Re: Panareze

by **Hinari** Csüt. Jan. 13 2022, 21:16

Áh, Walter. A vízelementál már sok helyzetben megmutatta változékonyságát és ahogy vízsárkányként, mégis pet indikátorral a feje felett kiemelkedett a tengerből, hogy "szembeszálljon" a semmivé foszló, képességem alkotta tűzsárkánnyal, a tömeg egy emberként bámulta a jelenést, az én arcom pedig valamennyire kisimult a megkönnyebbültségtől: ez is valami olyasmi lesz, amiről a szemtanúk talán többet fognak beszélni, mint magáról a kiváltó okról, legalábbis nagyon bíztam benne. Időközben viszont Akito egyszerűen kereket oldott, vagyis a vörös hajat most nem láttam a padon, ellenben apró lábak sietségét egy pár méterrel odébbról és ahogyan ellöktem magam a faltól és aktív jártasságokkal a nyomába eredtem, megrökönyödve tapasztaltam, hogy az idomár... fele akkora, mint kéne lennie. Ilyen itemet pedig nem ismertem, így valószínűleg valami képesség lehet, ha pedig képesség, akkor, nos... ideje visszafizetni a kölcsönt, nemdebár? Rolling Eyes

Az előzőekhez képest - csakis a revans reményében - egy fokkal kevésbé bosszúsan haladtam mögötte és kivártam a megfelelő alkalmat: amikor a srác a nagy sietségében a tengerpart sziklás-köves talaján belelépett egy - a méretéhez képest - ártatlan kis gödröcskébe vagy hasadékba, gyorsan aktiváltam a Reverse képességemet, ami egy tizedmásodperc alatt deaktiválta ezt a skillt, Akito pedig egycsapásra visszakapta az eredeti magasságát és szélességét. És amíg törpe alakban kicsiny lábaival egyszerű dolga volt nem beszorulni fél lábbal a mélyedésbe, hát most ez minden kétséget kizáróan megtörtént és mivel Akito sietett is, reméltem, hogy még jól orra is esik a hirtelen sebességnullázódástól :3 Csakhogy egy kicsit én is szórakozzak, ne csak az engem ábrázoló, meztelen szobron élvezkedő tömeg és az idomár, aki láthatóan igencsak unatkozhat éppen.
Bár hogy miért éppen én lettem a kiszemelt, azt a következő szoborcsoport már megmagyarázta - sőt, azt is, hogy ez nem feltétlen egy egyszerű unaloműző játék, hanem igenis van oka... bár azt azért erős túlzásnak éreztem, hogy egy ilyen semmiség miatt ilyen aljas módszerekhez folyamodjon. Az eset egészen hasonlított egy bizonyos rajzra egy bizonyos bossterem ajtaján, én pedig azon kaptam magam, hogy mostmár tényleg kedvem lett lekeverni őneki is egy jókora pofont. Csakhogy ne kivételezzek vele sem Neutral

- Mondd csak, szerinted mennyire tisztességes egy nőt ruha nélkül közkincsé tétetni? Vagy bele sem gondoltál, hogy ez mennyire megalázó lehet számára? - léptem oda hozzá nemtörődöm testtartással de mégis kíváncsian, miközben inkább kevesebb, mint több sikerrel próbálta kihúzni a lábát a sziklák közül és csak azért nem kevertem le neki élből egy maflást, mert védett övezeten belül sajnos csak a lila fal lökne hátra mindkettőnket. Egyébként még mindig egy hétköznapi, fiatal suhanc alakjában mértem őt végig és a kérdéseket is úgy tettem fel, mint akit mint lelkiismeretesebb hímnemű érdekel a dolog, de nincsenek személyes indítékai. Azt pedig már most eldöntöttem, hogy nem fogja visszakapni a kártyáját. Nem addig, amíg úgy viselkedik, mint egy óvodás kiskölyök...

by **Akito** Szomb. Jan. 15 2022, 18:04

Az üzenetem célba ért, vagy hamarosan fog, hiszen a művem valaki elpusztította, azaz legalább egy JL tagnak felkeltettem a figyelmét ezzel. Ha pedig egy tudja, akkor hamarosan mindegyik tag tudni fogja miféle remek alkotást tettek közzé a csini céhvezérükről. Míg Walter vizsárkányosdit játszik és ezzel elvonja a tömeg figyelmét én újdonsült képességemmel, ami pont kapóra jön, leszámítva az apró lábakat. Ez a mű mindössze arra szolgált, hogy felkeltse a figyelmet. Az üzenet a másodikban lesz, amit nem érthet más, csak az, akinek szánom, hehe.... micsoda mesteri egy ötlet Cool

A helyszín elhagyása simán megy, már elég messze járok, ám egyszer csak, pont mikor a part sziklás résein kászálódok át apró lábaimmal, a képességem egyszer csak megszűnik, és ha kezem nem tartom ki magam elé, simán leveszem arccal az előttem lévő sziklát....
- Mi a...!!! - sokféle szitok megfogalmazódott bennem, de csak a menüm hívom le és tanulmányozom a képesség leírását.... ami vagy hibás vagy nem tudom, de nem kellett volna a hatásnak ilyen hirtelen véget érnie >.> Jobb lesz ezzel a képességgel vigyázni, főleg ha ennyire megbízhatatlan.
- He?!...:O - mennék tovább, de a lábam beszorult a sziklák közé. Leülök a mögöttem lévőre és feszegetem a lábam, de csak nem akar kijönni onnan... mitévő legyek? Várjam meg a cooldown-t? Vaaagy...!!! Legörgetem a menüm és nemes egyszerűséggel leveszem magamról a bakancsot. Így már azért jóval könnyebb kifeszegetni a lábam.
- Hmmm... ez egész jó hely! - mondom, de valójában elfáradtam a futásban és az erőlködésben, ezért szimplán lusta vagyok felkelni a szikláról. Végül is az új művem is jól mutatna.... hát gyerünk, csináljuk meg \o/
Épp elégedetten ücsörögve bámulom a művemet, azon gondolkozva, hogy lassan ideje olajra lépni mielőtt tetten érnek. Egy váratlan hang zavar meg egy váratlan kérdéssel. Még majdnem meg is ijedek és felkiáltok, mint egy kislány, de aztán sikeresen legyűröm eme kényszeremet és zaklatómra nézek.
- Egy kölyök?! - szalad ki a számon. Ahelyett, hogy örülne annak, hogy majdnem olyat láthat, amit az ő korában még nem kellene, rendes idejön és számon kér a hála legkisebb jelét sem mutatva Suspect

Hová fajult ez a világ? :O Életemben először remélem azt, hogy egy homárkezdemény áll mellettem, mert akkor nem veszítem el a hitem teljesen... >.> ~Kotródj innen!~ mondanám neki legszívesebben, de meg kell válogatnom a szavaimat. Könnyen lehet, hogy valami JL bérenc a kölyök és ideküldték szaglászni Suspect

De lehet, hogy csak egy feleslegesen erkölcsös férfikezdemény...
- Megalázó?! - vágok tök meglepett képet - Megalázónak tartaná, hogy megmutatom a szépségét a nagyvilágnak, mindezt persze teljesen ízlésesen? - bizony... gondosan ügyeltem arra, hogy ne látszódjon semmi olyan, amiért halált érdemelnék.
- Tudod ti.... finoman fogalmazva: köznép... legtöbbetek nem is ismeri a frontharcosok arcát, kinézetét, csak a nevét és tetteiket. Ezt a törékeny lányt a hallottak alapján sokan egy gorillaszerű, hatalmas bicepszekkel rendelkező, férfias nőnek képzelik el, pedig pont az ellenkezője... vékony, karcsó és kecses és mikor rád mosolyog a torkod a szívedben dobog és úgy érzed, hogy bárhol, bármikor közé és a boss közé ugranál, csak, hogy neki ne essen bántódása..... holott erre nincs is semmi szüksége. Azok szemek huuu... megbabonáznak én mondom.. - hehe... mondjuk rám sose mosolygott, ettől függetlenül zenghetek róla ódákat nem? :O
- Ráadásul ez nem csak művészet, aminek ő a témája. Egyben egy üzenet is, amit csak ő érthet. Tudod a legutóbbi küldetésen kicsit összerúgtuk a port... - mesélek én neked kisgyerek, csak aztán úgy add elő, ahogy én... mesterien \o/ - mélyen megbántott a feltételezéseivel, de valószínűleg én is őt - igyekszem minél szomorúbb arcot vágni a hitelesség kedvéért - és mivel gyáva vagyok egy sima üzenetben találkozót kérni, ezzel a mondvacsinált ürüggyel akarom felhívni magamra a figyelmet.... - nah, ez még valamilyen szinten igaz is... tudok én, ha akarok Cool

- Nagyon erős harcos, jó vezető és mindemellett még gyönyörű is, azonban egy kulcslyukon keresztül szemléli a világot. - ez is mennyire igaz, nem mindig látja az összképet Suspect

- Nekem nem adatott meg az a luxus, hogy mások miatt aggódjam, hisz az én hátam sosem védte senki. ennek ellenére sosem hagytam senkit cserben. - mikor már bajban volt ilyen-olyan okok miatt, amihez többnyire még közöm se volt Rolling Eyes

- Egyszerűen csak más világban élünk
- Szóval eme két okból készültek az alkotásaim, de miért is mondom én ezt el egy ismeretlen kölyöknek? :O - hát azért, mert lehet, hogy besúgó, de ha nem, akkor sem terjed el, hogy mekkora egy szemétláda vagyok, ha már lebuktam előtte >.>
- Ha netán találkoznál azzal az álomszép nénivel - mutatok az alul öltözött szoborra - mert idevonzotta a művem... mond meg neki, hogy az egyik fogadóban szálltam meg... ott fejemet veheti, ha akarja... és ne feledd... egy szót se arról, amiket róla mondtam. Egy férfi nem árulja el egy másik férfi "gyengéjét" ugye? na csá öcsi - azzal egy jó kis buksisimivel elbúcsúzom tőle és elhagyom a helyszínt sietve, mielőtt más előtt is lebuknék és el kellene regélnem e mesét még egyszer, talán nem is menne ugyanígy Suspect

by **Hinari** Pént. Jan. 28 2022, 13:31

Kis híja volt, hogy nem árultam el magam, amikor Akito belekezdett a magyarázatba, de azt hiszem valahol a mondandójának felénél még ígyis sikerült egy kicsit elpirulnom, igaz gyorsan a szoborra emeltem tekintetem, hogy ha az idomár észre is veszi ezt, inkább egy kiskamasz óhajának tudja be egy számára elérhetetlen női alak felé. Bevallom őszintén, mindenre számítottam, csak erre nem és bár voltak némi kétségeim az elhangzottak igazságtartalmáról, annyit azért elért vele a srác, hogy a dühöm alábbhagyott és átvette helyét a kíváncsiság, hogy akkor mégis mi vezérelte őt. Merthogy nem az, amit felvázolt, az egészen biztos. Szerencsére viszont ezt is hamar megtudtam, ha nem épp a szövegből, de a szobrokból biztosan, közben pedig eleinte értetlenül, majd bólogatva bámultam meg az álcámnál idősebb férfit és vakartam meg a fejem, mégegyszer rápillantva a szobrokra, amik fölénk magasodtak:
- Hát jó, ha ezért... - vágtam ártatlan képet én is, mint aki bevette a szöveget és elnéztem utána, hogy melyik fogadóba igyekszik, majd egyszerűencsak leültem a sziklákra és pihentem egy kicsit a tengerparton. A szobrokat pedig végül elnyelték a hullámok; talán Walter ment az idomárja után, vagy éppen egy újabb tűzsárkány segített... ki tudja, talán az ittenieken kívül nem sokan.

Hinari írta:Nincs semmi baj, csak egy srác szórakozik, akit ismerek. Megoldom, nem szükséges a készültség. Üdv, Hina

- írtam meg a körüzenet következő példányát és egy sóhajjal zártam be a panelt, majd gondoltam egyet és ha az első szoborért megkapta a magáét, hát a második szoborcsoport is revansot követelt. Ezúttal elteleportáltam az első szintre és felkerestem a SAO Emlékházat, hogy megtudakoljam tőlük, hogy tulajdonképpen mennyit ér és kapható-e ez a kártya, ami nálam volt, a válaszból pedig hamar rájöttem, hogy miért is akarja Akito vissza ezt ennyire.
- Komolyan kiadott ezer aranyat ezért...? - hitetlenkedtem, de ha már ott voltam, és én voltam ott, hát kötöttem egy gyors üzletet a tulajjal, amivel mindketten jól jártunk: én aláírtam három darabot az új pakli engem ábrázoló kártyáiból, cserébe kaptam tőlük egy prémium kártya sablont; egy egyszerű mintás lapot, amin kép még nincs, de azért már nem lehet összetéveszteni mással. Ezek után pedig egyszerűen visszateleportáltam Panareze városába, elsétáltam a fogadóig és - ezúttal egy nagymellű nő alakját véve fel - pár arany fejében megkértem ott az egyik NPC-t, hogy az általam nekiadott itemet a hozzátűzött cetlivel csúsztassa be a vörös hajú srác ajtaján, akiről elég jó személyleírást is adtam.
Ha pedig ezzel megvoltam, egy kanyar után, immáron a saját alakomban leültem a fogadó földszintjén lévő bárrész egy félreeső asztalához és vártam, hogy Akito lesétáljon hozzám.

Panareze - Page 2 34cf6b91a44d32fba14d4788c1e0ea39

"Ha vissza szeretnéd kapni a többi részét is, gyere le a bárba. Ha sietsz, talán még össze tudod ragasztani azelőtt, hogy 0-ra esne a tartóssága~
Szeretettel: Hinari"

by **Akito** Pént. Jan. 28 2022, 21:24

- Ezért..... nekem elhiheted öcsi! - igen nagy áradozást vágtam le az imént egy egyszerű kölyöknek aki furcsamód igen rossz helyen volt igen rossz időben Suspect

Akaratlanul is felmerül a gyanúm, hogy a JL egyik emberkéje, hisz ki tudja mennyi van nekik a cégen kívül? Bár ha nem is az, csak egy egyszerű kölyök, aki még nem igazán érti a művészet ezen formáját, a magyarázatomnak elégnek kell lennie. Túl nagyzoló dolgokat nem mondtam és volt benne elég igazság is... körülbelül 30 százaléknyi Cool

Kicsit még figyelem a kölyköt, de mivel semmi gyanús nem történik egy rövid búcsú után elindulok a legközelebbi fogadóba. Kiveszek egy egyszerű szobát és meghagyom a személyzetnek, hogyha bárki keresne, akkor nyugodtan árulják el neki melyik szobában szállok nemsokára meg. Az üzenetem minden bizonnyal célba ért, de vajon az érzelgős hősszerelmes fajta is, vagy csak alap sztori? Tudja fene.... nincs más dolgom, mint megvárni, történik-e valami, keresnek e attól a bizonyos céhtől.
Lehet pár perc múlva 5 JL tag fog az ajtóm előtt álldogálni, majd kirángatnak a hidegbe, hogy megtorolják az általuk sértésnek vélt művészetet. Elvégre mindenki másnak nagyon tetszett Rolling Eyes

Unalmamban előcsapok egy laza könyvet, nem akarom szándékozom halálra unni magam, főleg hogy semmi sem garantálja válaszadásukat.
Nem tudom mennyi idő telik el - talán még egy kissé el is bóbiskoltam - mikor hal kopogást ugraszt fel, majd az ajtó felé fordulva látom, hogy becsúsztattak ott valami Suspect

Azt hiszem megjött a kihívó levél, hol és mikor akar leszámolni velem a hölgyike? Vaaaagy... .ilyen szobrokból akar valaki megrendelést? Az se lenne rossz.... bizonyára jövedelmező lenne. Na meg roppantmód veszélyes

Felkelek az ágyról, odaoldalazom, felveszem és kinyitom, hogy lássam annak tartalmát.
affraid

Majdnem elbőgöm magam.... micsoda egy ravasz nőszemély... tényleg azok közé tartozik, akik nem csak szépek, de van némi sütnivalójuk is. Igaz azt tudtam, hogy harc és stratégiák terén remekel, de hogy igy játszadozzon az emberekkel..... nah azt nem Suspect

Hát nem.... nem fogok fejvesztve lerohanni a kártyám többi darabjáért ˇ^ˇ

A méltóságomat nem áldozom fel ezer arany ide vagy oda. Inkább haljak éhen a csóróságtól, mint, hogy könyörögjek érte ˇ^ˇ

De ezzel még nincs vége...
Visszarakom a levelet a földre és az ablakon hagyom el a fogadót. Talán életemben először veszem hasznát akrobatika képzettségemnek, de hát mindent el kell kezdeni valamikor. Gyors beszerzek pár dolgot, majd visszasietek a korábbi intézményhez. Ezúttal azonban a főbejáraton megyek be, mint aki most jönne.
- Oh... micsoda meglepetés Hina-chan! - veszem észre a hölgyet, persze nem kapásból, odamegyek hozzá és féltérdre ereszkedem, hogy egy inventorymból elővett kék rózsát felé nyújtsak - Illik a gyönyörű kék szemeidhez - végig a kékségekbe bámulok bizony csillogó szemekkel, hisz eztt nem nehéz elérnem. Nem egy bányarémet kell szépnek lássak. Nem... ő tényleg egy szőke szépség, ami kivált ezt azt a férfiakból.... főleg az olyanokból, akik alig láttak eredeti szőke csajt életükben >.> Ráadásul nem is hazudtam... tényleg kék a szeme.
Ha nem fogadja el, akkor kérek egy pohár vizet, amibe belerakom a növényt... legalább az illatával kényezteti az orrom
- Mi dolgod egy ilyen kis fogadóban, ráadásul egyedül? - felkelek, azután mellé ülök végül körbenézek, hátha itt bujkálnak.... eddig teljesen megvoltam arról győződve, hogyha kellene slozit használni, még oda is együtt mennének. Teljesen biztos vagyok benne, hogy tudja, hogy én tudom mit keres itt, de ha már le kell mondjak valamiről, hát játszunk egy kicsit afro

- Meghívhatlak valamire? Isteni az itteni forrócsoki Very Happy

- vajon mikor teper le és rugdal meg itt mindenki előtt? De jó, hogy viszonylag ismeretlen frontharcos vagyok....bár kikapni a legerősebbtől nem akkora szégyen Rolling Eyes

by **Hinari** Csüt. Feb. 03 2022, 15:10

Egyedül abban bíztam, hogy a fogadós elég pontosan tudta, kiről beszélek és még a szobaszámot is elmondta, mielőtt meghagytam volna az egyik alkalmazottjának, hogy adja át az üzenetet - így itt kellett lennie még akkor is, ha jó fél órát várattam őt, ugye? Persze ahogy telt az idő, ebben egyre inkább kételkedtem, amikor pedig végül megjelent a vörös kobak, csak éppen kintről és nem az emeletről, arcomon átfutott a csalódottság, de persze azt nem hagyhattam, hogy ezt Akito is meglássa. Inkább hátradőltem a székben és intettem a pincérnek, hogy leadnám a rendelésem, bár őszintén szólva még arra sem vettem ezelőtt a fáradtságot, hogy megnézzem az aktuális kínálatot.
- Áh, szia neked is - mosolyogtam rá az idomárra a lehető legártatlanabb arckifejezésemmel és kuncogva vettem át tőle a rózsát, mélyet szippantva a különleges illatból - Éppen várok valakit, de szerintem késik. Nem ülsz le? - intettem a legközelebbi szék felé, bár Akito magától is helyet foglalt közben. Ujjammal végigsimítottam a virág külső szirmainak szélén, a jókedvű mosoly pedig csak nem akart elszökni ajkaim szegletéből: igaz ez nem tulipán volt, hanem rózsa, ráadásul valószínű egy játék része csupán, mégsem tudtam elmenni a gesztus mellett és hamarosan én voltam az, aki kért egy kisebb vázát, hogy addigis, amíg beszélgetünk, ne csökkenjen a virág tartóssága. Na nem mintha hazavihetném Alhoz külön magyarázat nélkül, de ez igazán nem számított most.
- Nem bánom, legyen akkor egy forrócsoki - egyeztem bele végül, majd miután a pincér elment, hogy elkészítse az italainkat, visszafordultam a srác felé - És te, mi járatban itt? Ha jól sejtem, este vendéget vársz, nem igaz? Hiszen mi másért lenne nálad ilyen különlegesség, ha nem egy hölgy miatt? - pillantottam a rózsára, majd tekintetem hümmögve fordítottam a pult mögött beszélgető fogadós irányába - Láttam is egy igencsak szemrevaló nőt itt pár perce, aki egy vöröshajú idomársrác felől érdeklődött a tulajtól és fel is ment az emeletre. Biztos, hogy nem nézted el az órát? Tudod, nem venném a lelkemre, ha megváratnád őt miattam - mosolyogtam rá és kezdtem egészen kellemesen érezni magam itt, legalábbis... a kezdetekhez képest mindenképpen.

by **Akito** Hétf. Feb. 07 2022, 19:30

A szobámba csúsztatott levélből nem csak az illetékes holléte derül ki, de az is, hogy a kártyámnak már lőttek, ez szinte biztos. Ahelyett, hogy vonyítva szaladnék le a kártyámért - ezzel alaposan megalázva magam - inkább visszateszem a levelet, mintha érintetlen lenne, majd kiszökök az ablakon keresztül beszerzésre és kívülről hatolok be a fogadóba, ahol már tényleg várnak. Természetesen meglepetést színlelek és átnyújtom a nemrég vásárolt virágot.
Mire hellyel kínál én már ülök is. Itt kérem nincs helyfoglalás, az erősebb kutya pihen a az általa kinézett helyen, úgy bizony. Közben folyamatosan az arcát fürkészem... Egyelőre nem látok gyilkos tekintetet, ám hátat fordítani azért még nem mernék. Még a végén zsák kerülne a fejemre és kitudja hol ébrednék? Na azt már nem... a furcsa idegenhelyen való ébredésekből már elegem van. A kelleténél többször voltam ilyennek kitéve és egyiknek se volt köze az alkoholhoz >.>
Szóval vár valakit? Csak nem a kivégző osztagot? Próbálok azért úgy helyezkedni, hogy néha-néha az ajtó felé pillanthassak, persze igyekszem mindezt nem túl feltűnően végrehajtani.
Ugyan csak meglepetés, hogy elfogadja a virágomat, sőt.... még úgy is néz ki, mint aki nem bánja, hogy kapott tőlem valami ilyesmit és nemsokára egy vázában pihen a rózsaszál. Ez fura.... Minden bizonnyal tud a jégszobrokból, amiknek már híre kelt. A levél tartalma alapján azt is tudja, hogy az elkövető én vagyok és mégis...
- Hogy én? Szobrászkodtam plusz betevőért a szinten - mosolyogva mondom... majdnem igaz.... hmmmm... Vajon mi járhat a fejében? Suspect

- Hidd el, nem bánod meg - bölcsen megfogadja a tanácsomat, ezért azonnal rendelek is kettő nagy bögre forrócsokit, azután folytatódik ez a.... látszat tevékenység? Suspect

Ha benne van, akkor miért ne játszanánk egy kicsit?
- Tényleg? :O - vágok őszintén meglepett pofát, hogy engem keresett valami szépség, pontosabban egy vörös idomársrácot. Valljuk be, hogy nem sok ilyen ember mászkál Aincradban. Körülnéznek azért, de nem látok senki olyat, aki irántam érdeklődne. Nos... mindegy.... ha akar valamit, akkor úgyis megtalál
- Bárkit megváratnék miattad Hina-chan Wink

- egy kis hízelgés sosem árt, főleg a nők esetében - A virágra visszatérve - megérkeznek a gőzölgő forrócsokik két darab mályvacukorral és egy legyintésre akár egy rakat tejszínhabbal is. A sajátomra bizony rakatok egy szép adagot.
- Igazad van! Egy hölgy miatt van nálam - kortyolok egyet az italból, majd tejszínhab bajusszal folytatom - Körülbelül olyan magas, mint te. Az alakja is hasonlóan kecses, bár elég visszafogodtan öltözködik, mégis elég vonzó. - ekkor veszem észre a bajuszt, amit zavaromban lenyalogatok
- Neki is ragyogó kék szemei vannak és igen... a hajszín is egyezik - kérek pár szalvétát, nehogy előforduljon a habos baleset meg egyszer - A neve pedig H betűvel kezdődik- egy újabb korty az édes nedűből - ...és inarival végződik - teszem hozzá jóval halkabban
-... és te?! Ki az aki megvárakoztat egy ilyen kaliberű hölgyet?- Az egyik szalvétára körmölök valamit gyorsan, amit átcsusszantok az asztalon a lánynak...

szalvéta:

by **Hinari** Pént. Márc. 04 2022, 13:55

Szóval szobrászkodott, ráadásul plusz betevőért. A fejem fölött rögtön láthatta az átsuhanó felleget és szemeim megvillantak, azonban ez nem tartott tovább egy-két másodpercnél és talán pont a forrócsoki ötlete volt az, ami végül meggyőzött róla, hogy nem lenne helyes dolog mondjuk... itt helyben felpofozni, mindenki előtt. Csak amolyan fizetség gyanánt, ha már a plusz betevőt említette.
- És ki az, aki még fizet is neked a tehetségedért? - dőltem hátra és igaz arcom kíváncsiságról árulkodott, de keresztbe font karjaim és az előző reakcióm azért jelezte a fiú felé (ha nem volt túl ostoba), hogy bizonyos határokat nem lenne ildomos átlépnie. Mármint... az előzőeken felül, amiért önmagában már megérdemelte volna, hogy tényleg széttépjem a kártyáját. Ehelyett viszont egy furcsa játékba kezdtünk és ahogy Akito - immáron forrócsokizás közben - folytatta a monológját, éreztem, ahogyan egyre vörösebbé válik az arcom, amit persze egy ideig lehetett a bögre mögé rejteni, ám végül kénytelen voltam elengedni a színlelést és zavartan kortyoltam bele az italba. Ha pedig mindez még nem lett volna elég, a felém csúsztatott szalvétára írt szavaktól majdnem félrenyeltem a folyadékot is, az egészet pedig egy nagyobb sóhajjal zártam, megigazítva térdeimen a felgyűrődött szoknyát.
- Elég butyuta egy alak - legyintettem a kérdésre és letettem a bögrét az asztalra, próbálva visszatérni a korábbi nyugalmamhoz, hát, több-kevesebb sikerrel. Legalább már tudtam rendesen beszélni, bár az arcom még mindig rákvörös volt. Neutral

- Elég félreérthető módon kommunikál, sose tudhatod, mit is akar tőled igazából - ujjamon megcsillant az Altól kapott eljegyzési gyűrű, ahogyan egy elegáns mozdulattal félbehajtottam a szalvétát és tagadólag visszatoltam azt a fiú elé - Pedig egyszerűbb lett volna írnia egy emailt, de ehelyett inkább kihívja maga ellen a sorsot - mosolyodtam el vészjóslóan, majd kikanalaztam egy nagyobb adag habot az ital tetejéről és ráérősen elfogyasztottam azt.
- Mit gondolsz, vissza fogja kapni, amiért jött, vagy elbukik? - pillantottam rá hirtelen, a kérdést pedig olyan ártatlanul tettem fel, mintha csak valaki ismeretlenről beszélgetnénk épp. Egyedül azt sajnáltam, hogy nem látta a levelemet a szobájában; úgy egy kicsit más lenne a helyzet és talán ő is reményvesztettebben állna hozzá. Dehát ami késik, az nem múlik, nem igaz? Hiszen az álkártya másik fele még itt van nálam~

by **Akito** Hétf. Márc. 07 2022, 11:35

- Bárki, akit megérintett a műalkotás, de nem a tehetségemért fizetnek, csupán az alkotásért. Tehetségem ugyanis az nincs- és sajnos ez igy igaz. Ha nem lenne Walter, akkor elég béna szobrokat tudnék csak létrehozni - A tárgyak egész jól mennek, de az élőlényeket, főleg az embert és az ő... köhömm.. idomait- nézek a hölgyemény egy bizonyos pontjára, hogy még véletlenül se lehessen félreérteni - vonásait képtelen vagyok hűen visszaadni, de szerencsére van segítségem ezen a téren - vagyis kettőnk közül a petem a művész, nem én, de én is kellek egy szoborhoz azért Cool

Két forrócsoki kortyolása közt teszem a szépet Hinari-channak, hátha kevésbé akar igy majd megölni, mikor eltűnnek a körülöttünk lévő potenciális szemtanúk. Bár azért az élvezettel nézem, milyen hatással vannak rá bókjaim. A szalvétás üzenetemre a "válasz" pedig még a vártnál is viccesebb volt. A szám elé kellett kapnom a kezem, nehogy hangosan elnevessem magam. Bár burkoltan arra céloztam azzal az üzenettel, hogy mikor ugrik rám és rója le az adósságát azzal, hogy össze-vissza ütlegel - így talán, hogy komolyan vette, még jobb is, látva azt a vörös arcot és reakciót. Még a szoknyáját is megigazította, mintha valami hatalmas szexuális ragadozó lennék, hehe... de hát mégsem írhattam azt neki, hogy: mikor versz már meg? Ennyire azért nem aláznám meg magam Rolling Eyes

A következő kérdésemre is ködösít, persze mindketten tudjuk hogy az, akire várt, már régen itt van Twisted Evil

- A bugyuta alakok már csak ilyenek - hehh... még sosem hívtak bugyutának... ez a jelző inkább cuki, mintsem degradáló - Lehet, hogy csak túl unalmas lenne, ha megmondaná, hogy mit akar. Esetleg fél elmondani... vaaagy.... mivel már alapból tudná mi lenne a válaszod, más módszert választ, amivel talán sikerül befolyásolnia téged.... egy picit - intek, hogy jöhet még egy forrócsoki, mert hamarosan kikortyolom az enyémből a maradékot.
- Esetleg simán szerelmet akar vallani. Azért azt be kell ismerni, hogy nem lehet egy sima emailben elintézni nem? Azt rendesen kell, virággal meg mindennel. Egy igazi férfi akkor is igy cselekszik, ha ezzel kihívja maga ellen a sorsot. - bár a mai világban pont nem ez a divat, de attól félek, hogyha küldtem volna neki egy fotót a családi ékszeremről, akkor már valószínűleg nem élnék Rolling Eyes

- Visszakapni? Tán volt valakid még régen, akit elhagytál és most eljött, hogy visszaszerezzen? - micsoda szappanopera lenne ez, ha nem egy sokat érő kártyáról lenne szó, bár ki tudja, hogy küldő szemmel minek látszódhat ez a dolog kettőnk közt.
- Passz! - jön az egyszerű válasz, ami kivételesen az igazság - Gondolom nem ismered túl jól ezt a személyt, feltételezem a korábbiakból. Ezért nem tudhatod mik a szándékai, mi az igazi célja. Lehet, hogy pont a kezére játszol, vagy pont nem - vonom meg a vállam és az újonnan érkezett forró csokimat szürcsölőm.
- Például... téged sokan ismernek, ezt állítják, de ez szerintem hülyeség... mit tudhatunk rólad? Azt, hogy igen kellemes látványt nyújtasz a férfi szemnek, hogy jó vezetői képességeid vannak, becsületes vagy, általában kedves, ám hamar felkapod a vizet mikor valamit félreértesz és azt túlreagálod rendesen- gondolok itt a velem történt esetre, aminek a kártyám lett az áldozata Rolling Eyes

- Semmi bajod a férfi társasággal, mégis könnyen zavarba jössz. Egyszerűen imádnivaló vagy, amikor leplezni próbálod a nyilvánvaló zavarod - és tényleg... többször majdnem felnevettem közben.
- Ennyi.... ennyit tudok rólad, de ettől nem ismerlek és nem látok a fejedbe, persze nem is akarok. Nem egy boss vagy, akinek ki kellene találnom a lépéseit, az úgy túl uncsi lenne. Sokkal izgalmasabb, ha nem tudod mire készül a másik nem gondolod? Mondjuk van egy titkos módszerem... egy szó, amit ha a másik fülébe suttogsz, akkor igen sokat megtudhatsz róla- és ez a módszer még létezik is, bár tény, hogy nagyon egyedi:roll: Felállok a székről és elé lépek, majd a kezemet nyújtom Hinari-chan felé
- Volna kedved eljönni velem valahova? Nem szívesen hagynék itt egy ilyen szép hölgyet egyedül. Az aki ilyen sokáig megváratott, már megérdemli, hogy mára pofára essen. Vagy előbb tanítsam meg a titkos ismerkedős módszerem? - itt amúgy is egyre több az ember, gondolom ez a szobroknak köszönhető, akiknek a modellje most személyesen is a szigeten tartózkodik Rolling Eyes

Csoda, hogy autogramot nem kértek még tőle.... Suspect

by **Hinari** Kedd Márc. 15 2022, 15:45

Meg kell hagyni, Akito egy cseppet sem könnyítette meg a helyzetemet és lassan én voltam az, akinek igencsak oda kellett figyelnie, ha meg akarta érteni a sok beszéd lényegét és közben még a forrócsokit sem szabadott félrenyelnie. Azért egy sóhaj elhagyta ajkaim, amint rájöttem erre, szerencsére azonban elég könnyen ment a két művelet emellett is és egyszerre is, így miközben az idomár egyre csak fűzte a szavakat egymáshoz, én a forró italt kortyolgattam, gondosan törölgetve a habot is a szám széléről a szalvéta végével, ha szükséges volt.
- Hát, az biztos, hogy nem unalmas formát választott, bármit is akar elérni a felsoroltak közül - mosolyodtam el - Kérdés, hogy ez a befolyásolás milyen irányba ment vagy megy éppen el, dehát az előre nem tudható, nem igaz?
A forrócsokik hamar fogytak, és bár Akito már intett is a pincérnek, hogy jöhet a következő, én szívem szerint kértem volna bele mostmár egy kis rumot is.
- A szerelmet vallást mindenesetre kizárnám - folytattam a kis intermezzo után, immáron a második bögrében forgatva a kanalat - Egy lenge szobornál, amire nyáladzik a nép, biztos elegánsabb formát választana az illető - korholtam le, mert azért egy kis ismétlés sosem árt, meg persze az egyértelmű jelzés felé, hogy egyáltalán nem tetszett a műsor és ha valamit nálam el akar érni, ahhoz más módszerek kellenek. Mondjuk egy szál virág és pár bögre forrócsoki, kezdésnek, túlságosan is erőltetett bókok nélkül.
A kérdésemre persze költői kérdéssel felelt (illetve én vettem annak, ugyanis választ, na azt nem kapott rá) és bár az ezt követő monologizálás már a küszöbén volt annak, hogy untatni kezdjen, mégis mindig akadt pár olyan elejtett megjegyzés, ami visszaterelte a figyelmemet, mégtöbb kérdést vetve fel bennem. Az egésznek aztán az lett a vége, hogy elhívott, a ránk szegeződő tekintetektől pedig kezdtem egyre kényelmetlenebbül érezni magam - a lehetőségtől, hogy odakint is így lássanak minket, viszont még ennél is inkább.
- Én inkább maradnék, ha nem gond. Egy szál virággal a kezemben, melletted sétálva elég félreérthető lenne a helyzet és nem kívánok belebonyolódni semmi ennél komolyabba. Olyanokat bántanék vele, akiket szeretek - utasítottam el a felém nyújtott kezet könnyedén, hangomban azonban szomorúság csendült, ami engem is meglepett és éppen ezért leplezni sem voltam képes.
- Persze ha sietsz valahová, azt is megértem. Nekem erre a forrócsokira van még időm, de aztán mennem kell - mosolyodtam el keserédesen - Pár perc, ennyi azért jut néha nekem is - dőltem hátra és nem várt őszinteséggel mondtam ki a szavakat, egyre inkább bánva, hogy korábban mégsem kértem egy kis rumot a pincértől. Persze az alkohol semmire sem volt megoldás, de a feszítő érzést, ami a mellkasomban égett legalább ideig óráig csillapítani tudta.
Kár, hogy valódi megoldást nem tudott itt nyújtani nekem semmi, még Akito sem. A valódi megoldás ugyanis nem Aincradban létezett.
- Az összefoglalást viszont meg kell köszönnöm neked - tereltem aztán vissza a témát egy számomra kissé kellemesebb mederbe - Kevesen vannak, akik így kimondják, miként vélekednek rólam. Arra viszont kíváncsi vagyok, honnan veszed a túlreagálást, hiszen ha egy bizonyos itemről beszélsz, azt már a boss kastélyában, ott a gyümölcsfa alatt kettétéphettem volna - pillantottam rá sokatmondó mosollyal és kortyoltam bele az italba újfent: nem kívántam olcsón adni a kártyát, de ha Akitonak programja volt, feltartóztatni sem akartam őt sokáig. Ez a kis játék pedig... ennek régen vége volt már és ujjamon a gyűrűvel talán az is hiba volt, hogy egyáltalán belekezdtem abba.

by **Akito** Csüt. Márc. 17 2022, 00:50

- Pont ez a jó benne, hogy nem tudhatod. Bár ebben az esetben azért lehet sejteni milyen irányba ment el Rolling Eyes

- legalábbis én pontosan tudom, hogy milyen irányba, mivel a kezdetektől fogva kicsit piszkálni, ingerelni akartam. Az hogy itt kötöttünk ki.... hát az igen sok "véletlen" következménye, amire szerintem se ő, se én nem számítottunk Suspect

Ha teljesen hülye lennék ehhez, akkor is érteném, hogy a nemtetszés kijelentése egyértelműen nekem szól. Majdnem a torkomon akad egy kicsi az italból, de nagy nehezen sikerül letuszkolni.
- Nem tudhatod biztosan. Egy művészt könnyű félreérteni és egy gyönyörű, meztelen női test látványára nyáladzó egyedek tuti így tettek. A művész valószínűleg csak a csodálatának tárgyát akarta megmutatni a maga meztelen valójában az egész világnak, mindenféle ruha, smink és ráerőltetett szerep nélkül - a végét már jóval halkabban mondom. Néha elképedek saját magamon, hogy úgy beszélek némely dologról, mintha értenék hozzá Cool

Végülis, ha nem piszkálódásból készültek volna a szobrok.... Rolling Eyes

ezzel is lehetne magyarázni, talán valaki be is venné Suspect

Mivel egyre több zavaró tekintet vetül ránk, bizonyára a szobroknak, vagy csak Hinari jelenlétének köszönhetően, kezd kellemetlenné válni a szitu. Én amúgy sem szeretem a feltűnést, ezért nem verem soha nagydobra, hogy frontharcos vagyok.... Úgyhogy megkérdem Hina-chant, hogy nem lenne kedve máshova menni.... messzire innen Suspect

Nem a nemleges válasz lep meg, hanem az, ahogy mondta és az nekem nem tetszik, majd még folytatja is... Hát azért na. Egész idáig játszadozik velem, most meg hirtelen elszontyolodik nekem pedig semmivel sem voltam bunkóbb, mint eddig Suspect

De hát miért is vagyok meglepve? Egy férfi sem értette soha a nőket, és nem is fogjuk >.> Az ösztönöm az súgja, hogy be kellene fognom a pofámat és lelépni, amig tehetem, mégis...
- Veeeh!... Egy Jack-et! - intek a pultosnak, hogy jöhet egy whisky jó sok jéggel. - Emiatt szerintem nem kellene aggódnod. Nem vagyok túlzottan jóképű és nagy nőcsábász hírében sem állok. Bárki, aki azt hinné, hogy bepróbálkoznék Aincrad egyik legjobb csajánál, az több, mint ostoba. Vajon eddig mennyi remek társaságot utasítottál vissza ezzel az indokkal? - amint megkapom az italom, húzóra legurítom. Borzalmas izé van a forrócsoki után, de kellemesen végig mar lefelé mindent. Egyelőre elég ennyi és mivel már unom a zavaró tekinteteket, egy legyintéssel jégfalat varázsolok és elválasztom magunkat a tömegtől, a fogadóstól viszont nem.
- Nyugalom, ha valaki azt hinné, hogy azért emeltem jégfalat, hogy meghúzzalak, az tényleg ostoba. Gondolom tudod, de borzasztóan szemérmes nő hírében állsz. Ráadásul a pult felől belátni..... csak már zavart ez a sok figyelem Suspect

- a fogadósnak intek, jöhet még egy Jacky, ennyi még belefér. A színjátékot pedig épp eléggé elhúztuk, ideje lazítani rajta egy picit.
- Csak gondolj bele!! - egy korty, egy borzongás a ratyi íztől, majd folytatom - Simán leordítottál egy ártatlan cuki srácot, aki csak autogramot akart kérni tőled, meg előtte szedett egy kis gyümölcsöt Rolling Eyes

Aztán lenyúlod az esti szórakozásának tárgyát, és esélyt nem adva neki a védekezésre leléptél Suspect

- igen, ha jól emlékszem valami ilyesmi történt itt-ott némi plusszal scratch

- Persze szólósként rémegyszerű volt eljutnom erre a szintre, és az utamat is pillangók, meg színes, illatos virágok kísérték, semmi borzalmat nem láttam - talán érezhet Hina-chan egy kis szarkazmust, de csak egy leheletnyit a mondandómban.
- Annyit hozzátennék még a jellemzéshez, hogy.... remélem nem érted félre, de legalább annyira "hülye" vagy, mint az a másik Rolling Eyes

- ezekkel a céhvezérekkel csak a gond van....

by **Hinari** Kedd Ápr. 05 2022, 15:17

Sóhajtva kavargattam meg az előttem lévő italt.
- Hát persze... - nyugtáztam a lehetséges okokról szóló előadást és úgy döntöttem, hogy nem megyek bele abba, hogy hogyan lehet és kit vagy éppen mit félreérteni, a célzásom ugyanis úgy nézett ki célt ért, nem akartam hát tovább forszírozni a dolgot. Az ajánlatát viszont elutasítottam - ígyis kezdett lekiismeret-furdalásom lenni, hogy forrócsokizással töltöm az időmet; egy séta vagy ki tudja milyen egyéb program pedig egészen biztosan nem tett volna jót, az e nyomán, eselegesen útnak eresztett szóbeszédekről már nem is beszélve. Azon mondjuk meglepődtem, hogy Akito mégiscsak megoldotta ezt a kettesben, vagyishát majdnem kettesben levést, az újabb "művészi alkotást" pedig egy kisebb kacajjal jutalmaztam, függetlenül attól, hogy a kedvem csak pillanatokra lett jobb tőle.
- Nem annyit, mint amennyit sejtesz - hárítottam a kérdést egy rejtélyes mosollyal és elnéztem a csillogó jégoszlopot, aminek aligha örülhetett a fogadós - No lám, a rejtélyes művész újra munkában - kortyoltam bele a forrócsokiba, amíg Akito lehúzott pár rövidet.
- Azt azért te is beláthatod, hogy elég ostoba kérés egy "borzalmasan szemérmes nőtől" autogramot kérni a saját fürdőruhás képére, nemdebár? - reagáltam a Trükkmester otthonában történtekre, majd gondolkodóba estem - Ha jól emlékszem, abban a kastélyban meggondolatlanságot meggondolatlanságra halmoztál és nem csak az aláírás miatt. Nem csoda, ha egy kis plusz motivációt akartam adni, hogy túl is éljük - mosolyodtam el, mert valóigaz, vissza akartam neki adni a kártyát odakint, aztán erre valamiért mégsem került sor.
Hátradőltem, két kézbe véve a maradék csokimat és homlokráncolva figyeltem a kifakadását, ami új volt, amit igazság szerint egyáltalán nem vártam tőle. Arra az utolsó mondatra viszont felkaptam a fejem:
- Milyen "másik"? - tettem fel a kérdést, mielőtt lenyitottam volna a menümet, mert ez még foglalkoztatott. Akitonak meglehetősen... egyedi életfelfogása volt és kíváncsi voltam, rajtam kívül kit sorol be még a "hülye" kategóriába. Ki tudja, hátha még jól is kijönnék azzal az illetővel.

by **Akito** Csüt. Ápr. 14 2022, 18:47

Mivel egyre jobban és jobban zavarnak a minket vizslató szemek - Hina-chan miatt persze, nem miattam - húzok egy kisebb jégfalat, amivel elhatárolom magunkat a többi vendégtől. Ne bámuljanak már annyira. Még ha a fogadósnak nem is tetszik a rögtönzött válaszfalam, nem teszi szóvá, tehát minden rendben van és folytathatjuk tovább a kis játékunkat.
- Ugyan! - legyintek mosolyogva - mindketten tudjuk, hogy nem művész és még kevésbé rejtélyes - csak eddig nem került szóba. Azután pár nem tetsző elszólás és arckifejezés kezdi kiverni nálam a biztosítékot, mert már találkoztam hasonlóval. Kérek is egy kis szíverősítőt, aminek az a szerepe, hogy tisztán tartsa a fejem... kis mennyiségben még el is végzi a dolgát, már csak a mértéket kell belőni Suspect

- Egy "borzalmasan szemérmes nő" is értékelhetné a bókokat, mert akár hiszed, akár nem..... nem sértésnek szántam. Na jó... némi üzleti érdekeltségem volt benne, de csak egy parányi. Mindössze annyit akartam mondani, vagy annyira jó nő, hogy felkeltsd a figyelmem, érdeklődésem, ráadásul a kártyádért versengjenek nők és férfiak - és ha ez még alá is van írva csak dob az értékén Rolling Eyes

de ezt ugye nem vagyok köteles megosztani vele Rolling Eyes

A lányka magyarázatára majdnem fogom a fejem. Nem azért mert nem értem, vagy mert annyira rossz... nem. Hanem azért mert ennyire másképp látunk némely dolgot és helyzetet
- Figyelj Hina-chan! Attól mert én úgy viselkedem, mint egy gondatlan idióta, nem vagyok az Razz

Én csak szeretem élvezni a helyzeteket, amibe belekerülök. Már rég megőrültem volna, hogyha mindenben csak a veszélyt meg a halált látnám. Ettől az óvatosságom nem csökken, magamon kívül meg mást nem sodrok veszélybe - mondjuk nem sok olyan küldetésre mentem, ahol együtt kellett dolgoznom a többiekkel, ezért nem is volt eddig ezekből probléma.
- Én más vagyok mint ti! Engem hidegen hagy a kialakított társadalmi rendszeretek - kiiszom a maradék italom és úgy érzem, hogy ez már bőven elég.
- Engem nem érdekel, hogy céhvezér vagy. Nem érdekel, hogy erősebb vagy, hogy gazdagabb, esetleg okosabb vagy nálam. Nekem te csak egyszerű lány vagy, egy szemrevaló szőke szépség, aki igy vagy úgy de felkeltette a figyelmemet. Akit könnyű zavarba hozni, ráadásul kicsit kedvemet lelem az ugratásában. Nem tudtam rólad sokat, miért lettem volna óvatosabb mint a többi lánnyal? :O - jó-jó... tudom, hogy ő egy céh vezére, meg minden... tudatában vagyok ezeknek, ám ettől nekem miért kellene úgy kezelnem? Tök hülyeség Suspect

- Hogy-hogy milyen másik? Hát Chakna-chan... az a másik céhvezér. Ugyan úgy, mint te magára vesz mindenféle problémát, legyen az bárkié és majd összeroskad a súlyuk alatt. Képzeld a múltkor együtt lógtunk kicsit... és nem elég, hogy másnapos volt, mint az állat.... az onsenezés közben még ki is ütötte magát valami droggal... legalábbis gondolom, hogy azzal, mert full K.O. volt a csaj. Cipelhettem utána mindenhova >.>- bár voltak azért vicces történések is ott Rolling Eyes

- Amit ti műveltek az az önkínzás egy elfogadott formája - bár ez csak az én véleményem, ha nem igy van, akkor majd megcáfol, ha akar.
- Ha különleges bánásmódot akartok tőlem, akkor tegyetek érte, mert a rangotokért, szintetekért és pénztárcátokért tőlem nem kaptok az tuti Razz

Én csak azt értem meg, aki beszél hozzám - bár az utóbbin még vacilálnék egy hangyányit Rolling Eyes

- Kérdés, hogy megéri-e nektek az én kitüntetett figyelmem? - nevetem el magam mondandóm végére

by **Hinari** Szomb. Ápr. 16 2022, 18:54

Hát persze, hogy mindketten tudtuk, kiről is van szó pontosan - éppen ezért Akito szavai csak egy enyhe biccentést váltottak ki belőlem, utána azonban, ahogy az idomár egyre inkább belemelegedett a beszédbe, úgy húztam fel először a szemöldököm, majd lett tekintetem kérdő, főleg az "üzleti érdekeltség" témakörét említve. Hangosan azonban nem fűztem ehhez hozzá semmit: ha az Emlékházban csupán három aláírásért adtak nekem ingyen egy sablonlapot, nem volt kétségem afelől, hogy egy aláírt, ráadásul mostmár el sem érhető kártya valójában mennyit is érhet. Azonban nem tettem meg Akitonak azt a szívességet, hogy aláírjam; örüljön, ha egyáltalán visszakapja a kártyáját.
Ezután jött az újabb monológ, miközben az én forrócsokim egyre gyorsabban fogyott, hiszen közbeszólni nem akartam, így jobb híján lassú kortyolgatással ütöttem el az időt, persze eközben végigodafigyelve rá, mit is mondanak nekem. Annak mondjuk némiképp örültem, hogy Akito nem teljesen idióta és ezek szerint inkább egy kívülre mutatott játék az, amit előad, mintsem valódi meggondolatlanság - erre a részére egy megkönnyebbültnek titulálható mosollyal bólintottam, utána viszont... nem, erre a hirtelen kiáltásra és az utána rám ömlő őszinteségi rohamra egyáltalán nem számítottam. Értetlenségemet azonban hamar eltakartam a bögrével (az utolsó kortyokat fogyasztva el belőle), elnézve a többedik pohár rövidet, amit a srác az előző nagyjából három percben leküldött a torkán.
- Szerintem úgy általánosságban kéne óvatosabbnak lenned - feleltem végül egy könnyed beszélgetési stílust felvéve és talán, de csak talán még az arcomon is megjelent egy halovány, leginkább elnézőre hasonlítható mosoly - Egy szóval sem mondtam, hogy bármi miatt is kivételezned kellene velem, de egy alapvető, kölcsönös tiszteletet azért mindenki érdemel, még mi nők is. Amit nálam egyébiránt elég könnyű elveszteni - sóhajtottam és azon kezdtem el gondolkodni, hogy milyen is lehet Akito; hogy vajon amiket mond, milyen emberré teszik őt a szememben. Persze ő eközben teljesen simán lehülyézett, a kérdésemre adott válaszán pedig nem tudtam mást tenni, elnevettem magam.
Hosszan és csilingelőn, igazi jókedvvel.
- Méghogy beszívva, meg részegen, pont ő? Hát ez tetszik - kuncogtam - Persze nem mondom, néha nekünk sem árt a lazítás, de szerintem erősen túlzol - mosolyogtam rá jókedvtől csillogó szemekkel és mostmár abban is biztos voltam, hogy ezt meg fogom kérdezni Chaknától is. Kíváncsi vagyok, ő vajon hogyan látta azt az esetet és mi a véleménye a srácról. Ki tudja, egy jó ital társaságában talán jókat nevethetünk majd ezen, az ilyen eseteket pedig nem szabad elszalasztani. Ami pedig a többit illeti... - Nem vagy te egy kicsit beképzelt? - kérdeztem tőle, bár nem voltam a pszihológusa, hogy bármilyen következtetést is levonhassak - Azért nem vagy akkora nagyágyú, hogy különleges bánásmódot kívánjon tőled mindenki; csupán egy alap tisztességet, mint mindenki mástól is. Persze, tudom, téged hidegen hagynak a társadalmi normák - legyintettem és egy újabb sóhajjal tettem le a kiürült bögrét az asztalra, talán egy kicsit túl élesen is - Csak aztán nehogy azon kapd magad, hogy valaki egyszer jól megver érte - ingattam meg a fejem - Vagy éppen hiába beszél hozzád, mégsem vagy képes meghallani, csakmert olyat képzelsz mögé, ami nincs is ott. Pénztárcát, rangot, ilyesmit - vontam meg a vállam és érintettem meg a virágot az asztalon.
- De tudok példát mondani a kívánságod fordítottjára is: akkor fognak téged megérteni, ha beszélsz hozzájuk. Normálisan. Teszem azt, ha vissza szeretnél kapni valamit, akkor mondjuk megkéred rá a másikat. Szépen. - vettem elő a menümből a tökéletesen ép prémium kártyát és mutattam fel - Nem szobrokat emelve odacsalogatni, aztán színjátékkal próbálva megnyerni őt.
- De tudod mit? Adok neked mégegy esélyt, a meghívásért és a virágért. Hisz csak akkor értelek meg, ha beszélsz hozzám - mosolyogtam rá és dőltem hátra a székben, megforgatva a lapot az ujjaim között.

by **Akito** Kedd Ápr. 19 2022, 20:53

Összeszűkült, gyanakvó szemmel vizslatom őt, miközben azt ecseteli, hogy legyek óvatosabb úgy általánosságban Suspect

Ha ennél is óvatosabb lennék, akkor teknőspáncélban járkálnék mindenhova, még a boltba is >.>
- Nyugodj meg, kellőképp óvatos vagyok, mikor kell - mondom nagy mosollyal az arcomon. Az, hogy nem látott még olyan helyzetben és nem látta a picikét komolyabb arcom, nem az én hibám, de értem mit szeretne mondani... talán Rolling Eyes

- Talán rossz szót használtam az imént - mondom elgondolkodva.... - A tisztelettel meg az a baj, hogy fene tudja mennyi módon ki lehet az mutatni..... mindenkinek megvannak a saját maga elképzelései - igen, még nekem is. Mivel minden poharam üres, kérek egy sima almalevet, mert se a csoki se a pia nem kell már, de egy hideg almaitalra mindig vevő vagyok.
- Mi van, ha én csak a tiszteletem akartam kimutatni azokkal a szobrokkal? - teszem fel a kérdést egy korty után. - De ha nem is így van.... azon a szobron nem szerepelt más csak egy módfelett szép, meztelen női test. Nem volt se duda orra, se szétálló füle, vagy kapa foga Razz

Ebből tudhatod, hogy semmiképp sem sértésnek, vagy gúnynak szántam Razz

- ez teljesen igaz. Egy célja volt a szobroknak és azt teljesítettek is.
- A tömeg miatt meg ne aggódj... nem kell ahhoz, szobor, hogy rád nyáladzanak, csak eddig nem tűnt fel. Egy kis képzelőerő elég hozzá... - mondom és becsukom a szemem egy kis időre
- Látod? Csak becsuktam a szemem és máris pucér vagy - a végét elkuncogom, de továbbra is csukva marad a szemhéjam - Most vagy százan vagytok és én vagyok a király Cool

- jelenik meg egy széles mosoly az arcomon, és ha eddig nem téritett volna észhez egy pofon, akkor most már nyitott szemmel nézek rá.
- Azok nem a tömegnek készültek, hanem neked... tisztelettel - bár lehet erről már megint más fogalmunk lesz, ahogy azzal a bizonyos másik céhvezérrel is igy van mindig...
El is mesélem a múltkor történteket, ha már szóba került Chakna-chan és az ő problémái, de a várt felháborodás helyett csak egy hatalmas nevetést kapok >.> Szép... pár másodpercig elfordulva, a jégfalat nézve puffogok>.>
- De hát mondom, hogy így volt... - erősködöm tovább - igaz azt nem láttam, hogy bevett valamit, de csak nézett ki a fejéből és nem reagált semmire. Úgy kellett végig rángatnom a városon, nagyon zoral volt. Én mondom bármit megtehettem volna vele, még szerencse, hogy talpig úriember vagyok ˇ^ˇ

- Mellesleg mélyen elitélem azokat a férfiakat, akik képesek kihasználni vagy előidézni az efféle helyzeteket.
- Beképzelt? Én? -emésztgetem egy keveset ezt a szót, amit most valamiért rám mondott Hina-chan. - Nem-nem... biztos, hogy nem... és ennek a legfőbb oka az, hogy egyáltalán nincs mire. Szólós vagyok, gyenge és csóró, még hírnevem sincs mire lenne hát nagy az arcom? - kérdezek vissza.... úgy tűnhet valakinek, hogy beképzelt vagyok? Érdekes...
- Úgy hiszem tényleg rosszul fogalmaztam az előbb...Az, hogy nem érdekel a rangod, vagyonod, státuszod miebegyed.... azt akarta jelenteni, hogy nem érdekel mások milyennek látnak. Én csak a saját tapasztalataim alapján tudok megítélni valakit. Kontakt előtt nekem minden ember ugyan olyan szürke. Hiába próbálják mások nekem festegetni- pontosan.... csak akkor lesz színes valaki, ha megismerem
- Például nemrég egy Szophie nevű játékossal kalandoztam, akinek vörös az indikátora. Ha kapásból elitélem és otthagyom, egy csomó mókás dologról lemaradtam volna. Hiába piros, tök cuki, mikor zavarba jön és csak hebeg-habog - nevetem el magam az emléken, de kicsit eltértem a tárgytól.
- Csupán azt akartam mondani, hogy ne várd, hogy vezéremnek, vagy úrnőmnek foglak szólítani, mert egy hires céh vezetője vagy - ezt sem rosszból mondom és kiváltképp nem bántásnak szánom...
A dorgálásán pár másodpercig azért elgondolkozom, de nem győz meg túlságosan.
- Jól van... részben igazat adok neked, de... te is tudod, hogy az én "beszédem" a kezdetektől fogva nyitott könyv volt neked, mert hozzád "beszéltem" Razz

Csak is hozzád, csak te érthetted meg Very Happy

és arról, hogy próbáltalak "megnyerni" hát... egyetlen egy árva hazugság sem hagyta el azt a beképzelt, nagy pofámat Cool

- nem biza... tényleg szőke, tényleg jó csaj meg ilyenek... lehet túlcicomáztam kicsit, de akkor is igaz.
- Talán túl drámai volt ez az egész, de legalább nem telt el egy újabb napom ugyan úgy - mikor előkerül a lap, kissé elkerekedik a szemem... mégsem tépte szét, tehát akkor ami a szobámban van akkor az kinek a kártyája? :O veeeh... mindegy... sokkal jobban aggaszt azt, hogy most meghunyászkodva kellene vissza kunyiznom a kártyámat.... na azt lesheted kisanyám..... de... 1000 arany Crying or Very sad

Nem

Akkor sem... Crying or Very sad

- Hehh- sóhajtok egy jó nagyot - Tartsd meg. Ajándék a mai kellemetlenségért és köszönet a kiszínezett napomért. - Crying or Very sad

1000 arany Crying or Very sad

- Mint mondtam... csak elég becsuknom a szemem Razz

by **Hinari** Szer. Ápr. 20 2022, 19:43

Ahogyan Akito újfent elővette a szobor témáját és csak beszélt és beszélt, az olyan emberekre kezdett el emlékeztetni, akik azért magyarázzák el újra és újra ugyanazt, hogy ezzel maguk és a közönség számára is igazzá tegyenek valami egyébiránt elég nagy baromságot. De nem, akármennyiszer is ismételte meg, a véleményem a jégszobrokat illetően nemhogy nem változott meg, de kezdett egyre sziklaszilárdabbá válni. A fejem azonban alkohol nélkül is kezdett belefájdulni a monológokba, így inkább nem szóltam semmit; csupán egy lemondó sóhaj hagyta el a számat, amit az idomár a saját hangjától valószínű egyébként sem hallott meg.
- Igaz, hogy a forrócsokim már elfogyott, de ha tovább folytatod, a virágnak szánt vízzel még leönthetlek - kommentáltam a képzelete előtt lejátszódó jelenetet higgadtan, mert azért ezt már nem lehetett szó nélkül hagyni. Nem csoda hát, ha ezek után beképzeltnek tartottam, amit igaz kikért magának, de ez nem foglalkoztatott túlzottan, mert azért észrevettem ám én a korábbi puffogását, amikor a Chaknáról szóló, kiszínezett történetet kinevettem. A bizonygatására is csak egy halovány, amolyan "persze-persze" mosollyal reagáltam, amikor viszont előkerült Szophie, nem tudtam és nem is nagyon akartam letagadni a szemeimben megjelenő csillogást és az abszolút vele egyetértő bólintást sem. Ennek okát természetesen nem árultam el neki, de igen, ebben valóban igaza volt: az embernek előbb meg kell ismernie a másikat, mielőtt véleményt formál róla.
Ettől a jókedvtől pedig márcsak egy karnyújtásnyira volt a kacaj, ami a feltételezésére elhagyta ajkaim:
- Jesszus, isten ments, hogy ilyesminek szólíts - ráztam meg a fejem és vágtam is hozzá egy grimaszt, ami hamar tűnődő arckifejezésbe torkollott, amikor végiggondoltam én is, hogy az egész "hajtóvadászata" közben tényleg nem-e mondott semmi valótlant. Mert ebben azért nem feltétlen voltam száz százalékig biztos. Abban viszont igen, hogy ha drámai is volt ez a fél nap, unalmasnak aztán kicsit sem volt mondható. Persze megelégedtem volna mindezzel szobrok nélkül is, ám mivel meghívott és még virággal is készült, úgy voltam vele, hogy végülis megérdemli a kártyát.
Furcsa volt, hogy ezek után mégsem volt hajlandó elfogadni azt.
- Nos, ahogy akarod - mosolyogtam rá egy bólintás kíséretében - Nekem viszont ideje indulnom. További szép napot! - álltam fel és köszöntem el tőle jókedvűen, magamhoz véve a virágot is. És hogy mi lett a pohárban lévő vízzel, ami eddig a virág tartósságát növelte? Ahogy Akito újra a fantáziájával jött, távoztomban egyszerűen felemeltem azt az asztalról és egy hanyag mozdulattal, angyalian mosolyogva a fiú arcába borítottam.

Ez valószínű már záró lesz tőlem, szóval köszi a játékot! ^^
Kalandwarf lv5 --> lv6
Kért item: T3 Jelzőgyűrű

by Ajánlott tartalom