Félhold öböl

Shunci és Asu-nyan \o/

Hm… Asu-nyan randira hívott. *.* Hát de cukiiiii. Viszont ez elég érdekes. Elég komolyan vette azt a csókot, pedig eredetileg csak egy elterelésnek szántam, bár szó mi szó, mindig kihasználom a helyzetet, ha valakit molesztálhatok. Hm… bár mondjuk Asu-nyan tényleg nem néz ki olyan rosszul. Szép nagy adottságai vannak :3 és én mindent szeretek, ami nagy. \o/ Csak a nagy sebzést nem, amit felém irányítanak. Azt például kifejezetten gyűlölöm. Asuka egy számomra eddig teljes mértékben ismeretlen helyet jelölt meg koccanási zónának. Eltartott hát egy ideig, míg sikerült ráakadnom a célterületre. És olyan menő vagyok, hogy még így is előbb értem ide, heh! Na de az egomat félretolva volt itt még egy illető… egy kicsi leányka egy nem olyan kicsi tollas, szárnyas sárkincával. Hm…hm… Akkor most ő lenne a „hírhedt” Shukaku, akiről annyit hallottam?
~ Hm… Mi van ha….  – töprengek magamban, de még be sem fejezem a mondandómat, és aktiválom a Lopakodásomat. Asu randíjáig még talán van egy-két perc. Így ha még szerencsém van meg is pislanthatom mit is tud igazán ez a nagy aréna harcos. Nem számítok túl sokra, de ha a Lopakodásomat sem tudja deaktiválni elég észleléssel, akkor nem lehet valami nagy szám. Hm… erről jut eszembe vajon most merre fele lehet Asuka-san? Hm… remélhetőleg hamarosan ideér. Vagy lehet csapok egy kis hepajt csak úgy a móka kedvéért. Az indikátorát elnézve eddig úgysem volt eddig még túlontúl sok akcióban. Legalábbis éles, nem KT-zós helyzetben. Néha egy random csata sokkal jobban felfrissít, mint egy hétköznapi szemtől szembeni. Mindenesetre nincs támadó szándékom, csak csendben figyelek egy fatörzsnek nekidőlve, és fülelek hátha hallok valami érdekesset.

Hm… ahogy nézelődök a lány felé, az hirtelenjében egy kristályt vesz elő, és csak úgy hoppá eltávozik. Hát oké, akkor nem figyelem meg. Vajon észrevett? Vagy csak megunta a horgászást? No mindegy pechem volt, Kazu-sama most nem fog üzit kapni tőlem… ejj oda a csinyi kis aranyacskáimnak brühühüh T.T Mindenesetre a türelem rózsát terem… fehér rózsát, vörös pettyekkel. Bár mondjuk, ez a rózsa nagyon hasonlít Asura de egye fene jó lesz ez is nem vagyok válogatós A lopakodásomat deaktiválva elrugaszkodok a fától, és jó nagy lendületet belevíve Asu felé vetülök remélhetőleg nem olyan nagy erővel, hogy levegyem a lábáról. Lesz rá még elég alkalmam, most megússza a mázlista. Bár mondjuk a múltkori levele után lehet még élvezné is. Hm.. valyon most kéne adom egy „örülök, hogy végre megjöttél Kedvesem” feelengü csókot? Hm… vagy csillogó tekintettel némán nézzek rá, és várjam míg sármom hatni nem kezd… hihih… azonban úgy tűnik, inkább hagyom az egészet a francba , és egy kis szorítgatás után elengedem a lányt. Egy-kté lépést hátrálva csípőmre teszem az egyik kezemet, míg a másikat lógatom, és szememmel átmérem a lány A-tól Cettig… vagy nem így mondják? Közben Hm-ögök, majd mikor végzek rosszallóan megcsóválom a fejem.
- Enyje Asu-Asu. Mélységesen csalódtam benned. Neked nem áll jól, ez a hacuka. Te egy vérbeli harcos amazon vagy, és nemcsak a kasztod miatt. Szerintem szuperül nézni ki rajtad egy karmazsinvörös feszülős ruha, vagy egy ujjnélküli, egyberuha tengerkék színben. A két gyönörű szemecskédet mindkettő kiemelné, és a vörösben írtó szexin néznél ki. Hrrrr. – meresztem ki rá nem létező karmaimat, de rögtön utána megcsóválom a fejemet, majd rámosolygok - Nyugi csak vicceltem, ez sem áll rajtad rosszul... de azért akkor megnéznélek a vörös ruciban. Vagy egy ébenfekete fehérneműbe. *.*

Miután abbahagytam a hülyéskedést szint, már alig-alig figyeltem Asu-nyanra. Persze nem felejtem el, de mivel úgy sem volt jobb dolgom a part felé sétáltam, és a vízben lévő halacskákra összpontosítottam. Fúúú sok volt biza. *.* És az enyém lesz az összes muhahahaha. Hm. Viszont most, hogy jobban belegondolok ez nem is rossz ötlet. Bár figyelmem ismét elkalandozott, végül meghallom Asu kérdését.
- Hm? – reagálok, miközben az államat dörzsölgetve a tó felé nézek.
Bár nem szándékoztam, miután leesett a kérdése az arcomon egy gonosz, széles mosoly jelenik meg, amit ha mákom van nem vett észre, tekintve, hogy nem felém, hanem a halak felé figyelek, de nyo, ha egy kicsit is mozdult, akkor, már láthatja a mosolyom, bár ha nem elég gyors lekési, mivel csak egy pillanatra vesztem el a dolgok felett az irányítást. Utána jön az ismerős ártatlan mosoly, és a lány felé fordulva a tőlem telhető legőszintébb hangomon.
- Egy-pár csúnya játékos nekem esett, és sajnos nem mind volt vöri. És mivel nem akartam meghalni önvédelmet kellett alkalmaznom.- majd bűnbánó arcocskával folytatom – De képzeld azok csak kiképzősök voltak, akik azt hitték, hogy a túlerő itt is jelent valamit… így hát szinte egyhiteltem őket… és ugye… meghaltak… - végül megvonom a vállam, és a szokványos hangomra visszavéve folytatom közömbösen – De őszintén? Nem sajnálom őket. Ő bajuk. Rám támadtak, meg akartak ölni. Crazy Creamaturest… Még hogy bérgyilkos céh… peeersze. 4-ből 3-an zöldek voltak.
Igazság szerint tisztában voltam, hogy így a színjátékom teljesen csődbe mehetett, de nem nagyon tudott ez a gondolat lázba hozni. Nincs titkolni való a lány előtt, és tök igazat mondtam. Én csak védekeztem… hisz a legjobb védekezés a támadás. Már készültem valamit mondani a lánynak, de mikor megpillantok, a vízbe egy halat eláll a lélegzetem. Olyan közel volt… szinte karnyújtásnyira…. szinte…. kar.. nyújtásnyira… És már vetültem is érte, hogy elkapjam azzal sem törődve, hogy milyen mély a víz.

// hód //

- Joey, hallottad, hogy van a Szafari Déli részén egy új horgász hely?
- Tényleg?
- Tényleg. Nem megyünk oda?
- Hülye kérdés, dehogynem megyünk! Pakolj! - Haru és én megint elmentünk pecázni, mert barátom inkább abban jeleskedik. Plusz a vadászást mindig Eiji foglalja le, mert hogy ő utálja a halat. Nem értem, mi baja vele, hiszen szósszal meglocsolva nagyon is finom tud lenni. Meg ha nincs benne szálka. Plusz Haru azt mondta, hogy szeretné helyben megcsinálni a kifogott halakat, ami azt jelenti, hogy olyant főz majd, amit a valóságban soha nem fogok tudni enni! Hát igen, a játék egyik előnye, hogy itt bármit megehetsz, aminek az esélye a valóságban -100%.
- Kész vagy?
- Mint a matek házim!
- Azaz soha se leszel kész? XD
- De vicces vagy -.- - na de készen lettünk, s mentünk az új helyre pecázni, minek neve Félhold Öböl. Nosza, van hely bőven, s még úszhatunk is ha lesz kedvünk rá, de nekem inkább ne legyen, mert ki tudja, nem-e hidegebb a víz az évszak miatt. Meg remélem nem akarnak a vörösök vagy Tenebra valamelyik talpnyalója nekünk rontani. Bár az az őrült nőszemély nem arról híres, hogy előjön a nyilvánosságra, hogy megöljön minket mindenki előtt. Óh, szegény Judy… vajon Tenebra bérelte fel Darkness-t, hogy végezzen vele és velem? Vajon hova lett az is, mert már mióta nem láttam. O.o Shu csak nem… ÁÁÁÁ, akkor nem lenne zöld az indikátora! Ugye? Vagy van valamilyen képessége? O.O De akkor mi van? O.O

Végre elmozdultam a lebujból, hogy egy kicsit faragjam a horgászati jártasságomat, mert amúgy is éhes vagyok, és kajálni kéne. A pénz piára és üzleti ügyekre megy, kaját azt tudok magamnak szerezni szafariba.
De akkor hova is menjek talán... ez a kérdés hamar eldőlt, mert mindenütt ott vannak a rohadt játékos tömegek, és én utálom, ha zajban és nyilvánosságban kell horgásznom vagy vadásznom. Jobban szeretek csendben és nyugalomban horgászni, egyetlen társam a saját gondolataim.
Csak egy hely volt szinte üres, és alig találni játékosokat. A Félhold öböl kiváló hely egy magamfajta magányos farkas számára. Fogta a horgászbotomat és az egyéb horgászfelszereléseimet a köpenyem alatt, és megindultam lefelé az úton, az öböl felé.
Eleredt az eső.
- Áh, esik ez a ribanc! - káromkodtam egy sort, és magamra húztam a kapucnit, és jobban elfedtem magam a köpenyemmel. Most úgy nézek ki, mint egy ázófélben lévő viharvert varjú. Sebaj, itt úgyis találni még olyan fedett helyet, ahonnan lehet horgászni finom, ízletes halacskákat. Már a számban éreztem az ízüket ezeknek a ropogós, fenséges, fehérjében gazdag és tápláló, aromában teli húsukat (habár egy halat húsnak nem szokás hívni).
Miközben így elfedve magamat az esőtől jöttem lefele a sűrű fák árnyékában, néha-néha megbotlottam, de nem estem el. Mitnha valami fekete rémség lennék egy ilyen járással. Nem vettem észre, hogy a közelben, majdnem a látókörömben van két másik játékos, akik valószínűleg szintén azért jöttek ide, hogy nyugalomban tudjanak pecázni valami eleséget vagy értéket.
Ebben a pillanatban egy kis mob-madárka repülsz a számba. Hogy a jó édes francba bukkant így fel, és hogyan csinálta, hogy ide kötött ki, rejtély, de viszont menet közben a köpenyem alatt krákogni és köpködni kezdtem a tollakat, miután kihúztam a számból és eldobtam a madarat.
- Haaaarrrrghhh....! Hörrrrrrrrgggg!! - krákogtam mint egy félelmetes szörnyeteg. Remélem, nem ijesztem meg a játékosokat a közelben, akik hallják. Ezalatt már láthatárukba is kerülhettem, még mindig az esőben, köpenybe burkolva, az erdő sűrűjében.

Csak jöttem és jöttem lefele, míg az egyik lent tartozkodó játékos felüvöltött rémülten. Aztán meg lássék csodát, elkezdett futni egy ideig a vízen, majd csak elmerült. Tuti, a legmélyebb pontnál jött rá, hogy nincsen neki vizenjáró képessége. Kiköpködtem az utolsó tolldarabokat, és pislogtam.
- Tenebra? - húztam le a kapucnimat, mire a parthoz értem a rémült nyuszi társa mellé. - Az meg mi a halál? Egy fogamzásgátló? Nem használok ilyesmit, mert nincs rá szükség. Itt meg abszolút nem, mert mint látjátok, ez a virtuális valóság, csak pixeldarabokból álló avatarok vagyunk itt.
Ránéztem a reszkető másikra.
- Na nyugodj le, no. Senki nem fogja leharapni a fejeteket. Én is ugyanúgy horgászni jöttem, mint ti, mert éhes vagyok, és húznom kell a szintjeimet. Mert három hónapja csak a kocsmában lógtam.
Kicsit odébb mentem egy fa alá, ami alatt minden szárazon volt, és kihúztam a horgászfelszerelésemet a köpenyem alól. Majs a köpenyemet is hátamra dobtam. Itt a csali, ott a zsinór, már lendítettem a horgászbotomat, és bedobtam vele a zsinór csalis végét a tóba. Horgásztam, mintha mi se történt volna korábban.
Ha a két játékos még mindig engem néz, feléjük pillantok.
- Mi van? Nem láttatok még tisztességes embert horgászni? Csak nem lehet ennyire rossz a lelkiismeretetek.

- Ha valaki rám akar törni, megnézheti magát - forgattam a szemeimet, miközben kihalásztam a legelső zsákmányomat, egy féregcsigát. Azonnal zsákmányként kötött ki a tárolómba. Hát az biztos, hogy ez elsőre eléggé gyér volt, de talán a következő fogás egy tisztességesebb fogás lesz, amivel csak jól tudok lakni. Más nem igazán kéne, hanem egy pár szép kövér hal. De persze, ha egy kincsesládát kihúznék, tele arannyal, azt is szívesen elfogadnám. Olyan szegény vagyok, mint a templom egere és nincsen egyetlen felszerelésem se, csak egy horgászbot, némi kacat, meg persze a saját ügyességem és képességeim
Nem tettem még túl magam a meglepő korábbi fogadtatáson, békés horgászásomat megzavarta az egyikük visítozása. És pont az, aki előtte tőlem rémült meg annyira, hogy átment Jézus-üzemmódba. Most meg bemutatta nekünk, hogy kell olyan szépen felszaladni egy fára minden mászás nélkül, miközben az orrom előtt elrepült egy vízisikló. Azt hiszem a sikló már elkésett, hiszen az eső esik... ha értitek, hogy gondolom.
- Mi baja van a szöszinek? - néztem rá a szöszi haverjára. - Úgy csinál, mint akinek a heréire léptek. Tessék, itt egy jó erős konyak, nyomd le a nyavalyás torkán, és akkor egy ideig nem fog begyulladni még a húsvéti nyuszitól sem. Gey-két pillanat, és olyan nyugiban lesz, mintha hét órán keresztül meditált volna. Hidd el, beválik.
Ahogy mondtam, oda is dobtam a cimborának a konyakot, hogy csináljon végre valamit a szöszivel, mert így nem fogok tudni semmit sem kifogni. Ha így fog eltelni a horgászásom, az életben nem fogok itt ki semmit emiatt a visítozó egyén miatt.
Ha a konyak nem válik be, akkor nincs más, használom az Agysokkolást rajta, és akkor tényleg nyugton fog maradni egy ideig. Pedig nem szokásom használni... de várjunk. Ha használom az Agysokkolást, akkor átmegyek sárgába... jó édes fene vigye el az indikátor rendszert! De mondjuk szívesebben lennék amolyan behajtó féle, mert a képességeim megvannak hozzá. Csak kár, hogy nincs olyan képességem, amivel totál leblokkolom egy dőre az ellenfelemet.

Végignéztem, ahogy az okosabb srác lecsalta a szöszit, majd lenyomta az egész konyakot a torkán. Az egészet! Mikor mondtam neki, hogy adja be neki, nem egészen úgy értettem, hogy az egész üveget. Még nekem is kellett volna valamennyi feles belőle ehhez a horgászathoz. Az üveget bezzeg visszakaptam.
- Öhm... kösz szépen, de egy feles is elég lett volna... kellett volna még a többi is - nézek az elszunnyadt szöszire ölbe tett karokkal. Most igazából fogalmam nincs, erre az egész cirkuszra hogy reagáljak... de legalább most egy időre csönd lesz a horgászáshoz. Mivel úgyis egy időre összekötött mindhármunkat a sors, az okosabb fél a párosnak Haruként bemutatkozott, a szöszi Joey. Mi tagadás, pont illik hozzá ez a név.
- Noxy vagyok - mutatkoztam be. - Nem tettetek semmit tönkre, minden rendben van, habár ennyit a konyakomról. Ha megbocsátasz, én most visszaülök, és folytatom a horgászatot. A szöszivel nem lesz probléma, csak egy kissé kótyagos lesz, amint felkel.
Azzal visszaültem a helyemre, és folytattam a horgászatot. Az első fogás után nagyopn nem akart semmi sem ráharapni a csalira, de mint egy macska, attól még türelmesen ültem és vártam a második fogásra. Attól még nem vagyok olyan jó hangulatban, hogy jól fogok reagálni abban az esetben, ha valaki egyszer csak megszólít itt és most horgászás kellős közepén.
De attól még eszembe jutott valami, és odafordultam a Haru-gyerekhez.
- Ki is vagy mi is az a Tenebra? Miért hittétek azt, hogy én valami teremtménye vagyok vagy hasonló? - kérdeztem halkan.

- Jaj, elnézést, majd veszek neked egyet kárpótlásul… ^^' - na igen, nem kellett volna az egészet a torkomon lenyomni, Haru, kösz szépen, hogy ilyen jó cimbora vagy! Mondjuk ennek legalább jó íze van, nem mint a fater Tojásos Rettenetje (házi gyártmányú tojáslikőr, aminek összetevői az alapokon kívül még olyan dolgok, amik nem belevalók véleményem szerint). Mikor utoljára unszolásra ittam belőle, Kanadába kötöttem ki másnap egy fenyő alatt. Néztem is, mint a régi Másnaposok filmben, hogy hogy kerültem oda, mit csinál a kezembe egy 50 cm magas műanyag pingvin, miért van focidrukker sapka a fejemen, monokli a szemem alatt meg egy marihuánás csikk a számba, miért voltam úgy kiöltözve, mint egy emó, aki színvak is, mert minden ruhadarab és emós kiegészítő rózsaszínű volt, s hogy hogyan került a fenyőfa tetejére a telefonom, ami egész végig csengett, mint kiderül, a család volt, hogy hol vagyok az Isten szerelmére. S igen sok pénzbe került, mire visszarepültem Kanadából oda. Volt is röhögés ottani haverok részéről, mikor megláttak, mert ők is kijöttek aggodalmukban a reptérre. Majd jött a lányból, kinek neve Noxy a Nox-ból a kérdés, hogy ki az a Tenebra, s miért hittük azt, hogy az egyik teremtménye.
- Tenebra egy játékos, akinek… elmentek otthonról. Az a célja, hogy kijusson a játékból, de csakis ő, ezért ki akarja irtani a többi 9999 játékost mielőtt Kayaba-val is végezne. S van egy olyan képessége, amivel alvilági szörnyeket kreál, hogy őt szolgálják, azért hitt Joey az egyik lényének. Már volt két nagyobb húzása is, s egyet mi akadályoztunk meg, ezért nagyon akarja a halálunkat.

Érdeklődve hallgattam végig ezt a monoglót erről a Tenebra nevű dilis nőciről, akinek annyi képessége van, hogy őt szolgáló szörnyecskéket alkot, és terve megöletni mindenkit, majd valahogy Kayabával is végezni.
- Hmmm, értem - elmélkedem horgászás közben. - Itt van ez a Tenebrácska, aki hallásból tényleg egy amolyan diliházba való esett, bizonyára vörös indikátora van. Talán itt a játékban tényleg, ha annyira erőteljes, valóban képes-e rettegésben tartani a játékosokat. Azonban van itt egy kérdés... hogy mennyire erős ahhoz, hogy magával Kayabácsival szálljon szembe? Pont egy olyannal, akinek a játékos avija akár százszor erősebb is lehet, mint ő maga, mert mint admin, megengedhet mindent magának? És ha igazság szerint a valóságban akarja megölni őt, akkor is annak mennyi az esélye? Semennyi. Mert honnan tudjátok, kicsoda is a valóságban, és mit csinált ezelőtt. Meg mennyi idős is igazából. És mennyire kemény csaj egy nála jóval idősebb felnőtt emberrel szemben? Na de ha ismeritek őt, akkor csak tudhatjátok, a drágalátos szörnyei nélkül képes lenne-e szembeszállni más játékosokkal, vagy nem.
Miközben beszéltem, valami ráharapott a horogra, majd elkezdte huzigálni a zsinórt, majd a horgászbotot is. Amennyire az erőm engedte, kapaszkodtam a horgászbotomba, és úgy kezdtem húzni kifelé a zsákmányt. Remélem most nem valami béna fogás lesz ez ezúttal, mint az előző. Ami ugye nem elég a fél fogamra sem.
- Na... gyere már ki, drága... - nyögtem vívódás közt a zsákmánnyal szemben, ami olyan lelkesen küzdött, hogy ne kerüljön ki a víz alól. Végül a csatát mégis megnyertem, és kicibáltam a kis rakoncátlant.

//Szerk: szivacsot fogtam... szóval azért ellenkezett, mert ez Spongyabob! \o/

- Hát sajnos nem. Mással végezteti el a gyilkosságokat, hogy zöld maradhasson. S a szörnyeivel. Annyi ideig sikerült rettegésbe tartani egy várost, hogy a szörnyeit rászabadította, s elég sokan bele is haltak… Meg volt olyan, hogy valami cuccal hipnotizálta az embereket, s kicserélte a személyiségüket, azt remélve, hogy több lesz a gyilkos hajlamú, de mindkettő terve füstbe ment több játékos miatt meg mi miattunk is. Szóval lehet nem is valósul be a terve, hacsak ki nem találja, hogy hack-olja meg a szervert, ami ugye lehetetlen… - morfondírozott Haru, miközben én még mindig az igazak álmát aludtam. Azt a rohadt, milyen erős volt ez a vodka! Tényleg elég lett volna egy feles is! Ahogy aludtam, éreztem, hogy valami az arcomra mászik. El akartam hessegetni, mikor is éreztem, hogy valami szőrös az. Szőrös? O.O Kinyílt egyből a csipám, hogy lássam, hogy egy egér van az arcomon.
- EEK! - pattantam fel, amitől elszaladt a kisegér.
- Némá, ez is felébredt! - nézett rám Haru, s vissza is vitte tekintetét a pecázáshoz. Fúúú, de fáj a fejem… X.X hirtelen a pecabotom rángatózni kezdett. FOGÁS! \o/ Azonal ugrottam megfogni a botomat, mert már ment volna be a vízbe a mocsok, s húztam, ahogy bírtam. Azt a rohadt, milyen nehéz! Lehet egy 50 kilós lazacot fogtam! \o/ Azt hiszem kezd fáradni, mert már nem húzza annyira, mint az előbb! A rossebb, megint húzza! Hogy is van? Hagyjam néha, el ne szakadjon a zsinór, s csak akkor húzzam, ha ő nem húzza? Azt hiszem igen. Éééés, megvan! \o/

//EDIT: Kagyló//

Hát ezt nem hiszem el... először féregcsiga, most meg egy szivacs. És ez az izé harcolt az ellen, hogy kifogjam? Ennyire szánalmas fogásom még soha nem volt. Ha a harmadik is valami szar lesz, az már igencsak felbosszantana.
De azért meghallgattam Tenebrról szóló információkat, és mikor a végére ért Haru, megcsóváltam a fejem.
- Egyet mondhatok: ez a Tenebra csaj egy gyáva féreg. Ha egyszer ott a pillanat, hogy egyedül kell megküzdenie egy másik játékossal szembe, akkor inkább elmenekül, mert olyan gyenge.
Ekkor felfigyeltem arra, hogy a szöszi felébredt, majd megijed egy kis egértől. Egy dolog, hogy tőlem, meg a kígyóktól megrémül, de hogy már az egerektől is, mint a kényes kis királykiszasszonyok, már teljesen kételkedtem abban, hogy ez a srác valami nagy harcos lenne, vagy mi. Közel sem érheti el azt a szintet.
De viszont neki is kapása volt, és végül kifogott egy enyémnél jóval értékesebb zsákmányt. A piszok mázlista... én meg szerencsétlenkedem néhány ilyen béna fogással. Előbb vagy utóbb a szerencse forgandó helyzetbe kerül, és majd kifogok egy szép nagy halat, amit kopog szemekkel, vágyakozva megsüthetek. Minden vágyam most egy finom sült hal vagy halászlé, vagy amelyiket meg tudom főzni vagy sütni bográcsban.
- Esetleg valamelyikőtöknek jó a főzéstudománya? Az enyém csak 160-as, és csak elszúrnám sokszor a finom étket - érdeklődtem meg a két srácot, elterelve a témát Tenebráról, mivel úgyis már elég volt ebből a témából, és nincs több kérdésem amúgy sem.

- Kösz, nem kell tanítani, meg amúgy is nem mutira tanulom meg a főzést és az egyéb ilyen jártassági baromságot, hanem, hogy magam ütök össze valami okádékot - legyintettem az ajánlatra. - Azért kérdeztem, mert akinek jobb a főzéspontja, az fog végig főzőcskézni, addig a többiek pecáznak. De ha már ennyire jelentkeztél, akkor nem állok elibe, főzzél te valami fincsit a féregcsigubiból és Spongyabobból.
Azzal gonoszkodó vigyorral bedobtam a két alapanyagot a kis bográcsos kondérba.
- Tessék, Séf Uraság, lássuk, összeütsz-e nekem valami értelmeset és finomat ezekből.
Arra én is kíváncsi leszek, hogy fogja teljesíteni ezt a feladatot a Séfünk. Addig én és szöszi fogjuk majd ki a jó vagy ócska fogásokat. Akinek nagyon jó a főzés jártassága, annak nem lehet probléma egy mesteri tyúhúslevest összeütni egy szakadt régi bakancsból, egy döglött patkányból és egy liternyi égett olajból. Hát kérem szépen, ez Sword Art Online, itt bárki bármire képes, ahogy bármi bárhol és bármikor megtörténhet. Szóval kuktasapit fel, Séf Uraság, mert éhes vagyok, mint a farkas!
Mikor ellenőriztem a horgászbotomat, hogy van-e fogás, akkor ment Szöszi is megnézni a magukét, és az egyikkel babrált egy ideig. Talán végre van fogás? Nem... habár magát a csalit lehetne annak nevezni. Szösziéknek sincs túl nagy szerencséjük a fogást illetően. Sajnos senki sem lehet mindig szerencsés, de ha ez így megy tovább, még a végén bevillan a fejünk felett a "már megint nem ezt akartam" achivement. Kacsacsőrűnek örülnék, vagy valami más ritkaságnak, amit kifogok, hogy kitegyem trófeának. Hát bizony, aki nem bírja, az lépjen tovább, de én vadásztermészet vagyok és egy vadásznak mindig megvennek a maga trófeái.

- Biztos, hogy legalább annyira ne tanítsalak meg, hogy ételnek nézzen ki, s olyan íze is legyen? O.o – kérdezte, majd kissé elfintorodott Haru, mikor a csaj bedobta gusztustalannak számító cuccait a bográcsba (ezzel el is cseszve a halászléhez előkészített vizét), hogy ezekből főzzön valami ehetőt, ugyanis ő lett a szakácsunk. LOL XD. Jó hogy nem izélt italkészítési jártasságot, mert akkor a piákat is főzhetné. XD Miközben Haru undorodva állt neki főzni, gondoltam én indítok le a dombról egy témát:
- Nem nézel amúgy ki japánnak… honnan valósi vagy? O.o – mert tényleg nem japán. Meg kínai másolat, mert azt könnyen felismerem: kicsi, fekete hajú, s valaki ragasztóval kente be a szemhéjukat, hogy ne tudják teljesen kinyitni. A haja alapján ő is amerikai, mert ott szokták befesteni a hajukat teljesen vagy részben. Az a baj, hogy a hülyéknek is engedik a hajfestést, melynek eredménye a legtöbbször valami nagyon ronda ocsmány hajviselet. Láttam egyszer egy fiút, akinek rózsaszín-libaf*s-ciánkék-valami ismeretlen színű volt a haja. Kb úgy nézett ki, mint akit lehánytak, s nem mosta meg a haját. Lehetséges, hogy le is volt hányva? O.o Vagy olyan részeg volt, hogy nem tudta, mivel festeti be? O.o Azt már soha nem tudom meg, az biztos… Közben Haru valamit kitalálhatott, mert szegény Spongyabobot felkockázta. D8 Mit fog ehhez majd szólni Patrik, ha kifogjuk őt is? D8 Tényleg, lesz annyi esze, hogy felfogja, hogy mi lett a haverjával? O.o Bár úgy tudom, a csillagok szivacsokat esznek… Akkor Patrik miért nem ette meg Spongyabobot? Vegetáriánus talán? O.o

- Persze, hogy nem vagyok japán, Szöszikém - néztem rá Szöszire. - Nem vagyok ázsiai, ennyi. Nem számít az, hogy hova valós vagyok és mit csináltam azelőtt, mielőtt ide kerültem volna. Az számít igazán, hogy itt mit csinálok a játékban.
Megint a japánozás! Úgy nézek én ki, mint egy pici lábú, kislányosan pattogó yaoi-imádó kis húzott szemű porcelán-japánbaba? Bitch please, bitch please. Elég nekem elviselni, hogy itt szinte japánokba botlom bele, és alig van, ugyanarról a régióról, ahonnan a játékba kerültem, de hogy egyszer... csak egyszer nézzen engem valaki japánnak, oszt majd legközelebb ő fogja magát megnézni, méghozzá földbe döngölve, kevéske hp-val, miután lekevertem neki egyet egy küzdőtér event után. A jó hír, hogy Szöszi nem nézett engem japánnak, csak megjegyezte, hogy nem vagyok olyan, így emiatt igazából nem is kerítettem nagy feneket a dolognak, csak rálegyintettem. Minden fent leírt csak a fejemben zajlott le.
- A neved alapján te sem tűnsz éppenséggel japánnak - jegyeztem meg. - De elég csak rád nézni, hiszen egyik japánnak sincsen festve sem olyan pompás szöszi feje, mint amilyen neked van, Szöszi. És ezt vedd bóknak ám, mert csak ritkán dicsérek ilyen arcokat.
A horgászbotom persze azóta is csak mozdulatlanul állt. A bográcsban meg Spongyabob sült felkockázva. De mivel úgyis elég nagy a szintje a Mesterszakácsnak, így bízom benne, hogy emiatt ínséges ebédet fog tudni összeállítani, de ezt a rendszer fogja alapvetően kidobni ilyen szinteknél, hogy tulajdonképpen milyen ehető finomság készül belőle. Ami engem illeti, nekem van még mit fejlődnöm ezekben a harmadlagos jártasságokban, de vadászni és horgászni amúgy is már tudok rendesen. Bűvészkedés a harmadik legfontosabb nekem ezek után, mert ez alapján szeretném valahogy kifejleszteni kardforgatói tehetségemet. Hogyan? Azt még nem tudom, de az biztos, hogy még szükségem lehet rá.

Hát nem mondta, honnan valós, mert ő azt a szemléletet követi, hogy nem számít, honnan van az ember.  Meg is jegyezte, hogy én se vagyok japán nevem alapján, de elég rám nézni, mert egy japánnak sincs még festve se olyan szöszi fejem. S ezért nevezett el Szöszinek? O.o De bóknak vehetem, mert ritkán dicsér ilyen arcokat! *.* Várjunk, hogy érti ezt?? Közben Haru megkóstolta a szivacs kutyulékot, mondott egy Bleee-t, majd beletett valami fűszert, megint megkóstolta, s ahogy elnézem, jobb lett az íze. Sose értettem, hogy tud egy sz*r kaját megmenteni egyetlen egy darab fűszer… majd a féregcsigát is megfőzte, s valami szószt öntött rá közben, majd a szivacsdarabok mentek mellé köretnek.
- Noxy, kész a csigád meg a szivacsod, kóstold meg! - én inkább nem kóstolnám meg, mert akármilyen jól néz ki, nem tudom, milyen íze lehet ezeknek. S ha kiderülne, hogy mérgező, akkor végképpen nem, mert én még élni is akarok. Tényleg, ha van méreg, miért nincsen antiméreg azok ellen? S a kristályok hatásai ellen is miért nincsen valami blokkoló kacat? Vagy a képességeknél kell azokat keresni esetleg? Lehet olyan képessége egyáltalán valakinek? S tényleg, hogy dönti el a rendszer, hogy kinek milyen képessége lehet?
- Amúgy… mit szoktál csinálni, ha nincs küldi, s a farmolás meg az ilyesmik már uncsik neked? - magyarul mi a hobbija. Nekem az, hogy lazulok, s örülök, hogy semmi sem kerget meg. Meg néha horgászok, s vadászok. Apropó horgászat, hirtelen érzem, hogy valami cibálja a damilt! Azonnal cibálom egészen addig, amíg ki nem jön a...

//EDIT: Elefánthal//