Sword Art Online Fórum Szerepjáték
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

[Küldetés] Pokol játék

4 posters

Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Kirigaya Suguha Szomb. Júl. 13 2013, 15:21

Résztvevők:
Kazuma, Thunder, Tachibana Makoto
Határidő: Egyenlőre nincs, aztán majd meglátjuk, milyen ütemben tudunk haladni.Smile
Ui.: A játékban én is részt veszek.Razz

Egy napon, amikor éppen bőséges vacsorámat készültem elfogyasztani, hirtelen valami csipogni kezdett. Annyira, de annyira nagy meglepetésként ért az egész, hogy kis híján felugrottam, feldöntve az asztalt. Végül mégis tudtam uralkodni indulataimon, így ülve maradtam.. Kissé félve nyitottam meg a villogó ablakocskát. Még sosem kaptam üzenetet senkitől, ezért is ért nagy meglepetésként. Igazából nem is volt olyan, aki küldhetett volna nekem, nem szeretem az idegeneket, éppen ezért senkivel, de senkivel nem beszélek soha.


Ismeretlen írta:Játszunk egy picit! Benne vagy?
7. szint, várkastély, éjfél.
Jó muri lesz, meglátod! Very Happy


A feladót nem jelzi, viszont a válaszüzenet nincs letiltva. Úgy tűnik, hogy az a valaki, aki az üzenetet küldte, azt akarta, hogy tudjak vele kommunikálni. Milyen érdekes.. Elmenjek? Megnézzem? Úgysincs jobb dolgom. Holnapig még eldöntöm..

Mindannyian megkapjátok az üzenetet, nálatok is ugyanaz a helyzet. Nincs feladó, viszont válaszolhattok rá, ha akartok.

Hideg éjszaka volt. Szorosan összehúztam magamon a köpenyem, amint feltámadt a szél, és süvítve lebegett tova a tájon. Magam előtt tartva a gyertyakristályt lépkedtem a megadott helyszín felé. Nagyon sötét volt, még a Hold jelentéktelen fényét is eltakarta egy komor, vastag felhő.
Megpillantottam a jelzett kastélyt, rögtön a teleportálás után. Emlékeim szerint eddig határozottan egy egyszerű mező volt csak a szinten, semmi több. Most viszont ott magasodott a tornyos épület. Határozott léptekkel indultam meg felé. A betonsétány két oldalán kopasz cserjék sorakoztak, a meglehetősen nagy épület mögött pedig sejteni lehetett a parkot. A fák megcsavarodott, girbegurba ágai rémítően nyújtózkodtak az ég felé. Az ajtóhoz egy csúszós lépcsősor vezetett fel.. Közelebbről sokkalta rémisztőbb volt a hatalmas, fölém tornyosuló építmény, ám nem ez volt akkor a lényeg. Az ajtó előtt egy sötét hajú, sötétbe öltözött lány állt. Csak hófehér bőre választotta el attól, hogy teljesen beleolvadjon az éjszakába. Úgy tűnt, épp azon gondolkozik, belépjen-e. Én nem tétováztam, már régen eldöntöttem, mit teszek. Mit sem törődve a lánnyal, csendesen közvetlenül az ajtóhoz léptem. Megfordult a fejemben, hogy a Belphegort (démon nagyúr) ábrázoló kopogtató után nyúljak, de aztán rájöttem, hogy értelmetlen lenne, így sietősen belöktem a vastag faajtót, mely nyikorogva tárulkozott ki. Odabenn halk hangok ütötték meg füleimet. A lassan sustorgó, temetői széljárást idéző hangok, meg az időnként felcsendülő halk harang mintha közvetlenül a szívemen visszhangzott volna. Félszemmel láttam, amint a lány is belép mögöttem.
Hatalmas előtérben találtuk magunkat. Szemben félkörívbe csavarodó, márványkorlátos lépcső vezetett az emeletre. Az oszlopok tetején apró, kitekeredett testű démonok szobrai álltak. A falakat hatalmas festmények borították. Kriptában bulizó vámpírok, kerékbetörést egymással játszó boszorkányok, életre kelt, templomok tetejéről bőrszárnyon elsuhanó vízköpő szörnyek alakjait ábrázolták.  Jobbra boltíves átjáró, mindkét oldalán életnagyságú troll szobrokkal. Az átjárón túl hatalmas ebédlő és konyha terjedt szerte, kertre néző, üvegezett ajtókkal. Az ilyeneket hívják franciaablakoknak, azt hiszem. A hosszú asztalt, amin öt, egyenként három-három karral nyújtózkodó gyertyatartó pislogtatta fényét, rogyásig telepakolták kajákkal. Ezüst tálcákon hevertek a lazacos, kagylós, szalámis, uborkás, meg még ki tudja, milyenes szendvicsek.
Balra szintén boltíves ajtó ütött rést a villa falába. Üvegezett szárnyait szélesre kitárták. Odabenn székek sorakoztak, körülöttük vörös gyertyák küzdöttek a sötéttel. Nem lehetett pontosabban látni, hogy mit is rejteget a szoba hátulsó része.
Adott volt egy nagy kastély, sok-sok szoba, és nem tudni, mi is lesz itt a feladat.
Rajtam, és a lányon kívül még volt ott úgy tíz alak. Nem tudtam pontosan megszámolni őket, de nagyjából tucatnyian lehettünk. Mindannyian magukba merülve próbálták felfedezni a helyet, fiúk és lányok, Néhányan szóba is elegyedtek, de amint hozzám akartak közelíteni, egy rosszalló morgással elüldöztem őket. Mint már mondtam, nem vagyok oda a társaságért.
Ránéztem az órámra, hamarosan éjfél. Visszaszámoltam, ahogy a másodpercmutató lassan, és ütemesen mozgott. Három, kettő, egy.. Megkondultak a harangok, és kaptam megint egy üzenetet, megint nincs feladó. Abban a pillanatban az ajtók, és ablakok becsukódtak, apró kattanás jelezte, hogy bezárultak.


Ismeretlen írta:Köszöntelek benneteket! Örülök, hogy eljöttetek játszani!Very Happy Közöttetek vagyok, de mégsem. A feladat egyszerű, keressetek meg, mert csak nálam van kulcs, amivel kijuthattok. Persze van egy másik feladat is.. Éjétek túl! Sajnos csak egy ember juthat ki élve, a többit várja a túlvilági megnyugvás.Smile Hát nem remek?

_________________
Börtönszörny specialista Cool
Kirigaya Suguha
Kirigaya Suguha
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 625
Join date : 2013. May. 18.

Karakterlap
Szint: 1
Indikátor: Sárga
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Tachibana Makoto Szomb. Júl. 13 2013, 16:30

7. szint, várkastély, éjfél. Ez állt az üzenetben és ím, a 7. szinten voltam egy késő esti sétán, a távolban pedig már látszottak a baljósan magasodó tornyok. Játékra invitáltak, de nem olyanra, amilyeneket Szophieval lehet játszani. A gyerekes nyelven megfogalmazott levél nagy eséllyel takart különleges izgalmakat rejtő játékot, melyben egy alkalommal már volt alkalmam részt venni, csupán nem önként sétálva bele a csapdába. Feltétlenül érdekelt, mi fog rám várni, így kétség sem férhetett hozzá, hogy válaszolok az üzenetre egy megjelenés formájában. Magabiztos voltam, megvoltak a képességeim és a stratégiáim ahhoz, hogy vegyem az akadályokat, melyek várhatnak rám.
Köpenyemet összébb húztam magamon, és gyorsítottam a lépteimen. Megtehettem, hiszen a Hold gyér fénye számomra nem volt akadály a mozgásban, a sötétben is viszonylag jól láttam. Ha nem is tisztán, annyira elég volt a jártasságom, hogy ne kelljen botladoznom. Hamarosan megérkeztem a kastélyhoz tartozó területre, innen már minden részlet arra törekedett, hogy baljós, kellemetlen érzést keltsen bennem. Mindenfelé kényelmetlenséget keltő jelképek vártak a csupasz fától kezdve a balesetveszélyes lépcsőn át a rémítő kopogtatón keresztül a benti szobrokig, festményekig és a hátborzongató harangjátékig. Nyomasztó, nyugtalanító... lett volna, ha nem tudnám, mit akar elérni a játékmester. Persze cseppet sem hibáztattam, ez a legtöbb embernél hat, és kétségtelenül rontana a hangulaton, ha mindenfelé világos színek, vidám dallamok és szépséges tájakat ábrázoló festmények várnának. Ugyanakkor innentől kezdve teljesen egyértelművé vált, mire is iratkoztam fel: arra, amire számítottam.
- Nahát... úgy látszik sokan vannak játékos kedvükben :] - szólaltam meg, inkább magamnak címezve a megjegyzést, semmint bárki másnak. Csupán az volt a kérdés, hogy vajon hányan tudják, mire számítsanak. Kételkedtem benne, hogy ne lennének naiv, mit sem sejtő résztvevők. Szétnéztem, egyenként végigpillantva az ide tévedő, szerencséjüket kísértő idegeneken, ám tudomásul kellett vennem, hogy ismerős is van köztük. Kár, nagyon kár, nem játszhatok így olyan szerepet, amilyet csak akarok.
- Hé te! Tudod, miért vagyunk itt pontosan? - szólítottam meg egy srácot (Thunder). Ismerős volt, biztos voltam benne, hogy találkoztunk már korábban, bár a nyakamat nem tettem volna rá, hogy hol. Kazuma-kunt egyelőre kerültem, noha felfigyeltem rá, hogy már ő is észrevett engem. Az óra nemsokára viszont éjfélt ütött, és miközben becsapódott mindent nyílászáró, megkaptuk a játékszabályokat. Csupán egy pillantást vetettem rájuk, sztenderd túlélő játék, ahol a kijutást jelentő kulcs tulajdonosa az aktuális főellenség. Mondhatni semmi különös, hasonlóra számítottam :] Jobban érdekelt a többi népség reakciója, ugyanis számomra is kívánatos felállást kellett teremtenem. Ennek az első hozzávalója egy ijedt, rémült lány volt, akiben bizalmat kelthetek magam felé. Elengedhetetlen volt a szövetséges, akit drótokon rángathatok és később, a végjátékban elárulhatok. Így hát újra körbetekintettem, tanulmányozva, kit hogyan érintett a bejelentés. Senki sorsa nem foglalkoztatott, bár bevallom, volt bennem némi félsz: csak Szophie ne legyen a játékosok között, ez volt az egyetlen kívánságom...
Tachibana Makoto
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1809
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 30
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 43
Indikátor: Vörös
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Kazuma Szer. Júl. 17 2013, 11:04

– Pff. - bezártam az üzenetet. Ezzel lezártnak is tekintettem a dolgot. Indultam volna tovább, de aztán eszembe jutott még valami és újra megnyitottam az üzenetet. Törlés. Így legalább a helyet sem foglalja már fölöslegesen. Elég jól megvagyok én ezen a mezőn. A francnak se hiányzik ide egy kastély. Visszatértem a mobok levadászásához. Unalmas de legalább szerzek vele némi expet. Azonban már nem tudtam sokáig folytatni, ugyanis kezdett sötétedni. A vacsorám két szendvicsből állt, amit egy nagyobb kövön ücsörögve meg is ettem. Aztán jött a Parazita. Elővettem egy kardot az inventorymból. Nagy szerencsém volt hogy meg tudtam venni ezeket. Egy csomót szereztem belőle eléggé olcsón így legalább ezzel nem lesz gondom egy darabig. Míg végzett én azon gondolkoztam, hogy milyen keveset is tudok róla. Igazából még azt sem tudom mi lesz, ha egy napig nem kap semmit. El tud esetleg pusztulni valahogy? Néztem, ahogy a kard lassan eltűnik a kezemben.
– Nincs valami hozzáfűzni valód? - enyhe bizsergést éreztem.
– Ebből én nem sokat értek. - ráztam meg kicsit csalódottan a fejem. Vajon mikor kezd el jobban kommunikálni velem? Tudom én hogy ennél többre is képes.
Hűvös szél borzolta fel a hajamat és én úgy döntöttem ideje menni. Nem voltam még fáradt. Eléggé laza nap volt a mai de nem volt most kedvem éjszaka a mezőn botorkálni. Elővettem a kis kristályt hogy az első szintre teleportáljak, de a felhők egy pillanatra elsiklottak a hold elől és egy nagy árnyék jelent meg a távolban. Egy város?
Leengedtem a kristályt és elindultam felé. Tudtommal ez a szint csak egy nagy monoton mező. Valami mégis van ott és nem is kicsi. Ezt még megnézem magamnak. Közelebb érve azonban rájöttem mit is látok. Egy kastély körvonalai bontakoztak ki előttem és eszembe jutott a korábbi üzenet. Megtorpantam a kristállyal a kezemben. Tétováztam. Egy részem szívesen kimondta volna a „főváros” nevét viszont a kíváncsiságom is erős volt. Erős a gyanúm hogy ez a bizonyos „játék” több lesz egy egyszerű játéknál de, épp ez teszi vonzóvá. Ha igazam van akkor a jutalom se lesz kicsi. Arról nem is beszélve, hogy a legerősebb játékosok közé tartozom. Nem fogok veszíteni.

Belépve úgy egy tucat másik játékossal találtam szembe magam. Furcsán emlékeztetett az előtér egy másik helyre bár az kicsit barátságosabb volt. Ennek ellenére sosem láttam még ilyen rövid idő alatt ennyi halált. Még most is kiráz a hideg, ha visszagondolok rá. Főleg ha belegondolok, hogy Szophie miatt képes voltam magamat is veszélybe sodorni. Ott tényleg csak egy hajszálon múlott minden. Most viszont csak én viselek maszkot, és ura vagyok a mozdulataimnak. Talán hülyeség volt ahhoz a naphoz hasonlítani.
Hirtelen egy arc siklott át a látóterem szélén és majdnem sikerült is figyelmen kívül hagyni de rájöttem, hogy nem egy ismeretlennel van dolgom. Egyáltalán nem keltett bennem kellemes érzéseket a viszontlátás. Egyelőre azonban nem tettem semmit. Csak vártam miközben azon morfondíroztam, hogy ez mennyiben fogja megváltoztatni a játékszabályokat. Viszont be kell vallanom, hogy minden negatív érzésem ellenére kezd kíváncsivá tenni. Egyszerűen nem tudtam még kiismerni. Senkihez sem hasonlít, akivel eddig találkoztam. Egyszerre bosszantó és érdekes.
Megszólaltak a harangok és be lettünk zárva. A következő pillanatban, pedig már egy üzenetet olvasgattam. „Hát nem remek?” Talán meg kellett volna lepődnöm, de ha Tachit nem is, azért a játékot már alaposan kiismertem. Szinte már vártam hogy valami hasonló fog történni. Azért annak jobban örülnék, ha ő nem lenne itt de, ezt a helyzetet is meg fogom oldani, mint mindig. A szememmel megkerestem a vörös indikátorost. Mostmár csak egy terv kell.
Kazuma
Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 918
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 29
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Indikátor: Vörös
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Thunder Pént. Júl. 19 2013, 23:15

Átlagos napként indult a mai is ahogy az össze amióta a játék rabja lettem, ahogy több ezer ember rajtam kívül. A meleg nap sugarakra ébredtem fel ahogy az ablakon át megvilágította orcámat, majd hunyorítva fordultam volna oldalamra. Fordultam volna biza mivel leestem a pihe puha ágyamból és jól bevertem mindenemet. ~ Nah ez a nap már jól indul ~ mondtam magamban majd ruhámat eligazítottam miután felkeltem a földről és nekiálltam a reggeli torna gyakorlataimnak. Amint ezzel végeztem elmentem letusolni majd felöltöttem magamra a szebb ruhámat és nekivágtam a mai napnak. Felkerestem hát egy fogadót ahol bőségesen megreggeliztem és még ebédre és vacsorára valót is elcsomagoltattam magamnak. Amint kiléptem a fogadóból felvillant előttem egy ikon. Egy ikon mely azt jelenti, hogy valaki egy üzenetet küldött nekem. Gyorsan megnyitottam, hiszen nem tudhatom ki küldte mi célból és ennek a legkönnyebb és legegyszerűbb módja az ha megnyitom és elolvasom annak tartalmát, még ha az rossz hír is lenne vagy netalán valami olyan információt rejt mely rossz számomra mint egy vírus.


Ismeretlen írta:Játszunk egy picit! Benne vagy?
7. szint, várkastély, éjfél.
Jó muri lesz, meglátod!


Hogy olvastam a levelet észrevettem, hogy ismeretlen személy küldte, de a válasz lehetősége adott, azonban ezzel nem kívántam élni. ~ Vajon milyen játékra gondolhatott a feladó? Csak nem egy kincs játék lenne, hogy keressünk meg valami fontosat a kastélyban? Vagy netalán egy túlélő játék lenne? ~ tettem fel a kérdést magamnak amikor a fejemben meghallottam a másik “énem” hangját. ~ Szerintem egy próbát megér még ha egy csapda is lenne ~ szólalt meg a másik énem. ~ Rendben .. legyen ... Ha igazam lenne hogy kincs keresős játék vagy túlélős akkor meglehetősen nagy hátránnyal indulok a többiekkel szemben. ~ azzal elindultam a főtérre ahol egy nagy fa alá letelepedve átnéztem a felszereléseimet és felkészültem a továbbiakra. Gondolkodóba estem vajon tényleg el kellene e mennem erre az úgynevezett “játékra”. ~ Egyszerűen fogalmam sincs mit kellene tennem … nem tudom, hogy mi ez a játék melyre meghívtak, de valahogy rossz előérzetem támadt ~ mondtam magamban majd átnéztem a felszereléseimet. Szerencsémre viszonylag tűrhető cuccaim vannak de még így se a legjobbak mióta tudomást szereztem a “T2”-es itemek létezéséről.
~ Úgy fest szinte minden megvan amire szükségem lehet ~ mondtam magamban majd a fának dőlve a füvön ülve vártam a megfelelő időt, közben elfogyasztottam a korábban elcsomagolt ebédemet. Amikor elérkezettnek láttam az időt felkeltem és a főtéren lévő teleport kapuval elutaztam a 7. szintre amit a levél megemlített és elkezdtem felkeresni a kastélyt ami szintén a levélben szerepelt. Ami ott fogadott váratlanul ért és ekkor ugrott be valami. Eddigi információim alapján itt az egész szinten mezőnek kellene lennie de most magam előtt láttam egy hatalmas kastélyt. Kicsit hát borzongató ahogy fest, de hát ha ide szólt a meghívás akkor nincs mit tenni. Megragadtam a kopogtatót és bekopogtam, majd rejtélyes módon kinyílt az ajtó, de nem volt ott senki aki ajtót nyitott volna. A kastély külseje alapján a belseje is kicsit ijesztően festett. Szépen lassan összeszedtem magam majd beléptem és körbetekingettem. A hold fény mely bevilágított az előteret kicsit félelmetes volt ebben az esti időben. ~ Sajnos nincs látásom így még szerencse, hogy ez a kis fény beszűrődik mivel nem tudnék tájékozódni rendesen idebenn. ~ Ahogy körbe néztem gyorsan még inkább elfogott a félelem, de vettem magamon némi bátorságot és átléptem a küszöböt melyre az ajtó becsukódott mögöttem. ~ Nah ez de jóó … ezt nem lesz így jóó ~ mondtam magamban. Ahogy átléptem a küszöböt mintha egy jég verembe léptem be. Menümet hamar felcsaptam és felszereltem a köpenyemet mely talán egy kis melegséget nyújthat. Miközben a menüt babrálva sétáltam előre betévedtem a konyhába. Igazi terülj-terülj asztalkám fogadott, de amint betoppantam észrevettem más játékosokat . Nem voltunk még sokan csak páran, de később már egész kis létszám kerekedett. Hirtelen csak arra lettem figyelmes, hogy egyikük hozzám szólt.
- Hé te! Tudod, miért vagyunk itt pontosan? - szólalt hozzám az idegen. ~ Mintha már láttam volna valahol csak nem jut eszembe hol láthattam már őt ~ gondoltam magamban majd próbáltam valami ésszerű választ adni neki. - Elképzelésem van, de, hogy igazak e azok majd később kiderülnek ha az óra éjfélt üt, ha már az az időpont szerepelt az üzenetben melyet kaptam - mondtam neki majd szépen lassan kihúztam egy széket, hogy leüljek. Ahogy helyet foglaltam nemoskkal azután megtörtént amire számítani lehetett. Minden be és kijárati lehetőség bezárult előttünk s a ház rabjai lettünk, de ekkor jött egy újabb üzenet. Gyorsan megnyitottam ahogy sokan mások és áttekintettem a szöveget melyet tartalmazott.


Ismerelten írta:Köszöntelek benneteket! Örülök, hogy eljöttetek játszani! Közöttetek vagyok, de mégsem. A feladat egyszerű, keressetek meg, mert csak nálam van kulcs, amivel kijuthattok. Persze van egy másik feladat is.. Éljétek túl! Sajnos csak egy ember juthat ki élve, a többit várja a túlvilági megnyugvás. Hát nem remek?


Ahogy át olvastam az üzenet lehajtottam a fejemet. ~ Lám-lám … valami hasonlóra gondoltam a fa alatt nem is olyan rég ~ mondtam magamban miközben elcsendesülve próbáltam felemészteni az eddig látottakat és történteket.

_________________
Próbálkozás, kudarc, próbálkozás, kudarc... az egyetlen igazi kudarc, ha többé nem próbálkozol.

Képességek:




[Küldetés] Pokol játék Thundergf

Színeim:Dimgray(Szövegszín), Crema(Beszédszín), Cyan(Gondolatok), Red(Vámpír)
Thunder
Thunder
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 489
Join date : 2012. Nov. 11.
Age : 30

Karakterlap
Szint: 17
Indikátor: Zöld
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Kirigaya Suguha Hétf. Júl. 22 2013, 14:21

Résztvevők:
Kazuma, Thunder, Tachibana Makoto

Megütköztem a levél tartalmán. Csak egy valaki..? Meredten bámultam a szöveget, és akaratlanul is megfordult a fejemben, hogy mindenkit meg kell ölnöm. Nem szerettem volna, egészen eddig nem tettem ilyet. De nekem van családom, ki kel jutnom. Nem a semmiért harcoltam ezidáig. De a lelkiismeretem vajon kibírja-e azt?Mihez kezdjek? Tétován körbenéztem, hogy a többiek reakcióját is le tudjam szűrni. Furcsa, és egymástól nagyon különböző emberek voltak ott. A kislány, aki velem jött be felszisszent, és bizalmatlanul figyelt mindenkit. Az egyik férfi egyszerűen felnevetett. Egy nő kétségbeesetten rogyott a földre, miközben könnyei potyogtak. A többiek még rágódtak rajta, sokan végigpillantottak a többieken. Talán ők is a reakciókra voltak kíváncsiak, talán már az ellenfelek erősségét méregették. Viszont még senki nem rántott fegyvert, mindenki kivárt. Az egyik magas, köpcös férfi végül szólásra nyitotta a száját. Odakaptam a fejem, mint ahogy többen is tették.
- Én úgy gondolom, hogy akár mindannyian is kijuthatunk. Adott egy ismeretlen, akinél van egy kulcs, és csak egy embernek adja azt oda, az egyetlennek, aki túléli. Viszont mi van akkor, hogyha mi közösen megöljük őt, és mind kijutunk? Teljesen logikus, hogy egy tucat ember, akik legalább hetes szintűek képesek legyenek megölni egyet. Legalábbis jó esély van rá. - köhintett egyet, majd körbenézett a társaságon, véleményt várva. Én csak biztatóan rámosolyogtam, bár továbbra sem mentem közelebb. Lehet, hogy ez csak álca, és pont megakar ölni, illetve valószínűleg nem ennyiből fog állni a játék, hanem lesznek csapdák is, amihez szükség van segítőkre. Nem bízhatok senkiben. Bár ők sem bízhatnak bennem..
- Szerintem nézzünk körül, hogy megismerjük a terepet. - hozta fel az ötletet bizonytalanul egy nő.
- És próbáljuk megismerni a további játékszabályokat. - tette hozzá egy kisfiús kinézetű harcos.
- Talán menjünk fel az emeletre. - ajánlottam fel az ötletet, persze megvárva, hogy mások induljanak előre.

_________________
Börtönszörny specialista Cool
Kirigaya Suguha
Kirigaya Suguha
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 625
Join date : 2013. May. 18.

Karakterlap
Szint: 1
Indikátor: Sárga
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Tachibana Makoto Szer. Júl. 24 2013, 22:21

Túl bizalmatlanul figyel. Túlságosan rémült, inkább támadna, mintsem kooperálna. Túl nyugodt, még nem fogta fel. Számba vettem a lehetőségeket, ahogy körbepillantottam és valahogy egyik opció sem tetszett. Minden jelöltemet ki tudtam zárni valamilyen indokkal, az ideális Violám ezúttal nem ugrott a nyakamba. Viszont megnyugvással vettem tudomásul, hogy nem fog semmilyen érzelmi súly lehúzni, legalábbis nem láttam a játékosok között egyetlen Csillagomat. Viszont a megfelelő alapanyag nélkül valószínűleg más felfogásban kell játszanom ezúttal. A falnak dőlve vettem számba a lehetőségeimet, keresztbe tett karral leskelődve a lassan felocsúdó játékosok után.
- Sok sikert, őszintén drukkolok - szóltam oda a köpcösnek cinikusan, ostoba és naiv ötlete egy tyúklépéssel sem vitt minket közelebb a megoldáshoz. Akárkinél van a kulcs, nem lesz egyszerű megtalálni, és mivel ő ismeri egyedül a terepet, igen könnyen belecsalhat minket a csapdákba, vagy kelthet közöttünk ellentéteket, amivel eléri a célját. A cél pedig az, hogy egyetlen egy maradjon állva. Ezúttal reakciók helyett akciókra volt szükségem, és gyorsan kellett cselekednem. Ellöktem magam a faltól és megközelítettem az ezüstös hajú fiút, akivel már váltottam pár szót.
- Nem bízhatsz meg senkiben, még bennem sem. De ha csapatot alakítunk, több esélyünk van a túlélésre. Ha egyetértesz, kövess - vetettem oda foghegyről, majd azonnal tovább is léptem és Kazuma felé vettem az irányt. Már emlékeztem, hol láttam a fiút, és a két viselkedésmintát összevetve egy visszahúzódó, könnyen befolyásolható jellemre következtettem belőlük, ami ideális volt számomra. Kazuma-kunt pedig már ismertem, tudtam mire számíthattam tőle. Ez a tudás felbecsülhetetlen értéket képviselt a jelen helyzetben.
- Ohisashiburi, Kazuma-kun :] Te is úgy gondolod, hogy jobb lenne rövid pórázon tartanunk egymást? - tettem a kezemet a fiú vállára, és egy hosszú pillanatig rámeredtem, hogy felfogja, mit is szeretnék tőle kérni. Úgy véltem, számára is haszonnal járhat, ha nem járunk külön utakat, hiszen ő is tudta, mire számíthat tőlem. Márpedig ha közel van hozzám, akkor sokkal nehezebb lenne őt meglepnem, kisebb a veszély és a rizikó az szempontjából is, nemcsak az enyémből. Újfent körbenéztem, és végül a tekintetem egy rövid hajú, felettébb bájos hölgyeményen akadt meg. Kellően nyugodtnak tűnt, de a tartás óvatosságot is sugallt.
- Jobban teszed, ha az ötleteidet nem teszed közzé hangosan - léptem oda hozzá - Könnyű áldozattá válni, ha tudják a következő lépésed. Ha túl kívánod élni, be kell tartanod pár szabályt. Ne bízz senkiben, maradj kiszámíthatatlan és sose maradj egyedül. Szívesen lennék a társaságod, a nevem Tachi :] - mutatkoztam be, és a lány kacsójára finom kézcsókot nyomtam. Innentől kezdve már csupán az volt a kérdés, hogy összeáll-e a csapatom, vagy sem? A manipulálható ismeretlen, a legnagyobb fenyegetést jelentő alak és az elmaradhatatlan hölgytársaság. Ők hárman voltak az összetevői annak, hogy eljussak a végjátékba, mondhatni recept a sikerhez. Legalábbis jelen körülmények között.
Tachibana Makoto
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1809
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 30
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 43
Indikátor: Vörös
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Kazuma Szer. Júl. 31 2013, 13:47

Bezártam az üzenetet és csak vártam. Figyeltem a többi játékost és közben megpróbáltam kiszűrni a veszélyesebbeket. Zsebre tett kézzel hallgattam az ötletelésüket. Egyelőre nem fognak egymás torkának ugrani bár nem hiszem, hogy ez a helyzet még túl sokáig így maradna. Egyenként a legtöbbjük valószínűleg nem lenne ellenfél, viszont ha összeállnak csapatba, az nem épp az én esélyeimet növeli. A hallgatózásom már jelzett is. Félig abba az irányba fordítottam a fejem amerre Tachi tevékenykedett. Épp egy társat toborzott magának. Már-már elmosolyodtam a kis beszéd hallatán. Tudja, hogyan kell hatni az emberekre és azt is, hogy hogyan szúrja hátba őket. A csapatmunka nem erősségem de úgy néz ki, muszáj lesz nekem is hozzálátnom, hogy találjak pár embert magamnak. Elfordultam tőlük hogy ismét felmérjem a társaságot, de rögtön vissza is fordultam a lovag felé. Egyenesen felém tartott. A szemeimmel végigkövettem az útját, amíg odaért hozzám. Ahogy a vállamra tette a kezét vigyáznom kellett, hogy ne tegyek semmi hirtelen mozdulatot, de kibírtam. Belenéztem a sunyi szempárba.
– Semmi pénzért nem tévesztenélek szem elől. - válaszoltam neki gondolkozás nélkül. Egyértelműen ez volt a legjobb lehetőség. Még nem sikerült kiismernem annyira, mint szeretném de, már tudtam mire számíthatok tőle. Addig, míg úgy gondolja hasznot húzhat belőlem, nem lesz probléma. Úgy gondolom együtt sokkal nagyobb esélyünk lesz eljutni a végjátékba. Rövidtávon legalábbis mindenképp megéri. Messzebbre pedig még úgysem érdemes tervezni. Egyelőre túl sok a változó. Kicsit lemaradva követtem egy lány felé. Remélem, nem tervez túl sok embert beszervezni. Futott át a rajtam a gondolat. A csapat hiánya veszélyes de egy túl nagy csapat legalább annyira hátrányos tud lenni. Csak félig figyeltem oda az újabb beszédére inkább a többi játékos felé tereltem a hallgatózásomat. Nem elhanyagolható kérdés hogy ők mire jutnak egymás között.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
[Küldetés] Pokol játék Tumblr_m3w64cxZZc1qh97ajo1_500
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."
Kazuma
Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 918
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 29
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Indikátor: Vörös
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Thunder Csüt. Aug. 01 2013, 00:24

Lehajtott fejjel búslakodva tekintettem végig még egyszer az üzeneten. ~ Elméletileg csak egyetlen egy játékos juthat ki innen élve, de most ez az élve vagy halva pontosan mit takarhat? Netalán azt, hogy ha itt elbuksz akkor csak elkeveredsz egy másik szintre vagy netalán a tényleges véget jelentené az ember számára? Alaposan meg kell fontolnia most mindenkinek mit fognak tenni ~ pillantottam körbe gyorsan, hogy lássam a többi itt lévő reakcióját. ~ Ahhoz hogy minél tovább életben maradhassak ebben a játékban ahhoz egy csapatban kellene lennem már ha valaki társakat szerezni, azonban ezzel van egy aprócska gondom. Nem vagyok valami jó csapat játékos .. .Nem vagyok eszes, de legalább helyette tudnék harcolni ami épp ugyan úgy a gyengeségem … valószínűleg csapat nélkül hamar kiesek innen, de majd akkor szembesülök azzal, hogy meghalok e vagy csak ahogy gondoltam korábban el fogok e teleportálódni ~ gondoltam magamban amikor a korábban hozzám szólt ismeretlen akit még mindig nem tudok honnan ismerhetek ismét hozzám szólt. Székemen megfordultam majd felálltam, majd meghallgattam ami mondani akart. ~ Nocsak - nocsak … csapatba akar rendeződni, de már eldöntöttem, hogy nem csatlakozok egyenlőre senkihez. ~ futott végig a gondolat a kobakomban amikor válaszoltam neki az úgy mond felkérésére.
- Kösz, de nem hinném, hogy hasznomat vennétek, így nem élek a lehetőséggel. - szóltam az ismeretlenhez majd visszaültem a székemre. Figyelemmel kísértem a körülöttem lévők reakcióját, majd egy leányzó szavaira lettem figyelmes. ~ Az emeletre ? ~ gondoltam magamban. ~ Jól van akkor én meg megyek a pincébe ~ mondtam magamban majd ha megindult a tömeg próbáltam lemaradni tőlük és a pince felé venni az utat. ~ Remélem jól döntöttem, hogy nem fogadtam el a felkérését, de hát egyszer élünk … ha rossz döntést hoztam akkor vállalom a vele járó következményeket ~ mondtam magamban mikor még az asztal mellett ültem.

_________________
Próbálkozás, kudarc, próbálkozás, kudarc... az egyetlen igazi kudarc, ha többé nem próbálkozol.

Képességek:




[Küldetés] Pokol játék Thundergf

Színeim:Dimgray(Szövegszín), Crema(Beszédszín), Cyan(Gondolatok), Red(Vámpír)
Thunder
Thunder
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 489
Join date : 2012. Nov. 11.
Age : 30

Karakterlap
Szint: 17
Indikátor: Zöld
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Kirigaya Suguha Szomb. Aug. 03 2013, 11:39

Résztvevők:
Kazuma, Thunder, Tachibana Makoto

Egy különös hosszú hajú, és igencsak sunyinak kinéző fiú lépkedett mellém, és kezdett valami oktatásféle beszédbe.
- Köszönöm a tanácsokat, majd eldöntöm, megfogadom-e. - néztem fel rá - mivel magasabb volt, mint én - magabiztosan. Nem tudom, mennyire látta át, hogy nekem nem volt tervem közzé tenni semmilyen lépésem, ugyanis én magam nem mentem volna fel az emeletre egyedül. Csak azt vártam, amit úgy általában a birka néptől lehet. Kapnak egy ötletet, és követik. Majd ha ők túljutnak a nehézségeken, követem őket. Ez volt a tervem.. A csapatról? Talán igaza volt.. Viszont én másfajta társakra vágytam. Érdektelenül elfordultam, és otthagytam, majd a megszeppent kislányhoz léptem, aki velem együtt jött be az ajtón.
- Szia! - köszöntem neki. - Úgy látszik, neked volt igazad, nem kellett volna bejönnünk. Ám szerintem igaza van az előbbi bácsinak, mind kijuthatunk. Segítek neked, ha te is segítesz nekem, jó? - mosolyogtam rá bátorítóan, és természetesen kedvesen. Mindeközben a csőcselék egy része megfogadta a tanácsomat, és elindult az emelet felé. Megfogtam a kislány kezét, és magammal rángattam a többiek után, egy kicsit lemaradva. Kiszemeltem magamnak közben egy másik társat is, ám még nem mentem oda hozzá, messziről figyeltem.
Közben szemem sarkából láttam, hogy egy fiú (Thunder) bemegy egy ajtón. A marha..! Egyedül jár külön utakon. Hát tegye..
Felmentünk a lépcsőn, végül egy híján mindenki velünk tartott. Egy kisebb folyosóra értünk, melyen mindenfelé ajtók voltak, de mind zárva volt, kivéve egy. Belépve egy teljesen szokványos teremben találtuk magunkat, bár egy kicsit nagyobb volt, mint egy átlagos szoba. Kanapék, fotelok helyezkedtek el körben, középen egy kis asztal, körül a fal mellett polcok megrakodva kis szobrokkal, könyvekkel, dísztárgyakkal, a földön egy sötét vörös szőnyeg. Ennyiből állt a kis terem. Amint beléptünk, megint kaptunk egy kis üzenetet.


Ismeretlen írta: Index, rosacrux.. A többit találjátok ki.:3


Nos.. meg kell hagyni, volt egy pár ötletem, hogy most mit is tegyünk, de inkább megvártam, amíg a többiek cselekednek.

Thunder:
Találsz egy ajtót, melyet kinyitva egy hosszú lépcsősor vezet lefelé. Megtaláltad a pincét, pont mint tervezted.. Sötétben botorkálsz végig a kis lépcsőfokokon, de odalenn nem boros hordók várnak, hanem egy kis szoba, tele könyvekkel megrakott polcokkal, középen egy kis asztallal, melyen néhány papír, toll, meg egy váza helyezkedik el. Amint leérsz, te is kapsz egy üzenetet, de te más tartalommal, mint a többiek.

Ismeretlen írta:Sub rosa.. kis lázadó.Smile

_________________
Börtönszörny specialista Cool
Kirigaya Suguha
Kirigaya Suguha
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 625
Join date : 2013. May. 18.

Karakterlap
Szint: 1
Indikátor: Sárga
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Tachibana Makoto Szomb. Aug. 10 2013, 18:19

Nos... ez nem úgy sikerült, hogy elterveztem. Kazuma-kun úgy reagált, ahogy számítottam rá, mindkettőnk számára kézenfekvő volt ez a lépés, hiszen úgy a legbiztonságosabb, ha szemmel tudjuk tartani egymást. Nem bízik meg bennem, ahogy én is túl labilis személyiségnek tartom őt ahhoz, hogy a kezébe helyezzem a sorsom. Azonban pont ez a kölcsönös óvatosság olajozza meg a gépezetet, ami kettőnk együttműködését tartja fenn, tisztában vagyunk vele, hogy bármikor fordulhat a kocka és éppen ezért nem is lépünk semmit egymás ellen, hiszen tisztában vagyunk vele, hogy a másik is számít rá.
Ám a dinamikánk tökéletes működéséhez szükség lett volna legalább még egy emberre, aki kontrollt jelent. Amellett, hogy ketten kevesen voltunk ennyi ember között, ezt a szerepet szántam volna a két kiszemeltemnek, csakhogy mindketten elutasították az ajánlatom. Az egyikük elég ostoba volt ahhoz, hogy aztán külön úton induljon el egyedül. Megfordult a fejemben, hogy utánamegyek és megmutatom neki, miért is nem érdemes játszani a magányos farkast, de amíg mindenki együtt van, túl egyértelmű lenne, hogy miért tűnt el, és ezzel eljátszanám annak az esélyét, hogy akárcsak egy szikrányi bizalmat is ébreszteni tudjak bárkiben is. Így hát hagytam, hadd menjen, és arra apelláltam, hogy előbb-utóbb rájön a hibájára.
A lány már más tészta volt, magabiztos és öntudatos módon viselkedett, látszott rajta, hogy tudja mit akar, én pedig nem fértem bele az elképzeléseibe. Kellemetlen... Ám nem az a típus voltam, aki egykönnyen feladja. Így, hogy a másik is nemet mondott, fokozottan szükségem volt a társaságára, tekintetemmel így végigkövettem az útját. Anyai ösztönök által vezérelve vett magához egy fiatal lánykát, máris elkövetett egy hibát. Nők, rögtön azzal nyitnak, hogy magukhoz vesznek egy koloncot... yare-yare...
- Hogy lettél vörös, drága barátom? :] - fordultam a maszkos felé, míg a többieket követve felmentünk a lépcsőn. Kettesben ésszerűtlen lett volna különválni a többiektől, és túl nagy rizikót hordozott, így hát egyelőre sodródtam az árral, és kerestem az alkalmat, hogy megfűzzem a csinos hölgyeményt. Egy folyosóra értünk, és csak egy nyitott szoba volt. Ismerős helyzet volt, a játékmester irányítása alatt állt az épület, oda vezetett miket, ahová ő szerette volna. És az újabb üzenet? Bevallom, a legkevésbé sem foglalkoztatott, nem volt szükségem arra, hogy magamra vonjam a figyelmet. Nem sokáig volt előttem nyitva a pár szó, becsuktam és tettem még egy próbát a lánynál. Mögé lépve a vállaira tettem a kezemet és a kislánnyal ellentétes oldalon hajoltam oda a füléhez.
- Komoly terhet veszel magadra a kislánnyal, nem lesz könnyű megvédeni. Ha elfogadod a társaságunk, garantálom az épségét, ahogy a tiédet is. Mi leszünk a pajzsod és a kardod. Okos lánynak tűnsz, gondolom nem kell ecsetelnem az előnyét egy-két olyan társnak, akiknek nem remeg meg a kezük, ha élet-halál szituációba keverednek. Mellettünk vagytok a legnagyobb biztonságban. Fontold meg - suttogtam hozzá halkan, megkísérelve meglovagolni az anyai ösztönét, majd elébük kerültem néhány higgadt lépéssel és leguggoltam, mosolyogva megszólítva a kisebbik hölgyeményt.
- Nahát, mit keresnek itt ilyen bájos teremtések? Hogy hívnak titeket? Én Tachi vagyok, a bátor lovag ^^ - érdeklődtem a kislány felé fordulva, játékos és vidám hangnemben, de azért a cukrosbácsi tónust is elkerültem, nehogy ellenszenvet váltsak ki benne. Csak ezután pillantottam fel a másik lányra, megtartva a derűs, ártatlan arcomat. Ami azt illeti, egyetlen pillanatig sem tekintettem úgy rá, mintha veszélyt jelentenék, a sunyi vigyort nem ere az alkalomra tartogattam.
Tachibana Makoto
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1809
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 30
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 43
Indikátor: Vörös
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Kazuma Szer. Aug. 14 2013, 16:16

A másik kettő úgy tűnik, máshogy tervezte ezt a játékot, mert látszólag eszük ágában sem volt csatlakozni hozzánk. A srác inkább külön utat választott. Valahol még meg is tudom érteni de, ide más taktika kell. Ennyi ember között nem ajánlatos egyedül maradni. Kis szerencsével belesétál majd valami csapdába, és többet nem kell számolnunk vele. A lány, pedig faképnél hagyva Tachit más társaságot keresett magának. Ketten maradtunk. Ennyi azért kevés lesz. A legtöbben aztán elindultak fel a lépcsőn így jobb híján csak követtük őket. Tachi közben felém fordult a kérdésére pedig csak vállat vontam.
– Ahogy mindenki. - válaszoltam tömören. Barát, mi? Akárcsak régebben még most is volt valami megfoghatatlan kisugárzása, ami arra késztetett, hogy mindig ugrásra kész legyek a közelében de már nem féltem tőle. Nem vagyok egyedül és sokkal erősebb is vagyok már, mint legutóbb.
A lépcsőn felérve aztán csak egy nyitott ajtót találtunk. Valahonnan nagyon ismerős volt a dolog. Akkor viszont csak egy kardforgató állt a szabadulásom útjába. Beléptünk a kis terembe és jött egy üzenetem. Átfutottam kétszer-háromszor de a tartalma nem sokat jelentett nekem. Érdeklődve hordoztam körbe a tekintetemet, na meg a hallgatózásomat a társaságon hátha sikerül elcsípnem valami hasznos infót. Időközben Tachi ismét támadásba lendült, én pedig pár méterre tőlük az ajtó közelében megálltam, ahonnan könnyen követhettem az eseményeket. Nem tudom, mit lát abban a lányban, amiért ennyire be akarja szervezni, és nem hiszem, hogy atyai érzésektől vezérelve venné védelme alá, mint ahogy azt a szövege tükrözi. Esetleg tud valamit, amit én még nem de ezt rábízom. Intézze, ahogy akarja, én egyelőre inkább csak kivárok.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
[Küldetés] Pokol játék Tumblr_m3w64cxZZc1qh97ajo1_500
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."
Kazuma
Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 918
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 29
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Indikátor: Vörös
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Thunder Kedd Aug. 20 2013, 18:55

Úgy fest a tömeg megindult fel a lépcsőn és ez volt a megfelelő pillanat számomra, hogy ne a csőcseléket kövessem, hanem menjek a saját fejem után, legyen az rossz megérzés vagy jó. Így hát amint a tömeg haladt felfele a lépcsőn le tudtam tőlük annyira szakadni, hogy más felé vegyem az irányt. Pontosabban először a pincébe szerettem volna lemenni hátha találok ott valamit. Nem kellett valami sokat keresnem és márt is megtaláltam a lejáratot. Megfogtam a kilincset az ajtón szépen lassan, nehogy beindítsak valami csapdát és elfordítottam azt olyan óvatossággal mely soha nem jellemzett engem. Ahogy kinyílt az ajtó résnyire bepillantottam rajta és amint meggyőződtem arról, hogy nem indítottam el semmi veszélyes szerkezetet akkor teljesen kinyitottam az ajtót majd megpillantottam magam előtt a lépcsősort lefelé. ~ Ilyen hosszú lépcsősort még nem láttam életemben ~ jegyeztem meg ahogy elindultam a vége láthatatlan lépcsőfokokon lefele a pincébe amit első “célpontomnak” tűztem ki. Nem is tudom mióta sétáltam lefelé, de egyszer csak egy másik helyiségbe találtam magam. Amint beléptem ebbe a szobába már azon gondolkoztam találok e valami nyomot mi is ez a játék, vagy valami információt az esemény szervezőjéről, így hát első sorban a velem szemben lévő asztalt kezdtem átkutatni kisebb nagyobb reménnyel. Gondosan átvizsgáltam a rajta szereplő tárgyakat és a papírokat miközben a székben helyet foglaltam, hiszen ki tudja meddig fogok itt időzni. Ha találtam valamit ha nem az asztalt kezdtem átnézni hátha találok rajta valami kapcsolót egy eldugott helyen mint például a fiókban vagy hasonló. Ezeket követve ha még mindig semmi infót nem találtam akkor elkezdtem átvizsgálni a könyvespolcokat és azoknak a tartalmába is belepillantottam kicsikét. Minden információ hasznomra válhat alapon kutakodtam a szobában.

_________________
Próbálkozás, kudarc, próbálkozás, kudarc... az egyetlen igazi kudarc, ha többé nem próbálkozol.

Képességek:




[Küldetés] Pokol játék Thundergf

Színeim:Dimgray(Szövegszín), Crema(Beszédszín), Cyan(Gondolatok), Red(Vámpír)
Thunder
Thunder
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 489
Join date : 2012. Nov. 11.
Age : 30

Karakterlap
Szint: 17
Indikátor: Zöld
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Kirigaya Suguha Szer. Aug. 21 2013, 14:41

Résztvevők:
Kazuma, Thunder, Tachibana Makoto

Az emberek megálltak, elgondolkodtak. Nem nagyon tudták, mit kezdjenek az üzenettel. Egyértelmű volt, hogy meg kell fejteni. Ha gondolatmenetem nem csal meg, akkor egyértelműen valamit közölni akar ezzel nekünk a feladó. Próbára akarja tenni a tudásunkat. Lefordítani le tudom a szavakat. Össze is lehet őket kötni, és ha elméletem nem csal, akkor egy valamire utalnak. Éppen léptem volna, hogy megnézzem, ötletem helyénvaló-e, de akkor megint az idegesítő alak lépett elém. Miből gondolja, hogy...? Végül is nekem jobb az, ha azt gondolja.
- Sajnálom, de a saját fegyvereimet, és eszközeimet akarom használni. Nincs szükségem a tiétekre, mivel nem tartom elég hasznosnak azokat. - mondtam megvetően, de akkor a fiú a kislányhoz fordult. Hogy az a..! Tudtam, ha megnyeri magának, akkor nincs mit tennem.
- A nevem.. - fordította el a fejét. A fenébe! Nem engedem, hogy megbízzon benne.
- Hívd továbbra is kislánynak! - vágtam a szavába. - Én is maradhatok kis hölgy, és kész. - Ha nem állok be mellé, akkor ezzel fog egész este próbálkozni, azt meg nagyon nem akarom. Nagyot sóhajtottam.
- Bizonyítsd, hogy szükségem van a segítségedre. Bizonyítsd, hogy ér valamit a csapatod. - néztem kihívóan a fiú szemébe. - Fejtsd meg a rejtvényt, vajon mire utalhat a két szó, és akkor beállok közétek. - lopva a másik alakra sandítottam. Nem túl kellemes társaság..

Thunder nem talál semmit a kis szobában, pedig az utolsó kis porszemig felforgatja az gész helyiséget. Talán nem jó helyen keresgél.. Talán az üzenet rejti magában a továbbjutás kulcsát. Meg kéne fejteni, hogy mire is akar utalni.. Sub rosa.. Mit is jelent ez?
Mindenesetre nincs egyedül hősünk. Nem sokkal érkezése után belép egy lány is utána. Hatalmas fegyverét gyengéden átveti vállán, és hozzád lép. Időközben ő is megkapta az üzenetet, pont ugyanazt, mint te.
- Jutottál valamire? - kérdezi csengő hangon. - Én nem nagyon értem az üzenetet. - fordul vissza, és olvassa el újra a kis szöveget.
- Nem akartam a többieket követni, tudod azok, akik mások után mennek, csak seggeket látnak. - mosolyodik el.
- Tetszik, hogy a saját utadat járod. - lép közelebb hozzád. - Engem sem befolyásolhat a tömeg. MI rokon lelkek vagyunk. - bújik hozzád, az utolsó szavakat a füledbe suttogja. Látszólag nem nagyon sikerült felfognia milyen helyzetbe került ebben a kastélyban. Nem is nagyon érdekli a rejtvény, sokkal inkább...te.

_________________
Börtönszörny specialista Cool
Kirigaya Suguha
Kirigaya Suguha
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 625
Join date : 2013. May. 18.

Karakterlap
Szint: 1
Indikátor: Sárga
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Thunder Hétf. Szept. 09 2013, 09:53

Beléptem a szobába majd el is kezdtem a kutakodást ahogy elterveztem. Sorra haladtam a szobában, de sajnálatos módon nem találtam semmit ami hasznomra válhatna. Már majdnem végeztem az utolsó könyv átkutatásával az asztalnál, amikor valaki a velem szemben lévő bejáraton bejött. ~ Nah vajon ő ki lehet és mit akarhat ~ mondtam magamban miközben a jobb karomat lecsúsztattam a kardomra biztos ami biztos alapon. ~ Nem bízhatok meg senkiben ~ emlékeztettem magamat mikor megszólalt a csaj.
- Jutottál valamire? - kérdezte meg tőlem a leányzó. - Én nem nagyon értem az üzenetet. -
- Üzenet ? o.O Mégis milyen üzenet? - kérdeztem vissza egyből értetlenkedő tekintettel. Ekkor csaptam fel a menümet, hogy átnézzem tényleg nem e jött valami üzenet. Meglepődve figyeltem ahogy ott szerepelt az új üzenet. Ismételten valami ismeretlen személyt írt a feladótól. - Hogy nem vehettem észre, hogy kaptam egy újabb levelet - motyogtam magamban amikor arra a következtetésre jutottam, hogy biztos valami bug lehetett csak. Máskor is tapasztaltam már ehhez hasonlót, így nem nagyon törődtem ezzel a kis bakival.

Ismeretlen írta:Sub rosa.. kis lázadó.

Az üzenetet olvasva sajnos nem lettem okosabb. - Sajnos én sem tudom mit jelenthet ez az üzenet - hajtottam le a fejemet és engedtem el kardomnak a markolatát. Ekkor egy kicsit gondolkodóra vetem a figurát, de még így sem jutott eszembe semmi az üzenettel kapcsolatban.
- Nem akartam a többieket követni, tudod azok, akik mások után mennek, csak seggeket látnak. Tetszik, hogy a saját utadat járod. - indult meg felém a leányzó majd megállt mellettem és lehajolt miközben a füle mögé tűrte a hosszú haját - Engem sem befolyásoltat a tömeg. Mi rokon lelkek vagyunk. - suttogta a fülembe melyre még a füleim is elvörösödtek és csak hebegni habogni tudtam.
- Nos …. izééé … tudod … én mindig ilyen voltam - próbáltam valami értelmeset mondani, de nem nagyon találtam a megfelelő szavakat - Ha kérhet ilyent még egyszer ne csinálj - azzal a lendülettel megfogtam a lány kezét, hogy taszítsak egyet rajta. Az izmaim nem is tudom miért, de nem így cselekedtek és az ölembe rántottam a leányzót. Most aztán az utolsó porcikámig elvörösödtem és csak néztem a csajszika szép arcát. Kezét még mindig fogtam, bár azt sem tudom miért. ~ Hogyan történhetett meg ez, hogy nem úgy reagált a testem ahogy kellett volna neki ? ~ kérdeztem magamat amikor átfutott egy gyors gondolatként a fejemben, hogy talán nem is az én művem volt ez, hanem a másik személyé aki úgymond bennem van. Ahogy erre gondoltam hallottam egy halk nevetést pont az ő hangján. Eközben még mindig értetlenkedve nézem a lány arcát aki az ölembe került persze még mindig teljesen elvörösödve.

_________________
Próbálkozás, kudarc, próbálkozás, kudarc... az egyetlen igazi kudarc, ha többé nem próbálkozol.

Képességek:




[Küldetés] Pokol játék Thundergf

Színeim:Dimgray(Szövegszín), Crema(Beszédszín), Cyan(Gondolatok), Red(Vámpír)
Thunder
Thunder
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 489
Join date : 2012. Nov. 11.
Age : 30

Karakterlap
Szint: 17
Indikátor: Zöld
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Tachibana Makoto Vas. Szept. 15 2013, 22:50

Mélyet sóhajtottam Kazuma-kun szűkszavú válasza hallatán. Jellemző volt, nagyon is. Más esetben arra gondolnék, hogy megrázta, amit tett, és csupán nem kíván róla beszélni, de vele kapcsolatban ezt a lehetőséget elvetettem. Csupán nem látta értelmét annak, hogy jártassa a száját és elárulja, milyen körülmények között szabadított fel valakit. Nem voltam ugyan benne biztos, hogy az a típus-e, aki a haszon reményében bármire képes lenne, de az eddigi benyomásom alapján jelentős szerepet játszott a döntéseiben az, hogy mennyire véli jövedelmezőnek az adott utat, melyet felkínálnak számára. Mint most is, hiszen tisztában van vele, hogy nem érdemes ellenséget csinálnia belőlem, ahogy én sem kívánom az ellentáborban tudni őt.
Megütögettem hát a vállát barátságosan, majd továbbálltam, hogy a számomra ideális helyzetet megteremtsem, elvégre jelenleg önző vagyok, vagy mi :] Nem mondatnám, hogy szimpatikus lépéseket tettem az ügy érdekében, elvégre a kölyök felhasználása kifejezetten szemét húzás volt a részemről, azonban ebben a játékban csak az élheti túl a próbákat, aki nem ismer gátlásokat. A lány kifejezetten elutasítóan viselkedett velünk szemben a kezdetektől fogva, így veszítenivalóm nem sok volt rajta, hacsak nem a bizalom, de jelen körülmények között meglepett volna, ha ilyesmi kialakulhatna benne két vörös indikátoros iránt. Egy ekkora tömegben nem voltunk egymásra utalva, csakis tettekkel ébreszthetnék benne rokonszenvet, azonban itt fontos volt, hogy korán kialakuljon a megfelelő szövetség. Nincs időm. Yare-yare...
- Szóval eszed ágában sincs társulni velünk, de felismered, hogy ha valamivel nem rázol le minket, akkor nem tudsz menekülni a helyzetből :] Mondtam én, hogy okos vagy. Azonban a próbád egy ponton sántít: ha tudod a megfejtést, és nem tárod elénk, akkor az azt jelenti, hogy nincs is rá szükséged, hogy megfejtsd; ha pedig nem tudod, akkor csak nyerhetsz az ügyön, elvégre ha kitaláljuk, azzal is nyersz, ha pedig nem, akkor lesz indokod elutasítani minket - pillantottam a kis hölgyre komolyan, miközben felegyenesedtem a kisebbik hölgy mellől. Okos volt, de ha azt gondolja, hogy kihasználhat engem, nagyot téved. Minimum kölcsönösen előnyös megállapodás nélkül nem megyek bele ilyen ostoba próbákba.
- Szerettem volna elkerülni a nyers kijelentéseket, de akkor hadd fogalmazzak másképp: nincs más választásod, szépségem :] Ha nem velünk vagy, akkor ellenünk, és ami azt illeti... nem csak fegyverekkel tudnám megkeseríteni az életed. Például felszólalhatnék, azt állítva hogy tudod a megfejtést, de nem vagy hajlandó elárulni. Kényelmetlen helyzetbe kerülnél, nemde? - vigyorodtam el, ezúttal már nem olyan kedvesen, mint eddig - A választás a tiéd, és ha bölcsen döntesz, meglátod, még a végén meg is fogsz kedvelni... legalább engem ;]
Tachibana Makoto
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1809
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 30
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 43
Indikátor: Vörös
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Kazuma Szer. Szept. 18 2013, 17:21

Csak az időmet pocsékolom. Nem tudnak ezek semmit, vagy legalábbis egyikük sem mondja ki hangosan. Tachi időközben egyre agresszívebben próbálja társulásra bírni a két kislányt. Idegesítő egy helyzet. Tökéletesen haszontalannak éreztem magam. Jobb kezemet a késem markolatán nyugtatva lestem körbe a helyiségben bármi apróság után kutatva, amiből kiindulhatok miközben magamban a kis üzenet szavait, ismételgettem. Sikerült lefordítanom a szavakat de akárhogy rakosgattam nem nyertek értelmet. Talán eleve rossz helyen tapogatózom de, mégis merre keresgélhetnék? Túl hiányos, túl sok a lehetőség. Még abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán fontos-e. Nem ácsoroghatunk itt örökké. Valahogy, muszáj lesz kimozdulni ebből a patthelyzetből. Ismét a lovag felé pillantottam, aki kimutatta a foga fehérjét a két lánynak, viszont már korántsem olyan kedvesen, mint eddig. Vajon milye van, ami ennyire fontos? Volt egy-két tippem de biztosra egyiket sem mondtam volna. Biztos vannak itt hasznosabb társak, is mint két kislány. Talán nem ártana nekem is pár szövetségest gyűjteni viszont ki lehetne az? Na meg hogy vennék rá bárkit is, hogy nekem segítsen? A bizalom halálos út, amire jelenleg senki nem lépne szívesen. Ahhoz viszont túl sokan vannak, hogy egyedül jussak át rajtuk. Teljes mértékben Tachira hagyatkozni, pedig megint csak kész öngyilkosság. Túlságosan jól ért ahhoz, hogy zavart keltsen, amit ha ellenem használ majd fel, akkor komoly gondjaim lesznek. Egyelőre még nincs veszély de, a későbbiekben hasznos lenne, ha minél kevesebben maradnának játékban. Jelenleg viszont bármivel is próbálkoznék túl nyilvánvaló lenne. Ki kell várnom a kínálkozó alkalmat mielőtt mozgolódni, kezdenék. Nekidőltem a dalnak, és tovább várakoztam az oldalam mellett lógatva egyetlen igazi szövetségesemet.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
[Küldetés] Pokol játék Tumblr_m3w64cxZZc1qh97ajo1_500
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."
Kazuma
Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 918
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 29
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Indikátor: Vörös
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Kirigaya Suguha Vas. Szept. 29 2013, 17:58

Résztvevők:
Kazuma, Thunder, Tachibana Makoto

Thunder:
A lány meglepetten pislog rád pár másodpercig. Láthatóan nem számított arra, hogy az öledben köt majd ki. Viszont hamar megszokja új helyzetét, és kényelmesen hozzád bújik.
- És mond, miért ne csináljak? - szinte dorombol, ahogy a füledbe suttog.
Ám a románcot zaj zavarja meg.
Egy újabb üzenetet kaptok, miközben fémes kattogás, és csattogás hallatszik, majd egy ajtó nyílik előttetek a fal egyetlen csupasz, polcokkal nem fedett részén. Éppen akkora, hogy lehajolva átférhettek rajta.
Az üzenet pedig a következő:

Ismeretlen írta: Lejárt az időtök, nem jöttetek rá a megoldásra. Ez nem jelent semmi rosszat, de semmi jót sem. Most viszont itt az ideje továbblépnetek.

Belépve - vagy bemászva - rajta viszont már nyugodtan nyújtózkodhattok is, mivel kellően magas, és széles.
A lány nem teketóriázik, hamar bemászik a szűk kis résen, és téged biztatva kandikál ki belőle. Azt akarja, te is tedd azt, amit ő.

A megoldás:
Sub rosa azt jelenti, a rózsa alatt. És egy rózsa hol van? Egy vázában. Tényleg nem volt feltűnő, hogy egy üres váza van egy olyan szobában, egy olyan asztalon, ahol aztán mindenre szükség van, csak díszítő elemre nem? Na szóval: A megoldás: A vázában - mert ugye az van a rózsa alatt - kellett volna keresni valamit. Valamit, amit te nem találtál meg, Thun.^^


Tachi, Kazuma:
Az agyam vadul kattogott... volna, ha nem zavar meg ez a fura srác. Az idegeimre megy. Az egyértelmű, hogy fogalma sincs, mi a megfejtés, mint ahogy az is, ahogy szavakkal próbál csőbe húzni. Ügyes..lenne, ha nem rólam lenne szó.
- Nincs rá szükségem, hogy megfejtsd. Ezzel csak azt szerettem volna próbára tenni, hogy TE képes vagy-e megfejteni. Nyilvánvalóan nem. És mivel még ennyire sem vagy képes, ezért arra a következtetésre jutottam, hogy nincs rád szükségem. - Tényleg elgondolkodtam az ajánlatán, ám csupán csak egy röpke pillanatig. Nála sokkalta szimpatikusabb emberekkel sem társultam, nem hogy vele, meg a maszkos ufóval. Cöhh.. - A második feltételezésed helyt állna, ha nem tudnám magamtól is a megfejtést. De mivel nem így van, ezért ez is helytelen. Ne csűrd-csavard a szavakat, akkor sem fogsz jól kijönni ebből, akárhogy is próbálkozol. - fölényesen elmosolyodtam, bár fenyegetve éreztem magam.
- Na álljunk csak meg egy szóra. Az elején azt mondtad, hogy nincs más választásom, most meg azt, hogy a választás az enyém. Mondd, mit akarsz tőlem, ha még a saját mondataidat is képtelen vagy átgondolni rendesen? - belekapaszkodtam minden szalmaszálba. Miért pont én? Miért nem hagy békén végre? Idegesítő.. - Egyébként felszólalhatsz, de ki hinne egy hozzád hasonlónak? - Persze én is tudtam, hogy az idegesség nagy úr. És itt minden ember ideges a saját élete miatt, nem úgy gondolkodnak, ahogy józan esetben elvárná az ember. Itt nagyon is meglehet, hogy tényleg hinnének neki.
- És megvallom őszintén, az a helyzet sem lenne kényelmetlenebb, mint ez. - vágtam egy grimaszt. Előre lépkedtem, és kikerültem. Nincs időm a fenyegetéseire. Itt az életem a tét. És nem csatlakozhatok hozzá. Nem fogom a feláldozható szerepét betölteni, akárhogyan is akarja mindezt. Nekem megvan a saját feláldozható társam a kislány személyében, s ennyi pontosan elég. Arról nem is beszélve, hogy a kislány mellett a többiek is kedvesnek gondolnak, szelídnek, és egyáltalán nem veszélyesnek. Viszont ha abba a bizonyos csapatba állnék, akkor mindez megváltozna. És itt fontos az emberek benyomása. Ha veszélyesnek tartanak, akkor úgy is bánnak velem. Az pedig nem jelent semmi jót. Már az is, hogy vele beszélgettem, elég volt ahhoz, hogy most furcsa szemmel méregessenek.
- És most hogyan tovább? - szegeztem mindenkinek a kérdést, aki a szobában tartózkodott. - Én azt hiszem, nem tudom. És ha már ez történt, akkor lazíthatnánk is, úgy igazán. Gyűjteni kéne az erőnket arra az időre, amikor az igazi veszélyek jönnek, nem igaz? - tekintetemet végighordoztam a jelenlévőkön. Bevették. Egyetértően bólogattak néhányan, mások már le is ültek a kényelmes fotelokba, még mások továbbra sem tudták, mit tegyenek.  
Index, rosacrux.. Tiltott könyvek listája, rózsa keresztesek. Lassan odaballagtam a könyvekhez, és leemeltem a polcról párat.
- Azt hiszem, én olvasok, ha már itt ez a sok könyv. - jelentettem ki, mintha csak magamnak mondtam volna, bár elég hangosan, hogy mindenki hallja.
Azzal lekuporodtam az egyik székbe, és elkezdtem átlapozgatni a könyveket. Nem mintha tényleg olvastam volna. Mást kerestem. Olyasmit, amit hamar meg is találtam. Pont a számításaim szerint történt minden. Index - tiltott könyvek listája, rosacrux - rózsa keresztesek neve. A rózsa keresztesek írtak olyan tudományos könyveket, melyeket betiltottak, illetve ők a keresztesek egyik ága volt, úgyhogy olyan könyvet kerestem, amely a keresztesekhez fűződött, illetve tudományosat. A megfejtést végül az egyik orvoslással foglakozó könyv adta, melynek borítóján egy rózsa, és kard szerepelt. Végül, hogy ne legyen furcsa a tevékenységem, mégis neki álltam az egyik könyv olvasásának. Ám erre nem volt sok időm, ugyanis hamarosan újabb üzenetet kaptunk.

Ismeretlen írta:Mostantól az egész emelet a játszóteretek.

Ezzel zárak kattanása hallatszik, és az összes ajtó az emeleten kinyílt. A játékmester terve újabb szintre lépett..

_________________
Börtönszörny specialista Cool
Kirigaya Suguha
Kirigaya Suguha
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 625
Join date : 2013. May. 18.

Karakterlap
Szint: 1
Indikátor: Sárga
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Tachibana Makoto Vas. Okt. 06 2013, 12:50

Felnevettem. Egyre jobban megkedveltem a hölgyeményt, céltudatos, magabiztos, éles a nyelve és egyáltalán nem fél szembeszállni két piros indikátorossal, még akkor sem, ha fenyegetik. Igaz hiába beszélek többes számról, mivel Kazuma-kun teljesen kivonta magát az eszmecserénkből és tétlenül ácsorgott a falnál. Ez rögtön két fatális hiba egyben, egy ilyen szituációban proaktívnak kell lenni, mielőtt végleg a körön kívül maradsz, mielőtt a komplett társaság bizalmatlanná válik feléd. A másik hiba pedig az volt, hogy rám bízta magát ahelyett, hogy ő maga vette volna a kezébe a sorsát. Vetettem egy pillantást a maszkos fiú felé. Ha képtelen megállni a saját lábán, előbb-utóbb meg kell szabadulnom tőle, mert csak púp lesz a hátamon a jelenléte. Így sem volt túlságosan bizalomgerjesztő, sütött róla a magányos farkasok bélyege. Talán túlbecsültem a hasznát...
- Yare-yare... megfogtál, úgy tűnik semmivel sem tudlak meggyőzni, igaz-e? Ami engem illet, nekem sincs szükségem a megfejtésre, ezért nem is fárasztom magam vele, még a te kedvedért sem. Bolond lennék az élen járni a játékmester által elhintett nyomok felkutatásában. Sokkal egyszerűbb megvárni, amíg elvégzik a piszkos munkát helyetted, hogy aztán te arathasd le a gyümölcsét - adtam fel a próbálkozást. Okos enged, szamár szenved, biztosan lesz jobb alkalmam is a céljaim érvényre juttatására, és ami azt illeti, máris dolgoztam a következő tervemen. Egyelőre több szót nem fecséreltem rá, inkább eltávolodtam és egy rövid időre megfigyelő állapotba helyezkedtem. Látni kívántam a csoport dinamikáját, ki kivel szimpatizál, alakultak-e már ki csoportok, hogy viszonyulnak hozzánk és a célpontunkhoz. Ki viselkedik gyanúsan, kik bújnak meg inkább csendben, kik próbálják átvenni az irányítást? Ezekkel az információkkal a kezemben könnyebb lesz lavírozni, felmérhetem, ki jelenthet veszélyt, és ki az, akivel nem kell törődnünk. A lányt máris potenciális veszélyként kezeltem, konkrét elképzelései voltak, tudta mit csinál. Fenyegetést jelentettem a tervére, nem puszta makacsságból állt ellen. Ő is tudta, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár velünk összeállni, elég intelligens volt ahhoz, hogy ezt ne vonjam kétségbe, és ha nem lennének elképzelései, kapva-kapott volna az alkalmon.
- Kazuma-kun, vettem a fáradságot és hajlandó vagyok téged magad mellett elviselni. Ne okozz csalódást - szóltam ideiglenes társamhoz nem túl kedves hangsúllyal. Habár nem szándékoztam ellenségemmé tenni, mégis ezt a közlési formát választottam, úgy éreztem ez a figyelmeztetés talán aktívabbá teheti. Ha fenyegetve érzi a státuszát, vagyis pozícióját szövetségesemként, változtatni fog, nekem pedig erre volt szükségem most.
Fél szemem azonban még mindig a lányon és pártfogoltján tartottam, mondanivalójával nyilvánvalóan szimpátiát igyekezett kelteni önmaga felé. Feltette a kérdést, ami a legtöbb fejben ott motoszkálhat, majd kifejezte bizonytalanságát, így azonos hullámhosszra került a többi emberrel. Ezután jött egy biztonságot adó javaslat, ami egyetértést válthat ki a gyávákból, majd bejelentette a következő tettét, azt sugallva, hogy nincs rejtegetnivalója, benne meg lehet bízni. Az ő szájából ezek persze hitelesnek hangzottak, egy gyerekkel az oldalán, szemrevaló lányként ki ne hinne neki? Elvigyorodtam, nagyszerű manipulátor volt a kiszemeltem. Csupán az volt a kérdés, hogyan juttassak a porszemet a fogaskerekek közé. Frontális támadással, vagy alkalmazzak sunyibb taktikát? A válasz egyértelmű volt :] Miután leült a könyvvel a kezében, kisvártatva a széke mögé léptem, és kezeimet a vállára helyezve masszírozni kezdtem.
- Tudod én az a típus vagyok, aki minél nagyobb ellenállással találkozik, annál több vágyat érez arra, hogy megszerezze azt, amit akar :] - jegyeztem meg. Tervem egyszerű volt, a legnagyobb hátrányunkat kívántam előnnyé kovácsolni. Ha közel maradok a lányhoz és közvetlenül viselkedek vele, baljós jelenlétemmel könnyedén lerombolhatom a felé táplált bizalmat, és ezzel izolálhatom, arra kényszerítve, hogy valóban ne maradjon más választása, mint velem tartani. Ám kicsiny belső monológomat üzenet érkezése szakította félbe, a zárak pedig kattantak egyet. Még a játékmester is segített, ez a mozzanat segíteni fog abban, hogy a társaság szétszéledjen. Nos, mit teszel most, szépségem?
Tachibana Makoto
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1809
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 30
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 43
Indikátor: Vörös
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Kazuma Szer. Okt. 23 2013, 22:02

Mit is mondhatnék a helyzetről? A nagy semmit… Minden csendes. Mindenki. Mind tanácstalanul ácsorognak, és azt várják, hogy valaki más megoldást találjon. Ha ez így megy tovább, akkor itt bezárva fogjuk megvárni, míg valaki kinyírja a századik bosst. Tachi próbálkozásai is teljesen hiábavalónak tűntek, ami egyrészt mulattatott másrészt meg kezdett nagyon bosszantóvá válni. Nagy nehezen aztán otthagyta a két lányt és hozzám lépett. A mondandóján csak a mosolyogni tudtam volna, ha lett volna kedvem hozzá.
– A számból vetted ki a szót barátom… úgy látom, te sem tudsz több eredményt felmutatni, mint én szóval… - tekintetem félreérthetetlenül siklott a két kislány felé. - ne okozz csalódást. - doboltam párat a kés markolatán pihenő kezemmel. Nem is terveztem több szót pazarolni a felsült társamra. A lányra figyeltem, ahogy megszólalt. Látom, mit csinál. Ahogy a mondandóját hallgattam már biztos voltam benne, hogy a szobában lévők közül ő a legfőbb veszélyforrás. Pontosan azt mondta, amit a többiek hallani akartak és ezzel szinte észrevétlenül irányítást nyert felettük. Jelenleg több veszélyt jelent, mint Tachi. A többiek éberségét elaltathatta, én viszont ezek után már nem szívesen vettem le róla a szemem. Pár könyvet emelt le a polcról de tudtam, hogy nem csak egy esti mesére vágyik. Rögtön szemet szúrt az egyik könyv borítója. Rózsa és kard, rózsa keresztesek, rosacrux. Egy csapásra értelmet nyert az üzenet tartalma. Ha a lány nem hajlandó a mi oldalunkra állni, akkor félre kell állítanunk, mielőtt késő lenne. A vörös lovag már ott állt mögötte folytatva a harcot az irányítás megszerzéséért. Rossz a felállás és véleményem szerint Tachi sem próbálkozik elég keményen. Túlságosan finoman bánik a lánnyal. Kattantak a zárak és mindenki előtt megjelent egy kis üzenet. Már megvolt a tervem azonban túl sokan vannak még a szobában és Tachi is rossz helyen, van. Addig, míg így állunk túlságosan veszélyes beleavatkozni a dolgok folyásába. Bármennyire is bosszantó még nem jött el az ideje hogy mozgásba lendüljek. Tovább kell várnom a megfelelő alkalomra.
Kazuma
Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 918
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 29
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Indikátor: Vörös
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Thunder Hétf. Okt. 28 2013, 11:03

A leányzó még mindig az ölembe volt és láthatóan kezdett hozzászokni a helyzethez amivel még kellemetlenebb helyzetbe hozott engem. ~ Az a fránya másik felem … ezt még lerendezem vele valahogy, csak jussak ki ebből az átkozott kastélyból ~ mondtam magamban. Hozzábújt majd átkarolt és ismét a fülembe súgott valamit. ~ Tényleg tetszem neki vagy csak játssza a szerepet ? ~ Mit sem gondolkozva a történteken kissé kezdtem hozzászokni a közelségéhez, de a pír még midig jelen volt orcámon. Átkarolt és rá pár pillanattal később én is őt. - Tudod nem vagyok az a fajta aki könnyen ki tudja mutatni az érzéseit egy ilyen szép és gyönyörű lánynak mint amilyen te vagy. Ebből kifolyólag könnyen zavarba hozható vagyok mint a jelen pillanatban - Magamhoz szorítottam majd a gyönyörű hosszú haját a füle mögé tűrtem és a fülébe szerettem volna súgni valami. Csak szerettem volna mivel egy újabb üzenet zavarta meg a mi kis békés együttlétünket és ezzel egy pillanatban fémes kattogást lehetett hallani a szobában. Le szerettem volna hívni a menümet, hogy megnézzem azt a bizonyos üzenetet, de a lányt nem tudtam elereszteni magamtól. Jobban magamhoz szorítottam és a fejemet a vállára borítottam. - Sajnálom de félbe kell szakítanunk ezt az együttlétet. Tovább kell haladnunk - és ahogy kimondtam ezeket a szavakat már el is engedtem a leányzót. ~ Nem tudom mi lelet engem, de valahogy megkedveltem őt ~ mondtam magamban amikor láttam ahogy átbújt azon a kis ajtón mely megnyílt nekünk. - Pillanat és én is utánad megyek - szóltam utána mikor lehajoltam az átjáróhoz. Lecsaptam a menümet és elolvastam az üzenetet amit kaptunk. Nos… hát okosabb nem lettem, de valóban itt az idő, hogy tovább haladjunk, így hát én is átmásztam a túloldalra. Amint átértem ismét őt láttam magam előtt és ez egy kis jó kedvel töltött el.

_________________
Próbálkozás, kudarc, próbálkozás, kudarc... az egyetlen igazi kudarc, ha többé nem próbálkozol.

Képességek:




[Küldetés] Pokol játék Thundergf

Színeim:Dimgray(Szövegszín), Crema(Beszédszín), Cyan(Gondolatok), Red(Vámpír)
Thunder
Thunder
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 489
Join date : 2012. Nov. 11.
Age : 30

Karakterlap
Szint: 17
Indikátor: Zöld
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Kirigaya Suguha Szer. Nov. 20 2013, 17:32

Na végre. Magamra hagyott. Nincs is jobb dolog, mint ha az emberről leszállnak az idegesítő kis vakarcsok, és szép nyugisan dolgozgathat a tervén. Igen, merthogy nekem megvoltak a magam kis tervei. Csak még azt nem döntöttem el, melyikkel érem el azt, amit akarok.
Magamban a körülöttem levőket elemeztem.
1. Itt volt ez az idegesítő lovag. Azt hiszem, a tehetetlensége épp akkora, mint bárki másé, ám nem elhanyagolható szempont, hogy süt róla, adott időben  eltesz láb alól, ha szükség lesz rá. Lehet, hogy nyernék azzal, ha mellé állnék, hisz segítene a többiek ellen, m épp ugyanannyit vesztenék azzal, hogy folyamatosan a hátam mögé kell néznem - ki tudja, mikor támad rám? Jobb így, teljesen elhatárolódva tőle
2. Az ő csapattársa volt egy furcsa, nem épp bizalomgerjesztő, csendes alak. Fogalmam sincs, mit gondoljak róla. A csöndessége származhat mind magabiztosságból, mind félelemből. Vagy egyszerűen csak hülye, hogy felfogja a helyzetet.
3. A kislány, aki mellettem ül. Manipulálható, feláldozható, stb. Szóval a számomra tökéletes társ.
4. Egy kisfiús kinézetű harcos. Hatalmas pörölye nem épp álmaim étke, így nem szívesen kóstolnám meg pengéjét semmilyen formában. A gyermeki kinézet miatt könnyen elterelődhet a figyelem róla, ugyanakkor épp ez miatt lehet veszélyes is.
5. Egy hosszú, szőke hajú nő.. A fene sem tudja, mit gondoljak róla, azon kívül, hogy ribanc. Legalábbis a megjelenése alapján. Meg ahogy a mellette álló férfihoz fordul. Ő az a fajta, aki szó szerint a testének erejével védekezik. Vagyis inkább azzal az erővel vesz rá másokat, hogy megvédjék.
6. A férfi, aki a nő mellett áll.Köpcös, nem épp szemre való, és azt hiszem, könnyen manipulálható. valószínűleg ezért is tapadt rá hiéna módjára a szöszi. Ez a férfi még hasznomra válhat.
7. Egy félszeg nő, aki bizalmatlanul figyel mindenkit. Valószínűleg a legkönnyebben megtörhető, és kiejthető ember az egész csapatban, a mellette álló hapsival együtt. Semmi akaratosság, semmi győzelem utáni vágy.. Egyszerű védekezés mindennel szemben.
8. Furcsa, kócos, barna hajú fiú. Nos, mindent elmond róla az, ahogy sírás közeli állapotban tengődik, csillog a szeme, és ide-oda kapkodja a fejét.. Nem valami nagy ellenfél.
9. És végül egy nagyszájú barom. Azt hiszem, így tudnám jellemezni a sarokban, keresztbe font karokkal ácsorgó srácot, aki csak beszél, meg beszél.. Természetesen mindenféle értelmetlen, és nem témába vágó dologról, és még csak véletlenül sem hagyja abba. Konkrétan mindenkivel cseveg egy picikét, aki a közelében áll. Az sem érdekli, ha nem figyelnek rá. Kisugárzása az egész teret betölti.. Az a tipikus nagymenő csávó a gyerek.
És végül én, aki csendesen könyvet olvasgat a fotelban.
Ez így összesen 10. Mégis, mintha az elején úgy emlékeztem volna, hogy nagyjából tucatnyian vagyunk.. Vagy többen. Kevesebben biztosan nem. Hova tűnhetett az a kettő? Már ki is estek volna? Vagy esetleg csapdát állítottak nekünk? Nem ártana odafigyelni, hogy..
- Váá.. - ugrottam egyet, ahogy valami megérintett hátulról. Furi, idegesítő srác.. Már megint.-.-" Most mi a fenét kezdjek vele? Annyira grrrrr, hogy brrrr.. Ha értitek, mit akarok ezzel kifejezni. Szóval csak úgy muuuuuu.>.< De..de..de.. Mit csinál? Miért masszírozza a hátam? Hagyd abba! >.< Jajj.. Me-megszerezni? Ő egy fiú.. Miért viselkedik velem így?
- Hagyjál már békén! - ugrottam fel helyemről, és kitrappoltam a helyszínről. Amúgy is jött a furi üzenet, meg a zárak kinyíltak..
De most hova is tovább? Melyik szobába menjek be? Vajon melyik mit rejthet?
- Neked van valaki, aki hiányozna? - kérdezte tőlem egy vékonyka hang. Meglepetésszerűen ért a dolog, ugyanis a gyermek, ki a lábamhoz bújt eddig alig szólalt meg. Furcsa..


Thundert magába kebelezte egy nő csábos varázsa.. Talán túl könnyen is, hisz még alig ismerte. És egy ilyen helyen, egy ilyen határozott leányzóval talán nem árt vigyázni.
De lényeg a lényeg, bemásztak a szűk kis járaton, egymás után, mind a ketten. A sötétben aligha láthatott a fiú normálisan, bár a valahonnan messziről jövő, pislákoló fény körvonalakat engedett sejtetni. Egy hosszú, egyenes járatban álltatok, mellettetek két oldalt fal, melyen meg-megcsillant a fény. Valahonnan halk szuszogás hallatszott, és víz lassú, egyenletes ütemű csöpögése. Nincs is más tovább, mint előre!

_________________
Börtönszörny specialista Cool
Kirigaya Suguha
Kirigaya Suguha
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 625
Join date : 2013. May. 18.

Karakterlap
Szint: 1
Indikátor: Sárga
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Thunder Szomb. Nov. 30 2013, 11:00

Bemászott a leányzó majd egy kis várakozást követve én is. Nagy kő esett le a szívemről mikor megláttam, hogy rám várakozik még, így hát minél gyorsabban siettem, hogy újra láthassam. Átmásztam hát azon a kis nyíláson. A túloldalon egy egy folyosón találtam/találtuk magunkat a lánnyal.
- Ha már így együtt maradtunk nem mesélnél kicsit magadról? Szeretnék kicsit többet tudni rólad. Tudod mi a neved a kasztod és ehhez hasonlók illetve amit nem félsz megosztani velem. Pustán csak azért kérdezem mivel ki tudja botunk e valamiféle ellenfélbe ebben a kastélyban és jó lenne tudni rólad egy-két dolgot.  - szóltam a leányzóhoz ebben a sötét folyosón. Túl sok mindent nem láttam mivel a látás jártasságomat nem fejlesztettem ki, de ennek megvan a maga oka. Az ok pedig roppant egyszerű, mivel nem tudom mi legyen a negyedik azaz utolsó jártasságom. Bár ebben a helyzetben pont jó lenne, így lehetséges, hogy ha végeztem ezzel a “küldetéssel” akkor majd fejlesztek rajta. Ahogy haladtam/haladtunk a folyosón néhol a felcsillant a fény a falakon, de a plafonon nem. Nem furcsálltam nagyon a jelenséget, mivel lassan a távolban körvonalazódni látszódott a folyosó vége háta annak a rejtélyes pislákoló fénynek s ekkor kezdtem pár furcsa hangot hallani. Mintha valaki szuszogna és víz csepegését hallottam. Az úton ahogy haladtunk hallgattam ahogy az újdonsült társam mesélt magáról egy két dolgot, így mielőtt majd belépnénk a terembe vagy ahova ez a folyosó vezet én is mondok egy két dolgot magamról.
- Nos akkor ideje nekem is bemutatkoznom neked. A nevem Thunder. Tudom nem valami bizalom gerjesztő név, de hát ez van - pillantottam félre majd folytattam. - A kasztom kardforgató, de erre talán magadtól is rájöhettél. Nos egyenlőre ennyi elég is rólam szóval ideje továbblépni - fejeztem be ezzel a mondandómat majd először léptem át abba a másik helyiségbe ahova az út vezetett. Kezemet a fegyveremre tettem, hiszen nem tudhatom mi vár rám ott.  

_________________
Próbálkozás, kudarc, próbálkozás, kudarc... az egyetlen igazi kudarc, ha többé nem próbálkozol.

Képességek:




[Küldetés] Pokol játék Thundergf

Színeim:Dimgray(Szövegszín), Crema(Beszédszín), Cyan(Gondolatok), Red(Vámpír)
Thunder
Thunder
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 489
Join date : 2012. Nov. 11.
Age : 30

Karakterlap
Szint: 17
Indikátor: Zöld
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Tachibana Makoto Szomb. Dec. 14 2013, 20:29

// Ezer köszi, hogy a többiekről is adtál infót :] Bocsi, hogy csak most írok, igyekszem ennél gyorsabban //

Volt elég alkalmam arra, hogy megfigyeljek mindenkit, és elhelyezzem őket a megfelelő csoportban, habár többnyire a haszontalan, az unalmas, és a veszélytelen címkéket akasztottam rájuk képzeletben. A fiúk közül egyedül a pörölyös képviselt figyelemfelkeltő kvalitásokat, a többi vagy teljesen gyámoltalan volt, vagy éppen a nagydumájával próbálta elpalástolni, mennyire be van ijedve valójában. A lányok közül pedig csak az általam kiszemelt hölgyike érdemelt szót, habár a szőke is érdekes lehetett volna, ha nem teszem le a voksom ilyen korán. Szórakoztató lett volna elhitetni vele, hogy az ujja köré tud csavarni, és aztán később rádöbbenteni arra, hogy épp fordítva történt :] Csakhogy ebben a lehetőségben akadályozó tényező volt Kazuma-kun, így optimálisabb tervnek tartottam a nevét elhallgató, fondorlatos kisasszony elbűvölését. Hosszútávon menni fog, csupán azért kellett most erőlködnöm, hogy mások ne bízzanak meg benne és az egyetlen választása mi legyünk.
- Yare-yare... a hevesség nem áll neked jól... Biztosan szeretnéd, ha a többiek is látnák, mennyire indulatos tudsz lenni? :] - kommentáltam kifakadását, és nyugodt léptekkel utána indultam. Kazuma-kun, ha akar, majd jön utánunk, perpillanat nem foglalkoztatott, hogy mit tesz, vagy éppen mit nem. Nem vártam el tőle, hogy megértse az emberi viselkedés jelenlévő elemeit, melyek az én medremben tartják a vizet, így a cinikus megjegyzései sem érdekeltek.
- Megéri ennyit szenvedni, mikor volna egy sokkal egyszerűbb megoldás is? A sorsod úgysem kerülheted el és meglásd, nem csalódnál bennem :] - kérdeztem ravasz mosollyal az arcomon, és kezeimet zsebre dugva követtem, bárhová is ment. Bár ha megcéloz egy ajtót, akkor speciel hajlandó leszek előremenni, elvégre nem árt megmutatnom, hogy nem csak kamuból említettem, lennék a pajzsa is akár.
- Nekem máris hiányzik valaki... ketten is. Egy fehér hajú fiú és egy ravasz rókalány - említettem meg hanyagul, miközben besoroltam a lány mellé és nem voltam rest átkarolni a derekát sem - A fiút ismerem, csendes, visszahúzódó típus. Megkeressük, vagy jobban érdekel mondjuk az az ajtó? - mutattam arra a bejáratra, amire éppen kiszemeltem nézett.
Tachibana Makoto
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1809
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 30
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 43
Indikátor: Vörös
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Kirigaya Suguha Csüt. Jan. 16 2014, 21:45

Kirigaya Suguha írta:
Határidő: Egyenlőre nincs, aztán majd meglátjuk, milyen ütemben tudunk haladni.Smile



Azért nem úgy értettem, hogy évi 1 post. wtf Nyo dee.. Csak hogy bizonyítsam egy szép tulajdonságomat, a türelmetlenséget, a küldetést zárom! Ne foglalja már fölöslegesen a helyeteket.Rolling Eyes

Jutalmazás:
Összesen 6 kör ment le, melyből Kazuma 5-öt teljesített, a többiek mindet.
Mivel a küldetés kezdetekor is már mindannyian 10-es szint felettiek voltatok, + 30 exp jár alapból. Ehhez jön még a köreitek száma, így:
Thunder: 60 exp 70 arany
Tachi: 60 exp 70 arany
Kazuma: 55 exp 70 arany.

Céh jutalmak:

White Rose: 35 arany a bankba.
Exp-k:
Enheriel 3 exp
Snowcat 3 exp
Azmaria 4 exp
Thunder 4 exp
Tachibana Zakuro 4 exp
Ryutoshi Kurasai 4 exp
Nagoyaka Kiyoshi 4 exp
Nio 4 exp

Liberators: 35 arany a bankba.
Exp-k:
Drake Haru 10 exp
Tachibana Makoto 10 exp
Hürrem 10 exp

Ércek, növények, receptek NEM járnak!

Köszönöm a részvételt.Smile Izgalmas volt, amíg tartott.. Most nem sikerült addig eljutni, hogy megöljelek titeket, de legközelebb nem ússzátok meg! Twisted Evil

_________________
Börtönszörny specialista Cool
Kirigaya Suguha
Kirigaya Suguha
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 625
Join date : 2013. May. 18.

Karakterlap
Szint: 1
Indikátor: Sárga
Céh: -

Vissza az elejére Go down

[Küldetés] Pokol játék Empty Re: [Küldetés] Pokol játék

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére

- Similar topics

 
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.