozzá tartozó írásokat, vagy kottákat találni. Ez is kellemes időtöltésnek bizonyulhat, ha sikerül megoldani. Ha létezik.
Az őket kísérő állat egyértelmű jelét adta igényének a konyha irányába való távozásnak. Nem szerette volna, ha miatta leli halálát, úgyhogy útjukra engedte vendégeit. Bezárta a képernyőket, amiken keresztül a berendezést alakította, és szélesebbre tárta az ajtót.
- Rendben. Köszönöm a túrát, örülök, hogy megismerhettelek titeket. Ha valami céhszintű eseményt terveztek, ne felejtsetek szólni. További szép napot! Ja, igen! Szerintem ne aggódj az új szereped miatt. Jól fog menni. - azzal intett még egyet a távozók felé, és becsukta utánuk az ajtót. Egyedül maradt a friss szobával és a berendezéssel kapcsolatos tervekkel. A Chancerytől kapott könyvet az ágyra helyezte, hogy kéznél legyen, ha szünetelteti a rendezést. Majd ismét előhívta a menüket, hogy azok rövid időn belül elárasszák látómezejét, ő pedig rajtuk keresztül bútorzattal a szobát.

//Köszi a játékot! Kicsit hosszúra nyúlt, de legalább tartalmas volt //