Never ending tale of awesomeness
1 / 1 oldal
Never ending tale of awesomeness
ACHTUNG! FIGYELEM! Nyugalom megzavarására alkalmas jelenetet tartalmazhat!
A szöveg elhagyja lassan a képernyőt...
Sötét van, fejem rettenetesen hasogat és a padló amin ülök nyirkos. Apránként alkalmazkodik a szemem a környezethez és meglátom, hogy egy sötét kazamata legmélyén vagyok. Sosem éreztem még magam ilyen pocsékul és ezen nem segített a Kayaba álltak kíválóan leanimált Dungeon néhány undorító díszítése. Tekintetem egy széttépet patkány tetemére öszpontosul és a belsőségek szétturkmányoltsága kihozza belőlem az utolsó vacsorám.
Még öklendeztem amikor felpillantottam az előttem ülő alakra, aki tájékoztatott a helyzetemről. És elmondása alapján innen nincs kiút. Rohadtul bíztató.
Majd megint a szétmarcangolt patkányra pillantok és azon kezdek gondolkodni, hogy tulajdonképpen belőlem ennyi sem maradna, ha egy mob itt lent megölne.
Be is villant előttem egy kép, ahol egy démoni farkas vicsorgó szájával és fröcskölő nyálával tépkedi szét a testem darabjait, ami egyszerűen pixelekre bomlik...
Sajnos élénk a fantáziám ilyen téren, vagy inkább nem is sajnos! Ugyanis ahogy felpillantok az állapot jelzőmre észreveszem, hogy vörös lett az indíkátorom, ami sok sok lehetőséget nyújt nekem innentől.
Például kíválóan illene hozzám egy sorozatgyilkos szerepe, vagy egy kegyetlen bérgyilkos is lehetnék, bár jobban belegondolva a kettő majdnem ugyanaz.
Mindeközben a felszerelésem kezdtem turkálni és a rajtam lévő fehér egyberuhán kívül semmi nem volt rajtam és a felszerelésem is full üres
-Shit. Ebből még akár probléma is lehet-dehát minek ezen pánikolni, szimplán leszarom. Egyszerűbb és kevesebb felesleges időt tölthetek vele.
Ideje indulnom és ahogyan az érkező hely kijáratára tekintek egy hangos sikítás tölti be a teret. Valaki épp most halt meg.
Félszemmel nézek hátra a mögöttem reszkető játékosokra. Lelkileg összetörtek és most nyomorúságos életük további részében itt fognak vacogni, amíg valaki tökös le nem jön értük
-Chö. Szánalmas
Teszem hozzá ridegen és tekintetem megvetéssel van tele, ami szinte felfalja őket és ezt érezik is, hiszen a sarokba kuporodtak a nézésem súlya alatt.
Öklömet összeszorítom és egy hatalmas lépéssel és egy mély sóhajjal, de tele elhatározottsággal indulok meg ki a biztos halál felé. Lépéseim és tekintetem súlya kegyetlenül csap le minden útszéli portyázóra. Azt sugározva, hogy én jobb vagyok nálatok. Patkányokra vadásztak kis élelemért és vízért egyébként. Kábé ennyit dobtak amikor elpusztultak az 1xpn kívül...
Néhány perc séta után pedig megláttom azt ami elintézte a sikoltót 10-es szintű Challenger Rat Chieftain.
-nos, most vagy eltakarodz a fészkedbe vagy választhatjuk a nehezebb utat is.-csapom össze ökleim, miközben a dög szeme felvöröslött. HARC. az fog most jönni. Egy rohammal kezd el felém közeledni amivel a köztünk lévő tíz méter rohamosan fogy. És bár nem rendelkezem komoly akrobatikával, szerencsére egy szuper dashsel tudom elkerülni a felöklelését. Visszakézből csapok bele az öklömmel, amire a dög felvonyít és rám néz. Karmaival próbál elkapni, ami legnagyobb sajnálatomra el is talál, amire kezemet a sebre teszem és hozzáteszem
-ez még akár izgalmas is lehet- miközben túlteszem magam a seb okozta sztresszen és felugrok majd egy jól irányzott jobb horoggal csapom a földre
CRITICAL!
Jelenik meg egy kis vöröses felirat a feje fölött a mob hpja pedig a felére zuhant
-Most megvagy kis******--megvan a gyengepont, úgyhogy ezt most kivégzem! Egy másik ugrás és egy másik gyönyörű találat most ballal és a Rat Chieftain széthullik darabjaira. A kis loot amit dobott, az körülbelül három napra elég, ez egy időre elég lesz...
Réges régen egy messzi messzi galaxisban....
Ugye milyen menő már így kezdeni?!
Szóval mint azt már sokan tudják A Kanami egy eléggé kicsapongó karakter és ezt a birodalmiak nem nézték túl jó szemmel. Többször volt már párbajokban része amiknek a végén mindig ugyanaz volt...
KANAMI MINAGAWA WINS!
Szólt a felirat a sorra elhullott bátrak fölött. De a világ nem mindig fenékig tejfel. Kanami ahogyan az rendjén van egy este betért az egyik Első szint erdelyében található kocsmába és kellően alkoholizált állapotban sikeresen megölt egy játékost.
Az erő sötét oldala pedig nem kegyelmez az igazi jóságos lelkeknek így Kanaminak sem. Egy rejtélyes fekete köpenyes Beater leszáműzte az alvilágba és ez az a pont ahol a történet elkezdődik.....
Ugye milyen menő már így kezdeni?!
Szóval mint azt már sokan tudják A Kanami egy eléggé kicsapongó karakter és ezt a birodalmiak nem nézték túl jó szemmel. Többször volt már párbajokban része amiknek a végén mindig ugyanaz volt...
KANAMI MINAGAWA WINS!
Szólt a felirat a sorra elhullott bátrak fölött. De a világ nem mindig fenékig tejfel. Kanami ahogyan az rendjén van egy este betért az egyik Első szint erdelyében található kocsmába és kellően alkoholizált állapotban sikeresen megölt egy játékost.
Az erő sötét oldala pedig nem kegyelmez az igazi jóságos lelkeknek így Kanaminak sem. Egy rejtélyes fekete köpenyes Beater leszáműzte az alvilágba és ez az a pont ahol a történet elkezdődik.....
A szöveg elhagyja lassan a képernyőt...
Sötét van, fejem rettenetesen hasogat és a padló amin ülök nyirkos. Apránként alkalmazkodik a szemem a környezethez és meglátom, hogy egy sötét kazamata legmélyén vagyok. Sosem éreztem még magam ilyen pocsékul és ezen nem segített a Kayaba álltak kíválóan leanimált Dungeon néhány undorító díszítése. Tekintetem egy széttépet patkány tetemére öszpontosul és a belsőségek szétturkmányoltsága kihozza belőlem az utolsó vacsorám.
Még öklendeztem amikor felpillantottam az előttem ülő alakra, aki tájékoztatott a helyzetemről. És elmondása alapján innen nincs kiút. Rohadtul bíztató.
Majd megint a szétmarcangolt patkányra pillantok és azon kezdek gondolkodni, hogy tulajdonképpen belőlem ennyi sem maradna, ha egy mob itt lent megölne.
Be is villant előttem egy kép, ahol egy démoni farkas vicsorgó szájával és fröcskölő nyálával tépkedi szét a testem darabjait, ami egyszerűen pixelekre bomlik...
Sajnos élénk a fantáziám ilyen téren, vagy inkább nem is sajnos! Ugyanis ahogy felpillantok az állapot jelzőmre észreveszem, hogy vörös lett az indíkátorom, ami sok sok lehetőséget nyújt nekem innentől.
Például kíválóan illene hozzám egy sorozatgyilkos szerepe, vagy egy kegyetlen bérgyilkos is lehetnék, bár jobban belegondolva a kettő majdnem ugyanaz.
Mindeközben a felszerelésem kezdtem turkálni és a rajtam lévő fehér egyberuhán kívül semmi nem volt rajtam és a felszerelésem is full üres
-Shit. Ebből még akár probléma is lehet-dehát minek ezen pánikolni, szimplán leszarom. Egyszerűbb és kevesebb felesleges időt tölthetek vele.
Ideje indulnom és ahogyan az érkező hely kijáratára tekintek egy hangos sikítás tölti be a teret. Valaki épp most halt meg.
Félszemmel nézek hátra a mögöttem reszkető játékosokra. Lelkileg összetörtek és most nyomorúságos életük további részében itt fognak vacogni, amíg valaki tökös le nem jön értük
-Chö. Szánalmas
Teszem hozzá ridegen és tekintetem megvetéssel van tele, ami szinte felfalja őket és ezt érezik is, hiszen a sarokba kuporodtak a nézésem súlya alatt.
Öklömet összeszorítom és egy hatalmas lépéssel és egy mély sóhajjal, de tele elhatározottsággal indulok meg ki a biztos halál felé. Lépéseim és tekintetem súlya kegyetlenül csap le minden útszéli portyázóra. Azt sugározva, hogy én jobb vagyok nálatok. Patkányokra vadásztak kis élelemért és vízért egyébként. Kábé ennyit dobtak amikor elpusztultak az 1xpn kívül...
Néhány perc séta után pedig megláttom azt ami elintézte a sikoltót 10-es szintű Challenger Rat Chieftain.
-nos, most vagy eltakarodz a fészkedbe vagy választhatjuk a nehezebb utat is.-csapom össze ökleim, miközben a dög szeme felvöröslött. HARC. az fog most jönni. Egy rohammal kezd el felém közeledni amivel a köztünk lévő tíz méter rohamosan fogy. És bár nem rendelkezem komoly akrobatikával, szerencsére egy szuper dashsel tudom elkerülni a felöklelését. Visszakézből csapok bele az öklömmel, amire a dög felvonyít és rám néz. Karmaival próbál elkapni, ami legnagyobb sajnálatomra el is talál, amire kezemet a sebre teszem és hozzáteszem
-ez még akár izgalmas is lehet- miközben túlteszem magam a seb okozta sztresszen és felugrok majd egy jól irányzott jobb horoggal csapom a földre
CRITICAL!
Jelenik meg egy kis vöröses felirat a feje fölött a mob hpja pedig a felére zuhant
-Most megvagy kis******--megvan a gyengepont, úgyhogy ezt most kivégzem! Egy másik ugrás és egy másik gyönyörű találat most ballal és a Rat Chieftain széthullik darabjaira. A kis loot amit dobott, az körülbelül három napra elég, ez egy időre elég lesz...
Így esett meg a kalandorlány első harca a börtönben. De ez még csak a történet kezdete. Vajon sikerülhet valaha kijutnia onnan? Vajon van egyáltalán esélye túlélni?
Esetleg lesz olyan Birodalmi katona aki kimenti őt vagy csak megölni jönnek le hozzá?
Ez mind olyan kérdés amit az erő fényes oldala még elfed előlünk... De egyszer hátha...
Esetleg lesz olyan Birodalmi katona aki kimenti őt vagy csak megölni jönnek le hozzá?
Ez mind olyan kérdés amit az erő fényes oldala még elfed előlünk... De egyszer hátha...
Kanami Minagawa- Harcos
- Hozzászólások száma : 329
Join date : 2017. Nov. 29.
Tartózkodási hely : Sötét pince sarkában
Karakterlap
Szint: 28
Indikátor: Vörös
Céh: -
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.