Kusumi Ayani

Lángoló Unikornis
Tűzparipám fejéből egy szarv nő ki, ami lilán kezd el világítani. Ezután fel kell gyorsulnia. A futás közben szarv elkezd fényleni, majd paripámat teljesen körbeveszi a fénye, majd egész testét vastag tűzburok veszi körül. Ez egy támadó képesség, ami úgy éri el a hatást, hogy belemegy ellenfelébe. A tűz nem véd a támadások ellen, ám ha nem fegyverrel érnek hozzá, akkor sebződig a támadó is. Fenntartási idő: 2 kör (vagyis, ha harmadszorra én jövök, már a képességnek vége.)
ui.: a szarv széttörik a képesség végénél

Keretsztori:
Az első pillantás nem volt valami nagyon örömteli. Mivel fán voltunk rögtön kikelése után lepottyant a fáról, ám mivel én hamar a segítségére siettem szerencsére nem lett rám pipa. Az estét a tűzparipámmal töltöttem. Az egyik fa tövében pihentünk le. Én a fa törzsének vetettem hátamat, míg petem a fejét az ölembe tettem. A jól eső meleg érzés, ami a lóból áradt nagyon jó volt. Az első este után másnap az összes időnket egymás megismerésével töltöttük, ami igaz elég nehezen ment, mivel nem értem a lovak nyerítését, azonban nagyjából sikerült összehangolódnunk. Hamar elválaszthatatlanok lettünk, és végre a szürke mindennapok kezdek színesedni, azonban arcom még mindig komor, és érzelemmentes volt. A harmadik, negyedik napot szinte végigsétáltuk. Próbáltuk kiismerni az erdő kívülső részét. Megbizonyosodtunk róla, hogy teljesen biztonságban vagyunk ott, ahol vagyunk. Nem sejtettük, hogy a napok elteltével egymáshoz való viszonyunk egyre szorosabb lesz, így a hatodik napon, már nem úgy viszonyultunk egymáshoz, hogy gazda és szolga, hanem mint társak, akik egymással vált vetve harcolnak a túlélésért. Nem csoda hát, hogy meg akartuk mindenáron védeni a másikat.
- Nagyon örülök, hogy találkozhattunk drága paripám! – ölelem át a hatodik nap reggelén lovam nyakát.
Ölelésemben azonban megjelent egy olyan érzés, ami mindent megváltoztatott. Minden egyes öleléssel öröm szállt a lelkembe, ami viszont távozott amint elengedtem paripám nyakát. A hat nap leteltével sajnos még mindig nem sikerült nevet adnom lovamnak, amit nagyon bántam, mert nem esett jól se nekem, se paripámnak az, hogy nem tudtam, hogy szólítani barátomat. A hatodik nap éjszakáján, én a fán, míg paripám a földön aludt, és semelyikünk nem sejthette, hogy valami gyökerestül megváltoztatja a további eseményeket. Az éjszaka folyamán frissült magától a menüm, és a képesség pontban egy új technika jelent meg, ami a lovamhoz tartozik, ám ennek az új dolognak az ,,érkezését’’ se én, se más nem vette észre.

Kijátszás
Legközelebbi küzdőtér alkalmával csata képében

írtam egyet, ami remélem jó lett... sajnos kicsit nehezen ment...

az (irányítás+gyorsaság)/2 megfelelő

Játékosi Kalandokra szánt gyakori NJK:

Valódi név: ismeretlen
Kijelzett név: Éjvándor
Egyéb nevek: egyenlőre nem sokan ismerik
Életkor: 20
Kaszt: Kardforgató
Szint: 7
Ismert képességek:
Árnyékklón:
Képes Éjvándor létrehozni egy hasonmást, ami pontosan ugyanúgy néz ki mint ő. Azonban van egy kis probléma. A klón a játéktér színei alkotják, ami miatt 2 cm-es távolságban elszív minden színt, így az csak fekete-fehér marad, illetve fekete füstöt ereget öltözete alatt. Aki nem néz pont rá, annak elkerülheti a figyelmét, ha megszűnik a képesség. Ezen felül a klón nem képes kommunikálni beszéddel, és éppen ezért telepátiát használ. A telepátia közben az idő megáll (persze csak képletesen, mert agyi hullámokkal kommunikálnak, és így pár pillanat alatt lemehet a beszéd), és eközben a színek eltűnnek ,és megáll minden és mindenki.

Betűszín: Olívia

Információk:
Éjfekete palást visel, aminek hatalmas kapucnija teljesen eltakarja arcát. Fegyverzete egyenlőre nem ismert. Ám aki találkozott vele, az tudja, hogy nagyon segítőkész. Ritkán mutatkozik nyilvánosan.

Eredeti:
E képességgel képes vagyok bárkibe átirányítani /, illetve az átirányítottat visszaszívni/ az élet pontjaimat, így míg nekem csökkenek az Élet pontjaim, a kiszemelt személynek/állatnak nőnek hiába volt már maximum élete (pl ha valakinek 10 életpontja van, akkor felnövelhetem ezt neki 15-re, ám a +5 tőlem csökken). Azonban az Élet pontok csak ideiglenesen növelhetik túl maximumon az életpontokat, ha az illető megsebződve elveszíti az átadottakat, illetve ugyanez történik, ha elvesztem az eszméletem, illetve ha visszaszívom magamban /természetesen, ha sebződés miatt veszik el, nem tud visszaszállni belém/. E technikának van egy kis feltétele, ami az, hogy lássam a célpontot. Viszont van egy kis baki. Mivel átadom az életpontjaimat, én éppen ezért óvatosnak kell lennem, mivel így legyengülök, és minimális esélyem van a túlélésre, ha megtámadnak. Az élet áttöltésnek van egy bonyolultabb verziója is.

1.variáció: Ha valaki előttem hal meg képes vagyok újraéleszteni, ám nagy árat fizetek érte. Ha az újraélesztés sikerül, akkor az eredeti életem 50%-ának búcsút veszek, és akár sikerül akár nem dobnom kell a 2 oldalú kockával. Ha koronát dobok nem történik semmi, ám ha Koponyát, akkor 1 teljes körig (az a kör utántól, miután használtam az élesztés) elvesztem eszméletem. Az újjá élesztett 1 HP-val tér vissza. Csak akkor tudom visszaéleszteni a személyt, ha halála után nem telt el 2 kör (vagyis, ha halála után nem én jövök, és valaki switchel velem, akkor még vissza tudom hozni a személyt)

2.variáció: Ha valaki előttem kap halálos sebet, akkor a mesélő koponya/korona kockával dob egyet. Ha koponyát dob a személy meghal, míg ha koronát esélyt ad arra, hogy életet töltsek a bajba levőnek, ám ha a személynek van maradó sebzése (ami nem tudott levonódni) azt le is viszi az áttöltöttből.

//ha az 1.variáció nem jó, akkor lesz csak a 2. //

Jellem módosítás

eredeti:
Visszahúzódó, komor, egyhangú. A játékban a valósághoz hasonlóan ritkán hagyja el az erdők területét és a túlélésért bármit megtesz, ám a gyilkolásra csak nagyon ritkán folyamodik. Általában megelégszik azzal, ha áldozatának csak nagyon minimális élete marad, és biztos abban, hogy nem tudja megtámadni. Kedvenc időtöltése a fára mászás, és az erdőben lévő állatok vadászata. Az ,,erdejébe'' betolakodókkal kicsit eljátszik.

új:
Mostanra szinte teljesen elmúlt a tömegiszonya, ám a városokba még mindig rosszul van. Céhéhez nagyon közel áll, így ha lehetősége van rá szívesen lóg a többi taggal. Nem szereti, ha valaki rossz szót szól a Voiceról, vagy annak tagjairól, és ilyenkor eléggé ingerült tud lenni. Szereti a kihívásokat, és a rejtvényeket. A legtöbb esetben még mindig az erdőben alszik. Az édességtől rosszul lesz, mivel ő egész életében gyümölcsökön, húson élt.

képességmódosítás:
E képességgel képes vagyok bárkibe átirányítani /, illetve az átirányítottat visszaszívni/ az élet pontjaimat, így míg nekem csökkenek az Élet pontjaim, a kiszemelt személynek/állatnak nőnek hiába volt már maximum élete (pl ha valakinek 10 életpontja van, akkor felnövelhetem ezt neki 15-re, ám a +5 tőlem csökken). Azonban az Élet pontok csak ideiglenesen növelhetik túl maximumon az életpontokat, ha az illető megsebződve elveszíti az átadottakat, illetve ugyanez történik, ha elvesztem az eszméletem, illetve ha visszaszívom magamban /természetesen, ha sebződés miatt veszik el, nem tud visszaszállni belém/. E technikának van egy kis feltétele, ami az, hogy lássam a célpontot. Viszont van egy kis baki. Mivel átadom az életpontjaimat, én éppen ezért óvatosnak kell lennem, mivel így legyengülök, és minimális esélyem van a túlélésre, ha megtámadnak.

Bővítés:
Minden 10. Speciális képességpont után +1 személlyel nő az egyszerre gyógyíthatók száma (vagyis 1 cselekvésponttal 10 SK után már 2 embernek küldhetek életet)

Angel hívása
Elmondok egy idézést, mire körvonalaim elfehérednek, és teljes alakomban, jellememben megváltozok. Hófehér tollszárnyakat kapok, és kinézetem is más lesz, miközben Tűzrózsa sárga gömbbé alakul. Ez után minden Irányítás és Fegyverkezelés pontom átszalad SK-ra. Képtelen vagyok a támadásra, ám a képességnek nem ez a célja. Ha valaki megsebez egy mobot, akkor annak az életpontjai nem tűnnek el, hanem sárga csíkokban Tűzrózsa gömbjébe vándorol, és elraktározódik (mondjuk, valaki megsebez egy Farkast, amitől 5 HP-t vesztett, és így 5 Pont lesz Tűzrózsában). Én ezt a Pontot arra tudom felhasználni, hogy másokat gyógyítsak vele, ám kihangsúlyozom, hogy ezzel magamat nem tudom gyógyítani. Amennyiben a pontok 100 fölé érnek 5%-os sebzést szenvedek el minden körben, 200 fölött 10%, majd 300-nál 15% stb…. Miközben aktiválva van képességem halk zene hallatszódig valahonnan távoli hangként. Ez a képesség kapcsolatba léphet a Lucifer hívásával.

Angel módban színezésem:
cyan

Idézés:
- Óh mennyek Királynője, te ki az ártatlanokat védelmezed jöjj le hozzánk az Angyalok Városából, és segítsed meg a bajban lévő embereket.


- Ügyesek voltunk Tűzrózsa. – mondom mosolyogva.
Végre valahára elértünk a 10. szintre petemmel. Ez igen sorsfordító lépés számunkra, hisz sokkal kevesen vannak még csak, akik elérték ezt a szintet. Jól tudtam, hogy aki elérte már ezt a határt, az új képességgel gazdagodik, így gyorsan belevetettem a menümbe magamat, hogy megnézzem milyen képességem lett. Azonban csalódnom kell. A képességeknél csak az 1. képességem van. Hát ez, hogy is mondjam kicsit bántott. Végre azt hittem, hogy új képességre tehetek szert, ám tévednem kellett. Ugyanolyan maradtam, mint aki voltam. Nem változott más, csak a statpontom, pedig úgy vártam már, hogy megismerjem új képességemet. Mostanra úgy hittem, hogy ismét segíthetnék másokon, mert reménykedtem benne, hogy új erőmmel ismét mások javát tudom segíteni. Egy-két könnycsepp hull ki a szememből. Azonban nem sírhattam ki magamat nyugodtan csalódottságomban, hogy különbözök másoktól még ebben is, mivel egy halk sikolyt hallok meg. Felkapom a fejemet, és petemre nézek. Ő feszülten figyel fel rám. Leugrottam a fám ágáról, és felpattantam petem hátára. Szinte már pehelysúlyom meg sem kottyant tűzparipámnak, aki rögvest nekiindult. Alig ügetett egy-két percig, mire rábukkantunk pár ismeretlen Játékosra. Rengeteg mob vette körül őket. Vagy tucat vaddisznó, és két tucat farkas volt jelen.
- Hogy a fenébe került ennyi mob ide? – jutott eszembe, azonban nem volt sok időm gondolkodni.
A játékosok többségének élete, már a vörös zónában volt. Hiába aprította petem közben a mobokat szinte sosem fogytak ki. Minden leütött helyébe másik lépett. Vagy hét-nyolc felől jött támadás petem felé, amelyeket nem tudott kivédeni. Nem hittem a szememnek. Ezek az 1. szintű petek ekkora tömegekben hatalmasat sebeznek. Újabb, és újabb roham ütötte Tűzrózsát, akinek az életsávja már besárgult. Lesokkoltam. Nem lehet, hogy pont ilyen moboktól kapnánk ki. Azonban hirtelen minden elhalkult. Saját szívem dobogását hallottam csak. Halk egymás utánban. *düdüm….düdüm* Behunytam szememet, és a csend magánya elsötétítette a világot. Egyszer csak egy fény gyúlt a sötétben, és hirtelen mindent beragyogott. Mikor kinyitottam a szemem minden megváltozott (a külső tekintőknek főleg). Szemem teljesen hófehérré vált, és egy ismeretlen erő szólaltatott meg engemet.
- Mennyek Királynője, te ki az ártatlanokat védelmezed, jöjj le hozzánk az Angyalok Városából, és segítsed meg a bajban lévő embereket.
Teljesen körbevett a ragyogás. Pár pillanaton belül a föld fölött találtam magamat, ám nem zavart. Halk szárnysuhogás vett körül, de erről sem vettem tudomást, még arról sem, hogy petem egy aranygömbbé változott. Teljesen megváltoztam. Halk hegedűszó hallatszódik a távolból, és én egy különös en fenséges visszhang kíséretében megszólalok.
- Bátor harcosok. Ne álljatok meg, hanem támadjátok ellenségeiteket. Az ég vigyázz rátok nem érhet titeket baj.
A Játékosok szájtátva bámultak rám, ám pár pillanaton belül már rohantak is a moboknak. Minden egyes sikeres csapás után Tűzrózsa gömbjébe egy aranysugár csapódott, és feltöltötte energiával. Ha elég energia gyűlt össze, akkor mindig egy játékos felé intettem, mire mintha aranyfátyol terült volna rá, és eközben az életük feltöltődött. A mobok bátran küzdöttek, ám mindhiába. Sorra estek el, és már csak egyetlen egy maradt, akit egy idősebb Játékos vágott le. Az utolsó energiát is áttöltöttem a még megsebzett emberbe, majd rájuk mosolyogtam, majd intettem nekik, és elszárnyaltam. Mire ismét a fám közelében volt tollszárnyaim megfeszültek és leérkeztem lágyan a földre, és hirtelen a halk zene abbamaradt, és minden a régi lett. Először pislogtam egyet tűzparipámra, aki ismét normális lett szintén, és a nyakába vetettem magamat.
- Ezez Tűrózsa! Mégsem különbözünk másoktól!

Annyit javítanám:
Petem irányításpontjai nem mennek át teljesen SK-kra, hanem én magam dönthetem el, mennyi csatolódjon át SK-ra. Így petem tud támadni, de gömb mivoltja miatt aranysugarat lő a célpontra. Képesség elején kell meghatároznom mennyi küldjek át, mert utólag már nem módosítható a képesség végéig. Emellett bármennyi személynek tölthetek életet egyszerre, csak bírnom kell Pontokkal saját életemből most nem tudok küldeni).

a megbeszélés alapján:
egyszerre 3 embernek tölthetek, de későbbiekben ez a szám változhat

Jellemváltozás bátyja halála után:
Miután meghalt bátyja képtelen nyugodt maradni egy boss közelében. Úgy érzi, hogy a bossok a halál okozói, és emiatt mindent megtesz, hogy a bossharcokon részt vehessen, csakhogy "bosszút" állhason.

megoldható lenne-e, hogy a 2. képességemnél bárki kivehessen Tűzrózsa HP raktárából? Persze ha csak sérült, és csak annyit tölthet magának vissza amennyi szükséges. És mondjuk mellékcselekvésbe kerülne, mint pl potiivás.

nem.. a 2. képességemnél én és Tűzrózsa megváltozunk. És minden ellenséges mobra mért sebzést Tűzrózsa tárul, amit én el tudok osztani HP ügyben.