Re: Chancery

by **Cardinal** Szomb. Júl. 05 2014, 13:41

Ossu!

Hosszabbítsuk meg öt körre a lehűlést, úgy elfogadom a pályázatot.

by **Chancery** Kedd Júl. 29 2014, 15:12

Különlegességgel jövök, amit már ismersz. :3 Vagyis... remélem, hogy jól tudom, hogy ez ismerős neked.
Olvasd végig nyugodtan. Ez ugyanis pályázat :3 Ugye megleptelek?

És hogy mire? Már ha nem lenne egyértelmű. Very Happy

-Chan visszavenné a szemüvegét. Ez csak egy mondat a Kinézetben, átírhatom-é. ("Vékony keretű szemüvegét időközben az inventory mélyére süllyesztette, szeretné megszokni nélküle is az életet." <- reset, mert nem jött be .-. )
-Díszpet (NJK) pályázata

Chancery - Page 2 Fushigi.Yuugi.600.1000610_www.kepfeltoltes.hu_

Chancery - Page 2 Fushigi.Yuugi.600.1000610_www.kepfeltoltes.hu_

*ezt most csak bedobta, mert rettentő mód válogat, hogy mi legyen a végleges... Suspect

*

Faj: főnix (gyakori)
Nem: nőstény (Álommal már három gráciát alkotnak owo)
Kinézet: Nem sokban különbözik attól, amit a legendák főnixnek neveznek a könyvekben. Vörös és arany tollai megfelelő fényben szinte szivárványos színekben pompáznak, szemei feketék, fején ívelt bóbita. Nyaka hosszú, akár a gólyáé, de csőre már inkább a sólyomhoz hasonlítja. Hosszú és dús, soktollú farkát még a páva is megirigyelhetné. Bébi korában elfér az ember tenyerében, fiatalon akkora, mint a sas, felnőttként pedig a hátán is lehet utazni. Igaz, még így is kisebb némileg, mint egy kifejlett sárkány a mesékben.
Megjegyzés a Lovaglásáról: maximális jártasság szint és minimum 30-as karakterszint szükséges hozzá. A Lovaglás/Repülés csupán játékszínesítő elem.
Jellem: -egyenlőre még nem tudni. majd kialakul :3-
Képesség: Kedve szerint nőhet, szinthatártól függetlenül. Ez a képesség semmilyen hatással sem bír, és küldetések/küzdőterek kimenetére sem lehet hatással.

by **Cardinal** Szer. Júl. 30 2014, 20:18

Teljességgel megleptél. Best pályázat evör! Very Happy

Le a kalappal a képregény előtt, lehet hogy csak vonalrajzok, de akkor is rettentő jól sikerült. És nem csak a rajzok, de a történet is tetszett. Száz szónak is egy a vége: elfogadom a pályázatot!

by **Chancery** Vas. Okt. 05 2014, 21:49

Chancery - Page 2 XNMdev2_www.kepfeltoltes.hu_

(Még ő is meglepődött, hogy NJK pályázatba kerül Suspect

)

Név: -
Játékbeli név: Worg
Nem: Férfi
Kor: -
Kaszt: Árnyharcos
Szint: -
Céh: Nincs
Avatáralany: Zed, egy koreai rajzoló League of Legends fancomicja alapján

Kinézet: Először is, ami biztos, hogy magas. És testes. Nem olyan típus, akit az ember elképzelne a gép előtt ülni, ezért rejtély is, hogy mit keres Aincradban. Világosbarna haj és hasonló árnyalatú szem jellemzi, de amiről jobban meg lehet ismerni, azok a hegek, sebek és karcolások az arca minden szegletében. Általában páncélzatban császkál, mindössze egy vörös sállal díszíti kinézetét. Indikátora zöld.

Jellem: Teljes ellentéte annak, amit az ember gondolni szokott, ha ránéz, és a játékosokat talán csak a makulátlan indikátor nyugtatja meg a közelében. Olyan, mint odakint a reklámokon hirdetett, teletetovált emberek, akik szinte sugározzák magukról: nem mindig azok vagyunk, aminek kinézünk. Egyenlőre a titokzatosság felhője lengi körbe, hisz nem hajlandó semmit elárulni a múltjáról, jelenéről vagy jövőjéről, csupán mosolyog és igyekszik mindenkit rávilágítani arra, hogy az élet tulajdonképpen gyönyörű.
A Kezdetek Városában él egy saját kis házacskában egyedül. Minden reggel kimegy a szint szélére meditálni, napközben pedig harcművészettel vagy egyszerű gyakorlással tartja karban magát. Nem szereti a feltűnést és a tömeget. Egy ideje Chancery "tanára", hogy miként legyen magabiztosabb, nyugodtabb, sikeresebb. Egy szóval: Worg maga a megtestesült Zen. Suspect

NJK, tehát harcban, küldetésben, hacsak a Mesélő másképp nem dönt, nem vehet részt. Szintje, ha szükséges, megegyezik Chancery szintjével, túl azt nem lépheti.
Valószínűleg Argo is felhasználná majd néha-néha Suspect

by **Cardinal** Kedd Okt. 07 2014, 21:39

Ossu!

Egy legalább 250 szavas háttérsztorit is kérek szépen, ahol a két karakter kapcsolatát bemutatod. Ha van már ilyen élményed, akkor pedig linkeld, kérlek Very Happy

by **Chancery** Csüt. Okt. 09 2014, 10:17

Ej-ej, Klein bá... najó, nem bácsi, azt már Shu lefoglalta magának Embarassed

Tessék, még csak nem is egy, három rész van eddig, csak elfelejtettem, hogy úgyse olvassa senki Embarassed

Gomenne.

by **Cardinal** Hétf. Okt. 13 2014, 19:28

Mindenképp szükség volt a linkre attól függetlenül, hogy ki olvassa és ki nem, így viszont elhárult minden akadály, elfogadom a pályázatot. Jöhet neki az adatlap az NJK-boardba Very Happy

by **Chancery** Csüt. Nov. 06 2014, 14:04

Képicsere

Pet első képesség: Reflex: Passzív. Álom automatikusan visszatámad, ha megsebzik. A sebzés mérték (minimum 1) és találati esélye:
fiatalkorban: 15%
felnőttkorban: 20%

Helyette:
Pet első képesség: Dark Wing - Attack: A levegőből alkotott, vagy környezetéből összegyűjtött fekete madártollakat képes manipulálni; tetszőleges alakzatokat vehetnek fel, de fő funkciója a támadásban rejlik. A tollak szélei olyan élessé válnak, mint egy megfent kés pengéje, és a célpontba csapódva az Irányítás harmadával megegyező értékű sebzést okoznak. Több ellenfél esetén ezt a sebzést az ellenfelek számával el kell osztani. Lehűlési idő három kör. A tollak a lehűlési idő alatt is jelen vannak, alakzatokat vehetnek fel Álomkelő kedve szerint, de csak dekorációként, játékszínesítőként van jelen.

Csere oka: a Reflexet eddig is csak ritkán tudtam használni, az új szabály óta (petet nem lehet támadni) pedig teljesen hasznavehetetlen lett, így előszedtem a második képi párját és kicsit lenerfeltem Very Happy

Ezen kívül a Pirokinézis képességem leírásába belefűznék némi lehűlési időt, mert az nincs Suspect

-Mester (20+): Egy kör alatt bármit felgyújt, ami éghető (a fa és papír pillanatok alatt tűzzé válik). A lángok eltérítésének mértéke növekedett, de sosem lesz tökéletes. A sebzés mértéke Irányítás+5, egy csata alatt Spec. Pont/2-ször használhatja, egy támadási lehetőségét feláldozva rá. Egy használat után a lehűlési idő két kör.

***

Rá kellett jönnöm, hogy ha szoba- vagy házalakításról van szó, akkor egy idő után ugyanolyan tehetetlenné válok, mint egy hal a parton. Nem tudom, Shu elköltözése ebbe mennyire játszhatott közre, de egy idő után már ötletem sem volt arra, miként nézzen ki például az új logó, milyen szőnyeg legyen a teremben, fessem-e át a falakat valami barátságosabb színre, és ha igen, mire...
Így elgondolkodva álldogáltam egy festmény előtt karba tett kézzel, kezemben egy ecsettel, de végül csak nem csináltam vele semmit. Megmondom őszintén, tanács nélkül nem mertem belevágni valami nagyobb volumenű változtatásba, és nem tudtam, kit is kérdezhetnék még meg a dologról egyenlőre.
Végül oldalra fordul a fejem.
-Szerinted?
~Nekem mindegy.~
A macska felém sem néz, csak a tollakat figyeli, ahogy lassú tempóban keringenek körülötte. Nagyon furcsa látvány, hogy egy macskának madáréhoz hasonló legyen valamelyik képessége, de ez továbbra is betudom annak, hogy ezek szerint Kayaba olvasta odakint az egyik karakter-koncepciómat, akinek szintén Álomkelő volt a neve, és egy fekete macskalány volt, aki ugyanilyen fekete tollakkal harcolt. Tőröket idézett meg vele, és sárkányokat, és hasonlókat. Elég tápos egy kari volt, és tervembe állt alakítani rajta, de odáig már nem jutottam el, hisz jött a SAO Rolling Eyes

Fordulok vissza a festmény felé, mikor suhanó hang üti meg a fülem, majd a pixelek üvegtöréshez hasonló hangja, ahogy a festmény eltűnik a szemem elől kék hópelyheket hagyva maga után. A helyéről egy élesen csillogó, fekete toll mered ki a falból, majd nem sokkal később az is eltűnik, ahogy a festmény is. Maga a fal Immortal Object feliratot ugraszt fel, míg én dübörgő szívvel fordulok a macska felé. Amaz csak vigyorog rám.
~Nem tetszett. Keress oda valami mást. Mondjuk egy macskásat.~
Majd leugrik a párkányról és elindul a folyosón a lépcsők felé. Eltelik pár másodperc, mire ocsúdok és futva indulok el utána.
-Na állj csak meg, kisasszony! Mi volt ez? Surprised

~Mi lett volna? Rendszerfrissítés volt. Suspect

Te sípot kaptál, én képesség-cserét, mivel már Immortal vagyok ˇ^ˇ

~

by **Cardinal** Hétf. Nov. 17 2014, 23:28

Ossu!

Elfogadom a pályázatot!

by **Chancery** Vas. Ápr. 26 2015, 18:51

*User reszketve, kari magabiztosan lép be O.o;*
Azt a fránya régi jellemet átírhatjuk? Egy kissé ugyanis elszakadtunk egymástól időközben :3

---

Emlékeztek arra a naiv, hiszékeny és hol búskomor, hol vidám lányra? Felejtsétek el.
Chan-chan immár valahol a két véglet között álldogál, olykor bár meginogva talán, de rendületlenül. Őszinte mosollyal hallgat végig, és nem kezd el sosem azonnal beszélni; mindig van valamennyi idő, a természetesség határán, ami alatt magában összeszedi a szavakat, a mondandóját, a lényeget. Talán épp ezért nem olyan hangsúlyos, gesztikuláló a magatartása, mint eddig.
Néha talán olyan érzést kelthet, mintha félig-meddig egy szerzetessel állna szemben az ember. Igyekszik mindig nyugodt, kimért lenni, olyan ember, aki nem ismeri a harag, az irigység vagy a kevélység fogalmát. Mióta ezen az úton jár lélekben, sokkal jobban is érzi magát, így napról-napra egyre jobb az állapota. Persze ő sem profi, és ha egy szélsőséges érzelem túlságosan elhatalmasodik rajta, egy kissé kilép a világból és meditációval próbálja újra uralma alá hajtani önmagát.
Észjárása, felfogása továbbra is lassú, egyesek számára talán érthetetlen, de tanulja, miképp is gondolkodik a nagy többség. "Utólag szocializálódik". Ezen kívül ő sincs kőből, de igyekszik nem mindig kimutatni a negatív érzelmeket.
Állandó szokása a hajcsavargatás, amit minden esetben űz: ha unatkozik, ha nagyon figyel valamire, vagy csak egyszerűen kézre esik.

by **Cardinal** Szomb. Május 02 2015, 21:12

Ossu!

Elfogadom a pályázatot.

by **Chancery** Hétf. Szept. 14 2015, 23:51

Negyedik képesség \o/
És eddigi legbénább keretsztori

Rókatündér-tűz
Ehhez a képességhez először mindenképp alkalmazni kell a Pirokinézis-t is valamelyik körben.
Ha ez megtörtént, a használó képes lesz egy kék tűzgömböt idézni maga köré, amely az ellenfélnek csapódva lángba borítja azt. Az égés mértéke 1-ről indul és kiskörönként növekszik egészen addig, amíg
-az égő ellenfél valamilyen módon el nem oltja magát (víz, erre alkalmas kristály/poti, stb.)
-az égés mértéke el nem éri Chan speciális pontjainak értékét, ekkor a tűz magától kialszik.
A 60. szintet elérve már két tűzgolyó idézhető meg, tehát két ellenfelet lehet meggyújtani, a 85. szinttől kezdve pedig hármat.
A képesség bossokon nem használható. Lehűlési ideje 3 kör és előfeltétel marad a Pirokinézis használata.

---

Lassan a 32. szintre lépek, s még mindig semmi. Talán csak három képesség jár mindenkinek, ezért hiába is nézegetem a listát minden nap? Mély levegő, lassan kifúj. A felesleges idegességet ki kell űznöm a testemből és az elmémből. Ha csak három jár, még akkor is örülhetek, hisz mindegyikkel képes vagyok megvédeni a társaimat. Álomnak is majd három lesz csak a végén, ha igazat szól a Felhasználói Kézikönyv, nincs okom hát panaszra. Vele együtt nekem még több is jár akkor, mint más kasztok használóinak, hálásnak kell lennem, és jobban belegondolva: az is vagyok.
Mindhárom a tűzre épül, és egyikükkel még gyógyítani is képes vagyok, szintről szintre egyre jobb hatékonysággal. Nincs már dolgom, mint figyelni a pontjaim egyensúlyára, hogy minden alkalommal bevethessem a Phoenix-et, és akkor talán egy nap olyan mértékben is elismernek a fronton, mint amire vágyom. Igaz, már így is többet értem el annál, mint amire számíthattam volna bármikor is, ha maradok a régi énemnél.
Szinte látom magam előtt a szegény lánykát, amint lebiggyesztett ajkakkal és ökölbe szorított kézzel néz rám, majd szomorúan elmosolyodik, hogy "persze... én úgyis csak egy féreg voltam, akinek meg se kellett volna születnie".
-Gyújtsd meg...
Dust kis fiókaként üldögél a kandalló előtt és néz rám fekete gombszemeivel. Kicsit elkalandoztam az asztalnál ülve, így elsőnek Álom ocsúdik fel a tényen, hogy a főnix hozzám beszél, nagyot nyújtózkodik, hatalmasat ásít, és közben ismerős hangja is zengeni kezd a fejünkben.
~Ma már Pirokinézissel meggyújtotta neked egyszer, aztán meg eloltotta, mert meleged lett. Ennyi volt, nem vagyunk harchelyzetben, nem fogja tudni ma már teljesíteni magasztos kívánságaidat, Kisasszony.~
-Gyújtsd meg.
Mintha meg se hallotta volna, elismétli a kérését. Álom erre hátralapítja a füleit és ismét egy szürke-fekete gombolyaggá (pontosítok: nagyobbacska labdává) tekeredik össze.
~Hülye papagáj...~
-Gyújtsd meg.
-Álom, szerintem a hagyományos módszerre gondol. Na várj :3 -kelek fel a székből és indulnék a kandalló felé, hogy a rendszerrel meggyújtassam, de a madár, röptében kissé megnőve az utamat állja és kitartóan ismétli.
-Gyújtsd meg.
-Épp azt akarom, és menni is fog, ha odaengedsz O.o
-Gyújtsd meg.
-De... ha nem engedsz oda, nem fog menni O.o
-Gyújtsd meg.
-De... D:
-Gyújtsd meg.
~Mindjárt levadászom, ha nem fogja be a papagáj-effektust >,<~
Éreztem, ahogy kezdett már felgyűlni bennem az idegesség. Ma már egyszer a képességgel meggyújtottam neki a kandallót; ő jobban szereti, ha úgy csinálom, nem pedig a kandalló egyértelműen működő rendszerével. Eddig pedig fel is fogta, hogy napi egyszer vagyok képes tüzet gyújtani, de azon kívül már nem igazán. Már nem fáradok ki úgy, mint régen, de a rendszer nem olyasvalami, amit ki lehet könnyen játszani.
-Áh... majd felfogja. -legyintettem végül egy mély sóhaj után. Ugyan valami ropogásfélét hallottam a fülemmel, de nem igazán figyeltem oda rá - Dustnak is ilyen hangja van, mikor Fiatalból Fiókává cseperedik vissza. Igazából, ahogy megfordultam és visszatértem az asztalhoz, először a kékes villodzó fényre figyeltem fel, aminek iránya... pont a kandalló volt.
-Mi a...?
És Dust már vidáman fészkelt a kék lángok között, szinte láttam a mosolyt a kis csőrén, szemeit pedig behunyta elégedettségében. Valószínűleg a legyintésem okozhatott valamit. Álom is nézte döbbenten egy darabig, majd visszafordult a fal felé aludni.

Ez után találtam meg végül a leírást.

"Rókatűz - valóban csak egy gomba foszforeszkálásának fénye lenne? Kétlem."

by **Cardinal** Kedd Szept. 15 2015, 19:58

Osu!

Kérdés, hogy mennyivel növekszik körönként Very Happy

Egyébként elfogadom a pályázatot, gratulálok a negyedik képességedhez! Gyújtsd meg!

by **Chancery** Kedd Szept. 15 2015, 22:33

Csak 1-el növekszik körönként, szóval elég lassú égés Very Happy

by **Chancery** Csüt. Júl. 11 2019, 13:31

Ötödik képesség

Két szál
Passzív képesség (ha minden igaz)
Lehetővé teszi, hogy használójának két mentoráltja is lehessen az Akaito rendszerben. Hátrány, hogy egy-egy mentorálltól csak a bónusz felét kapja meg, a mentoráltak viszont nem szenvednek kárt.

Úgy igazából sosem foglalkoztatta a mentorrendszer. Olvasta a híreket, mikor az egyik új frissítéssel behozták, de akkortájt mással volt elfoglalva. Akkor még ő maga is más ember volt, és elképzelhetetlennek tartotta, hogy bármikor is segíteni tudna bárkinek. Akkor még Worg segített neki felnyitni a szemét és meglátni az Életet magát.
Visszatérte után nem sokkal viszont rájött, hogy az élet valóban zajlik folyamatosan, megállás nélkül, és ahogy fejlődnek a szerverek (jobb szeretett erre az opcióra gondolni), úgy ébredtek fel sorban a lemaradt játékosok. A mentorrendszer egyre fontosabbá kezdett válni a hétköznapokban, és Chancery érezte már azt az enyhe nyomást a vállain, hogy ideje lenne neki is kivennie a részét. Bár egy aprócska, halk hang még ott maradt az agya mélyén, miszerint ő ehhez túl béna lenne, a lány egyre több időt töltött azzal, hogy az ablakban ücsörögve, lábát a mélység felé lógatva töprengett.
-Annyira vacak, hogy muszáj egy ember mellett dönteni. Hogy csak egy 'akaito' lehet. Olyan szívesen segítenék többeknek, akár egyszerre. Miért ne lehetne mondjuk megosztani a jutalmat érte és akkor többet vállalni?
~Ne akard túlvállalni magad.~ -ásított a macska és a másik oldalára fordult a párnáján. ~Mindig ott rontod el.~
-Ezúttal nem fogom. Ismerem a határaimat már, és két vagy három embert szerintem tudnék segíteni. Elég visszagondolnod arra, hány új játékossal találkoztam az elmúlt napokban. -mosolygott rá a zöldellő kinti fákra, és szemét lehunyva magába szívta a nyár illatát. A cserfes, rózsaszín hajú, teli energia balerinalány, a szőke kis felfedező amnéziás idomár, a szemüveges szerencsejátékos professzor, és még sorolhatná. Aincrad él, és folyamatosan éni fog. Sok-sok év bezártság ide vagy oda, új arcok mindig meg fognak jelenni a táblázaton, és nagy szintűként kötelességének érzi, hogy legalább egy kicsit segíthesse őket, legjobb tudása szerint.
Lévén már régóta nem figyelte a listát a képességeiről, hisz a rendszer szerint következő már sok-sok szint óta állt üresen, fogalma sem volt róla, hogy a gomb végül megnyílt és betűkkel lett tele. Bár őt ismerve, ha tudta is volna, hogy két kisebb szintű játékost választhat mentoráltnak, akkor azon töprengett volna rengeteget, ki legyen az a kettő a sok közül. Egyedül Dust mosolygott sunyin a csőre alatt, de mivel ő "nem tud" beszélni, nem szólt egy szót sem, hagyta, hogy a lány majd magától fedezze fel az eseményt, amint eldönti, ki legyen az első számú, akivel összeköti a sorsát egy időre.

Külön még egyszer puszi és köszi, Eiki, hogy megengedted :F

----------

Második harci pet képesség (Dust, főnix)

Egység
Ez a képesség csak akkor használható, ha a pet gazdája egy céh tagja.
Használója képessé válik arra, hogy bármelyik céhtag jelenlétében megjelenjen és segítse őt a harcban akkor is, ha idomára nincs jelen. Klasszikus petként funkcionálva az idéző eldöntheti, hogy Dust melyik mobot támadja meg. A támadást követően eltűnik, és legközelebb 6 kör múlva idézhető meg újra, kazamataharcok alatt is. Az aktuális kockadobási szabályok érvényesek rá, a sebzése pedig Idomár idézők esetén Irányításpontot, más kasztú idézők esetén Erőpontot vesznek figyelembe. Az Idézés mellékcselekvésbe kerül, és Chancery speciális pontjait veszi figyelembe, hogy sikerül-e megidézni vagy sem.

Koakuma nem harcos típus, normális esetben sosem lép ki a céhház kapuin, csupán az alapanyagfelvásárlások során látogatja meg a legközelebbi piacot. Nem fejlődött, csupán alig pár szintet, amíg nem csatlakozott a céhhez, ami azóta bár sokat változott, számára mégis ugyanolyan kellemes, nyugodt és kényelmes otthont biztosított. Rendezgette a könyvtárat, beszélgetett a látogatókkal, segítette a céhtagokat, olykor megfőzte a finom ebédet vagy vacsorát. Koakuma élete teljesen hétköznapi volt.
Most viszont túlerővel került szembe. Pókja, Arachné, aki alig volt nagyobb a tenyerénél, hiába pixelezte szét a Kék Csigát, a mobok túlereje végül úgy látszott le fogja győzni az eltévedt párost. Pedig a lány csak T1-es növények után kutatott, semmi több. Szerette volna ércekre beváltani őket a piacon, hogy készíttettessen pár felszerelést a kovácsoknál, semmi több. Ám Kék Csigákba futott, és csak azok lassúsága mentette meg eddig az életét.
Remegő kézzel tartotta maga elé a pálcáját és ráütött minden mobra, amelyik túl közel ment volna hozzá. Rémülten sikongatott, valahányszor hozzá ért egy háta mögé került szörny nyálkája, Arachné pedig igyekezett távol tartani őket, de Kitartásuk már fogytán volt. Koakuma végül reszkető ajkakkal rebesgetett imát azért, hogy valaki jöjjön és mentse meg.
Ő később úgy írta le a történetet, hogy hatalmas fénysugár vetült rájuk a fák lombjai közül, és diadalmas, saséhoz hasonló rikoltás közepette érkezett a vörös tűzben izzó madár. A megmentő angyal tollai hol arany, hol szivárványszínben pompázott, a termete hatalmas volt, eltakarta az eget, és sarlószerű karmaival felnyársalta az összes csigát, amíg a maradék végül lélekszakadva el nem rohant a rémülettől. A sas meghajolt előtte, majd gyengéden a karmai közé fogta Koakumát és kivitte az erdőből.
A valóságban annyi történt, hogy Dust valóban megjelent, ám kicsit sem volt nagyobb, mint máskor, és csupán egy csigát pusztított el, Arachné a másikat, és végre nyílt egy kis ösvény, amin keresztül a lány elszaladhatott és egészen a céhházig rohant, hogy minél előbb beszámoljon az első szembejövőnek a hihetetlen eseményről, és közölje, hogy soha többet nem fogja elhagyni a Kezdetek Városának falait.
Mikor Dust visszatért a szobába és elfoglalta a helyét az állványon, Chan csak egy pillanatra nézett fel az írásból, "Hát te merre jártál?", kérdezte, választ sem várva, és írt tovább, mit sem sejtve.

by **Strea** Pént. Júl. 12 2019, 11:42

Elfogadom a képességeket ^^

by **Chancery** Vas. Jan. 09 2022, 08:21

Visszatérős petpályázat - avagy Álomkelő hazatalál

Képtelen voltam felfogni.
Az erdő széle ezen a szinten még nekem is biztonságos, és ki tudja, talán pont azon a helyen voltam most is, ahol annak idején a játék elejét töltöttem. Azokat a kaotikus első napokat, mikor sokan pánikba estek, talán köztük én is. Mikor remeteként kialakítottam magamnak egy kis félreeső zugot, ahol senki és semmi nem zavart, egészen addig, amíg úgy nem döntöttem, hogy betérek a városba.
Talán pont ugyanannál a fánál ülök a földön, térdeim között a tojással. Nem néztem az időt, hogy mióta vagyok bent; ha csak a belépést számítom, akkor a második, bár tudom, hogy nem sokáig fogom ezt számolni. Az első csak teszt volt, anyukám ragaszkodott hozzá, hogy mindent kipróbáljunk, mielőtt pár órára beengednek. Persze a maga módján megpróbálta belőlem kihúzni, mi is ez az egész, de végül sikerült megnyugtatnom őt.
Nem árultam el neki, mi a célom a játékkal különösebben, azt viszont igen, hogy számomra fontos, hogy ismét itt legyek.
Felsóhajtottam és hátradőltem, a fa kérge kissé belemart a bőrömbe. Ha kikel ez a tojás, pályázhatok gond nélkül a "legtöbb pet gazdája" címre, hisz így már ez a negyedik lesz a listán. Norm, az óriáspók, majd Álomkelő, miután Kayaba végre megkapta az üzenetem, hogy enyhe pókfóbiásként sem jó ötlet pont egy ilyen társat kapni. A macska mellé csatlakozott később Dust, a főnix, és most egy titokzatos negyedik.
Ujjaimat végig húzom a tojás kissé pikkelyes, lilás felületén és elmosolyodom. Norm mennyi idő után is bújt elő? Már nem is emlékszem, ám a gondolatot szinte áradatként követi a nosztalgia újabb hulláma. Fel kéne keresnem Yuichit is, meg akkor már az egész Justice League-t. Ám előtte... előtte mást kell elintézzek.
Elrakom a tojást vissza az inventoryba és mély levegőt véve felállok, mikor meghallom, hogy valami roppan, de az nem a derekam volt. Megdermedek és előre nézek, de a sűrű bozótosban nem látom, ki vagy mi mozog arra. Lassan előre nyújtom a kezem és ujjaimat kissé behajlítva előidézem az idomárok kezdő botját, hogy megvédhessem magam, ha mobbal találnám szemben magam.
A mozgás, ami a bokrok mögül érkezik, egyértelműen egy mob csapását fedik fel végül. Lassan oldalazni kezdek, hogy elkerüljek az útjából; egyelőre még semmi kedvem felesleges csatákba bonyolódni ezen a szinten, főleg, hogy a pontjaim jelentősen kisebbek, mint kellene. Még nem volt időm sem felszerelést vadászni, sem pontot elosztani, és valóban szó szerint mindenem oda lett pár jártasságon kívül.
Már-már felkészülök, hogy elugorhassak, amennyiben valami rám támadna, mikor a levelek közül egy sárga szempár villan fel. Olyan szempár, amik láttán a szívem is ki akar ugrani egy pillanatra a helyéről, majd elő is ugrik az árnyak közül egy szürke-fekete alakocska.
Egy aprócska cirmosmacska.
Legalábbis elsőre annak tűnik,de jobban megnézve nem csak a teste tömzsibb, de a farka is vastagabb, tehát vadmacskáról lehet szó. Kissé összehúzom a szemem, mert nem rémlik, hogy a vadmacska honos lenne az első szinten, bár mentségemre legyen - már lassan tíz éve nem foglalkoztam különösebben az első szint faunájával.
Tovább oldalazok, a macska pedig rosszallóan követ a tekintetével. Álomkelőt is meg kéne látogatnom, gyakran. Na nem mintha ezt valaha elfelejteném. Ő is mindörökre fontos marad nekem.
A kis vadmacska követi a mozgásom és le se veszi rólam a szemeit, ám...
Nem triggerelt harcot.
Kérdőn leeresztem a botot, de a mob nem támad meg. Helyette inkább leül, farkát a lábai köré tekeri és ásít egy hatalmasat, majd tovább figyel engem.
Fél térdre ereszkedem előtte.
-Te... idomított vagy.
Az indikátor. A macska tekintete nem változik, de meglegyinti a fülét egy pillanatra.
-... Álom?
Kinyitja a száját, majd ismét becsukja anélkül, hogy hangot adna, de a füleit kissé hátra fordítja és meglegyinti a farkát a másik oldalra. Mintha csak kérdezné, hogy "rájöttél végre?"
A botot a földre fektetem - alig pár másodperc múlva el is tűnik, visszatér az alap helyzetbe. Kezemet a macska felé nyújtom, aki csak épp hogy hozzáérinti az orrát az ujjaimhoz, majd vissza is húzza a fejét és prüszköl egyet, mintha köszönne.

Nevetek, bár ez az első alkalom, hogy elsírom magam örömömben, immár a játékon belül.
El tudom képzelni, milyen dühös lehet a visszafejlődése miatt, ám ez logikus. A pet fejlődési szintjét befolyásolja az idomár szintje; mivel visszaestem a startvonalra, követett ő is. Egyelőre nem tudom, hogy önszántából tért-e vissza hozzám vagy sem, ám amint a rendszer megkérdezte, mit szeretnék, gondolkodás nélkül nyomtam rá arra, hogy Álomkelőt szeretném társamul fogadni, ismét.
Mi ketten már nagyon jó csapatot alkottunk régen is. Most se lesz másképp.
Ám lesz időm felkészülni arra, hogy majd alaposan leszedi a fejem, mikor ismét Fiatal lesz és képesség válik a gondolati kommunikációra. Vagy akárhogy is működött az nála annak idején. Elég csak a rosszallóan villámló tekintetébe néznem, amiben viszont vélem felfedezni a megkönnyebbülést is.

---

Tehát a tojás visszakerül a rendszerbe, én pedig szeretném ismét Álomkelőt társamul.

Álomkelő ismét Bébi fejlődési szintre kerül, ezáltal elveszíti a képességét, hogy a kommunikációs csatornákra rácsatlakozva beszélhessen akárkivel.

Álomkelő egyik képessége eltűnik, a másik vizuális update-en esne át (hajdani Dark Wing - Defense), hogy jobban illeszkedjen a karakteréhez:

Fekete Pajzs
Álomkelő látszólag az árnyékokat manipulálva képes használni különleges adottságait. Egy fekete gömböt von egy szövetséges célpontja köré, ami semlegesíti az azt érő következő támadást, majd szétfoszlik. Lehűlési ideje három kőr.

by **Strea** Vas. Jan. 09 2022, 09:33

A pályázatot és a képességet elfogadom, gratulálok Álomkelő visszatéréséhez! ^^ A lilás, pikkelyes tojás másnap reggelre egyszerűen eltűnik az inventorydból és többé nem találkozol vele... talán :3

by Ajánlott tartalom