[Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
5 posters
2 / 3 oldal
2 / 3 oldal • 1, 2, 3
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
Taidana eltűnt valamerre, amíg kezembe vettem az irányítást. Hát... az túlzás, hogy szomorkodtam utána, de azért mégis együtt jöttünk Bah, na mindegy, ezt a feladatot ketten is meg tudjuk csinálni, a srác amúgy se rajongott túlságosan a dolog iránt, meg nekem se kell a társasága. Csak akkor minek jött egyáltalán velünk, ha nem érdekli? Bakabakashii...
- Mi van, tán beijedtél? - cukkoltam Rent, mikor kifejezte aggodalmát a főhadiszállás iránt. Halvány lila gőzöm se volt mi folyik itt, de úgy alapjában véve cseppet sem tartottam a helyzettől, senki sem volt különösebben ellenséges, sőt. Ez a parancsnok is halál kedves volt, kézcsók, meg minden, csak kicsit... fura volt a kinézete. Elég bizarr volt ez a lovagiasféle bánásmód így, na de hát ez van, ezt kell szeretni.
- Ööö... ja, így van - forogtam egy sort Ren felé én is, aki hál' istennek visszaszerválta a kosarat Taidanától. Elég durva lett volna, ha nála marad, miközben mi bemasírozunk ide, jó nagy égés lenne. Pfuh, bele sem akartam gondolni A férfi ajánlatára hümmögtem egy sort, egyrészt a maradás mellett szólt, hogy akkor tuti összefutunk ezzel a Rhodosszal, legalábbis remélhetőleg, meg akkor a lábunkat se kell lejárni, miközben utána rohangálunk, a menetel mellett meg az szólt, hogy mondjuk akkor gyorsabban letudnánk, aztán mehetnénk, amerre akarunk.
- Maradjunk? - említettem meg a szimpibb verziót, nem voltam annyira biztos benne, hogy a piszkáláson kívül szeretnék a sráccal úgy kettesben maradni, hogy semmi dolgunk nincs. Végül is... időnk van.
- Izé, amúgy... tök jó, hogy hallott már a Voice-ról, de izé... szóval mi ez a sok katona? a városban, és hol vannak a lakosok? - tapogatóztam valami magyarázatfélére vágyva. Hallottam ugyan pletykákat, de azért jó lett volna tudni valami konkrétat, és asszem ez a hapsi a tökéletes választás a kérdéseim... kérdéseink? megválaszolására.
Na ja, csakhogy pár perccel később valami robbanás meg kiáltozás hallatszott kintről, amire én őszintén szólva, hát megrezzentem, mert kicsit hirtelen ért o.O Nagy szemekkel néztem az ajtó felé, de nemigen mozdultam, legalábbis egyelőre. Inkább a kezem ügyébe helyeztem az övemet, amin a fegyvereim csüngtek, nem igazán tetszett ez az egész kinti csetepaté, meg a főnök sem nagyon tudott mit kideríteni. Kérdőn pillantottam a parancsnokra meg Renre is, hogy akkor most mitévők legyünk.
- Mi van, tán beijedtél? - cukkoltam Rent, mikor kifejezte aggodalmát a főhadiszállás iránt. Halvány lila gőzöm se volt mi folyik itt, de úgy alapjában véve cseppet sem tartottam a helyzettől, senki sem volt különösebben ellenséges, sőt. Ez a parancsnok is halál kedves volt, kézcsók, meg minden, csak kicsit... fura volt a kinézete. Elég bizarr volt ez a lovagiasféle bánásmód így, na de hát ez van, ezt kell szeretni.
- Ööö... ja, így van - forogtam egy sort Ren felé én is, aki hál' istennek visszaszerválta a kosarat Taidanától. Elég durva lett volna, ha nála marad, miközben mi bemasírozunk ide, jó nagy égés lenne. Pfuh, bele sem akartam gondolni A férfi ajánlatára hümmögtem egy sort, egyrészt a maradás mellett szólt, hogy akkor tuti összefutunk ezzel a Rhodosszal, legalábbis remélhetőleg, meg akkor a lábunkat se kell lejárni, miközben utána rohangálunk, a menetel mellett meg az szólt, hogy mondjuk akkor gyorsabban letudnánk, aztán mehetnénk, amerre akarunk.
- Maradjunk? - említettem meg a szimpibb verziót, nem voltam annyira biztos benne, hogy a piszkáláson kívül szeretnék a sráccal úgy kettesben maradni, hogy semmi dolgunk nincs. Végül is... időnk van.
- Izé, amúgy... tök jó, hogy hallott már a Voice-ról, de izé... szóval mi ez a sok katona? a városban, és hol vannak a lakosok? - tapogatóztam valami magyarázatfélére vágyva. Hallottam ugyan pletykákat, de azért jó lett volna tudni valami konkrétat, és asszem ez a hapsi a tökéletes választás a kérdéseim... kérdéseink? megválaszolására.
Na ja, csakhogy pár perccel később valami robbanás meg kiáltozás hallatszott kintről, amire én őszintén szólva, hát megrezzentem, mert kicsit hirtelen ért o.O Nagy szemekkel néztem az ajtó felé, de nemigen mozdultam, legalábbis egyelőre. Inkább a kezem ügyébe helyeztem az övemet, amin a fegyvereim csüngtek, nem igazán tetszett ez az egész kinti csetepaté, meg a főnök sem nagyon tudott mit kideríteni. Kérdőn pillantottam a parancsnokra meg Renre is, hogy akkor most mitévők legyünk.
Mirika- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 2764
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Nyster
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
A csapat harmadik tagja nem jön velünk, hát ez nagy pech… valakinek biztos, nekem pont kapóra jön, eddig is csak zavart itt… rontotta a levegőt. A kosárral együtt csatlakozom Miri-chanhoz aki a szokásos, nem túl visszafogott módszerekkel szerzi meg a kellő információt. Nem foglalkozom vele egyelőre, de ez a hely kikészít, mondjon akárki, akármit.
- Hehe… nagyon vicces Miri-chan. Nem félek, csak óvatos vagyok. Az óvatosság életet menthet, jobb lenne ha te is megtanulnád hogyan is kell ezt, mert könnyen bajba kerülhetsz… Bár akkor valószínűleg ott leszek, hogy megmentselek… - remélem ezzel sikeresen kivágom magam a kényelmetlen szituból. ez van, ezt kell szeretni, nem tehetek róla. Számomra félelmetes egy pöppet a hely. A megítélésen ront a főmufti kinézete, valami borzalom, de a stílusa is valami hányinger. Kézcsók, meg miegymás, most komolyan… ez itt Ren-nek képzeli magát? Mert az én vagyok és nekem ez jól áll, de neki? Ilyen arccal… hát nem részletezem, hogy hova és minek lenne jó. Legszívesebben elrántottam volna a pöttöm lánykát a kézcsók elől, csak hát ugye ők vannak többen, Regi meg éppen kint repülget, felderít, nem ajánlatos kötözködni. A kézfogást is elfogadom, viszonzom. Próbál itten keménykedni, de nem hagyom magam és én is rászorítok, és csak utána engedem el, hogy enyhített a szorításán. Amit még érdekesnek találok az az, hogy már hallott az Angelic Voice-ról és mégsem vágta ki innen Miri-chant. Hmmm.. roppant mód érdekes ez, tekintve, hogy milyen rossz híre van ennek a céhnek. Viszont, ha jobban körülnézek.. .. talán pont az ilyen rosszhírű emberkéket keresnek maguk mellé… könnyen lehet, ez mindent megmagyarázna. Szóba kerül végre a lényeg is, amit én már karba tett kézzel hallgatok. Nincs kedvem megszólalni.. bár nem mutatom ki most, parázok egy kicsit ezektől a fickóktól a szám miatt meg gyakran kerültem bajba régebben, így marad a csend, tuti, ami tuti.
- Jah, szerintem célravezetőbb maradni, mert lehet, elkerülnénk egymást – mondom ezt, holott arra gondolok, hogy megy ki a franc abba a veszélyes helyre, ahová őrjáratozni küldenek egy rakat bakát. Nem vagyok én bolond.. itt maradok, négy fal között, ahol egy fokkal veszélytelenebb a helyzet.
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ- kiáltok fel a hírtelen jött robbanás hallatán. Hát ez van, megijedtem, de csak egy pillanatra.
- Öhm… csak edzem a hangszálaimat. – mese habbal, remélem, azért bejön, azért nem sok kellet, hogy ne ugorjak Miri-chan nyakacskájába, huhh, az ciki lett volna. Lábaim reszketését elfojtom, miután rájövök, hogy létezik hazatérés kristály is. Ez valahogy mindig megnyugtat, csak rendre el is felejtem, ez meg nem poén így Félve az ablakhoz lépkedek és kipillantok rajta, hogy mi is folyik ott.
- Hehe… nagyon vicces Miri-chan. Nem félek, csak óvatos vagyok. Az óvatosság életet menthet, jobb lenne ha te is megtanulnád hogyan is kell ezt, mert könnyen bajba kerülhetsz… Bár akkor valószínűleg ott leszek, hogy megmentselek… - remélem ezzel sikeresen kivágom magam a kényelmetlen szituból. ez van, ezt kell szeretni, nem tehetek róla. Számomra félelmetes egy pöppet a hely. A megítélésen ront a főmufti kinézete, valami borzalom, de a stílusa is valami hányinger. Kézcsók, meg miegymás, most komolyan… ez itt Ren-nek képzeli magát? Mert az én vagyok és nekem ez jól áll, de neki? Ilyen arccal… hát nem részletezem, hogy hova és minek lenne jó. Legszívesebben elrántottam volna a pöttöm lánykát a kézcsók elől, csak hát ugye ők vannak többen, Regi meg éppen kint repülget, felderít, nem ajánlatos kötözködni. A kézfogást is elfogadom, viszonzom. Próbál itten keménykedni, de nem hagyom magam és én is rászorítok, és csak utána engedem el, hogy enyhített a szorításán. Amit még érdekesnek találok az az, hogy már hallott az Angelic Voice-ról és mégsem vágta ki innen Miri-chant. Hmmm.. roppant mód érdekes ez, tekintve, hogy milyen rossz híre van ennek a céhnek. Viszont, ha jobban körülnézek.. .. talán pont az ilyen rosszhírű emberkéket keresnek maguk mellé… könnyen lehet, ez mindent megmagyarázna. Szóba kerül végre a lényeg is, amit én már karba tett kézzel hallgatok. Nincs kedvem megszólalni.. bár nem mutatom ki most, parázok egy kicsit ezektől a fickóktól a szám miatt meg gyakran kerültem bajba régebben, így marad a csend, tuti, ami tuti.
- Jah, szerintem célravezetőbb maradni, mert lehet, elkerülnénk egymást – mondom ezt, holott arra gondolok, hogy megy ki a franc abba a veszélyes helyre, ahová őrjáratozni küldenek egy rakat bakát. Nem vagyok én bolond.. itt maradok, négy fal között, ahol egy fokkal veszélytelenebb a helyzet.
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ- kiáltok fel a hírtelen jött robbanás hallatán. Hát ez van, megijedtem, de csak egy pillanatra.
- Öhm… csak edzem a hangszálaimat. – mese habbal, remélem, azért bejön, azért nem sok kellet, hogy ne ugorjak Miri-chan nyakacskájába, huhh, az ciki lett volna. Lábaim reszketését elfojtom, miután rájövök, hogy létezik hazatérés kristály is. Ez valahogy mindig megnyugtat, csak rendre el is felejtem, ez meg nem poén így Félve az ablakhoz lépkedek és kipillantok rajta, hogy mi is folyik ott.
_________________
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
Saru:
Láthatóan nem hatotta meg őket a kör-mutogatásod, ellenben a lány furcsa pillantásokkal illeti a majmodat. Mintha visszakozna.
- Haha! - nevet fel a férfi - Na mi van Yin, félsz a majmoktól? - kérdi és mutat Susayára vigyorgó fejjel.
- Úúútálom a majmokaaat..! - visítja a lány válaszképpen és úgy néz a petre, mintha valami nagyon csúnya élőlény, vagy dolog lenne, amitől a nőket kirázza a hideg. Nos, lehet hogy ő éppenséggel annak látja ebben a pillanatban is.
- Még is mint "nem", hapsikám? Ne öljük meg Rhodoszt, vagy ne öljünk meg téged? - vakarja meg a fejét a férfi és tenyerébe egy tűzből formált golyót növeszt ki a semmiből.
- Nexus... Én nem bírom ezt a majmot... - szólítja meg Yin a tüzest, s így már mindkettejük nevére fény derül. Yin idegesen hadonászni kezd a kardjával, majd két kézzel ráfog a markolatra, s egy pillanatig úgy tűnhet, hogy ketté akarja tépni a fegyvert, de aztán az egy pukkanás kíséretében a közepénél ketté válik, s így a lány mindkét kezébe kerül egy-egy ugyan olyan full-gyémánt kard, ami vastagságából furcsa mód semmit sem vesztett.
- Le kellett volna lépned, amíg még lehetett volna... Most már senki sem mondhatja, hogy gonoszak vagyunk! - mondja Nexus és a tűzgolyót, csak úgy mint egy baseball-labdát, elhajítja, egyenesen téged célozva meg, nem pedig Susayát.
Mirika, Ren:
- A fenébe! - kiáltja mérgesen a parancsnok, s elteszi a kristályt. - Meg kell néznünk mi folyik odakint! Kérlek gyertek velem! - szól hozzátok kérlelően a férfi, majd inventorijából egy kétfejű csatabárdot ránt elő. Az ajtóhoz rohan, s kinyitja azt, ám amint kilép az utcára, alakját elnyeli és elsöpri egy oldalról jövő legalább két méter átmérőjű pirosan izzó sugár, mely a földben is hagy egy kis vágatot. Ha szemetekkel követitek a parancsnok "útját", láthatjátok, hogy lihegve, s bár féltérdre ereszkedve, de él, életének egyharmada azonban hiányzik. Katonák semerre, nyilván halottak már.
- Ideje volt már, hogy a Goldhand bekeményítsen... Egyenesen a mészáros osztag személyesen..? Ti patkányok! - kiáltja vérben forgó szemekkel a négy alaknak, kik az utca kellős közepén ácsorognak.
A négy személy:
1. Egy férfi szőrmés felsőben, kinek ki tudja miért, de füstölög jobb kezének mutató ujja.
2. Egy nő, aki indián öltözékben feszít és nagy bőszen pipázik.
3. A második férfi, fején egy szalmakalappal, hátán palásttal.
4. A második nő, kinek fehér hajfürtjei közül két szarv türemkedik ki és testét csak lenge ruhák fedik.
- Hát ti meg kik vagytok? - húzza fel egyik szemöldökét és kérdez titeket a szalmakalapos. - Talán zsoldosok..? - és fintorog.
- Tök mindegy, nem? - mondja az indián lány és kifúj egy adag virtuális füstöt.
- Rhodosz jelentkezz, vissza kell jönnötök a városba! Most! - a parancsnok kommendál a kezében lévő kristályba, melyet azóta, hogy eltette, ismét a kezébe vett.
- Csak halj meg végre! - szólal fel bőszen a füstös ujjú férfi és elindul a csatabárdos felé...
Láthatóan nem hatotta meg őket a kör-mutogatásod, ellenben a lány furcsa pillantásokkal illeti a majmodat. Mintha visszakozna.
- Haha! - nevet fel a férfi - Na mi van Yin, félsz a majmoktól? - kérdi és mutat Susayára vigyorgó fejjel.
- Úúútálom a majmokaaat..! - visítja a lány válaszképpen és úgy néz a petre, mintha valami nagyon csúnya élőlény, vagy dolog lenne, amitől a nőket kirázza a hideg. Nos, lehet hogy ő éppenséggel annak látja ebben a pillanatban is.
- Még is mint "nem", hapsikám? Ne öljük meg Rhodoszt, vagy ne öljünk meg téged? - vakarja meg a fejét a férfi és tenyerébe egy tűzből formált golyót növeszt ki a semmiből.
- Nexus... Én nem bírom ezt a majmot... - szólítja meg Yin a tüzest, s így már mindkettejük nevére fény derül. Yin idegesen hadonászni kezd a kardjával, majd két kézzel ráfog a markolatra, s egy pillanatig úgy tűnhet, hogy ketté akarja tépni a fegyvert, de aztán az egy pukkanás kíséretében a közepénél ketté válik, s így a lány mindkét kezébe kerül egy-egy ugyan olyan full-gyémánt kard, ami vastagságából furcsa mód semmit sem vesztett.
- Le kellett volna lépned, amíg még lehetett volna... Most már senki sem mondhatja, hogy gonoszak vagyunk! - mondja Nexus és a tűzgolyót, csak úgy mint egy baseball-labdát, elhajítja, egyenesen téged célozva meg, nem pedig Susayát.
Mirika, Ren:
- A fenébe! - kiáltja mérgesen a parancsnok, s elteszi a kristályt. - Meg kell néznünk mi folyik odakint! Kérlek gyertek velem! - szól hozzátok kérlelően a férfi, majd inventorijából egy kétfejű csatabárdot ránt elő. Az ajtóhoz rohan, s kinyitja azt, ám amint kilép az utcára, alakját elnyeli és elsöpri egy oldalról jövő legalább két méter átmérőjű pirosan izzó sugár, mely a földben is hagy egy kis vágatot. Ha szemetekkel követitek a parancsnok "útját", láthatjátok, hogy lihegve, s bár féltérdre ereszkedve, de él, életének egyharmada azonban hiányzik. Katonák semerre, nyilván halottak már.
- Ideje volt már, hogy a Goldhand bekeményítsen... Egyenesen a mészáros osztag személyesen..? Ti patkányok! - kiáltja vérben forgó szemekkel a négy alaknak, kik az utca kellős közepén ácsorognak.
A négy személy:
1. Egy férfi szőrmés felsőben, kinek ki tudja miért, de füstölög jobb kezének mutató ujja.
2. Egy nő, aki indián öltözékben feszít és nagy bőszen pipázik.
3. A második férfi, fején egy szalmakalappal, hátán palásttal.
4. A második nő, kinek fehér hajfürtjei közül két szarv türemkedik ki és testét csak lenge ruhák fedik.
- Hát ti meg kik vagytok? - húzza fel egyik szemöldökét és kérdez titeket a szalmakalapos. - Talán zsoldosok..? - és fintorog.
- Tök mindegy, nem? - mondja az indián lány és kifúj egy adag virtuális füstöt.
- Rhodosz jelentkezz, vissza kell jönnötök a városba! Most! - a parancsnok kommendál a kezében lévő kristályba, melyet azóta, hogy eltette, ismét a kezébe vett.
- Csak halj meg végre! - szólal fel bőszen a füstös ujjú férfi és elindul a csatabárdos felé...
_________________
Mesélői Adatlap ||| Játékosi Adatlap ||| Good Fucking Night
Mesélői szín: goldenrod ||| Játékosi szín: burlywood
- Küldetéseim:
Henzon- Harcos
- Hozzászólások száma : 231
Join date : 2012. Sep. 26.
Karakterlap
Szint: 12
Indikátor: Zöld
Céh: Liberators
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
Na akkor a beígért rész-jutalmazás! Kilenc (9) kör van a mostani kezdetével együtt, így a jutalmak a következők:
Mindenkinek:
Jártasságok utáni nyersanyagok és receptek, illetve céhbónuszok a küldetés végén járnak majd.
Erre a körre lesz bőven időtök reagálni, csak ügyesen! :] Folytatásra a visszatértemkor kerül sor!
Mindenkinek:
- + 45 xp
- + 60 arany
Jártasságok utáni nyersanyagok és receptek, illetve céhbónuszok a küldetés végén járnak majd.
Erre a körre lesz bőven időtök reagálni, csak ügyesen! :] Folytatásra a visszatértemkor kerül sor!
_________________
Mesélői Adatlap ||| Játékosi Adatlap ||| Good Fucking Night
Mesélői szín: goldenrod ||| Játékosi szín: burlywood
- Küldetéseim:
Henzon- Harcos
- Hozzászólások száma : 231
Join date : 2012. Sep. 26.
Karakterlap
Szint: 12
Indikátor: Zöld
Céh: Liberators
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
Hát bakker, az én Susayámra senki ne vessen kancsal szemeket! Mert kb kancsal volt a csaj szeme, annyira bandzsított már, hogy lássam és lássuk mindannyian, mennyire nem bírja az én kis Mesterkémet. A másik kapcsolt is, ultrasugárhajtásúréticsiga sebességgel, hogy a csajnak valami hattttalmas problematikája van. Hát őszintén gratulálok, az egész megérdemel minimum egy döglött jeticápa kézfogást!
Aztán újragondolom: hát marhára nem érdemel ennyit ez az alak, hogy energiákat pazaroljak holmi kézfogásra, vágod! Hát nem csudálatosság az a szóváltás, ami jár közöttük? Agyam a maximum pörög, hogy követhessem csavaros és rendkívül belsőséges vitájukat Susayáról, akinek, bakker, van ám neve is: Susaya!
Rá kell azonban jönnöm: attól még, hogy én ezt fejben leping-pongoztam magammal, ők még nem fognak képbe kerülni, szóval sebességbe teszem a pofámat, és kinyitom a számat:
– Ne nyírjátok ki saját amgatokat, vágod, apafej? Mert ha belém köttök, akkor saját magatokat nyírjátok ki, bizony ám! – Bakker, annyira masszíven lenyomtam nekik ezt a szöveget, hogy majdnem reppeltem, így rossz néven vettem, hogy nem kezdtek minimum breakelni rá. Tök megaláza, hogy az ember itt szívét-lelkét beleteszi a dumájába, erre a másik szóra se méltatja.
– Mesterke aranyöves aranymajom, simán bedarál! – Huh, ez nagyon közel volt, majdnem azt mondtam, hogy bearanyoz, de aztán időben kapcsoltam, hogy az nem lenne túl kafa. Laza lenne, jah, de ebben a szituban láthatóan senki nem vágta a lazaság fogalmát. – Ha jók lesztek, és nem ölitek meg magatokat, lehettek a padawanom, Yoda és… – mértem végig jó alaposan a csajszit – Maya Gold! – Gáz, vagy sem, nem találtam jobb szót rájuk.
– Megtanítom nektek az Erő használatának csínyját-bínyját! Eskü! – fogadkoztam.
Aztán újragondolom: hát marhára nem érdemel ennyit ez az alak, hogy energiákat pazaroljak holmi kézfogásra, vágod! Hát nem csudálatosság az a szóváltás, ami jár közöttük? Agyam a maximum pörög, hogy követhessem csavaros és rendkívül belsőséges vitájukat Susayáról, akinek, bakker, van ám neve is: Susaya!
Rá kell azonban jönnöm: attól még, hogy én ezt fejben leping-pongoztam magammal, ők még nem fognak képbe kerülni, szóval sebességbe teszem a pofámat, és kinyitom a számat:
– Ne nyírjátok ki saját amgatokat, vágod, apafej? Mert ha belém köttök, akkor saját magatokat nyírjátok ki, bizony ám! – Bakker, annyira masszíven lenyomtam nekik ezt a szöveget, hogy majdnem reppeltem, így rossz néven vettem, hogy nem kezdtek minimum breakelni rá. Tök megaláza, hogy az ember itt szívét-lelkét beleteszi a dumájába, erre a másik szóra se méltatja.
– Mesterke aranyöves aranymajom, simán bedarál! – Huh, ez nagyon közel volt, majdnem azt mondtam, hogy bearanyoz, de aztán időben kapcsoltam, hogy az nem lenne túl kafa. Laza lenne, jah, de ebben a szituban láthatóan senki nem vágta a lazaság fogalmát. – Ha jók lesztek, és nem ölitek meg magatokat, lehettek a padawanom, Yoda és… – mértem végig jó alaposan a csajszit – Maya Gold! – Gáz, vagy sem, nem találtam jobb szót rájuk.
– Megtanítom nektek az Erő használatának csínyját-bínyját! Eskü! – fogadkoztam.
_________________
A D A T L A P
Second Life Kristálybolt - "Kristállyal kereskedek, de életet adok el."
- pontozás:
- Élet: 20+2 -> 110HP
Fegyverkezelés - Taidana sebzése: 5 +5 -> 10
Irányítás - Susaya sebzése: 20 +9 -> 29
Kitartás: 5+2 -> 7
Gyorsaság: 22+3 -> 25
Speciális képesség: 11
Páncél: 24
Susaya:
Élet: 53HP +10HP -> 65HP
Kitartás: 7
Gyorsaság: 25
Speciális képesség: 11
Felszerelve:
Gólem Vért (+20 páncél)
A Kovács Irányítópálcája (+3 irányítás, +1 élet, +10 állandó pet életpont)
Kapcsolat Gyűrű (+6 irányítás)
A bajnok köpenye (+2 fegyverkezelés, +2 kitartás, + 1 gyorsaság)
Mokaszin (+3 fegyverkezelés +2 gyorsaság)
Bronz Sisak (+4 páncél)
Természetgyűrű (+1 élet)
Taidana- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 495
Join date : 2012. Aug. 27.
Tartózkodási hely : Aincrad?
Karakterlap
Szint: 15
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
// Micsoda? o.O //
Rhodosz bátyó, jer vissza~ ♫ Kedvem lett volna érdekelni, de tényleg. Előadhatnánk egy duettet Rennel, tiszta jó lenne. Neki van hangja, nekem meg elnéznék, hogy nincs, mert csini vagyok. Mondjuk itt biztos nem lenne valami nagy sikerünk, márpedig most támadt kedvem dúdolgatni, amit meg is tettem, amíg nagyban várakoztunk.
- Nekem nem kell mondani... És amúgy miért mentenél meg? Lovagias vér buzog benned? :3 - kíváncsiskodtam felé hajolva. Nem sok oka volt arra, hogy kihúzzon a csávából, hacsak nem felebaráti szeretetből, ahogy én sem hagynám, hogy komoly baja essen, ha lehetőségem volna tenni ellene valamit. Azért mégis csak az életünkkel játszunk itt, és azért olyasmit nem tette, amiért cserben hagynám. Kicsit nagyképű, kicsit bunkó, de amúgy egész jól elvoltam vele ma.
- Hát nem szívesen... - dörmögtem az orrom alá alig hallhatóan, miután kitört a káosz, a nagyfőnök meg kíséretet kért tőlünk a felderítéshez. Óvatosan indultam meg utána, azért remélem Ren is velünk tart. Inkább nem kommentáltam az ijedtségét, hadd higgye azt, hogy megkajáltam a meséjét. Végül is én is összerezzentem, vagy mifene. Na ja, csak miután a parancsnok kilépett az ajtón, úgy lazán elpárolgott valami spéci képességtől, legalábbis úgy tűnt.
- Cool - nyilvánultam meg és kikukkantottam egy pillanatra, szerencsére nem hamvadt el a fószer, csak levett az életéből egy nagyobb darabot a támadás. A másik oldalról négy alak közeledett, egy indiánlány, egy cicababa - Rennek tuti tetszeni fog -, egy selyemfiú meg valami lökött szalmakalapos király. Szép társaság.
- Oké, asszem mi nem erre szerződtünk. Örülhetsz, most óvatos leszek - pillantottam Renre, majd behátráltam vissza az épületbe, és megbújtam a fal mellett. Remélem minket nem akarnak levadászni, kétszer annyian vannak. Intettem Rennek, hogy bújjon az ajtó másik oldalára, ha valamelyik belépne, akkor rátámadhatunk végül is. Előhúztam a késeimet, ha harc lesz, most először kellene őket éles helyzetben használnom. Eh, mennyivel egyszerűbb lett volna minden, ha Rhodos itt van és lepasszolhatjuk neki a cuccot... Lehet mégis le kellett volna lépni -.-
- Nekem nem kell mondani... És amúgy miért mentenél meg? Lovagias vér buzog benned? :3 - kíváncsiskodtam felé hajolva. Nem sok oka volt arra, hogy kihúzzon a csávából, hacsak nem felebaráti szeretetből, ahogy én sem hagynám, hogy komoly baja essen, ha lehetőségem volna tenni ellene valamit. Azért mégis csak az életünkkel játszunk itt, és azért olyasmit nem tette, amiért cserben hagynám. Kicsit nagyképű, kicsit bunkó, de amúgy egész jól elvoltam vele ma.
- Hát nem szívesen... - dörmögtem az orrom alá alig hallhatóan, miután kitört a káosz, a nagyfőnök meg kíséretet kért tőlünk a felderítéshez. Óvatosan indultam meg utána, azért remélem Ren is velünk tart. Inkább nem kommentáltam az ijedtségét, hadd higgye azt, hogy megkajáltam a meséjét. Végül is én is összerezzentem, vagy mifene. Na ja, csak miután a parancsnok kilépett az ajtón, úgy lazán elpárolgott valami spéci képességtől, legalábbis úgy tűnt.
- Cool - nyilvánultam meg és kikukkantottam egy pillanatra, szerencsére nem hamvadt el a fószer, csak levett az életéből egy nagyobb darabot a támadás. A másik oldalról négy alak közeledett, egy indiánlány, egy cicababa - Rennek tuti tetszeni fog -, egy selyemfiú meg valami lökött szalmakalapos király. Szép társaság.
- Oké, asszem mi nem erre szerződtünk. Örülhetsz, most óvatos leszek - pillantottam Renre, majd behátráltam vissza az épületbe, és megbújtam a fal mellett. Remélem minket nem akarnak levadászni, kétszer annyian vannak. Intettem Rennek, hogy bújjon az ajtó másik oldalára, ha valamelyik belépne, akkor rátámadhatunk végül is. Előhúztam a késeimet, ha harc lesz, most először kellene őket éles helyzetben használnom. Eh, mennyivel egyszerűbb lett volna minden, ha Rhodos itt van és lepasszolhatjuk neki a cuccot... Lehet mégis le kellett volna lépni -.-
Mirika- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 2764
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Nyster
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
- Hogy-hogy miért? Talán meg akarsz halni? – hülye kérdésre hasonló válasz. Ha nem mentem meg, mikor lehetőségem lenne rá, akkor meghal. Ha meghal, akkor többet nem lehet vele szórakozni. Ráadásul a megmentésével az adósommá teszem. Ez az.. minden érvem amellett szól, hogy mentsem meg, amennyiben úgy adódik. Az már más kérdés, hogy meg is tudom valósítani, vagy nem. Hajajj.. Majd kiderül. A hírtelen jött robbantgatástól egy fél pillanatra megijedek és ennek hangot is adok, de jó szokásomhoz mérten azonnal elsimítom az ügyet pár szavacskával. A ricsaj miatt az a csúnya ember nem ülhet tétlenül és magyaráz valamit, de nem figyelek rá, helyette pislogok kifelé az ablakon, hogy mi a fene folyhat ott. Sok mindent nem látok, végül a pali elindul kifelé, Miri-chan meg utána. Egy kis hezitálás után persze én is megyek, lemaradva, majd megpillantom a főnök bukását, mert telibe találta valami sugár vagy mifene.
- o.O – Szóhos sem jutok, csak kamillázni tudok jelen pillanatban. Talán itt van Cyclops az X-menből? Tuti nem, csak valami képesség lehet, de nah… van, aki még rajong azért a nyugati őskövületért? Tán visszafejlődik a világ? A támadóinkra vetek gyorsan pár pillantást.. van köztük egy igazi bombázó is…. mindjárt költözött belém egy kis bátorság is.
- Vagy csak nyuszi – mondom a pöttöm lánynak. Én magam is elbújnék, de már észrevettek, főleg a dögös kiscsaj, ezért nem égethetem le magam. Na meg Reginaldot is meg kell várnom, aki körberepkedte a várost. Éppen felém tart… muszáj, mert nélküle nem sokat érek, ha harcról van szó.
- Zsoldosok? – kérdezek vissza, csak hogy legyen időm gondolkodni. Van para rendesen.. attól, hogy nem akarom égetni magam a hölgyek előtt, még igen is félek, de inkább a halál, mint a totális leégés a gyengébbik nem előtt.
- Áh, nem. Most éppen postás vagyok – lóbálom meg a kosárkát, amit még az a csini lányka adott nekünk, hogy hozzuk el az öccsének. Hát amilyen egyszerű feladatnak ígérkezet… veeeeh.. ez az én formám. Mikor az összeszabdalt csávót megtámadják, csak pislogok, eszem ágában sincs közbe avatkozni, mint mondtam, most postás vagyok, nem több.
- o.O – Szóhos sem jutok, csak kamillázni tudok jelen pillanatban. Talán itt van Cyclops az X-menből? Tuti nem, csak valami képesség lehet, de nah… van, aki még rajong azért a nyugati őskövületért? Tán visszafejlődik a világ? A támadóinkra vetek gyorsan pár pillantást.. van köztük egy igazi bombázó is…. mindjárt költözött belém egy kis bátorság is.
- Vagy csak nyuszi – mondom a pöttöm lánynak. Én magam is elbújnék, de már észrevettek, főleg a dögös kiscsaj, ezért nem égethetem le magam. Na meg Reginaldot is meg kell várnom, aki körberepkedte a várost. Éppen felém tart… muszáj, mert nélküle nem sokat érek, ha harcról van szó.
- Zsoldosok? – kérdezek vissza, csak hogy legyen időm gondolkodni. Van para rendesen.. attól, hogy nem akarom égetni magam a hölgyek előtt, még igen is félek, de inkább a halál, mint a totális leégés a gyengébbik nem előtt.
- Áh, nem. Most éppen postás vagyok – lóbálom meg a kosárkát, amit még az a csini lányka adott nekünk, hogy hozzuk el az öccsének. Hát amilyen egyszerű feladatnak ígérkezet… veeeeh.. ez az én formám. Mikor az összeszabdalt csávót megtámadják, csak pislogok, eszem ágában sincs közbe avatkozni, mint mondtam, most postás vagyok, nem több.
_________________
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
Taidana:
A lány erős fejvakarásba fog a kinyírós szövegelésed hallatán. Arcáról egyértelműen lesüt, hogy nem sikerült felfognia miről beszélsz.
- Hé én sokkal jobban nézek ki, mint Maya Gold! - válaszolja elégedetlenül mérgelődve. Látszik rajta, hogy igen a szívére vette, testét is hevesen simogatni kezdi, hogy állításáról saját magát is minél előbb meggyőzze.
- Kösz nem. Az erő így is velünk van. - reagál Nexus és bal kezével a jobbjában füstölgő tűzgolyóra mutogat. - És ez még semmi! - tárja szét két karját és az egére mered. - Miénk lesz ez a város, mert a Goldhand Corporation igényt tart rá! Mwuhahahahaaaaa!
Yin a srác nevetésére feleszmél önnön taperolásából és megilletődve bámulj. Fejét csóválva, figyelmét újra feléd fordítja, kardjaival köröket ír le a levegőbe, aztán megindul feléd. Kétszer támad: mindkét kardjával egyszer-egyszer. Közben Nexus továbbra is nevet, mintha mi se történt volna.
Mirika, Ren:
- Postás, eh? - kérdez vissza hitetlenül a szalmakalapos, majd legyint egyet. - Remélem sikerült mindent kézbesíteni...
- ...Mert most távoznod kell! - fejezi be a mondatát a nő, kinek a két szarva van. Arcán sejtelmes mosoly húzódik, s kacsint is.
A füstös ujjú futólépésbe vált, minek láthatólag a parancsnok nem örül. Ijedt pillantást vet Renre, majd ismét a futóbajnokra, kinek a bizonyos ujja vége piros fényben kezd izzani, majd körülötte a levegő is izzásba vált. A következő pillanatban egy nagy fénycsóva csap ki belőle, melynek hangja egy elhalt, mély sikolyra emlékeztethet a legjobban. A parancsnok jobbára felpattan és elvetődik a legközelebbi ház mögé. A lézer felszántja a földet, majd egy házzal találkozva, berobbantja annak falát. Láthatóan gyengébb támadás volt ez, mint az amelyik az előbb elsodorta a parancsnokot, illetve vélhetőleg elpusztította az egyik házat.
- Na mi lesz már! - ripakodik rá az indián lány Renre és Mirikára, ha azóta ő is előjött a házból.
A lány erős fejvakarásba fog a kinyírós szövegelésed hallatán. Arcáról egyértelműen lesüt, hogy nem sikerült felfognia miről beszélsz.
- Hé én sokkal jobban nézek ki, mint Maya Gold! - válaszolja elégedetlenül mérgelődve. Látszik rajta, hogy igen a szívére vette, testét is hevesen simogatni kezdi, hogy állításáról saját magát is minél előbb meggyőzze.
- Kösz nem. Az erő így is velünk van. - reagál Nexus és bal kezével a jobbjában füstölgő tűzgolyóra mutogat. - És ez még semmi! - tárja szét két karját és az egére mered. - Miénk lesz ez a város, mert a Goldhand Corporation igényt tart rá! Mwuhahahahaaaaa!
Yin a srác nevetésére feleszmél önnön taperolásából és megilletődve bámulj. Fejét csóválva, figyelmét újra feléd fordítja, kardjaival köröket ír le a levegőbe, aztán megindul feléd. Kétszer támad: mindkét kardjával egyszer-egyszer. Közben Nexus továbbra is nevet, mintha mi se történt volna.
Mirika, Ren:
- Postás, eh? - kérdez vissza hitetlenül a szalmakalapos, majd legyint egyet. - Remélem sikerült mindent kézbesíteni...
- ...Mert most távoznod kell! - fejezi be a mondatát a nő, kinek a két szarva van. Arcán sejtelmes mosoly húzódik, s kacsint is.
A füstös ujjú futólépésbe vált, minek láthatólag a parancsnok nem örül. Ijedt pillantást vet Renre, majd ismét a futóbajnokra, kinek a bizonyos ujja vége piros fényben kezd izzani, majd körülötte a levegő is izzásba vált. A következő pillanatban egy nagy fénycsóva csap ki belőle, melynek hangja egy elhalt, mély sikolyra emlékeztethet a legjobban. A parancsnok jobbára felpattan és elvetődik a legközelebbi ház mögé. A lézer felszántja a földet, majd egy házzal találkozva, berobbantja annak falát. Láthatóan gyengébb támadás volt ez, mint az amelyik az előbb elsodorta a parancsnokot, illetve vélhetőleg elpusztította az egyik házat.
- Na mi lesz már! - ripakodik rá az indián lány Renre és Mirikára, ha azóta ő is előjött a házból.
_________________
Mesélői Adatlap ||| Játékosi Adatlap ||| Good Fucking Night
Mesélői szín: goldenrod ||| Játékosi szín: burlywood
- Küldetéseim:
Henzon- Harcos
- Hozzászólások száma : 231
Join date : 2012. Sep. 26.
Karakterlap
Szint: 12
Indikátor: Zöld
Céh: Liberators
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
- Nem olyan könnyű ám engem megölni, baka - öltöttem nyelvet a srácra, de csak egy pillanatra, hiszen a helyzet elég komollyá vált egyik pillanatról a másikra. Halvány lila gőzöm se volt, mi a franc történik körülöttünk, jött négy fura figura, aztán csesztették ezt a parancsnokot, aki maga is épp elég fura volt. Most ezek után már kíváncsi voltam, hogy ez a Rhodosz vajon miféle alak is lehet, de hogy nem egy bishie, az hétszentség. Nem mintha baj lenne, nekem épp elég az az egy is, aki itt téblábolt mellettem. Vagyis... mégsem... képes volt kint maradni o.O
- Ren, te meg mi az úristent művelsz? - dugtam ki a fejem az ajtón, hogy fojtott hangon leteremtsem a fiút és beintsem őt magam mellé az épületbe. Reakció nulla. Hát a fenébe is már! Leáll itt bájcsevegni ezekkel az alakokkal, akikhez semmi közünk... Bah, na mindegy, ennek a tervnek már így is annyi >.> Kimerészkedtem az épületből, ami azt illeti, viszketett a tenyerem is, azért csak nem hagyhattam a pácban azt a főnökizét. A neve már nem jutott eszembe ._.
- Az a gáz, hogy még nem jött össze, sz'al klassz lenne, ha meg tudnátok várni, amíg teljesítjük a küldetésünk, jó? :3 - vigyorogtam idegesen a kvartettre, és közben félénken Ren mögé bújtam, hogy takarhassam a kezemet, amiben már ott figyelt az egyik késem. Jah, most postások vagyunk, szóval tök jó lenne, ha le tudnánk passzolni már a kosárkát, és közben megakadályoznánk azt is, hogy itt most harc legyen. Ez olyan izés... mi leszünk a pacifista postások, vagy mi. Esetleg átmegyünk hippibe, bár az maximum Rennek lenne jó, nekem nem tetszett egyik srác sem
- Ren, te meg mi az úristent művelsz? - dugtam ki a fejem az ajtón, hogy fojtott hangon leteremtsem a fiút és beintsem őt magam mellé az épületbe. Reakció nulla. Hát a fenébe is már! Leáll itt bájcsevegni ezekkel az alakokkal, akikhez semmi közünk... Bah, na mindegy, ennek a tervnek már így is annyi >.> Kimerészkedtem az épületből, ami azt illeti, viszketett a tenyerem is, azért csak nem hagyhattam a pácban azt a főnökizét. A neve már nem jutott eszembe ._.
- Az a gáz, hogy még nem jött össze, sz'al klassz lenne, ha meg tudnátok várni, amíg teljesítjük a küldetésünk, jó? :3 - vigyorogtam idegesen a kvartettre, és közben félénken Ren mögé bújtam, hogy takarhassam a kezemet, amiben már ott figyelt az egyik késem. Jah, most postások vagyunk, szóval tök jó lenne, ha le tudnánk passzolni már a kosárkát, és közben megakadályoznánk azt is, hogy itt most harc legyen. Ez olyan izés... mi leszünk a pacifista postások, vagy mi. Esetleg átmegyünk hippibe, bár az maximum Rennek lenne jó, nekem nem tetszett egyik srác sem
Mirika- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 2764
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Nyster
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
Cöh… ilyen helyzetbe is csak én tudok kerülni. Elvállalok egy nevetségesen egyszerű küldetést, amit egy igazi bombázó ad, és reménykedem a bőséges jutalomban, mely remélhetőleg nem csak pénz, hanem mondjuk egyéb szolgáltatás. Erre mi történik? A srác, akinek le kellene szállítani a kosarat nincs itt és még meg is támadják ezt a várost, ahol szívfájdalom nélkül lehet gyilkolni halomra az embereket. Trééééé egy helyzet. Tehát támadás alatt állunk, ráadásul virgonc kis petem éppen repülő körútra ment pár perccel ezelőtt. Már visszafelé tart, de kitudja mikor ér ide. Az összeszabdalt képű főfő valakivel nem nagyon foglalkozom, mert ezek itt többen vannak, ráadásul nem lehetnek kispályások, ha csak így robbantgatják az épületeket. Mirika először bújócskázni próbált, de minek? Épületből nehezebb kimenekülni, főleg ezektől… egy bumm és nekünk lőttek. Hogy mentsem a helyzetet, magunkat, de legfőképpen magam, megosztom velük a tényt, hogy én ide nem csatározni jöttem, hanem egyszerűen leadni egy kosarat, mindössze ennyi a feladat. Ezt hagyják megtenni, aztán, hogy mit tesznek, az engem már nem igazán érdekel. Végül ideiglenes, nőnemű társam is előmerészkedik, hogy hozzátegyen pár szót az enyémhez, így igazolja állításom helyességét.
- Jól mondja… még nem sikerült kézbesíteni a csomagot…- mutatom fel ismételten a kosarat.
- Ez lenne az… tele finomsággal – gondolom én, mert annyi eszem eddig nem volt, hogy bele is nézzek... kitudja, talán be is faltam volna a kosár tartalmát, ha valami fogamra valót találok ott. A kacsintás fura nekem, de visszakacsintok a szexi lánykára… hmmmm.. elég jó bőr a cicuska, szívesen elmennék vele jó pár kőrre. Ha nem lennék ennyire megijedve, talán még próbálkoznék is, de ahhoz egyelőre össze kell szednem a bátorságomat.
- Csak odaadjuk ezt annak a fickónak, akinek kell és megyünk. Ti ügyet se vessetek ránk.. tegyétek csak a dolgotokat… - gyerünk Regi, hol vagy már?
- Látod.. még fegyverem sincs… - mondom mosolyogva és kacsintok még egyet a csini csajra.
- Megbeszéltük? – kérdezem mosolyogva.
- Jól mondja… még nem sikerült kézbesíteni a csomagot…- mutatom fel ismételten a kosarat.
- Ez lenne az… tele finomsággal – gondolom én, mert annyi eszem eddig nem volt, hogy bele is nézzek... kitudja, talán be is faltam volna a kosár tartalmát, ha valami fogamra valót találok ott. A kacsintás fura nekem, de visszakacsintok a szexi lánykára… hmmmm.. elég jó bőr a cicuska, szívesen elmennék vele jó pár kőrre. Ha nem lennék ennyire megijedve, talán még próbálkoznék is, de ahhoz egyelőre össze kell szednem a bátorságomat.
- Csak odaadjuk ezt annak a fickónak, akinek kell és megyünk. Ti ügyet se vessetek ránk.. tegyétek csak a dolgotokat… - gyerünk Regi, hol vagy már?
- Látod.. még fegyverem sincs… - mondom mosolyogva és kacsintok még egyet a csini csajra.
- Megbeszéltük? – kérdezem mosolyogva.
_________________
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
Mirika, Ren:
- Nem tetszik a hangsúly csajszi! - válaszol flegmán az indián lány Mirikának, s felvonja szemöldökét. Szájához illeszti a pipáját, melyből szív egy jó mélyet, füstöt pedig körök formájában kezdi eregetni az ég felé.
- Nyugalom Backspace. - csitítja a szalmakalapos a lézerrel lövöldözőt, ki meg is torpan, midőn nevét hallja. Megfordul, s értetlenül néz a férfire, ahogy az a menüjében turkál teljesen relaxált mimikájával. Fegyver, vagy bármilyen ártó eszköz helyett azonban csak egy széket vesz elő belőle, melyet letesz a földre, s egyszerűen leül.
- Megölni őt ráérsz később is. Most a legendás tulajdonosát kell elcsípni. Rhodosz, igaz? Találkoztatok ilyen nevű játékossal? - mondja utolsó kérdését felétek intézve, könyökeit combjára támasztva, kezeit összekulcsolva.
A szarvakkal rendelkező nő először hátulról rá támaszkodik a székre, majd úgy tűnik meggondolja magát Ren megjegyzésén, mert elindul feléje arcára sejtelmes mosolyt varázsolva.
- Tele finomsággal, hmm? Vethetek rá egy pillantást..? - kérdezi Rentől egyre csak lépkedve feléje. Az indián lány fintorogva a szemét forgatja, majd baljával rámutat a kosárra. Ren úgy érezheti, mintha az egyszeriben felfelé kívánni lebegni egy héliummal töltött lufi mintájára. A szarvas nő erre megfordul, s szúrós pillantást vet a lányra, ki csak megvonja a vállát.
- Hagyjátok abba. - szólal meg megint vezérük. Látszólag a két nő nem jön ki jól egymással.
A kínosan hosszú pillanat múlva a fák felől egy alak körvonalai rajzolódnak ki, ahogy egyre közelít. Fut, sőt, szinte eszeveszetten rohan. Elegendő pontot rakott a gyorsaságára ahhoz, hogy pár másodperc alatt oda is ér hozzátok.
Arcáról egyértelműen süt, hogy szinte gyerek még. Kezében egy igen különleges küllemmel rendelkező nagy méretű kard van: pallos. Zavarodottan néz körbe, mígnem kiszúrja a parancsnokot, ki azóta előjött a ház takarásából.
- Ah, üdv köztünk Rhodosz. - köszönti a srácot a szalmakalapos anélkül, hogy egyáltalán ránézne.
- Nem tetszik a hangsúly csajszi! - válaszol flegmán az indián lány Mirikának, s felvonja szemöldökét. Szájához illeszti a pipáját, melyből szív egy jó mélyet, füstöt pedig körök formájában kezdi eregetni az ég felé.
- Nyugalom Backspace. - csitítja a szalmakalapos a lézerrel lövöldözőt, ki meg is torpan, midőn nevét hallja. Megfordul, s értetlenül néz a férfire, ahogy az a menüjében turkál teljesen relaxált mimikájával. Fegyver, vagy bármilyen ártó eszköz helyett azonban csak egy széket vesz elő belőle, melyet letesz a földre, s egyszerűen leül.
- Megölni őt ráérsz később is. Most a legendás tulajdonosát kell elcsípni. Rhodosz, igaz? Találkoztatok ilyen nevű játékossal? - mondja utolsó kérdését felétek intézve, könyökeit combjára támasztva, kezeit összekulcsolva.
A szarvakkal rendelkező nő először hátulról rá támaszkodik a székre, majd úgy tűnik meggondolja magát Ren megjegyzésén, mert elindul feléje arcára sejtelmes mosolyt varázsolva.
- Tele finomsággal, hmm? Vethetek rá egy pillantást..? - kérdezi Rentől egyre csak lépkedve feléje. Az indián lány fintorogva a szemét forgatja, majd baljával rámutat a kosárra. Ren úgy érezheti, mintha az egyszeriben felfelé kívánni lebegni egy héliummal töltött lufi mintájára. A szarvas nő erre megfordul, s szúrós pillantást vet a lányra, ki csak megvonja a vállát.
- Hagyjátok abba. - szólal meg megint vezérük. Látszólag a két nő nem jön ki jól egymással.
A kínosan hosszú pillanat múlva a fák felől egy alak körvonalai rajzolódnak ki, ahogy egyre közelít. Fut, sőt, szinte eszeveszetten rohan. Elegendő pontot rakott a gyorsaságára ahhoz, hogy pár másodperc alatt oda is ér hozzátok.
Arcáról egyértelműen süt, hogy szinte gyerek még. Kezében egy igen különleges küllemmel rendelkező nagy méretű kard van: pallos. Zavarodottan néz körbe, mígnem kiszúrja a parancsnokot, ki azóta előjött a ház takarásából.
- Ah, üdv köztünk Rhodosz. - köszönti a srácot a szalmakalapos anélkül, hogy egyáltalán ránézne.
_________________
Mesélői Adatlap ||| Játékosi Adatlap ||| Good Fucking Night
Mesélői szín: goldenrod ||| Játékosi szín: burlywood
- Küldetéseim:
Henzon- Harcos
- Hozzászólások száma : 231
Join date : 2012. Sep. 26.
Karakterlap
Szint: 12
Indikátor: Zöld
Céh: Liberators
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
Hah, még hogy nem tetszik a hangsúlyom neki Pedig ennél übercukibb módon nem tudtam volna győzködni, hogy legyen kedves és hagyjon minket békén, mert akar a franc velük konfliktust egy olyan városban, ahol még kihívás se kell a párbajhoz. Mosolyogtam is, meg minden, szerintem a csajszi vagy vak, vagy süket, vagy mindkettő kombinációja. Vagy csak nem érti, amit mondok, mert nem beszélni nihongo, csak alapszinten. Vaaagy... esetleg az is lehet, hogy baromira nem érdekli az egész, csak keresi az ürügyet a bunyóra. Kami-sama áldja meg az ilyen játékosokat, mattaku ^^" Szóval ott álltam, hátam mögött rejtegetve a késemet, miközben saját magamat meg Ren háta mögött rejtegettem, és vágtam a meghökkent arcot erre az értelmezésre. Társam is ugyanazt csinálta, amit én, vagyis hát próbálta csillapítani a kedélyeket és kihúzni miket ebből az egészből, de asszem kábé annyira sikerült neki, mint nekem. Fenébe, profin módon nyomjuk a rossz helyen, rossz időben témát -.-
- Aha. Mármint nem, nem találkoztunk - feleltem, és ugyebár az igazat is mondtam, elvégre nem azt kérdezték, kinek is hoztuk a kosarat, Rhodoszról meg összesen annyit tudtunk, hogy annak a szőke csajnak az öccse és hogy nincs itt. Mindenesetre jó volt tudni, hogy rá pályáznak, kicsit csavarintott a szitun a dolog. Sajnos :/
- Bonyolódnak a dolgok, mi? Regi merre van? - súgtam oda Rennek, asszem neki sem kellett mondani, hogy nem lenne pálya, ha hagynánk a srácot ezeknek az alakoknak. Legalábbis gondolom nem valószínű, hogy amíg ezen túl nem leszünk, addig megküldi az üzit, hogy megkapta a pakkot. Meg milyen dolog lenne, ha cserben hagynánk a csajszit, aki ránk bízta a feladatot? Ha lenne öcsém, kábé kibelezném azt, aki hagyta volna a csávában.
Köhécseltem egyet a jelenetre, halvány lila gőzöm sincs, mit csinált az a liba, de hogy Ren nem önszántából kezdett el játszani a kosárral, az tutkó. Tényleg, eddig bele se néztünk, az hogy nem illik az úgy nagyjából pont nem is érdekelt, csak eddig jobban el voltam foglalva a majmos bunkóval meg Rennel, semmint hogy kíváncsiskodjak a tartalma után.
- Van tipped, mit kezdjünk ezzel? :/ - böktem oldalba finoman a szőkét, ám észlelésem ekkor felhívta rá a figyelmem, hogy valami közelít, és gyorsan. A jelzés irányába nézve egy rohanó alakra figyeltem fel, az erdő felől érkezett és futott is be alig egy percen belül. Defenzívebb testtartást vettem fel, bár csak egy kissrác volt, a bökőjén kívül semmi sem volt rajta félelmetes.
- Heh? - döbbentem le, ahogy a kalapos fickó beközölte, hogy ő Rhodosz. Ez a kölyök?! Jó, mondjuk nekem van a legkevésbé jogom ehhez a magam 16 évével és az alacsony termetemmel, biztos rám is sokan még gyerekként gondolnak, pedig na... És most nem csak arra gondolok, hogy felnőttesen öltözködöm
- Ah, izé... szeva! Nézd milyen menő parti jött össze a fogadásodra! :3 - intettem a gyereknek egy cuki mosolyt ráküldve, szóval hogy lássa, mi vele lennénk elvileg, nem ellene. Ren meg kapott egy újabb bökést, nála volt a kosár, mutassa meg végre azt is, hogy van valami a lába között
- Aha. Mármint nem, nem találkoztunk - feleltem, és ugyebár az igazat is mondtam, elvégre nem azt kérdezték, kinek is hoztuk a kosarat, Rhodoszról meg összesen annyit tudtunk, hogy annak a szőke csajnak az öccse és hogy nincs itt. Mindenesetre jó volt tudni, hogy rá pályáznak, kicsit csavarintott a szitun a dolog. Sajnos :/
- Bonyolódnak a dolgok, mi? Regi merre van? - súgtam oda Rennek, asszem neki sem kellett mondani, hogy nem lenne pálya, ha hagynánk a srácot ezeknek az alakoknak. Legalábbis gondolom nem valószínű, hogy amíg ezen túl nem leszünk, addig megküldi az üzit, hogy megkapta a pakkot. Meg milyen dolog lenne, ha cserben hagynánk a csajszit, aki ránk bízta a feladatot? Ha lenne öcsém, kábé kibelezném azt, aki hagyta volna a csávában.
Köhécseltem egyet a jelenetre, halvány lila gőzöm sincs, mit csinált az a liba, de hogy Ren nem önszántából kezdett el játszani a kosárral, az tutkó. Tényleg, eddig bele se néztünk, az hogy nem illik az úgy nagyjából pont nem is érdekelt, csak eddig jobban el voltam foglalva a majmos bunkóval meg Rennel, semmint hogy kíváncsiskodjak a tartalma után.
- Van tipped, mit kezdjünk ezzel? :/ - böktem oldalba finoman a szőkét, ám észlelésem ekkor felhívta rá a figyelmem, hogy valami közelít, és gyorsan. A jelzés irányába nézve egy rohanó alakra figyeltem fel, az erdő felől érkezett és futott is be alig egy percen belül. Defenzívebb testtartást vettem fel, bár csak egy kissrác volt, a bökőjén kívül semmi sem volt rajta félelmetes.
- Heh? - döbbentem le, ahogy a kalapos fickó beközölte, hogy ő Rhodosz. Ez a kölyök?! Jó, mondjuk nekem van a legkevésbé jogom ehhez a magam 16 évével és az alacsony termetemmel, biztos rám is sokan még gyerekként gondolnak, pedig na... És most nem csak arra gondolok, hogy felnőttesen öltözködöm
- Ah, izé... szeva! Nézd milyen menő parti jött össze a fogadásodra! :3 - intettem a gyereknek egy cuki mosolyt ráküldve, szóval hogy lássa, mi vele lennénk elvileg, nem ellene. Ren meg kapott egy újabb bökést, nála volt a kosár, mutassa meg végre azt is, hogy van valami a lába között
Mirika- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 2764
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Nyster
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
Érdekes helyzet…. Miri-chan ne nagyon jön be az egyik csajnak az „ellenség” csapatából. Én inkább távol maradok ettől a konfliktustól. Cicaharcba amúgy sem jó belekeveredni, mert akkor tuti én húznám a rövidebbet. Ellenben előszeretettel megnézném, ahogy ez a két lányka lerángatja egymásról a ruhát :F igen, abban már nagyon is benn lennék, persze nem merem felhozni az ötletet, és ahogy észrevettem Miri-chan sem akar kötekedni ezekkel. Megértem, hiszen egy cipőben járunk most. A szalmakalapos csitítja az emberét, menőzik itt.. veeeeh.. nagyon nagyra van magával, pedig az a fejfedő nagyon tréééééé. Fel nem vennék ilyesmi, nincs az a pénz.
- Nem… nem láttuk, de éppen neki kell adnunk ezt a kosarat – mondom mosolyogva. N incs értelme kamuzni, na meg szerintem amúgy sincs jelentősége annak, hogy pont neki kell odaadni ezt a valamit, amit itt lóbálok a kezemben.
- Itt van – csak ennyi a válaszom a mellettem lévő szépségnek. Valóban itt van már, csak nem fedi fel magát. Szerencsére nem a buta pet fajtából van, mint az a lángoló kanca a voice-ból és azért néha gondolkodik is, mielőtt cselekedik. Itt van már, csak nem szem előtt… amúgy sem tudják, hogy idmoár vagyok, a meglepetés meg nagy úr hehe… és még rám mondják, hogy hülye vagyok…. látszik hogy nem ismernek még sem engem, sem a briliáns elmém, hehehe.
- Ha szeretnéd, de mutathatok mást is, ha gondolod – kacsintok egyet, majd remélem, hogy ezzel nem lövök túl a célom, mert ebben az esetben megszívtam.
- o.O – A kosár a kezemben elkezd liftezni.. Először nem értem, hogy mi is a helyzet, de kapizsgálni kezdem, ahogy a két csajt nézegetem, miközben kapaszkodom a kosárba, még a végén elszáll itt nekem.
- Melyikünk tarja magát remek „stratégának” – suttogom én is… én biztos nem. Azonkívül, hogy néhány menő dolog eszembe jut, amikor a hurok szorul, de az más. Bár a saját fejem után szeretek menni, még én is belátom, hogy van pár ember, aki okosabb nálam és érdemes meghallgatni pár szavukat, hátha nem hülyeség. Időközben befut az a kemény Rhodos csávó, akit mindenki keres. Egy nyomi kis kölök, akinek valami, mindenféle eleganciától mentes fegyver van a kezében. Cöh.. komolyan ez miatt van ez a nagy felhajtás.. hiszen még ágyba vizel.
- Akkor át is adnám neki a kosarat, ír egy üzit, hogy megkapta, és mi le is lépünk, csináltok amit akartok… ilyen a futár munka- mondom mosolyogva és várom a válaszukat..
- Fegyvertelen vagyok, láthatjátok…. vagyis nem.. van egy szép nagy a nadrágomban, de azt, nem szoktam ilyen helyzetben használni…. hehe…- kész.. kell nekem mindig menőzni a jó csajok jelenlétében.. tuti kinyírnak, főleg az az indiános kiscsaj az a nagy pofám
- Nem… nem láttuk, de éppen neki kell adnunk ezt a kosarat – mondom mosolyogva. N incs értelme kamuzni, na meg szerintem amúgy sincs jelentősége annak, hogy pont neki kell odaadni ezt a valamit, amit itt lóbálok a kezemben.
- Itt van – csak ennyi a válaszom a mellettem lévő szépségnek. Valóban itt van már, csak nem fedi fel magát. Szerencsére nem a buta pet fajtából van, mint az a lángoló kanca a voice-ból és azért néha gondolkodik is, mielőtt cselekedik. Itt van már, csak nem szem előtt… amúgy sem tudják, hogy idmoár vagyok, a meglepetés meg nagy úr hehe… és még rám mondják, hogy hülye vagyok…. látszik hogy nem ismernek még sem engem, sem a briliáns elmém, hehehe.
- Ha szeretnéd, de mutathatok mást is, ha gondolod – kacsintok egyet, majd remélem, hogy ezzel nem lövök túl a célom, mert ebben az esetben megszívtam.
- o.O – A kosár a kezemben elkezd liftezni.. Először nem értem, hogy mi is a helyzet, de kapizsgálni kezdem, ahogy a két csajt nézegetem, miközben kapaszkodom a kosárba, még a végén elszáll itt nekem.
- Melyikünk tarja magát remek „stratégának” – suttogom én is… én biztos nem. Azonkívül, hogy néhány menő dolog eszembe jut, amikor a hurok szorul, de az más. Bár a saját fejem után szeretek menni, még én is belátom, hogy van pár ember, aki okosabb nálam és érdemes meghallgatni pár szavukat, hátha nem hülyeség. Időközben befut az a kemény Rhodos csávó, akit mindenki keres. Egy nyomi kis kölök, akinek valami, mindenféle eleganciától mentes fegyver van a kezében. Cöh.. komolyan ez miatt van ez a nagy felhajtás.. hiszen még ágyba vizel.
- Akkor át is adnám neki a kosarat, ír egy üzit, hogy megkapta, és mi le is lépünk, csináltok amit akartok… ilyen a futár munka- mondom mosolyogva és várom a válaszukat..
- Fegyvertelen vagyok, láthatjátok…. vagyis nem.. van egy szép nagy a nadrágomban, de azt, nem szoktam ilyen helyzetben használni…. hehe…- kész.. kell nekem mindig menőzni a jó csajok jelenlétében.. tuti kinyírnak, főleg az az indiános kiscsaj az a nagy pofám
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
Rhodosz zavartan tekintget körbe, mígnem megpillantja a parancsnokot, aki érthetetlen jelsorokat kezd el neki mutogatni. Fölösleges lenne kisilabizálni, hogy mit jelenthetnek az egyes jelek, meg időtök sincs rá, a férfinek gyors a keze. Rhodosz azonban úgy látszik megértette, mert igencsak bőszen bólint és fegyverét a székben ülő szalmakalapos felé fordítja. Egy ideig így marad, de ezután oldalazva elindul Ren felé, ahogy az meglebegteti neki a kosarat.
Ren, a fiú valóban fiatal, de szemében aligha vehetsz észre félelmet, sőt elég magabiztosnak tűnik. A kosárhoz nyúl, felhajtja a kis kendőt, majd fél szemmel meglesi a tartalmát. Ha belelesel te is, egy teljesen hétköznapi piknikező kosár tartalmát fedezheted fel: szendvicsek és miegymás. Gyorsan megnyitja menüjét és ír egy üzenetet. Valószínű, hogy nővérének címezte, ki közben már meg is kapta, s el is olvasta.
- Tedd le és menjetek el innen minél messzebbre! - szólít fel végül Rhodosz titeket és látszólag nem kíván tovább foglalkozni veletek, vagy csak jobban lefoglalja valamilyen gondolat, mert figyelme teljesen a négy idegen játékosra terelődik.
A kosár leadva, üzenet elküldve. Megszereztétek, amiért jöttetek. Talán ideje menni...
Ren, a fiú valóban fiatal, de szemében aligha vehetsz észre félelmet, sőt elég magabiztosnak tűnik. A kosárhoz nyúl, felhajtja a kis kendőt, majd fél szemmel meglesi a tartalmát. Ha belelesel te is, egy teljesen hétköznapi piknikező kosár tartalmát fedezheted fel: szendvicsek és miegymás. Gyorsan megnyitja menüjét és ír egy üzenetet. Valószínű, hogy nővérének címezte, ki közben már meg is kapta, s el is olvasta.
- Tedd le és menjetek el innen minél messzebbre! - szólít fel végül Rhodosz titeket és látszólag nem kíván tovább foglalkozni veletek, vagy csak jobban lefoglalja valamilyen gondolat, mert figyelme teljesen a négy idegen játékosra terelődik.
A kosár leadva, üzenet elküldve. Megszereztétek, amiért jöttetek. Talán ideje menni...
_________________
Mesélői Adatlap ||| Játékosi Adatlap ||| Good Fucking Night
Mesélői szín: goldenrod ||| Játékosi szín: burlywood
- Küldetéseim:
Henzon- Harcos
- Hozzászólások száma : 231
Join date : 2012. Sep. 26.
Karakterlap
Szint: 12
Indikátor: Zöld
Céh: Liberators
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
Bólintottam. Szóval Regi itt van, az szuper. Nem vagyok olyan hülye, hogy elkezdjem keresgélni, megértettem, mire akart a srác kilyukadni. Király, javultak az oddsaink, az a madárka elég szépen tud zúzni a mérete ellenére, meg én se vagyok kispályás. A parancsnokkal kiegészülve lehet sanszunk négy ellen, de amúgy hol van az sok maskarás bohóc, akik trappoltak eddig az utcákon? Mind volt legalább 5. szintű, másképp nem lehetnének itt, szóval azt kizártnak tartottam, hogy ledarálták volna őket vagy megfutamodtak volna.
- Hát bocsesz, én nem a PvP-t nyomatom az MMO-kban... :/ - feleltem a számat elhúzva. Tök más egy rendszer által irányított, mintákra épülő mobcsapat ellen nyomulni, mint egy játékos ellen. Ha előbbihez vár megoldást, örömmel állok a rendelkezésére, de ezekről a fazonokról azt sem vágtuk, mennyire táposak. Ki gyengébb, ki erősebb, ki support, ki tank, ki dps... Enélkül meg voltam lőve. A helyzeten valamelyest legalább mentett, hogy Rhodosz befutott és így egyenlő létszámba kerültünk. Négy a négy ellen, alapból akkor sima párbaj, csak ellenfelet kell jól választani. Renen viszont nem tudtam nem fészpalmolni, komolyan, ebben a kutyaszorítóban is csak arra gondol?
- Figyu, szerintem megpróbálhatnád, max levágják. Visszanő - nem bírtam ki, hogy ne jegyezzem meg, ha már ennyire a fejében volt a dolog. Talán még én is szívesen megnézném Mármint azt, ahogy megszabadítják a srácot a férfiasságától, arra nem voltam kíváncsi, ahogy megfűzné ezeket a csajokat. Közben Rhodosz is nekiállt akciózni, odabattyogott hozzánk, hogy meglesse a kosár tartalmát. Azzigen, nem szívbajos a kisfickó, meg a keze is gyorsan járt. Én nem bírnék ilyen gyorsan ebben a menüben pötyögtetni, pedig elég fürgék az ujjaim :;P: Na ja, csak nekem eszem ágában sem volt már itt hagyni a társulatot, és mertem remélni, hogy Ren sem gondolta komolyan, amit az imént mondott.
- Öcsi, nem kell hősködni, már rég nyakig vagyunk ebben a kulimászban. Ha mennénk is, kétlem, hogy hagynának minket lelépni Ki vele, kik ezek és miért van vérdíj a fejeden, hah? - szólítottam meg halkan a srácot a magam faragatlan stílusában, ő se nagyon adta meg a tiszteletet az idősebbnek, meg amúgy is tök nyilvánvaló, hogy nem szekálni vagyok itt, hanem a javát akarom. Akkor meg nem mindegy a stílus? Csak nem hagyjuk itt a fogunk, ha meg gáz van, még mindig ott a teleport kristály. Ha azt a sárkányt túléltem, ez pite lesz, aztán szépen visszaballagunk a nővérkéjéhez és happy end.
- Hát bocsesz, én nem a PvP-t nyomatom az MMO-kban... :/ - feleltem a számat elhúzva. Tök más egy rendszer által irányított, mintákra épülő mobcsapat ellen nyomulni, mint egy játékos ellen. Ha előbbihez vár megoldást, örömmel állok a rendelkezésére, de ezekről a fazonokról azt sem vágtuk, mennyire táposak. Ki gyengébb, ki erősebb, ki support, ki tank, ki dps... Enélkül meg voltam lőve. A helyzeten valamelyest legalább mentett, hogy Rhodosz befutott és így egyenlő létszámba kerültünk. Négy a négy ellen, alapból akkor sima párbaj, csak ellenfelet kell jól választani. Renen viszont nem tudtam nem fészpalmolni, komolyan, ebben a kutyaszorítóban is csak arra gondol?
- Figyu, szerintem megpróbálhatnád, max levágják. Visszanő - nem bírtam ki, hogy ne jegyezzem meg, ha már ennyire a fejében volt a dolog. Talán még én is szívesen megnézném Mármint azt, ahogy megszabadítják a srácot a férfiasságától, arra nem voltam kíváncsi, ahogy megfűzné ezeket a csajokat. Közben Rhodosz is nekiállt akciózni, odabattyogott hozzánk, hogy meglesse a kosár tartalmát. Azzigen, nem szívbajos a kisfickó, meg a keze is gyorsan járt. Én nem bírnék ilyen gyorsan ebben a menüben pötyögtetni, pedig elég fürgék az ujjaim :;P: Na ja, csak nekem eszem ágában sem volt már itt hagyni a társulatot, és mertem remélni, hogy Ren sem gondolta komolyan, amit az imént mondott.
- Öcsi, nem kell hősködni, már rég nyakig vagyunk ebben a kulimászban. Ha mennénk is, kétlem, hogy hagynának minket lelépni Ki vele, kik ezek és miért van vérdíj a fejeden, hah? - szólítottam meg halkan a srácot a magam faragatlan stílusában, ő se nagyon adta meg a tiszteletet az idősebbnek, meg amúgy is tök nyilvánvaló, hogy nem szekálni vagyok itt, hanem a javát akarom. Akkor meg nem mindegy a stílus? Csak nem hagyjuk itt a fogunk, ha meg gáz van, még mindig ott a teleport kristály. Ha azt a sárkányt túléltem, ez pite lesz, aztán szépen visszaballagunk a nővérkéjéhez és happy end.
Mirika- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 2764
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Nyster
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
- Miért? Mert ott is gyengus voltál már? – kérdezem vissza kuncogva. Ez elég gyatra kifogás a lány részéről, ennél azért többet vártam volna tőle.
A két lány nem akar nekem ugrani a kis „viccem” miatt, csak azt nem tudom, hogy ennek én most örüljek, vagy érezzem magam megsértve. Azért velem ez még nem fordult elő, hogy ne legyen valami hatása az effajta dumámnak… arcátlanság, így semmibe venni a nagy Ryuninji Ren-t…. bezzeg mikor rájönnek már késő lesz…. nehezen bocsátok meg, bár módszere válogatja :F
- Hahaha… csak nem féltékenység? Tudom, hogy te is szívesen eljátszanál vele.. nem kellene ez a mellébeszélés
Tehát időközben befut ez a Rhodos én meg odabaktatok hozzá a kosár tartalmával. Szerencsémre nem kifogásolják tettemet, de miért is tennék? Hiszen fegyvertelen vagyok jelen pillanatban, vagyis ők tuti ezt hiszik. Miért is hinnének mást? Itt sajnos nem vagyok akkora híresség….. még. Ez a kölyök nem csak fiatal, de még szemtelen is. Igen nehezen állom meg, hogy fel ne pofozzam hírtelen. A sárga indikátor egyáltalán nem menő, maradnék inkább a zöldnél, azt már sokkalta jobban szeretik. Semmi köszönés, vagy hasonló. A tisztelet cseppnyi jelét sem mutatja ez a nyomi, de várjon csak, remélem, ezek itt jól helybenhagyják.
A pohár nálam akkor telik be, mikor utasítgatni mer engem. Ő, engem, azért ez már mi? Nem csak idősebb, okosabb, menőbb, helyesebb, erősebb vagyok nála, de még híresebb is, mármint ami az eredeti világot illeti, itt nem biztos Éppen készülnék felszólalni eme szemtelenség ellen, mikor is Miri-chan nyitja ki a szájacskáját. Jól sejtettem korábban, hogy csak a baj van abból, ha őt engedem beszélni. Fullra lezsíroztam már, hogy itt hagyjuk a kosarat és lépünk innen aztán jóccakát, de nem, neki most is be kell kavarni, mint mindig. Öcséééém, ez a csaj kész rémálom.
- - Szerintem ezt direkt csinálja, szándékosan keresi a veszélyt, a harcot. Pont mint mikor megtámadott az utca kellős közepén.
- Hát nem egyértelmű? Van egy legendásnak nevezett cucca, amitől azt hiszi legyőzhetetlen és ettől kegyetlenül pofátlan. Nyilván ezt akarja a többi – suttogva vonok le egy egyszerű következtetést. Ez van, nagyon menő vagyok, kell néha villantanom is egy kicsikét, hehe.
- Mindamellett öcsi! Mutathatnál némi tiszteletet. – felelem és megpöckölöm a páncélját a nyominak, hehe, de itt persze nincs vége. Képességem is megpróbálom aktiválni, mely ha sikerül, akkor vagy húsz métert repül hátra a gyerkőc. Ez is király megmozdulás.. pöccintésemre elrepül, ez vagyok én, a nagy Ren…. kemény vagyok Még jó, hogy nem sebez a spellem.
- Ezek a mai kölykök… léptem nyomon felbosszantják az embert. Azt hiszem meg kell nevelnem őt- mondom a nagy közönségemnek, miközben ujjaimat ropogtatom.. kicsinálom ezt a nyomit.
A két lány nem akar nekem ugrani a kis „viccem” miatt, csak azt nem tudom, hogy ennek én most örüljek, vagy érezzem magam megsértve. Azért velem ez még nem fordult elő, hogy ne legyen valami hatása az effajta dumámnak… arcátlanság, így semmibe venni a nagy Ryuninji Ren-t…. bezzeg mikor rájönnek már késő lesz…. nehezen bocsátok meg, bár módszere válogatja :F
- Hahaha… csak nem féltékenység? Tudom, hogy te is szívesen eljátszanál vele.. nem kellene ez a mellébeszélés
Tehát időközben befut ez a Rhodos én meg odabaktatok hozzá a kosár tartalmával. Szerencsémre nem kifogásolják tettemet, de miért is tennék? Hiszen fegyvertelen vagyok jelen pillanatban, vagyis ők tuti ezt hiszik. Miért is hinnének mást? Itt sajnos nem vagyok akkora híresség….. még. Ez a kölyök nem csak fiatal, de még szemtelen is. Igen nehezen állom meg, hogy fel ne pofozzam hírtelen. A sárga indikátor egyáltalán nem menő, maradnék inkább a zöldnél, azt már sokkalta jobban szeretik. Semmi köszönés, vagy hasonló. A tisztelet cseppnyi jelét sem mutatja ez a nyomi, de várjon csak, remélem, ezek itt jól helybenhagyják.
A pohár nálam akkor telik be, mikor utasítgatni mer engem. Ő, engem, azért ez már mi? Nem csak idősebb, okosabb, menőbb, helyesebb, erősebb vagyok nála, de még híresebb is, mármint ami az eredeti világot illeti, itt nem biztos Éppen készülnék felszólalni eme szemtelenség ellen, mikor is Miri-chan nyitja ki a szájacskáját. Jól sejtettem korábban, hogy csak a baj van abból, ha őt engedem beszélni. Fullra lezsíroztam már, hogy itt hagyjuk a kosarat és lépünk innen aztán jóccakát, de nem, neki most is be kell kavarni, mint mindig. Öcséééém, ez a csaj kész rémálom.
- - Szerintem ezt direkt csinálja, szándékosan keresi a veszélyt, a harcot. Pont mint mikor megtámadott az utca kellős közepén.
- Hát nem egyértelmű? Van egy legendásnak nevezett cucca, amitől azt hiszi legyőzhetetlen és ettől kegyetlenül pofátlan. Nyilván ezt akarja a többi – suttogva vonok le egy egyszerű következtetést. Ez van, nagyon menő vagyok, kell néha villantanom is egy kicsikét, hehe.
- Mindamellett öcsi! Mutathatnál némi tiszteletet. – felelem és megpöckölöm a páncélját a nyominak, hehe, de itt persze nincs vége. Képességem is megpróbálom aktiválni, mely ha sikerül, akkor vagy húsz métert repül hátra a gyerkőc. Ez is király megmozdulás.. pöccintésemre elrepül, ez vagyok én, a nagy Ren…. kemény vagyok Még jó, hogy nem sebez a spellem.
- Ezek a mai kölykök… léptem nyomon felbosszantják az embert. Azt hiszem meg kell nevelnem őt- mondom a nagy közönségemnek, miközben ujjaimat ropogtatom.. kicsinálom ezt a nyomit.
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
Mirika szavaira reményteli mosoly ül ki arcára, ám Ren véleménye rögvest megfordítja ezt az állapotot. Mindenki döbbenten szemléli, ahogy az állatidomár Rhodoszt messzire repíti. A szerencsétlen fiú a hátán csúszva áll meg a földön, nagy port kavarva. Nyomban felpattan, s meglehetősen mérges fejet vág. Már amennyire tőle kitelik.
- Hé mi a fene bajod van?! Velük vagytok ti is? Na várjatok csak! - kiáltja és meglóbálja pallosát, de nem támad vele, csupán tenyerét mutatja Ren felé. Egész kézfeje kékes árnyalatot vesz fel, majd egy nagydarab, összefüggő jégdarabbá változik. Felizzik egy pillanatra, ahogy egy lövedék hagyja el villám gyorsan, mi el is találja Ren bal karjának könyökét. A testrész menten lefagy, mozgatni nem lehet már, csak vállból, illetve csuklóból.
Mindenki néma csöndben, érdeklődve figyeli a kialakult helyzetet. A szalmakalapos is végre felétek fordul.
Ren: súlyemelésed nem elég nagy, hogy ki tudj törni. Meg kell várnod, míg magától, vagy más behatástól elolvad.
Folytathatod Rhodosz támadását, ha valóban ezt szeretnéd. Mirika, ez rád is vonatkozik. Ha viszont valaki mást meg akartok támadni, akkor egyértelműen jelezzétek nekem. Támadni nem kötelező.
Egyébként tetszett az, hogy Ren megtámadta Rhodoszt. Csak bátorítani tudlak titeket arra, hogy ha valamit meg akartok tenni, azt tegyétek, mert a küldetés és benne a karakterek interaktívak.
Minden esetre most leírom a Rhodosszal történő lehetséges összecsapás módiját:
Mirika (Sebzés: 2*16/kör, minden 5. körében pihen, támadáshoz 2 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatához 4 vagy afölött kell dobnia)
Rhodosz
Ren (Sebzés: Regi=31 Ren=?, minden 4. körében pihen, támadáshoz 2 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatához 4 vagy afölött kell dobnia)
Mirika: 65 élet, 16 páncél
Ren: 70 élet, 16 páncél
- Hé mi a fene bajod van?! Velük vagytok ti is? Na várjatok csak! - kiáltja és meglóbálja pallosát, de nem támad vele, csupán tenyerét mutatja Ren felé. Egész kézfeje kékes árnyalatot vesz fel, majd egy nagydarab, összefüggő jégdarabbá változik. Felizzik egy pillanatra, ahogy egy lövedék hagyja el villám gyorsan, mi el is találja Ren bal karjának könyökét. A testrész menten lefagy, mozgatni nem lehet már, csak vállból, illetve csuklóból.
Mindenki néma csöndben, érdeklődve figyeli a kialakult helyzetet. A szalmakalapos is végre felétek fordul.
Ren: súlyemelésed nem elég nagy, hogy ki tudj törni. Meg kell várnod, míg magától, vagy más behatástól elolvad.
Folytathatod Rhodosz támadását, ha valóban ezt szeretnéd. Mirika, ez rád is vonatkozik. Ha viszont valaki mást meg akartok támadni, akkor egyértelműen jelezzétek nekem. Támadni nem kötelező.
Egyébként tetszett az, hogy Ren megtámadta Rhodoszt. Csak bátorítani tudlak titeket arra, hogy ha valamit meg akartok tenni, azt tegyétek, mert a küldetés és benne a karakterek interaktívak.
Minden esetre most leírom a Rhodosszal történő lehetséges összecsapás módiját:
Mirika (Sebzés: 2*16/kör, minden 5. körében pihen, támadáshoz 2 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatához 4 vagy afölött kell dobnia)
Rhodosz
Ren (Sebzés: Regi=31 Ren=?, minden 4. körében pihen, támadáshoz 2 vagy afölött kell dobnia, speciális képesség használatához 4 vagy afölött kell dobnia)
Mirika: 65 élet, 16 páncél
Ren: 70 élet, 16 páncél
_________________
Mesélői Adatlap ||| Játékosi Adatlap ||| Good Fucking Night
Mesélői szín: goldenrod ||| Játékosi szín: burlywood
- Küldetéseim:
Henzon- Harcos
- Hozzászólások száma : 231
Join date : 2012. Sep. 26.
Karakterlap
Szint: 12
Indikátor: Zöld
Céh: Liberators
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
- Pfff, álmodj királyfi Szeretnéd te azt - reagáltam a hülyeségére, valahogy nem lepett meg, hogy rögtön arra terelte a szót, amire Ennyire nem hiányozhat neki a kufirc, hogy minden második mondatában utalgat rá, vagy csak ennyire egysíkú a gondolkodása ennek a tengeri moszatnak? Egy darabig poén volt, amíg csak úgy lézengtünk jobbra-balra, de amikor ebben a szituban is nekiáll, hát az azért no comment... De jó, nem akadtam ki, az csak akkor történt meg, amikor fogta magát és elpöccintette a kölyköt azzal a nyomi, idegesítő képességével.
- Meg vagy te húzatva, bakayaro?! Mit művelsz?? - keltem ki magamból, és csak az állított meg a pofon kiosztásában, hogy eszembe jutott, hol is vagyunk, besárgulni meg nemigen volt kedvem Ren miatt >.> És még büszke is rá, amit csinált, ennek a baromnak egy darab ép agysejtje sincs? Észrevette egyáltalán, hogy az öcsipókot négy fazon ki akarja nyírni? Hát ezt jól megcsinálta, most mi a francot tegyek? A srác már meg is indult ellenünk, legalábbis csinált valamit, amitől Ren keze szó szerint lefagyott. Arcomat a tenyerembe temettem jobb híján, bazinagy mázlink volt, hogy a kalaposék nem használták ki a kavarodást és kapcsoltak le minket.
- Bakker már, persze hogy ellened vagyunk, azért játszottuk a Piroskát, Nagyi >.> - fogtam a fejemet a jeleneten. Halvány lila gőzöm se volt, mi legyen a következő lépés, már-már kétségbeesetten tekintettem a parancsnokra, hogy segítsen már valamit, és ne csak álljon ott bambán.
- Ren, mi kell neked, hogy gondolkozz egy picit, mielőtt cselekszel? Döntsd el, hogy mit akarsz, kelteni a feszkót vagy segíteni? Ha előbbi, akkor inkább lépj le és menj vissza a csajhoz nyomatni a béna dumáidat, hátha kibeszéled a bugyijából, ha meg utóbbi, akkor hűtsd le magad végre, bármi is kell hozzá. Mondd, ha tudok segíteni benne valahogy és megteszem, oké? - tettem csípőre a kezem és morcosan bámultam a srác képébe. Több se kellett nekem, mint hogy Rent babusgassam, épp elég szorult volt a helyzetünk, erre még ő is tetézi. De komolyan, nekem mindegy volt, mit tesz, ha az nyugtatja meg, hogy letapizgat, hát felőlem az is jó, csak vagy legyen csapatjátékos, vagy ne legyen láb alatt. Ennyi :/
- Meg vagy te húzatva, bakayaro?! Mit művelsz?? - keltem ki magamból, és csak az állított meg a pofon kiosztásában, hogy eszembe jutott, hol is vagyunk, besárgulni meg nemigen volt kedvem Ren miatt >.> És még büszke is rá, amit csinált, ennek a baromnak egy darab ép agysejtje sincs? Észrevette egyáltalán, hogy az öcsipókot négy fazon ki akarja nyírni? Hát ezt jól megcsinálta, most mi a francot tegyek? A srác már meg is indult ellenünk, legalábbis csinált valamit, amitől Ren keze szó szerint lefagyott. Arcomat a tenyerembe temettem jobb híján, bazinagy mázlink volt, hogy a kalaposék nem használták ki a kavarodást és kapcsoltak le minket.
- Bakker már, persze hogy ellened vagyunk, azért játszottuk a Piroskát, Nagyi >.> - fogtam a fejemet a jeleneten. Halvány lila gőzöm se volt, mi legyen a következő lépés, már-már kétségbeesetten tekintettem a parancsnokra, hogy segítsen már valamit, és ne csak álljon ott bambán.
- Ren, mi kell neked, hogy gondolkozz egy picit, mielőtt cselekszel? Döntsd el, hogy mit akarsz, kelteni a feszkót vagy segíteni? Ha előbbi, akkor inkább lépj le és menj vissza a csajhoz nyomatni a béna dumáidat, hátha kibeszéled a bugyijából, ha meg utóbbi, akkor hűtsd le magad végre, bármi is kell hozzá. Mondd, ha tudok segíteni benne valahogy és megteszem, oké? - tettem csípőre a kezem és morcosan bámultam a srác képébe. Több se kellett nekem, mint hogy Rent babusgassam, épp elég szorult volt a helyzetünk, erre még ő is tetézi. De komolyan, nekem mindegy volt, mit tesz, ha az nyugtatja meg, hogy letapizgat, hát felőlem az is jó, csak vagy legyen csapatjátékos, vagy ne legyen láb alatt. Ennyi :/
Mirika- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 2764
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Nyster
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
Ennek a Rhodosnak a szemtelenségét nem hagyhatom csak úgy figyelmen kívül. Még csak az kellene. Kis takonyka még, aztán itt játssza a nagymenőt és a tisztelet legkisebb jelét sem mutatja, felém, a sempai-a felé nézve. Ez igazán dühítő, hát persze, hogy nevelésbe kezdek. Képességem segítségével repítem el jó messzire, de úgy, hogy az tök menőnek hasson a külső szemlélődők számára. A hatás nem marad el, persze Miri-chan már megint szövegelni kezd mellettem. Veeeh, ő is kezd már idegesíteni, nem tudom, hogy kinek képzeli itt magát…
- Hát nem egyértelmű? Nevelek. A tiszteletlen kölyökre ráfér egy-két illemtan lecke – ez így van. Elhozunk neki egy kosarat, erre meg se köszöni, meg semmi, még csak köszönés sem volt, de ami nagyon betette a kaput nálam az az, hogy még parancsolgatni is merészelt nekünk. Nem tudom mit képzel ez magáról, de ezek főben járó bűnök…. büntetést érdemel.
Mikor felkel fura képességet használ és lefagyasztja a könyököm. A szemem se rebben, egyrészt azért, mert nem én fogok harcolni, sosem én harcolok, másrészt meg nem érzek fájdalmat. Ebben a világban nincs fagymarás, hehe, és ahogy elnézem még csak a hp-m sem csökkent, sem a páncélom. Hasonló képesség lehet, mint az enyém, de akkor is… jól tudjuk, hogy melyik a menőbb és az nem az övé
- Életemben először látom őket…- vagyis nem vagyok velük, csak felfogja azzal a cseppnyi agyával a kölyök.
- Túl nagy az arcod öcsi. Ez nem tetszik. Ki vagy te, hogy csak úgy parancsolgass az idősebbeknek? Csak mert van valami legendás cuccod még nem vagy kemény. Azt ajánlom, hogy az orrod hord normális magasságban….- hehe, ezt jól megmondtam neki 8)Kis csíra kölök, jó lesz,ha visszavesz magából.
- Az előbbihez elég volt egy ujjam… van még egy pár…- mondom mosolyogva, de nem támadok. Hogyisne, nem kell nekem a sárga indikátor, az nem menő, még akkor sem, ha nem végleges, mint a piros.
- Inkább menyj vissza a cuki nővéredhez… bár én is hamarosan meglátogatom – megnyalom picikét az ajkaimat, ezzel jelezve, hogy picikét perverz dolog jutott az eszembe. Miri-chan persze közbeszól…
- Uruseee—nnna – Mondom teljesen unottan. Kezd kicsit sok lenni belőle.
- A saját céhed tagjai sem hallgatnak rád, miből gondolod, hogy én, majd fogok Miri-chan? Jó lenne, ha végre leszállnál a magas lóról és letennél erről a „ mindenki azt teszi amit mondok, mert én jobban tudom” dologról? – Regi készenlétben, én pedig próbálok figyelni a nyüzügére, meg arra a négyesre is, miközben megmondom Mirinek a tutit
- Hát nem egyértelmű? Nevelek. A tiszteletlen kölyökre ráfér egy-két illemtan lecke – ez így van. Elhozunk neki egy kosarat, erre meg se köszöni, meg semmi, még csak köszönés sem volt, de ami nagyon betette a kaput nálam az az, hogy még parancsolgatni is merészelt nekünk. Nem tudom mit képzel ez magáról, de ezek főben járó bűnök…. büntetést érdemel.
Mikor felkel fura képességet használ és lefagyasztja a könyököm. A szemem se rebben, egyrészt azért, mert nem én fogok harcolni, sosem én harcolok, másrészt meg nem érzek fájdalmat. Ebben a világban nincs fagymarás, hehe, és ahogy elnézem még csak a hp-m sem csökkent, sem a páncélom. Hasonló képesség lehet, mint az enyém, de akkor is… jól tudjuk, hogy melyik a menőbb és az nem az övé
- Életemben először látom őket…- vagyis nem vagyok velük, csak felfogja azzal a cseppnyi agyával a kölyök.
- Túl nagy az arcod öcsi. Ez nem tetszik. Ki vagy te, hogy csak úgy parancsolgass az idősebbeknek? Csak mert van valami legendás cuccod még nem vagy kemény. Azt ajánlom, hogy az orrod hord normális magasságban….- hehe, ezt jól megmondtam neki 8)Kis csíra kölök, jó lesz,ha visszavesz magából.
- Az előbbihez elég volt egy ujjam… van még egy pár…- mondom mosolyogva, de nem támadok. Hogyisne, nem kell nekem a sárga indikátor, az nem menő, még akkor sem, ha nem végleges, mint a piros.
- Inkább menyj vissza a cuki nővéredhez… bár én is hamarosan meglátogatom – megnyalom picikét az ajkaimat, ezzel jelezve, hogy picikét perverz dolog jutott az eszembe. Miri-chan persze közbeszól…
- Uruseee—nnna – Mondom teljesen unottan. Kezd kicsit sok lenni belőle.
- A saját céhed tagjai sem hallgatnak rád, miből gondolod, hogy én, majd fogok Miri-chan? Jó lenne, ha végre leszállnál a magas lóról és letennél erről a „ mindenki azt teszi amit mondok, mert én jobban tudom” dologról? – Regi készenlétben, én pedig próbálok figyelni a nyüzügére, meg arra a négyesre is, miközben megmondom Mirinek a tutit
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
- Ilyenkor mivan? - tárja szét karjait Rhodosz értetlenül Mirikát figyelve. Amennyire ellenséges Ren, a lány annyira barátságosnak tűnik neki, tekintve, hogy próbálja visszafogni a szőke herceget. És különben is, igaza van: ők hozták neki a kosarat. A nővére biztos nem küldött ellene még több GHC tagot, szóval az egyetlen magyarázat az lehet, hogy a srác mindig ilyen beképzelt, nagyzolós noble. Sértő megjegyzéseit azonban mégsem tudja füle mellett elengedni.
- Szerinted van időnk finomkodni, miközben ezek az alakok itt ácsorognak méterekre tőlünk?! - s nagy mutogatásba kezd, ujjával egyenként végigjárva a négy idegenen - Különben is, jobban jársz, ha engem nem fenyegetsz, még a nővérem is könnyedén össze tudna törni téged!
Egy igen férfias tapsolás hangja csendül fel,, forrása pedig a szalmakalapos két tenyere. A férfi sejtelmesen mosolyogva feláll a székéből, mi nyomban el is tűnik
- Akármennyire is tetszik a kis vitátok, félbe kell, hogy szakítsam... Nem érünk rá egész nap veletek múlatni az időt. - s int kezével először Rhodosz felé a füstös ujjúnak, majd felétek a két nőnek. A következő pillanatban egy lézersugár szaggatja végig a földet Rhodosz felé, s el is söpri őt a lehengerlő támadás, mit nagy fényáradat kísér végig útján.
Az indián lány felemeli kezét, mintha tartana benne valamit, ettől pedig Ren elemelkedik a földtől. A szarvas nő csak egy kardot idéz kezébe inventoryából, majd Mirika felé közelít.
Ren: Egy méterrel távolodsz el a talajtól. A levegőben ugyan úgy tudod mozgatni végtagjaidat (kivéve a lefagyasztottat), mint normálisan, azzal a kivétellel, hogy haladni nem bírsz, akárhogy is kapálóznál a lábaiddal. Ha nagyon mozgolódsz, akkor akár még "fejre is tudsz állni".
Mirika: Abban az esetben, ha esetleg segíteni akarsz Rennek, hogy visszahúzd a földre, rá fogsz jönni, hogy nem volt jó ötlet, ugyan is abban a pillanatban, ahogy megérinted őt, te is fellebegsz mellé és onnantól nem bírsz haladni egyik irányba sem, így kiszolgáltatottá válsz. Ha nem nyúlsz Renhez, akkor jobb, ha kitalálsz valamit, mert a nő, kinek szarvak állnak ki a fejéből egyenesen feléd tart, arcán valamiféle megmagyarázhatatlan mosollyal.
Ha meg akartok támadni valakit (legyen az bárki), akkor azt jelezzétek a postotokban.
- Szerinted van időnk finomkodni, miközben ezek az alakok itt ácsorognak méterekre tőlünk?! - s nagy mutogatásba kezd, ujjával egyenként végigjárva a négy idegenen - Különben is, jobban jársz, ha engem nem fenyegetsz, még a nővérem is könnyedén össze tudna törni téged!
Egy igen férfias tapsolás hangja csendül fel,, forrása pedig a szalmakalapos két tenyere. A férfi sejtelmesen mosolyogva feláll a székéből, mi nyomban el is tűnik
- Akármennyire is tetszik a kis vitátok, félbe kell, hogy szakítsam... Nem érünk rá egész nap veletek múlatni az időt. - s int kezével először Rhodosz felé a füstös ujjúnak, majd felétek a két nőnek. A következő pillanatban egy lézersugár szaggatja végig a földet Rhodosz felé, s el is söpri őt a lehengerlő támadás, mit nagy fényáradat kísér végig útján.
Az indián lány felemeli kezét, mintha tartana benne valamit, ettől pedig Ren elemelkedik a földtől. A szarvas nő csak egy kardot idéz kezébe inventoryából, majd Mirika felé közelít.
Ren: Egy méterrel távolodsz el a talajtól. A levegőben ugyan úgy tudod mozgatni végtagjaidat (kivéve a lefagyasztottat), mint normálisan, azzal a kivétellel, hogy haladni nem bírsz, akárhogy is kapálóznál a lábaiddal. Ha nagyon mozgolódsz, akkor akár még "fejre is tudsz állni".
Mirika: Abban az esetben, ha esetleg segíteni akarsz Rennek, hogy visszahúzd a földre, rá fogsz jönni, hogy nem volt jó ötlet, ugyan is abban a pillanatban, ahogy megérinted őt, te is fellebegsz mellé és onnantól nem bírsz haladni egyik irányba sem, így kiszolgáltatottá válsz. Ha nem nyúlsz Renhez, akkor jobb, ha kitalálsz valamit, mert a nő, kinek szarvak állnak ki a fejéből egyenesen feléd tart, arcán valamiféle megmagyarázhatatlan mosollyal.
Ha meg akartok támadni valakit (legyen az bárki), akkor azt jelezzétek a postotokban.
_________________
Mesélői Adatlap ||| Játékosi Adatlap ||| Good Fucking Night
Mesélői szín: goldenrod ||| Játékosi szín: burlywood
- Küldetéseim:
Henzon- Harcos
- Hozzászólások száma : 231
Join date : 2012. Sep. 26.
Karakterlap
Szint: 12
Indikátor: Zöld
Céh: Liberators
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
Ideges voltam, kétségkívül. Forrt az agyvizem, ökölbe szorult a kezem, és úgy általánosságban szívesen megfojtottam volna egy kanál vízben ezt a nagyképű, beképzelt és öntörvényű barmot. Vörös volt az arcom a méregtől, fogaim összekoccantak, ahogy egy pillanatra kinyitottam a számat. Nem találtam a szavakat, amivel eléggé megsérthettem volna, amúgy sem fogta volna a sötét fejével, szentül hittem. Érted, itt a kölyök, aki valószínűleg azt hiszi, hogy éppen csak megütjük a szintre lépéshez szükséges levelt, vagy maximum nem sokkal vagyunk felette, hiszen futárkodunk, az meg ilyen gagyi munka, amit bárki meg tud csinálni. Egyszerűen óvni akar minket azzal, hogy elküld a francba, erre Ren mit csinál? Na mit? "Nevelni" akarja! Pfff... Tökre igaza van Rhodosznak, csak az nem volt okos ötlet, hogy nekiállt fenyegetőzni, de csak gyerek... Fogadni mertem volna, hogy Ren meg vissza fog szólni! Úgy mint nekem, pedig én is csak jót akarok, de ezek szerint túl sötét ahhoz, hogy értelmezze, mi történik körülötte, vagy csak túl nagy az egója, és az ködösíti el az agyát? Hát köszi, én ebből nem kérek! Mindent megpróbáltam, de ezzel a nyomoronccal lehetetlen együttműködni >.>
- Hát akkor oldd meg egyedül, tapló! - legyintettem rá, azzal sarkon fordultam és elindultam volna, ha a kalapos tapsikolása nem állított volna meg. Megtorpanásom nem tartott mondjuk valami sokáig, közönyösen végignéztem, ahogy akcióba lendül a kis csapat, de a kisujjamat sem voltam innentől hajlandó megmozdítani Ren kedvéért, így csupán vetettem egy szánakozó pillantást a felemelkedő srácra, majd mintha mi sem történt volna, indultam tovább. A szemem sarkából még láttam, hogy a másik csajszi felém indul egy karddal a kezében, így azért odaszóltam.
- Inkább a nagyképű majmot tanítsd móresre, én kiszállok - böktem rá Renre, majd Rhodoszra vetettem egy pillantást, hogy egyáltalán jól van-e, de valahogy már nem voltam annyira lelkes, hogy segítsek neki. Kegyetlenül fel voltam húzva, már csak az hiányzik, hogy vele is összekapjak :/ Legrosszabb esetben elcsalom a másik csajt, ha ragaszkodik hozzá, hogy eltöröljön a föld színéről, legalább lenne kin kitöltenem a dühöm...
- Hát akkor oldd meg egyedül, tapló! - legyintettem rá, azzal sarkon fordultam és elindultam volna, ha a kalapos tapsikolása nem állított volna meg. Megtorpanásom nem tartott mondjuk valami sokáig, közönyösen végignéztem, ahogy akcióba lendül a kis csapat, de a kisujjamat sem voltam innentől hajlandó megmozdítani Ren kedvéért, így csupán vetettem egy szánakozó pillantást a felemelkedő srácra, majd mintha mi sem történt volna, indultam tovább. A szemem sarkából még láttam, hogy a másik csajszi felém indul egy karddal a kezében, így azért odaszóltam.
- Inkább a nagyképű majmot tanítsd móresre, én kiszállok - böktem rá Renre, majd Rhodoszra vetettem egy pillantást, hogy egyáltalán jól van-e, de valahogy már nem voltam annyira lelkes, hogy segítsek neki. Kegyetlenül fel voltam húzva, már csak az hiányzik, hogy vele is összekapjak :/ Legrosszabb esetben elcsalom a másik csajt, ha ragaszkodik hozzá, hogy eltöröljön a föld színéről, legalább lenne kin kitöltenem a dühöm...
Mirika- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 2764
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Nyster
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
Ez a kis nyomi nem ért a szóból és az a leggázabb, hogy még neki is áll feljebb. Nos a fagyasztását szinte észre se vettem, de a szemtelen szavait már annál inkább. Nem tudom, ez mit képzel magáról, de tuti többet, mint ami valójában…. egy idegesítő kis balfék kölyköcske. Csak természetes, hogy el kell magyaráznom ezt a tiszteletadás dolgot meg minden. Jelen helyzetben nem érdekel, hogy jól néz ki a nővére meg minden, csak egy kis illemtanórára vágyom, vegyítve egy kis erőszakkal. Miri-chan, mint mindig, most is beleüti a pisze kis orrocskáját a dolgomba és elkezdi játszani a jó kislányt, amit nem hagyok csak úgy annyiban, nem szokásom. De előbb a kölyök….
- A nővéred maximum azért, mert engedném neki. Bár minden bizonnyal mást szeretne csinálni velem, ahogy észrevettem. – húzom még egy picit az agyát, már ha van neki, mert elnézve nem nagyon használja. Olyan előember típus… jöttek sokan és nekik ugrik… nagyon gáz.
- Te viszont gyenge vagy – mondanék még pár szép dolgot, de félbeszakít a kalapos csávó. Nah ő a másik, aki nem nagyon tud viselkedni, de mindent csak sorjában, Miri-chan következik, aki éppen felvenné a nyúlcipőt. Igen, ez olyan Voice szokás, nem is várok el tőle ennél többet.
- Menj csak, pápá… csináld azt, amit a Voice szokott – kis gúnyolódás belefér, majd telibe találják a kölyköt valami lézersugárral. Még van bennem pár mondat, amit szeretnék kifejteni, csakhogy hirtelen lebegni kezdek, nem magasan. Kicsit meglep, de ekkor eszembe jut a kosár, így nem nagyon esem pánikba. Csak sodródom az árral. Fölösleges még belecsöppennem az agresszívkodásba, meg amúgy is, jobb, ha Reginald még rejtve marad. Ő amolyan ütőkártya, ami kihúzhat a szorult helyzetből, ha arra kerülne a sor. Csak forgolódok lassan a levegőben, miközben hangosan kinevetem azt a Rhodosz gyereket.
- Látod öcsi? Ennyit érsz, mire fel volt akkora szád? – kérdezem nevetve, majd elhallgatok és nézem a bomba nőcit, aki Miri-chan felé indult meg. Azért remélem nem leszbikus.
- Héééé, a majmot kikérem magamnak, de jól mondja…. foglalkozhatnál velem is, bár most még csak az egyik kezem áll mereven, de állhat még más is – tőr elő belőlem megint a perverzebb énem. Mindegy, ez van, már megtörtént. Jelenleg csaka lebegek és jártatom a szám, még nincs okom bármi mást csinálni.
- A nővéred maximum azért, mert engedném neki. Bár minden bizonnyal mást szeretne csinálni velem, ahogy észrevettem. – húzom még egy picit az agyát, már ha van neki, mert elnézve nem nagyon használja. Olyan előember típus… jöttek sokan és nekik ugrik… nagyon gáz.
- Te viszont gyenge vagy – mondanék még pár szép dolgot, de félbeszakít a kalapos csávó. Nah ő a másik, aki nem nagyon tud viselkedni, de mindent csak sorjában, Miri-chan következik, aki éppen felvenné a nyúlcipőt. Igen, ez olyan Voice szokás, nem is várok el tőle ennél többet.
- Menj csak, pápá… csináld azt, amit a Voice szokott – kis gúnyolódás belefér, majd telibe találják a kölyköt valami lézersugárral. Még van bennem pár mondat, amit szeretnék kifejteni, csakhogy hirtelen lebegni kezdek, nem magasan. Kicsit meglep, de ekkor eszembe jut a kosár, így nem nagyon esem pánikba. Csak sodródom az árral. Fölösleges még belecsöppennem az agresszívkodásba, meg amúgy is, jobb, ha Reginald még rejtve marad. Ő amolyan ütőkártya, ami kihúzhat a szorult helyzetből, ha arra kerülne a sor. Csak forgolódok lassan a levegőben, miközben hangosan kinevetem azt a Rhodosz gyereket.
- Látod öcsi? Ennyit érsz, mire fel volt akkora szád? – kérdezem nevetve, majd elhallgatok és nézem a bomba nőcit, aki Miri-chan felé indult meg. Azért remélem nem leszbikus.
- Héééé, a majmot kikérem magamnak, de jól mondja…. foglalkozhatnál velem is, bár most még csak az egyik kezem áll mereven, de állhat még más is – tőr elő belőlem megint a perverzebb énem. Mindegy, ez van, már megtörtént. Jelenleg csaka lebegek és jártatom a szám, még nincs okom bármi mást csinálni.
Ryuninji Ren- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.
Karakterlap
Szint: 40
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
A szarvakkal rendelkező nő sejtelmes mosollyal tekint Renre, sőt mintha alsó ajkát is beharapná kicsit. Verbálisan nem reagál Mirikára sem, kivont kardjával gyorsan odarohan a lányhoz és megpróbálja megvágni, (dobtam vele) sajnos sikertelenül. Mirika könnyedén kitér a támadás elől.
Ha valaki szemmel követi az indián lányt, akkor láthatja, hogy felemelt kezét ökölbe szorítja, majd belepöcköl a levegőbe. Ren úgy érezheti, mintha egy bika öklelné fel, természetesen fájdalom nélkül. Kilő, mint egy ágyúgolyó, s hősöket megszégyenítő módon csapódik a mögötte lévő ház falába átlyukasztva azt. Odabent már megszűnik a levegőben lebegés, újra a földön találja magát.
Mirika: Ha támadni akarod a nőt, dobj normál hatos kockával kettőt, fegyverkezelésetek megegyezik, három vagy afölött találsz. Ha mást akarsz támadni, írd meg, hogy kit és dobj kettő kockával.
Ren: Ha támadni akarsz bárkit akár te, akár Regi, illetve ha képességet akarsz használni bárkin, írd meg, hogy kit támadsz és mivel, majd dobj hatos kockával kétszer.
Ha valaki szemmel követi az indián lányt, akkor láthatja, hogy felemelt kezét ökölbe szorítja, majd belepöcköl a levegőbe. Ren úgy érezheti, mintha egy bika öklelné fel, természetesen fájdalom nélkül. Kilő, mint egy ágyúgolyó, s hősöket megszégyenítő módon csapódik a mögötte lévő ház falába átlyukasztva azt. Odabent már megszűnik a levegőben lebegés, újra a földön találja magát.
Mirika: Ha támadni akarod a nőt, dobj normál hatos kockával kettőt, fegyverkezelésetek megegyezik, három vagy afölött találsz. Ha mást akarsz támadni, írd meg, hogy kit és dobj kettő kockával.
Ren: Ha támadni akarsz bárkit akár te, akár Regi, illetve ha képességet akarsz használni bárkin, írd meg, hogy kit támadsz és mivel, majd dobj hatos kockával kétszer.
_________________
Mesélői Adatlap ||| Játékosi Adatlap ||| Good Fucking Night
Mesélői szín: goldenrod ||| Játékosi szín: burlywood
- Küldetéseim:
Henzon- Harcos
- Hozzászólások száma : 231
Join date : 2012. Sep. 26.
Karakterlap
Szint: 12
Indikátor: Zöld
Céh: Liberators
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
Óóó, hogy ez a nyomi még távozásomban is képes belőlem kicsalni a fészpalmot... Azért ez már tudás, de már egyszer eldöntöttem, hogy nem érdekel, szóval nem idegesítettem fel magam rajta és nem is szóltam vissza. Hadd hangoztassa a hülye véleményét, álljon neki feljebb, vergődjön, én tudom, hogy nincs igaza és kész! Még hallom azt is, ahogy a szarvas csajszinak beszól, hát nem lettem volna rajta meglepődve, ha simán kiheréli, aztán majd pálcikával kell felállítani neki. Vagy még jobb, két szál gyufával. Ám ezután felfigyeltem a robajra, és elbizonytalanodtam. Ren szó szerint keresztül repült a falon, és azért elgondolni, hogy felőlem nyugodtan móresre taníthatják, meg konkrétan hagyni is két külön dolog volt. Eh... miért gondolkodok én ilyen hülyeségeken, totál rosszban vagyunk, ő se csíp, én se bírom, sőt felforr tőle az agyvizem, szóval miért is kéne segítenem neki? Ha csak feleannyira nagymenő, mint állítja,, úgyis túl fogja élni, és nem árt neki a lecke, hogy nem körülötte forog a világ
Közben azonban a csaj sem gondolta úgy, hogy én innen gondtalanul távozhatok, és kihasználva talán a megtorpanásom, megrohamozott. Gyors volt, de láttam, mire készül, és vízszintes vágása elől a talajról elrugaszkodva egy hátra szaltóval tértem ki. Míg földet értem, késeimet a kezembe húztam, majd hátraszökkentem egyet és védekező tartásban emeltem a tőröket magam elé.
- Mondom, hogy kiszállok :/ Ennyire fenyegető a jelenlétem, vagy csak az zavar, hogy szebb, cukibb és csinosabb vagyok nálad? Ha ennyire harcolni akarsz, akkor tőlem kaphatsz egy kis ízelítőt - sóhajtottam fel némi kötözködés után, elvégre azért engem se kell félteni. És hát akkor már, ha így alakult, akkor miért is ne kóstolhatná meg ez a kecske vagy mi, a késeim pengéjét? Szinte teljesen bizonyos voltam benne, hogy gyorsabb vagyok, elvégre Aincrad leggyorsabbjai közé tartoztam, szóval a sebességemet kihasználva igyekeztem meglepni és rávágni párat a szép kis mellkasára :/ Ám ezután hátraszökkentem és előhúztam a jól ismert kék kristályt.
- Most már hagysz elmenni? Ha nem, akkor is léptem :/ Bai bai :3 Teleport, Nyster! - mondtam az utolsó szavakat már a kristálynak, és bár volt bennem egy kis lelkiismeret-furdalás, de nem voltam olyan állapotban, hogy normálisan tudjak harcolni. Jobb volt így, ha a kölyöknek van esze, ő is meglép. Renről nem is beszélve.
Közben azonban a csaj sem gondolta úgy, hogy én innen gondtalanul távozhatok, és kihasználva talán a megtorpanásom, megrohamozott. Gyors volt, de láttam, mire készül, és vízszintes vágása elől a talajról elrugaszkodva egy hátra szaltóval tértem ki. Míg földet értem, késeimet a kezembe húztam, majd hátraszökkentem egyet és védekező tartásban emeltem a tőröket magam elé.
- Mondom, hogy kiszállok :/ Ennyire fenyegető a jelenlétem, vagy csak az zavar, hogy szebb, cukibb és csinosabb vagyok nálad? Ha ennyire harcolni akarsz, akkor tőlem kaphatsz egy kis ízelítőt - sóhajtottam fel némi kötözködés után, elvégre azért engem se kell félteni. És hát akkor már, ha így alakult, akkor miért is ne kóstolhatná meg ez a kecske vagy mi, a késeim pengéjét? Szinte teljesen bizonyos voltam benne, hogy gyorsabb vagyok, elvégre Aincrad leggyorsabbjai közé tartoztam, szóval a sebességemet kihasználva igyekeztem meglepni és rávágni párat a szép kis mellkasára :/ Ám ezután hátraszökkentem és előhúztam a jól ismert kék kristályt.
- Most már hagysz elmenni? Ha nem, akkor is léptem :/ Bai bai :3 Teleport, Nyster! - mondtam az utolsó szavakat már a kristálynak, és bár volt bennem egy kis lelkiismeret-furdalás, de nem voltam olyan állapotban, hogy normálisan tudjak harcolni. Jobb volt így, ha a kölyöknek van esze, ő is meglép. Renről nem is beszélve.
// Árnyharcos kétszer támad egy körben, szóval négyet dobok a biztonság kedvéért, de ha ezt beleszámoltad, akkor csak az első két dobás érvényes nyilván //
A hozzászólást Mirika összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Szept. 01 2013, 02:38-kor.
Mirika- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 2764
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 28
Tartózkodási hely : Nyster
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Justice League
Re: [Játékos Küldetés] Gyógyír a halhatatlanságra
The member 'Mirika' has done the following action : Kockadobás
'6-os dobókocka' :
'6-os dobókocka' :
Kayaba Akihiko- Admin
- Hozzászólások száma : 19698
Join date : 2012. Jul. 29.
2 / 3 oldal • 1, 2, 3
Similar topics
» [Játékos Küldetés] Airborne
» [Játékos küldetés] Leverru
» [Játékos Küldetés] Vér és könnyek
» [Játékos Küldetés] A Hal(-)ál(l)labirintus
» [Játékos küldetés] Varázsceruza
» [Játékos küldetés] Leverru
» [Játékos Küldetés] Vér és könnyek
» [Játékos Küldetés] A Hal(-)ál(l)labirintus
» [Játékos küldetés] Varázsceruza
2 / 3 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.