Mint kiskutya az ugatásba...
3 posters
2 / 2 oldal
2 / 2 oldal • 1, 2
Re: Mint kiskutya az ugatásba...
Hawke cseppet sem ellenkezett, már ami a simogatást és a vakargatást illette. Időnként vonaglani kezdett ugyan és néha játékosan oda is kapott a lánynak de ezzel inkább pont a tetszését szerette volna kifejezni nem pedig az ellentettjét. Úgy tűnt nagyon jól elvannak egymással.
Ez viszont Timidusról és Akairoról nem lehetett volna elmondani, vagyis nem pont olyan értelemben mint a csapat másik feléről. A fiú nem gondolkodott azon mit tegyen és ez miatt nem is vette számításba azt, hogy a sárkány mennyire hajlékony. Ellökte őt magától és ő is kivetődött az ellenkező irányba ekkor viszont a sárkány már összehúzta magát és a hátsó karmok egyenesen a fiú arca felé száguldottak. Sajnos a tehetetlenség itt már túlságosan is megmutatkozott, mivel a fiú a föld felé zuhant és ez miatt már nem tudott úgy parancsolni a testének ahogy szeretett volna. Csupán annyit ért el, hogy valamennyire sikerült átlendítenie magát a másik oldalra így az arca helyett a hátát valamint a tarkóját érték el a karmok. Ő maga viszont a földre zuhant és reflexszerűen a támadás helyéhez nyúlt. Szinte érezte, ahogy belemarnak a húsba, ki akarta tapintani a sebeket de nem érzett ott semmit. Ekkora már tudatosult benne, hogy itt nincs fájdalom ő viszont mégis érezte a karmok nyomának éles lüktetését még jó pár másodpercen keresztül. Olyan volt ez mint mikor álmában megsérül és még azután is érzi miután már felébredt, a különbség annyit, hogy Akairo pontosan tudta, hogy ez nem álom és ez miatt talán még valóságosabbnak is érezte az egészet. A párbajnak vége lett és lassan ő is feltápászkodott a földről.
- Talán majd legközelebb. – Mosolyodott el a győztesre pillantva. Kezével még mindig a heget kereste a hátán. Nehezére esett elhinni, hogy nincs ott semmi.
Ez viszont Timidusról és Akairoról nem lehetett volna elmondani, vagyis nem pont olyan értelemben mint a csapat másik feléről. A fiú nem gondolkodott azon mit tegyen és ez miatt nem is vette számításba azt, hogy a sárkány mennyire hajlékony. Ellökte őt magától és ő is kivetődött az ellenkező irányba ekkor viszont a sárkány már összehúzta magát és a hátsó karmok egyenesen a fiú arca felé száguldottak. Sajnos a tehetetlenség itt már túlságosan is megmutatkozott, mivel a fiú a föld felé zuhant és ez miatt már nem tudott úgy parancsolni a testének ahogy szeretett volna. Csupán annyit ért el, hogy valamennyire sikerült átlendítenie magát a másik oldalra így az arca helyett a hátát valamint a tarkóját érték el a karmok. Ő maga viszont a földre zuhant és reflexszerűen a támadás helyéhez nyúlt. Szinte érezte, ahogy belemarnak a húsba, ki akarta tapintani a sebeket de nem érzett ott semmit. Ekkora már tudatosult benne, hogy itt nincs fájdalom ő viszont mégis érezte a karmok nyomának éles lüktetését még jó pár másodpercen keresztül. Olyan volt ez mint mikor álmában megsérül és még azután is érzi miután már felébredt, a különbség annyit, hogy Akairo pontosan tudta, hogy ez nem álom és ez miatt talán még valóságosabbnak is érezte az egészet. A párbajnak vége lett és lassan ő is feltápászkodott a földről.
- Talán majd legközelebb. – Mosolyodott el a győztesre pillantva. Kezével még mindig a heget kereste a hátán. Nehezére esett elhinni, hogy nincs ott semmi.
Akairo- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 73
Join date : 2014. Nov. 18.
Karakterlap
Szint: 1
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Mint kiskutya az ugatásba...
Nem sérült meg a tábla. Persze nem ez volt a legfontosabb, de azért kiemelendő, hiszen az a dilemma, amibe Timidus ütközött, így szerencsésen elhárult. Az viszont már fontos, hogy ezzel a mozzanattal nem csak a csatáról tanult valamit, hanem az emberek azon tulajdonságáról is, hogy előszeretettel dobálják át a felelősséget másra. Ezt persze nem most vette észre először, ám most, első alkalommal szembesült ezzel úgy, hogy valaki csata közben, ellene használta volna fel. A küzdelem persze akkor is véget ért volna, ha a tábla kettétörik, így azonban talán egy kicsit nagyobb győzelem volt ez mindenki számára. A sárkány lassan leereszkedett a földre, az idomár elé, és mellső mancsainak behajlításával hajolt meg előtte, ezzel kifejezve tiszteletét a legyőzött ellenfél irányába.
-Igen, talán majd legközelebb. Köszönöm a párbajt, rendkívül sokat tanultam belőle. Érdekes a harcstílusod, mert egyszerre profi, mégis amatőr. A magas szintű harcosok a világ segítő szellemeire bízzák a kezüket, és nagyrészt a sword skilleket alkalmazzák, ami miatt már a támadás megindításakor tudom, hogy hogyan fogja véghezvinni a csapást, és azt is, hogy van e időm kitérni, és talál-e. Pár váltás után meg tudom mondani, hogy van e esélyem. Te ezzel ellentétben a saját erődből és tudásodból építkezel, így még kiszámíthatatlanabb vagy, mint az emberek általában, és ez rendkívüli harcossá fog tenni, ha eleget fejlődsz.
Egy pillantást vetett a társa irányába, aki lassan befejezte Hawke dögönyözését, amikor észrevette, hogy a többiek végeztek.
-No, hogy ment, Timidus?
-Remekül. Akairo, ha bármi kérdésed lenne, akkor a dojoban megtalálsz minket, a kezdetek Városában.
-Igen, igen. Chizu majdnem mindig ott van, és szól nekünk ha kellünk. Meg majd látogass el az Artes Plázába is, szívesen adunk felszerelést neked, természetesen pénzért, amit a saját erődből gyűjtöttél össze.
Ereszt meg egy kis mosolyt a lány a fiú irányába.
-Most nekünk mennünk kell haza, ebédidő van… de ha bármi kell, akármi, akkor nyugodtan írj rám. A nevemet tudod, csak beírod a címzetthez, és már itt is vagyunk. Köszönjük szépen a csodás délelőttöt.
Ezután ő is meghajolt, Hawke kapott még egy utolsó simítást, Timidustól pedig egy bólintást, majd ha nem volt több kérdés, akkor elteleportáltak a tizedik szintre, hogy a Limen felé vehessék az irányt.
-Igen, talán majd legközelebb. Köszönöm a párbajt, rendkívül sokat tanultam belőle. Érdekes a harcstílusod, mert egyszerre profi, mégis amatőr. A magas szintű harcosok a világ segítő szellemeire bízzák a kezüket, és nagyrészt a sword skilleket alkalmazzák, ami miatt már a támadás megindításakor tudom, hogy hogyan fogja véghezvinni a csapást, és azt is, hogy van e időm kitérni, és talál-e. Pár váltás után meg tudom mondani, hogy van e esélyem. Te ezzel ellentétben a saját erődből és tudásodból építkezel, így még kiszámíthatatlanabb vagy, mint az emberek általában, és ez rendkívüli harcossá fog tenni, ha eleget fejlődsz.
Egy pillantást vetett a társa irányába, aki lassan befejezte Hawke dögönyözését, amikor észrevette, hogy a többiek végeztek.
-No, hogy ment, Timidus?
-Remekül. Akairo, ha bármi kérdésed lenne, akkor a dojoban megtalálsz minket, a kezdetek Városában.
-Igen, igen. Chizu majdnem mindig ott van, és szól nekünk ha kellünk. Meg majd látogass el az Artes Plázába is, szívesen adunk felszerelést neked, természetesen pénzért, amit a saját erődből gyűjtöttél össze.
Ereszt meg egy kis mosolyt a lány a fiú irányába.
-Most nekünk mennünk kell haza, ebédidő van… de ha bármi kell, akármi, akkor nyugodtan írj rám. A nevemet tudod, csak beírod a címzetthez, és már itt is vagyunk. Köszönjük szépen a csodás délelőttöt.
Ezután ő is meghajolt, Hawke kapott még egy utolsó simítást, Timidustól pedig egy bólintást, majd ha nem volt több kérdés, akkor elteleportáltak a tizedik szintre, hogy a Limen felé vehessék az irányt.
Köszönöm szépen a játékot! ^^
_________________
ADATLAP
Shu és Timidus Kristályboltocskája
- Statok:
Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45
Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2
Kristályírás: 100
Növénylátás: 100
Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester
Shu és Timidus Kristályboltocskája
Shukaku- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.
Karakterlap
Szint: 50
Indikátor: Zöld
Céh: Jumpy Vigor
Re: Mint kiskutya az ugatásba...
Ossu!
Lezárom a küzdőteret, jutalmatok 30 xp és 70 arany.
Lezárom a küzdőteret, jutalmatok 30 xp és 70 arany.
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
2 / 2 oldal • 1, 2
Similar topics
» [Küldetés] Elveszett kiskutya
» [Aréna] Mint macska az egérrel...
» Saru Taidana
» Szópárbaj, okosabb vagy mint egy ötödikes?
» [Aréna] Mint macska az egérrel...
» Saru Taidana
» Szópárbaj, okosabb vagy mint egy ötödikes?
2 / 2 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.