Aidor

Másnaposan

Ma reggel komoly fej fájással ébredtem a Kezdetek városa egyik szökőkútjában. A tegnap homályos emléktöredékei lassan peregtek a szemem előtt. Tegnap... volt egyáltalán tegnap? Biztos volt... ha már egyszer ma van... de honnan veszem, hogy már nem holnap van? Lehet egyáltalán a ma holnap? Mivel nem tudtam eldönteni bőrig ázva átbukfenceztem a kút peremén. Tegnap... volt egyáltalán tegnap? Majd fejbe vágtam magam. Ezen a gondolat menten már túl vagyok. Mi a fene volt tegnap? Emlékszem... kicsit többet ittam a kelleténél. Illetve csak egy üveggel, de akkor a következő pillanatban miért hevernek körülöttem kisebb hegyekben a kiürült korsók? Talán van egy kis emlékezet kiesésem. Lássuk csak... igen, igen... Volt az-az ivó verseny. Ivó verseny... ez új. Legalábbis régi új. Teljesen ki ment a fejemből. Mi a fenének vettem részt rajta? Nem... nem emlékszem. De részt vettem és le is ittam magam. Idáig biztos. Hogy kerültem ide? Ja, persze, persze. Ide jöttem. De nem egyedül... 1, 2, 3 igen három fazonnal jöttem. Az arcukra nem emlékszem. De a beszélgetés...

-Tudod, haver, pocsék egy hely ez a SAO.*huk* Még egy játék terem sincs! *huk*
-Dehogynem van *huk*. Ott van a Twi... mi..ster, vagy akármi. *huk*
-Ja teljesen elfelej... -huk* De akkor is nem bírom ezt a bezártságot. még wc-re se engednek ki!
-Nem is kell itt klotyóra menni.
-Dehogynem, például most szívesen bele rókáznék egybe *huk*.
-Valóban? Azt hiszem én is *huk*.
-Rosszul vagyok...

Igen, ennyire emlékszem. De hogy a fenébe kerültem a kútba? Nem emlékszem...
Végül elhatároztam, hogy haza megyek. Addig amíg ki nem tisztul a fejem.