Chara és Frisk

-Na gyere szépen, kiscsibe. -rángatta maga mögött a kislányt, ahogy határozott és gyors léptekkel hagyta el a Kezdetek Városának falait. -Nem kell betojinak lenned, úgyse bántanálak. Ha mégis, az is véletlen. Vagy nem, teljesen mindegy.
Nem ment túl messzire a mezőn, szerette volna, ha távol maradnak az erdőtől. Elengedte Frisket és folytatta az útját pár lépésnyire még tőle, majd megállt. Szembefordult vele, egyik kezében pörgetve azt a kést, amivel kezdte az egész játékot, és ami egész idáig végig kísérte. A fegyver a mai napig újnak nézett ki, mintha csak most emelte volna le valamelyik polcról. A digitális világ megannyi kényelmének újabb bizonyítéka volt ez.
Most már viszont, hogy Sans elérte a maximális szintet, Frisk pedig sikeresen megszerzett pár felszerelést és nem olyan gyenge már, mint annak előtte, Chara úgy döntött, lassan ideje lesz saját magával is törődnie. Néha önzőnek is kell lenni, és az ideje most jött el. Napok óta már-már akaratlanul is inkább a karakter személyiségét ölti magára, Moirah a háttérbe szorul, bár nem igazán tudja megítélni, ez vajon jó vagy rossz-e az ő szemszögéből.
Moirah gyenge, Chara viszont erős.
-Kíváncsi vagyok, mennyit fejlődtél. -arcára mosoly terült szét, a szemeit összehúzta, és felemelt fejjel nézett a lány felé, egyik kezét a derekán pihentetve. A másikban még mindig a tőrt pörgette. -Viszont nincs kedvem ahhoz, hogy mindenki minket bámuljon. Itt magunk vagyunk, te is nyugodtan bontakozz ki. -tárta szét karjait, mintha az egész várost fel akarná ölelni és odébb dobni. -Készen állsz, vagy van valami kívánságod esetleg?
Míg Frisk válaszára várt, megnyitotta a menüt és kikereste a számára kellő pontokat. Nem teketóriázott, elküldte a párbajra szóló meghívást, stílusosan addig, ameddig csak bírja a másik, az utolsó életpontig, de nem halálra menően. Chara mindig is utált várni vagy az időt húzni, jobb szerette, ha gördülékenyen és gyorsan pörögnek az események. Ritka az, mikor ő is pihenésre és lazulásra vágyik.
Chara sem tudta, hogy Sans viszont figyeli őket az egyik vastagabb fa ágán ülve az erdő árnyai között megbújva.

Chara (21) HP:50 |  Fk:23 | E:15+1 | K:15 | Gy:27 | S:10 | P:+2
Passzív: Chara minden őt ért sikeres csapás után az őt érő sebzés 10%-át megkapja a saját értékéhez a következő sikeres támadás erejéig. Az érték nem halmozódik, tehát ha eltalálják, megkapja a bónuszsebzést, ő viszont elvéti, és ismét eltalálják, a sebzése nem növekszik tovább.

Kétségbeesetten próbáltam elkerülni az eljövendőt. S bár tudtam, hogy ennek nagyon kevés esélye volt, reménykedtem benne, hogy valaki megállítja Charat. Biztos voltam benne, ha nagyon erősködnék, akkor lemondana róla a lány, de azt is tudom magamról, hogy nem igazán emelek szót a magam érdekében. Így hát kénytelen kelletlen bandukoltam lehajtott fejjel a lány mögött és reménykedtem. Azonban nem jött el a megváltás és hamarosan már csak kettesben voltunk a semmi közepén. Kissé tartva tőle, hogy mi jön egy utolsó reménykedő körülnézést még megejtek, majd bele törődök a sorsomba. Chara szeretett próbára tenni és ezzel nem is lenne semmi gond, ha nem az én érdekeimet nézné. Nekem… túl furcsa, ha valaki ösztönözni vagy bíztatni próbál engem… De nincs mit tenni. El kell fogadnom a kérését. Igazából mást úgyse tudok nagyon tenni. Magamban felnyögök a szavaira, bár kifelé nem mutatok ebből semmit se, de végül kénytelen voltam elővenni a tőreimet.
- I…igenis… - mondom kissé bizonytalanul, majd megrázom a fejem – Nincs semmi kiegészíteni valóm, Kisassz… Chara.
Mindig elfelejtem, hogy a lány jobban szereti, ha „szerepben” maradok, bár nekem akkor is… ez még nagyon új… de nagyon! Viszont gondomat viseli, így nem panaszkodhatok a fura szokásaihoz és bár kezdek hozzászokni, azért még kissé fusztráló tud lenni. Elfogadtam a párbajfelkérést és nagyokat nyeltem, ahogy a számláló elkezdett visszafele számolgatni. Végül ahogy a számláló vége felé közelít próbálok az ellenfelemre fókuszálni, ahogy azt megtanították nekem. Ha már kénytelen leszek harcolni, akkor bele kell adnom mindent, hisz akkor Chara csalódott lesz, ha nem. Így mikor elkezdődött a harc rögtön a méreg fioláért nyúltam, hogy teljes erőbedobással harcolhassak.

// Gyenge Fárasztó Méreg (-2 kitartás 3 találatig) elhasználva az 1. pengén, 2x támadok Chara-ra, mindkét fegyver Cseppkő (-1 erő találatkor (mivel 2 van így mindkét támadásra igaz)) //

Elaila heldfrisk (20) - HP: 40 | FK: 39 | E: 16 | K: 15 | Gy. 33 | SK: 11 | P: 25

Elaila Heldfrisk (Sebzés: 16 /kés, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 3 vagy afölé kell dobnia, 1.2 SP kiskörönként.)
Chara (Sebzés: 8 /kés, támadáshoz 3 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 4 vagy afölé kell dobnia, 1 SP kiskörönként.)

Elaila Heldfrisk (20. szint): 40/40 HP, 25 páncél, 55/75 CSP
Chara (21. szint): 50/50 HP, 2 páncél, 75/75 CSP

The member 'Elaila Heldfrisk' has done the following action : Kockadobás

---

'6-os dobókocka' :

Chara elégedetten, de alig láthatóan bólintott, arcán sanda mosollyal, mikor a kislány mérget kent az egyik pengéjére. Nagyon jó. Igazi, gyilkoshoz méltó cselekedet. Jól tudta, a valódi Frisknek a játékban soha ez eszébe nem jutott volna, ám ez egy másik játék, itt sokkal több múlik azon, mit tesz az ember, és a lehetőségek tárháza is szinte végtelen. Minden lehetséges eszközt meg kell ragadni, hogy életben maradjanak és végigvihessék, amit végig kell vinni.
A lány úgy döntött már a csata előtt is, hogy ideje elkezdeni igazán játszani. Elmúlt az ideje annak, hogy Undertale-szerűen mindössze egy késsel felfegyverkezve vonuljon a szörnyek ellen azzal a szándékkal, hogy kiírt mindent, ami az útjába kerül. A SAO ennél sokkal összetettebb és jobban kiépített. Muszáj lesz neki is lépést tartania, felszerelkeznie, komolyabb készletet felhalmoznia. Sans készen van, Frisk pedig a jelek szerint szintén a fejlődés útjára lépett. Chara félreugrása a csapások elől hatástalannak bizonyult, ám már-már szerelmes mozdulattal simított végig a mellkasán és hasán villódzó, vörös vonalakon, ahol a Cseppkövek végigkarcolták a bőrét, kíméletlenül lecsapolva életpontjait. Arcára mosoly terült szét és büszke, de tűzben égő, vörös szemekkel nézett fel Friskre.
-Nagyon szép. Gyönyörű! El vagyok ájulva! -nevetett fel. Egyik keze az öve felé nyúlt, elővette az egyetlen kis üvegcsét, amit mindig magánál hordott, és megitta. Számára ez volt a végső jelzés, hogy el kell indulnia Sans és Frisk nyomán az úton. Mint mindig, utolsóként, az árnyak közül figyelve és várva a lehetőséget, hogy lecsaphasson a gyenge lelkekre.
-Veszíteni fogok, azt már most látom. -törölte le a főzet utolsó cseppjeit a szája széléről, majd eldobta az üveget, ami jellegzetes hang kíséretében pixeleire robbant a fűszálak között. -Nagyon helyes.
Megpörgette kezei között a késeket, majd megindult. Lassabb, mint Frisk, és valószínűleg a fegyverkezelése sem elegendő, de van még a tarsolyában 15 elosztható pontja. A csata után tisztábban fog látni, hogy mire kéne leginkább fejlődnie, ebben biztos volt. Sok célja volt ezzel a kihívással, legyen akármilyen rövid és stílustalan a harcuk.
Chara egy kicsit sem bánta, hogy hátrányban van amiatt, amiért nem törődött magával eddig.
Most viszont a démon lassan ébredezni kezdett, és alig várta már, hogy megmutathassa karmait.

Nincs semmi bónusz, csak a támadás, és egy minipoti megivása a készletből. (+5 HP)

Chara (21. szint): 25/50 HP, 33/65 CSP

The member 'Chara' has done the following action : Kockadobás

---

'6-os dobókocka' :

Bizonytalan voltam az egész harccal kapcsolatban, viszont Chara ragaszkodott az egész butasághoz, így mivel parancsba kaptam, nincs mit tenni, muszáj a legjobbat nyújtanom. Úgy tűnik vagy szintben, vagy felszerelésben, vagy mindkettőben a lány fölött vagyok, mely bár alapjáraton örömmel tölthetne el, hogy nem vagyok olyan gyenge, mint hittem. Viszont azt is tudom, hogy a lányt ezt csak még jobban tűzbe fogja hozni, és mikor láttam, hogy igazam volt és Chara egyre inkább felpörög, csak nyelek egyet akaratlanul, de kénytelen vagyok tovább kell folytatnom. Fújok egyet és újabb adag mérget veszek elő. Egy paralízis mérget. Így talán sikerül kicsit távol maradnom a társnőm lelkesedésétől, mielőtt amaz túlságosan belelkesül. Miután a mérget felkentem, már indulok is, hogy támadjak tovább. A méreg, melyet előző körben még a késen volt, még mindig zöldesen fénylett a pengén. Biztos vagyok benne, hogy nem kevés debuff került már a lányra, de abban is biztos vagyok, hogy ez nem veszi el a kedvét a további próbálkozásoktól. Nem igazán élvezem a többiek elleni harcot, de hát ez van. Mindenki kívánságát teljesíteni akarom, így nem lehet panaszom, ha esetleg olyan kérésre kerül sor, melyhez nem fűlik teljesen a fogam. Nem igazán hallottam még a „mazoista” szót, vagy legalábbis csak részben magyarázták el, hogy mit jelent, de abból amennyit megértettem, szinte biztos vagyok egy dologban. Chara-san az… nagyon az. Nem tudom miért élvezi ezt, bár sokan az én szokásaimat sem értik. Talán neki is furcsa gyerekkora volt, mint nekem? Nem tudom. Nem igazán merek mások múltja után kutakodni… meg úgy bármi után… Végül támadok, azonban ahogy második támadásommal is már majdnem betalálok, hirtelen egy lila falba csapódott a támadásom. Máris vége? Meglepetten teszem le a fegyvereimet, majd elpirulok és hátrébb lépve meghajolok a lány előtt.
- R...remélem nem o..okoztam csalódást!

// 2 támadás, 1. fárasztó (2 találatig) +cseppkő, 2. paralízis+cseppkő, 2 találat, így 0-zódtál //

The member 'Elaila Heldfrisk' has done the following action : Kockadobás

---

'6-os dobókocka' :