Re: Al's apartman

by **Halász Alex** Hétf. Május 05 2014, 16:53

- Weh ne már.... ._. - magyarul persze, ilyenkor pár szó erejéig, mikor nagyon kiakad, és nincs energiája folytatni a dolgokat, de mégis ráerőlteti vagy ő magát vagy a helyzet őt, akkor nem tud nem magyarul beszélni. Ámbár észre is veszi, hogy váltott. Kis szünetet tart, neki fől a kanapéoldalának, és Timidus felé fordult. Figyelmesen hallgatja, nem untatja a sárkány. Sőt, jól is esik neki, hogy érdekli a petet ez az egész, de nehéz elmagyarázni. Több okból is.
- Nagyszerű. Szeretném hinni, hogy csak a szintem miatt gondolod Anatot értelmesebbnek nálam. :S - Ok, ezen is túl lép, majd folytatja. - Azért mondtam, hogy nem értenéd, mert nem hiszed el, hogy létezik a Kint. Vagy fenntartásokkal. Te ezt a világot ismered, és ennek a világnak a törvényeid követed. De mi másképp működünk. Más törvények igazak ránk.
Sokféleképpen lehet meghalni, és ahhoz nem kell úgymond sokat sebződni. Elég ha rossz helyen ütöd be a fejed, vagy elkapsz egy betegséget, ami itt a saoban nem is létezik, de kint igen! - Felállt, látszott rajta, hogy elszánta magát. - Megpróbálom elmagyarázni. - Egészen közel ért Timidushoz és leguggolt elé. - A beszélgetésünk elején azt mondtam neked, hogy ez amit látsz, nem én vagyok, ugye? - ekkor a sárkány feje felé emelte mindkét kezét óvatosan és lassan, hogy amaz mindent láthasson. Úgy, mintha egy sisakot fogna a kezében és tartaná a pet fölé. - Mi vallójában mozdulatlanul fekszünk egy ágyon, és egy NerveGearnek nevezett sisak segítségével lehetünk itt. Az a szerkezet becsapja az agyunk, ha úgy tetszik. Egy mesterséges világot, Kayaba Sword Artját vetíti a szemünk elé, és minden utasítást, amit a testünknek adunk, azt a gép a karakterünknek, ~ ennek az előtted guggoló mesterséges kivetítésnek ~ közvetíti. - hátrébb vonult, de még mindig nagyon figyelve a petet. - Nem akarom magamat ismételgetni. A mi valódi testünk beteg. Pusztán attól, hogy nem mozgtattuk meg a tagjainkat a valóságban, a játékon kívül, már attól beteggé lesz, és az idő múlásával egyre betegebb lesz. Aztán eljön az idő, amikor az agyunk is felmondja a szolgálatot. - Lehuppant a földre, így egy kicsit még fölé is magasodott a sárkány. - Ez a világ sokkal könnyebb. Akkor halsz meg, ha nullázódik az életed, de ez becsapás. A mi számunkra csak, de nekünk hatványozottan.
A "drog" nevű dolog, amiről beszéltem, az egy olyan szer, amitől az ember elfelejti, hogy honnan jött, és egy elképzelt világban akar élni. Ami jobb mint az amiben él. Csakhogy az ember sosem élhet abban a világban, mert nem onnan való. Így van ez Shukakuval is, meg velem és a többi emberrel is. Ez a játék elhiteti velünk, hogy ide tartozunk, pedig nem. Az ember csak vendég lehet a Sword Artban, nem válhat a lakosává, mert megsínyli. Én is így jártam...

by **Shukaku** Hétf. Május 05 2014, 17:24

Timidus felcsapta a füleit, és megnyugtatóan –legalább is ő annak szánta- rámosolygott a fiúra.
-Persze, hogy amiatt. Anattal még nem beszélgettem eleget ahhoz, hogy megállapíthassam, hogy melyikőtök az okosabb, de mivel ő magasabb szintre jutott rövidebb idő alatt, emiatt valószínűleg ő. Meg egyébként Shu azt is mondta, hogy nálatok aki öregebbnek néz ki, az okosabb… de ez még nálunk sem mindig működik, mert valamikor egy kifejlett pet is sokkal butábban viselkedik mint a fiókák.
Gondolt vissza egy pillanatra a Draconiában történtekre, de azután gyorsan visszatért a jelenbe. Ezután egyszer sem szólalt meg, nem vágott Alex szavába, mindössze folyamatosan figyelt, szemeivel követve a fiú minden mozdulatát. A végén ismételten pár perc hallgatás következett, amíg összegezte magában a hallottakat. Timidus szeretett megfontoltan válaszolni.
-Érdekesek azok a dolgok amiket mondasz. És… ha igazad van, akkor sokaknak valóban jobb lenne, ha visszamenne a ti világotokba. De… akkor már értem, hogy miért nem érti ezt Shu sem. Ha tényleg igazad van, és nem csak te találtad ki ezt az egészet, akkor ugye ezt másoknak is tudniuk kellene. És… ha tudják, akkor ők is törődnének ezzel. Viszont… az a fura, hogy pár embernek már elmondta Shu azt, hogy mit szeretne, és még senki sem tiltakozott ez ellen. Senki nem mondta azt, hogy neki ki kell jutnia, mert különben meghal. Sőt… Chan például ugyanúgy nem akar kijutni, és még mások is mondták ezt. Akkor… ők mind meg akarnak halni? Nem lehet, hogy csak te gondolod rosszul és igazából nincs is ilyen?
Kis szünetet tartott, majd folytatta.
-És… ott van ez a Kayaba is. Shu azt mondta, hogy láttam egyszer őt a megnyitón, és csak azért nem emlékszem, mert nagyon pici voltam. De ő folyamatosan leveleket küldözget neki, de ez a Kayaba sohasem válaszol…
A következtetés levonását már ráhagyta a fiúra.
-Azt én is látom, hogy teljesen máshogy viselkedtek mint mi, és rengeteg teljesen egyértelmű dologról fogalmatok sincsen. Ez az egyetlen dolog ami igazolhatja az elméleteteket, de az is lehet, hogy egyszerűen nem vagytok olyan okosak mint mi. Shu mesélt nekem az álomról. Azt mondta, hogy amikor alszotok, akkor képeket láttok, meg úgy érzitek, mintha az is a valóság lenne. Miért gondolod azt, hogy meg tudod különböztetni ezt a valóságot…
Kis hatásszünetet tartott, hogy úgy tűnjön, mintha nem a Shukakuval folytatott beszélgetés után találta volna ki ezt a frappáns mondatot, hanem most lenne ennyire okos.
-…az én valóságomat a tiédtől, amikor a te saját valóságodat sem tudod megkülönböztetni az álomtól?
Megcsóválta a fejét, és szomorúan, szinte sajnálkozva tekintett Alexre.
-Ha ennyire veszélyes a világotok, meg ennyire könnyen meghaltok, akkor minek akartok oda visszamenni? Itt itt vagyunk mi, akik megvédhetünk titeket. Itt megvédhetem Shut. Semmi okom nincs arra, hogy engedjem meghalni, hátha akkor majd valami ismeretlen másik világba kerül. Ennek semmi értelme. Logikátlan.

by **Halász Alex** Hétf. Május 05 2014, 21:58

Who we are

Melankolikus érzés kerítette hatalmába. Nem volt sem letört sem bosszankodó az ügy miatt. Már túllépett minden ilyen emberi "gyarlóságon". Egyszerűen csak átélte ami most vele történik. Felfogta az eseményeket, és bele is avatkozott ahol kellett, de csak szigorúan ahol úgy érezte, hogy itt az ideje. Nem vágott Timidus szavaiba, és nem is beszélt az előbbi éllel felcsendülő hangszínével. Hátra is dőlt, hogy kényelmesebben folytassa azt a beszélgetést, aminek nemrég még a végét akarta. Timidus ezt nem hagyta. Az a pet, akit valójában ~ a hogy a többit is ~ nem tartja sokra. Egyszerű rabszolgák Kayaba kezében, és még csak nem is tudják. Ám ez most távolinak, és pontatlannak látszott. Nem volt jelentősége az ő párbeszédükben. Amit ő elmondhat, azt Kayaba amúgy is tudja.
El is mosolyodott. Álmok.
- Nem vagyok túlságosan járatos a filozófiában, de latin gondolkodók tételezték fel elméletben, hogy mi van ha a világunk nem is létezik, illetve nem látjuk az igazi világot és csak valami árnyat nevezünk annak. Filmek tömkelege szól olyan teóriákról, hogy például idegen faj egyedei szálltak le a Földre és az embereket megtévesztették egy mesével. -
Elkalandozva beszélt, úgy mint aki csak mesél, és valóban nem igazán tartott aezalatt a szemkontaktust sem a sárkánnyal, ám most újra felvette a kapcsolatot.
- Nem tudhatjuk. Nekem van egy elméletem, és másoknak is van. Az emlékeim, amikből, és amikből kizárólagosan merítkezhetek csak, becsaphatnak. Lehet, hogy soha nem volt Kinti világ, vagy hogy nem ember vagyok, hanem egy patkány.... - halkan el is nevette magát, talán Timidus is érezte, hogy Alex direkt túloz. Ám nem azért, hogy elviccelje, hanem pont ellenkezőleg. Lejjebb akarta hozni a nagy röptű filozofikus szavakat a földre. - Embernek lenni bonyolult. Azt hiszem nem is logikus alapokon nyugszik. Az ember leginkább rengetek érzelemmel megáldott lény. Ez sodorja bajba és ez viszi bele örömteli pillanatokba. Persze vannak olyan emberek, akik másképp vélekednek az ember definíciójáról, és tudod mi a csodálatos benne? - Szinte sugárzott, mikor feltette ezt a költői kérdést. Valójában szerette az embert, mint lényt, de az embereket is szerette, egyenként. Legalább is úgy vélte. - Hogy a többieknek is ugyanúgy igazuk lehet. Az ember egy komplex lény, amit nem lehet definiálni így vagy úgy pár szóval, mert dinamikusan változik. - Ám itt elkomorult, csak hogy nyomatékot adjon a rákövetkező szavainak. - Ezért fognak különböző emberek, annyiféle dolgot kitalálni. A legtöbb érzelmi alapok miatt alakult ki, mert nem akarnak meghalni, mert nem hiszik el, hogy Kayaba ezt tette velük, mert bemesélték maguknak, hogy nincs is Kinti világ, vagy .... ahogy én is... túlságosan ragaszkodnak a Kinti világukhoz. - Megnyomta az utolsó, birtokos jelzőt. - Szerintem az ember ettől csodás, de paradox módon ettől lesz veszélyes is. - Egy újabb sóhaj szakadt ki belőle, míg elnézett, majd megint a sárkány felé vitte a tekintetét. - Emiatt vannak sokan, akik nem mondanak igazat, mert maguknak is hazudnak. Én mindig próbálok tárgyilagos maradni. Objektíven látni a történéseket, és hűen visszaadni azt amit láttam, vagy átéltem, vagy amit gondolok. Most is azért magyaráztam sokáig, hogy értsd a gondolkodásmódomat. Bennem is van egy jó adag irracionalitás, mint ahogy Shuban is. Azt hiszem azt a lányt, a kinti világtól való félelem mozgatja. Ami szintén érzelmi alapú... - lebiggyesztette az ajkait keményen. Fogalma sincsen, hogy mi történt azzal a szegény lánnyal, hogy így ragaszkodik egy kitalált világhoz, de bármily csekély, vagy egyedi eset is, neki biztosan világrengető volt. - ...mi már csak ilyenek vagyunk. Ragaszkodunk valamihez, sokszor úgy is, hogy nincs értelme. Ilyen szempontból mindegy, hogy az egy álom e vagy sem. Be kéne tudnod bizonyítani nekem, hogy nincs Kinti világ, ami lehetetlen, ahogy az is, hogy van... mert én emlékszem rá. Tudom, hogy van, mert emlékeim vannak onnan... úgy vélem, hogy hatással van rám még itt is az a világ... de mindez csak a saját tapasztalásom. Amit te nem élhetsz át. - Akart volna mondani még valamit, ki is nyitotta a száját, de aztán mégis becsukta, majd pár pillanattal odább valami mást osztott meg a sárkánnyal. - Mindegy, hogy elhiszed e a Kinti világ történetet. Hiszen nem kell tennetek érte. Legyetek erősek, és sose mászkáljatok el egyedül. Az bőven elég, ha megvéded Shut. Majd én harcolok helyette is a fronton. Surprised

- Nem szánta semmi hősieskedésnek. Komolyan gondolta. Hiszen az ő meggyőződése alapján ezzel megmentheti nem csak Shukakut, de az összes többi játékost is. Ezért van itt, ezért jött vissza az OFF után!

by **Shukaku** Hétf. Május 05 2014, 23:58

Timidust talán még sohasem láthatta Alex ilyen odaadóan figyelni, és főleg nem ilyen csodálattal hallgatni a szavait. A sárkány majdnem úgy itta a szőke srác szavait, mintha csak Álomkelő lenne, vagy valaki olyan, akire felnéz… aki jelenleg csak Álomkelő volt, és persze Shu. Alex rengeteget beszélt, és Timidus igyekezett minden egyes szót raktározni, hogy később is vissza tudjon rájuk emlékezni. Egyszerűen elképesztő volt az a tudásanyag, amivel Alex rendelkezett. Mintha a sárkány egy könyvet olvasott volna. Mikor a fiú végzett, elismerően bólintott.
-Talán… mégis okosabb vagy mint Anat. Majd megkérdezem őt is ezekről. Kíváncsi vagyok az ő… elméleteire. Tudsz esetleg nekem könyvcímeket mondani? Shu nagyon sokat olvas, és akkor elmondanám neki, hogy ezeket is olvassa el. Talán érdekes lehet.
Alex patkányosításán együtt nevetett a fiúval, de a túlzást nem érezte, illetve nem úgy, ahogyan azt Alex gondolta. A pet mindössze arra következtetett, hogy a patkány igencsak kis szintű mob, könnyű préda, és ezzel Alex csak azt akarja kifejezni, hogy talán csak úgy hiszi, hogy valami nagy dologról gondolkodik, miközben igazából teljesen korlátolt pályán mozog, és fogalma sincs az igazi dolgokról. Mint amikor valakit, aki eddig csak a szobát ismerte, kivisznek a szobán kívülre. Pedig ő akkor még ugyanabban a világban is marad.
-Azt hiszem értelek. Már én is észrevettem, hogy sokszor teljesen értelmetlen dolgokat csináltok, csak azért mert féltek, dühösek vagytok, vagy éppen örültök. Mintha olyankor elfelejtenétek gondolkodni… az… érzelmek miatt. Draconiában azt mondta egy hang, hogy harcoljunk dühből, mert akkor erősebbek leszünk. Nem volt igaza. Az érzelmek csak figyelmetlenné tesznek. Persze… én is tudok boldog lenni, meg szomorú, meg dühös is… de… emlékszel amikor megütöttelek? Az emberek azért ütik meg a másikat, mert dühösek. Shu is azt mondta, hogy feldühítettél. Pedig én nem azért csináltam, hanem azért, mert megérdemelted. Azt nem tudom, hogy ez csodálatos-e. Shu egyszer nagy veszélybe került azért, mert dühös volt, és belement egy olyan csatába, amit nem nyerhetett meg. Ha logikusan gondolkodott volna, akkor nem tesz ilyet. A mi feladatunk, hogy ilyenkor gondolkodjunk helyettetek, és jól döntsünk. Meg kell védenünk titeket önmagatoktól.
A sárkány vágott egy grimaszt, majd visszagondolt azokra az éjszakákra, amikor tehetetlenül figyelte, ahogy Shu rémálmában vergődik és szólongatja a szüleit, vagy éppen csak sír. Utána persze Shu elmagyarázta neki, hogy olyankor rosszat álmodik, és megkérte a sárkányt, hogy ha neki úgysem kell aludnia, akkor ébressze fel, ha ilyet lát. Azóta őrzi Timidus a társa álmát… legalább is ezt mondta neki a lány, és ő nagyon büszke volt erre. Szerencsére manapság egyre kevesebbszer kellett felkelteni.
-Nem tudom, hogy mi történt vele ott… csak azt tudom, hogy nem akar oda visszamenni, és amiatt fél az emberektől. Amiatt nem érti, hogy itt miért kedvesek vele. Azt mondta, hogy azért is szereti ezt a világot, mert ez a hely az embereket is jobbá teszi, mert össze kell fogniuk és közös célt ad nekik, és azt, hogy talán ezt akarta nektek megmutatni az a Kayaba.
Megcsóválta a fejét, majd újra letette a mellsőire.
-Nem kell semmit bebizonyítanod. És Shukakut pedig igyekszem megvédeni. Te pedig… ne harcolj helyette. Ő nem akar ott harcolni. Harcolj magadért, ha szeretnél.
Ezután meghajolt, megrogyasztva a mellsőit, majd előre nyújtotta jobb mancsát.
-Nem is vagy bunkó, Alex. Okos vagy. Hibásan gondolkodtam eddig rólad. Bocsánatot kérek. És köszönöm, hogy elmagyaráztad nekem ezeket.

by **Halász Alex** Szer. Május 07 2014, 12:31

- Olvassátok el a Réztábla a Kapu alatt című könyvet. A. J. Cronin könyve. Hasonló könyv John Knittel El Hakimja. Illetve Hemingway novelláit ajánlom, aztán bármelyik regényét. Smile

-
Direkt nem gondolkodók, és híres vagy nem annyira híres bölcselők könyveit ajánlgatta. Ismeri annyira Shukakut, hogy előbb utóbb azokat magától is megtalálja. Minek ajánlgassa Platónt vagy Konfúciuszt, ha úgy is elolvasná tőle függetlenül is? Meg különben is, az a lány ne kattanjon rá ennyire a száraz logikai elbeszélésekre és filozofálásokra. Érzelmeket kell átélnie, és talán ha máshol nem, első sorban a könyvekből kaphatja meg.
- Szívesen ajánlok többet is, ha tetszett neki. ^^"
Jah, igen, szorosan a témához tartózót ugyan nem mondtam, de talán egy film érdekelheti majd később. A Mátrix egész szépen leírta az emberi korlátokat és becsaphatóságot. Ha úgy vesszük, kicsit úgy érzem magam, mint abban a filmben élők. Rolling Eyes

Hmmm, a Ghost in the shell is hasonló mű. :3 -
De csak egy kicsit. :3 Timidus pedig gondolkozott, s kisvártatva szót is kért. Kifejtette, hogy érti ~ vagy érteni véli ~, hogy miről beszélt az előbb Alex. Ami pedig a fiút megerősítette a gyenge elhatározásában. Nem vétett, amikor a sárkányt a bizalmába fogadta erre az időre.
Szimpatikus volt Timidus viselkedése, és a szavait, meg, hogy meg akarja, illetve úgy véli, hogy segítenie kell őket, vidámabbá tette.
Azonban pont ettől tartott. Hogy meg fogja szeretni. Sosem fog tudni úgy függeni tőle, mint Shukaku, aminek örült. Azonban most hogy kicsit jobban megértik egymást, könnyebben fogja tudni felhasználni ellene Kayaba. Az ő szemében az az ember egy őrült volt, aki bármire képes. Csalásra is, a saját törvényeinek a megszegésére is, csak hogy ne jussanak ki. Úgy gondolja, hogy most még nem fog történni semmi, azonban a századik szint környékén minden a feje tetejére fog állni és magával a játékkal kell megküzdeniük.
Ezután a beszélgetés után fájni fog a sárkány árulása, de számít rá. Számít arra is, hogy hátba támadja majd, pedig nem akarja, csupán a programját írják át kicsit. De nem fog tudni ellene tennie, mert azután a beszélgetés után önkénytelenül is kissé elaltatta az éberségét. Hiszen ezután bízik benne.... jobban mint kéne. Mert kell.... nincs oka bizalmatlanságra... még.
A Kayabás részt ugyan végig hallgatta de nagy ellenérzéssel.
- Ez szükséges lépés volt az emberektől... nem a készítő, Kayaba Akihiko műve. Ő csak arról tehet, hogy ebben a játékban emberek haltak meg.
Kayaba egy gyilkos. -
A sárkány bizonyos lehet Alex megingathatatlan meggyőződésében. Szívéből gyűlöli azt az embert az embertelensége miatt, és tiszteli az embereket, akik itt ragadtak, hogy képesek voltak a szörnyűségek ellenére összefogni és életben maradni és segíteni egymást.
- Nem Kayaba műve az összetartás. Az a játékosok műve. Azok érdemes akik kint is ilyenek! -
Amikor azonban a sárkány lehjatotta a fejét és kijelentette, hoyg "mégsem bunkó" elhúzta a száját, és nem tudta, hoyg most felnevessen vagy vágjon dühös képet. Ez pedig azt eredményezte, hogy elég furcsán meredt rá a tollas sárkányra. xP
- Éreztem én, hogy nem kedves szavakat csipogtál oda nekem. x.x Ehehh, spongyát rá. Surprised

Én meg megnyomorgattalak. Szóval kérlek vedd bocsánatkérésemet. ^^ -
És megtörtént! o.o Alex bocsánatot kért egy pettől. o.O Mi történik? Legközelebb összeomlik a játék rendszere!

by **Shukaku** Szer. Május 07 2014, 12:59

Timidus figyelt, és egyre jobban érezte magát a fiú társaságában. Régen megtanulta már, hogy a szavaknak jelentésük van. Igaz nem olyan kifejező az emberi nyelv, mint a sárkányok nyelve, és tele van felesleges kifejezésekkel és szófordulatokkal, de ettől függetlenül a sárkány észrevette. Észrevette azt, hogy a srác azt javasolta, hogy olvassák el a könyveket. Tehát Timidust is beleértette. A sárkány nem gondolta volna, hogy egyáltalán feltételezi róla, hogy tud olvasni. És… amikor először találkoztak, akkor még tényleg nem tudott. Ez hatalmas fejlődés volt Alex részéről, hiszen észrevette a pet lenyűgöző tehetségét. Filmet ugyan még csak egyet látott, és az a viadalos események voltak, de az nagyon nem tetszett neki. Nem volt benne szinkron, csak az eseményeket mutatták. Sokkal jobb lett volna, ha elemzik a történteket, elmondják, hogy mi lett volna a megfelelő taktika, milyen rossz döntések vezettek ennek és ennek a játékosnak a halálához… így viszont csak unalmas, haszontalan akciófilm volt, amiből semmit nem lehetett tanulni azoknak, akik esetleg szerettek volna.
-Nem tudom, Alex. Furán gondolkodsz. Hogyan lehet az, hogy Kayaba senkit nem gyilkol meg… legalább is én még nem találkoztam vele, és a mobokon kívül eddig csak emberek támadtak meg minket. A ti fajtátok. Kayaba nem. És ezt mégis neki rovod fel, azt, hogy itt ilyenné váltak az emberek… amit szintén nem hiszek, mert Shu azt mondta, hogy a kinti világban is volt gyilkolás. Azt viszont, hogy a világ hatására összefogtak, már nem tartod ennek a Kayaba érdemének. Logikátlan vagy.
Timidus megrázta a fejét, és inkább félretette ezt a kérdést későbbre. Valahogy érezte, hogy ez is ilyen logikátlan, inkább érzelmen alapuló emberi érvelés volt, és nem várhatja el a fiútól, hogy meg tudja magyarázni, így inkább nem is feszegette. A bocsánatkérést viszont örömmel vette.
-Rendben. Köszönöm. Elfogadom a bocsánatkérésedet.
A mancsát azonban továbbra sem engedte le, sőt, még egy kicsit fel is emelkedett, hogy a fiú könnyebben észrevehesse ezt az eltanult gesztust. Nagyon örülnie kellene neki, hogy Timidus az ő módszerükkel akar vele kibékülni. A sárkányok által használt kibékülési mód talán nem tetszene annyira neki… erre a gondolatra Timidus újra elvigyorodott…

by **Halász Alex** Csüt. Május 08 2014, 13:47

Megköszönte a bocsánatkérést és ügy lezárva, majd jött az a szöveg, amit Timidus logikusnak vélt, pedig Alex szemében egy csöppet sem volt az. Majdnem fel is húzta magát rajta, aztán eszébe jutott, hogy inkább megosztja a sárkánnyal a hiányzó információkat, hátha belátja a tévedését magától is.
- Két dolgot tennék hozzá, és akkor már mindjárt más lesz a kimenetel. - Felemelte a mutató ujját közben. - Egy. Kayaba ugyanúgy az "én fajtámból való". Egy ember. - Majd kinyitotta hozzá a középső ujját, jelezve, hogy elérkezett a második hozzáfűzendő dolog, amitől "mindjárt másképp fogja látni" a dolgokat a sárkány.
- Nagy arányaiban elmondható az, hogy azok gyilkolnak itt, akik kint is megtennék, és azok tartanak össze, akik kint is megtennék. Vannak ugyan átmenetek, de a játék nem befolyásolta nagyban az embereket..... az emberek egymást igen, .... de ezt kint is megteszik. -
Visszadőlt a székbe. - Végeredményül nem történt semmi, csak a "háttér" változott. Kayabának pedig több a bűne, mint ami jó elmondható róla.
Kezdve azokkal a veszélyes helyekkel, amiket teremtett és csapdákkal, amik miatt jó emberek halnak meg. A mobok, amiket teremtett, gyilkosak.... - Komoly volt. Nem is értette, hogy ezt miért nem látja be a sárkány, de valahol azért tudta az okát. Hiszen Timidus is Kayaba teremtménye. És ez az ördögi benne. Mert Timidus jónak gondolja magát.... és most még... az ő oldalukon is áll. Így pedig nehéz elmagyarázni a petnek, hogy a teremtője egy gyilkos. Ráadásul úgy, hogy úgy valószínűsíthető, hogy Shukaku is szereti Kayabát.

Milyen kár ._.
- Lehet szidni a kinti világot, de ettől ami itt folyik, ezerszer jobb. Itt az ölsz vagy ölnek törvény uralkodik, bárhol ahol fejlődni tudnál, kint nem! - Vagy legalább is szó szerint nem.

by **Shukaku** Csüt. Május 08 2014, 18:32

-Nem tudom, hogy Kayaba ember-e, vagy sem, és azt sem tudom, hogy egyáltalán létezik-e, így nem tudok veled vitázni. De… amit mondasz, az pont az én igazamat támasztja alá.
Halk, szaggatott csipogással kuncogott egy picit. Ezt is régen észrevette már, hogy az emberek gondolkodása és emlékezete is másképpen működik, mint az övék. Ők képesek belekavarodni a mondandójukba, és ezáltal könnyű rajtuk fogást találni. Timidus sohasem követne el ilyen fatális hibát.
-Az előbb azt mondtad, hogy Kayaba tehet arról, hogy itt emberek halnak meg. Most meg azt, hogy aki itt gyilkol, az a kinti világban is gyilkolna. Nem. Még mindig nem vagy logikus.
Picit elgondolkodott, majd lassan ingatni kezdte a fejét.
-Csapdával még csak olyannal találkoztam, amit az emberek állítottak. Ez a világ még sohasem állított nekem csapdát… ha eltekintünk a bokroktól, amiben Utahime néha fent szokott akadni. Vagy… de… egyszer volt egy olyan küldetés, de azt is könnyen megoldottuk, csak gondolkodni kellett. Nem voltunk veszélyben. A mobok pedig…
Ismételten elgondolkodott, mert nem tudta, hogy veszélybe sodorja-e Shukakut ezzel a kijelentésével, de azután úgy döntött, hogy a fiú megérdemli, hogy őszinte legyen vele.
-Shu azt mondta, hogy az állatok kint is megtámadnak, ha behatolsz a territóriumukba. A kis szinteken még rád sem támadnak a mobok, csak ha te támadod meg őket. Azt mégsem kérheted tőlük, hogy nézzék végig ahogy leviszed az életpontjaikat, és ne üssenek vissza…
Lassan felemelkedett a fiúval szemmagasságba, majd orrával megbökte Alex orrát. A harcos láthatóan nem akart vele mancsot rázni, ő meg nem fog érte könyörögni, szóval akkor örüljön a sárkányok által használt gesztusnak.
-Nem tudom, hogy milyen a te állítólagos kinti világod. Shu azt mondta amikor az idézővel beszéltünk, hogy másoknak lehetett jó ott kint. Neki nem volt jó. Nincs okom kételkedni abban amit mond. A törvényed pedig egyszerűen nem igaz. Tévedsz. Tizenhatos szinten járunk, és még senkit nem kellett megölnünk a te fajtádból, de még mobokat sem nagyon. Még a vadászat alatt sem. Shukakunak az a mániája, hogy csak annyi vadat kaphatok el, amennyit meg tudunk enni…

by **Halász Alex** Pént. Május 09 2014, 15:22

~ Tipikusan megint jön a kiakasztós dumájával, ahelyett, hogy megpróbálná össze rakni, amit mondtam. ~
- Chh. Chigau. Ez csak azt jelenti, hogy szerencsések vagytok, mert még nem figyelt fel rátok játékos. Illetve azt, hogy jól ismeritek a környezetet.
Az pedig nehogy már a játékos bűne legyen, hogy egy csapdát nem vett észre! - Villant meg kissé haragosan a szeme erre. Nah persze, minden az ember hibája mi? - Nincs semmiféle logikátlanság a szavaimban, csak te nem ismered még az embereket. Nem mintha én olyan nagyon ismerném, de tőled jobban, az már világos.
Kayaba a potenciális gyilkosokból, akik talán Kint soha nem öltek volna, mert a környezet megfelelő volt nekik, gyilkosokat teremtett, akik olyan tapasztalatokat szereztek, amik megmérgezték az elméjük.
Ez bőven elég arra, hogy elítéljem. - Ökölbe szorult a keze önkénytelenül is. - Rengeteg félén tudunk reagálni a veszélyhelyzetekre, azonban mindenkinél van egy pont ahol már nem bírja tovább. Végső soron mindenki magát védi... és ez csak attól függ, hogy az előéleted milyen volt. Támogatta e azt, hogy segíted e a barátaidat, kedved lelhetted e abban, hogy emberek között voltál és még sok ehhez hasonló.

Van akinél kevés is elég, hogy öljön, van akinél sokkal több, és Kayaba ezt a határt feszegeti.
Az egész világ azt sugallja, hogy nem baj, ha megsebzed a másikat. Ha hasba szúrod, ha fejen vágod, és nem rossz látvány egy szétpixeleződés.... nem ronda valakinek a halála. Szép, szivárvány színű pixeldarabok maradnak utána... és ott van a Viadal is. Ott elvileg mind meghaltunk... - itt nem a sárkányt, hanem a kezét nézte. - ... de mégis itt vagyok. Kayaba pártolja azt ha egymást mészároljuk. Emberek helyett démonokat akar belőlünk... akik egymást kaszabolják... aztán kijelenteni, hogy ez nem az ő műve, mi csináltuk.... - ekkor megvillant a szeme. - Ahogy te is mondtad. -
A Kayaba iránti dühe egyszerre Timidusra irányult. Észre vette ő is, és míg tudta tartóztatni magát, elhallgatott. Ám indulatai világosak lehettek még a sárkány számára is.
Kayaba azt akarhatja, hogy gyilkosokká váljanak. Mindenki, a legnagyobb "szent" is, hogy lássák mennyire alacsonyrendűek az emberek. Megrázta kissé a fejét. Nem, biztosan csak bemagyarázza magának....
Még emlékszik a sárkány furcsa közeledésére. Az egy kedves gesztus volt. Biztosan az. Nem vette észre, hogy mit akar a sárkány. Álmában se gondolta volna, hogy pacsizni vagy kezet fogni akarna, így az orrát megérintő sárkányorr is meghökkentő volt. Azonban nem húzódott el. A szavak azonban, amit hallott felkavarták.
Sokszor érezte úgy hogy ez egy gyilkos játék... és talán csak azért mert frontharcos, de most úgy hiszi. Azonban ha ez a játék nem egy gyilkos játék, akkor a frontharcosoknak nem kéne ennyire eltérően gondolkozniuk mint a háttérben élőknek. Ennek van igazság tartalma.... lennie kell. Sajnos.

by **Shukaku** Pént. Május 09 2014, 15:57

-Szerencse vagy éppen tudás és óvatosság. Nagy különbség. De igazad lehet, ránk csak egyszer figyeltek fel a vörösök. Azóta nem találkoztunk velük. És…
Kissé elhúzza a száját, mert érzi, hogy ebben nem fognak dűlőre jutni.
-De igen. Valahol a te hibád is, ha óvatlanul belesétálsz egy csapdába. De mint mondtam is, a világ által állított csapdák eddig nem tűntek veszélyesnek, csak azok, amiket ti emberek állítotok.
Kissé lehajtja a fejét, és megcsóválja.
-Nem. Valóban nem ismerem. Furák vagytok és logikátlanul gondolkodtok. Nagyon sok idő kell még ahhoz, hogy kiismerjem a viselkedéseteket. Sokkal nehezebb például ellenetek harcolni, mint egy mob, vagy akár egy másik pet ellen, mert képesek vagytok teljesen oda nem illő mozdulatokat is végrehajtani, amik kiszámíthatatlanok.
Itt elvigyorodik, és egy elismerő pillantást vet a fiú felé.
-Ügyesen kovácsoltatok ebből a hátrányotokból előnyt. A potenciális gyilkost pedig nem értem. Véletlenül maximum akkor tudsz ölni, ha valami miatt párbajon kívül kell harcolnod, és elszámítod az ellenfél életpontjait. De az legtöbbször nem a te hibád lesz. Akkor tudsz gyilkolni, ha gyilkolni akarsz. Azért mert más környezetbe kerülök, nem fogom megölni Shut. Akárki kér erre. Ha nektek egy kis lökés elég ahhoz, hogy öljetek… az szomorú… ez is az érzelmek miatt lehet.
Visszagondolva a gyűrűs küldetés eseményeire, vagy akár csak az Elysionnal való párbajra ez lassan egyértelmű vált.
-Képesek vagytok meggondolatlanul, dühből cselekedni. Szerintem ez az egyetlen bajotok. Az elpixeleződés pedig valóban szép. Miért, milyennek kellene lennie? Nem teljesen mindegy, hogy néz ki? Ha valaki fel tudja fogni, hogy az gyilkosság, és el tudja dönteni, hogy akar-e ölni vagy sem, akkor teljesen lényegtelen. Helyettem még Shu sem fog dönteni soha, nemhogy az a Kayaba.
Hosszú csipogással kacag fel, majd egy hirtelen mozdulattal elhúz Alex mellett, és ha nem ijed meg, egyik karmát finoman végighúzza a nyakán, majd landol a hatalmas ablak alatt.
-Látod? Én döntök, hogy akarlak-e bántani, vagy sem. Most viszont szerintem ennyi elég lesz. Köszönöm a megbeszélést, Alex.
Felnéz az ablakra, és úgy dönt, kedveskedik egy kicsit, és megengedi a harcosnak, hogy ő nyissa ki neki. Persze majd később megmutatja, hogy ő is képes rá, de most ha már feldühítette, hadd legyen egy picit büszke magára, hogy valami olyanban is többet tud nála, ami nem az állítólagos kinti világ mesebeszédeiből épül fel.

by **Halász Alex** Kedd Május 20 2014, 22:00

- Tudás, hm, meg óvatosság. Nah igen. -
~ Ez az ami a frontharcosoknak nem adatott meg. ~
Ha jobban belegondol, akkor aki frontharcos nagyjából szétkürtöli, hogy ki ő és mit akar. Kijutni. És mint már azt megtudtuk, főleg szegény Al, vannak akik ezt nem igen szeretnék. Nem csak Shukaku nem szeretnék, meg Timidus, hanem olyan emberek, akik képesek ezért ölni is. Amit elhatározott, ott nincs helye óvatosságnak. Meg kell verekednie Kayaba szörnyeivel a csapdáival, és azzal a ténnyel, hogy ki tudja hányan gondolják úgy, hogy amit tesz nem csak ostobaság, de káros is. Célpont. Most még csak annyira, amennyire a többiek is, de mi lesz ha kitudódik, hogy érzi a fájdalmat?

~ Kayaba no yaro >.< ~
Csak figyelt Timidusra, néhol bólintott, hogy egyetért, néhol elmosolyodott, mint például annál a résznél, mikor a sárkány kifejtette, hogy ügyesen kovácsoltak előnyt az emberek saját hátrányukból. Még szép! Másképp nem élték volna túl és meghalnak még az őskorban. >.> De ezzel nem fogja untatni a sárkányt, nem is nagyon értené. Bólogatni például a "dühből cselekvő embereknél" bólogatott. Ő is ilyen, nem tagadja, és tulajdonképpen az összes ember.
A hirtelen cselekedetre viszont meghökkent... jah, hogy most azt mutatta meg a sari, hogy saját döntései vannak?
- Ahh, wakarimasu x) -
Tudja, most teljesen az uralma alatt tartja a sárkány a tettit, de mi lesz később? Rolling Eyes

A sárkányra nézett, miközben kiengedte, majd nézte ahogy elsuhan. Elbúcsúztak. Csak nézett a messzeségbe. Nem volt rossz beszélgetése ez, sőt! Sokban változtatta meg az elképzelését a petekről, de még a mobokról is Ott volt Nestor is, akinek már nem él az idomárja, mégis segíti Hinarit. Nagyon jó társak, és ezzel együtt még veszélyesebbek, mint azt az elején hitte.
~ Ha az emberek ellen fordulsz, nem fogok habozni. ~

//Köszönöm a játékot, amilyen nehezen egyeztem bele, olyan jót játszottam. ^^ //

by **Cardinal** Pént. Május 23 2014, 17:02

Shukaku: Gyenge Lassító Méreg (-2 gyorsaság, minden találattal, maximum 3 találatig marad a pengén, bossokon nem használható)
Halász Alex: Gyertya Kristály (aktiválása után két körig fényt bocsát ki magából)

by **Anatole Saito** Kedd Aug. 26 2014, 22:09

Anatole Saito írta:Kedves Alex!

Jelenleg - ahogyan bizonyára a térképeden is látod - a szafari déli részét fedezem fel. Minden rendben, Aldo is egész jól bírja még a kiképzést. Kérlek viseld gondját Junnak és Sayanak, úgy tűnik már csak ők maradtak számunkra. A távollétemben te vagy a céh vezére!

Ölel barátod,
Anatole

U.i.: Kérlek tegyél friss virágot Peter nevéhez a Black Ironba...

Halász Alex írta:Üdv.

Anat. Elvittem a virágot.
Fontos kérésem lenne hozzád. Be akarom venni Shut az Artesbe. Timidusostul, problémástul, ahogy van. Ez nagy terhet rakna a céhre, de úgy érzem, hogy ezzel csak a mi céhünk tud megbirkózni.
Nem hagyhatom magára azt a lányt...

Várunk vissza. Az Artes.

U.I.: A céhvezér a távolból is te vagy. Amíg visszajössz, tartom a frontot.

Jöttem, mert jönnöm kellett. Alex levele olyannyira felzaklatott, hogy a vadászat kellős közepén fordultam sarkon és hónom alá kapva a macskát, azon nyomban hazaindultam. Ha válaszlevelet írnék, annak nagyon nem lenne jó vége. Abban reménykedem, hogy a futás kellően le fog szedálni annyira, hogy higgadtabban álljak a fiú elé. Tévedtem... gondolkodás nélkül feltépem a szobája ajtaját, s ha nem lenne immortal object, lehet még a tokból is kiszakítottam volna, hála a bekapcsolva maradt harmadik szintű súlyemelésnek. - Ezt mégis hogy képzelted Alexander? Meg vagy húzatva? - ragadom meg a fiú ingét/pólóját és olyan közelről nézek a szemeibe, hogy szinte összeér az orrunk. Rettentő dühös vagyok, ez maga is láthatja.

A Black Ironból hazafelé menet írta meg a levelet. Sokat gondolkodott rajta, de végül így döntött. valamiért a saját felelősségének tartotta Shukaku sorsát, és ha nem megy az Artessel akkor... de megrázta a fejét, és belépet az ajtón, ami nyitva állt. A szobája ajtaján. Már az új Limenben voltak és ilyetén a szobája teljesen üres. Néhány lefedett bútor féleség volt benne, mint a simsben, arra várva, hogy kibontsák. Anat azonban nem ezzel foglalkozott, hanem az elé kerülő szőkeséggel. - Nem csináltam semmit. - Próbált nyugodt maradni, habár megremegett a hangja elsőre, ennek ellenére azonnal válaszolt, nem törődve, a helyzetével. - Mindenek előtt neked írtam.

- Rengeteg időt, energiát és pénzt feccöltem, sőt feccölTÜNK abba, hogy megteremtsük az ideális új otthont, ami biztonságos. Erre ide akarod hozni magát az ördögöt? Alex, te is tudod, hogy Timidu ellenünk áskálódik! Nem akarok arra ébredni, hogy átvágták álmodban a torkodat! - Hangom sokkal inkább kétségbeesettebb már, mintsem dühös. Aggódok. Nagyon. Nem titkolom.

Még mindig a fiú fogságában egy szenvedő arcot vágva elhúzta a szája szélét. - Te sem gondolhatod ezt komolyan... - Habár pontosan tudta mit érez Anatole, és ő is így érzett.....

- Nem akarom komolyan gondolni, de muszáj. A céhem tagjainak védelme mindennél fontosabb!

Nem felelt. Nem azonnal. Összeszorította a fogát, és Anat kezét fogta meg. - Engedj. - olyan hévvel, hirtelenséggel váltott témát, illetve hangnemet, ami már természetellenes. Parancsolóan beszélt....

Engedek a szorításon, végül csüggedten teljesen eleresztem a fiút. Meg kell értenie, hogy amit tenni akar, az felelőtlenség. Elfordulok tőle és az ablakhoz sétálok. Az elénk táruló erdő látványa némi megnyugtatással kecsegtetett. Megtámaszkodom az ablak alsó keretében és nagyot szippantok a friss levegőbe. behunyt szemmel folytatom. - Te is tudod, hogy a lányt bármikor szívesen fogadom. Az én fejemben is megfordult már a gondolat, hogy magunk közé kellene venni. De sokkal jobban tiszteltem Petert annál, hogy ellene cselekedjek. Viszont Timidus veszélyes és nem akarom, hogy tovább mételyezze sem a lány, sem mások elméjét.

Mozdulatlan nézi, ahogy Anatole az ablak elé lép, majd szavakba önti az érzéseit. Szomorúan ingatja meg a fejét. - Te pedig ugyanúgy tudod, hogy Shu nem válik meg a petjétől. - Ekkor Anat egy puffanásra lehet figyelmes. Alex az egyik élére állított nagy téglatestet lefordította. Párat ügyködött a menüjével és kihámozott belőle egy alacsony üvegasztalt. Majd két alaktalan valamihez sétált oda és két pár gombnyomással két babzsákot varázsolt elő. - Ülj le. Meg kell értened a gondolataimat. Ha azután sem akarod a csatlakozásukat, akkor nem erősködöm. - Ekkor egy újabb, még nagyobb lefedett téglatesthez ért oda és lerántva róla a fehér anyagot, egy hűtőt pillanthatott meg a céhvezér. Kivett egy dobozt és odasétált egy újabb téglatesthez. Láthatóan az lehetett a rezsó... - Kávé jó lesz?

A puffanás hallatán összerezzenek, de épp csak hátra sandítok, hogy minden rendben van-e. Párszor még magamba szívom a természet illatát, majd leroskadok a felkínált helyre. Csak ekkor tudatosul bennem, hogy még mindig rajtam van a Gyémánt mellvért. Miután megválok tőle, már sokkal kényelmesebb a babzsák is. Jó ötlet, egy ilyet nekem is be kell szereznem. - Nem arról van szó, hogy nem akarom a céhben látni. Ha kicsit is figyelsz, akkor ezt magad is tudhatod az iménti szavaimból. És még mindig nem kávézom, de limonádé jöhet. Nem félsz attól, hogy ha idekerül Timidus, akkor a céhtagok sorra be fogják jelenteni, hogy nem akarnak a fronton harcolni és nem akarnak kijutni, inkább itt akarnak maradni? - Hangom kissé vádló, majd igencsak szomorúvá válik. - Nem elég, hogy elvesztettük a fél céhet?

- Oké, azért én kávézom. o.o - Elkészítette a kávét, majd egy újabb, behűtött limonádét öntött egy szép magas pohárkába és Anat elé tette. Eztán leült, belekortyolt a fekete lébe, majd emésztette a hallottakat. - Ez megtörténhet bárhol máshol is. Az Artes tagjai is ugyanolyan könnyen tudnak találkozni Timidussal, mint bárki más... ezen a céhbe lépése nem oszt vagy szoroz, viszont mi lehetünk hatással az idomárjára...

- Folytasd! Úgy sejtem komplett tervvel akarsz előállni. Találkoztál talán vele?

- Igen, tulajdonképpen tőle hallottam Peter halálát. - És ehhez olyan fejet vágott, amiről egyértelműen lerítt, hogy nem igazán esett jól neki. >.> Majd sóhaj. - Igenis meg nem is. tudod, hogy Timidus egy program. Azt vettem észre, hogy megtanítható bizonyos dolgokra, de mint program be van határolva a saját keretei közé. És ez Timidusnál ebben merül ki : "Meg kell mentenem Shukakut, Mindenáron". Több lehetőséget látok a megfékezésére. Először is tudatosítani benne, hogy nem tudja megvédeni az idomárját. Ez lehet a legnehezebb. A másik, hogy az idomárjára gyakorolni olyan hatást, amitől Timidus szervezkedése leáll. Ha már Shunak nem lesz fontos a bent maradás... Shut nem tudjuk elszigetelni a pettől, és ahhoz, hogy elérhessük Timidust, Shut kell megváltoztatni. Ami, azt hiszem amúgy fontosabb... megölhetnénk a petet, de ezzel tönkretennénk a lányt... *korty* Azt akarom mondani, hogy Timidus csak Shu vágyainak megtestesülése

A fiú okos. Sokkal okosabb, mint én. És meglepően higgadt. Irigylem érte. - Rendben. Az érvelésed meggyőző. Adok mindkettőjüknek egy lehetőséget. De van egy feltételem: Ha nem válik be a terved és megbukunk, vagy ha azt tapasztalom, hogy Timidus jelenléte kártékony a céh életében, akkor el fogom távolítani.

Még egy sóhaj, de ezt már láthatóan megkönnyebbülés kísérte. A hangja is visszaváltott "Alexesebbé". - Huhh, jól megijesztettél hallod. Természetesen én sem kérnék attól többet, amit adtál, sőt.... viszont... - Elharapta a szót, nem akart terhet rakni a másik fiúra, de úgy érezte, hogy egyedül van. Aztán mégis elhatározta magát. - Ezt céhesen kell megoldanunk. Tudod. Egyedül tehetetlen lennék. Fel kell készítenünk az érkezésük előtt mindenkit... - A szemében egy valami csillogott nagyon. Úgy figyelte Anatot, hogy az mást se lásson rajta, csak a segítség kérést. Talán nem is tudatosan.

- Megoldjuk... ez a kisebbik gond. - Mélyről jövő sóhaj szakad fel belőlem, s miközben ujjammal a pohár száján körözök, gondterhelt gondolataimat szavakká formálom. Jobbam mondva kérdéssé. - És mi lesz Channal és a Young Justiccal? Az Artes felfalja a kisebb céhet és táncot jár Peter és Hisame sírján?

Felegyenesedett Petert hallván. Dühödt arcot vágva vonta meg a vállát először, majd higgadtságot erőltette a tagjaira. - Nem >.< Nem, de ha hihetek annak a petnek, Shukaku most csalódott a világban. Van egy olyan sejtésem, hogy így se úgy se maradna meg abban a céhben ahol... szóval, ahol cserbenhagyták. xd

- Mit tudsz, amit én nem? Suspect

- Semmi olyat, amit ne vonhatnánk kétségbe, mivel Timidustól származik, azonban mint mondtam, a sárkány meg akarja védeni Shut, és annak elmondása szerint Shukakut Peter nem csak hogy bevette a céhébe, de meg is ígérte neki, hogy magához veszi amint kijutnak.... erre megöli magát... ezek után nem csoda h a lány nem akar maradni, viszont Timidus szerint is céhben kell lennie.... így a sárkány is akarja a csatlakozást...

- Chh! Peter nem lett öngyilkos! Mégis honnan veszik ezt a sületlenséget?

- Nem tudom, nekem így adta elő.... - tárja szét a karjait - Mi történt valójában Peterrel?

- Nem tudom. De azt nem hiszem csak úgy el, hogy Peter öngyilkos lett. Nem is kérdeztél rá, hogy honnan szedi ezt az egészet az a pet? Na és Hisame? Nagy túlerőnek kellett lennie, hogy azt a bivalyerős sárkányt elfogták és mindkettejüket lemészárolták. Máshogy nem lehetett. Bizonyára csellel fogták el őket, túlerővel. Máshogy nem lehetett. - Lassan mantrázásba fogok, vagy bármi másba, csak hogy kizárhassam elmémből annak lehetőségét, hogy Peter valóban öngyilkos lett.

Maga elé meredt. - El voltam foglalva annak a puszta tényével, hogy meghalt. - Vallotta be őszintén. - Túl ködös az egész. Sokkal több információra van szükségünk...

- Igen. Ettől függetlenül nem akarok Chan háta mögött tevékenykedni. Ha már fel leszünk vértezve kellő információval, akkor szépen elé fogunk állni! S ha úgy is alakul, hogy Shu ideköltözik, egy ideig megfigyelés alatt tartjuk mindkettőjüket! És ne kecsegtesd olyan szövegekkel, hogy céhtag lesz, meg hogy magunkhoz vesszük és hogy kint is vigyázni fogunk rá! Ne tegyél felelőtlen kijelentéseket, mert ha nem tudod tartani a szavadat, akkor megette a fene az egészet.

Bólint, helyeslően. - Mindig úgy voltam vele, hogy nem ígérek semmit, mert nem biztos, hogy be tudom tartani. Én is akartam beszélni Channal is, csak előbb veled.

- Akkor hozzá vagy Shuhoz megyünk előbb?

- Shuhoz azért lenne jobb, mert akkor magunk is láthatnánk, hogy mi történik a lánnyal, és nem kéne Timidus tolmácsolására hagyatkoznunk, de utána a lehető leggyorsabban Chanhoz. ...

- Rendben, legyen ahogy akarod. Viszont fenntartom annak is a lehetőségét, hogy Shu megmarad YJ tag. Talán megoldható ez az egész helyzet szakadás nélkül is. Tudom, hogy túlzó gondolat, de még a két céh fúziója is megfordult a fejemben. Viszont mindehhez túl keveset tudunk róluk. Csak egy biztos... elvesztették a vezérük.

Bólint. - Akkor ezután információ szerzésbe kezdünk.

by Ajánlott tartalom