Seishin vs Kiwi - Olajat vízzel?

Elég régen jártam erre, már nem is emlékszem mikor. Annyi biztos a csapatunk akkoriban még egyben volt.
Először csak körbe jártam mindent most is úgy ahogy akkor. Nem igazán érdekelt egy játékos sem, nem vágytam arra ki hívjak valakit. Nem vágytam arra elverjem vagy ő verjen el engem. Én olyan ellenfelet kerestem aki ellen mosolyogva veszthetek, vagy mosolyogva nyerhetek. Igazi méltó ellenfelet aki nem tiporja a másik becsületét és lelkét ha győz. Sajnos nem láttam ilyen alakot, talán csak azért mert senkit nem szólítottam meg. Fekete ruhás szelem ként jártam az emberek közt. Majd mikor meg untam le ültem és némi kekszet varázsoltam elő. Természetesen fahéjas, más nem is lehetne mert ez a kedvenc ízem amivel sose tudok betelni.
Ropp-ropp ropogót a keksz és minjárt picit jobb kedvem is lett. Valahogy ha némi fahéjas ízesítésü sütemény vagy más enni való esetleg ital kerül a közelembe és elfogyasztom az jobb kedvre derít.

Nem is vettem észre először, hogy valaki közeledik felém. Csak akkor néztem fel amikor meg szólított. Nagyot nyeltem és a nasis tasit bezártam, irigy vagyok és csak úgy nem osztogatom hmmppff.
Nem úgy tűnt a nasim kellene neki, meg ismerős is volt a lány. Kellet egy perc, hogy le essen a dolog.
- Szia. Igen, de itt nincs méltó ellenfél.
A lányra néztem, nem tudom hogyan értelmezi azt amit mondtam, de jobb tisztázni.
- Olyan embert nem láttam eddig itt aki ha győz gúnyos szavaival ne súlytana le a legyőzöttre. Nem hinném, hogy te ilyen lennél. Szóval ha meg ígéred, mindent bele adsz és nem kímélsz akkor szívesen kiálok ellened.

Figyelem a mozdulatait, nem moccanok. Figyelem minden rezdülésest, de még mindig nem moccanok. Nem tudom, miként reagál, nem tudom, mit gondol, de gondolatai nem is igazán érdekelnek. Tudom, úgy sem érteném, még ha akarnám sem a logikáját ennek a csajnak. Bár annyi biztos, becsülöm és talán egy kicsit kedvelem is Kiwit. Végül csak meg szólal és reagál, én pedig egy szem szememmel figyelem mozdulatait és az arcát.
- Akkor ezt meg beszéltük Kiwi Chan.
Az elképzelés hallatán meg ráztam a fejem, én sem harcoltam még az arénában. Nem igazán érdekeltek a léhűtő kicsiket terrorizáló alakok. A panelnél állva elkezdi nekem felsorolni a terep viszonyokat. Nekem igazából mindegy lenne, akár véletlen sorsolású is lehetne, nagyon akarja, válasszak.
- Fű, Reggel, nekem mindegy, 5x5 és a magas fák. Bár nekem egyébként teljesen mindegy lenne a helyszín.
Mi után a beállítások meg történtek beléptünk a szobába. Az ajtón túl már ellenfelek vagyunk. Az egy perces vissza számláló elindult és én már vártam, hogy meg ízleljem milyen is egy harc itt a biztonságos helyen. Vajon átt fog járni ugyan az a furcsa izgalom? Vagy teljesen olyan lesz mintha mob ellen harcolnék? Ellenőriztem még utoljára, a felszerelésem, hiszen ebben a szűkös egy percben tehetem meg utoljára.