Atoru
2 posters
1 / 1 oldal
Atoru
Egy jellem változtatás lenne
Régi: Egy életvidám személyiség voltam,aki sok mindenkit fel tudott vidítani de egy baleset után kissé komorabb lettem és visszahúzódóbb. Sokszor cselekszek meggondolatlanul,de ennek ellenére néha nagyon megfontolt vagyok. Nem szeretem a feltűnést. Az emberekkel nehezen barátkozok, de ha baj van, mindig segítek.
Új: Egy örökké vidám fiú, aki mindenkire mosolyog. Sose önmaga az első. Mindig fontosabbak neki a barátok és a céhe, mint a saját kényelme. Sokat gondolkodik (néha túl sokat) és gondolkodása néha elég furcsa tud lenni, és ezt a tettei is nagyban mutatják. Az összes furcsasága ellenére azonban, egy kedves fiú, aki szeret barátokat szerezni.
Régi: Egy életvidám személyiség voltam,aki sok mindenkit fel tudott vidítani de egy baleset után kissé komorabb lettem és visszahúzódóbb. Sokszor cselekszek meggondolatlanul,de ennek ellenére néha nagyon megfontolt vagyok. Nem szeretem a feltűnést. Az emberekkel nehezen barátkozok, de ha baj van, mindig segítek.
Új: Egy örökké vidám fiú, aki mindenkire mosolyog. Sose önmaga az első. Mindig fontosabbak neki a barátok és a céhe, mint a saját kényelme. Sokat gondolkodik (néha túl sokat) és gondolkodása néha elég furcsa tud lenni, és ezt a tettei is nagyban mutatják. Az összes furcsasága ellenére azonban, egy kedves fiú, aki szeret barátokat szerezni.
Atoru- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 958
Join date : 2013. Nov. 04.
Age : 26
Tartózkodási hely : Friben/Nyster
Karakterlap
Szint: 25
Indikátor: Zöld
Céh: Angelic Voice
Re: Atoru
Ossu!
Elfogadom a pályázatot, kérlek frissítsd az adatlapodon is!
Elfogadom a pályázatot, kérlek frissítsd az adatlapodon is!
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Atoru
Jellem- és kinézetváltoztató pályázat, avagy egy kis ránc felvarrás
Régi jellem: Egy örökké vidám fiú, aki mindenkire mosolyog. Sose önmaga az első. Mindig fontosabbak neki a barátok és a céhe, mint a saját kényelme. Sokat gondolkodik (néha túl sokat) és gondolkodása néha elég furcsa tud lenni, és ezt a tettei is nagyban mutatják. Az összes furcsasága ellenére azonban, egy kedves fiú, aki szeret barátokat szerezni.
Új: A vidámságából vajmi keveset vesztett az játékban eltöltött idő során. Már lassan kezdi beilleszkedni az új valóságába, és próbál mindent megtenni, hogy a részévé váljon. Hála egy kislánynak, és sárkányának, végre talált egy célt magának: a bent maradást. De ezt egyelőre még titokban tartja mindenki elől. Viszont úgy érzi, hogyha tényleg harcra kerülne a sor, nem tudja, hogy ki mellé álljon majd. De erre próbál nem gondolni, és inkább arra törekszik, hogy minél inkább megismerje tátsait és ezt a világot.
Régi kinézet:176 cm magas vagyok,a hajam kékes,a szemem pedig kék. A nyakamban egy kereszt lóg, amit még az apámtól kaptam, ez az egyetlen dolog, ami emlékeztet rá. Általában fekete kabátban mászkálok.
Új kinézet: A fekete kabátot már levetette magáról, ezzel is jelezve, hogy már nem gyászolja a múltat, hanem a jelennek és a jövőnek él. A kabát helyett pedig már inkább hord mindennapi ruhákat, amivel már nem is olyan feltűnő a tömegben. Nem rég frizurát is cserélt, ezzel mutatva, hogy megváltozott. A magassága semmivel sem lett több, vagy kevesebb, továbbra is majdnem egy fejjel magasabb a legtöbb társánál, így viszont továbbra is elég feltűnő tud lenni a jelenléte.
Régi jellem: Egy örökké vidám fiú, aki mindenkire mosolyog. Sose önmaga az első. Mindig fontosabbak neki a barátok és a céhe, mint a saját kényelme. Sokat gondolkodik (néha túl sokat) és gondolkodása néha elég furcsa tud lenni, és ezt a tettei is nagyban mutatják. Az összes furcsasága ellenére azonban, egy kedves fiú, aki szeret barátokat szerezni.
Új: A vidámságából vajmi keveset vesztett az játékban eltöltött idő során. Már lassan kezdi beilleszkedni az új valóságába, és próbál mindent megtenni, hogy a részévé váljon. Hála egy kislánynak, és sárkányának, végre talált egy célt magának: a bent maradást. De ezt egyelőre még titokban tartja mindenki elől. Viszont úgy érzi, hogyha tényleg harcra kerülne a sor, nem tudja, hogy ki mellé álljon majd. De erre próbál nem gondolni, és inkább arra törekszik, hogy minél inkább megismerje tátsait és ezt a világot.
Régi kinézet:176 cm magas vagyok,a hajam kékes,a szemem pedig kék. A nyakamban egy kereszt lóg, amit még az apámtól kaptam, ez az egyetlen dolog, ami emlékeztet rá. Általában fekete kabátban mászkálok.
Új kinézet: A fekete kabátot már levetette magáról, ezzel is jelezve, hogy már nem gyászolja a múltat, hanem a jelennek és a jövőnek él. A kabát helyett pedig már inkább hord mindennapi ruhákat, amivel már nem is olyan feltűnő a tömegben. Nem rég frizurát is cserélt, ezzel mutatva, hogy megváltozott. A magassága semmivel sem lett több, vagy kevesebb, továbbra is majdnem egy fejjel magasabb a legtöbb társánál, így viszont továbbra is elég feltűnő tud lenni a jelenléte.
_________________
If you wait until you can do everything for everybody, instead of something for somebody you'll end up not doing anything for anybody.
Atoru- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 958
Join date : 2013. Nov. 04.
Age : 26
Tartózkodási hely : Friben/Nyster
Karakterlap
Szint: 25
Indikátor: Zöld
Céh: Angelic Voice
Re: Atoru
Kuroneko approves \o/ Elfogadom a pályázatot, Kyousuke senpai! ^^
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Atoru
Dupla pályázat \o/
Először is, egy NJK pályázat.
Név: Abukara Chifumi
Kor: 19 (játékba lépéskor 17)
Nem: Nő
Kaszt: Harcművész
Szint: 14
Képességek: Atoru számára ismeretlenek
Kinézet:
Jellem: Atoru úgy ismerte meg, mint egy erős lányt, aki mindig eléri, amit akar. Mindig vidám, és a körülötte lévőket is próbálja jobb kedvre deríteni, amikor csak tudja. Eddig soha nem látta szomorúan, kivéve azt a bizonyos estét, amikor bevallotta neki az igazat. Miután rendeződtek a dolgok, a kapcsolatuk egy kicsit jobb lett, és jobban is megismerték egymást.
Chifu múltjáról Ato nem tud sokat. Csak annyit, hogy a szülei befolyásos üzletemberek, így soha nem kellett spórolniuk, vagy nélkülözniük. Azt azonban nem sejti, hogy a jó anyagi háttér mögött egy szomorú gyerekkor húzódik. Chifuval soha nem foglalkoztak a szülei, mindig csak a munkával törődtek, és ha kért valamit, akkor megvették neki. Így jutott hozzá a NervGear-hez is, amiből egyből ötöt is vett. Úgy gondolta, hogy ezzel fogja megajándékozni a barátait a Gamer Klubból. Ugyanis az iskolában ő volot a vezetője ennek a klubnak, aminek természetesen Atoru és Hachiko is tagja volt. Chifu meg is kedvelte az ikreket, főleg Hachiko-t, így aztán járni is kezdtek. A klubnak volt kettő további tagja, egy Aizawa nevű fiú, és egy Megumi nevű lány. Ők öten mondhatni a legjobb barátok voltak, ezért is ajándékozta meg őket Chifu őket ezzel az új játékkal. Persze csak titokban. Mindig a szülőknek adta oda a NervGeart, és mellé a játékot. A játékba jutás után próbálta megtalálni a társait, hogy együtt alkothassanak egy céhet, de csak Megumi-val és Aizawával találkozott. Így, bár csak hárman, de megalapították a Tengoku no difendā nevezetű céhet. Ahova később még két ember is csatlakozott, így már öten voltak. Chifu remekül vezette a céhet, és vezeti is a mai napig. A tagoknak a jártasságait pont úgy alakította ki, hogy semmiben ne szenvedjenek hiányt, így nem kell szűkölködniük. És bár a céhházuk nem túl nagy, és nem is néz ki annak, de ezt nem is bánja. Azt akarta elérni, hogy családias legyen a környezet, mivel így mindenki boldogabb.
Amikor Chifu találkozott Atoru-val és egyből azt hitte, hogy Hachi áll előtte, azonban látta, hogy már van egy céhe, így inkább nem említette a sajátjukat. Amióta bevallotta Atoru az igazságot Hachi halálával kapcsolatban, azóta egy kicsit megkedvelte a fiút, és úgy döntött, hogy egyszer majd elmesél neki mindent. De annak még nem jött el az ideje.
A második pedig egy Képesség pályázat. \o/
Health-switch: Atoru képes kicserélni az életpontjait egy játékossal, ha annak a játékosnak kevessebb az élete, mint neki. A kiválasztott személy egyaránt lehet ellenfél és csapattárs is. Ha a játékosnak kevesebb az maximális HP-ja, mint Atoru-nak, akkor csak addig tölti fel, és a maradék marad Atoru-nál. A lehűlési idő két kör.
Kinézet: Atoru körül kékes fény kezd el ragyogni, míg a választott játékos körül sárga. Az életcsíkok a fények felvillanása után kezdenek el feltöltődni, vagy éppen lecsökkenni.
Végre, a hőn áhított tizenegyes szint! Már annyira vártam ezt a napot, amikor végre felléphetek ide is. *-* És nem mellesleg, megkaptam a rendszertől az üzenetet, hogy új képességem is érkezett. Már alig várom, hogy kiderítsem, hogy mégis milyen lehet. Vajon egy újabb támadó skill? Esetleg egy segítő? Vagy egy passzív, amitől valami újdonságot tudok csinálni, mondjuk megérteni a mobok, vagy mások nyelvét? Már alig várom, hogy kiderítsem. Azonban egyedül nem biztos, hogy működni fog... Kell egy ember. De vajon kit hívjak el magammal? Shuékat ezzel most nem zavarnám, ahogy a céhtársaimat sem. Hm. Régen beszéltem már Chifuval, talán meg kéne kérdeznem, hogy ő eljönne-e.
Így aztán írtam is neki egy üzenetet, amire rövid időn belül válasz is érkezett, így már indultam is a tizenegyes szintre. Taft szép város volt, legalábbis nekem eléggé tetszett. Egyszer emlékszem, hogy elmentünk egy európai utazásra azt hiszem, Olaszországba. Ott láttam ezekhez hasonló házakat. A teleport közelében pedig nem sokára meg is láttam Chifut.
- Konnichiwa, Atoru-kun! ^^ - köszöntött mosolyogva. Úgy látszik tényleg kezd a régi énje lenni, mint aki régen is volt. Bár Aizawa mesélte, hogy eléggé maga alatt volt néhány napig, de próbáltak rajta segíteni, amennyire csak tudtak. És persze arról, hogy tartjuk a kapcsolatot, Chifu semmit sem tud. Gondolom majd meglepiként szeretné megemlíteni, hogy a többiek is játszanak, és épségben vannak. És gondolom az is meglepi lesz, hogy a jól ismert Menny védelmezői céhnevet adta a céhnek. Vajon mikor fogja elmesélni nekem?
- Hm? Atoru-kun? - nézett rám kíváncsian.
- Oh, bocsi, nem figyeltem. ^^" - mondtam bocsánatkérően.
- Szóval Chifu, segítesz kideríteni, hogy mi lehet a második képességem?- kérdeztem meg a lánytól. Neki már van kettő képessége is, így biztosan tudni fogja, hogy mit is tegyek.
- Persze, hogy segítek Atoru-kun. Először is, állj az egyik lábadra, és kezdj el ugrálni magad körül. Ezután pedig fogd meg az egyik füledet, és mondd, hogy szeretem a macskákat. Így biztosan megtudjuk, hogy mi a képességed. ^^- mondta Chifu, bár én egy kicsit kételkedtem benne, hogy sikerülni. Mindenesetre megtettem, és el is kezdtem csinálni azt, amit mondott, bármilyen kínosnak is éreztem a dolgot.
A következő dolog pedig, amit észrevettem, hogy Chifu a földön fetreng a nevetéstől, és a kezében egy fotót tart. Tudhattam volna, hogy átver. >.>
- Oh, bocsi-bocsi, Atoru-kun. Úgy látszik semmit sem változtál. - mondta, miközben egy könnycseppet törtölt ki a szeméből.
- Ahogy látom te sem, Chifu. - mondtam mosolyogva. Jó volt újra nevetni látni őt, ennyi idő után. Most, hogy itt van velem, kedvem támadt nosztalgiázni is. Azonban még van egy feladatunk is. - Most akkor már tényleg segítesz, igaz?- kérdeztem meg tőle.
- Persze, akár indulhatunk is.- mondta, így el is indultunk a közeli erdőbe, hogy öljünk néhány mobot. Azonban úgy tűnik, hogy Chifu felvágós kedvében volt, és egyszerre - talán - túl sok mobot uszított magára. Ők pedig elég gyorsan levitték az életét. Én próbáltam legyőzni őket, de sajnos nem sikerült az összeset, Chifu élete pedig lassan pirosba fordult.
- Chifu! - kiáltottam a lánynak, mire történt valami. Valami furcsa kékes fényben kezdett el úszni a kezem, és amikor lenéztem, az egész testem is. O.o Chifuval pedig ugyanez történt, de neki sárga színben. És nem ez volt az egyetlen furcsaság. Hanem az életcsíkunk is megváltozott. o.O A 47 HP-mból maradt összesen 6. ._. Viszont Chifu-nak is megnőtt hirtelen. És így már a mobokat is le tudta győzni.
- Köszönöm, Atoru-kun! - jött oda hozzám a történtek után. - Úgy látszik egy support képességet kaptál, amivel fel tudod cserélni a saját és egy másik játékos életpontjait. - állapította meg Chifu.
- Ezek szerint az előbb történteket a képességem csinálta?- néztem rá kicsit meghökkenve. Bevallom, ez nem fordult meg a fejemben.
- Ahogy mondod, Atoru-kun. ^^ Nos, örülök, hogy segíthette. Bai-bai.- köszönt el Chifu, és még mielőtt bármit is szólhattam volna, elteleportált. Nem tudom, hogy mi ütött belé. Mindenesetre örülök, mert ezek szerint az egyik legjobb képességet szereztem meg, amit csak lehetett! *-*
Először is, egy NJK pályázat.
Név: Abukara Chifumi
Kor: 19 (játékba lépéskor 17)
Nem: Nő
Kaszt: Harcművész
Szint: 14
Képességek: Atoru számára ismeretlenek
Kinézet:
- Spoiler:
Jellem: Atoru úgy ismerte meg, mint egy erős lányt, aki mindig eléri, amit akar. Mindig vidám, és a körülötte lévőket is próbálja jobb kedvre deríteni, amikor csak tudja. Eddig soha nem látta szomorúan, kivéve azt a bizonyos estét, amikor bevallotta neki az igazat. Miután rendeződtek a dolgok, a kapcsolatuk egy kicsit jobb lett, és jobban is megismerték egymást.
Chifu múltjáról Ato nem tud sokat. Csak annyit, hogy a szülei befolyásos üzletemberek, így soha nem kellett spórolniuk, vagy nélkülözniük. Azt azonban nem sejti, hogy a jó anyagi háttér mögött egy szomorú gyerekkor húzódik. Chifuval soha nem foglalkoztak a szülei, mindig csak a munkával törődtek, és ha kért valamit, akkor megvették neki. Így jutott hozzá a NervGear-hez is, amiből egyből ötöt is vett. Úgy gondolta, hogy ezzel fogja megajándékozni a barátait a Gamer Klubból. Ugyanis az iskolában ő volot a vezetője ennek a klubnak, aminek természetesen Atoru és Hachiko is tagja volt. Chifu meg is kedvelte az ikreket, főleg Hachiko-t, így aztán járni is kezdtek. A klubnak volt kettő további tagja, egy Aizawa nevű fiú, és egy Megumi nevű lány. Ők öten mondhatni a legjobb barátok voltak, ezért is ajándékozta meg őket Chifu őket ezzel az új játékkal. Persze csak titokban. Mindig a szülőknek adta oda a NervGeart, és mellé a játékot. A játékba jutás után próbálta megtalálni a társait, hogy együtt alkothassanak egy céhet, de csak Megumi-val és Aizawával találkozott. Így, bár csak hárman, de megalapították a Tengoku no difendā nevezetű céhet. Ahova később még két ember is csatlakozott, így már öten voltak. Chifu remekül vezette a céhet, és vezeti is a mai napig. A tagoknak a jártasságait pont úgy alakította ki, hogy semmiben ne szenvedjenek hiányt, így nem kell szűkölködniük. És bár a céhházuk nem túl nagy, és nem is néz ki annak, de ezt nem is bánja. Azt akarta elérni, hogy családias legyen a környezet, mivel így mindenki boldogabb.
Amikor Chifu találkozott Atoru-val és egyből azt hitte, hogy Hachi áll előtte, azonban látta, hogy már van egy céhe, így inkább nem említette a sajátjukat. Amióta bevallotta Atoru az igazságot Hachi halálával kapcsolatban, azóta egy kicsit megkedvelte a fiút, és úgy döntött, hogy egyszer majd elmesél neki mindent. De annak még nem jött el az ideje.
A második pedig egy Képesség pályázat. \o/
Health-switch: Atoru képes kicserélni az életpontjait egy játékossal, ha annak a játékosnak kevessebb az élete, mint neki. A kiválasztott személy egyaránt lehet ellenfél és csapattárs is. Ha a játékosnak kevesebb az maximális HP-ja, mint Atoru-nak, akkor csak addig tölti fel, és a maradék marad Atoru-nál. A lehűlési idő két kör.
Kinézet: Atoru körül kékes fény kezd el ragyogni, míg a választott játékos körül sárga. Az életcsíkok a fények felvillanása után kezdenek el feltöltődni, vagy éppen lecsökkenni.
Végre, a hőn áhított tizenegyes szint! Már annyira vártam ezt a napot, amikor végre felléphetek ide is. *-* És nem mellesleg, megkaptam a rendszertől az üzenetet, hogy új képességem is érkezett. Már alig várom, hogy kiderítsem, hogy mégis milyen lehet. Vajon egy újabb támadó skill? Esetleg egy segítő? Vagy egy passzív, amitől valami újdonságot tudok csinálni, mondjuk megérteni a mobok, vagy mások nyelvét? Már alig várom, hogy kiderítsem. Azonban egyedül nem biztos, hogy működni fog... Kell egy ember. De vajon kit hívjak el magammal? Shuékat ezzel most nem zavarnám, ahogy a céhtársaimat sem. Hm. Régen beszéltem már Chifuval, talán meg kéne kérdeznem, hogy ő eljönne-e.
Így aztán írtam is neki egy üzenetet, amire rövid időn belül válasz is érkezett, így már indultam is a tizenegyes szintre. Taft szép város volt, legalábbis nekem eléggé tetszett. Egyszer emlékszem, hogy elmentünk egy európai utazásra azt hiszem, Olaszországba. Ott láttam ezekhez hasonló házakat. A teleport közelében pedig nem sokára meg is láttam Chifut.
- Konnichiwa, Atoru-kun! ^^ - köszöntött mosolyogva. Úgy látszik tényleg kezd a régi énje lenni, mint aki régen is volt. Bár Aizawa mesélte, hogy eléggé maga alatt volt néhány napig, de próbáltak rajta segíteni, amennyire csak tudtak. És persze arról, hogy tartjuk a kapcsolatot, Chifu semmit sem tud. Gondolom majd meglepiként szeretné megemlíteni, hogy a többiek is játszanak, és épségben vannak. És gondolom az is meglepi lesz, hogy a jól ismert Menny védelmezői céhnevet adta a céhnek. Vajon mikor fogja elmesélni nekem?
- Hm? Atoru-kun? - nézett rám kíváncsian.
- Oh, bocsi, nem figyeltem. ^^" - mondtam bocsánatkérően.
- Szóval Chifu, segítesz kideríteni, hogy mi lehet a második képességem?- kérdeztem meg a lánytól. Neki már van kettő képessége is, így biztosan tudni fogja, hogy mit is tegyek.
- Persze, hogy segítek Atoru-kun. Először is, állj az egyik lábadra, és kezdj el ugrálni magad körül. Ezután pedig fogd meg az egyik füledet, és mondd, hogy szeretem a macskákat. Így biztosan megtudjuk, hogy mi a képességed. ^^- mondta Chifu, bár én egy kicsit kételkedtem benne, hogy sikerülni. Mindenesetre megtettem, és el is kezdtem csinálni azt, amit mondott, bármilyen kínosnak is éreztem a dolgot.
A következő dolog pedig, amit észrevettem, hogy Chifu a földön fetreng a nevetéstől, és a kezében egy fotót tart. Tudhattam volna, hogy átver. >.>
- Oh, bocsi-bocsi, Atoru-kun. Úgy látszik semmit sem változtál. - mondta, miközben egy könnycseppet törtölt ki a szeméből.
- Ahogy látom te sem, Chifu. - mondtam mosolyogva. Jó volt újra nevetni látni őt, ennyi idő után. Most, hogy itt van velem, kedvem támadt nosztalgiázni is. Azonban még van egy feladatunk is. - Most akkor már tényleg segítesz, igaz?- kérdeztem meg tőle.
- Persze, akár indulhatunk is.- mondta, így el is indultunk a közeli erdőbe, hogy öljünk néhány mobot. Azonban úgy tűnik, hogy Chifu felvágós kedvében volt, és egyszerre - talán - túl sok mobot uszított magára. Ők pedig elég gyorsan levitték az életét. Én próbáltam legyőzni őket, de sajnos nem sikerült az összeset, Chifu élete pedig lassan pirosba fordult.
- Chifu! - kiáltottam a lánynak, mire történt valami. Valami furcsa kékes fényben kezdett el úszni a kezem, és amikor lenéztem, az egész testem is. O.o Chifuval pedig ugyanez történt, de neki sárga színben. És nem ez volt az egyetlen furcsaság. Hanem az életcsíkunk is megváltozott. o.O A 47 HP-mból maradt összesen 6. ._. Viszont Chifu-nak is megnőtt hirtelen. És így már a mobokat is le tudta győzni.
- Köszönöm, Atoru-kun! - jött oda hozzám a történtek után. - Úgy látszik egy support képességet kaptál, amivel fel tudod cserélni a saját és egy másik játékos életpontjait. - állapította meg Chifu.
- Ezek szerint az előbb történteket a képességem csinálta?- néztem rá kicsit meghökkenve. Bevallom, ez nem fordult meg a fejemben.
- Ahogy mondod, Atoru-kun. ^^ Nos, örülök, hogy segíthette. Bai-bai.- köszönt el Chifu, és még mielőtt bármit is szólhattam volna, elteleportált. Nem tudom, hogy mi ütött belé. Mindenesetre örülök, mert ezek szerint az egyik legjobb képességet szereztem meg, amit csak lehetett! *-*
_________________
If you wait until you can do everything for everybody, instead of something for somebody you'll end up not doing anything for anybody.
Atoru- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 958
Join date : 2013. Nov. 04.
Age : 26
Tartózkodási hely : Friben/Nyster
Karakterlap
Szint: 25
Indikátor: Zöld
Céh: Angelic Voice
Re: Atoru
Ossu!
Elfogadom a pályázatot. Gratulálok a második képességedhez!
Elfogadom a pályázatot. Gratulálok a második képességedhez!
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
Re: Atoru
Nagyon késve ugyan, de... Harmadik képesség pályázat
Villámlépés:
Permanens képesség. Ha Atoru legalább kétszer gyorsabb ellenfelénél, még kétszer olyan gyorsnak tűnik. Szóval kétszeresnél négyszeresnek, háromszorosnál hatszorosnak stb. Nem kap bónusz cselekvést, csupán játékszínesítő.
Este, tiszta égbolt. A hetedik szinten valaki mellettem nagyot szívott a cigarettájába. Nem, nem is valaki. Minatónak hívták. Mintha ezt mondta volna.
- Jófej vagy öcskös - fordult felém. - Senki más nem akart velem jönni... Mondjuk te sem vagy túl beszédes.
Az eget fürkésztem. Régen láttam ennyire tisztán a csillagokat. Próbáltam csillagképeket alkotni, több sikerült is: Zöld lámpás, Tündérszárny, Katana... valljuk be, nem vagyok túl jó névadásban.
- Vicces - kezdett bele mondókájába újból -, hogy itt vagyunk ebben a rohadt játékban és nem mehetünk ki. Tudod, nem vagyok olyan rossz srác - mutatott az indikátorára. - Csak valaki belém kötött, azt meg nem csípem. A franc se hitte volna, hogy ilyen gyenge lesz a krapek... Figyelsz rám egyáltalán?
Bólintottam. Azt mondta farmolni akar, ezért jöttem vele. Ha már csak bóklászok, legalább legyen valami értelme.
- Jó'van, csak tudni akartam... Egyébként te annak a csendes gyilkos figurának tűnsz. Hiába mosolyogsz! Frászt kapok az ilyenektől. Ha piros lennél, már elportáltam volna.
- Nem előítélet ez velük szemben?
Színpadiasan széttárta karjait: - Uram bocsá', hogy így beszélek sorstársaimról. Egyszer az egyik odajött hozzám és azt mondta "Most szívesen megölnélek, de piros vagy. Legyen szép napod." És ott hagyott! Azt hittem, megáll bennem az ütő - csak félfüllel hallgattam, közben a fákat figyeltem. Az árnyékban négy-öt farkas ólálkodott. Egyelőre.
- Azt hiszem, itt megállhatunk - mondtam egy tisztáson. - A mobok már gyülekeznek - Minato körbetekintett. Megdörzsölte tenyerét.
- Akkor hát kezdődjön a buli - rántott elő egy jókora pallost.
- Azt hittem kardforgató vagy. Egy csupasz karddal a kezedben jobban el tudlak képzelni. Nem mintha a pallos nem lenne elég megnyerő - eredt meg a nyelvem. A harc furcsa, bizsergető érzéssel töltött el.
Társam horkantott.
- Nem azér', de te sem tűnsz annak a kimondott zsiványnak, mégis két pengével küzdesz - mutatott tőreimre. Mosolyogva tártam szét karjaim. Mit mondhatnék, igaza volt.
A farkasok közben támadásba lendültek, én pedig tévedtem. Nem öten voltak, sokkal inkább tizenöten, vagy még annál is többen. Persze nem mintha ez gondot jelentett volna számomra.
Azonban nem voltam egyedül.
Minatót figyeltem, hogyan boldogul. Megpörgette feje felett pallosát, majd végig suhintott kettő felé csörtető állaton. Rám mosolygott, foghíjas vigyorral az arcán.
Ezután én is a harcra koncentráltam. Egyik farkast vágtam le a másik után, csakhogy távolság közben megnövekedett társam és köztem. Körbevették és mellkasa szemmel láthatón süllyedt és emelkedett - elfáradt.
Három farkas akarta rávetni magát.
- Switch! - kiáltottam, a következő pillanatban pedig mellette teremtem. Szó szerint.
Nem sokat foglalkoztam a történtekkel, nem úgy a mobokkal. Fedeztem csapattársam, amíg kipihenheti magát, majd vállvetve elpixeleztük az ordasok maradékát is.
A csata végén rágyújtott egy újabb cigarettára.
- Hát öcskös, köszönöm. Asszem ebből el leszek egy darabig - bólintottam. - Megint visszatértél a csendhez? - kacagott. - Mit is mondtál, mi a neved? Toru?
- Atoru.
- Atoru, persze-persze. Még jövök neked eggyel.
Megvontam a vállam. Nem volt biztos, hogy még találkozunk. Ezt szerintem ő is tudta.
Elnéztem az erdő sűrűjébe. Éreztem az árnyak vonzását. Mögöttem Minato kifújta a füstöt.
- Hív a magány, mi? - kuncogott. - Úgy látszik mégiscsak jó neked ez a kaszt.
- Ahogyan neked a harcos.
- Igen... Hát, akkor viszlát - nyújtott kezet. - És ne feledd, még találkozunk.
Beletelt néhány percbe, míg szem elől tévesztettük egymást, én pedig észrevettem egy értesítést. Megkaptam a harmadik képességemet.
Villámlépés:
Permanens képesség. Ha Atoru legalább kétszer gyorsabb ellenfelénél, még kétszer olyan gyorsnak tűnik. Szóval kétszeresnél négyszeresnek, háromszorosnál hatszorosnak stb. Nem kap bónusz cselekvést, csupán játékszínesítő.
Este, tiszta égbolt. A hetedik szinten valaki mellettem nagyot szívott a cigarettájába. Nem, nem is valaki. Minatónak hívták. Mintha ezt mondta volna.
- Jófej vagy öcskös - fordult felém. - Senki más nem akart velem jönni... Mondjuk te sem vagy túl beszédes.
Az eget fürkésztem. Régen láttam ennyire tisztán a csillagokat. Próbáltam csillagképeket alkotni, több sikerült is: Zöld lámpás, Tündérszárny, Katana... valljuk be, nem vagyok túl jó névadásban.
- Vicces - kezdett bele mondókájába újból -, hogy itt vagyunk ebben a rohadt játékban és nem mehetünk ki. Tudod, nem vagyok olyan rossz srác - mutatott az indikátorára. - Csak valaki belém kötött, azt meg nem csípem. A franc se hitte volna, hogy ilyen gyenge lesz a krapek... Figyelsz rám egyáltalán?
Bólintottam. Azt mondta farmolni akar, ezért jöttem vele. Ha már csak bóklászok, legalább legyen valami értelme.
- Jó'van, csak tudni akartam... Egyébként te annak a csendes gyilkos figurának tűnsz. Hiába mosolyogsz! Frászt kapok az ilyenektől. Ha piros lennél, már elportáltam volna.
- Nem előítélet ez velük szemben?
Színpadiasan széttárta karjait: - Uram bocsá', hogy így beszélek sorstársaimról. Egyszer az egyik odajött hozzám és azt mondta "Most szívesen megölnélek, de piros vagy. Legyen szép napod." És ott hagyott! Azt hittem, megáll bennem az ütő - csak félfüllel hallgattam, közben a fákat figyeltem. Az árnyékban négy-öt farkas ólálkodott. Egyelőre.
- Azt hiszem, itt megállhatunk - mondtam egy tisztáson. - A mobok már gyülekeznek - Minato körbetekintett. Megdörzsölte tenyerét.
- Akkor hát kezdődjön a buli - rántott elő egy jókora pallost.
- Azt hittem kardforgató vagy. Egy csupasz karddal a kezedben jobban el tudlak képzelni. Nem mintha a pallos nem lenne elég megnyerő - eredt meg a nyelvem. A harc furcsa, bizsergető érzéssel töltött el.
Társam horkantott.
- Nem azér', de te sem tűnsz annak a kimondott zsiványnak, mégis két pengével küzdesz - mutatott tőreimre. Mosolyogva tártam szét karjaim. Mit mondhatnék, igaza volt.
A farkasok közben támadásba lendültek, én pedig tévedtem. Nem öten voltak, sokkal inkább tizenöten, vagy még annál is többen. Persze nem mintha ez gondot jelentett volna számomra.
Azonban nem voltam egyedül.
Minatót figyeltem, hogyan boldogul. Megpörgette feje felett pallosát, majd végig suhintott kettő felé csörtető állaton. Rám mosolygott, foghíjas vigyorral az arcán.
Ezután én is a harcra koncentráltam. Egyik farkast vágtam le a másik után, csakhogy távolság közben megnövekedett társam és köztem. Körbevették és mellkasa szemmel láthatón süllyedt és emelkedett - elfáradt.
Három farkas akarta rávetni magát.
- Switch! - kiáltottam, a következő pillanatban pedig mellette teremtem. Szó szerint.
Nem sokat foglalkoztam a történtekkel, nem úgy a mobokkal. Fedeztem csapattársam, amíg kipihenheti magát, majd vállvetve elpixeleztük az ordasok maradékát is.
A csata végén rágyújtott egy újabb cigarettára.
- Hát öcskös, köszönöm. Asszem ebből el leszek egy darabig - bólintottam. - Megint visszatértél a csendhez? - kacagott. - Mit is mondtál, mi a neved? Toru?
- Atoru.
- Atoru, persze-persze. Még jövök neked eggyel.
Megvontam a vállam. Nem volt biztos, hogy még találkozunk. Ezt szerintem ő is tudta.
Elnéztem az erdő sűrűjébe. Éreztem az árnyak vonzását. Mögöttem Minato kifújta a füstöt.
- Hív a magány, mi? - kuncogott. - Úgy látszik mégiscsak jó neked ez a kaszt.
- Ahogyan neked a harcos.
- Igen... Hát, akkor viszlát - nyújtott kezet. - És ne feledd, még találkozunk.
Beletelt néhány percbe, míg szem elől tévesztettük egymást, én pedig észrevettem egy értesítést. Megkaptam a harmadik képességemet.
_________________
If you wait until you can do everything for everybody, instead of something for somebody you'll end up not doing anything for anybody.
Atoru- Árnyharcos
- Hozzászólások száma : 958
Join date : 2013. Nov. 04.
Age : 26
Tartózkodási hely : Friben/Nyster
Karakterlap
Szint: 25
Indikátor: Zöld
Céh: Angelic Voice
Re: Atoru
Osu!
Én nem mondanám, hogy késtél vele, talán ha már a 40. szinten lennél Elfogadom a pályázatot.
Én nem mondanám, hogy késtél vele, talán ha már a 40. szinten lennél Elfogadom a pályázatot.
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.