[VM] Mangalica Gomba

by **The Gleam Eyes** Szer. Dec. 01 2021, 19:06

Mindketten hasonló célból jöttetek a 20-as szintre. Gazcsomagok kellenek. Miért is ne? Nem egy rossz ötlet, viszonylag egyszerű is a dolog nem? Csak mész, indulsz és leszeded a gazt, amit keresnek és meg is vagy. Egyszerű nem? Talán a ti fejetekbe is ez az ötlet járt, mikor elfogadtátok a küldetést, amit egy tóparton álldogáló fickó adott nektek. A küldetés leírása szerint pedig egy Mangalica Gombát kell szednetek, amik a leírás szerint bizonyos vaddisznók hátán nőnek. Egyszerű. Pfff… ezek csak sima vaddisznók nem? Akárhogyan is, a küldetés kezdetekor, nagy eséllyel még fogalmatok sincsen egymásról. Talán csak a véletlen egybe esés, vagy a sors hozta úgy, hogy így vagy úgy, de egy időben futtok össze a növény lelőhelytől alig pár száz méternyire. Tőletek a megadott távolságban olyan sűrű faréteg található, hogy szinte semmit nem láttok amaz túloldaláról, és az egész egy hatalmas kör alakú „arénát” ölel körbe, és egyetlen bejárata egy apró alagút, ahol nagy eséllyel át kell majd kúsznotok (vagy átmátsztok a lombkoronáig, bár tekintve, hogy egy-egy fa a 20-30 métert is eléri, sok sikert!). Bizakodó nemde bár? És tudjátok mi a még jobb? Ugye meglátjátok egymást, és feltűnet nektek, hogy mindketten ugyanabba az irányba indultatok. A probléma akkor kerül, mikor nagy eséllyel megszólalnátok, ugyanis nagy eséllyel pont ekkor (ezek a váratlan fordulatok nem de?) egy olyan erőteljes disznó visítás hallatszódik, hogy még ebből a távolságból is majd kiszakad a dobhártyátok. Egy biztos… ami ekkora zajt ad… az… nem egy kis példány. Mily véletlen, hogy ez a példány pont a faaréna belsejéből zajong.

Feladat: Érkezzetek meg és reagáljátok le a dolgokat. Jó szenvedést. ^^
Fennmaradó napok: 20

by **Leonard** Csüt. Dec. 02 2021, 18:06

Amióta elfogadta a küldetést, azon gondolkodott, mégis miféle agyament ötlet vezérelt arra egy tervezőt, hogy vaddisznókat hozzon létre gombával a hátukon. Különleges és érdekes feladatnak tűnt ilyesmire vadászni, az tény, ezért is fogadta el. Azt viszont elképzelni nem tudta, ez a gyakorlatban hogyan is nézhet ki, bár őszintén szólva annyi furcsasággal találkozott már a játékban, hogy szinte ez sem tűnt meglepőnek. Azért egy csöppnyi izgalmat érzett, amikor hátára vette a képzeletbeli batyuját és elindult a koordinátákat követve a huszadik szint egy nem túl sűrű erdejében. Önmagához képest még a hangulata is egész jó volt, de aztán... de aztán egyszer csak bejelzett az észlelése.
Abban a pillanatban, hogy észrevette az árulkodó vörös indikátort, megtorpant. Nem volt híve a megbélyegzésnek, miután maga is volt az érem másik oldalán, de a tapasztalat beszélt belőle, amikor óvatosabban kezdett el mozogni, tekintetével követve a lány összes lépését.
Valószínűleg ő is észrevette Leot. Nem volt nehéz még itt, a fák között sem, hiszen a fiú nem csak - japánok számára - szokatlanul magas, de szokatlanul szőke is volt, ráadásul tűzvörös páncélt és napkalapot viselt. Megvárta, amíg a két ösvény, amelyen haladtak, keresztezte egymást, és csak akkor nyitotta száját köszönésre, ám mielőtt akár csak az sz hang elhagyta volna torkát a sziából, váratlan üvöltés nyomta el a hangját.
- Azt hiszem, ez éppen az a mob, amit keresek - vigyorodott el szélesen, megkerülve a köszönés egyszerűbb módjait, de nem mozdult tovább. Nem addig, amíg nem vált számára egyértelművé, hogy az ismeretlen lány mi célból van itt, merre tart tovább, vagy hogy egyáltalán biztonságos-e hátat fordítani neki.
Hiszen mégiscsak a Liga jelzését viselte a feje felett - egyfajta ellentétes változataként a vörös indikátor bélyegének -, ez pedig amennyi előnnyel, épp annyi hátránnyal is járt.

by **Moxie** Pént. Dec. 03 2021, 14:48

Elérkezett az ideje annak is, hogy szerezzek némi nyersanyag utánpótlást is. Ugyan ezen dolog az, amivel ritkábban foglalkozom, mint az egyéb dolgaimmal. Viszont néha nem árt az ilyesmi sem, továbbá ma sikerült egy egész érdekes küldetésbe botlanom, ami talán nem egy megszokott és unalmas ismétlődő küldetés típusát követi, persze ez majd csak akkor fog ténylegesen is bizonyosságot nyerni, mikor végre oda érek a megadott koordinátához és megláthatom, hogy pontosan mivel is fogom szembe találni magam. Kicsit sem zavartatva magam haladtam a cél felé, különösebben azzal sem foglalkoztam, hogy észleltem még valaki jelenlétét a környéken. Ügyet sem vetve haladtam előre az ösvényen, ugyan arra ügyeltem, hogy ne érjen túl nagy meglepetés, ha netán még sem lenne a túl barátságos a környéken bóklászó személy, viszont amíg békés a légkör, addig jó magam sem tervezem megtörni és felesleges viaskodásba kezdeni. Mivel eléggé egy irányba haladunk, amúgy is elég nagy a valószínűsége, hogy ugyanazon feladatot készülünk elvégezni. Idővel pedig az útjaink is kereszteztek egymást, ekkor történt meg az, hogy a tekintetem az idegenre szegeződött, ugyan az alaposabb szemügyrevetél és bármiféle üdvözlés elmaradt, hisz minden bizonnyal a célpontnak kijelölt malacka fülsüketítő visításba kezdett. Miután abba maradt és a pillanatnyi sokkon is túl voltam, amit a hirtelen jött éles hang okozott a tekintetem visszaterelődött a férfira.
-Akkor, te is? - csúszott ki a számon az egyszerű kérdés, miközben a korábbi hangzavar irányába mutatok. Most már jobban szemügyre tudtam venni ki is áll előttem, viszont amíg ő nem foglalkozik az én kilétemmel, addig engem sem érdekel az övé, az én jelenlegi álláspontom szerint csak két erre tévedt játékos vagyunk, akik pont ugyanazon küldetésre jöttek.

by **The Gleam Eyes** Hétf. Dec. 06 2021, 07:26

2.kör
Látszólag annak ellenére, hogy mindkettőtöket ugyanaz a disznó mozgat, eddig nem igazán tettetek megmozdulásokat azon cél felé, hogy kissé megismerjétek egymást. De át végtére is ez nem kötelező, miért lenne az? Ti a magatok urai vagytok, miért kéne pont más segítségére, kezdeményezésére várni nem igaz? Mindenesetre, egyelőre egyikőtök se indult meg a faaréna felé, így kintről viszont egyelőre nem igazán tudjátok kideríteni vajon mi is folyik a belső területen. Mindazonáltal a disznó látszólag nem a semmiért „vonyított”. Ahogy a lény elcsendesedett, tompa kúszás hangot véltek felfedezni, mi mely, hogyha ekkora távolságból is jól hallható, nagy eséllyel nem kisméretű lényre utalhat. És hamarosan meg is halljátok a fenyegető sziszegést (szintén az arénán belülről). A hangok nagy eséllyel arra utalnak, hogy két külön állatról van szó, kik nagy eséllyel, egymással dulakodnak, mi ahhoz is vezet, hogy a faaréna törzsei, kintről is jól láthatóan meg-megremegnek, ahogy a nagy testek neki-neki csapódnak. Bizalomgerjesztő tudat, viszont el kell gondolkoznotok azon, hogy megéri-e várakozni, vagy ideje lenne-e sietni. Végtére is… ha ezek dulakodnak, abból csak egy győztes lehet és nektek a kígyóból semmi hasznotok nem lehet. Legalábbis egyelőre.

by **Leonard** Kedd Dec. 07 2021, 18:26

Leo elvigyorodott a lány arcára kúszó meglepett fintor láttán. Még talán halkan el is nevette magát, mielőtt bólintott a kérdésre és fejével az aréna felé intett.
- Nem sok elképzelésem volt róla, miféle gombáshátú vaddisznókat kell majd kergetnem, de ilyen méretekre még én sem számítottam - csevegett jókedvűen, bár éberségre csak látszatra csökkent. Zsebre vágta a kezeit és az ismeretlen lány oldalán indult meg a fából készült csarnok felé, ám amikor annak hevenyészett bejáratához értek megtorpant és intett egyet.
- Hölgyeké az elsőbbség - engedte őt előre és nem csak azért, mert elképzelni sem tudta, hogy egy vörös indikátorosnak hátat fordítson, de azért is, mert... hát igen, a méretei nem éppen egy ilyen aprócska, négykézláb mászós lyukra voltak tervezve, neki pedig elképzelése sem volt róla, hogyan fog festeni, miközben megpróbál átmászni a járaton. Még az is megfordult a fejében, hogy hagyja az egészet a francba, de egyelőre a küldetés még mindig elég izgalommal kecsegtetett ahhoz, hogy mégis a folytatás mellett döntsön. Na meg hirtelen felsziszegett egy kígyó is odabent, így pedig különösképp izgatta a fantziáját, mi is történhet. És hát... az sem volt utolsó szempont, hogy indikátor ide vagy oda, egyáltalán nem tervezett magára hagyni egy védtelen hölgyet két gigantikusra nőtt mobbal szemben. Határozottan úgy érezte, hogy itt szükség lesz a segítségére.
Szóval mászott. Nem elsőként és nem túl összeszedetten, de átverekedte magát a gallyhalmazok alatt, anélkül, hogy a cigarettájával véletlenül bármit is meggyújtott volna. Kipirult az arca, összekócolódott a haja és sáros lett a nadrágja, mire átért, de valahogy azért csak megérkezett.
- Talán egyszerűbb lett volna megvárni, amíg összedől - morogta elégedetlenül, de aztán tekintetével izgatottan a mobok párosát kereste - és valószínűleg nem is nagyon kellett keresni. Biztos volt benne, hogy ez olyasmi látvány, amit feltétlen el kell mesélnie majd Simeonnak, szóval megpróbált mindent alaposan megjegyezni.

by **Moxie** Szer. Dec. 08 2021, 15:04

Látszólag még, ha hamisan is, de úgy tűnik oldott a hangulat. A célpontra tett megjegyzését csak egy alig észrevehető egyetértő biccentéssel nyugtáztam a szokásos bájos és kedves mosolyommal az arcomon, miközben haladtunk a csarnok felé. Mikor pedig az újdonsült társam készségesen előreengedett, alig észrevehetően egy pimasz vigyorra kerekedtek az ajkaim.
-Ejnye, nem tudtad, hogy idegen helyre a férfinak illik előre menni, hogy felmérhesse biztonságos e a terep.
Természetesen teljesen érthető számomra az összes ok, amiért nekem kell elsőként átkúszni a kis alagúton. Hisz ott van az indikátorom színe, továbbá elég csak végig mérnem a partnerem ahhoz, hogy egyértelművé váljon, hogy neki nehezebb lesz átjutni, mint nekem és gondolom nem szeretné, hogy végig nézhessem ama kínos jelenetet, ahogyan átküzdi magát a kis lyukon, na meg ott van apró bűnös élvezet lehetősége ként az elé tárulkozó kilátás is majd.
-De megértem. - böktem oda neki kissé élcelődve zárás ként, majd megkezdtem végre a sort és neki kezdtem átkúszni az alagúton. Ugyan nem volt annyira egyszerű az átjutás és annyira tisztán sem úsztam meg, de sikerült és ez a lényeg. Átérve tekintettemmel az egymásnak feszülő mobokat kerestem, miközben próbáltam valamennyire megtisztítani a páncélzatom és vártam még a srác is átküzdi magát ide. Remélhetőleg nem késtünk el annyira, hogy bukjuk a küldetést, de ha netán szorulna hurok, akkor megindulok a mobok felé. Ugyan nem támadok rögtön, de próbálom megzavarni a két jókora jószág dulakodását és remélhetőleg annak a figyelmét felkelteni, ami meghiúsíthatja azt, hogy beszerezzük a szükséges gombát a malacka hátáról. Hisz elég kellemetlen lenne hoppon maradni egy viszonylag egyszerű küldetésen.

by **The Gleam Eyes** Szomb. Dec. 11 2021, 00:02

Talán egyszerű küldetésnek tűnt számotokra, de ahogy jobban kúsztok egyre beljebb az aréna belseje felé, egyre rosszabb érzés fogadhatott titeket. Nem is csoda, hisz, ahogy beértek szembe kerültetek a vérmes duóval. Először talán nem is hisztek a szemeteknek, hogy a brutális méreteikkel felruházott bestiákat egyszerűen visszatartotta eddig a faaréna, mivel most nyíltan láthatjátok, hogy a még Leo is majdnem akkora, mint a disznó patája. Az meg még hagyján, de ez a dög, látszólag mindössze az életcsíkja negyedéjét vesztette, míg a fekete kígyó teste, ami egyik szembülső patája alatt préselődött, épp a végsőket rúgja. Még észre-észrevehetitek a vadkan fogai közé kerülő kígyó fejet, ám a következő pillanatban, ahogy a lény életpontjai nullázódtak, a kígyó pixeljeire robbant, olyan hatást keltve, mintha a vaddisznó szétrobbantotta volna áldozatának koponyáját. A Vaddisznó üvöltése messzire visszhangzik, ahogy szétkürtöli a világnak győzelmét. Leo számára egyszerű vörös indikátoros mobnak tűnik, azonban Moxie láthatja, hogy a Gombáshátú Agyarasdisznó névvel ellátott mob feje fölött lila indikátor pihen. Egy biztos számotokra. Képtelenek lesztek legyőzni ezt a lényt, még szerencse, hogy nem azért vagytok itt, hogy legyőzzétek. Mivel a vadkan nektek háttal áll, egyelőre még nem szúrt ki titeket, a kérdés, hogyan juttok fel a lény hátára, ahol jól láthatóan mindenféle gombaféle nő meg szinte bármilyen méretben.

by **Leonard** Szomb. Dec. 11 2021, 11:07

- Ne aggódj, hölgyem, mellettem tökéletes biztonságban vagy a moboktól - ígéri jókedvű mosollyal, szemei csillogása pedig egyértelmű üzenet: a moboktól igen, mást azonban nem garantálhat. És... erre kivételesen nem bűnüldözői mínőségében gondolt.
Az alagútban aztán igyekezett közvetlen a lány mögött haladni - már csak a látvány végett is -, de sajnos a vártnál nagyobb akadályba ütközött az áthaladás és egy idő után egyszerűen muszáj volt odakoncentrálnia a kiálló gyökerekre és ágakra. Igazán vághattak volna ide egy nagyobb ajtót is, mire azonban megfogalmazódott benne a gondolat, annyira beszorult, hogy képtelen volt kihúzni az oldalán lógó kardot, hogy segítségül hívja az erejét. Nem volt más hátra, szégyen szemre tényleg másznia kellett, pedig aztán Leo tényleg nem volt a térdelés híve. Mindig is úgy gondolta, hogy elég lesz az majd csak egyszer, egy kiválasztott hölgy előtt, gyűrűvel a kézben, mostanra pedig tisztában volt vele, hogy ez az alkalom sem fog eljönni soha az ő életében.
Szóval Leo küzdött. Nehezen bár, de végül csak átverekedte magát a szűk nyíláson és némileg elégedetlenül, kipirult arccal bámult rá a hatalmas arénában dúló harcra.
- Kár, pedig ha mi terítjük le a kígyót, biztos szép jutalmat kaptunk volna érte - húzta el a száját, amint észrevette, hogy a kigyó végleg kimúlt. Ha csak egy kicsit is gyorsabb lett volna, talán még ideérhetett volna... Beszállt volna a harcba egy vágással, a végét elintézte volna a vaddisznó és mára kész is az ingyen exp.
Egy ilyen rohadt világban, ahol évek farmolása kell a megfelelő szint eléréséhez bizony élelmesnek kellett lenni az ilyen helyzetben.
Mondjuk Leot annyira nem aggasztották a vaddisznó méretei sem, lévén ő előtte piros volt az indikátor és legalább nem lila. Nem azt mondom, hogy óvatlan volt, de... nekik nem is megtámadni kellett az állatot, csak szedni egy gombát a hátáról.
- Van akrobatikád? - kérdezte a lányt kis késéssel, majd - kihasználva, hogy a lény mással van elfoglalva - elkezdett felmászni az arénaszerűség falán. Egyszerű volt a terv. Ha elég közel és magasra mászik, jobb esetben egy ugrással elérheti a lény hátát, gyorsan leszed néhány gombát, aztán sipirc, mielőtt a mob felfedezi őket.
- Ha nincs, majd hozok neked is gombát. Jut eszembe, egy lopakodás is jól jönne, mert ha észrevesz és rád támad, valószínűleg fájni fog - sandít előbb a lényre, majd a lányra, akinek egyértelműen nem volt pajzs a kezében. Persze lehetett még így is lovag, de... És ki tudja, egyáltalán milyen szintje van.
Leo sóhajtott és tovább mászott. Nagyon remélte, hogy megússza ezt a helyzetet anélkül, hogy ártalmas hajadonokat kelljen kimenekítenie egy felbőszült vaddisznó patái alól.

by **Moxie** Kedd Dec. 14 2021, 12:08

-A mobok miatt nem is aggódom, sosem tőlük kellet a legjobban tartanom.
Átküzdve magam az alagúton és megpillantva a lényeket, hamar sikerült felmérni, hogy ez a vadkan ugyan nincs veszélyben a rátámadó kígyó viszont annál inkább. A malacunk jól megtaposta, majd egy harapással össze is zúzta a koponyáját, ha nem lenne a halál pillanatában történő elpixeleződés, akkor egy igazi goreba illő jelenetet láthatnánk és talán jóval nehezebben tudnánk megőrizni a hidegvérünk is, de ez a világ sajna nem így működik.
-Talán, de lehet jobban jártunk azzal az előnnyel, hogy egyelőre még nem tud rólunk. - fűztem hozzá válaszul a kígyó kivégzését illetően. Bár meglehet magasabb szinten járhat nálam és neki más indikátort jelez a mob felett, viszont az én esetemben lila a jelzés, ami azt jelenti, hogy jobb lesz vigyáznom.
-Rendelkezem mindkét jártasággal, bár a tervedhez, gondolom ugrás se ártana, aminek már híján vagyok. Továbbá számomra lila indikátoros a malacka, tehát a jelenlegi lopakodásom kevés lesz hozzá. - tartok egy kis szünetet, majd a mobra nézek, aztán vissza a társamra, aki már elkezdte kivitelezni a maga tervét.
-Viszont egynek nem rossz. - szólok utána, még a közelben van - Én megpróbálok valami más alternatívát találni, ha esetleg a te ötleted nem működne.
Azzal hagytam is, hogy folytassa, amibe belekezdett. Jó magam pedig megpróbáltam az aréna szélében maradni és haladni, onnan próbáltam meg új nézőpontba helyezni a helyzetet és találni egy másik megoldást, amivel még békésen megoldható a feladat, plusz próbálok találni egy másik egérutat azon a lyukon kívül, amin keresztül idejutottunk. Ugyan a rejtőzésem és a lopakodásom nem sokat segít most, azért még aktívak hátha. Továbbá igyekszem magamköré is figyelni, hátha van olyan szerencsém, hogy a kígyóval vívott harc során lepotyogott a disznó hátáról néhány gomba.

by **The Gleam Eyes** Szer. Dec. 15 2021, 03:00

Leonard és Moxie mind-mind próbálta a lehető legjobb tervet összeállítani, mik remélhetőleg meghozzák a várva várt áttörést, ám látszólag nem igazán sikerült közös megegyezésre jutni. Mindenestre Leo, mint a nagy hős, felvállalta a hölgyek védelmét és önerőből próbálta megoldani ezt a kényelmetlen helyzetet. Becsülendő vagy sem, azért bátorságra vall. Vagy botorságra, a lényeg, hogy elkezdett felfelé mászni. Elsőként talán nem is tűnt olyan vészesnek a lény mérete, de miután rávetülni szándékozott, már jóval problémás volt a szituáció, mert nem elég, hogy a lény termetével is számolni kellett, hanem a közöttük elterülő távolságra is ügyelnie kellett. Mindenesetre a terv viszonylag kész volt, és bár kissé elfáradt, mire elérte a várva várt magasságot egy kis szusszanás nyomán végül belekezdetett a tervbe. A disznó vagy nem vett észre titeket, vagy egyszerűen nem tartott érdemesnek titeket arra, hogy foglalkozzon veletek. Bár nagy eséllyel Leo a disznóra fókuszál, azért a terem széle felé fel-felfedezhettek egy nagyobb lyukat, mit a méretéből adódóan nagy eséllyel a kígyó ásott magának a földbe, ám ezt csak ő láthatja, mert Moxie elől nem más, mint a disznó takarja ezt a kilátást (természetesen, ha csak nem akarja megközelíteni a varacskost).
Az ugrással nem volt semmi gond, a disznó se mozgott túl sokat. A leérkezés is príma volt, képes volt az egyik termetes gombát felhasználva földet érkezni akár a vaskos kalapot fogva, akár a mohás bőrére érkezni. A probléma…. utána jött. Hiába érkezett a gombára, a disznó mintha azonnal érezte volna a betolakodó közelségét és bárhogy is tervezte volna bátor, botor harcosunk elkerülni a helyzetet a disznó felüvöltve felágaskodott. Persze még képes lehetett megfogni valamelyik gombát, de ettől függetlenül nem volt könnyű dolga a vergődő lénnyel lovaglás nélkül. Természetesen ettől a ponttól, már Moxie se volt biztonságba, mert, ahogy az várható volt a disznó megpróbálta lerázni magáról a potyautasát, akár úgy, hogy simán toporzékolva levetni magáról, akár úgy, hogy az oldalát a falnak csapva próbálja meg szétzúzni a fiút. Egy biztos. Cselekednie kell, ha gombát akartok magatoknak, de gyorsan, mielőtt még jobban felbosszantjátok a disznót.

by **Leonard** Szer. Dec. 15 2021, 16:34

Amikor a lány közölte vele az információt, miszerint számára lila indikátoros a mob, Leo két dolgot tudott meg rögtön róla: egy, alacsonyabb szintű. Kettő, ebből nem csinál titkot. Enyhe fejcsóválással jelezte nemtetszését, majd az állat felé fordult hümmögve.
- Akkor hozok neked én, te pedig vigyázz magadra. Van egy olyan érzésem, hogy nem fogja békésen eltűrni a lopást - mosolygott az idegenre magabiztosan, majd elkezdett mászni. Na nem minthaz az olyan könnyen ment volna neki, nem volt sem apró, sem pedig kecses típus, az akrobatika jártasság azonban sokat segített a feladat kivitelezésében. Ami viszont még királyabb volt, hogy rengeteget rakott ugrásra, épp az ehhze hasonló helyzetek miatt. Egy nem annyira könnyed szökkenéssel aztán a vaddisznón termett, csakhogy ahogy megérezte a jelenlétét, a mob dühös ámokfutásba kezdett.
- Menekülj! - kiáltotta le a csajnak, de ellenőrizni már nem tudta, hogy sikerült-e neki időben fedezékbe vonulni. Leo így is élet-halál harcot vívott az elemekkel, minden erejével ölelt egy gombát és imádkozott az összes létező istenhez, hogy a növény tartson ki legalább addig, amíg előszed egy kristályt a szütyüjéből. Szerencsére igencsak gyors volt, ráadásul a keresett tárgyat nagyon gyakran használta, mióta volt az az Iljával közös küldetése, így pedig fél pillanat múlva már el is tudta törni azt. Vigyorogva egyenesedett ki és habár a malacka jobbra-balra száguldásának köszönhetően még mindig nehéz helyzetben volt, a leeséstől már nem kellett tartania. Ügyesen arrébbfutott, amikor a vaddisznó az aréna falához dörgölőzve próbálta levetni őt a hátáról, aztán vissza. Úgy masírozott le-föl a hátán, akár egy apró, de igencsak makacs bolha, a hatás fokozása érdekében pedig még vigyorgott is mellé. Leszedett és az erszényébe tömött néhány gombát, aztán felsétált a malacka feje búbjáig és körbenézett onnan. Remélte, hogy megláthatja fentről a csajszit, lehetőleg biztonságban. Ha így történt, mosolyogva intett neki egyet, jelezve ezzel, hogy ideje indulni, aztán - elkerülve egy következő falhoz dörgölőzős kísérletet - amikor a vaddisznó a legközelebb futott a kijárathoz egyszerűen leugrott a hátáról és minden gyorsaságpontját beleadva futni kezdett. Elég lesz csak bevetülnie a lyukba, hogy ne legyen probléma, ha pedig a mob esetleg egyszer még hátba is támadná, ennyit talán még ő is ki tud tankolni.

Elhasználva: Falmászás Kristály (A kristály használójának talpa két körön keresztül akármilyen felületen megtapad.)

by **Moxie** Pént. Dec. 17 2021, 18:07

Csupán egy biccentéssel reagáltam a feltörekvő partnerem szavaira, aztán én is elkezdtem haladni a magam módján. Hisz így vagy úgy, de kivitelezni kell a feladatot és jobbnak láttam az aréna szélén való keresgélést és helyzet felmérést, mint azt az opciót, aminek a kivitelezéséhez nem voltam felkészülve. Plusz tekintettel arra, hogy mi is van itt készülőben jobb is, hogy nem egyhelyben ácsorgom, még ha az, amit csinálok épp nem hozz semmi eredményt sem. Mert látszólag feleslegesnek tűnik az a próbálkozásom, hisz még csak egy apró morzsa sem jutott, nemhogy alternatív megoldást. Viszont úgy tűnik a másik fronton valamivel több előre haladást történt, tekintve abból, hogy a méretes vadkan iszonyatos tombolásba kezdett. Attól a ponttól kezdve pedig, már tényleg esélytelen volt az, hogy én bármi hasznosat is tegyek vagy kitaláljak. Innentől már jobb, ha szedem a lábam és találok valami fedezéket, ha nem akarom egy túlméretezett pata alatt végezni. Meglódultam előre és csak is azt figyeltem merrefelé találok menedéket. Az igazat megvallva, már kezdem bánni, hogy próbáltam hasznossá tenni magam és nem maradtam azon kis lyuk mellett, amin keresztül idejutottam az pediglen, már nem kivitelezhető, hogy visszafelé haladjak, tehát csak tovább előre az aréna szélén, figyelve arra, hogy a malacunk épp mikor tervez neki vetődni a szélének és igyekszem nem az útjába kerülni. Aztán az első adandó lehetőségnél igyekszem fedezékbe vonulni és onnan feltérképezni majd, hogy mi is lett ennek a rodeónak a végkifejlete. Addig is csak reménykedni lehet a legjobbakban. Az idegen miatt szerintem nem kell aggódnom, hisz nagy valószínűséggel magasabb szintű nálam és jóval masszívabb kasztba tartozik, mint én. Szóval határozottan jobban jöhet ki a helyzetből, mint jelenleg jómagam.

by **The Gleam Eyes** Vas. Dec. 19 2021, 03:18

// Záró kör //

Szerencsére Leonak és Moxienak is sikerült túlélnie eddig az állat borzalmas rohamait és a fiúnak egy cseles megoldással még a leeséstől se kellett tartania, így képes volt leszelni magának néhány gombát, mely nyomán, végül leugrott az állatról. Amaz épp próbált helyrehozni szédültségét, mit a falba fejelés okozott, de sejtettétek, hogy ahogy a többi, úgy ez az állapot se fog sokáig tartania. Természetesen elég időtök volt ahhoz, hogy be tudjatok vetődni egymás után a kis lyukba, mi a kijárathoz vezet, így némi kúszás után végre sikerült túljutnotok ezen az akadályon is és bár eleinte talán még bennetek volt a feszültség, hisz a vadkan nem igazán akart leállni az ostrommal, de egy idő után azért csak-csak tovább álltok. Leo bőven tudott annyi gombával szolgálni, hogy mindkettőtöknek elég legyen, a kérdés az, hogy a fiú hajlandó-e tartani a szavát a vörös indikátoros lány felé és nem-e egy börtön kristállyal jutalmazza Moxie bátorságát.

by **Leonard** Vas. Dec. 19 2021, 19:47

- Minden rendben? - kapta el aggódva társa vállait és pislogott elsősorban az életcsíkjára, aztán a többire, de külső, látható sérüléseket szerencsére nem talált rajta. Persze Leo tudta jól, hogy az ijedtség ettől függetlenül is okozhat komoly problémákat, így nem vette félvállról a kérdést, bár az idegen lány ránézésre masszív idegrendszerrel rendelkezett. Hosszú ideig hát nem is aggodalmaskodott, habár egy darabig még neki is gyorsabb ütemet vert a szíve az átélt kalandok hatására.
- Láttad azt a rodeót?! Rohadt király volt! - vigyorodott el szélesen és magabiztosan kihúzta magát. Habár a pillanat hevében veszélyes volt, azárt elég menőnek érezte magát egy gigantikus vaddisznó hátán lovagolva, egyensúlyérzékének és a különleges kristálynak köszönhetően pedig még hosszabb ideig is simán állva tudott volna maradni a mobon. Ez olyasmi tett volt, amivel feltétlen lehetett dicsekedni, persze azt a tényt nem említve, utána mennyire félelmetes volt azon a rohadt pici lyukon kimászni, ügyelve rá, nehogy elakadjon valami kósza gallyban és felnyársalja egy vaddisznóagyar véletlenül a csinos kis hátsófelét. Így vagy úgy, végül azonban mind a ketten sértetlenül úszták meg ezt a kalandot, márpedig ez volt a lényeg.
- A nevem egyébként Leo - mutatkozott be csöppnyi késéssel, miközben a derekára aggatott szütyőben kezdett el kotorászni, majd előhúzott belőle pár gombát, ami a küldetés teljesítéséhez kellett. Jutott belőle bőven, nem csak az NPC-nek, de hazulra is, abban ugyanis biztos volt, hogy Hinari fel tudja majd használni az alapanyagokat valamilyen különleges étel elkészítéséhez.
- Az ígéret szép szó - nyújtotta aztán oda a gombákat mosolyogva, de mielőtt a lány elvehette volna azokat, elrántotta a kezét. - Egy pusziért meg is kapod őket - kacsintott játékosan, de persze ha a lány ellenállt a kérésnek, akkor is odaadta a növényeket neki. Azt azért mégsem engedhette meg, hogy visszamenjen egymaga is a szörnyeteghez, a végén még megsérülne az alacsony kis szintjével. Ezt pedig Leo senkinek, még egy vörös indikátorosnak sem kívánta, annál is inkább, mert ő maga is volt már vörös és teljesen tisztában volt vele, hogy egész könnyen kaphat ilyesféle stigmát az ember.
A küldetésadó NPC-hez is aztán a lány oldalán sétált el, útközben végig boldogítva őt a fecsegésével, a jutalom bezsákolása után pedig vidáman, arcán meleg mosollyal kívánt neki sok szerencsét.

by **Moxie** Hétf. Dec. 27 2021, 16:08

Nos ebben a feladatban az én jelenlétem nem volt túl effektív, ez némileg hagyott is egy kis keserű ízt a számban. Ami kizökkentett az a társam hirtelen aggodalma volt. Őszintén, nem igazán vártam tőle ilyesféle reakciót, így hirtelenjében csak pár meglepett pillantás kapott, majd egy meleg és nyugodt mosoly kíséretében válaszra is méltattam.
-Minden rendben, nem kell aggódni nem voltam láb alatt. - értve a tomboló vadkan patáira, aki ugye nem igazán díjazta, hogy valaki megpróbálja betörni.
-Ugyan megvolt a pillanatnyi kételyem ezt illetően, de így utólag tényleg elég parádés volt.
Amíg a túlméretezett fenevad a magának okozott kábaságban úszott, azon idő alatt volt idő bebújni a kis egérlyukba és sikeresen visszakecmeregni az arénán kívülre, a biztonságosabb oldalra. Részemről a bemutatkozást -teljesen érthető okokból - igyekztem megkerülni és mivel konkrét kérdés nem jött a kilétem illetően, így az illő válasz is elmaradt az irányomból. Inkább érdekelt az, hogy mi lesz a jussom, hisz akár gomba helyett még akár egy börtön kristályt is hozzám dobhat és véget is érnek a vidám napok, akkor számomra. Bár a rövidke együttműködésből leszűrve, nem igazán tűnik a hátba szúrós fajtának, így merem a legjobbakat remélni. Végül pedig tényleg beigazolódott a szerencsém és tényleg egy rendesnek mondható személy áll előttem. A kis játszadozására csak egy hasonlóképp játékos válasz reakció jött.
-Nem igazán illik ezt, így követelni, de... - azzal kapott is egy rövidke szájra puszit, semmi komolyabbat, majd magamhoz vettem a jutalmam is azt a fránya gombát és indultam is - ...végül is most megérdemled, hős lovag. - a mondat végét már kissé csipkelődve fejeztem be, nehogy véletlenül is túl komolyan vegye magát. Úton vissza a küldetés adó npc-hez pedig, ha már megtört a jég, akkor belementem a könnyed kis fecsegésbe és a végén szívélyes búcsút vettem tőle.

by **The Gleam Eyes** Hétf. Dec. 27 2021, 22:55

A küldetés adó öreg, szívesen fogadta a gombáitokat (fúj) és látszólag nem kérdezett felőlük. Érzékelte, hogy ez az amit akar és kész. Nem kérdezett. És ti is megkaptátok a jutalmaitokat: Leo és Moxie 50-50 arannyal és 1-1 növénytasakkal gazdagodott.

by Ajánlott tartalom

[VM] Mangalica Gomba

[VM] Mangalica Gomba

Re: [VM] Mangalica Gomba

Re: [VM] Mangalica Gomba

Re: [VM] Mangalica Gomba

Re: [VM] Mangalica Gomba

Re: [VM] Mangalica Gomba

Re: [VM] Mangalica Gomba

Re: [VM] Mangalica Gomba

Re: [VM] Mangalica Gomba

Re: [VM] Mangalica Gomba

Re: [VM] Mangalica Gomba

Re: [VM] Mangalica Gomba

Re: [VM] Mangalica Gomba

Re: [VM] Mangalica Gomba

Re: [VM] Mangalica Gomba

Re: [VM] Mangalica Gomba

Re: [VM] Mangalica Gomba