Hogy űzzünk unalmat Bacchussal és Hürremmel?

Pff. Minek törődöm én ezzel a nem is tudom, minek nevezzem féle emberkével? Gyorsan legyőzöm, hisz a jelek szerint én vagyok előnyben, az ép elme az én oldalamon áll. Mikor lenéző módon kifejti véleményét az iskolákról, már tudom, hogy nyertem.
-Lehet, hogy jobb dolgokat tanultál a koszos utcán, de azt nem tudod, hogy is kell tisztességesen bánni egy hölggyel. -ingatom a fejem és visszagondolok egy kicsit Adoniszra, párhuzamot vonok a két férfi közé. Adonisz igazi férfi volt, erős, határozott, mégis tudta, hogyan kell megolvasztani a nőket úgy, hogy azok cseppnyit se veszítsenek saját önérzetükből. Bacchus a tökéletes ellentéte, beképzelt, azt hiszi magáról, hogy ő a legjobb, a legkirályabb, az istencsászár.
Úgy védekezek a hülyesége ellen, ahogy szoktam. Szerepjátékkal. Egy amazon leszek a vadonból, aki megveti a férfiakat és sokkal erősebb, ügyesebb, ravaszabb náluk. Két kézre fogom a penge nyelét és felkészülök a csapására.
A gourd a fegyvere - érdekes választás, annyi szent. Oldalirányba pördülve térek ki előle, de érzem, ahogy egy tenyér csapdossa meg a fenekem. Mit képzel magáról ez a népművészeti cserépedény? Ezt még meg fogja keserülni. Hozzám senki nem érhet a kifejezett engedélyem nélkül, legyen akár pasi, akár csaj. Nem tartom magam valami beképzelt fruskának, de ha egy férfi akar tőlem valamit, azt előbb érdemelje is ki. Adonisz megérdemelte; Bacchus viszont semmit. Fejem fölé emelem a kaszát, mely a mozdulat érzékelésekor felragyog, és pár zavaró pörgetés-forgatás után lecsapok a Leviatán Farokcsapásával az ellenfelemre, figyelve, mi lesz a hatása ezúttal. Nem tudom, mi az a Drunken Rage, de feltételezhetőleg a speciális képessége, és nem tudom, hogy szeretném-e érezni a hatását a saját bőrömön. Ezúttal jól működj, drágám, ha már így kifényesítettelek, rendben?

//Engedéllyel Hürrem is használhat képességet ^^
Halál-kocka esetén 4+2 sebzés,
Korona kocka esetén deaktiválódik a Drunken Rage két körig, és nincs sebzés

Edit: szeret téged a kocka //

The member 'Hürrem' has done the following action : Kockadobás

'2 oldal halál/korona' :

Ahogy kisasszézik Hürrem, a kezem fogásából, és a lezúduló gourd csapás alól, egyszeriben múlik el az a kellemes érzés, ahogy fenekén pihentetem tenyerem és közel magam ütöm meg a gourddal. Egyik sem volt kellemes, de nem is volt, rossz. Éltem már meg ezerszer rosszabbat is, a kínok kínját. Ez pedig nem volt más csak játék, be kell valljam, ilyen jól még nem éreztem magam "trollkodás" közben. Gyerekkoromban ahogy bátyám megmutatta a világát, köztük ezt a ténykedést, igazán megtetszett. Nem mindent értettem, eleinte, hogy miért jó, mégis csak ököllel bármit le lehet rendezni. Azonban a szavakkal és kiforgatásukkal, valamint homlokegyenes ellentét kereséssel, jó móka kiprovokálni egy-két bunyót. Ahogyan, ezt is. Jól éreztem magam, soha jobban és még csak képességem, hatása sem jött. Ez mondjuk nem volt jó, szerettem volna berúgni a piától, de ez van, úgy látszik már abszolút nem használható ez.
- Ez mit sem változtat azon, hogy, az indikátorod ragálya csak humbug. Bizony, akik előbb még itt voltak pasik azokat már elszalasztottad, és hálálkodj csak nyugodtan nekem, ugyanis én tettem ezt a kedvességet érted. Tudod mit, ha már ilyen szépen nézel, este meghálálhatod, többszörösen, és én sem hagylak cserben - feleltem mosolyogva, miközben már szaladt is. Ahogy megindította lassú kaszáját, könnyűszerrel csípőből hárítottam. Bal lábammal egy egyszerű tánclépés közepette szembefordultam vele, majd.. testsúlyom átbillentettem és tökéletesre kidolgozott hasfalam előtt továbbhaladt a 'botosvas'. Ahogyan simogatta és fényezte kaszáját, azt hiszem szép esténk lesz, ebbe képbe belelovalva pár könnyed lépéssel ott termettem előtte és teljes erőből igyekeztem hasba vágni a cserépedény talpával. Ha mozdulatom sikerült és ruganyos testével nem tért ki az ütés elől, akkor a mozdulatsor végén csuklóm alá befogtam a gourdot és tenyeremmel próbáltam enyhítő érintést juttatni a sebre. Tudtam, hogy rettentően fájhat neki így még gyorsan le is gugoltam és egy puszit nyomtam a sérülés helyére. Halkan de a következő szavak hagyták el számat. - Egy puszi, hogy gyorsan begyógyulj, nem érdemled ám meg ezt, te csak gazdid még nem tudja mit akar és a nehezebb utat választotta - mondtam a pocijának.
Ha elvétettem a csapást azzal, egy elcsúszást imitálva, próbáltam combjaihoz közel jutni és az eddig kihagyott 'pantyshot' lehetősséggel éltem. Remélem tovább sikerül bosszantanom, még egy kicsit kell, hogy elveszítse azt a gyönyörű kobakját és... feladja.

Pontjaim:

// Bocsi az itteni késésért, és volna egy olyan kérdésem, most pihenőköröm lett volna, attól még támadás mehet? //

//Én KT-ban általában hasra csapok, hogy Kitartás alapján mikorra fárad ki a karim :DAkkor számolom ki, ha külön kérik ^^//

Gyorsabb nálam, de nem sokkal. Pont ezért csodálkozom el azon, milyen könnyedén kerüli ki a csapásom és mindössze centikkel tér el a pengém elől. Ez bizonyára valami rendszerhiba lehet, mert nem létezik, hogy egy részeges vadbarom ennyire szerencsés legyen.
Még hogy csak humbug. Ő sosem hallgatta a suttogásokat, ahogy találgatták, vajon ki lehetett az áldozatom. Hogy vajon hidegvérrel öltem-e meg. Hogy Valaki más gyilkosságát kenték rám, ami nemrég történt. A nők pusmogását, hogy "látod, minden k... egy mocskos gyilkos is", vagy némely férfi lenéző tekintetét, hogy milyen gonosz vagyok. Sosem tartottam magam makulátlan angyalnak, de mint nőnek, ezek a véletlenül meghallott szavak is képesek fájdalmat okozni.
De Bacchus természetesen ezzel nincs tisztában. Ő csak azt látja,hogy az imént pár izgalamt akaró hülye, köztük ő, a közelembe jött, mert azt hiszi, csak egy Barbie baba vagyok, akivel játszhat egy kicsit.
Aki zöld indikátorral élte le az eddigi egy évet, az sosem fogja megtudni, milyen érzés. Néha elveszteni önmagad.
A srác közelebb ugrál, én pedig kivételesen hagyom. Ha karnyújtásnyira jön felém, az nem probléma, hisz így több esélyem van megtámadnom. Végignézem, ahogy a gourd belém vágódik, de a fájdalomérzet elmarad, ezért is fintorodom el, mikor még van pofája lehajolni és puszit nyomni rá, mindezt olyan vérlázító mondattal fűszerezve, amit nincs is kedvem megismételni.
A kasza a másodperc töredéke alatt már suhan is a nyaka felé, hogy akár azt, akár bármelyik más testrészét elérhessem és megsebezzem. Remélhetőleg önfeláldozó mozdulatom célt ér, és nem csak az én életcsíkom fog ezek után lefogyni egy kissé. Szerencsémre a páncélérték, amit a nappal során magamon tartok, megvédett, ha csak kicsit is.

//HP 14/15, páncél nincs//

// Oké akkor még hagyok egy kis kitartást neki, ez a kör furcsa lesz, ugyanis ütése talált. //

Tudomást sem vett szavaimról, látszólag. Hogy lehet ennyire stabil. Véletlen ölhetett, hogy ne tudnám milyen érzés. Csak odakint ez másképp megy, ott elkaphatnak érte, míg itt nincs veszélyben, csak kinézhetnék. De egy ilyen gyönyörű teremtést sose néznének ki. Férfiak sose.
- Na, nádiposzáta. Te is tudod, hogy mindez álca. Az a piros szín a fejed fölött annyit tesz, hogy belém szerettél, csak nem szív alakú és mindenki láthatja. Gyerünk már, ne kéresd magad - próbáltam még jókedvűen és mosolyogva cukkolni. Ezután kezdtem csak bele támadásomba.
Talált! De nem örültem én ennek, hiszen bántottam egy nőt, eddig még így sose kellett ilyet csinálnom, valami kiveszett belőlem, de csak egy test, ami begyógyul. És a puszit meg is kapta, hogy gyógyuljon, nem akarom ám tönkretenni még. Majd este bár az se tönkre tétel lesz.
Látóteremet, a fehér ruha alól kivirító hasa pár fehér hajtincse és a fekete fehérnemű átütése koronázza. Meg egy kasza csapás a valahol a hátamba és a vállamba. Életerőm meg indult azonnal lefelé. Nem törődve az érzettel, nem fájt szerencsére, de biztosan nem lehet jó látvány, azonban a jelenlegi látvány könnyedén elterelte a figyelmem a sérülésről, és valami furcsa érzet is. Olyan hirtelen tört rám a részegség, hogy az egyben mámorító volt. Szerencsémre jó ideje nem hatott már ez, hogy kilátsszon, ha részeg vagyok. Ahhoz rengeteget kell igyak, hogy ténylegesen leríjon rólam a gerely részeg állapotom. Újdonsült erő járta át testem, és készültem feltápászkodni. Fenekében és derekában megkapaszkodva, teljesen természetesen egyenesedtem fel, a gourd elgurult egy kicsit tőlem jobbra. (a fegyverbónuszt a képesség miatt megkapom)
És azonnal támadtam is nem cicóztam, hisz tudtam hamarosan egybefog folyni a világ és mást nem fogok akarni, csak hogy pihenjek. Lehetőleg az ölében, vagy rajta Hürremen. Hova is üssek, kettejük közé, vagy a négy mellét? Arcát miért bántanám, hisz olyan szép, meg biztosan nem boxolt még. Sokkolná egy ütésem bizonyára. Ahogy előbb még fehérneműje szegélyébe kapaszkodtam meg, most alig egy szemhunyással később már ütöttem is. Nem túl nagy fantáziával, ugyan oda próbáltam ütni, bár ketten voltak, és igyekeztem akkor csapni, amikor hirtelen összeért a két has.
Csapás követően, ruganyosan eldőltem, miközben elengedtem derekát, és a gourd felé kúsztam lassan. Eközepett egy "nyááááh-ha-ha-ha-ha-ha. Hangsort ismételgettem.

3. fázis pontjai:

Hogy az a.... ezt még nagyon-nagyon meg fogod keserülni! Azt fogo kívánni, bár meg se születtél volna, miután elintéztelek!
El fogom érni, hogy kiloggolj ebből a játékból, méghozzá minél előbb.
Arcátlan, pimasz kis hülye. Nem érdekelnek már sem az amazonok, sem a Szűz, én magam, a saját két kezemmel fogom kiverni minden fogát.
Már emelném fel a lábam, hogy a vállánál fogva elrúgjam magamtól a szemetet, de ő erősen belém kapaszkodik és felemelkedik a földről. Hátrahúzom a fejem, hogy alaposan "beleüssem az orrom a dolgába", avagy lefejeljem, de ekkor ismét megcélozza a hasam, ezúttal ököllel, és az életcsíkom újabb pixelekkel válik rövidebbé. Mi a...? Puszta kézzel elméletileg csak egyet kéne sebeznie, nem... többet, mint fegyverrel...
Drunken Rage. Részeg tombolás. Már lejárt a két kör a Leviathán óta, tehát folytatodik a képességének lefolyása. Annak köszönhetően, hogy így felidegesített, elfelejtettem számolni az időt és figyelmen kívül hagytam ezt az apró részletet.
Elmosolyodom. -Nem rossz... -dicsérem meg halkan, bár picit remélem, hogy nem fogja meghallani. Az ilyenek, mint ő, nem érdemlik meg a legkisebb morzsáit sem annak, hogy mások értékeljék őket.
Amint tehetem, hátrébb ugrok, hogy kartávolságon kívül legyek, de a srác úgy dől el, mint a pisai ferde torony. A gourdja felé kezd kúszni, amit elejtett valamikor a közelharc során. Hát, kincsem, akkor ebből nem fogsz enni!
Amilyen gyorsan csak tudok, a gourd felé kezdek szaladni, hogy magamhoz vehessem, akárcsak még régebben Elysion idomártőrét. Ha nincs fegyvere, és a képesség is véget ér, nyert ügyem van. Még a támadást is hanyagolom, hogy minél előbb odaérjek a furcsa szerzeményhez.

//HP 10/15//

A vörös lassan átvált feketébe, ahogy figyelem a részeg állat csigához hasonló vergődését a földön.
Röhögése mint egy őrült macskáé, már ha ezt lehet röhögésnek nevezni. Szerintem puszta szenvedésnek. Így jár az, aki a piával házasodik, sosem lesz újra a régi önmaga.
Érzem, ahogy a lábam nekiütődik valaminek, a kasza nyele kicsusszan a kezemből és *csörr* már fekszik is a gourd mellett. Jómagam pedig az iszákos férfin, lefogott lábakkal, de azt senki ne kérdezze, hogyan, mert nem tudom elképzelni anatómiailag ezt a pozitúrát.
Nézek, látom a szemét, túl közel, nagyon közel, oltárian közel, idegesítően közel. Fokozzam még?
Első kérdésére morgással válaszolok, mint az oroszlán. Nem fogok válaszolni, azt ne is várja el tőlem. Nincs az az Isten, hogy én még egyszer hozzá szóljak. De hangja már nem olyan részeges, mint előtte, mintha józanabb lenne, de mégis van benne valami változás, amitől a hideg végigfut a hátamon.
-Azután néztelek le, hogy előítéleteket kezdtél farigcsálni. -felelem végül morcosan, fél kézzel hajamba túrva. Tévedés, tévedés, tévedések sorozata. Nemszeretem az ilyet, de velejárói az életnek olykor. Bár lehetne néha gondolatot olvasni, mindent sokkal jobban megkönnyítene, és az emberek jobban átgondolnának egyes dolgokat.
Na nézzük. Fekszem, a lábaimon hatalmas súly, mozdulni nem tudok. A kasza és a gourd kartávolságon kívül. Bár azt nem értem, hogy gurulhatnék odébb róla, ha egyszer nyolcvan kilóval tehénkedik a lábamon (), de megteszem, ellenben a kezét nem fogadom el, fel tudok én kelni segítség nélkül is is.
-Bocsánatkérés elfogadva. Egyébként meg, amíg nem kezdtél el előítélekkel dobálózni, nem néztelek le. -felelem szenvtelenül és leporolom magamról a digiport. Mivel a kaszámhoz, szerencséjére nem nyúlt, odalépek és magamhoz veszem a fegyverem. -Na, akkor folytatjuk?

//Bakemonogatari OST \o/ Asszem ezt fogom hallgatni a továbbiakban//

Egész közel volt az arca, lopott csókot ejthetnék rajta, talán kifakadna érte, de legalább tudná szándékom. Szavai némi széllel érkeztek arcomba, ami kellemes volt. És hangja is könnyed. Hihetetlen végig vicceltem vele, és semmi hatás. Tök uncsi ez így.
- Az előítéletek hamiskásak, legalább rájöhettél volna. válaszoltam szemébe mosolyogva. Indikátorod színe ezerszer beszédesebb nálad. Hagytam hogy felvegye fegyverét miután lekászálódott rólam És elfogadta bocsánat kérésem. Erre nem számítottam. Legalább örök haragba lenne. De itt első csatám véget ért, odakint sose kapituláltam, de most fogok, alul múlta elvárásaim minden. Főleg, amit elvártam magamtól. Egy időre visszavonulok a harcoktól itt. Menüm lehívva feladtam a küzdelmet.
- Köszönöm, akkor talán egyszer tisztalappal kezdhetjük. Csak vicceltem. Pá - azzal hátat fordítottam neki, és reméltem elfelejtem a nádiposzátát, fel sem lehet idegesíteni, ez nem poén... Egy ideig még nézhette a hátam majd eltűntem, mint szürke szamár a ködben.

// Köszi a játékot :)Bocsi a rövid postért, Bacchus felhúzta magát és elment xD Rugós bicskája visszarúgott xD//

Pislantás.
Pislantás, pislantás. Meg nem értés, káosz, zavarodottság. Düh.
-Cöh. Gyáva nyuszi... -sutyorgom halkan magamnak, majd felemelem hangom és akként szólok Bacchus háta felé. -Ne aggódj. Nem szégyen ám, megesik másokkal is! -kuncogok. Nem igazán értem, mi ütött a srácba, de legyen az ő dolga. Döntött, én pedig nem fogok hadakozni ellene. Lett egy ingyen győzelmem annak ellenére, hogy vesztésre álltam. Valószínűleg igaz a sejtésem és a fiúcskánál van némi gebasz, csak a szája nagy, más nemigazán, ha meg mégsem, akkor egyéni szociális problémája, hogy mi volt a gondja velem. A kasza visszakerül rendeltetési helyére, hogy ne kelljen végighurcolnom a városon, majd megfordulok és kecses léptekkel indulok az utca forgataga felé.
Mindazok, kik szemtanúi voltak az esetnek, hozzám hasonlóan csodálkozón nézik, mi történhetett. Fél pillantásokkal mérem végig a férfiak és nők forgatagát - Bacchusnak talán igaza van, és piros indikátorom csak a nőkre van taszító hatással. Igaz, én ennek sem örülök, és aki ismer, az tudjam rólam, milyen vagyok. Néha jó érzés, ha nem férfival bújhatok ágyba, hanem egy olyannal, aki szó szerint ismeri a női test minden zegét-zugát. Hisz vannak dolgok, amiket egy férfi sosem fog megérteni bennünk.
Megállok egy pillanatra és vállam fölött vetek egy pillantást a Főtér helyszínére. Bacchus sehol sincs, csak sok-sok kis zöld indikátor, köztük valahol talán az övé is.
-...
Ajkamra halvány mosoly ül ki.
-Ha majd piros leszel, drágám... tárt karokkal várlak vissza. -suttogom magam elé, s talán egy kósza szél elviszi hozzá az üzenetet. Ha majd piros lesz, már ha beváltja ígéretét, talán rájön valamire. Olyasmire, amire csak én és pár társam jöttünk rá... s a végén még talán kollégák is lehetünk.

//Myuu :(Pedig már megvertem Hürremet a fejemben, hogy csituljon :PMajd legközelebb, legfeljebb ismerkedőst játszunk előbb, az mindig bevált //