KezdőlapPajzspárbaj: Ozirisz vs Kincaid
3 posters
1 / 1 oldal
Pajzspárbaj: Ozirisz vs Kincaid
by Kincaid Kedd Ápr. 29 2014, 10:47
Nekivetkőztem. Ryuu jutott eszembe, és a legutóbbi kalandunk, miközben lecsatoltam a felső mellvértem, már ha nevezhetjük annak gyengécske kis kezdő ruhámat. Belevörösödtem a dologba, de aztán nem akartam, hogy úgy nézzek ki, mint valami szemérmes madonna, és gyorsan végeztem a maradék ruházattal: elpakoltam fejemről a sisakom, invertory rejtette már az eddig kezemben szorongatott kardot és… és végül inkább hagytam a kezemben a pajzsomat. Hadd hirdesse helyettem: lovag keres küzdőtársat!
Az öltözékemet azért is pakoltam el, mert túl magas szintű voltam az itt küzdők nagy részéhez. Szegényes kinézetem ugyan nem árulkodott erről, de akkor is olyan kihívót kerestem, aki azért többet akar, mint bunyózni egyet.
Hogy is mondjam? Extra igényeim voltak. Nem voltam híve az átlagos párbajoknak, szerettem volna megspékelni némi extrával. Nem kell sokra gondolni. És úgyis mindig a helyzet adja, hogy pontosan mire is fut ki egy-egy párbaj. Így most is a napi harci áramlatokra bíztam magam.
Körbesétáltam a küzdőterek körül, mégis jó volt szemügyre venni, hogy mások sem tunyulnak, hanem próbálkoznak. Aktuális partnerem azonban egyelőre váratott magára. Nem is feltétlenül volt gond ez. Reméltem, hogy ha sikerül is összefutni valakivel, nem úgy fog kihívni, hogy Kincaiddel, a frontharcossal akar küzdeni. Komolyan herótom volt attól, hogy rendre megismertek így. Az arcom nem reklámtábla. Nem is akartam, hogy az legyen.
– Pajzspárbaj? – Körbe-körbejártam, és ha szimpatikusabb arc volt valaki, hát rákérdeztem. Az azért szempont volt, hogy az öltözékei alapján ne legyen tízes szint alatti. Persze nem csak én trükköztem az öltözékemmel, más is nekivetkőzött, hogy csak az alap, semmilyen statot nem adó öltözék volt rajta. Így nehéz volt válogatni… Kicsit tanácstalan voltam.
Az öltözékemet azért is pakoltam el, mert túl magas szintű voltam az itt küzdők nagy részéhez. Szegényes kinézetem ugyan nem árulkodott erről, de akkor is olyan kihívót kerestem, aki azért többet akar, mint bunyózni egyet.
Hogy is mondjam? Extra igényeim voltak. Nem voltam híve az átlagos párbajoknak, szerettem volna megspékelni némi extrával. Nem kell sokra gondolni. És úgyis mindig a helyzet adja, hogy pontosan mire is fut ki egy-egy párbaj. Így most is a napi harci áramlatokra bíztam magam.
Körbesétáltam a küzdőterek körül, mégis jó volt szemügyre venni, hogy mások sem tunyulnak, hanem próbálkoznak. Aktuális partnerem azonban egyelőre váratott magára. Nem is feltétlenül volt gond ez. Reméltem, hogy ha sikerül is összefutni valakivel, nem úgy fog kihívni, hogy Kincaiddel, a frontharcossal akar küzdeni. Komolyan herótom volt attól, hogy rendre megismertek így. Az arcom nem reklámtábla. Nem is akartam, hogy az legyen.
– Pajzspárbaj? – Körbe-körbejártam, és ha szimpatikusabb arc volt valaki, hát rákérdeztem. Az azért szempont volt, hogy az öltözékei alapján ne legyen tízes szint alatti. Persze nem csak én trükköztem az öltözékemmel, más is nekivetkőzött, hogy csak az alap, semmilyen statot nem adó öltözék volt rajta. Így nehéz volt válogatni… Kicsit tanácstalan voltam.
_________________
A D A T L A P ll Nem én vagyok hűvös, Te vagy meleg. ll
- pontozás:
- Élet: 33 -> 165 HP
Fegyverkezelés: 30 +6 -> 36
Erő/Irányítás: 30 +3 -> 33
Kitartás: 7
Gyorsaság: 33 +3 -> 36
Speciális képesség: 16 +6 -> 22
Páncél: 0 +17 -> 17
Felszerelve:
T1 Stramm *Kopja/Rövid Kard/Buzogány* (+3 erő +2 páncél)
T1 Futópajzs (+6 páncél +3 gyorsaság)
T1 Kezdő Ruha (+2 páncél)
T1 Vas Sisak (+7 páncél)
T2 Harmat Gyűrű (+6 fegyverkezelés +6 speciális képesség)
Kincaid- Lovag
- Hozzászólások száma : 258
Join date : 2013. Oct. 11.
Karakterlap
Szint: 29
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Pajzspárbaj: Ozirisz vs Kincaid
by Ozirisz Vas. Május 04 2014, 12:57
Egy, a szokatlanabbnál is forróbb napra ébredtem. Kissé álmosan felnéztem, és először megijedtem amikor nem láttam Judyt semerre. Gyorsan felugrottam, és a konyhába rohantam. Judy ott volt, és épp a reggelinket készítette. Az ijedelmem és a félelmem rögtön szertefoszlott, és megnyugodtam, hogy Ő itt van, nem tűnt el. Forró csókjaival sikerült elhessegetnie a belőlem előtörő nem épp vidám emlékeket, amik akarva-akarva eszembe jutottak. De az ölelése mindent elfeledtet. Aztán reggeli után elindult, hogy tisztítsa az útvesztőt a következő vezér felé. Nekem még túl alacsony a szintem mindig, hogy vele tarthassak, és aggódva ugyan, de elengedtem.
Aztán én is útnak indultam. Ha már ő nem pihen, akkor én sem engedhetem meg magamnak a luxust, hogy fetrengjek az ágyon egész nap, vagy valamelyik kocsmában egyen a nyavalya estig. Fejlődnöm kell, hogy kijuthassak a frontra. A város főtere felé vettem az irányt, valamiféle gyors küldetés reményében, de semmi szólózható és gyors küldetés nem akadt. Az alsóbb emeletek útvesztőit már unalmasnak találom, és kevés expet hoznak, főleg, hogy anno a frontharcosok alaposan kiürítették azokat a helyeket, és pár respawnolt mobon kívül nem sok akad arrafele. Minibossozni szintén nem volt túl nagy kedvem, főleg szólóban. A legutóbbi alkalommal is, amikor minibosst szólóztam, kis híján odavesztem. Csupán az "isteni közbenjárás"-nak, sorsnak, végzetnek, vagy egyszerűen csak Hinarinak köszönhetem, hogy még nem lettem olyan laza, hogy pixelekre estem. Igen, ő sietett a segítségemre, és húzott ki a csávából. Azóta a szólózást egyelőre hanyagoltom. És hát utána ismertem meg Judyt is, és Ő kizökkentett a sötétségből, amiben előtte bolyongtam, céltalanul.
Node vissza a lényegre, valami hasznos tevékenységet kell keresnem, amivel lehetőleg fejlődök is egy kicsit, és egy lépéssel közelebb jutok a bossharcokhoz. Ha elég lesz hozzá a szintem, akkor nem kell aggódnom, amikor Judy elmegy a frontvonalra, vele tudok tartani, és meg tudom védeni, ha valami nem úgy alakul, ahogy kellene. Bóklásztam a városban, majd az egyik arénához vezetett a végzet. Leültem a legfelső lépcsőn, és eleinte csak figyeltem a küzdelmeket, majd egyszercsak egy srác sétált el előttem, valamiféle pajzspárbajt emlegetve.
- Miért is ne? - kérdeztem tőle - Bár nem vagyok lovag, és igazi pajzsot sem tudok használni, de... - majd egy pár másodpercre elhallgattam, és a tárgylistámat futottam át. - de van itt valami pajzs gyanánt - és lehívtam az inventorymból egy tyúkólajtót, amit a balomba vettem.
- Még Horunka faluban egy NJK-tól vettem fel a küldetést, valamikor tavaly nyáron. Az öreg .arra kért, hogy szerezzem vissza a tyúkólajtóját, amit a koboldok egyik éjjel elcsentek. Valamikor télen akadtam rá teljesen véletlenül, de azóta még nem jártam arrafele - mondtam a srácnak. Lehet, hogy most komplett idiótának néz, lehet, hogy nem. Nem tudhatom, de az viszont tény, hogy nem mindennapos dolog, hogy az ember küldetéstárgyakkal futkos hónapok óta. Régebben én sem néztem volna ki magamból ezt, de a sok vidám, és fájdalmas emlék miatt inkább kerülöm azokat a helyeket, amik őrá emlékeztetnek. Rá, aki már nem lehet közöttünk, akit nem tudtam megvédeni, sem megmenteni...
Aztán én is útnak indultam. Ha már ő nem pihen, akkor én sem engedhetem meg magamnak a luxust, hogy fetrengjek az ágyon egész nap, vagy valamelyik kocsmában egyen a nyavalya estig. Fejlődnöm kell, hogy kijuthassak a frontra. A város főtere felé vettem az irányt, valamiféle gyors küldetés reményében, de semmi szólózható és gyors küldetés nem akadt. Az alsóbb emeletek útvesztőit már unalmasnak találom, és kevés expet hoznak, főleg, hogy anno a frontharcosok alaposan kiürítették azokat a helyeket, és pár respawnolt mobon kívül nem sok akad arrafele. Minibossozni szintén nem volt túl nagy kedvem, főleg szólóban. A legutóbbi alkalommal is, amikor minibosst szólóztam, kis híján odavesztem. Csupán az "isteni közbenjárás"-nak, sorsnak, végzetnek, vagy egyszerűen csak Hinarinak köszönhetem, hogy még nem lettem olyan laza, hogy pixelekre estem. Igen, ő sietett a segítségemre, és húzott ki a csávából. Azóta a szólózást egyelőre hanyagoltom. És hát utána ismertem meg Judyt is, és Ő kizökkentett a sötétségből, amiben előtte bolyongtam, céltalanul.
Node vissza a lényegre, valami hasznos tevékenységet kell keresnem, amivel lehetőleg fejlődök is egy kicsit, és egy lépéssel közelebb jutok a bossharcokhoz. Ha elég lesz hozzá a szintem, akkor nem kell aggódnom, amikor Judy elmegy a frontvonalra, vele tudok tartani, és meg tudom védeni, ha valami nem úgy alakul, ahogy kellene. Bóklásztam a városban, majd az egyik arénához vezetett a végzet. Leültem a legfelső lépcsőn, és eleinte csak figyeltem a küzdelmeket, majd egyszercsak egy srác sétált el előttem, valamiféle pajzspárbajt emlegetve.
- Miért is ne? - kérdeztem tőle - Bár nem vagyok lovag, és igazi pajzsot sem tudok használni, de... - majd egy pár másodpercre elhallgattam, és a tárgylistámat futottam át. - de van itt valami pajzs gyanánt - és lehívtam az inventorymból egy tyúkólajtót, amit a balomba vettem.
- Még Horunka faluban egy NJK-tól vettem fel a küldetést, valamikor tavaly nyáron. Az öreg .arra kért, hogy szerezzem vissza a tyúkólajtóját, amit a koboldok egyik éjjel elcsentek. Valamikor télen akadtam rá teljesen véletlenül, de azóta még nem jártam arrafele - mondtam a srácnak. Lehet, hogy most komplett idiótának néz, lehet, hogy nem. Nem tudhatom, de az viszont tény, hogy nem mindennapos dolog, hogy az ember küldetéstárgyakkal futkos hónapok óta. Régebben én sem néztem volna ki magamból ezt, de a sok vidám, és fájdalmas emlék miatt inkább kerülöm azokat a helyeket, amik őrá emlékeztetnek. Rá, aki már nem lehet közöttünk, akit nem tudtam megvédeni, sem megmenteni...
_________________
Ozirisz- Kardforgató
- Hozzászólások száma : 2133
Join date : 2013. Jun. 10.
Age : 36
Tartózkodási hely : Házi karanténban Yurihimével :3
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League -
Re: Pajzspárbaj: Ozirisz vs Kincaid
by Cardinal Csüt. Aug. 21 2014, 16:38
Inaktivitás miatt lezárom a párbajt. Jutalmatok 20 arany.
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3347
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.|
|
|