[Miniboss] Cassandra

by **Eugeo** Kedd Júl. 08 2014, 19:19

Cassandra - Act 1

A kislány a üres vágyakozástól elködösült szemmel nézett maga elé, miközben hűn szeretett, aranysárga tollú madarainak egyike a csőrével szeretetteljesen a karja alá simult, de a gyermek nemigen foglalkozott többet annál, hogy megetette, és néhány rövid percet az állat társaságában töltött. A pöttöm mindig is sokat várt mások visszatérésére, de minden alkalom egy örökkévalóságnak tűnt - s az ezutóbbi tényleg az volt. Némán átkozta magát, a saját gyengeségével együtt, amiért nem tehetett meg többet egy jó barátért, aki a reménye szerint vissza fog térni - de hiába várt rá és az általa képviselt reményre: egyetlen gondolatot tudott megőrizni társáról, semmi többet. Jeanie McRanch saját magában csalódott inkább, semmint egy társ elvesztésében. Vágyott az idő visszafordítására, és ahányszor arra gondolt, hogyha meglenne rá a képessége, megfájdult a szíve. A düh és a csalódottság ellenére megpróbált ugyanolyan lelkességgel gondolni a chocobokra, mint a katasztrófa előtt. Az istálló félig tele volt ezekkel a hatalmas, röképtelen, de gyors léptű szárnyasokkal, amik ugyanolyan szerepet töltöttek be, mint a lovak. Azonban a chocobok egyetlen dolgot sokkal jobban követeltek patás kollégáiknál: a szeretettel teli törődést - színtől, magasságtól és kortól függetlenül. És ezek a különös teremtmények bálványozták a lány puha kezét, kedves mosolyát, odaadó szorgalmát azért, hogy azoknak csak jobb legyen. Jeanie jobbára nem is csinált mást, csak egy bizonyos céh mögötti istállóban nevelgette a - már jogosan nevezhető, a tulajdonukban álló - chocobokat. Fel-alá járkált a karámok között, néha kiment az elvezetett részre, pillantást vetni a kint időző lényekre. A meglehetősen kellemes, s hasznos időtöltés közepette sosem tudott tökéletesen megszabadulni a szívét mardosó, bajos gonolatoktól.
Tekintetével szelíden a Napon túlnyúló, kifürkészhetetlen tájakban keresett megnyugvást, miközben szomorúan felsóhajtva támaszkodott a kerítésnek. Hűvösebb szél süvített át a füves-lankás tájon, melytől az apró lányt kirázta a hideg. Egy másik, fakóbb sárga tollú futómadár érezte Jeanie gondterheltségét, és felényújtotta nyakát, s fejét a hajához simította, miközben nyugtatóan kuvikolt. A lány sosem utasította vissza hűen gondozott kedvenceinek társaságát, de tanácstalanságának közepette megfeledkezett környezetéről, s mire észbe kaphatott volna, a chocobo visszatért napi rutinjához. Dühösen morgott magában egy sort, majd tovahaladt, a kerítés mentén. A szél - váratlanul - irányt váltott. A nagyra nőtt madarak idegesen csipogtak, miközben egyhelyben való tipródást követve visszalépdeltek az istállóba, méghozzá teljesen maguktól. A kislány kérdően vonta fel szemöldökét, és mire kérdezhetett volna magától, egy ismeretlen akarat jelenléte tűnt fel a színen - még jártasságok híján is lehetett észlelni, de az idegen nem öltött testet: egyszerűen csak ott volt, levegő formájában. Még a Nap is eltűnt, sűrű esőfelhők hada mögé bújva, de Jeanie McRanch nem rémült meg a váratlan látogatótól - sőt, mitöbb érdekelte ennek az óvatlan akaratnak a valódi szándékát. Az utóbbihoz egy bájos, jóindulatúnak tűnő, női kuncogás hangja párosult, a legnagyobb ártószándék különösebb jele nélkül.
- Szervusz - köszöntötte a hang, miután abbahagyta a nevetgélést.
- Szia - viszonozta a gesztust a lány. - Ismerjük egymást?
- Kötve hiszem - felelt rá az akarat, elgondolkodó hümmögéssel. - Viszont tudom, hogy te mit akarsz.
Jeanie csodálkozva nézett körbe, hátha megpillant egy arcot, amihez a hang társul, de csalódnia kellett. Fiatal volt, ráadásul hiszékeny, hogy feltétel nélkül ne bízzon az idegenekben - még ha csupán egy láthatatlan akarat jelenéte az. Némán bólintott, jelezvén, hogy tökéletesen figyel az idegen minden egyes szavára.
- Tudom, hogy erősebb szeretnél lenni. - folytatta a hang. - Tudom, hogy többet akarsz, mint amid most van, és arról a gondolatról is tudok, amit megőriztél valakiről. - Érezhető volt - alaktalansága ellenére is -, hogy a hang elmosolyodik. - "A test tán' elvész, de a lélek tovább él." Nagyon kedves kis gondolat.
- Mit szeretnél tőlem? - kérdezte elcsukló hangon a kislány.
- Fordítva, kedvesem: mit szeretnél te éntőlem? - felelt rá, újabb kérdéssel az akarat, ezúttal jóval komolyabb hanglejtést használva. A pöttöm gyermek koránt sem volt biztos, mit kéne felelnie, vagy hogy egyáltalán kell-e bármit is mondania. A gondolatok jóval gyorsabban cikáztak fejében, de egy dolgot nem tagadhatott le:
- Segíts rajtam, hogy erősebb legyek! - Az akarat egy kicsit sem tétovázott: a kislány eleinte nem tapasztalt változást, de aztán pillanatról pillanatra erősödött benne az az érzés, hogy mintha valami ott élne benne, mélyen, a bőre alatt megbújva. Az ismeretlen erő jelenléte, a kijelentést követő másodperc után meghatalmasodott, s most már ott lapult a lányban. Az utóbbi mást is érzett: perzselő tüzet, mindent elmosó vízáradatot, morzsoló földet, port elfúvó szelet, s valamit, amit egyszerűen nem bírt megnevezni. Furcsán görcsbe rándult jobb karja, amit magához szorított, légszomja támadt, ráadásul az akarat jelenléte egyre jobban erősödött: letaglózta a váratlan erőszakossága, mintha megpróbálta volna elvenni tőle az irányítást. A kislány tanácstalanul guggolt a fűben, miközben az ég haragosan dörgött. Hiába tépte száját, a magát Cassandrának hívó nőszemély már nagyon közel állt ahhoz, hogy valódi célját véghez vigye. A gyermek, az árulástól elkeseredve figyelt fel az aranysárgán villózó jelre, mely a bal vállán jelent meg, s még a ruha alatt is elég feltűnő volt. Még ha már csak gondolatban, de Jeanie McRanch ellenkezett Cassandra fekete vágya ellen.
- Nem értelek téged - mondta őszintén, de nevetve a szóban forgó akarat. - Érzed, hogy erősebb vagy? Ha együtt vagyunk, erős lehetsz! - A végére már Cassandra túlharsogta az akkorra jókorára feldagadt vihart. A kislány noha érezte a teremtmény szándékait - így azt is, hogy merre akar tartani -, de egyszerűen képtelen volt ekkora akarattal dacolni. Kezei görcsösen remegtek, miközben a menüjét leszólítva megkereste annak a személynek a nevét, akit méltán a vezérének szólíthatott, és akiben ilyen viszonytagságok közepette megbízhatott. Egy jól ismert hely koordinátáit adta meg, és egy rövid, s.o.s jelzést. Jeanie látta, hogy a chocobok a félénk természetüktől fogva rettegnek a vihartól, de nem egy futómadár dugta ki aggodalmasan csőrét, s borzongott bele a lány vészjósló állapotába - de az üzenet elküldését követő pillanatban egy női alakot viselő szörnyeteg állt ott, fejét furcsán felszegve, fenevad hangján az égzengést is túlordította. Cassandra felszabadultságát így töltötte ki, a lány testét és elméjét tökéletesen igába hajtva, s úgy gondolta, mintha semmi, de semmi sem állhat az útjába. Karjait széttárta, saját gonoszságának ördögi nevetéssel adott hangot, miközben szárnyak nélkül, már fél méterre lebegett a földtől. A nőies szörny sörénye alatt a naiv lány arcának finom vonásai megkeményedtek: különböző színekben táncoló szemét összeszűkített, résnyire nyitott szájjal meredt a távolba, a Cassandra által kijelölt célpontot figyelvén. Kegyetlenségről árulkodó mimikája Jeanie tudatának az elenyészését jelentette, s ahogyan a fenevad feljebb emelkedett, a viharos éget hihetetlen sebességgel szelte át - és ahogyan suhant, magával vitte a viharos felhőket is. A Nap újból kisütött, s a chocobok értetlenkedve bújtak elő a fedett menedékükből. Pánikkal megtöltött "Kweh!" hangon vijjogva ugrottak ki a kerítésen, kocsányan lógó szárnyukkal hevesen csapkodva. Némelyik madár ott maradt a céh kertjében, fel-alá futkosva, míg a legtöbbjük, Aincrad-szerte hírhedt gyorsaságukkal robogtak át az utcákon, megpróbálván a Jeanie testbe bújt Cassandrát utol érni. Az utóbbi szóban forgó nőstényszörny dallamos nevetését messze el lehetett hallani.
- Kezdetét veszi a vég... s mi együtt leszünk a vég kezdeténél!

by **Eugeo** Csüt. Júl. 10 2014, 22:42

Cassandra - Act 2

A céhházak kertjében és a nagyobb városok utcáin különös madarak jelennek meg. Akik nem éppen szakértői az állatoknak, azok is láthatják, hogy a chocobok zaklatottságukban, fel-alá futkosnak ugyan, de egy helyre kalauzolják a jelenségre kívánatos személyeket: a Kezdetek Városában található Black Ironba, arra a helyre, ahol mások lelki üdvöt nyújthatnak az elhunytaknak - most azonban egy fekete vassal ötvözött, égbe nyúló torony áll ott, büszkén, méltóságteljesen, mégis aggodalomra ad okot. A madarak bár nem tágítanak az épület mellől, félnek közelebb merészkedni: egy lágy, folyton ismétlődő dallam vonzotta őket a veszélyt jelentő helyre, de a torony meghódítása a bátrabb játékosok kezében van.

Határidő: mindenkinek 5 nap (július 15.)

by **Hinari** Pént. Júl. 11 2014, 19:36

A pittyegés mindennapos, megszokott dolog volt mostanában, így szinte azonnal, egy sóhaj kíséretében nyitottam meg a menüt. A kezem azonban megállt a levegőben, annál a pontnál, amikor megláttam a feladó személyét. A kislány volt, Jeanie, aki Hope halála óta szinte be se jött a céhházba, és bár az elején próbáltam valamiféle kommunikációt elkezdeni vele, be kell hogy valljam, viszonylag hamar feladtam. Beértem annyival, hogy néha-néha elnézegettem őt és a Chocobokat a céhház egyik arra néző ablakából, nem tudtam, zavarom-e, nem tudtam, hogy van-e szüksége valamire. Úgy tűnt, megvan, és nem gondoltam, hogy bármelyikünknek is szüksége van arra, hogy felszakítsuk egymás sebeit. Nem, ez a helyzet ugyan nem vezetett sem eredményhez, sem megoldáshoz, de a pillanatnyi jólétünket ez tartotta leginkább fenn.
Összeráncolt homlokkal szemléltem tehát a feladó személyét, nézegettem egy pár másodpercig, majd rányomtam, ám az üzenet nem tartalmazott túl sok szót. Mondanivalót viszont annál inkább, a vészjelzés és a koordináta egyértelműen jelezte, hogy a lányka bajban van. Ijedtséggel kevert lelkiismeret-furdalással böktem rá a helyszínre, ám meglepődve tapasztaltam, hogy védett övezetet mutat, azon belül is pont Aincrad legnagyobb városát. Nem igazán értettem, de azért elteleportáltam a főtérre, rögtön észrevéve a madarak okozta káoszt és pánikot, a torony felett magasodó felhőket. Reynail jutott az eszembe szinte azonnal, és rohantam a Black Iron felé, útközben elküldve egy gyors üzenetet Anatnak, majd egy körlevelet a céhtagoknak is. (Az üzenet csupán ennyi: SOS Black Iron.) Akármi is várjon odafönt, az biztos, hogy segítség kell. Ahogy a rendszer jelezte a leveleket az elküldöttben, megszaporáztam lépteim, és kettesével-hármasával szedtem a lépcsőfokokat, remélve, hogy Jeanienek nem esett komolyabb baja.

by **Szophie** Pént. Júl. 11 2014, 20:42

Elhúztam a szám az üzenetre pillantva. Pedig épp belemelegedtem a beszédbe a kedves lánnyal velem szemben. Megint tömve voltak a cukrászdák, így egy foglalt asztalhoz ültem le. Ez persze rögtön azt is jelentette, hogy megismertem azt, akivel együtt ettem. Ez így szokás, nem?
Elnézést kértem, elbúcsúztam, majd oldalamon Vezérrel, és vállamon Falattal elindultam. Nem volt mit tenni, hisz nem igazán tudhattam, mit is akar Hinari. A Black Ironban sok miden fogadhatott.. Túl sok is. Fogalmam sincs, hogy egy halál hírt akar-e közölni, vagy talán valami még rosszabbat. Esetleg így akarta tudtunkra adni, hogy talán az ő neve is hamarosan feketedni fog? Megijedtem. Sietni kezdtem. A következő pillanatban elfutott mellettem egy Milka madár.O.o Kicsit furcsálltam, de nem foglalkoztam vele a pillanat idegességében. Aztán neki mentem én is egynek. Nem értettem. Különös volt. De még mindig nem foglalkoztam vele..
Csak akkor jutott eszembe megint ez, amikor megláttam Hinarit épen, egészségesen, élve, és megnyugodtam.
- Oh, Hála az égnek, Annabelle. - sóhajtottam fel, miközben még mindig kalapáló szívvel megölelgettem. - Szóval nincs semmi bajod.. És ugye másnak sincs? - akartam odamenni a táblához, hogy végig vizslassam a fekete neveket, gondosan kikerülve az As-el kezdődőeket.
- Am.. miért engedték ki a madarakat? - kérdeztem közben meg futólag, hisz kétszer is volt alkalmam elkóborolt egyedekbe botlani odavezető utam során.

by **Aoi Shizuka** Pént. Júl. 11 2014, 21:41

Kipp-kopp, koppantak a topánkák sarkai a márvány lapok sima felületén.
A falakból hideg áradt a kinti hőség ellenére.
Fázósan húzta összébb magán a vanília szín kardigánt.
Sietett.
A kint uralkodó jó idő után kellemetlennek érezte a kastély hűvösét, most hogy visszatért megpihenni a mobolás után
A szoknya meg-meglibbent, ahogy lassan a mérhetetlenül hosszúnak tűnő folyosó vége felé közeledett.
A széles lépcsőház vörös kárpittal takart lépcsőit nagy igyekezettel vette egymás után.
Udvarra néző terem. A magas ablakokon áttörő napsugarak kellemesen melengették a hatalmas tér levegőjét.
Léptei lelassultak, ahogy megérezte a változást. Már nem érezte fontosnak sietni. Hiszen odakint szinte kánikula fogadta úgy is.
Még ráért kimenni: kezei az ajtó üvegkazettáira tapadtak.
Homloka lassan átvette az üveg forróságát, ahogy neki döntöte, de az ajkai fölött így is hamar bepárásodott az átlátszó felület.
Szemei a hatalmas kert zöldjét járták be, jól eső érzéssel elidőzve a tölgy-palántáján, mely az idő viszontagságai ellenére egyre erőteljesebbnek tetszett.
A kert oldalán felállított céltáblák most türelmesen várták, hogy az íjász lány újra hasznukat vegye, míg a kert végében istálló magasodott. A mindig madár kheweeteléstől hangos karám most mégis csendes volt. Kíváncsiskodó bóbitás csőrök sem bukkantak elő az ajtók fölül.
Nyekkenve engedett a kilincs, az ajtó kitárult a teraszra, hamarosan cipő tapodta fű panaszától zizegett a kert.
Nem, még sosem merészkedett ilyen közel a karámhoz, valahogy nem érezte elég bátornak magát az ember termetű madarakhoz, léptei most mégis odavitték.
Kíváncsian kukucskált be a karám nyitva álló ajtaján, de nem volt bent egyetlen aranysárga tollú jószág sem. Sőt, a lány, akit mindig körülöttük látott sürögni-forogni, ő sem volt sehol. Igazából a nevét se tudta.
Nem értette mi miatt lehet most üres a melléképület. Nem hallott semmilyen rendezvényt vagy döntés, ami indokolta volna a hiányukat.

Aztán jött az az üzenet Hina-santól. Persze Shizuka rögtön pánikba esett a láttán. Baj van! Csak ennyit fogott fel elsőre belőle. Hinari bajban van! De mi? hol? hogyan? Csak annyit írt még, hogy Black Iron. De Shizunak nem jutott eszébe, hogy az mi akar lenni. Törte a fejét jó pár pillanatig, de végül inkább térképet ragadott, hogy meglesse hol tartózkodnak a céhtársai. Hinát a főtéren jelezte, egész pontosan a ...
Igen, így már értelmet kapott a két szó. Hát persze! Hogy is nem jutott eszébe, pedig az első hetekben folyton odajárt az öccsét keresve a táblán!
Került is elő rögtön a kékes tégla-formájú teleport kő.
- Teleport: Kezdetek Városa!
A felizzó fények magukba ölelték egy pillanat alatt. A következő percben már a főtér fekete kastélya előtt tornyosuló újdonságot kémlelte borzalommal vegyes áhítattal, ahogy a hiányzó madarak idegesen borzolják tollaikat, miközben valamilyen dallam vonzotta őket újra és újra vissza a toronyhoz.
Csak aztán pillantotta meg a céhvezérét, s mellette a Szophie nevű lányt, a céh idomárját, a farkasa társaságában.
- Hinari-san! Szophie-san! - kiáltotta integetve, s már szaladt is hozzájuk, aggódva ölelve át nyomban főnökét
- Jól vagy? - kérdezte féltőn Hinát - Mi a baj? Miért üzentél? - majd tekintete Szophiera siklott kérdőn, hátha tőle tud meg valamit.
- Emiatt? - nézett fel a semmiből kinőtt toronyra, s az azt körülvevő chocobo-hadra - Mi történt?

by **Suzume** Pént. Júl. 11 2014, 21:46

Unatkozom. Ez az egyetlen gondolat forgott újra és újra az agyamban miközben egy cseréptetőn elnyúlva feküdtem és a távoli viharfelhőket néztem. Azon ritka pillanatok egyike volt ez mikor emberként „pihentem” ami azért annak is betudható volt, hogy kicsi az esélye annak, hogy bárki felfigyeljen rám amit a közeledő felhők és az egyre erősödő szél csak tovább tetéz. Az emberek megérezve a közeledő vihart inkább visszavonultak az otthonaikba. Még az njk-k is így tettek ami egy kicsit meglepő. Persze tudtam, hogy itt a mesterséges intelligencia jóval kidolgozottabb mint máshol, valahogy erre nem számítottam és eddig nem is igazán tűnt fel. A városra jellemző nyüzsgés most csak nyomokban volt felfedezhető és emiatt az elhaladó emberek is sokkal feltűnőbbek. Sok érdekes látni való nem volt maga a felhő gyönyörűségén kívül. Pár elhaladó játékos, két fiatalkorú srác akik az egyik fogadóba vették az útjukat, egy szőke, sietős léptű lány és még pár náluk is szürkébb jk töltötte meg az utca ürességét. Vicces még másokat a napsütés tölti el pozitív energiával addig engem pont, hogy inkább a viharfelhők látványa. Unalmamba szinte már el is aludtam a tetőn mikor a szél suhogását, különös hangzavar törte. Emberek kiabálása és madarak rikácsolása visszhangzott. elég fura madaraké. Első ránézésre olyanok voltak mint a Chocobok. Másodikra pedig még inkább. Nem tudtam, hogy a saoban is léteznek ezek a mobok. Ez már kellően érdekesnek tűnt ahhoz, hogy feltápászkodjak és a kedvenc csóka alakomban kövessem a futómadárkákat amik egy hatalmas, fekete toronyhoz vezettek. A hely ismerős volt. Nem valami temetőnek vagy minek kellene itt lenni? Mikor oda értem a madarakon kívül már két személy is volt sőt az egyiküket jó ismertem. Szophie-chan. A másik pedig az a lány akit láttam elrohanni. Így jobban megnézve talán őt is tudom ki. A szőke a haj, a páncélzat és a sárkánymintás kard. Csak nem maga a Justice League vezére. Ha jól emlékszem Szophie is ebben a céhben van és mindketten elég neves játékosok plusz a csokibok különös viselkedése azt súgja itt bizony valami szórakoztató fog történni. :3
Már emberként érek földet nem messze a két lánytól éppen elcsípve Szophie utolsó mondatait.
- Hali, Szophie-chan… - Elgondolkodtam, hogy Hinarit az imént elhangzott néven köszöntsem de inkább úgy teszek mint akinek fogalma sincs róla ki ő. - És neked is szia. – köszönök neki is. Nem zavartatom magam különösebben. – Ennek a toronynak nemigen kellene itt lenni. - A dallamról nem is beszélve. Tiszta horror.
- Oh.... és neked szintén szia. - Köszöntem egy harmadik lánynak is. Valahogy ő már fel se tünt, hogy itt van. Túl érdektelen számomra :3

by **Saya** Vas. Júl. 13 2014, 14:32

-Híí... vajon milyen érzés lehet repülni?
~Ez most honnan jutott eszedbe?~
-Kérdésre nem illik kérdéssel válaszolni! Amúgy azért, mert odanézz...!
~Azt látom, amit te is. Nézzük... érdekes...~
-Ugye? *.*
~Erről nekem eszembe jut egy régi madaras film :3~
-Híí, és mi volt a címe? *.*
~Madarak.~
-És miről szólt? *w*
~Arról, hogy a madarak megölték és megették az embereket.~
- Shocked

Ellépek az ablaktól, mert miután a Hugi ezt mesélte, én inkább mégse akarok madár lenni ._.
Az viszont tényleg egyre furibb, hogy miért repülnek ennyire egy irányba. És ez nem csak engem érdekel, hanem a Hugit is. Most főleg, mert ahogy arra gondolok, hogy így összegyűlnek, és majd megtámadják meg megeszik az embereket - erre a Hugi azért felkapja a fejét, hogy pedig ez az ő reszortja és hagyják meg neki... pedig nem tudom, mi az, hogy reszort -, akkor olyan fura érzés lesz rajtam úrrá. Olyasmi, hogy én nem akarom, hogy ez megtörténjen, ha pedig nem akarom, hogy valami megtörténjen, akkor azért tennem is kell >,<
-Yooshi! Akkor menjünk és lőjük le őket \o/
~ Beteg vagy?~
Megrázom a fejem, hogy nem, aztán megnézem, mim vannak. A Hinari nemrég adott egy cuki gyűrűt, mert van egy másik csodaszépem is, meg cukimuki páncélom, de még eddig szinte sosem használtam, csak nagyon-nagyon ritkán, mert az Anat nem szereti, ha harcolni megyek. Őszerinte maradjak csak itthon, pedig hasznos vagyok ám. Főleg az énekemmel, most már. ^^
Na, most majd szépen odamegyek, és megmutatom én azoknak a madaraknak, hogy ki az úr az Aincradban! o/ Vagyis hogy ki az úr lánya, fogalmazok inkább így Rolling Eyes

Megfogom az íjamat is, meg megnézek megint mindent, hogy jó-e, de én úgy látom, hogy jó. Aztán kinyitom az ajtót és kipislantok. Se Aldo, se Anat, se senki. Naggyon jó. Nem akarom, hogy az Anat megtudja, hogy hova készülök, szóval most lopóznom kell, hogy ne vegye észre senki, különben lebuktam, és még a végén bezár a szobába. Pedig a Reynail ellen is milyen jól helyt álltam o/
~Ja, munka nagy része az enyém volt, a végén meg el is ájultál!~
^^; De ügyes voltál, és most is az leszel Razz

~Az fix ám o/~
Végül sikerül kiosonnom a céhházból, és futok is arrafelé, amerre a madarak szállnak. Egy ilyen kései galamb még mutatja is az utat, így könnyen odatalálok. Hirtelen nem is ugrik be, hogy itt eddig is torony volt-e, de mindegy is, és biza odamegyek, mert én most eldöntöttem ˇ^ˇ

Meg... szép ez a dal... muszáj megtanulnom *.*

by **Kusumi Ayani** Hétf. Júl. 14 2014, 21:50

Hangos csivitolásra leszek figyelmes, mikor fáradtan kinyitom a szememet. Iszonyú tompa voltam, és ez meg is látszott rajtam. Hajam szinte teljesen összegabalyodott, mely szinte már teljesen eltakart. Kisebb-nagyobb fejfást okozott, hogy rakoncátlan loboncomat megneveljem. Még kifele sietve a szobámból, lefele a lépcsőn is fésülködtem. Komolyan mondom könnyebb lett volna kezembe venni egy ollót… na mindegy mire kiléptem a céhkapu főbejáratán, már sikerült úgy ahogy összekaparnom magamat. Viszont… kába fejjel mire sikerült megtalálni a zajos madarakat… alapjáraton sem értettem mi a francért megyek ki megnézni egy-két madarat, de mint kiderült, ezek jóval nagyobbak a megszokottnál. Érdekes kis lények voltak, és csak rövides töprengés után sikerült rájönnöm, hogy valójában ezek Chocobokok. Ne is kérdezzétek mire tudtam nem Chokokokonak mondani reflexszerűen.. és ráadásul nem is tudom, miért mondanám ezt. Mindegy viszont elég érdekesen viselkedett a lény. Hiába közeledtem feléje barátságosan, szépen lassan, megfontoltan, valamiért elkezdett körbe-körbe futkosni, és csak akkor nyugodott le, ha közelebb mentem, majd ment arrébb, és ismét idegbetegeskedett. Így szépen, lassan megfontoltan követtem, de nem éppen túl lelkesen. Tűzrózsa akkor csatlakozott mellém, miután már-már elhagytam a Voice telkét. Fogalmam sincs mióta haladtam az úton, melyet a furcsa lény mutatott, de egyszer csak a Black Iron kastély előtt találom magam… és jópár ismerős arcot is megpillantok.
- Hinari, Szophie, Saya, Shizu és.. bocsi téged még nem ismerlek, azt hiszem. – vakarom meg fejemet, majd az ismeretlen lány felé fordulok (Suzu) – Titeket is ezek a furcsa madarak kísértek el idáig? Illetve van fogalmatok mi a franc adja ki ezt a dalt? Mármint hogy mi vagy ki énekli.

by **Ryuninji Ren** Hétf. Júl. 14 2014, 22:34

- Hahaha.. hehehe..... hahahahahaa – szakadok a nevetéstől, a hasam fogom, szinte már fetrengek. Ezt nem hiszem el, heheh… de tényleg… ilyen nincs… hehehe..
~ Na! Válaszolj má’!!! >.< ~ Reginald épp kötekedik egy eddig számomra ismeretlen, nagytestű madárszerű mobbal, amivel az utcán futottunk össze egy húsz perce. Azóta szólongatja és próbál kiszedni belőle valamit, hehehe…
~ Itt én vagyok a főnök, világos? Na!!! Hallod?! >.< ~ magam sem tudom miért lepték el ilyenek a várost, de Regike kötelességének érzi közölni a fura lényekkel, hogy: bár hasonlítanak rá egy kicsit, ő mégis felettük áll, ahogy ő mondja a „főnök” Rolling Eyes

Nos, engem ez nem zavar, legalább mulatok egy jót… műsornak sem utolsó, hehehe. Ember alig, így még hülyének sem nézhetnek, hogy magamban nevetek… sajnálom azokat, akik nem értik a petem szavait…
~ Hahóóóó… süket vaaaagy?! >.< ~ próbálkozik, de az ismeretlen madárka nem sok figyelmet szentel neki, halad tovább, faképnél hagyva a pipa főnixet, hehehe.
~ Aaarrrghh!!! Ne nevess!!!! >.< ~ mondhatja, de nem tudom megállni, nem tudom ő mit tenne a helyemben… valószínűleg pont ugyan ezt.
~ Mi bajuk ezeknek? ~ próbálom elfojtani nevetésem, így halk kuncogásba megy át, de még így sincs erőm a válaszra… Nem mintha tudnám… egyedül az a furcsa torony zavar egy kicsit.. nem rémlik, hogy ott lett volna….
~ Hé te!!! Mond meg a haverjaidnak, hogy húzzatok el innen >.< ~ kiált rá egy újabb közeledő madárkához, de az csak szimplán elviharzik mellette, hehehe.. nesze neked tekintély, hehehe…
~ Ne szaladjá' el fufufufufuuuuhh >.<~ majd felrobban a tudattól, hogy semmibe veszik, ráadásul pont rá annyira hasonlító madarak…
Kicsit összeszedem magam, míg madaram mérgelődik, várja a következő vallatnivaló áldozatot, de nem akarnak jönni
- Menjünk, nézzük meg hova mennek
~ Ghrrrr… jó… ghrrr.. menjünk… ~ nocsak, milyen szófogadó lett hírtelen… talán többször kellene felidegesíteni? Van rá pár emberem..
~ Gyere má’!! ~ rám üvölt , míg szedelőzködöm… nagyon türelmetlen…
- Hai-hai.. mehetünk… - furcsa.. talán fél tőlük, hogy megvár? Általában simán előre menne, de most: suspect: ez van… menjünk… \o/
alig pár perc futva loholás után érkezünk meg a toronyhoz, ahol már gyülekeznek páran…
~ Itt vannak!! >.<
- Hehh…. igen itt….

by **Anatole Saito** Kedd Júl. 15 2014, 11:52

A Timidussal töltött reggelen hallott sikoltás beleégett az elmémbe. Miután este találkoztam Alexszel és megvitattuk az aggasztó pet ügyét, megpróbálom végre álomra hajtani a fejem. Azonban ez képtelenségnek bizonyul, még pirkadatkor is csak forgolódom az ágyban. Tanácstalan vagyok a sárkány és az idomárját illetőleg, érzem, hogy valami készülőfélben van, de nem tudom mit tehetek és mit szabad tennem. Így hát csak forgolódom. Jót tett, hogy lakást váltottam a Limenen belül, de csak akkor tudok majd jobban túllépni a múlton, ha végre felköltözünk a 10. szintre. Akkor aztán tiszta lappal elölről kezdhetünk mindent.
Késő délután ébredek, pár órát sikerült azért aludnom, de reggel is rossz szájízzel ébredek. Érzem, hogy nem halogathatom tovább a dolgot. Ideje ellátogatni a Black Ironba és elszámolnom magammal egyszer s mindenkorra. Nem rágódhatok örökké azon, hogy mi lett volna, ha... Hibáztathatom magamat Viola haláláért, de azzal nem fogok előrébb jutni és őt sem hozhatom vissza az élők sorába. Egy szál virág, az is megteszi. Úgysem az a lényeg, hanem hogy végre elmegyek.
Azonban ahogy kilépek a céhház kapuján, furcsa dologra leszek figyelmes. Tátva marad a szám, ahogy a mindenfelé garázdálkodó csokimadarak nyomait szemlélem. Megcsörren a menüm, s csöppet sem vagyok meglepve, hogy Hinari írt. Ezeknek a hátas madaraknak az istállója a JL palota mögött van, s bizonyára azért jelzett a céhvezér lány, mert elkél a segítség a szétszéledt madarak összegyűjtésében. De vajon miért hagyták el a fészküket? Megrémülhettek valamitől? Vagy van egy rosszakaró, aki széthajtotta őket, hogy borsot törjön mindenki, de legfőképpen a JL orra alá? Azt viszont furcsállom, hogy éppen a Black Ironhoz invitál Hinari...
Amikor megérkezem, már csöppet sem furcsállom a helyszínt. Az elhunytjaink emlékhelyét megbecstelenítették! Haragra lobbanok, hiszen ilyen szemétséget még Kayaba sem tehet! Elvenni minden szabadságjogunk és bezárni ide bennünket... na de hogy folyamatosan szétzilálják a lelkünket is! Persze a legkönnyebben így tudnak megtörni bennünk.
- Saya! - A kislány mégis mit keres itt? Talán kicsit morcosabban szólok rá, mint ahogy kellene, de a dühöm nem neki, hanem a Black Ironos helyzetnek szól. Mire odaérek az én kis csöpp íjászlányomhoz, vállára teszem a kezeimet és óvón magamhoz húzom, miközben elszörnyedve szemlélem a kastélyt. Idegesen biccentek köszönésképpen a többieknek is. - Mi történt itt? Már a védett területekben sem bízhatunk? Árulás... - Kayaba, nem tartod be a játékszabályokat?

by **Jun** Kedd Júl. 15 2014, 13:39

Vásárlás... annak ellenére, hogy már szinte minden létező helyzethez van megfelelő ruhám, hozzá illő cipőkkel és rengeteg kiegészítő amik közül válogathatok, mégis minden alkalommal találok valamit amire szükségem van. Rossz szokás... az biztos, talán a legrosszabb... De mi mást csinálhatnék ha szeretem? Habár ezúttal egy csomag friss teafűért ugrottam be a városba, és minden erőmmel azon voltam, hogy ne kezdjem a kirakatokat bámulni, csorgatni a nyálam az új holmik után. Csupán emelt fővel, egyenesen előre... a cukrászda felé... Ha már sikerült eljutnom idáig akkor mért ne látogassak be abba a csodálatos épületbe ahol régebben órákat is eltöltöttem a kínálatból válogatva, kóstolgatva, miközben egy-egy izgalmas történetet hallgattam egy éppen szabadidejét élvező frontharcostól... Régi szép idők. A nyugalmam azonban egy nagydarab madár zavarta meg, ami mondhatni olyan erővel viharzott el mellettem, hogy meg is pördültem a levegőben.
- heh? Chocobo? - mondtam ki hangosan a röpképtelen állatka nevét. Azóta a randa dög óta nem is láttam ilyeneket... ami talán nem annyira meglepő mert ritka állatok. De ami még jobban meglepett, hogy a kezemben hurcolt szatyor a madárral együtt el is tűnt. Kellett egy másodpercnyi idő mire feleszméltem, hogy mi is történt. Meglógott a teámmal!
- HÉ! Állj csak meg! - kiáltoztam, miközben üldözőbe vettem a szerencsétlen menekülőt. Ilyenkor tudom átkozni magam amiatt, hogy nem tudom elhagyni ezt a szokást. Miért nem tudom én is csak bepakolni a dolgaimat a tárgyaim közé? Mért imitálom a normális életet? Rémes... Ugyan nem sikerült utolérnem, viszont a teácskát mégis visszaszereztem. Idegesen vettem fel a földről a leejtett drágaságot amikor is észrevételeztem a hatalmas fekete tornyot. Kíváncsiság... másik rettentő tulajdonság, még ha rosszat is sejt az ember odacsalja, hogy saját szemével bizonyosodhasson meg arról mi is lehet az a dolog.
- Izé... valamiről lemaradtam? - értetlenkedtem az összegyűlt tömegen amit főként az erősebb játékosréteg alkotott. Saya-chanékhoz léptem - Csak nem megint egy mini-boss? - kérdeztem, cseppet sem meglepődve. Reynail óta már semmi sem tűnik lehetetlennek.

by **Yurihime** Kedd Júl. 15 2014, 14:42

Egy lépés előre, három hátra, alulról indított felfelé suhanó ellentámadás hátrálás közben. A penge szélsebesen hasította a levegőt, hangja melegséggel töltötte el a szívemet. Halvány mosolyt csalt az arcomra, ám az gyorsan távozott is, mihelyst csuklóm segítségével átpördítettem a fegyvert egy másik fogásba és szorosan a testem mellé helyeztem, lefelé néző pengével. Óvatosan ereszkedtem a sarkaimra, és tiszteletteljes mozdulatokkal letettem magam elé a naginatát, majd meghajoltam. Ezzel véget ért a gyakorlásom mára. Kellemesen elfáradtam, egy megkönnyebbült sóhaj szökött ki az ajkaimon. Felvettem a fegyvert és suta mozdulatokkal eltettem a láthatatlan tárolóm mélyére, gondosan ügyelve rá, hogy ne nyomjak félre. Értékes volt számomra a naginata, számomra tökéletes fegyver volt.
A fű lágyan simogatta a talpamat, midőn visszaindultam szerény hajlékom felé, ám sétámat egy madár zavarta meg, ki kevés híján felborított. Meginogtam, de valahogy lábon tudtam maradni, és csodálkozva néztem az állat után. Ismertem, hiszen itt a szomszédban volt egy farm, ahol ők éltek. Elszabadult volna egy? Rémültnek tűnt... Úgy döntöttem megpróbálok meggyőződni róla, hogy minden rendben van-e, így megszaporáztam a lépteimet, és miután otthon letettem az edzéshez szükséges páncélzatot, útra indultam... volna. Ekkor érkezett a levél, melyet Hinari-sama küldött. Szűkszavú volt, de annál ijesztőbb. Késlekedés nélkül robbantam ki az ajtón, átrohantam a céhház kertjén, ki a kapun és végig az utcán. A főutcára érve már messziről látszott a kastély, melyet minden nap meglátogattam, hogy adózzak az elesettek emléke iránt, és megtekintsem Senpai még életben van-e. A Black Iron most nem olyan volt, mint általában. Gyorsítottam a lépteimen, amennyire csak tudtam, lélekszakadva rohantam, miközben mellettem madarak tűntek fel... mintha kísértek, vigyáztak volna rám. Nem volt idő azonban most ezen töprengeni, oda szerettem volna érni minél gyorsabban, sebesebben, fürgébben! Aggódtam, és mihelyst közelebb értem, még több chocobót pillantottam meg, fülemet megütötte a dallam, és szemem elé tárult egy tucat másik játékos. Többnyire a céhtársaim, de felfedeztem sebtiben Jun-samát, Anatole-samát és Ren-samát is. Hála az égnek Hinari-samát is köztük láttam, így lassíthattam kicsit. Ki voltam fulladva, légszomjamnak hála képtelen voltam megszólalni, de megnyugodtam valamelyest, és kérdőn néztem a szőke kisasszonyra, hogy mi történt, miért hívott.

Aktuális pontok (még nincs beírva karilapra)
19 élet
40 fegyverkezelés
39 erő
21 kitartás
50 gyorsaság
30 spec
48 páncél

by **Ozirisz** Kedd Júl. 15 2014, 15:57

Épp egy nemrég nyílt bolt árúkészletét vettem szemügyre, amikor nagy robajra lettem figyelmes. Kiléptem az ajtón és láttam, ahogy Chocobók rohantak el, egyik a másik után. Mintha valami felvonulás lett volna, az utca tele volt ezekkel a madarakkal, és csak úgy robogtak el. Aztán ahogy figyeltem a szokatlan madárvonulást, egy üzenet érkezett Hinaritól: "SOS Black Iron.". Felettébb aggasztó, és kísértetiesen egybeesik a Chocobó-vonulással. Visszaléptem a boltba, és egy szokatlan, és nem kevésbé idióta ötlet kezdett körvonalazódni a fejemben, ahogy megláttam a polcon egy gördeszkát. Gyorsan meg is vettem az említett tárgyat, majd az inventorymból egy hosszabb darab kötelet kotortam elő. A kötélből amilyen gyorsan tudtam egy lasszót csináltam, majd vissza kisétáltam a bolt elé, ahol a madarak még mindig csak jöttek, és jöttek, és jöttek. Ráálltam a deszkára, és a lasszóval megpróbáltam elkapni egy madarat. Ha Hinari üzenetet küld, nem véletlen, és nem ártana sietni. És mivel erre nem jár sem busz, sem metró, ezért kénytelen leszek taxizni. Úgy tíz-tizenkét melléfogás után nagy nehezen az egyik madár a lasszóra akadt, és a lendületének hála a gördeszka is mozgásba lendült. Csak épp hiába kerestem sebváltót, nem találtam, a Chocobó meg kifejezetten gyors volt, főleg egyik-másik kanyarban, amit a madár kényelmesen be tudott venni, én viszont csapódtam a ház falába rosszabb esetben. Csak pár percig tartott a móka, de számomra egy örökkévalóságnak tűnt ahogy minden egyes kanyarban rettegni, hogy most hová csapódok be, vagy valami hasonló, de végül a madarunk jó taxisnak bizonyult. Kicsit megkönnyebbültem amikor már majdnem a főtér környékére értünk, de korán örültem, ugyanis a madár hirtelen megállt, a gördeszka szintén megállt, én pedig szépen repültem, majd becsapódtam. Nagy nehezen feltápászkodtam, majd körbenéztem. Először csak a rengeteg Chocobó tűnt fel, majd ahogy hátranéztem, megláttam a fekete tornyot, aminek nem kellett volna itt lennie. Valószínűleg ez lehet az oka, hogy Hinari segítséget kért. És valahogy a "háttérzene" is furcsa. Nem az itt megszokott. Miután lerendeztem magamba ezeket a dolgokat, elindultam a madár felé, meszabdítva őt a lasszótól, és összeszedtem a deszkát is. Csak ez után tűnt fel nekem, hogy már egész sokan itt összegyűltek, köztük a JL-ből is jópáran. Odasétáltam a csapathoz - Sziasztok! - köszöntem nekik, majd Hinarira néztem: - Mi történt itt? Ki került bajba? - tettem fel a kérdést, majd a torony felé mutattam - És mit lehet tudni erről az építményről? - ebből következőleg teljesen logikus, hogy nem csak Chocobó-terelésre kell számítsunk, hanem valami nagyobb dologra. Bár az még rejtély, hogy mi vonzotta ide ehhez a monstrumhoz a madarakat, de talán kiderül...

by **RenAi** Kedd Júl. 15 2014, 19:12

- Na nee máááár! – Küzdőtér kellős közepén mire harcra került volna a sor, csipogott az üzenetjelzőm. ><” Majd Hinari üzenetét olvastam. Kicsit felvontam a szemöldököm, leginkább úgy nézett ki mint valami kód. Semmi ok, vagy okozat, vagy kérlek mennyetek oda, egyszerűen semmi, pedig rá ez nem jellemző. Azért megnéztem mégegyszer a biztosnág kedvéért a feladót, és stimmelt. ><”
- Nyoh, én léptem! – Intettem a társamnak, ami azért is volt ciki mert még az első körig sem jutottunk, pedig most rá vagyok pörögve a fejlődésre, erre tessék mindig megzavarják valamivel, és két hét mulva visszavágó Ren-el erre én egy százalékot sem fejlődtem még. Az ellenfelem csak pislog rám, én pedig több válaszra nem is méltattam, pedig illett volna elmagyaráznom miért is lépek csak így le. Valamit még utánnam kiabált, én pedig csak nyakam behúzva hagytam el a csarnokot. ><” A kastély közelébe érve már messziről láttam hogy valami furcsa… valami nem olyan mint volt… oO
- Sugoooooiiiii *-* - Kiáltom el magam letablózva a látványtól. Majd megpillantom a többieket.
- Szooo, Hina, Himee-chan ugye felmegyünk a tetejére?? *-* - Köszönés helyett az első mondatom. Majd feltűnt hogy hangosabb voltam mint kellett volna. ^^”
- Ohhajo minna sama! ^^” -Köszönök oda mindenkinek, legaláb akkora hangerővel mint az előző mondatom.
- De azér felmegyünk ugye? - Kérdeztem a lányoktól ismét most már szinte suttogva, és vigyorogva.
- Amúgy nem értem…azt a bőbeszédü üzit Hii, mi folyik itt pontosan? - Kérdem a céhvezérem hátha tud valamit.
- És tényleg miért vannak szabadon a Cocho..Choo. Choro… azok a madarak? ><” – Kérdezem, szinte közvetlen Szophie után, mármint ő juttatta az eszembe a kérdést, és én is feltettem a biztonság kedvéért azt, legalább gyakoroltam kimondani a nevüket, sosem ment igazán…>.>
- Áhh, Ren! - Kiáltok oda a srácnak.
- Hát ezt kell csinálni gyakorlás helyett? - Öltöm ki rá a nyelvem, miközben vigyorgok.
- Mindent bele Regii-kun. - Biztatom a madárkát is. Majd ismét a céhtagok felé fordítom a figyelmem.
- Ozi, csakis annyit hogy felmegyünk a legeslegtetejére! ^^ - Jelentem ki a fiúnak, miközben a csúcsa felé mutogatok. Igen ma tornyot mászunk. :33 És onnan biztos belátjuk egész Aincardot. ^^ Majd egy mély-lila, szinte feleke hajzuhatag szélfútta meglibbenésére leszek figyelmes.... lemerevedtem... szemeim elkerekedtek én pedig lesápadtam...
- Rii...taa?... - Hangom halk és bizonytalan volt, azt hittem őt látom egy pillanatra... kellett pár másodperc hogy magamhoz térjek. Majd megráztam a fejem, mikor a lány megfordult már biztosan láttam hogy nem ő az, csak hasonlít rá... bár jobban megnézve még csak nem is hasonlít annyira.
- Hehee, becsapott a szemem. ^^" - Mondom kissé zavartan.

by **Eugeo** Szer. Júl. 16 2014, 16:18

//Köszi, Hime!//

Miképpen egyre többen lesztek, az ajtón - egy bizonyos idő elteltével - egy smaragdzöld pecsét rajzolódik ki, majd külső segítség nélkül kitárul. A hang a torony belsejéből származik. Ha mindnyájan áthaladtok a küszöbön, a láthatatlan akarat ugyanolyan könnyedséggel zárja be a kapukat. Érezhetitek, hogy megremeg alattatok a föld: az épület ismeretlen magasságokba lebeg, egyre feljebb, s feljebb. Az ablakokon beáramló hideg levegő ellenére meleg volt. A falakon elhelyezett fáklyák fényei elegendő világosságot biztosítottak ahhoz, hogy lássátok, a kör alakú csarnok közepén álló teremtményt: vörös indikátor, karizmatikusan hangzó név, meglepően nőies küllem, bestia-szerű beütéssel. Cassandra eleinte hátat fordított az ajtónak, de amint az bezárult, s a torony útnak indult, fejét lassan felszegte, s megfordult, a gyermeki dallam pedig elhalkult. A sörényzuhatag alatt egy kislány arca bújt meg: szeme kiüresedett volt, szája sarkában azonban egy gúnyos mosoly jelent meg. Nem szólt semmit: gyorsan támadt.

Cassandra:

Ren (Sebzés: 7, Pet sebzés 45, Minden 4. körben pihen, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez nem kell dobnia.)
Ren
Cassandra
Hinari (Sebzés: 62, Minden 5. körben pihen, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez nem kell dobnia.)
Hinari
Cassandra
Anat (Sebzés: Z:85/S:93/ P:101, Minden 5. körben pihen, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 2 vagy afölé kell dobnia.)
Anat
Cassandra
Szophie (Sebzés: 16, Pet sebzés 63, Minden 5. körben pihen, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez 2 vagy afölé kell dobnia.)
Cassandra
Yurihime (Sebzés: 39, Minden 5. körben pihen, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez nem kell dobnia.)
Cassandra
Ayani (Sebzés: 8, Pet sebzés 33, Minden 4. körben pihen, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez nem kell dobnia.)
Cassandra
Saya (Közelharci sebzés: 5, Távolsági sebzés: 35, Minden 4. körben pihen, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez nem kell dobnia.)
Cassandra
Jun (Sebzés: 34, Minden 4. körben pihen, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 2 vagy afölé kell dobnia.)
Cassandra
RenAi (Sebzés: 6, Minden 4. körben pihen, támadáshoz nem kell dobnia, spec. képességhez nem kell dobnia.)
Cassandra
Ozirisz (Sebzés: 29, Minden 4. körben pihen, támadáshoz 2 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez nem kell dobnia.)
Cassandra
Shizuka (Közelharci sebzés: 0, Távolsági sebzés: 21, Minden 4. körben pihen, támadáshoz 3 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 3 vagy afölé kell dobnia.)
Cassandra
Suzume (Közelharci sebzés: 2, Távolsági sebzés: 15, Minden 2. körben pihen, támadáshoz 3 vagy afölé kell dobnia, spec. képességhez 3 vagy afölé kell dobnia.)
Cassandra

Ren kezd, nem pihen.

--------------------------
Ren: 160 HP, 70 Páncél
Hinari: 210 HP, 70 Páncél
Anat: 225 HP, 85 Páncél
Szophie: 160 HP, 25 Páncél
Yurihime: 75 HP, 48 Páncél
Ayani: 215 HP, 50 Páncél
Saya: 80 HP, 35 Páncél
Jun: 100 HP, 30 Páncél
RenAi: 255 HP, 84 Páncél
Ozirisz: 90 HP, 30 Páncél
Shizuka: 55 HP, 24 Páncél
Suzume: 50 HP, 2 Páncél
--------------------------
Határidő: 2 nap/fő

by **Ryuninji Ren** Csüt. Júl. 17 2014, 18:51

A helyszínen már vannak egy kevesen, de ez nem elég.. mégtöbben érkezne a fura jelenségre, mialatt Reginald tovább zaklatja az érdekes madárkákat… feleslegesen. Választ nem kap egyiktől sem. Ki gondolta volna?
~ Ez mind Baaaaka! Még beszélni sem tudnak >.< ~ duzzog a sikertelenségén, és ebből csak az zökkenti ki, hogy egy ismerős hangot hall
~ Hehh? :O A banya! >.< - egyből a hátam mögé szökken, úgy intézi, hogy mindig közte és Ai-chan között legyek….
- Hello Ai-chan – én köszönök neki, ha már ő elfelejtett nekem… a neveletlen >.>
- Gondoltam lazítok, hogy több esélyed legyen – érdekel, hogy milyen messzire jut ilyen rövid idő alatt. Túl nagy reményt nem fűzök hozzá..
~ Huzzá1 EL!!! >.< ~ érkezik Reginaldtól a jókívánság, amit ezúttal nem szeretnék tolmácsolni.

A buli kezdődik, egy pecsét rajzolódik ki az ajtón és egyszerűen kinyílik. Nah, ez lenne az a pont, ahol pucolás lenne minél messzebbre. Jól beégnék a valódi világban az tuti >.> Itt Aincradban a kíváncsiságom simán lenyomja a félelmem, irány előre, ha kell egyedül megyek Cool

- Menjünk… - azzal bemasírozunk az ismeretlen építménybe. Nagyon érdekel mi van bent.. talán egy jóféle event helyszíne lesz...
- Hmm… nem valami nagy szám… - bukta Sad

~ Jön a banyaaaa >.< ~ facepalm

még mindig Ai-al van elfoglalva, pontosan addig, amíg a lábunk alatta talaj meg nem mozdul. Nem kellene már ilyeneken meglepődnöm, de akkor is gáz >.>
~ Az mi? ~ csőrével bök egy bizonyos irányba, ahonnan már közeledik valami o.O
- Egy rusnya miniboss? o.O : - hogy mik vannak? A város kellős közepén egy miniboss tornya jelenik meg… az arcocskám leszakad. Legközelebb mi lesz? Suspect

ráadásul felém indult.. legalább jó ízlése van férfiak terén..
~ *.* elkapom!

// Reginald támad, találatonként 45 sebzés//

by **Kayaba Akihiko** Csüt. Júl. 17 2014, 18:51

The member 'Ryuninji Ren' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
[Miniboss] Cassandra 4767249862_5877ffd2ef_s

[Miniboss] Cassandra 4766609959_af0c0eb7c7_s

by **Eugeo** Csüt. Júl. 17 2014, 20:05

Az üdvözlést illetően a miniboss kicsit sem volt elragadtatva. Hat különböző színű fénygömb jelenik meg a háta mögött: kék, vörös, barna, fehér, fekete, s arany - az utóbbi mellett se név, se életcsík nem található.

Hinari jön, nem pihen.

Sorrend:

A boss által elszenvedett sebzés: 90
A sebzés okozói:
90 - Reginald támadása.

Játékos egyéb cselekvések:

-

Boss cselekvések:
(Amennyiben nincsen rá vásárolt taktikai információ, a számláló(k) neve ismeretlen számláló.)

Cassandra 35 sebzést osztott ki a következő játékosra: Ren

Cassandra szeme kék lesz.
Ismeretlen számláló 1: (1/3)

Cassandra 10 HP-t gyógyul.

Életpontok/adatok:
Cassandra: -80 HP

[Miniboss] Cassandra 157ae131f166b29bc8fdb5f6d495dbc3_a7b26fc9fef6a27c68cbd09851d0919961a3ef18

Víz aroma: Teljes HP

[Miniboss] Cassandra 3ae881261e7b02641d1233b21200b5f4_de67cfee9a609498ac55726d103eb081686d577f

Tűz aroma: Teljes HP

Föld aroma: Teljes HP

Levegő aroma: Teljes HP

Test aroma: Teljes HP

--------------------------
Ren: 160 HP, 35 Páncél
Hinari: 210 HP, 70 Páncél
Anat: 225 HP, 85 Páncél
Szophie: 160 HP, 25 Páncél
Yurihime: 75 HP, 48 Páncél
Ayani: 215 HP, 50 Páncél
Saya: 80 HP, 35 Páncél
Jun: 100 HP, 30 Páncél
RenAi: 255 HP, 84 Páncél
Ozirisz: 90 HP, 30 Páncél
Shizuka: 55 HP, 24 Páncél
Suzume: 50 HP, 2 Páncél
--------------------------
Nincs halott/kiesett játékos
--------------------------
Parancsnok (utólagos megegyezéssel): Hinari
--------------------------

by **Hinari** Csüt. Júl. 17 2014, 22:03

Mindenki gyors volt, hála az égnek: még el se jutottam futtomban a torony lépcsőjének aljáig, máris egész sok ismerős igyekezett ugyanerre, így egy pillanatig elgondolkodtam, felsandítva a toronyra, majd egy sóhaj után megálltam. Inkább bevártam őket, az a pár perc késés talán nem lesz visszafordíthatatlan.
- Szo, én… - kezdtem volna, ám átölelt, még mielőtt folytathattam volna. Elmosolyodtam, úgy öleltem vissza, majd megráztam a fejem – Én jól vagyok, de félek Jeanie nem – komorodtam el egy kicsit, ám közben befutott Shizu is, hasonló ijedtséggel. Ekkor jöttem rá, hogy nem írtam nekik semmi konkrétumot, el is szégyelltem magam kissé, hogy miattam aggódtak, miközben a kislány volt az, aki tényleges veszélyben lehet – Elmondom amit tudok, mindjárt – feleltem a két lánynak, majd körbepillantottam, biccentve a másik íjászlánynak, akivel még nem találkoztam, de látszólag Szophiet ismerte. Ayaninak is örültem, hogy idekeveredett: ha véletlenül harcba torkollana a dolog, szükségünk lesz minél több játékosra, Aya személye pedig biztosította a healt, ha netán Ai és Hime nem érnének ide. Szerencsére viszont mindkét lány befutott, ahogy Anat is, pár céhtagjával együtt, és a JLből is mindenki itt volt Yuichin kívül. Illetve Ren, neki is intettem, ha nem vett volna észre, rég láttam már őket, mostanában nem is bossoznak.
- Köszi mindenkinek, aki idesietett. Nos, szerintem a legtöbben ismeritek Jeanie-t, a kislányt, aki a chocobo-kat őrzi a JL kert melletti farmon, és aki minket vezetett a madarakat evő minibosson is. Ő írt nekem sos pm-et alig pár perccel ezelőtt, félő, hogy ott van abban a toronyban, a chocok viselkedése pedig azt sejteti, hogy elég nagy bajban van. Ezért kértem, hogy jöjjetek, nem tudom mi vár ránk odabent, de ki kell hozni onnan azt a kislányt – hadartam el gyorsan, ami eszembe jutott így hirtelenjében – Remélem nem lesz semmi baj… - tettem még hozzá halkan, majd már léptem is be, meginogva ugyan a talaj emelkedésén, de örülve neki, hogy nem kockáztattam meg a szóló mentőakciót. Nagyon úgy tűnt, hogy rajtunk kívül más már nem jöhet be.

Szemeimmel rögtön Jeaniet kezdtem el keresni, ám helyette egy nagyobb félszörny nézett farkasszemet velünk. Egy miniboss? Előhúztam a Katanát. Még pislogni se volt időm, Ren és Regi már meg is indultak, én pedig utánuk.
Mi ez a sok életcsík? O.o
- A támadás után kék lett a szeme, és gyógyult.
Megnéztem jobban, és valóban. Hat gömb volt mögötte, gondolom mind-mind különböző hatással, és mindnek volt életcsíkja, tehát lehet, hogy támadhatóak. Kérdés, hogy az előbb említett plusz események mellett milyen befolyással bírnak egymásra a lény és a gömbök, illetve hogy mi lehet a szerepe az aranynak, hiszen annak nincs életcsíkja. Túl sok ismeretlen. Kár, hogy a minibossokon nem dolgoznak besúgók. Sóhajtottam, majd vállat vontam: ideje próbálkozni. Még az elején, max élettel kell megtudni minél több dolgot, annál is inkább, mivel taktika híján képességet sem akartam még használni.

Támadom először Cassandrát, majd a kék gömböt.

(Nem klasszik boss-féle parancsnokosdi lesz; ha éppen fontos momentum jön vagy kari/legi rájön vmire akkor fogok írni, amúgy nemigen, szal nem kell rám várni, csak ha a karakteretek igényt tart rá.)

by **Eugeo** Szomb. Júl. 19 2014, 12:40

Anat jön, nem pihen.

Sorrend:

A boss által elszenvedett sebzés:
A sebzés okozói:
(1.) 62 - Hinari támadása - Cassandra
(2.) 62 - Hinari támadása - Víz aroma

Játékos egyéb cselekvések:

-

Boss cselekvések:
(Amennyiben nincsen rá vásárolt taktikai információ, a számláló(k) neve ismeretlen számláló.)

Cassandra 35 sebzést osztott ki a következő játékosra: Ren

Ismeretlen számláló 1: (2/3)

Cassandra 10 HP-t gyógyul.

Életpontok/adatok:
Cassandra: -132 HP

[Miniboss] Cassandra 66a0eef0ca62cd60a764363474e1ce36_b4c96fcde3808d79dacd54cc7732be749b66f534

Víz aroma: -62 HP

[Miniboss] Cassandra Df1aa17262b6c43f0386c6794b817702_f230d1b391b1bc088b60210e9b0a2d4ef0b881de

Tűz aroma: Teljes HP

Föld aroma: Teljes HP

Levegő aroma: Teljes HP

Test aroma: Teljes HP

--------------------------
Ren: 160 HP
Hinari: 210 HP, 70 Páncél
Anat: 225 HP, 85 Páncél
Szophie: 160 HP, 25 Páncél
Yurihime: 75 HP, 48 Páncél
Ayani: 215 HP, 50 Páncél
Saya: 80 HP, 35 Páncél
Jun: 100 HP, 30 Páncél
RenAi: 255 HP, 84 Páncél
Ozirisz: 90 HP, 30 Páncél
Shizuka: 55 HP, 24 Páncél
Suzume: 50 HP, 2 Páncél
--------------------------
Nincs halott/kiesett játékos
--------------------------
Parancsnok: Hinari
--------------------------

by **Anatole Saito** Vas. Júl. 20 2014, 21:49

Nagyszerű... mielőtt egyáltalán tárgyalhatnánk a nővel, kinek farka van (O.o), már támadásba is kezd. Komolyan mondom, ez a spiné olyannak tűnt, aki értelemmel is bír, ehhez képest még csak köszönni sem köszön illedelmesen. Ejnye már! Nem hibáztatom Rent, hogy ő is rögtön támad, hiszen aligha lehet szépen megkérni Cassandrát, hogy legyen szíves abbahagyni a támadó jellegű felénk rohanást. De miért támadta Hinari pont a kék aromaizét? Tüzetesebben megvizsgálom a kígyótestű nőt és szemlátomást nincs rajta elváltozás, hacsak nem az, hogy eddig nem volt kék a szeme. De a bőrén nem látok változást. Kísérletezik a fene, lezúzom a csajt, az én nagy sebzésemet nem lehet elpazarolni másra, majd Hinari utasít mást arra, ha próbálgatni kell. Nekem most az lesz a feladatom, hogy RenAi-ig tankoljak, mert ahogy látom, Ren magas páncélértékét is leütötte már a mob, szóval ideje váltani.
- Próbálgassátok az aromákat, én magamra vonom a nőcit! Switch Ryuninji Ren! Ayani, ha nagyon sok életet szed le rólam, akkor majd gyógyíts kérlek! RenAi, majd válts le, addig tankolok én! - Ezután nincs más dolgom, mint megrohamozni a némbert és jól eltángálni, aztán feltartóztatni, amíg a többiek próbálkoznak az aromákkal. Kap két ütést a miniboss, majd rávetem magam, mielőtt meglógna. S ha már ilyen közeli kontaktusba kerültünk, akkor nyomok rá egy emlékfelidézést is. Arra vagyok kíváncsi, hogy ki küldte, mi a célja és egyáltalán mi folyik itt O.o

2 támadás "2 seb Cassandrára.
Páncélom miatt +10% sebzést szenvedek el Cassandra ütéseitől, de a saját sebzésének 10%-át ő is bekapja. Továbbá egy emlékfelidézés képességgel is próbálkoznék, 9 emlékképet tudok felidézni, de rád bízom ezek közül mennyit sikerül. Emlékfelidézéskor az alany érzéseit is átérzi Anat, olyan, mintha ő maga lenne Cassandra a múltban.

by **Kayaba Akihiko** Vas. Júl. 20 2014, 21:49

The member 'Anatole Saito' has done the following action : Kockadobás

#1 '6-os dobókocka' :
[Miniboss] Cassandra 4766610511_dda12706fc_s

--------------------------------

#2 'Római stílusos 6-os' :
[Miniboss] Cassandra 4766604805_c1598fabbe_s

by **Eugeo** Szer. Júl. 23 2014, 15:18

A Cassandra élénk kék szemeinek ragyogása kezdett alább hagyni. A rettenetes harag ellenére bosszús, halk nevetést hallatott, miután érezte, miképpen a fejében vájkálnak. Sokkal dühösebb lett, miután alaposabban is felmérte a jelenlevőket.
- Nem értem, mit akartok tőlünk - Úgy tűnt, mintha két hangon szólalna meg: egy bájos, de gúnyos nőién, s egy kétségbeesett, vékonyka, ártatlan lányén. Karjait széttárta. - miért nem hagyjátok, hogy együtt legyünk a végnél?!

Szophie jön, nem pihen.

Sorrend:

A boss által elszenvedett sebzés:
A sebzés okozói:
(1.) 85 - Anat támadása - Cassandra
(2.) 85 - Anat támadása - Cassandra
(3.) 2 seb

Játékos egyéb cselekvések:

A SWITCH sikeres!

Boss cselekvések:
(Amennyiben nincsen rá vásárolt taktikai információ, a számláló(k) neve ismeretlen számláló.)

Cassandra 39 sebzést osztott ki a következő játékosra: Anat

Ismeretlen számláló 1: (3/3)

Cassandra 10 HP-t gyógyul.

Életpontok/adatok:
Cassandra: -298 HP

[Miniboss] Cassandra 5fa9c7ea932d22c3dc7218d7cec44adc_f42a947dd4004b1d39393bd5d60e2b17dd4d861e

Víz aroma: -62 HP

Tűz aroma: Teljes HP

Föld aroma: Teljes HP

Levegő aroma: Teljes HP

Test aroma: Teljes HP

--------------------------
Ren: 160 HP
Hinari: 210 HP, 70 Páncél
Anat: 225 HP, 46 Páncél
Szophie: 160 HP, 25 Páncél
Yurihime: 75 HP, 48 Páncél
Ayani: 215 HP, 50 Páncél
Saya: 80 HP, 35 Páncél
Jun: 100 HP, 30 Páncél
RenAi: 255 HP, 84 Páncél
Ozirisz: 90 HP, 30 Páncél
Shizuka: 55 HP, 24 Páncél
Suzume: 50 HP, 2 Páncél
--------------------------
Nincs halott/kiesett játékos
--------------------------
Parancsnok: Hinari
--------------------------

by **Szophie** Csüt. Júl. 24 2014, 19:44

- Suzume. - virult ki az arcom a lány láttán, majd - mivel ölelgetős kedvemben voltam - kapott tőlem egy ölelést, ahogy szép sorban minden kedves ismerős, aki megérkezett. Igen, köztük Ren is. Mögé lopakodtam, és bumm, lecsaptam. Nem tudtam egyszerűen kihagyni, ha már utáljuk egymást... Rolling Eyes

És még Anatot is megöleltem, remélem nem veszi magára a dolgot, és nem lesz baj belőle.. Örültem. Örültem, mert Hinari jól van. És ezért ölelgettem mindenkit. Meg mert ölelgetésre volt szükségem, mivel szomorú voltam. Jeani, mi történt veled?
Nem túl bizakodóan tekintettem fel a toronyra, melybe hamarosan bebocsátást is nyertünk. Nos.. kivételesen szívesen kihagytam volna ezt a mai alkalmat, ahogy Falat is szerintem. Egész eddig a kobakomon csücsült, és már vártam, hogy érezzem hátamon a kis talpait, miközben a ruhám alá szelel, biztonságosabb helyre, de nem történt meg ez. Valószínűleg már korábban elpártolt tőlem egy erősebb, ismerős lány felé.. Igen, mintha Hinari páncéljának hátán láttam volna elszaladni.. No nem baj, úgyis hazakerül majd.. Így, vagy úgy.. Viszont azért örültem, hogy Vezér is velem van legalább. Nélküle nehéz is lett volna..
- Öhhm.. és... most.. mit kell tennem? - néztem bizonytalanul az előttem álló ellenségre. Nohát akkor támadjunk mindent, mit érünk..

/Szo támadja a Test aromát, Vezér a levegő aromát./

by **Eugeo** Kedd Júl. 29 2014, 12:15

Yurihime jön, nem pihen.

Sorrend:

A boss által elszenvedett sebzés:
A sebzés okozói:
(1.) 2 seb
Az aromákat ért támadásokat egy fekete akadály gátolja.

Játékos egyéb cselekvések:

-

Boss cselekvések:
(Amennyiben nincsen rá vásárolt taktikai információ, a számláló(k) neve ismeretlen számláló.)

Cassandra 39 sebzést osztott ki a következő játékosra: Anat

Cassandra szeme vörös lesz.
Ismeretlen számláló 1: (1/3)

Életpontok/adatok:
Cassandra: -306 HP

[Miniboss] Cassandra 3a8c83bada758f92410f47b8cd65db24_9e5608a06d7258d306b4c1377d01468f5423f98f

Víz aroma: -62 HP

Tűz aroma: Teljes HP

Föld aroma: Teljes HP

Levegő aroma: Teljes HP

Test aroma: Teljes HP

--------------------------
Ren: 160 HP
Hinari: 210 HP, 70 Páncél
Anat: 225 HP, 7 Páncél
Szophie: 160 HP, 25 Páncél
Yurihime: 95 HP, 48 Páncél
Ayani: 215 HP, 50 Páncél
Saya: 80 HP, 35 Páncél
Jun: 100 HP, 30 Páncél
RenAi: 255 HP, 84 Páncél
Ozirisz: 90 HP, 30 Páncél
Shizuka: 55 HP, 24 Páncél
Suzume: 50 HP, 2 Páncél
--------------------------
Nincs halott/kiesett játékos
--------------------------
Parancsnok: Hinari
--------------------------

by Ajánlott tartalom

[Miniboss] Cassandra

[Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra

Re: [Miniboss] Cassandra