Yoshiaga laborja

Bye Bye pénzecském
Veszek egy pánikburkot -200

*Csatlakozik a népes csapathoz, és sorba áll érte.*

veszek egy burkot -200 arany

A bolt ideiglenesen bezár a konferencia végéig, burkok vásárlása addig is lehetetlen.

A pánik burok ára 200-ról 500-ra nőtt.

Pánik Burok -500

500 arany Pánik burokra

Amint benyitottál az ajtó fölötti csengetésre egy hang kiált vissza a bolt mögötti laborból:
- Gondolom a szokásosat kéri. - repül ki egy pánik burok a laborból egyenesen az eladó pultra.
- Az aranyat hagyja az aszt... - mondaná végig Yoshiaga, de megszólalásod hallgatja inkább.
Egy csavarral ellátott fej kukkant ki a labor nem létező ajtaján, szemüvegét fekete por takarja. Fejét visszahúzza, majd megtörölt szemüveggel lépked ki, szintén koszos laborköpenyét levetve. Két könyökkel a pultnak dől és válaszol:
- Mit szeretne, kedves Mirika? Jut eszembe, gratulálok a 18-as elleni győzelemhez, jó volt hallani, hogy mindenki túlélte. - jegyzi meg mosolyogva.

Yoshiaga meglepődve válaszol.
- Jaj, kisasszony, a gúnyolódás nem az én fegyverem. Őszintén bóknak szántam, hogy a front megfontolt és a halálokat a burkok használatával elkerülik. - azt nem teszi hozzá, hogy csak visszajelzést szeretett volna, hiszen egy-két burok új recepttel készült és nem biztos a működésükben, csak ha megerősítést kap, hogy nem haltak meg.
- Ha azt tennénk, amit maga javasolt, akkor mi lennénk az a gonosz céh, amelyik kisajátított magának egy szintet és megöl minden ártatlant, aki oda téved és nem fizet. Nekünk gondolom tudja, hogy létszámunk nem akkora, hogy mindig lenne egy ember ki éppen ráérne a szintet őrizni. Nem mellesleg nem árt, ha stabil engedélyünk van rá a legtöbb céhvezetőtől és frontharcostól. - tart egy kis szünetet - Ne vegye magára, igazán nem szeretném megsérteni, de úgy gondoltuk, hogy a konferenciára meghívják a befolyásos embereket és ha velük aláíratjuk, akkor nem lesz gond. - tart egy nagyobb szünetet, a lány szemébe nézve.
- Jó, elmondom miért emeltem meg az árat. Nem nonszensz dolog, csak gondoljon bele. Mivel nincs egy külön szintünk, ahol nyugodtan gyűjthetnénk növényeket, így lassabb a folyamat, az emberek ideje meg drága. Gondolom maga sem ingyen kovácsol páncélokat minden jöttmentnek. Amúgy egy burok 200 tier kettes növénybe kerül, nekem az is megfelel, ha azt hozzák alternatívának, amennyiben az kevesebbe kerül, mint 500 arany.
Könyökét felemeli a pultról és komolyan hozzáteszi.
- Az ár biztos nem kerül vissza a régi helyzetébe, a jelenlegi állás szerint maximum 350-re csökkenthetjük, amennyiben megkapjuk az engedélyt a 12-es szinthez.

- Sajnálom, hogy maga így gondolja. Én ezt úgy látom, mint például egy céhház terület foglalást, csupán a terület egy kissé nagyobb.
A következőre pedig csak ennyit válaszol:
- Akkor készítsék el azt inkább. Ez nem kristály, ezt nem úgy kell elkészíteni.
Majd végighallgatja a maradék mondanivalót.
- No, de kérem, a játékban végtelen arany van, ez elég gyenge kifogás, csak küldetésezni és gyűjteni kell. Meg már így is rengeteg ember életét mentették meg a találmányaim, de tudja nem csak mindenki másnak, hanem nekem is élnem kell. Így is veszteséggel adom el őket...
Fejezi be teljesen nyugodtan.

- Igaza van. - válaszol a céhházas, aranyas és a felszereléses megjegyzésre.
A kristályos dolgon elmosolyodik, kissé felnevet.
- Üzleti érzék, bár lenne nekem is. - tart egy alig egy másodperces szünetet és hozzáteszi kedvesen - Tudja, szívesen gyártanám a kristályokat, csupán nincs hozzá jártasságom sem receptem.
Azt természetesen nem teszi hozzá, hogy, míg a kristályokon nem fejleszthet, a burkokon igen. Nem akarja, hogy azzal ismét egy új kérdéssorral bombázza a lány. Végül válaszol a képességtanítós felkínálásra is.
- Ó, igen, felettébb örülnék neki. No, de ha nem bánja visszatérnék a munkához, hiszen újabb vásárlóm érkezett. - csillan meg az ajtó ismét.

// Köszi a játékot. //

pánik burok -500 arany

Pánik Burok
-500 arany