KezdőlapRyuninji Ren vs. Lizzy
3 posters
1 / 2 oldal
1 / 2 oldal • 1, 2 
Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Dr. Hannibal Dan Pént. Márc. 22 2013, 17:48
Szép, szélcsendes napra ébredtem itt Aincrad városkájában. Igaz, felhők tornyosultak az égen, ámde meleg volt. Hamar kipattantam az ágyból, és felöltöztem. A mai nap egy kis rózsaszín szettet vettem fel, egy kis kalappal, mely mögött szépen elrendeztem a hajacskámat.
Amikor mindent elrendeztem, elindultam szokásos sétámra a városba, miközben vígan majszoltam szendvicsemet. Még mindig egyedül voltam, Ciel nem tért vissza. Már régóta távol van, biztos valami nagyon nehéz küldetést vállalt, vagy... A vagy-ra nem is akartam gondolni. Gyorsan elhessegettem gondolataimat, és inkább nézegettem a kirakatokat.
- Vajon ma mit csináljak? Esetleg látogassak el a vaddisznókhoz? - morfondíroztam. - Nem, azok félelmetesek.. - Beszéltem le magamat. Már régóta ki szerettem volna menni ebből a városból, legalább egyet sétálni, de eddig - egy pár kivétellel, amikor volt társaságom - egyszer sem merészkedtem végül ki.
- Olyan kis szerencsétlen vagyok. Na meg ezek a kések itt az övemen, teljesen hasztalanok. És amúgy is.. Azok a vaddisznók.. Rondák.. - beszéltem tovább hangosan. Végül mégis elsétáltam a kapuhoz. Emberek jöttek, mentek, végezték a dolgukat, én meg éppen hogy csak ki mertem kukkantani, hogy egyáltalán azt tudjam, milyen a terep ott. A mezők hívogatónak látszottak, de sajnos ott voltak a messzeségben azok a ronda- ronda vaddisznók, no meg azon túl a fene sem tudja, hogy még miféle szörnyek vannak. Csak álltam ott, tétlenül, és a messzeségbe bámultam. Sokan megnéztek, egy férfi majdnem fel is lökött, ugyanakkor még a védett területen voltam, így tudtam, nem lehet semmi bajom. Semmi, amíg oda ki nem lépek.. A magas szintű, és gyilkos játékosok és szörnyek közé.. Hangosan elkezdtem énekelgetni.
- Gonosz lények, gonosz szörnyek legyőzhetők, csukd be szemed. Úgy akarod, el is tűnnek. - Ez állítólag elűzi a félelmet. Sajnos ez nálam nem működött.
- Vajon ma mit csináljak? Esetleg látogassak el a vaddisznókhoz? - morfondíroztam. - Nem, azok félelmetesek.. - Beszéltem le magamat. Már régóta ki szerettem volna menni ebből a városból, legalább egyet sétálni, de eddig - egy pár kivétellel, amikor volt társaságom - egyszer sem merészkedtem végül ki.
- Olyan kis szerencsétlen vagyok. Na meg ezek a kések itt az övemen, teljesen hasztalanok. És amúgy is.. Azok a vaddisznók.. Rondák.. - beszéltem tovább hangosan. Végül mégis elsétáltam a kapuhoz. Emberek jöttek, mentek, végezték a dolgukat, én meg éppen hogy csak ki mertem kukkantani, hogy egyáltalán azt tudjam, milyen a terep ott. A mezők hívogatónak látszottak, de sajnos ott voltak a messzeségben azok a ronda- ronda vaddisznók, no meg azon túl a fene sem tudja, hogy még miféle szörnyek vannak. Csak álltam ott, tétlenül, és a messzeségbe bámultam. Sokan megnéztek, egy férfi majdnem fel is lökött, ugyanakkor még a védett területen voltam, így tudtam, nem lehet semmi bajom. Semmi, amíg oda ki nem lépek.. A magas szintű, és gyilkos játékosok és szörnyek közé.. Hangosan elkezdtem énekelgetni.
- Gonosz lények, gonosz szörnyek legyőzhetők, csukd be szemed. Úgy akarod, el is tűnnek. - Ez állítólag elűzi a félelmet. Sajnos ez nálam nem működött.
_________________
"Io fei gibetto de le mei case." A saját házamat bitómmá teszem.
Dr. Hannibal Dan- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 176
Join date : 2013. Jan. 25.
Age : 23
Tartózkodási hely : 1. szint, védett terület.
Karakterlap
Szint: 7
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Ryuninji Ren Pént. Márc. 22 2013, 20:14
Ma is korán reggel hajnalban kelek fel, mint mindig. Ami olyan tíz órára esik minden nap. A két kis hiperaktív pajti kelteget. Bár most már üde és friss vagyok, ezért kígyómozgásban kúszom ki az ágyból, erőt veszek magamon és lehívom a menümet. Az üde és friss állapot nem tartott tovább tizenkét egész másodpercnél. Új rekord. ha így haladok, akkor pár hónap múlva elérem a fél percet is. Engedek egy kis energiát élettelen karomba, hogy legalább felöltözhessek. Pár gombnyomás és készen is van. Még pár perc pihi a hideg padlón, az is csak azért, mert a petek nem hagynak nekem több időt. Felkelek a kényelmetlen nyughelyemről és nagyokat nyújtózkodok.
- Komolyan mondom, néha hagyhatnátok, kicsit lustálkodni az embert- hőbörgök álmos fejjel és kilépek az ajtón. Megvárom a két jómadarat és bezárom magam után. egy kiadós reggeli még pont belefér és irány a nagyváros. Első utam, mint minden nap a boltok felé veszem. Semmi, semmi és megint csak semmi. elég ritkán lehet manapság használható felszereléshez jutni. No, oda se neki. Reginaldot szabadjára engedtem had repkedjen kedvére. Aikon viszont mellettem pattogott labda módjára. A kék cica élvezi a sétát, neki mindegy hova megyünk, mit kell csinálni, csak ne a szűk szobában legyen. A boltok után egy másik helyre megyek, mely nemrég került be a rendszeres elfoglaltságaim közé. ez nem más, mint a Sweet Dreams cukrászdában történő bevásárlás. Belépve tolakodnom kell. Általában így megy ez. Ami a fura, hogy még nem jöttek rá arra, hogy előre kellene engedniük engem a nagy Ryuninji Ren-t. Tolakodásom eredményeképpen pár ember megutált megint. Hát van ilyen, mind férfi szóval nem is érdekel. Az én célközönségem mindig is a csinos nők lesznek. A férfiak meg nem érdekelnek, de én se érdekeljem ám őket. Még csak az kellene. Egy epres jégkrémet fogyasztgatva indulok meg a városkapu felé. Kellene egy kis mobot irtani így kora reggel. Érdekes látványon akad meg a szemem egyből. egy apró termetű lányka, fura öltözékben és még furább sapkában mormolgat valami magában.
- Hooooi pici lány!- szólítom meg hangosan. Két húgom is van ezért nem tudok csak úgy elmenni mellette.
- Mit csinálsz te itt egyedül a városkapunál?- kérdezem és harapok egyet a jégkrémemből. Reginald időközben a vállamra száll Aikon meg már meg kezdi az ismerkedést az kicsi lánnyal. A kék macskaféle a lábához dörgölőzik és dorombol is közben. Bejön neki a lányka, kérdés, hogy fordítva is igaz-e ez.
- Komolyan mondom, néha hagyhatnátok, kicsit lustálkodni az embert- hőbörgök álmos fejjel és kilépek az ajtón. Megvárom a két jómadarat és bezárom magam után. egy kiadós reggeli még pont belefér és irány a nagyváros. Első utam, mint minden nap a boltok felé veszem. Semmi, semmi és megint csak semmi. elég ritkán lehet manapság használható felszereléshez jutni. No, oda se neki. Reginaldot szabadjára engedtem had repkedjen kedvére. Aikon viszont mellettem pattogott labda módjára. A kék cica élvezi a sétát, neki mindegy hova megyünk, mit kell csinálni, csak ne a szűk szobában legyen. A boltok után egy másik helyre megyek, mely nemrég került be a rendszeres elfoglaltságaim közé. ez nem más, mint a Sweet Dreams cukrászdában történő bevásárlás. Belépve tolakodnom kell. Általában így megy ez. Ami a fura, hogy még nem jöttek rá arra, hogy előre kellene engedniük engem a nagy Ryuninji Ren-t. Tolakodásom eredményeképpen pár ember megutált megint. Hát van ilyen, mind férfi szóval nem is érdekel. Az én célközönségem mindig is a csinos nők lesznek. A férfiak meg nem érdekelnek, de én se érdekeljem ám őket. Még csak az kellene. Egy epres jégkrémet fogyasztgatva indulok meg a városkapu felé. Kellene egy kis mobot irtani így kora reggel. Érdekes látványon akad meg a szemem egyből. egy apró termetű lányka, fura öltözékben és még furább sapkában mormolgat valami magában.
- Hooooi pici lány!- szólítom meg hangosan. Két húgom is van ezért nem tudok csak úgy elmenni mellette.
- Mit csinálsz te itt egyedül a városkapunál?- kérdezem és harapok egyet a jégkrémemből. Reginald időközben a vállamra száll Aikon meg már meg kezdi az ismerkedést az kicsi lánnyal. A kék macskaféle a lábához dörgölőzik és dorombol is közben. Bejön neki a lányka, kérdés, hogy fordítva is igaz-e ez.
_________________
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Dr. Hannibal Dan Szomb. Márc. 23 2013, 14:34
A kapuban ácsorogtam, és figyeltem a tájat, amikor a hátam mögül valaki megszólított.
- Hooooi pici lány! - erre ugrottam egy hatalmas nagyot félelmemben, majd bizalmatlanul felé fordultam.
- Mit csinálsz te itt egyedül a városkapunál? - kérdezett igencsak barátságosan egy szőke hajú fiú. Valahonnan ismerős volt, de a fene sem tudja, honnan.
- Öhmm.. Eto.. Tudod én mindig egyedül vagyok.. Csak kijöttem megnézni a mezőt, hátha a végén kimerészkedek, de túl.. túl félelmetes. - nyögtem ki. Közben egy cicamica szerű lény a lábamhoz dörgölődzött, és hangosan dorombolni kezdett.
- Jajj, hogy te milyen egy aranyos kis lényecske vagy! - megsimiztem a buksiját, majd az orromat az arcához dörgöltem.
- Buri buri kicsi dundi. - nevetgéltem. - Nagyon kis édes vagy, tudod? Egy-két masnival fel is lehetne dobni. Kötnék egy szép fehéret a farkincádra, meg egyet a nyakadba, kis csengővel. Nagyon kis csini lennél ám! - kacarásztam, miközben az ölembe vettem az állatot, és a buksiját simizgettem.
- Ő a tiéd? Mi a neve? - néztem rá a fiúra nagy, csillogó szemekkel. - És neked mi a neved? Én Lizzy vagyok! Örülök! - Nos igen, ha valami aranyos dologról van szó, könnyen megbízok akárkiben. Rossz szokás.
- És a madárkának van neve? Őt is megsimizhetem? - néztem boldogan a kis lény irányába.
- Te idomár vagy, ugye? - kérdeztem, bár ez majdhogynem egyértelmű volt. Ezért is lett volna jó az, ha idomár leszek, lenne egy szeretgetnivaló kis lényecském, így nem ennék teljesen egyedül. Az is akartam lenni, erre mi lett? Félre nyomok, és kapok valami két idióta kést, meg egy ronda maszkot. A fenének sem kell! Én egy édes kis állatot akartam!! Grrr.. Hümmm.. vajon ehet cserélni?
- Figyu??! Neked adom a késeimet, maszkot nem tudok, mert azt már eldobtam, de cserébe te nekem adod őket? Vagy csak a cicust?? - kérleltem.
- Hooooi pici lány! - erre ugrottam egy hatalmas nagyot félelmemben, majd bizalmatlanul felé fordultam.
- Mit csinálsz te itt egyedül a városkapunál? - kérdezett igencsak barátságosan egy szőke hajú fiú. Valahonnan ismerős volt, de a fene sem tudja, honnan.
- Öhmm.. Eto.. Tudod én mindig egyedül vagyok.. Csak kijöttem megnézni a mezőt, hátha a végén kimerészkedek, de túl.. túl félelmetes. - nyögtem ki. Közben egy cicamica szerű lény a lábamhoz dörgölődzött, és hangosan dorombolni kezdett.
- Jajj, hogy te milyen egy aranyos kis lényecske vagy! - megsimiztem a buksiját, majd az orromat az arcához dörgöltem.
- Buri buri kicsi dundi. - nevetgéltem. - Nagyon kis édes vagy, tudod? Egy-két masnival fel is lehetne dobni. Kötnék egy szép fehéret a farkincádra, meg egyet a nyakadba, kis csengővel. Nagyon kis csini lennél ám! - kacarásztam, miközben az ölembe vettem az állatot, és a buksiját simizgettem.
- Ő a tiéd? Mi a neve? - néztem rá a fiúra nagy, csillogó szemekkel. - És neked mi a neved? Én Lizzy vagyok! Örülök! - Nos igen, ha valami aranyos dologról van szó, könnyen megbízok akárkiben. Rossz szokás.
- És a madárkának van neve? Őt is megsimizhetem? - néztem boldogan a kis lény irányába.
- Te idomár vagy, ugye? - kérdeztem, bár ez majdhogynem egyértelmű volt. Ezért is lett volna jó az, ha idomár leszek, lenne egy szeretgetnivaló kis lényecském, így nem ennék teljesen egyedül. Az is akartam lenni, erre mi lett? Félre nyomok, és kapok valami két idióta kést, meg egy ronda maszkot. A fenének sem kell! Én egy édes kis állatot akartam!! Grrr.. Hümmm.. vajon ehet cserélni?
- Figyu??! Neked adom a késeimet, maszkot nem tudok, mert azt már eldobtam, de cserébe te nekem adod őket? Vagy csak a cicust?? - kérleltem.
_________________
"Io fei gibetto de le mei case." A saját házamat bitómmá teszem.
Dr. Hannibal Dan- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 176
Join date : 2013. Jan. 25.
Age : 23
Tartózkodási hely : 1. szint, védett terület.
Karakterlap
Szint: 7
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Ryuninji Ren Szomb. Márc. 23 2013, 17:34
A kirándulásom közepette megpillantok egy picike kislányt igen fura, nem mindennapi öltözetben. Naná, hogy megszólítom. Nem én lennék, ha csak úgy elsétálnék innen. Kicsit félénknek tűnik, mindamellett eléggé aranyos. Az a hugica típus. Nekem is van kettő, bár ők ritkábban aranyosak, és inkább idegesítőek szoktak lenni.
- A mező? Félelmetes?- kinézek én magam is, de a megszokott nyugodt tájat látom, mint mindig, egy-két alacsonyszintű gyenge mobbal megtűzdelve.
- Félsz kimenni? Oda?- hüledezek egy kicsikét. Tényleg nagyon gyámoltalan egy lányka. Éppen kezdtem volna bele egy kis bátyóféle nevelésbe, mikor Aikon önállósítja magát és már kedveskedik is a pici lánynak. A mini teremtés vevő is erre. Aikon talán ráérzett erre, vagy csak minden aranyos lánykához odamegy puncsolni? Na mindegy is. a lány érthetetlen szavaira vágok egy „mi van veled” fejet. Jobban hasonlít a húgaimra mint azt az elején gondoltam. Lányok, már csak ilyenek, nem tudnak ellenállni bizonyos dolgoknak. Főleg az Aikon féléknek. A masni ötletén elnevetem magam. én magam ilyet sosem tennék meg vele. főleg mert a nemét sem tudom. gondolom fiú, mert kék a színe nem rózsaszín, bár ez merő feltételezés csupán.
- Igen az enyém. Aikon a neve- felelem most már mosolyogva.
- Én Ren vagyok Lizzy-chan én is örülök. – Korábbi félénksége mintha teljesen eltűnt volna. Semmi jele már. Ez lenne a kis pet második képessége? Hmm, talán még hasznát vehetném másban is. Egyszeriben nagyon lelkes Lizzy-chan. Már Reginald is érdekli, aki a vállamon pihenget.
- Reginald a neve- nem válaszolok a kérdésre, mert a petem már oda is repül hozzájuk, hogy ő is kapjon egy kis kényeztetést, ne csak a cicus. ez jellemző rá.
- Igen kis hölgy és ahogy látom, te árnyharcos vagy- hát nem éppen ez illik egy kislányhoz, szerintem tuti nem. Szóvá is tenném neki, mikor egy nevetséges ajánlattal áll elő. De olyannyira az, hogy nem is bírom ki, hogy ne nevessek egy nagyot.
- Sajnálom Lizzy-chan, de ez nem így működik. – szemeim törölgetem, mert a könnyem is kijött egy picit, majd megsimogatom a buksiját.
- Ők már hozzám tartoznak, nem lehet csak úgy elcserélni őket. De Aikon-ra gyakran vigyázhatsz, mert szörnyen gyáva és küldetésekre nem viszem- próbálom menteni a helyzetet, hogy ne szomorodjon el túlságosan.
- De térjünk egy picit vissza. Miért nem mersz kimenni a városból??
- A mező? Félelmetes?- kinézek én magam is, de a megszokott nyugodt tájat látom, mint mindig, egy-két alacsonyszintű gyenge mobbal megtűzdelve.
- Félsz kimenni? Oda?- hüledezek egy kicsikét. Tényleg nagyon gyámoltalan egy lányka. Éppen kezdtem volna bele egy kis bátyóféle nevelésbe, mikor Aikon önállósítja magát és már kedveskedik is a pici lánynak. A mini teremtés vevő is erre. Aikon talán ráérzett erre, vagy csak minden aranyos lánykához odamegy puncsolni? Na mindegy is. a lány érthetetlen szavaira vágok egy „mi van veled” fejet. Jobban hasonlít a húgaimra mint azt az elején gondoltam. Lányok, már csak ilyenek, nem tudnak ellenállni bizonyos dolgoknak. Főleg az Aikon féléknek. A masni ötletén elnevetem magam. én magam ilyet sosem tennék meg vele. főleg mert a nemét sem tudom. gondolom fiú, mert kék a színe nem rózsaszín, bár ez merő feltételezés csupán.
- Igen az enyém. Aikon a neve- felelem most már mosolyogva.
- Én Ren vagyok Lizzy-chan én is örülök. – Korábbi félénksége mintha teljesen eltűnt volna. Semmi jele már. Ez lenne a kis pet második képessége? Hmm, talán még hasznát vehetném másban is. Egyszeriben nagyon lelkes Lizzy-chan. Már Reginald is érdekli, aki a vállamon pihenget.
- Reginald a neve- nem válaszolok a kérdésre, mert a petem már oda is repül hozzájuk, hogy ő is kapjon egy kis kényeztetést, ne csak a cicus. ez jellemző rá.
- Igen kis hölgy és ahogy látom, te árnyharcos vagy- hát nem éppen ez illik egy kislányhoz, szerintem tuti nem. Szóvá is tenném neki, mikor egy nevetséges ajánlattal áll elő. De olyannyira az, hogy nem is bírom ki, hogy ne nevessek egy nagyot.
- Sajnálom Lizzy-chan, de ez nem így működik. – szemeim törölgetem, mert a könnyem is kijött egy picit, majd megsimogatom a buksiját.
- Ők már hozzám tartoznak, nem lehet csak úgy elcserélni őket. De Aikon-ra gyakran vigyázhatsz, mert szörnyen gyáva és küldetésekre nem viszem- próbálom menteni a helyzetet, hogy ne szomorodjon el túlságosan.
- De térjünk egy picit vissza. Miért nem mersz kimenni a városból??
_________________
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Dr. Hannibal Dan Szomb. Márc. 23 2013, 18:07
Megtudtam, hogy a cicuskát Aikonnak, míg a madarat Reginaldnak hívják, és a fiút meg Rennek. A kis piros madárka is oda repült hozzám, és én őt is elkezdte, kényeztetni. Az icike-picike kis madár buksiját simogattam, majd elől a hasacskáját.
- És ő tud énekelni is? - még ha madár, akkor sem biztos, hogy tud, hisz ez egy játék, amibe nem biztos, hogy Kayaba ezt beleprogramozta. Bár azért tényleg úgy lenne jó, ha énekelne is, hisz egy madárnak ez az eső és legfontosabb dolga.
- Ühümm, árnyharcos lettem. Bár.. ez a puszta véletlen műve. Nem ez akartam lenni, és ezeknek az izéknek amúgy sincs semmi hasznuk. - lóbáltam meg előtte a késeket. - Még kenyeret sem kell kenni velük, mert azt már eleve megkenve veszem. - zsörtölődtem. - Nagy kár, pedig tényleg örülnék neki, ha lehetne egy ilyen jó kis társam.. Tudod szörnyen egyedül érzem magam.. - mondtam lehangoltan, aztán felcsillant a szemem. - Té-tényleg vigyázhatok rá? Megengeded nekem? Tudod az jó lenne, én úgysem megyek sehova, akármikor ráérek! - kiáltottam boldogan.
- De térjünk egy picit vissza. Miért nem mersz kimenni a városból?? - tért r az előző gondolatmenetre.
- Öhhmm.. Hát mert ott veszélyes, meg félelmetes. És ott vannak azok a csúnya, ronda vaddisznók, akik nagyon erősek, meg még kitudja, milyen szörnyek.. És a játékosok is simán megölnek.. Itt legalább biztonságban vagyok. - mondtam. - Tudod.. Ciel megígérte, hogy fejlődik, és nagyon erős lesz, és majd ő vigyáz rám, így segít majd a fejlődésben, de amióta legutóbb elment valami nagyon fontos dologra, nem tért vissza. Biztos nagyon nehéz, ezért sokáig tart. És azért én szeretnék ki menni sétálni a mezőre, de nem ehet, mert veszélyes, és félelmetes is.
- És ő tud énekelni is? - még ha madár, akkor sem biztos, hogy tud, hisz ez egy játék, amibe nem biztos, hogy Kayaba ezt beleprogramozta. Bár azért tényleg úgy lenne jó, ha énekelne is, hisz egy madárnak ez az eső és legfontosabb dolga.
- Ühümm, árnyharcos lettem. Bár.. ez a puszta véletlen műve. Nem ez akartam lenni, és ezeknek az izéknek amúgy sincs semmi hasznuk. - lóbáltam meg előtte a késeket. - Még kenyeret sem kell kenni velük, mert azt már eleve megkenve veszem. - zsörtölődtem. - Nagy kár, pedig tényleg örülnék neki, ha lehetne egy ilyen jó kis társam.. Tudod szörnyen egyedül érzem magam.. - mondtam lehangoltan, aztán felcsillant a szemem. - Té-tényleg vigyázhatok rá? Megengeded nekem? Tudod az jó lenne, én úgysem megyek sehova, akármikor ráérek! - kiáltottam boldogan.
- De térjünk egy picit vissza. Miért nem mersz kimenni a városból?? - tért r az előző gondolatmenetre.
- Öhhmm.. Hát mert ott veszélyes, meg félelmetes. És ott vannak azok a csúnya, ronda vaddisznók, akik nagyon erősek, meg még kitudja, milyen szörnyek.. És a játékosok is simán megölnek.. Itt legalább biztonságban vagyok. - mondtam. - Tudod.. Ciel megígérte, hogy fejlődik, és nagyon erős lesz, és majd ő vigyáz rám, így segít majd a fejlődésben, de amióta legutóbb elment valami nagyon fontos dologra, nem tért vissza. Biztos nagyon nehéz, ezért sokáig tart. És azért én szeretnék ki menni sétálni a mezőre, de nem ehet, mert veszélyes, és félelmetes is.
_________________
"Io fei gibetto de le mei case." A saját házamat bitómmá teszem.
Dr. Hannibal Dan- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 176
Join date : 2013. Jan. 25.
Age : 23
Tartózkodási hely : 1. szint, védett terület.
Karakterlap
Szint: 7
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Ryuninji Ren Szomb. Márc. 23 2013, 19:45
Lizzy-chan már rá is veti magát Aikon-ra és később Regi-t is kezelésbe veszi. Egyik sem ellenkezik vele, szeretik, ha kényeztetik őket. Persze azt ki nem? Ők sem sokkal különbek, mint az emberek. Néha napján mondjuk engem is kényeztetne valaki. Valaki, aki pár évvel idősebb, persze nem olyan sokkal.
- Ez csak természetes, hiszen az én petem. Csak nem mindig van hozzá kedve- válaszolok neki mosolyogva. Reginald valóban tud énekelni, legalábbis madárnyelven. Gyakran duettezünk is egy kicsit. Tökre kiegészíti az én csodálatos hangom az ő „csicsergése”. A lány valóban árnyharcos, és mint a meséjéből kiderül, csak a véletlen műve, hogy ebben a kasztban végezte. Nos igen, sokan járnak ebben a cipőben akik csak kipróbálni akartak egy kasztot. A kijelentkezés hiánya azonban nekik tett be a legjobban.
- Akkor miért nem barátkozol? – kérdezem meglepetten. Megsajnálom kicsit, talán még abban a korban van amikor nehezen barátkozik az idősebbekkel.
- Persze! Amíg én küldetésen vagyok ő amúgy is csak egyedül kuksol a szobámban. Neki is jobb lenne, ha foglalkoznál vele. Na meg nekem is, mert nem lenne durcás mikor visszatérek. – az újabb válaszon megint kuncogok egy kicsikét. Valóban, ezek egy félénk kislány szavai és részben meg is értem. De ha egyedül van, akkor ez így nem teljesen oké.
- Tudod a mező nem olyan félelmetes, mint gondolod. Vannak mobok, de ők gyengék. Egyáltalán nem veszélyesek- magyarázom el a dolgokat, majd szóba kerül egy név is.
- Ciel? Ő ki?- kérdezem meg. Lehet hogy egy társa, vagy valami ilyesmi. ha régóta nem szólt már vissza, akkor könnyen lehet, hogy meghalt és már nem fog visszatérni. Persze nem festem az ördögöt a falra, ezt a követeztetést megtartom magamnak inkább.
- Tudod mit? Gyere velem a mezőre. Majd én vigyázok rád, de neked is kell Aikon-ra, mert mondtam. Szörnyen gyáva és elszalad, akkor meg kergethetjük egy jó darabig- teszek egy ajánlatot Lizzy-channak. Látom mennyire szeretne kint lenni, nekem meg semmi dolgom nincs most. A céhben is nyugalom van, meg küldetés sincs kilátásban. ezért nincs is akadálya ennek.
- Ez csak természetes, hiszen az én petem. Csak nem mindig van hozzá kedve- válaszolok neki mosolyogva. Reginald valóban tud énekelni, legalábbis madárnyelven. Gyakran duettezünk is egy kicsit. Tökre kiegészíti az én csodálatos hangom az ő „csicsergése”. A lány valóban árnyharcos, és mint a meséjéből kiderül, csak a véletlen műve, hogy ebben a kasztban végezte. Nos igen, sokan járnak ebben a cipőben akik csak kipróbálni akartak egy kasztot. A kijelentkezés hiánya azonban nekik tett be a legjobban.
- Akkor miért nem barátkozol? – kérdezem meglepetten. Megsajnálom kicsit, talán még abban a korban van amikor nehezen barátkozik az idősebbekkel.
- Persze! Amíg én küldetésen vagyok ő amúgy is csak egyedül kuksol a szobámban. Neki is jobb lenne, ha foglalkoznál vele. Na meg nekem is, mert nem lenne durcás mikor visszatérek. – az újabb válaszon megint kuncogok egy kicsikét. Valóban, ezek egy félénk kislány szavai és részben meg is értem. De ha egyedül van, akkor ez így nem teljesen oké.
- Tudod a mező nem olyan félelmetes, mint gondolod. Vannak mobok, de ők gyengék. Egyáltalán nem veszélyesek- magyarázom el a dolgokat, majd szóba kerül egy név is.
- Ciel? Ő ki?- kérdezem meg. Lehet hogy egy társa, vagy valami ilyesmi. ha régóta nem szólt már vissza, akkor könnyen lehet, hogy meghalt és már nem fog visszatérni. Persze nem festem az ördögöt a falra, ezt a követeztetést megtartom magamnak inkább.
- Tudod mit? Gyere velem a mezőre. Majd én vigyázok rád, de neked is kell Aikon-ra, mert mondtam. Szörnyen gyáva és elszalad, akkor meg kergethetjük egy jó darabig- teszek egy ajánlatot Lizzy-channak. Látom mennyire szeretne kint lenni, nekem meg semmi dolgom nincs most. A céhben is nyugalom van, meg küldetés sincs kilátásban. ezért nincs is akadálya ennek.
_________________
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Dr. Hannibal Dan Szomb. Márc. 23 2013, 20:05
- Ez csak természetes, hiszen az én petem. Csak nem mindig van hozzá kedve - válaszol egy mosoly kíséretében.
- Huhh.. Szeretném majd hallani egyszer, ahogy énekel, biztos nagyon ügyes. - simítom meg újra a kis pociját.
- Mi - miért nem barátkozom.. Öhmm.. mert mindenki.. félelmetes, meg mert mindenki öregebb, mint én, és a legtöbbeknek még stílusa sincs az öltözködéshez. Nem hiszem, hogy találnék lelki társat közöttük, akiben megbízhatok, meg ilyesmik.. Nekem ez valahogy nem megy! Olyan.. olyan.. Hüümmmppp!!! - akadtam ki, mert nem tudtam sehogy sem kifejezni normálisan magam, így maradt a sima hümmmpp egy felfújt arc kíséretében.
- Tudod a mező nem olyan félelmetes, mint gondolod. Vannak mobok, de ők gyengék. Egyáltalán nem veszélyesek - mondta. Mintha ezzel megnyugtathatna..
- Nekem igen is félelmetesek! És nagyon rondák.. Eto.. Most komolyan, szerinted kellemes érzés, amikor egy vaddisznó megkerget? Már a valóságban is mindig azt mondták, hogy óvakodjak a vaddisznóktól! És ennél még csak rosszabb szörnyek vannak odakint. - érveltem teljesen logikusan. Még hogy gyengék! Mihez képest? Én nem akarom megtudni, hogy mi van akkor, ha eltalálnak a ronda szarvukkal.
- Ciel az én unokatestvérem, és legjobb barátom! Vele együtt jöttem ide, tudod ő az, aki megment engem, neki a kasztja is lovag! És nagyon ügyes, meg erős, meg minden! - kezdtem áradozni róla, majd lehajtottam a fejemet, amikor eszembe jutott, hogy milyen réges-régen nem láttam, és az is lehet, hogy soha többé nem is fogom. Most is ott nyugszik a szobámban egy üzenet, "Elmentem, majd jövök.." Hátha haza jön, és akkor ne keressen. Mindig várom, de egyáltalán valaha is hazajön?
- Tudod mit? Gyere velem a mezőre. Majd én vigyázok rád, de neked is kell Aikon-ra, mert mondtam. Szörnyen gyáva és elszalad, akkor meg kergethetjük egy jó darabig. - mondja ekkor hirtelen Ren.
- Öhmm.. Hát.. Tudod az is könnyen meglehet, hogy vele együtt én is elfutok.. De szívesen tartom addig az ölemben. - mondtam félősen. - De ha megígéred, hogy nem lesz bajom, én bízok benned.. Csak védj meg azoktól a szörnyektől, jó.. Tudod már régóta szeretnék egyet sétálni a mezőn. - néztem annak irányába.
- Huhh.. Szeretném majd hallani egyszer, ahogy énekel, biztos nagyon ügyes. - simítom meg újra a kis pociját.
- Mi - miért nem barátkozom.. Öhmm.. mert mindenki.. félelmetes, meg mert mindenki öregebb, mint én, és a legtöbbeknek még stílusa sincs az öltözködéshez. Nem hiszem, hogy találnék lelki társat közöttük, akiben megbízhatok, meg ilyesmik.. Nekem ez valahogy nem megy! Olyan.. olyan.. Hüümmmppp!!! - akadtam ki, mert nem tudtam sehogy sem kifejezni normálisan magam, így maradt a sima hümmmpp egy felfújt arc kíséretében.
- Tudod a mező nem olyan félelmetes, mint gondolod. Vannak mobok, de ők gyengék. Egyáltalán nem veszélyesek - mondta. Mintha ezzel megnyugtathatna..
- Nekem igen is félelmetesek! És nagyon rondák.. Eto.. Most komolyan, szerinted kellemes érzés, amikor egy vaddisznó megkerget? Már a valóságban is mindig azt mondták, hogy óvakodjak a vaddisznóktól! És ennél még csak rosszabb szörnyek vannak odakint. - érveltem teljesen logikusan. Még hogy gyengék! Mihez képest? Én nem akarom megtudni, hogy mi van akkor, ha eltalálnak a ronda szarvukkal.
- Ciel az én unokatestvérem, és legjobb barátom! Vele együtt jöttem ide, tudod ő az, aki megment engem, neki a kasztja is lovag! És nagyon ügyes, meg erős, meg minden! - kezdtem áradozni róla, majd lehajtottam a fejemet, amikor eszembe jutott, hogy milyen réges-régen nem láttam, és az is lehet, hogy soha többé nem is fogom. Most is ott nyugszik a szobámban egy üzenet, "Elmentem, majd jövök.." Hátha haza jön, és akkor ne keressen. Mindig várom, de egyáltalán valaha is hazajön?
- Tudod mit? Gyere velem a mezőre. Majd én vigyázok rád, de neked is kell Aikon-ra, mert mondtam. Szörnyen gyáva és elszalad, akkor meg kergethetjük egy jó darabig. - mondja ekkor hirtelen Ren.
- Öhmm.. Hát.. Tudod az is könnyen meglehet, hogy vele együtt én is elfutok.. De szívesen tartom addig az ölemben. - mondtam félősen. - De ha megígéred, hogy nem lesz bajom, én bízok benned.. Csak védj meg azoktól a szörnyektől, jó.. Tudod már régóta szeretnék egyet sétálni a mezőn. - néztem annak irányába.
_________________
"Io fei gibetto de le mei case." A saját házamat bitómmá teszem.
Dr. Hannibal Dan- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 176
Join date : 2013. Jan. 25.
Age : 23
Tartózkodási hely : 1. szint, védett terület.
Karakterlap
Szint: 7
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Ryuninji Ren Szomb. Márc. 23 2013, 20:42
- Talán majd egyszer- Reginél ezt sajnos nem lehet tudni. hol van kedve a csicsergéshez, hol nincs. Olyan kedvfüggő dolog ez nála. Velem ellentétben, mert én akárhol, akármikor dalra tudok fakadni ha, kell. Elvégre ebből éltem a valós világban már évek óra. Nem nagy kunszt ez az egész. Lizzy-chan beszámolója érdekes és kuncognom is kell rajta egy kicsikét. Főleg a végénél, az a hörcsögpofa nagyon aranyos volt.
- Az öregebb részt el is hiszem, de félelmetes?- kérdezem mosolyogva. Tényleg van pár érdekes arc a játékosok között, de ennyire nem rossz a helyzet.
- Én is félelmetes vagyok? Vagy akár Regi? Tudod, sokan vagyunk itt. Biztos találnál magadnak barátot, csak nem keresel kicsi hölgy. Jól sejtem?- ezek nekem csak kifogásoknak tűnnek. Hát ez van, ilyenek a kislányok. Akaratosak, és ami nekik nem tetszik, azt egyhamar nem is fogják megszeretni. Az ikerhúgaim még rosszabbak is ennél. Főleg mikor szinkronban nyomták. Akkor a világból is ki tudtak volna kergetni és nem csak engem. Megint nevetnem kell a vaddisznós magyarázaton. Lehet nem viccnek szánja, de attól még annak tűnik.
Tudod itt nem vagy átlagos kislány mint kint. Jóval erősebb vagy. A vaddisznók meg jóval gyengébbek. Simán elbánsz velük, csak mindig megijedsz és elszaladsz. Ha szembeszállnál egyel akkor gond nélkül lecsapnád- amikor arra a Ciel nevezetű valakire kerül a szó, akkor Lizzy-chan nagy odaadással kezd mesélni. Látszik rajta, hogy rajong az unokatestvéréért. a kistestvérek már csak ilyenek. néha vízhangzik a fejében az Onii-chan, Onii-chan megszólítás. Mikor elszomorodik megsimizem megint a buksiját.
- Az remek lenne- talán egy kis bátorságot „verhetek” bele, ha megmutatom neki, hogy nem is olyan gyámoltalan és gyenge, mint amilyennek hiszi magát.
- Nem fogsz elszaladni, hidd el. Azoknak a moboknak esélyük sincs. Nagyon gyengék, majd én megmutatom- azzal el is indulok a kapun kívülre és várom, hogy jöjjön ő is. Aikon a kezében marad, jól is érzi ott magát. Regi pedig átszáll az én vállamra.
- Már megígértem nem? de ha ennyire akarod- azzal ökölbe szorítom a kezem és csak a kisujjam nyújtom előre a lány felé. Elég gyerekes tudom. A húgicák szoktattak rá engem is és még nem sikerült leszoknom róla.
- Az öregebb részt el is hiszem, de félelmetes?- kérdezem mosolyogva. Tényleg van pár érdekes arc a játékosok között, de ennyire nem rossz a helyzet.
- Én is félelmetes vagyok? Vagy akár Regi? Tudod, sokan vagyunk itt. Biztos találnál magadnak barátot, csak nem keresel kicsi hölgy. Jól sejtem?- ezek nekem csak kifogásoknak tűnnek. Hát ez van, ilyenek a kislányok. Akaratosak, és ami nekik nem tetszik, azt egyhamar nem is fogják megszeretni. Az ikerhúgaim még rosszabbak is ennél. Főleg mikor szinkronban nyomták. Akkor a világból is ki tudtak volna kergetni és nem csak engem. Megint nevetnem kell a vaddisznós magyarázaton. Lehet nem viccnek szánja, de attól még annak tűnik.
Tudod itt nem vagy átlagos kislány mint kint. Jóval erősebb vagy. A vaddisznók meg jóval gyengébbek. Simán elbánsz velük, csak mindig megijedsz és elszaladsz. Ha szembeszállnál egyel akkor gond nélkül lecsapnád- amikor arra a Ciel nevezetű valakire kerül a szó, akkor Lizzy-chan nagy odaadással kezd mesélni. Látszik rajta, hogy rajong az unokatestvéréért. a kistestvérek már csak ilyenek. néha vízhangzik a fejében az Onii-chan, Onii-chan megszólítás. Mikor elszomorodik megsimizem megint a buksiját.
- Az remek lenne- talán egy kis bátorságot „verhetek” bele, ha megmutatom neki, hogy nem is olyan gyámoltalan és gyenge, mint amilyennek hiszi magát.
- Nem fogsz elszaladni, hidd el. Azoknak a moboknak esélyük sincs. Nagyon gyengék, majd én megmutatom- azzal el is indulok a kapun kívülre és várom, hogy jöjjön ő is. Aikon a kezében marad, jól is érzi ott magát. Regi pedig átszáll az én vállamra.
- Már megígértem nem? de ha ennyire akarod- azzal ökölbe szorítom a kezem és csak a kisujjam nyújtom előre a lány felé. Elég gyerekes tudom. A húgicák szoktattak rá engem is és még nem sikerült leszoknom róla.
_________________
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Dr. Hannibal Dan Vas. Márc. 24 2013, 13:01
- Talán majd egyszer.. - mondta. - Remélem, minél hamarabb! - mosolyogtam az állatkára.
- Az öregebb részt el is hiszem, de félelmetes? - kérdezte elképedve.
- Nos.. Tudod.. Mindenki olyan csúnyán néz, meg ronda fegyvereik vannak.. - kezdtem bele az érvelésbe, de el is akadtam. Nem tudtam több indokot felvetni, csak úgy félelmetesek.. Ok nélkül.
- Ha már itt tartunk, a sötétben való félés okait fel tudod sorolni? Nem annyira.. Meg ha valaki fél a pókoktól? Akármilyen ész érvvel mondod neki, hogy az kicsi, meg jobban fél tőled, mint te tőle, ő akkor is fog félni a pókoktól. Ezzel én is így vagyok.
- Én is félelmetes vagyok? Vagy akár Regi? Tudod, sokan vagyunk itt. Biztos találnál magadnak barátot, csak nem keresel kicsi hölgy. Jól sejtem? - kérdezte. Ezen egy picit elgondolkodtam.
- Nos.. Esőre te is félelmetes voltál, csak a cicus miatt nem futottam el. Meg hát.. Mégis hol találjak én barátokat? Mindenki el van foglalva a harcokkal, és sehol nincs olyan hely, ahol ez működne. Otthon is az iskolában, meg külön órákon találkoztam a barátaimmal, de itt nincs suli.. Meg még játszótér sincs, se semmi.. Meg senki sem áll csak úgy szóba a másikkal általában.. De ha már itt tartunk, te, a cicamica, meg Regi lesztek a barátaim? - kérdeztem félénken. Közben elindultunk, hogy megnézzük azokat a "gyenge" mobokat, akiknek esélyük sincs ellenem.
Kinyújtottam a kisujját, ezzel fogadva, hogy megvéd. Viszonoztam, egy bólintás kíséretében, így már teljesen biztos voltam benne, hogy betartja az ígéretét.
Nagyot nyeltem, és elindultam a kapu irányba, ahol megtorpantam.
- Öhmm.. Menj előre te, jó? - kérdeztem, majd amikor megtette, szorosan a háta mögé bújtam, és bele kapaszkodtam a felsőjébe, biztos, ami biztos alapon.
- Az öregebb részt el is hiszem, de félelmetes? - kérdezte elképedve.
- Nos.. Tudod.. Mindenki olyan csúnyán néz, meg ronda fegyvereik vannak.. - kezdtem bele az érvelésbe, de el is akadtam. Nem tudtam több indokot felvetni, csak úgy félelmetesek.. Ok nélkül.
- Ha már itt tartunk, a sötétben való félés okait fel tudod sorolni? Nem annyira.. Meg ha valaki fél a pókoktól? Akármilyen ész érvvel mondod neki, hogy az kicsi, meg jobban fél tőled, mint te tőle, ő akkor is fog félni a pókoktól. Ezzel én is így vagyok.
- Én is félelmetes vagyok? Vagy akár Regi? Tudod, sokan vagyunk itt. Biztos találnál magadnak barátot, csak nem keresel kicsi hölgy. Jól sejtem? - kérdezte. Ezen egy picit elgondolkodtam.
- Nos.. Esőre te is félelmetes voltál, csak a cicus miatt nem futottam el. Meg hát.. Mégis hol találjak én barátokat? Mindenki el van foglalva a harcokkal, és sehol nincs olyan hely, ahol ez működne. Otthon is az iskolában, meg külön órákon találkoztam a barátaimmal, de itt nincs suli.. Meg még játszótér sincs, se semmi.. Meg senki sem áll csak úgy szóba a másikkal általában.. De ha már itt tartunk, te, a cicamica, meg Regi lesztek a barátaim? - kérdeztem félénken. Közben elindultunk, hogy megnézzük azokat a "gyenge" mobokat, akiknek esélyük sincs ellenem.
Kinyújtottam a kisujját, ezzel fogadva, hogy megvéd. Viszonoztam, egy bólintás kíséretében, így már teljesen biztos voltam benne, hogy betartja az ígéretét.
Nagyot nyeltem, és elindultam a kapu irányba, ahol megtorpantam.
- Öhmm.. Menj előre te, jó? - kérdeztem, majd amikor megtette, szorosan a háta mögé bújtam, és bele kapaszkodtam a felsőjébe, biztos, ami biztos alapon.
_________________
"Io fei gibetto de le mei case." A saját házamat bitómmá teszem.
Dr. Hannibal Dan- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 176
Join date : 2013. Jan. 25.
Age : 23
Tartózkodási hely : 1. szint, védett terület.
Karakterlap
Szint: 7
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Ryuninji Ren Vas. Márc. 24 2013, 13:47
A félelmetes részre nem kapok valami elfogadható választ. A csúnyán néz és ronda fegyverek, hát ezek nem nagyon behatárolhatóak. Az ő visszakérdezésén, vagy inkább feleselésén azonban már jót kacarászok. Néha-néha csak tud egy kicsit talpraesetten is viselkedni.
- Hmmm… A sötétségétől való félelemnek sok oka van. Mindenki más miatt fél tőle – okoskodok egy picit. Ez van, én vagyok az idősebb és az okosabb is, na meg hülyeséget se mondtam az imént.
- A cicus miatt. Értem!- Aikon-nak tényleg van haszna, még akkor is ha gyáva és harcba annyit ér mint egy életlen kés, vagy még annyit se. a kés legalább nem futna el. Lizzy-chan következő magyarázatával már megint nem értek egyet és a fejem is csóválom rendesen.
- Miért? Én is csak úgy szóba álltam veled és lám, már egy jó ideje beszélgetünk. Úgy ismerkedik az ember, hogy „csak” úgy leszólít egy másikat. Aztán vagy lesz belőle valami, vagy nem. Nem gondolod? – Érdekes ez a pici lányka itt. Nagyon szeretne barátkozni, de ennek ellenére nem tesz lépéseket. Na de majd én, a minta báty szobor modellje, vagyis majd az leszek, teszek róla, hogy majd megtanuljon barátkozni.
- Hát persze. Aikon már most is nagyon megkedvelt. - és tényleg, végig dorombolgat a lány kezei közt. Szemtelen egy macska az tuti. Igaz tőlem sosem kapott még simogatást és nem is tervezem, hogy megteszem, főleg nem nyilvánosan. Ha kutya lenne, akkor még lehetne róla szó, na de egy macska meg egy férfi így nem fér össze. Végül rábeszélem Lizzy-chant, hogy kimerészkedjen a városon kívülre. Nekem kell előremenni, ezt is vártam tőle, így megteszem. szorosan a nyomomban van és a ruhámba kapaszkodik. Igazán mókás dolog. Nem is sietek annyira, hogy bírjon velem lépést tartani, majd elérünk egy kisebb mob csapatot. Négy csúnya vaddisznó néz felénk.
- Regi verd el őket- szólok a petemnek aki már szárnyal is az ellenfelek felé. Egy csapással intézi el mindet a pici madárka.
- Látod Lizzy-chan? Ezek gyengék. Még egy ilyen pici madár, mint Reginald is lecsapta őket. – na meg a főnixem erős is. Azt megtartom magamnak, hogy már a nyolcadik szintet taposom. Talán egy kis önbizalom kerül belé emiatt, bár ahhoz még tennem kel pár dolgot szerintem.
- Hmmm… A sötétségétől való félelemnek sok oka van. Mindenki más miatt fél tőle – okoskodok egy picit. Ez van, én vagyok az idősebb és az okosabb is, na meg hülyeséget se mondtam az imént.
- A cicus miatt. Értem!- Aikon-nak tényleg van haszna, még akkor is ha gyáva és harcba annyit ér mint egy életlen kés, vagy még annyit se. a kés legalább nem futna el. Lizzy-chan következő magyarázatával már megint nem értek egyet és a fejem is csóválom rendesen.
- Miért? Én is csak úgy szóba álltam veled és lám, már egy jó ideje beszélgetünk. Úgy ismerkedik az ember, hogy „csak” úgy leszólít egy másikat. Aztán vagy lesz belőle valami, vagy nem. Nem gondolod? – Érdekes ez a pici lányka itt. Nagyon szeretne barátkozni, de ennek ellenére nem tesz lépéseket. Na de majd én, a minta báty szobor modellje, vagyis majd az leszek, teszek róla, hogy majd megtanuljon barátkozni.
- Hát persze. Aikon már most is nagyon megkedvelt. - és tényleg, végig dorombolgat a lány kezei közt. Szemtelen egy macska az tuti. Igaz tőlem sosem kapott még simogatást és nem is tervezem, hogy megteszem, főleg nem nyilvánosan. Ha kutya lenne, akkor még lehetne róla szó, na de egy macska meg egy férfi így nem fér össze. Végül rábeszélem Lizzy-chant, hogy kimerészkedjen a városon kívülre. Nekem kell előremenni, ezt is vártam tőle, így megteszem. szorosan a nyomomban van és a ruhámba kapaszkodik. Igazán mókás dolog. Nem is sietek annyira, hogy bírjon velem lépést tartani, majd elérünk egy kisebb mob csapatot. Négy csúnya vaddisznó néz felénk.
- Regi verd el őket- szólok a petemnek aki már szárnyal is az ellenfelek felé. Egy csapással intézi el mindet a pici madárka.
- Látod Lizzy-chan? Ezek gyengék. Még egy ilyen pici madár, mint Reginald is lecsapta őket. – na meg a főnixem erős is. Azt megtartom magamnak, hogy már a nyolcadik szintet taposom. Talán egy kis önbizalom kerül belé emiatt, bár ahhoz még tennem kel pár dolgot szerintem.
_________________
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Dr. Hannibal Dan Vas. Márc. 24 2013, 17:20
Nem is értem, miért, de folyamatosan nevetett, meg mosolygott, pedig egyáltalán nem volt vicces a téma. Összevissza kacarászik a nagyon fontos, és komoly dolgokon.
- Ez egyáltalán nem vicces. - húztam el a számat. - Egyébként igen, több oka van, de akkor is, a lényeg az maga a félelem. Én is lehet értelmetlen okok miatt, de félek. És ezen nehogy megint elkezdj nevetni! Nagyon is komoly dolgokról beszélek én neked.
- Miért? Én is csak úgy szóba álltam veled és lám, már egy jó ideje beszélgetünk. Úgy ismerkedik az ember, hogy „csak” úgy leszólít egy másikat. Aztán vagy lesz belőle valami, vagy nem. Nem gondolod? - teljesen érthető, és logikus magyarázatot adott, de ez akkor sincs így, ő ezt nem értheti..
- Igen, de eddig pl. senki más nem állt csak úgy szóba velem, és én meg nem megyek oda valakihez, csak úgy, és állok vele szóba, ahhoz túlságosan félek.. Olyannal meg nem találkoztam még, aki nem lenne első ránézésre félelmetes.. - tartottam továbbra is ki az mellett, hogy ez az egész egyszerűen lehetetlen.
Nagyon megörültem annak, hogy ők a barátaim lettek.
- Nos, abban az esetben, ha mostantól nálam fog néha lakni, nem is árt, ha megkedvel. - simítottam meg a cicus buksiját, amire egy dorombolást kaptam válaszul.
Kimentünk a mezőre. Csodálatos volt a fűben, a virágok között sétálni, végre. Élveztem a szelet, a napot, és mindent. Ezt az rontotta el, amikor elértük a ronda, csúnya vaddisznókat. Viszont a hősies, és bátor, no meg nagyon erős Reginald egy szempillantás alatt szétverte őket, alig pár pixelt hagyva maga után.
- Wooooow, de ügyes a kicsi madárka. - tátottam el a számat. Ekkor egy zene szólalt meg valahonnan, nem is tudom, honnan.
- Hihihh.. Ez jó, ismerem. - Hirtelen eszembe jutott a tánc, amit az énekes táncolt, és én is elkezdtem úgy ugrálni, elég vicces volt.
- Gyengék? Akkor elriasztom őket a táncommal, vagy meg lovaglom őket. - nevettem.
- Ez egyáltalán nem vicces. - húztam el a számat. - Egyébként igen, több oka van, de akkor is, a lényeg az maga a félelem. Én is lehet értelmetlen okok miatt, de félek. És ezen nehogy megint elkezdj nevetni! Nagyon is komoly dolgokról beszélek én neked.
- Miért? Én is csak úgy szóba álltam veled és lám, már egy jó ideje beszélgetünk. Úgy ismerkedik az ember, hogy „csak” úgy leszólít egy másikat. Aztán vagy lesz belőle valami, vagy nem. Nem gondolod? - teljesen érthető, és logikus magyarázatot adott, de ez akkor sincs így, ő ezt nem értheti..
- Igen, de eddig pl. senki más nem állt csak úgy szóba velem, és én meg nem megyek oda valakihez, csak úgy, és állok vele szóba, ahhoz túlságosan félek.. Olyannal meg nem találkoztam még, aki nem lenne első ránézésre félelmetes.. - tartottam továbbra is ki az mellett, hogy ez az egész egyszerűen lehetetlen.
Nagyon megörültem annak, hogy ők a barátaim lettek.
- Nos, abban az esetben, ha mostantól nálam fog néha lakni, nem is árt, ha megkedvel. - simítottam meg a cicus buksiját, amire egy dorombolást kaptam válaszul.
Kimentünk a mezőre. Csodálatos volt a fűben, a virágok között sétálni, végre. Élveztem a szelet, a napot, és mindent. Ezt az rontotta el, amikor elértük a ronda, csúnya vaddisznókat. Viszont a hősies, és bátor, no meg nagyon erős Reginald egy szempillantás alatt szétverte őket, alig pár pixelt hagyva maga után.
- Wooooow, de ügyes a kicsi madárka. - tátottam el a számat. Ekkor egy zene szólalt meg valahonnan, nem is tudom, honnan.
- Hihihh.. Ez jó, ismerem. - Hirtelen eszembe jutott a tánc, amit az énekes táncolt, és én is elkezdtem úgy ugrálni, elég vicces volt.
- Gyengék? Akkor elriasztom őket a táncommal, vagy meg lovaglom őket. - nevettem.
_________________
"Io fei gibetto de le mei case." A saját házamat bitómmá teszem.
Dr. Hannibal Dan- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 176
Join date : 2013. Jan. 25.
Age : 23
Tartózkodási hely : 1. szint, védett terület.
Karakterlap
Szint: 7
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Ryuninji Ren Hétf. Márc. 25 2013, 15:45
Jókat mulatok a Lizzy-channal való beszélgetés alatt, bár szerintem ő nem találja ennyire viccesnek a dolgokat. Ennek hangot is ad amin megint elejtek egy visszafogott kuncogást. Ez van, még picike és mindenkitől fél, mondjuk ennyire félénk lánykával nem találkoztam még. félénk, de ha kell akkor visszaszól, igazán érdekes.
- Pedig előnyödre válna és szerezhetnél sok-sok barátot. De inkább csak lányokkal barátkozz össze, az a biztos és azokból is mellőzd a vöröseket. Azok nagyon gonoszak. Jah meg van egy Mirika nevezetű törpe lányka. Vele is vigyázz, ha egyszer összefutsz, vele. Rafkós kiscsaj- adok neki pár jó tanácsot és már indulunk is ki a kapun. A barátos részbe is simán belemegyek. Semmi hátrányom nem származik belőle. Lenyitom a panelemet és már küldöm is a meghívót a barát listámba. Érdekes, eddig nem sok ember szerepel rajta és itt papolok neki a barátkozás módszereiről. Nos az én esetem más. Én tudok ismerkedni, de vajmi kevesen érdemelték ki eddig azt a megtiszteltetést, hogy a barátimmá fogadtam őket. Ők meg büszkék is lehetnek magukra. Szépen, lassan sétálgatunk a mezőn, mikor egy mob mini horda szemel ki magának minket. Nos Reginald hamar el is veszi a kedvüket és lecsapja mindet egy csapással. Lizzy- is csodálkozik pár pillanatot, mikor is valahonnan egy ízléstelen zene kezd sugározni. Egyszerűen borzasztó, de a kis társamnak tetszik nagyon és még táncikálni is elkezd. Inkább nem véleményezem ezt a stílust. Valami borzalom. Mind a tánc és mind a dallam terén. Ez egyszerűen nem embernek való. Míg Lizzy-chan kitáncolja magát én leülök a fűbe. Aikon is mellém ül, Regi pedig repked össze-vissza.
- Mit csináljunk a műsor végéig?- suttogva kérdezem a petem aki elkezdi magát nyalogatni.. Hmmm ez kipróbálom én is. Először a kézfejelem csiklandozom a nyelvemmel, majd áttérek a alkaromra is. Végül a bicepszre is átérek egy rövid időre. Szerencsére elég nagy így simán elérem
- Így?- kérdezem megint a macskát mire ő már a farkát nyalogatta. Na hát azt én most így kihagynám és amúgy sem érem el, na de a lábam? Vagyok annyira hajlékony? Lekapom a cipőmet és kezeim segítségével odahúzom közel az arcomhoz, mintha csak le akarnám rúgni magam. Mázli, hogy itt nem izzadunk, nem leszünk koszosak. Míg a lábujjaimat nyalogatiom nincs gond, de mikor áttérek a talpamra nah ott már igen csikis vagyok. Nem is bírom sokáig.
- Aikon ez hülyeség- mondom a petnek és visszahúzom a cipőcskémet és figyelem tovább Lizzy-chan táncát. A végén egy kis tapssal jutalmazom.
- Hát a lovaglást szerintem még eddig nem is próbálták ki. Talán lehetséges- gondolkodok rajta.
- De először a két kis tőröcskéddel kellene meg tanulnod bánni nem? Vagy az már megy? – kérdezek rá mosolyogva.
- Pedig előnyödre válna és szerezhetnél sok-sok barátot. De inkább csak lányokkal barátkozz össze, az a biztos és azokból is mellőzd a vöröseket. Azok nagyon gonoszak. Jah meg van egy Mirika nevezetű törpe lányka. Vele is vigyázz, ha egyszer összefutsz, vele. Rafkós kiscsaj- adok neki pár jó tanácsot és már indulunk is ki a kapun. A barátos részbe is simán belemegyek. Semmi hátrányom nem származik belőle. Lenyitom a panelemet és már küldöm is a meghívót a barát listámba. Érdekes, eddig nem sok ember szerepel rajta és itt papolok neki a barátkozás módszereiről. Nos az én esetem más. Én tudok ismerkedni, de vajmi kevesen érdemelték ki eddig azt a megtiszteltetést, hogy a barátimmá fogadtam őket. Ők meg büszkék is lehetnek magukra. Szépen, lassan sétálgatunk a mezőn, mikor egy mob mini horda szemel ki magának minket. Nos Reginald hamar el is veszi a kedvüket és lecsapja mindet egy csapással. Lizzy- is csodálkozik pár pillanatot, mikor is valahonnan egy ízléstelen zene kezd sugározni. Egyszerűen borzasztó, de a kis társamnak tetszik nagyon és még táncikálni is elkezd. Inkább nem véleményezem ezt a stílust. Valami borzalom. Mind a tánc és mind a dallam terén. Ez egyszerűen nem embernek való. Míg Lizzy-chan kitáncolja magát én leülök a fűbe. Aikon is mellém ül, Regi pedig repked össze-vissza.
- Mit csináljunk a műsor végéig?- suttogva kérdezem a petem aki elkezdi magát nyalogatni.. Hmmm ez kipróbálom én is. Először a kézfejelem csiklandozom a nyelvemmel, majd áttérek a alkaromra is. Végül a bicepszre is átérek egy rövid időre. Szerencsére elég nagy így simán elérem
- Így?- kérdezem megint a macskát mire ő már a farkát nyalogatta. Na hát azt én most így kihagynám és amúgy sem érem el, na de a lábam? Vagyok annyira hajlékony? Lekapom a cipőmet és kezeim segítségével odahúzom közel az arcomhoz, mintha csak le akarnám rúgni magam. Mázli, hogy itt nem izzadunk, nem leszünk koszosak. Míg a lábujjaimat nyalogatiom nincs gond, de mikor áttérek a talpamra nah ott már igen csikis vagyok. Nem is bírom sokáig.
- Aikon ez hülyeség- mondom a petnek és visszahúzom a cipőcskémet és figyelem tovább Lizzy-chan táncát. A végén egy kis tapssal jutalmazom.
- Hát a lovaglást szerintem még eddig nem is próbálták ki. Talán lehetséges- gondolkodok rajta.
- De először a két kis tőröcskéddel kellene meg tanulnod bánni nem? Vagy az már megy? – kérdezek rá mosolyogva.
_________________
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Dr. Hannibal Dan Kedd Márc. 26 2013, 21:10
- Pedig előnyödre válna és szerezhetnél sok-sok barátot. De inkább csak lányokkal barátkozz össze, az a biztos és azokból is mellőzd a vöröseket. Azok nagyon gonoszak. Jah meg van egy Mirika nevezetű törpe lányka. Vele is vigyázz, ha egyszer összefutsz, vele. Rafkós kiscsaj - Mondta.
- Öhmm.. a vörös hajnak mégis mi köze van a dolgokhoz? - kérdeztem. Azt már meg sem merem említeni, hogy fogalmam sincs ki az a Mirika.. Közben elmentünk, ki a rétre. Álmaim helye..
Jó kedvem volt, hisz végre kint voltam a város falain kívül, és még gonosz lényektől sem kellett tartanom. Ahogy ott táncikálok nagy jó kedvemben, mire leszek figyelmes? Csak úgy elkezdi magát nyalni.. Mint valami macska, vagy inkább idióta.. De végül is egész ari is, egész addig, míg le nem rombolja a képet a hónalj nyalogatással. Aztán jöhetett a kisbabás lábujj szopogatás. Vadítóan undorító.. Most erre mit mondjak? Még én is megálltam a táncban..Meg talán a fejlődésben is. Nagy, elkerekedett szemekkel pislogtam felé.
- Öhmm.. Minden re-rendben? Jo- Jól érzed magad? - kérdeztem kétségbeesetten. Ha még ez is megbolondul, nekem végem.
- Szóval a lovaglás esélyes? Juhiiiiii. - kezdtem örömömben ugrálni. - Akkor fogj be egyet nekem, jó??! - mutattam a messzi vaddisznók irányába.
- De először a két kis tőröcskéddel kellene meg tanulnod bánni nem? Vagy az már megy? - rontotta el a kedvemet.
- Persze, hogy nem.. A kések most várjanak, amúgy sem jók semmire.. Még közeli is kell menni valakihez ahhoz, hogy használjam, meg amúgy sem akarom használni! Rossz, haszontalan! Inkább lovagoljunk, az jó!!! De..de ne nyalogasd magad még egyszer, oké? Az ijesztő..
- Öhmm.. a vörös hajnak mégis mi köze van a dolgokhoz? - kérdeztem. Azt már meg sem merem említeni, hogy fogalmam sincs ki az a Mirika.. Közben elmentünk, ki a rétre. Álmaim helye..
Jó kedvem volt, hisz végre kint voltam a város falain kívül, és még gonosz lényektől sem kellett tartanom. Ahogy ott táncikálok nagy jó kedvemben, mire leszek figyelmes? Csak úgy elkezdi magát nyalni.. Mint valami macska, vagy inkább idióta.. De végül is egész ari is, egész addig, míg le nem rombolja a képet a hónalj nyalogatással. Aztán jöhetett a kisbabás lábujj szopogatás. Vadítóan undorító.. Most erre mit mondjak? Még én is megálltam a táncban..Meg talán a fejlődésben is. Nagy, elkerekedett szemekkel pislogtam felé.
- Öhmm.. Minden re-rendben? Jo- Jól érzed magad? - kérdeztem kétségbeesetten. Ha még ez is megbolondul, nekem végem.
- Szóval a lovaglás esélyes? Juhiiiiii. - kezdtem örömömben ugrálni. - Akkor fogj be egyet nekem, jó??! - mutattam a messzi vaddisznók irányába.
- De először a két kis tőröcskéddel kellene meg tanulnod bánni nem? Vagy az már megy? - rontotta el a kedvemet.
- Persze, hogy nem.. A kések most várjanak, amúgy sem jók semmire.. Még közeli is kell menni valakihez ahhoz, hogy használjam, meg amúgy sem akarom használni! Rossz, haszontalan! Inkább lovagoljunk, az jó!!! De..de ne nyalogasd magad még egyszer, oké? Az ijesztő..
_________________
"Io fei gibetto de le mei case." A saját házamat bitómmá teszem.
Dr. Hannibal Dan- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 176
Join date : 2013. Jan. 25.
Age : 23
Tartózkodási hely : 1. szint, védett terület.
Karakterlap
Szint: 7
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Dr. Hannibal Dan Kedd Márc. 26 2013, 21:10
- Pedig előnyödre válna és szerezhetnél sok-sok barátot. De inkább csak lányokkal barátkozz össze, az a biztos és azokból is mellőzd a vöröseket. Azok nagyon gonoszak. Jah meg van egy Mirika nevezetű törpe lányka. Vele is vigyázz, ha egyszer összefutsz, vele. Rafkós kiscsaj - Mondta.
- Öhmm.. a vörös hajnak mégis mi köze van a dolgokhoz? - kérdeztem. Azt már meg sem merem említeni, hogy fogalmam sincs ki az a Mirika.. Közben elmentünk, ki a rétre. Álmaim helye..
Jó kedvem volt, hisz végre kint voltam a város falain kívül, és még gonosz lényektől sem kellett tartanom. Ahogy ott táncikálok nagy jó kedvemben, mire leszek figyelmes? Csak úgy elkezdi magát nyalni.. Mint valami macska, vagy inkább idióta.. De végül is egész ari is, egész addig, míg le nem rombolja a képet a hónalj nyalogatással. Aztán jöhetett a kisbabás lábujj szopogatás. Vadítóan undorító.. Most erre mit mondjak? Még én is megálltam a táncban..Meg talán a fejlődésben is. Nagy, elkerekedett szemekkel pislogtam felé.
- Öhmm.. Minden re-rendben? Jo- Jól érzed magad? - kérdeztem kétségbeesetten. Ha még ez is megbolondul, nekem végem.
- Szóval a lovaglás esélyes? Juhiiiiii. - kezdtem örömömben ugrálni. - Akkor fogj be egyet nekem, jó??! - mutattam a messzi vaddisznók irányába.
- De először a két kis tőröcskéddel kellene meg tanulnod bánni nem? Vagy az már megy? - rontotta el a kedvemet.
- Persze, hogy nem.. A kések most várjanak, amúgy sem jók semmire.. Még közeli is kell menni valakihez ahhoz, hogy használjam, meg amúgy sem akarom használni! Rossz, haszontalan! Inkább lovagoljunk, az jó!!! De..de ne nyalogasd magad még egyszer, oké? Az ijesztő..
- Öhmm.. a vörös hajnak mégis mi köze van a dolgokhoz? - kérdeztem. Azt már meg sem merem említeni, hogy fogalmam sincs ki az a Mirika.. Közben elmentünk, ki a rétre. Álmaim helye..
Jó kedvem volt, hisz végre kint voltam a város falain kívül, és még gonosz lényektől sem kellett tartanom. Ahogy ott táncikálok nagy jó kedvemben, mire leszek figyelmes? Csak úgy elkezdi magát nyalni.. Mint valami macska, vagy inkább idióta.. De végül is egész ari is, egész addig, míg le nem rombolja a képet a hónalj nyalogatással. Aztán jöhetett a kisbabás lábujj szopogatás. Vadítóan undorító.. Most erre mit mondjak? Még én is megálltam a táncban..Meg talán a fejlődésben is. Nagy, elkerekedett szemekkel pislogtam felé.
- Öhmm.. Minden re-rendben? Jo- Jól érzed magad? - kérdeztem kétségbeesetten. Ha még ez is megbolondul, nekem végem.
- Szóval a lovaglás esélyes? Juhiiiiii. - kezdtem örömömben ugrálni. - Akkor fogj be egyet nekem, jó??! - mutattam a messzi vaddisznók irányába.
- De először a két kis tőröcskéddel kellene meg tanulnod bánni nem? Vagy az már megy? - rontotta el a kedvemet.
- Persze, hogy nem.. A kések most várjanak, amúgy sem jók semmire.. Még közeli is kell menni valakihez ahhoz, hogy használjam, meg amúgy sem akarom használni! Rossz, haszontalan! Inkább lovagoljunk, az jó!!! De..de ne nyalogasd magad még egyszer, oké? Az ijesztő..
_________________
"Io fei gibetto de le mei case." A saját házamat bitómmá teszem.
Dr. Hannibal Dan- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 176
Join date : 2013. Jan. 25.
Age : 23
Tartózkodási hely : 1. szint, védett terület.
Karakterlap
Szint: 7
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Ryuninji Ren Szer. Márc. 27 2013, 13:55
Lizzy-channak elmagyarázok egy-két részletet ezzel a barátkozós dologgal kapcsolatban. Szerintem igen fontos részletek ezek, de nem nagyon figyel rájuk.
- Az Lizzy-chan, hogy a vörös haj a gonoszságot jelképezi a nőknél. Bizony. Ha vörös hajú nővel találkozol, vagy olyannal, aki nőnek néz ki és cápa foga van, akkor sikítva menekülj el a helyszínről és reménykedj, hogy nem megy utánad. – Én már többször is megjártam egy ilyennel. Az az izé párszor már megkeserítette az életem és alig tudtam csak elmenekülni. De nem adom ám fel. Csak kitalálok valami tervet arra, hogy Sai legyen a célpontja annak a férfinőnek és ne én. Akkor minden problémám egy csapásra megoldódna. Milyen jó is lenne az *.*
Amíg Lizzy táncol, én leülök és elütöm az időt azzal, amit a kék cicus mutatott. Nem igazán nyeri el a tetszésem, főleg a talpamnál, ezért abba is hagyom. Ez nem nekem való, nem is értem, hogy egyáltalán miért hallgatok egy buta macskára. Mondjuk azért a táncnál jobb az tuti. A hideg kiráz tőle.
- Persze. Miért kérded?- nézek értetlenül a pici lányra. Fogalmam sincs, hogy mire gondolhat. Csak leültem és elütöttem az időt a borzalmas tánc alatt. Inkább nekem kellene megkérdeznem, hogy ő jól van-e amiért ilyen táncot lenyomott egy ennyire borzalmas zenére. Aikon-nak is forognak a szemei. Reginald pedig magasan a fellegek között szárnnyal. Neki van esze, ott talán nem lehetett hallani ezt az egész szörnyűséget. A lovaglás gondolatát kicsit hangosan elemzem, ezzel akaratlanul is felbuzdítom Lizzy-chant. Elnézek, a vaddisznók irányába amerre mutat. Van arra pár szép termetes. De korai még, főleg így, hogy a tőreiről azt hiszi, hogy semmire se jók.
- Nem-nem Lizzy-chan. A lovagláshoz akrobatika kell, van neked olyan?- gondolom nincs neki, ahhoz még eléggé tapasztalatlannak tűnik nekem.
- Előbb tőrös lecke. Bizony ááááám. Tudod, ha lovagolsz is, de megvadul a pici coca, ami szerinted félelmetes akkor lehet, megesz. Ezért a lovaglás előtt meg kell tanulnod használni azt a kettőt érted? – magyarázom neki kedvesen a dolgokat. Nem sok esélye van arra, hogy életben maradjon így egyedül a városon kívül, az pedig nem jó. Aikon megint a kislány lábaihoz simul, Reginald pedig lecsap egy újabb gyenge mob bandára. Élvezi a fölényét, a felsőbbrendűségét. Nem is csoda, ő Ryuninji Ren kis állatkája, az egyik.
- Előbb megtanulunk a késekkel bánni, majd megpróbálunk lovagolni. Rendben?- kérdezem kedvesen, remélem bele megy.
- Az Lizzy-chan, hogy a vörös haj a gonoszságot jelképezi a nőknél. Bizony. Ha vörös hajú nővel találkozol, vagy olyannal, aki nőnek néz ki és cápa foga van, akkor sikítva menekülj el a helyszínről és reménykedj, hogy nem megy utánad. – Én már többször is megjártam egy ilyennel. Az az izé párszor már megkeserítette az életem és alig tudtam csak elmenekülni. De nem adom ám fel. Csak kitalálok valami tervet arra, hogy Sai legyen a célpontja annak a férfinőnek és ne én. Akkor minden problémám egy csapásra megoldódna. Milyen jó is lenne az *.*
Amíg Lizzy táncol, én leülök és elütöm az időt azzal, amit a kék cicus mutatott. Nem igazán nyeri el a tetszésem, főleg a talpamnál, ezért abba is hagyom. Ez nem nekem való, nem is értem, hogy egyáltalán miért hallgatok egy buta macskára. Mondjuk azért a táncnál jobb az tuti. A hideg kiráz tőle.
- Persze. Miért kérded?- nézek értetlenül a pici lányra. Fogalmam sincs, hogy mire gondolhat. Csak leültem és elütöttem az időt a borzalmas tánc alatt. Inkább nekem kellene megkérdeznem, hogy ő jól van-e amiért ilyen táncot lenyomott egy ennyire borzalmas zenére. Aikon-nak is forognak a szemei. Reginald pedig magasan a fellegek között szárnnyal. Neki van esze, ott talán nem lehetett hallani ezt az egész szörnyűséget. A lovaglás gondolatát kicsit hangosan elemzem, ezzel akaratlanul is felbuzdítom Lizzy-chant. Elnézek, a vaddisznók irányába amerre mutat. Van arra pár szép termetes. De korai még, főleg így, hogy a tőreiről azt hiszi, hogy semmire se jók.
- Nem-nem Lizzy-chan. A lovagláshoz akrobatika kell, van neked olyan?- gondolom nincs neki, ahhoz még eléggé tapasztalatlannak tűnik nekem.
- Előbb tőrös lecke. Bizony ááááám. Tudod, ha lovagolsz is, de megvadul a pici coca, ami szerinted félelmetes akkor lehet, megesz. Ezért a lovaglás előtt meg kell tanulnod használni azt a kettőt érted? – magyarázom neki kedvesen a dolgokat. Nem sok esélye van arra, hogy életben maradjon így egyedül a városon kívül, az pedig nem jó. Aikon megint a kislány lábaihoz simul, Reginald pedig lecsap egy újabb gyenge mob bandára. Élvezi a fölényét, a felsőbbrendűségét. Nem is csoda, ő Ryuninji Ren kis állatkája, az egyik.
- Előbb megtanulunk a késekkel bánni, majd megpróbálunk lovagolni. Rendben?- kérdezem kedvesen, remélem bele megy.
_________________
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Dr. Hannibal Dan Kedd Ápr. 02 2013, 16:06
- Az Lizzy-chan, hogy a vörös haj a gonoszságot jelképezi a nőknél. Bizony. Ha vörös hajú nővel találkozol, vagy olyannal, aki nőnek néz ki és cápa foga van, akkor sikítva menekülj el a helyszínről és reménykedj, hogy nem megy utánad. - felelte.
- Én egészen eddig úgy tudtam, hogy régen a kúrvák festették vörösre a hajukat, hogy ezzel is megkülönböztessék magukat a többiektől. - én így tudtam, egyszer láttam valami ismeretterjesztő sorozatban. Érdekes kis történet volt. - Mindenesetre vigyázok, ne aggódj! Hozzá sem szólok egy vörös hajú nőhöz sem! Meg senki máshoz se nem..
A mezőn voltunk, és épp befejeztük tevékenységeinket. Én táncoltam, ő meg nyalogatta(?) magát.
- A-Akrobatika? Az meg mi? És hol lehet kapni? - néztem értetlenül. - És az miért kell a lovagláshoz? Te már próbáltad? Mert azt mondtad, nem, és ha nem próbáltad, akkor honnan tudod, hogy ahhoz az kell? - kérdeztem tejesen egyértelműen. Mégis miket beszél itt összevissza? Egyszerűen csak nem akar vaddisznót fogni nekem, és ezért mindenfélét kitalál.
- Hazug! - fújtam fel az arcocskámat. - Csak nem akarod megmutatni, hogyan kell lovagolni rajtuk! - Teljesen megsértődtem, és jogosan. Gonosz, nem is szeret! Végül a mérgem mellé szomorúság is párosult.
- Hát akkor te sem leszel a barátom? Csak be akarsz csapni? - ideges voltam, féltem, és nem szerettem Rent.
- És igen, tudom hogyan kell ezeket használni! Csak még nem tettem ezt meg, de most megteszem! - és idegesen felé futottam, és megpróbáltam megvágni.
- Igenis gonosz vagy! És tudd meg, én sem szeretek, mert hazudsz nekem! Nem akarod, hogy tudjam, hogyan kell lovagolni a vaddisznókon! Baka! - kiáltoztam. Megérdemli, hogy megvágjam, de meg ám!
- Én egészen eddig úgy tudtam, hogy régen a kúrvák festették vörösre a hajukat, hogy ezzel is megkülönböztessék magukat a többiektől. - én így tudtam, egyszer láttam valami ismeretterjesztő sorozatban. Érdekes kis történet volt. - Mindenesetre vigyázok, ne aggódj! Hozzá sem szólok egy vörös hajú nőhöz sem! Meg senki máshoz se nem..
A mezőn voltunk, és épp befejeztük tevékenységeinket. Én táncoltam, ő meg nyalogatta(?) magát.
- A-Akrobatika? Az meg mi? És hol lehet kapni? - néztem értetlenül. - És az miért kell a lovagláshoz? Te már próbáltad? Mert azt mondtad, nem, és ha nem próbáltad, akkor honnan tudod, hogy ahhoz az kell? - kérdeztem tejesen egyértelműen. Mégis miket beszél itt összevissza? Egyszerűen csak nem akar vaddisznót fogni nekem, és ezért mindenfélét kitalál.
- Hazug! - fújtam fel az arcocskámat. - Csak nem akarod megmutatni, hogyan kell lovagolni rajtuk! - Teljesen megsértődtem, és jogosan. Gonosz, nem is szeret! Végül a mérgem mellé szomorúság is párosult.
- Hát akkor te sem leszel a barátom? Csak be akarsz csapni? - ideges voltam, féltem, és nem szerettem Rent.
- Igenis gonosz vagy! És tudd meg, én sem szeretek, mert hazudsz nekem! Nem akarod, hogy tudjam, hogyan kell lovagolni a vaddisznókon! Baka! - kiáltoztam. Megérdemli, hogy megvágjam, de meg ám!
_________________
"Io fei gibetto de le mei case." A saját házamat bitómmá teszem.
Dr. Hannibal Dan- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 176
Join date : 2013. Jan. 25.
Age : 23
Tartózkodási hely : 1. szint, védett terület.
Karakterlap
Szint: 7
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Ryuninji Ren Kedd Ápr. 02 2013, 17:37
Lizzy-channak elmagyarázom ezt a dolgot a vörös hajú nőkkel. Tapasztalataim szerint valóban veszélyesek az ilyen hajszínnel rendelkezők. Főleg Luv, aki talán nem is ember. Beleborzongok még az emlékébe is. Cápa fogak és….és… váááh undi az egész férfinő, úgy ahogy van. A kis szőke lányka mondandója hallatán elakadt a szavam.
- Na de Lizzy-chan. hol tanultál te ilyen csúnya szót? Nem szabadna egy ilyen csinos kislánynak ilyen csúnyán beszélni. – jön elő belőlem a bátyó, aki tanítani próbálja kishúgát. Még ha igaza is van, akkor is kilehet fejezni másképpen azt a szót és nem így. Remélem, megérti és többet nem tesz ilyet. Nem szeretném még egyszer meghallani ezt vagy hasonlót a szájából. Szigorú tekintettel nézek rá, hogy tudja, rosszat csinált. Ám a nevelés nem tart sokáig, mert magyarázatomon fennakad, még azt sem tudja szegény, hogy mik a jártasságok és azok mire jók. sok bajom lesz még a picivel, de egye-fene. Szánok rá egy kis időt, míg van bőven.
- Az egy jártasság, ami segít megőrizni az egyensúlyod sokféle helyzetben is, mint például a lovaglás- közlöm vele, hiába, mert már duzzog is. Ajajjjj.. már majdnem el is felejtettem milyen egy durcis kishúg, mert nem kapja meg, amit akar. nagyot sóhajtok megint és megsimizem a buksiját.
- Ne hazudok Lizzy-chan. Mi okom lenne arra? – kérdezem teljesen meglepetten. Semmi valótlant nem állítok, akkor mi lenne a hazugság?
- Tudtommal már az vagyok és nem csaplak be pici lány. Mi lelt téged hírtelen? A hiszti nem illik a kis hölgyekhez, remélem, tudod. – próbálom meggyőzni, hogy ezzel nem ér el valami sokat. Talán hallgat a szavakra is és nem kell elfenekelnem őt ezért. Azonban ő nekem támad…. ez már durva egy hiszti, mégiscsak fenekelés kell ide. Aikon tesz róla, hogy ne érjen el hozzám és összeakasztja a lányka picinyke lábait, hogy elessen. Ha ez megtörténik, akkor odamegy az arcához és nekidörgölőzik, hogy megvigasztalja. Nem szeretnénk, hogy besárguljon az a szép zöld indikátor, mert csúnyán bánnának szegénnyel. Én meg tanácstalanul állok itt egyedül. Regi a vállamon ugyan olyan képet vág mint én. Ő sem érti, hogy mi lelte Lizzy-chant.
- Tudod mit? Ha legyőzöl egy párbajban, akkor lovagolhatsz a vaddisznókon rendben? Azzal bizonyítod azt, hogy elég ügyes vagy hozzájuk- mosolyodok el. Nem is hazudok. Persze nem fogok teljes erővel harcolni ellene, csak nagyon visszafogottan. Remélem a csata hevében le is nyugszik majd és akkor lehet vele újra beszélni. Ha elfogadja akkor már küldöm is a kihívást.
- Na de Lizzy-chan. hol tanultál te ilyen csúnya szót? Nem szabadna egy ilyen csinos kislánynak ilyen csúnyán beszélni. – jön elő belőlem a bátyó, aki tanítani próbálja kishúgát. Még ha igaza is van, akkor is kilehet fejezni másképpen azt a szót és nem így. Remélem, megérti és többet nem tesz ilyet. Nem szeretném még egyszer meghallani ezt vagy hasonlót a szájából. Szigorú tekintettel nézek rá, hogy tudja, rosszat csinált. Ám a nevelés nem tart sokáig, mert magyarázatomon fennakad, még azt sem tudja szegény, hogy mik a jártasságok és azok mire jók. sok bajom lesz még a picivel, de egye-fene. Szánok rá egy kis időt, míg van bőven.
- Az egy jártasság, ami segít megőrizni az egyensúlyod sokféle helyzetben is, mint például a lovaglás- közlöm vele, hiába, mert már duzzog is. Ajajjjj.. már majdnem el is felejtettem milyen egy durcis kishúg, mert nem kapja meg, amit akar. nagyot sóhajtok megint és megsimizem a buksiját.
- Ne hazudok Lizzy-chan. Mi okom lenne arra? – kérdezem teljesen meglepetten. Semmi valótlant nem állítok, akkor mi lenne a hazugság?
- Tudtommal már az vagyok és nem csaplak be pici lány. Mi lelt téged hírtelen? A hiszti nem illik a kis hölgyekhez, remélem, tudod. – próbálom meggyőzni, hogy ezzel nem ér el valami sokat. Talán hallgat a szavakra is és nem kell elfenekelnem őt ezért. Azonban ő nekem támad…. ez már durva egy hiszti, mégiscsak fenekelés kell ide. Aikon tesz róla, hogy ne érjen el hozzám és összeakasztja a lányka picinyke lábait, hogy elessen. Ha ez megtörténik, akkor odamegy az arcához és nekidörgölőzik, hogy megvigasztalja. Nem szeretnénk, hogy besárguljon az a szép zöld indikátor, mert csúnyán bánnának szegénnyel. Én meg tanácstalanul állok itt egyedül. Regi a vállamon ugyan olyan képet vág mint én. Ő sem érti, hogy mi lelte Lizzy-chant.
- Tudod mit? Ha legyőzöl egy párbajban, akkor lovagolhatsz a vaddisznókon rendben? Azzal bizonyítod azt, hogy elég ügyes vagy hozzájuk- mosolyodok el. Nem is hazudok. Persze nem fogok teljes erővel harcolni ellene, csak nagyon visszafogottan. Remélem a csata hevében le is nyugszik majd és akkor lehet vele újra beszélni. Ha elfogadja akkor már küldöm is a kihívást.
_________________
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Dr. Hannibal Dan Vas. Ápr. 07 2013, 14:14
- Jó, jó, bocsánat! Egyszerűen csak nem jutott eszembe semmi, amivel helyettesíthetném azt a szót. Egyébként nem feltétlenül csúnya az a szó, csak a mai értelemben vett használat miatt. Régen egy teljesen jó foglalkozásnak tartották, ugyanis így a férfiak nem a szegény, fiatal lányokon élték ki magukat, hanem rajtuk, a bordélyházakban, így biztosan ártatlanok maradhattak a lányok a házasságukig. - válaszoltam egy magabiztos mosollyal megfűszerezve. Teljesen biztosra tudtam, hogy a történelmi előismereteim alapján igazam van. Nem is lehetett volna másképp. Egyszerűen csak ő csúnyának tartotta azt, aminek egyébként teljesen hétköznapinak kellene lennie, ha egyesek nem rontották volna el azzal, hogy a szlengbe beiktatták.
- Jártasság? Én erről nem hallottam még! Rendben, de tényleg ne hazudj nekem, ígérd meg! Mert a hazugokat nem szeretem, és akkor nem leszel a barátom, és akkor megérdemelnéd még azt is, hogy bántsalak! - húztam fel az orrom. - Mutasd csak, milyen az orrod.. - mentem oda hozzá, miután elestem a kiscicában, majd meggyőződtem róla, hogy a kis lénynek nem lett semmi baja, és nekem sem. - Nem kemény az orrocskád? - kérdeztem, és ha engedi, megtapogatom. ------Tudod az orr izom összehúzódása a hazugság jele, és ilyenkor keményebb lesz az orrod. - magyarázom neki.
- Nem hiszem, hogy le tudnálak téged győzni, de azért megpróbálom, ha olyat lehet. - mondom már korántsem olyan magabiztosan leendő ellenfelemnek. - De ne bánts annyira, jó? - kérdeztem igencsak félénken. - És.. - fordítottam el a fejem. - Bocsi az előzőért.. - mondtam halkan, az orrom alatt. - És izé... akkor most ugye ezekkel sebzek, igaz? - tartottam magam elé ügyetlenül a két kést. - És mindkettő kell? És az úgy jó, ha csak megdoblak vele? Tudod, minta dartsban.. Hihihh, ez jó.. Én leszek a dartsozó árnyharcos!!! - kiáltottam nevetve az utolsó gondolatom.
- Ahhoz nem kell más, csak jó sok kés, és még csak nem is kell mások közelébe mennem ahhoz, hogy találjak.. - elgondolkodtató ötlet, és szerintem még be is válhat talán..
- Jártasság? Én erről nem hallottam még! Rendben, de tényleg ne hazudj nekem, ígérd meg! Mert a hazugokat nem szeretem, és akkor nem leszel a barátom, és akkor megérdemelnéd még azt is, hogy bántsalak! - húztam fel az orrom. - Mutasd csak, milyen az orrod.. - mentem oda hozzá, miután elestem a kiscicában, majd meggyőződtem róla, hogy a kis lénynek nem lett semmi baja, és nekem sem. - Nem kemény az orrocskád? - kérdeztem, és ha engedi, megtapogatom. ------Tudod az orr izom összehúzódása a hazugság jele, és ilyenkor keményebb lesz az orrod. - magyarázom neki.
- Nem hiszem, hogy le tudnálak téged győzni, de azért megpróbálom, ha olyat lehet. - mondom már korántsem olyan magabiztosan leendő ellenfelemnek. - De ne bánts annyira, jó? - kérdeztem igencsak félénken. - És.. - fordítottam el a fejem. - Bocsi az előzőért.. - mondtam halkan, az orrom alatt. - És izé... akkor most ugye ezekkel sebzek, igaz? - tartottam magam elé ügyetlenül a két kést. - És mindkettő kell? És az úgy jó, ha csak megdoblak vele? Tudod, minta dartsban.. Hihihh, ez jó.. Én leszek a dartsozó árnyharcos!!! - kiáltottam nevetve az utolsó gondolatom.
- Ahhoz nem kell más, csak jó sok kés, és még csak nem is kell mások közelébe mennem ahhoz, hogy találjak.. - elgondolkodtató ötlet, és szerintem még be is válhat talán..
_________________
"Io fei gibetto de le mei case." A saját házamat bitómmá teszem.
Dr. Hannibal Dan- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 176
Join date : 2013. Jan. 25.
Age : 23
Tartózkodási hely : 1. szint, védett terület.
Karakterlap
Szint: 7
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Ryuninji Ren Szer. Ápr. 10 2013, 19:33
Ez a kislány egyre csak furább lesz nekem. Nem csak egy kis pisis, aki aranyos hugica típus, de még okoskodó és makacs is. Ajajajj kire találtam én rá ilyen hírtelen? Mindegy, legalább nem unatkozok se én, se ő. Azért sajnálom, hogy a félénksége miatt nem talál barátokat. Azt a kevés vele egykorút, meg biztos elkerülte, pedig vannak még jó páran.
- Na-na, lehet, hogy volt olyan korszak, mikor tök természetesnek vették ezt a szakmát és az elnevezését, de már más a világ kicsi hölgy. Csúnya szó és kész, nem illik egy picike hölgyhöz- haha, de régen is volt már, mikor a húgaimat így neveltem, akkor nem nagyon bírtam, de most bezzeg már hiányzik. Eléggé érdekes, de ez így szokott lenni, mikor van nem értékeljük a dolgokat, csak akkor mikor már nincsenek. Az emberek számos hibájának egyike. Elmagyarázom neki, hogy kell az akrobatika nevű jártasság a lovagláshoz, legalábbis szerintem, de nem hallott még erről.
- Majd később részletesen elmagyarázom, hogy mi is az a jártasság, és nem hazudok, mondtam már Lizzy-chan- Nagy mázli, hogy nem mert eddig kimenni egyedül. Alig tud valamit erről a világról, már tuti, hogy nem élne szegényke, ha nem lenne nyuszika.
- Az orrom?- kérdezem, ez egy újabb gyerekes szokás, de hagyom magam, had nyomogassa az orrocskámat, cserébe azonban és is így teszek és picikét megnyomogatom az övét.
- Sosem tudhatod, míg nem próbáltad- igen, lehet, hogy simán lenyom a lányka, na, jó azt azért nem, de mindig érheti az embert meglepetés.
- Nem bántalak és tudod jól, hogy itt nem érzünk fájdalmat - mondom kedvesen és erre helyesel a két kis petem is.
- Semmi baj, csak legközelebb ne csinálj ilyet, mert lehet fenekelés lesz a vége
– természetesen nem gondolom komolyan, viccnek szántam. A saját húgaim sem bántottam soha sem. Mondjuk ők túlerőben voltak mindig, lehet ezért nem… hmmmm….
- Sajnos az nem működne, amint kifogsz a törőkből Lizzy-chan már csak futhatsz el, messzire, hogy meg ne találjanak. Szerintem ne dobáld, csak szurkálj és vágj vele, na rajta, csak fogad el a kihívás, így egyikünk se lesz veszélyben- mondom mosolyogva, ha megtette akkor megpörgetem a kis görbe botom.
- Gyere pici lányka, mutasd meg mit tudsz.
- Na-na, lehet, hogy volt olyan korszak, mikor tök természetesnek vették ezt a szakmát és az elnevezését, de már más a világ kicsi hölgy. Csúnya szó és kész, nem illik egy picike hölgyhöz- haha, de régen is volt már, mikor a húgaimat így neveltem, akkor nem nagyon bírtam, de most bezzeg már hiányzik. Eléggé érdekes, de ez így szokott lenni, mikor van nem értékeljük a dolgokat, csak akkor mikor már nincsenek. Az emberek számos hibájának egyike. Elmagyarázom neki, hogy kell az akrobatika nevű jártasság a lovagláshoz, legalábbis szerintem, de nem hallott még erről.
- Majd később részletesen elmagyarázom, hogy mi is az a jártasság, és nem hazudok, mondtam már Lizzy-chan- Nagy mázli, hogy nem mert eddig kimenni egyedül. Alig tud valamit erről a világról, már tuti, hogy nem élne szegényke, ha nem lenne nyuszika.
- Az orrom?- kérdezem, ez egy újabb gyerekes szokás, de hagyom magam, had nyomogassa az orrocskámat, cserébe azonban és is így teszek és picikét megnyomogatom az övét.
- Sosem tudhatod, míg nem próbáltad- igen, lehet, hogy simán lenyom a lányka, na, jó azt azért nem, de mindig érheti az embert meglepetés.
- Nem bántalak és tudod jól, hogy itt nem érzünk fájdalmat - mondom kedvesen és erre helyesel a két kis petem is.
- Semmi baj, csak legközelebb ne csinálj ilyet, mert lehet fenekelés lesz a vége
– természetesen nem gondolom komolyan, viccnek szántam. A saját húgaim sem bántottam soha sem. Mondjuk ők túlerőben voltak mindig, lehet ezért nem… hmmmm…. - Sajnos az nem működne, amint kifogsz a törőkből Lizzy-chan már csak futhatsz el, messzire, hogy meg ne találjanak. Szerintem ne dobáld, csak szurkálj és vágj vele, na rajta, csak fogad el a kihívás, így egyikünk se lesz veszélyben- mondom mosolyogva, ha megtette akkor megpörgetem a kis görbe botom.
- Gyere pici lányka, mutasd meg mit tudsz.
_________________
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Dr. Hannibal Dan Szomb. Ápr. 20 2013, 16:08
- Fe-fenekelés? - sápadtam el. - Nem akarom, hogy a popsimat bántsad. - mondtam az orrom alatt, kicsit elpirulva.
- Ez az elfutás akkor is működik nálam, ha van még bőven elég tőröm. Viszont a szurkálással az a gondom, hogy ahhoz közel kell mennem valakihez. - fújtam fel az arcocskámat. Nem igaz, hogy nem jött rá magtól.
- És.. izé.. akkor csak nyomjam meg ezt a gombot, hogy elfogadom, igaz? - kérdeztem, miközben tanulmányoztam az előttem felugró kis ablakot. Még sosem láttam ilyet azelőtt.
- És mi van, ha nem fogadom el? Ezt mégis miért kell? Semmi értelme nincs. - csóváltam meg a fejemet. Végül rányomtam, hogy elfogadom a kihívást, és álltam, és vártam.
- Én mutassam meg? Én nem tudok semmit. - fontam össze magam előtt a kezeimet. - Az nem úgy illene, hogy megmutatod, mit kell tennem? - húztam fel a szemöldököm. Nagyot sóhajtottam, és jól rámarkoltam a késekre.
- Szóval akkor most ugye tegyek úgy, mint ahogy a filmekben szokták, igaz? - jutott eszembe valami akciófilm. - Ijjjjj..az nehéz lesz.. Én nem akarom elvágni a nyakad. - szisszentem fel, amikor emlékeimben megjelent, ahogy a főszereplő kivégzi a társát. - Buta film! Buta játék! Kegyetlen és gonosz! Én nem akarok gonosz ember lenni, mint a többiek! - kiabáltam ellentmondást nem tűrő hangon, majd ledobtam a földre a késeket. - Én csak akkor támadok, ha védekeznem kell. A gonosz embereket megtámadom, meg azt, aki megérdemli. Viszont a barátommal nem fogok harcolni. És az előbb egyeztünk meg, hogy a barátom vagy, nem? Szegény cicust is kikészítjük, ha bajod esz, nem? És a nekem bajom lesz, az sem jó.. - toporzékoltam.
- Ez az elfutás akkor is működik nálam, ha van még bőven elég tőröm. Viszont a szurkálással az a gondom, hogy ahhoz közel kell mennem valakihez. - fújtam fel az arcocskámat. Nem igaz, hogy nem jött rá magtól.
- És.. izé.. akkor csak nyomjam meg ezt a gombot, hogy elfogadom, igaz? - kérdeztem, miközben tanulmányoztam az előttem felugró kis ablakot. Még sosem láttam ilyet azelőtt.
- És mi van, ha nem fogadom el? Ezt mégis miért kell? Semmi értelme nincs. - csóváltam meg a fejemet. Végül rányomtam, hogy elfogadom a kihívást, és álltam, és vártam.
- Én mutassam meg? Én nem tudok semmit. - fontam össze magam előtt a kezeimet. - Az nem úgy illene, hogy megmutatod, mit kell tennem? - húztam fel a szemöldököm. Nagyot sóhajtottam, és jól rámarkoltam a késekre.
- Szóval akkor most ugye tegyek úgy, mint ahogy a filmekben szokták, igaz? - jutott eszembe valami akciófilm. - Ijjjjj..az nehéz lesz.. Én nem akarom elvágni a nyakad. - szisszentem fel, amikor emlékeimben megjelent, ahogy a főszereplő kivégzi a társát. - Buta film! Buta játék! Kegyetlen és gonosz! Én nem akarok gonosz ember lenni, mint a többiek! - kiabáltam ellentmondást nem tűrő hangon, majd ledobtam a földre a késeket. - Én csak akkor támadok, ha védekeznem kell. A gonosz embereket megtámadom, meg azt, aki megérdemli. Viszont a barátommal nem fogok harcolni. És az előbb egyeztünk meg, hogy a barátom vagy, nem? Szegény cicust is kikészítjük, ha bajod esz, nem? És a nekem bajom lesz, az sem jó.. - toporzékoltam.
_________________
"Io fei gibetto de le mei case." A saját házamat bitómmá teszem.
Dr. Hannibal Dan- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 176
Join date : 2013. Jan. 25.
Age : 23
Tartózkodási hely : 1. szint, védett terület.
Karakterlap
Szint: 7
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Ryuninji Ren Csüt. Ápr. 25 2013, 13:53
- Akkor kerüld a csúnya, obszcén kifejezéseket Lizzy-chan és nem bántom a popsidat blöeeee- kinyújtom a nyelvem és hosszan kuncogok. Vicces lány, meg egyben fárasztó is. Meglátszik, hogy még igen fiatal.
- Így igaz pici lány, de elfutni is csak addig tudsz, ameddig gyorsabb vagy a támadódnál. Egy pici egyes szintű árnyharcosnál, pedig már mindenki gyorsabb. Ez még nem lenne gond, de vannak gonosz bácsik is akik simán megtámadják a hozzád hasonlókat- érvelek tovább. Ajajajajjj de makacs ez a lány, vagy inkább értetlen? Igen, az is lehet, hogy nem nagyon fogja fel a helyzetét.
- Igen, nyomd meg és azzal elfogadod a párbajt- mosolygok rá, de csak egy igen rövid pillanatig, mert hamarosan a kezeimbe temetem az arcom. Már majdnem el is felejtettem, hogy milyen fárasztó is a makacs kislányokkal való értelmes beszélgetés.
- Ez nem így működik Lizzy-chan. Én idomár vagyok, máshogy harcolok, nem úgy, mint egy árnyharcos. Mellesleg a mozdulatok megvannak, neked csak használni kell őket, ne feledd, ez nem teljesen a valóság. Ha elindulsz felém és megtámadsz, mintha a tested magától mozogna, bízz bennem- pfffff, már megint kezdi a túlreagálást. Ez a lány egymaga nehezebb eset, mint a két húgom együttvéve
- Lizzy-chan!!!- egy hangyányit szigorúan nézek rá.
- Ez most nem olyan, ez csak egy baráti párbaj, hogy felkészülhess arra, ha esetleg a rossz emberek megtámadnak, mert ezt némelyik a városokban is megteheti. - Bizony, hallani ilyen pletykákat is, hogy védett területen belül is képes egy-két játékos sebzést osztogatni… Igen félelmetes belegondolni.
- Ebben a párbajban senkinek sem lehet baja, fájdalmat sem érzünk, és meg kell tanulnod használni a késeidet. Tehát vedd fel őket és támadj, úgy, mint az előbb- Reginald közben végez a közelben ólálkodó mobokkal és köröz körülöttünk egy kicsit, majd leszáll a kislány vállára.
- Látod? Regi is azt akarja, hogy támadj – a főnixem hevesen bólogat, azért az jó, hogy ilyenekben mindig partner.
- Így igaz pici lány, de elfutni is csak addig tudsz, ameddig gyorsabb vagy a támadódnál. Egy pici egyes szintű árnyharcosnál, pedig már mindenki gyorsabb. Ez még nem lenne gond, de vannak gonosz bácsik is akik simán megtámadják a hozzád hasonlókat- érvelek tovább. Ajajajajjj de makacs ez a lány, vagy inkább értetlen? Igen, az is lehet, hogy nem nagyon fogja fel a helyzetét.
- Igen, nyomd meg és azzal elfogadod a párbajt- mosolygok rá, de csak egy igen rövid pillanatig, mert hamarosan a kezeimbe temetem az arcom. Már majdnem el is felejtettem, hogy milyen fárasztó is a makacs kislányokkal való értelmes beszélgetés.
- Ez nem így működik Lizzy-chan. Én idomár vagyok, máshogy harcolok, nem úgy, mint egy árnyharcos. Mellesleg a mozdulatok megvannak, neked csak használni kell őket, ne feledd, ez nem teljesen a valóság. Ha elindulsz felém és megtámadsz, mintha a tested magától mozogna, bízz bennem- pfffff, már megint kezdi a túlreagálást. Ez a lány egymaga nehezebb eset, mint a két húgom együttvéve
- Lizzy-chan!!!- egy hangyányit szigorúan nézek rá.
- Ez most nem olyan, ez csak egy baráti párbaj, hogy felkészülhess arra, ha esetleg a rossz emberek megtámadnak, mert ezt némelyik a városokban is megteheti. - Bizony, hallani ilyen pletykákat is, hogy védett területen belül is képes egy-két játékos sebzést osztogatni… Igen félelmetes belegondolni.
- Ebben a párbajban senkinek sem lehet baja, fájdalmat sem érzünk, és meg kell tanulnod használni a késeidet. Tehát vedd fel őket és támadj, úgy, mint az előbb- Reginald közben végez a közelben ólálkodó mobokkal és köröz körülöttünk egy kicsit, majd leszáll a kislány vállára.
- Látod? Regi is azt akarja, hogy támadj – a főnixem hevesen bólogat, azért az jó, hogy ilyenekben mindig partner.
_________________
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Dr. Hannibal Dan Hétf. Ápr. 29 2013, 19:28
- Akkor egyszerűen csak nem megyek ki a városból, csak ha veled vagyok! - mosolyogtam őszintén boldogan. Most már végre kijöhetek ide is. Ha egyedül nem is, vagy hogy csak néha-néha, az nem érdekel, a lényeg, hogy kijöhetek, mert van, aki megvéd.
Értetlenül néztem rá.
- Magától mozog a testem? Ezt meg hogy? És nekem ez eddig miért nem ment? - pislogtam tágra nyílt szemekkel. - De..Azon kívül neked is van késed, nem? Egyébként.. te akkor hogy harcolsz? Meg kéred Regit, hogy helyetted csinálja a dolgokat? Mert akkor te nem is harcolsz, te csak irányítasz, és az nem ugyanaz.. - törtem a kis buksim, hogy hogyan másképpen lehetne ez. Esetleg a kezébe fogja a madarat, úgy, hogy a csőre úgy funkcionáljon, mintha egy fegyver lenne?
- A városokban nem támadhatnak meg. - háborodtam fel. - Nyahh.. - toporzékoltam. - Azok a rossz emberek meg megérdemlik, hogy tényleg megtámadjam őket, de te nem! A gonoszok nem érdekelnek, ők halljanak csak meg! Mindig bántani akarnak.. - biggyesztettem le a számat.
- De ha megtámadlak.. Nem fog vérezni? - aggódtam. Nem nagyon szeretem a vér látványát, képes vagyok tőle elájulni.
- És tudod mit? Ha valami rosszat csinálok, akkor majd beborogatjuk vizes zsepivel, jó? Tudod az mindenre jó.. Anya is mindig ezt használja, ha elesek. - vidultam fel, ahogy eszembe jutott a világ legjobb gyógyító módszere.
- Akkor támadok, de csak mert Regi mondta. - vettem nagy levegőt, és szorosabban rámarkoltam a két kis késre.
- És most? - pislogtam. - Csak vágjalak meg? - Meg sem vártam a választ, egyszerűen közelebb sétáltam. - Eto... - És akkor megpróbáltam egy picit megvágni a kezét. - Valahogy így kell ezt?
Értetlenül néztem rá.
- Magától mozog a testem? Ezt meg hogy? És nekem ez eddig miért nem ment? - pislogtam tágra nyílt szemekkel. - De..Azon kívül neked is van késed, nem? Egyébként.. te akkor hogy harcolsz? Meg kéred Regit, hogy helyetted csinálja a dolgokat? Mert akkor te nem is harcolsz, te csak irányítasz, és az nem ugyanaz.. - törtem a kis buksim, hogy hogyan másképpen lehetne ez. Esetleg a kezébe fogja a madarat, úgy, hogy a csőre úgy funkcionáljon, mintha egy fegyver lenne?
- A városokban nem támadhatnak meg. - háborodtam fel. - Nyahh.. - toporzékoltam. - Azok a rossz emberek meg megérdemlik, hogy tényleg megtámadjam őket, de te nem! A gonoszok nem érdekelnek, ők halljanak csak meg! Mindig bántani akarnak.. - biggyesztettem le a számat.
- De ha megtámadlak.. Nem fog vérezni? - aggódtam. Nem nagyon szeretem a vér látványát, képes vagyok tőle elájulni.
- És tudod mit? Ha valami rosszat csinálok, akkor majd beborogatjuk vizes zsepivel, jó? Tudod az mindenre jó.. Anya is mindig ezt használja, ha elesek. - vidultam fel, ahogy eszembe jutott a világ legjobb gyógyító módszere.
- Akkor támadok, de csak mert Regi mondta. - vettem nagy levegőt, és szorosabban rámarkoltam a két kis késre.
- És most? - pislogtam. - Csak vágjalak meg? - Meg sem vártam a választ, egyszerűen közelebb sétáltam. - Eto... - És akkor megpróbáltam egy picit megvágni a kezét. - Valahogy így kell ezt?
_________________
"Io fei gibetto de le mei case." A saját házamat bitómmá teszem.
Dr. Hannibal Dan- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 176
Join date : 2013. Jan. 25.
Age : 23
Tartózkodási hely : 1. szint, védett terület.
Karakterlap
Szint: 7
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Ryuninji Ren Szer. Május 01 2013, 17:22
- Jajj, de makacsa te pici lány- Az, meg egy minimálisan akaratos is Lizzy-chan. Na meg egy picit értetlen is, de egy ilyen fiatal lánytól nem lehet elvárni, hogy elsőre megértse a dolgokat. Ráadásul figyelni sem tud rendesen, vagy nem akar, igen, az utóbbi valószínűbb.
- Valószínűleg azért, mert nem harcoltál igazán. szerintem csak futkároztál körbe-körbe célpontod meg nem volt vagy valami ilyesmi- mondom kuncogva. Elképzelni, hogy két kis késsel rohangál ez az apró gyerkőc és közben ordibál, hát nagyon vicces.
- Én idomár vagyok, nekem a pet a fegyverem, persze képletesen. A lényeg, hogy őt irányítva harcolok-, mutatok Reginaldra, aki hevesen bólogat.
- Mi ketten vagyunk egy, talán így tudnám rendesen megfogalmazni. Ő támad én védekezek, ennyi a mi stratégiánk- persze ennél jóval bonyolultabb, de nem kezdek el neki most kiselőadást tartani a módszereimről.
- De, van akik megtámadhatnak- legalábbis a pletykák szerint. Kicsit hisztis lett az apró hercegnő, már fel sem veszem.
- Dehogy, ebben a világban nincs vér, nem vérzünk, tudod, vagy nem is tudod?- mondjuk ha nem harcolt még és meg sem sérült akkor érthető, hogy nem tudja.
- Kedves vagy Lizzy-chan, csak nem fog kelleni. Itt fájdalom sincs, se maradandó sérülés. Ez az egyetlen egy előnye ennek a világnak. – Végül Regi segítségével sikeresen meggyőzöm arról, hogy támadjon. Már éppen kezdtem lemondani róla, de a petem megoldja a pik-pakk a helyzetet.
- Pontosan, tedd azt, vagy szúrj – már támad is és felém tart. Sikeresen etalálja a kezem, megvág és le vesz egy kevés hp-t.
- Látod? Nincs vér
– mutatom meg neki a kezem.
- De ne hagyd abba, támadj csak nyugodtan, ne sajnálj
HP: 75/80
- Valószínűleg azért, mert nem harcoltál igazán. szerintem csak futkároztál körbe-körbe célpontod meg nem volt vagy valami ilyesmi- mondom kuncogva. Elképzelni, hogy két kis késsel rohangál ez az apró gyerkőc és közben ordibál, hát nagyon vicces.
- Én idomár vagyok, nekem a pet a fegyverem, persze képletesen. A lényeg, hogy őt irányítva harcolok-, mutatok Reginaldra, aki hevesen bólogat.
- Mi ketten vagyunk egy, talán így tudnám rendesen megfogalmazni. Ő támad én védekezek, ennyi a mi stratégiánk- persze ennél jóval bonyolultabb, de nem kezdek el neki most kiselőadást tartani a módszereimről.
- De, van akik megtámadhatnak- legalábbis a pletykák szerint. Kicsit hisztis lett az apró hercegnő, már fel sem veszem.
- Dehogy, ebben a világban nincs vér, nem vérzünk, tudod, vagy nem is tudod?- mondjuk ha nem harcolt még és meg sem sérült akkor érthető, hogy nem tudja.
- Kedves vagy Lizzy-chan, csak nem fog kelleni. Itt fájdalom sincs, se maradandó sérülés. Ez az egyetlen egy előnye ennek a világnak. – Végül Regi segítségével sikeresen meggyőzöm arról, hogy támadjon. Már éppen kezdtem lemondani róla, de a petem megoldja a pik-pakk a helyzetet.
- Pontosan, tedd azt, vagy szúrj – már támad is és felém tart. Sikeresen etalálja a kezem, megvág és le vesz egy kevés hp-t.
- Látod? Nincs vér
– mutatom meg neki a kezem. - De ne hagyd abba, támadj csak nyugodtan, ne sajnálj
HP: 75/80
_________________
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Dr. Hannibal Dan Csüt. Május 02 2013, 14:03
- Én még sohasem harcoltam, sőt, el sem hagytam a kezdetek városát. Vagyis csak egyszer, még az első napon. És akkor csak harc közben mozgok magamtól? - nagyokat pislogtam az új dolog hallatán. Még soha senki nem említett nekem ilyesmit.
- Igen, azt tudom, hogy nincs fájdalom. - bólintottam. - Tudod már elestem egyszer a lépcsőn, meg egyszer valaki fel is lökött, és tényleg nem éreztem semmit. - bólogattam hevesen. - Viszont a vérről tényleg fogalmam sem volt. Tudod, ha megvágok valamit, az azért kicsit furcsa, ha még csak nem is vérzik. - Kicsit elgondolkodtam az egészen. Akkor ha valakit bántok, az nem is igazi bántás? Így már minden más.. Akkor nyugodt szívvel használhatom akár ezeket a szépen csillogó kis késeket is.. Így is tettem, de azért próbaképp elsőre csak óvatosan megvágtam ellenfelem kézfejét.
- Iíííííííí.. Tényleg nem vérzik! - ugrálgattam boldogan. Támadjak nyugodtan? Most komolyan arra kért, hogy tmadjam meg?- Öhmm... - adtam ki egy értelmetlen hangot, az értelmetlen kérésére. Mondjuk asszem nem okozok neki túl nagy fájdalmat, ha minden igaz, akkor legalább 50 kés szúrással tudok csak végezni vele. Nem mintha ki akarnám nyírni.. Viszont most, hogy jobban belegondolok, sokkal tisztább az, hogy miért végeznek 38, meg 42 kés szúrással a gyilkosok az áldozattal. Lehet, hogy odakint sem elég egy.
- Na jó, akkor neked sok életed van, úgyhogy simán szurkálhatlak, igaz? - kérdeztem, de már cselekedtem is. Mindig is érdekelt, milyen lehet valakit szíven szúrni, így most ezt is ki akartam próbálni. Egyenesen a fiú szívét vettem célba. És vajon a lefejezés működik? Vagy a szerver azt hogyan oldja meg? Egyszerűen átsiklik a kés a nyakon? Hümm.. Egyszer ezt is ki kell próbálni.
- Igen, azt tudom, hogy nincs fájdalom. - bólintottam. - Tudod már elestem egyszer a lépcsőn, meg egyszer valaki fel is lökött, és tényleg nem éreztem semmit. - bólogattam hevesen. - Viszont a vérről tényleg fogalmam sem volt. Tudod, ha megvágok valamit, az azért kicsit furcsa, ha még csak nem is vérzik. - Kicsit elgondolkodtam az egészen. Akkor ha valakit bántok, az nem is igazi bántás? Így már minden más.. Akkor nyugodt szívvel használhatom akár ezeket a szépen csillogó kis késeket is.. Így is tettem, de azért próbaképp elsőre csak óvatosan megvágtam ellenfelem kézfejét.
- Iíííííííí.. Tényleg nem vérzik! - ugrálgattam boldogan. Támadjak nyugodtan? Most komolyan arra kért, hogy tmadjam meg?- Öhmm... - adtam ki egy értelmetlen hangot, az értelmetlen kérésére. Mondjuk asszem nem okozok neki túl nagy fájdalmat, ha minden igaz, akkor legalább 50 kés szúrással tudok csak végezni vele. Nem mintha ki akarnám nyírni.. Viszont most, hogy jobban belegondolok, sokkal tisztább az, hogy miért végeznek 38, meg 42 kés szúrással a gyilkosok az áldozattal. Lehet, hogy odakint sem elég egy.
- Na jó, akkor neked sok életed van, úgyhogy simán szurkálhatlak, igaz? - kérdeztem, de már cselekedtem is. Mindig is érdekelt, milyen lehet valakit szíven szúrni, így most ezt is ki akartam próbálni. Egyenesen a fiú szívét vettem célba. És vajon a lefejezés működik? Vagy a szerver azt hogyan oldja meg? Egyszerűen átsiklik a kés a nyakon? Hümm.. Egyszer ezt is ki kell próbálni.
_________________
"Io fei gibetto de le mei case." A saját házamat bitómmá teszem.
Dr. Hannibal Dan- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 176
Join date : 2013. Jan. 25.
Age : 23
Tartózkodási hely : 1. szint, védett terület.
Karakterlap
Szint: 7
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Ryuninji Ren vs. Lizzy
by Ryuninji Ren Csüt. Május 02 2013, 15:53
Kicsit belemerülök a magyarázkodásba, vagy tanításba, az egy fokkal menőbben hangzik, mint a szimpla magyarázás. Lizzy-chan nagyon kezdő és még kint sem járt, legalábbis egyedül. Semmi harci tapasztalata nincs, ez látszik és még gyerekes is, persze mit várjak egy gyerektől. Igaz én full érett voltam már ilyen koromban, sőt, még előbb is, olyan négy, öt éves lehettem mikor tök komollyá váltam hírtelen, bizony.
- Ahhaaaa, jól sejtettem akkor, hogy mi a probléma fő forrása. A tapasztalat hiánya, nem más, de nyugi, pont ezért párbajozunk most egyet…. és igen, magadtól mozogsz- vagyis nem teljesen, de maradok ennyinél. Épp elég annyit tudnia, hogy meg kell rohamozni az ellenfelét és megszurkálni egy hússzor, harmincszor és kész, ennyi. Ezután elmagyarázom neki, hogy nincs fájdalom, vér és maradandó sérülés Aincradban, valóban tapasztalatlan, picike és talán buta is? Legyen buta, de csak azért, mert minden korabéli kölyök buta a felnőttekhez képest.
- Fura, de tök menő is nem??- kérdezem kuncogva, szerintem az, meg ez a fájdalom mentesség is. Hagyom, hadd vágjon meg egy picit, sok életet nem veszítek, vagyis de, a szintjéhez képest nagy ez a sebzés, csak az enyémhez viszonyítva nudli. Van egy rahedli életem, ez az öt pont meg sem látszik rajta, épphogy elmozdult picit az életsávom.
- He?? o.O- nézek furán Lizzy-chanra, de csak pár pillanatig. Ez egy párbaj, nyugodtan szurkáljon megy egy párszor, legalább tanul belőle valamit. Reginald eközben gondoskodik a közelben lévő mobokról.
- Ja persze, ez most gyakorlás, szóval nyugodtan húzz bele, ne kímélj pici lányka, nem vagyok cukorból – bíztatom egy kicsit. Veszi a lapot, meg is lepődök, hogy milyen jól, lazán szíven szúr a picike én meg csak lesek, hogy mennyire felbátorodott.
- Oh.. jól nyomod Lizzy-chan, csak így tovább – bíztatom tovább, de azért meglepett ez a hírtelen változás.
HP: 75/80
- Ahhaaaa, jól sejtettem akkor, hogy mi a probléma fő forrása. A tapasztalat hiánya, nem más, de nyugi, pont ezért párbajozunk most egyet…. és igen, magadtól mozogsz- vagyis nem teljesen, de maradok ennyinél. Épp elég annyit tudnia, hogy meg kell rohamozni az ellenfelét és megszurkálni egy hússzor, harmincszor és kész, ennyi. Ezután elmagyarázom neki, hogy nincs fájdalom, vér és maradandó sérülés Aincradban, valóban tapasztalatlan, picike és talán buta is? Legyen buta, de csak azért, mert minden korabéli kölyök buta a felnőttekhez képest.
- Fura, de tök menő is nem??- kérdezem kuncogva, szerintem az, meg ez a fájdalom mentesség is. Hagyom, hadd vágjon meg egy picit, sok életet nem veszítek, vagyis de, a szintjéhez képest nagy ez a sebzés, csak az enyémhez viszonyítva nudli. Van egy rahedli életem, ez az öt pont meg sem látszik rajta, épphogy elmozdult picit az életsávom.
- He?? o.O- nézek furán Lizzy-chanra, de csak pár pillanatig. Ez egy párbaj, nyugodtan szurkáljon megy egy párszor, legalább tanul belőle valamit. Reginald eközben gondoskodik a közelben lévő mobokról.
- Ja persze, ez most gyakorlás, szóval nyugodtan húzz bele, ne kímélj pici lányka, nem vagyok cukorból
– bíztatom egy kicsit. Veszi a lapot, meg is lepődök, hogy milyen jól, lazán szíven szúr a picike én meg csak lesek, hogy mennyire felbátorodott. - Oh.. jól nyomod Lizzy-chan, csak így tovább
– bíztatom tovább, de azért meglepett ez a hírtelen változás. HP: 75/80
_________________
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
1 / 2 oldal • 1, 2
Similar topics» Hinari vs. Lizzy
» Askr vs. Lizzy
» Lizzy és Dr. Hannibal Dan
» [Nova H3] Kyuushiro vs Lizzy
» [Nova H1] Lizzy vs Mirika
» Askr vs. Lizzy
» Lizzy és Dr. Hannibal Dan
» [Nova H3] Kyuushiro vs Lizzy
» [Nova H1] Lizzy vs Mirika
1 / 2 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.|
|
|