KezdőlapAurora Rainfell
2 posters
1 / 1 oldal
Aurora Rainfell
by Aurora Rainfell Kedd Júl. 30 2013, 16:59
Céhpályázat:
The Gullwings
The Gullwings
A The Gullwings céhet csakis női tagok töltik be, hiszen a főbb irányelv nem más, mint a feminizmus. Tény, hogy céljuk nekik is a játék teljesítése, ugyanakkor igyekeznek a mindennapi életet feleleveníteni ebben a világban, - esti bulikkal, szórakoztató tevékenységekkel feldobva a hangulatot - s a legtöbb céhtől eltérően kifejezetten lazán állnak a "legfőbb" küldetés végrehajtásához. Elsődleges céljuk inkább a ritka, értékes tárgyak, kincsek felkutatása és felkeresése, hogy azokból a legtöbbet profitáljanak, s persze más céhekkel is szívesen üzletelnek. Az általuk eladott vagy bérbe adott tárgyakon a céh logója található.
Egyáltalán nem vetik meg a piros indikátoros játékosokat, így a tagfelvétel legfőképpen nemtől függ. Tagok igényes megjelenésükkel, hivalkodó stílusukkal és irányelvükkel igyekeznek kitűnni más céhek közül.
A céh tervei között szerepel egy olyan pénzügyi hatalommá válni, ami kellőképpen képes támogatni Aincrad játékosait. Minimális profitért cserébe kezdő játékosok fegyvereket bérelhetnek, s a jövőben - lehetőségektől, költségvetéstől függően - akár pénzbeli támogatással is ellátnák a haladó játékosokat, valamint a többi céhet, Aincrad első valódi bankjává változván.
Szabályok:
I. Girls Only! A fő irányelv miatt a céh csakis női játékosokat lát szívesen, kivétel nincs!
II. A céh szívesen lát más indikátorú játékosokat is, bár az indoknak szavahihetőnek kell lennie, mielőtt az adott játékos csatlakozhatna.
III. A profitálás érdekében a tagok kötelesek legalább egy másodlagos jártasságot szerezni! Persze ha nem futja rá, a céh - anyagi helyzettől függően - finanszírozza azt.
IV. A céhházból kivett tárgyak használata természetesen engedélyezett a tagok számára. Azonban egy inaktívvá vált karaktertől az adott karakter minden felszerelése és vagyona a céh tulajdonába kerül.
V. Mivel legtöbbször más céhekből és játékosokból profitálnak, tagok csakis a céhvezérek engedélyével oszthatnak más játékosoknak tárgyat, s akkor is csupán fix ár mellett, amit szintén a vezérekkel kell egyeztetni!
VI. A céhgyűléseken és küldetéseken erősen ajánlott megjelenni, melyek csakis indokolt hiányzás esetén hagyhatóak ki! Mint minden más céhben, úgy itt is fontos az egységkovácsolás.
Tagok:
Egyáltalán nem vetik meg a piros indikátoros játékosokat, így a tagfelvétel legfőképpen nemtől függ. Tagok igényes megjelenésükkel, hivalkodó stílusukkal és irányelvükkel igyekeznek kitűnni más céhek közül.
A céh tervei között szerepel egy olyan pénzügyi hatalommá válni, ami kellőképpen képes támogatni Aincrad játékosait. Minimális profitért cserébe kezdő játékosok fegyvereket bérelhetnek, s a jövőben - lehetőségektől, költségvetéstől függően - akár pénzbeli támogatással is ellátnák a haladó játékosokat, valamint a többi céhet, Aincrad első valódi bankjává változván.
Szabályok:
I. Girls Only! A fő irányelv miatt a céh csakis női játékosokat lát szívesen, kivétel nincs!
II. A céh szívesen lát más indikátorú játékosokat is, bár az indoknak szavahihetőnek kell lennie, mielőtt az adott játékos csatlakozhatna.
III. A profitálás érdekében a tagok kötelesek legalább egy másodlagos jártasságot szerezni! Persze ha nem futja rá, a céh - anyagi helyzettől függően - finanszírozza azt.
IV. A céhházból kivett tárgyak használata természetesen engedélyezett a tagok számára. Azonban egy inaktívvá vált karaktertől az adott karakter minden felszerelése és vagyona a céh tulajdonába kerül.
V. Mivel legtöbbször más céhekből és játékosokból profitálnak, tagok csakis a céhvezérek engedélyével oszthatnak más játékosoknak tárgyat, s akkor is csupán fix ár mellett, amit szintén a vezérekkel kell egyeztetni!
VI. A céhgyűléseken és küldetéseken erősen ajánlott megjelenni, melyek csakis indokolt hiányzás esetén hagyhatóak ki! Mint minden más céhben, úgy itt is fontos az egységkovácsolás.
Tagok:
- Aurora Rainfell
- Kagura
- Asuka
- Hime
Aurora Rainfell- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 74
Join date : 2013. Jun. 25.
Karakterlap
Szint: 4
Indikátor: Vörös
Céh: -
Re: Aurora Rainfell
by Aurora Rainfell Kedd Júl. 30 2013, 18:58
Pet képesség pályázat:
KO-rúgás: Ahelyett, hogy Bimbócska, kutya létére karmaira és agyaraira támaszkodna, képessége hátsó lábainak erőteljes rúgásán alapszik. A képesség aktiválásakor a pet mancsait karmazsinvörös fényfoszlány veszi körbe, majd ellenfelét megrúgva, alap sebzés mellett összezavarja. A konfúzió hatására az áldozat fél sebzése önmagára, míg a másik felével ugyanúgy sebezhet. Hátránya, hogy a következő körben Bimbócskának pihennie kell, így még támadásra se képes. A képesség ható- és visszatöltési ideje három kör.
Ez a nap is úgy kezdődött, ahogyan a többi: felkeléssel, azonban egészen másra riadtam fel. Egy kutya vakkantása hangzott fel a fülem mellett. Éreztem, hogy mellkasomat valami puha nyomja, s az ugatást követve, lihegést hallhattam. Balra fordítottam fejemet, és legszívesebben sikoltottam volna meglepettségemben. A tojás ripityára lett törve, és végre kiderült, mi lapult benne: egy vörös-barna bundájú, - melyben lilás sávok is voltak - ezüstszürke szemű foo kutya. Kedvesen csóválta mócsingos farkincáját, miközben ismét vakkantott. Amint felültem az ágyban, úgy a tekintetével is követett. Alaposan felmértem az újszülöttet: nagyjából a combom közepéig ért, feje pedig egy vonalban volt a farával. Kissé ördöginek tűnt aranybarna kis szarvacskáival, de zord külleme ellenére kifejezetten aranyos volt. Ott ült előttem, engedelmesen, izgatott boldogsággal az arcán.
- Ma'! - Ahogy valószínűleg a legtöbb embert meglepheti az a tény, hogy egy állat képes az emberi kommunikációra, úgy engem is ledöbbentett, ahogyan a kutyuska a mamájának nevezett.
- Biztosan tévedsz, én nem vagyok a mamád... - szögeztem a tényeket, kissé zavarba jőve.
- Ma'! - Ezúttal jóval buzgóbban, vidámabban, és kissé erőszakosabban mondta. Mellső mancsai az ölembe tette, s megnyalt. - Ma'! Te vagy az én Ma'-m!
- Oké-oké, jólvan, én vagyok a mamád. Szervusz... öhm, Kogoro? - Improvizáltam a névvel, de sok-sok történet olvasása aztán nem volt hiába való. Kogoro heves farokcsóválással adta tudtomra, mennyire tetszik neki az általam adott neve. Furcsa lesz egy ilyen kutyussal dolgozni, annyi szent.
KO-rúgás: Ahelyett, hogy Bimbócska, kutya létére karmaira és agyaraira támaszkodna, képessége hátsó lábainak erőteljes rúgásán alapszik. A képesség aktiválásakor a pet mancsait karmazsinvörös fényfoszlány veszi körbe, majd ellenfelét megrúgva, alap sebzés mellett összezavarja. A konfúzió hatására az áldozat fél sebzése önmagára, míg a másik felével ugyanúgy sebezhet. Hátránya, hogy a következő körben Bimbócskának pihennie kell, így még támadásra se képes. A képesség ható- és visszatöltési ideje három kör.
Ez a nap is úgy kezdődött, ahogyan a többi: felkeléssel, azonban egészen másra riadtam fel. Egy kutya vakkantása hangzott fel a fülem mellett. Éreztem, hogy mellkasomat valami puha nyomja, s az ugatást követve, lihegést hallhattam. Balra fordítottam fejemet, és legszívesebben sikoltottam volna meglepettségemben. A tojás ripityára lett törve, és végre kiderült, mi lapult benne: egy vörös-barna bundájú, - melyben lilás sávok is voltak - ezüstszürke szemű foo kutya. Kedvesen csóválta mócsingos farkincáját, miközben ismét vakkantott. Amint felültem az ágyban, úgy a tekintetével is követett. Alaposan felmértem az újszülöttet: nagyjából a combom közepéig ért, feje pedig egy vonalban volt a farával. Kissé ördöginek tűnt aranybarna kis szarvacskáival, de zord külleme ellenére kifejezetten aranyos volt. Ott ült előttem, engedelmesen, izgatott boldogsággal az arcán.
- Ma'! - Ahogy valószínűleg a legtöbb embert meglepheti az a tény, hogy egy állat képes az emberi kommunikációra, úgy engem is ledöbbentett, ahogyan a kutyuska a mamájának nevezett.
- Biztosan tévedsz, én nem vagyok a mamád... - szögeztem a tényeket, kissé zavarba jőve.
- Ma'! - Ezúttal jóval buzgóbban, vidámabban, és kissé erőszakosabban mondta. Mellső mancsai az ölembe tette, s megnyalt. - Ma'! Te vagy az én Ma'-m!
- Oké-oké, jólvan, én vagyok a mamád. Szervusz... öhm, Kogoro? - Improvizáltam a névvel, de sok-sok történet olvasása aztán nem volt hiába való. Kogoro heves farokcsóválással adta tudtomra, mennyire tetszik neki az általam adott neve. Furcsa lesz egy ilyen kutyussal dolgozni, annyi szent.
***
- Ma'! Mit csinál fent az a két izé fent a fán? - Mindössze négy nap telt el Bimbócska születése óta. Hogy miért becézgetem így? A kis démonkutyus csak úgy, maga magától, dallammal megspékelve ismételgette ezt a szót. Fura így nevezni egy állatot, de mindkettőnknek tetszett.
- Azok madarak. - magyaráztam. - És tudod, az ételen marakodnak.
- Úgy, szóval madarak! - mondta lelkesen. - És mi is fogunk az ételen marakodni?
- Nem. - feleltem neki türelmes mosollyal az arcomon.
- Miért? - értetlenkedett, a maga gyerekes módján.
- Mert nekünk nem kell. Van bőven élelmünk.
- És akkor nem lehet az élelmen marakodni? - kérdezte, meglepett kíváncsisággal.
- Mi értelme lenne, Bimbócskám? Jóban vagyunk, nemde?
- És ha jóban vagyunk, akkor nem marakodhatunk?
- Nem, tilos! - néztem rá megjátszott szigorúsággal. Ennyi kérdés közepette hamar megfájdul az ember feje. Nem voltam az a türelmetlen fajta, de tény, hogy még hozzá kell szoknom Bimbócska infantilizmusához.
- Óh, értem: tilos. - ismételte megszeppenten, majd egy jó darabig hallgatott. Négy nap alatt hamar felfedezhettük az első szintet, s ahogy megfogadtam, hogy csakis pettel fogok fejlődni, munkához akartam látni, azonban a kis démonkutyus nem nagyon szerette a harcot. Vagy csak azért áltatta magát, mert még picike volt? Kogoro nélkül pedig aligha tudtam volna eredményesen fejlődni, mint állatidomár. Először úgy döntöttem, hogy hozzászoktatom a kinti, vad környezethez, ahol már nem voltunk a védőzóna hatása alatt. Amint meglátott egy vaddisznót, fejét vesztve menekült előle. A mob agresszív volt, így ehelyett, hogy Bimbócskát űzné, engem nézett ki magának, miután már esélytelennek látta a pet üldözését. Sebzés híján nemigen tudtam szembeszállni a dühös vaddisznóval. Megijedtem, amikor az életpontom esni kezdett. Esett, esett, és esett. Aztán elértem azt a pontot, hogy már nem számított semmi más, csak az életben maradás. Kezemet a számba vettem, majd egy éleset füttyentettem. Csodával hatályos módon Bimbócska megtáltosodva vetette magát a vadkanra, egy "Hagyd békén Ma'-t!" kiáltással megfűszerezve. A kutyus dühösen fújtatott, majd aztán a mancsaira vörös energia ült. Egy roham közepette, ahelyett, hogy harapott vagy karmolt volna, hátsó lábaival fejbe kólintotta a mobot. A képesség hamar kifejtette hatását: amint a disznó megsebezte Kogorot, az pixeldarabjaira hullott, miután kilehelte a lelkét. A démonkutyus büszkén szökkent oda hozzám, s megnyugodva arcon nyalt. Egy kis harcias bestia veszett el benne. Már csak rá kell szoktatnom a harcra.
- Okos kutya. - dicsértem meg Bimbócskát, majd visszatértünk a városba.
- Azok madarak. - magyaráztam. - És tudod, az ételen marakodnak.
- Úgy, szóval madarak! - mondta lelkesen. - És mi is fogunk az ételen marakodni?
- Nem. - feleltem neki türelmes mosollyal az arcomon.
- Miért? - értetlenkedett, a maga gyerekes módján.
- Mert nekünk nem kell. Van bőven élelmünk.
- És akkor nem lehet az élelmen marakodni? - kérdezte, meglepett kíváncsisággal.
- Mi értelme lenne, Bimbócskám? Jóban vagyunk, nemde?
- És ha jóban vagyunk, akkor nem marakodhatunk?
- Nem, tilos! - néztem rá megjátszott szigorúsággal. Ennyi kérdés közepette hamar megfájdul az ember feje. Nem voltam az a türelmetlen fajta, de tény, hogy még hozzá kell szoknom Bimbócska infantilizmusához.
- Óh, értem: tilos. - ismételte megszeppenten, majd egy jó darabig hallgatott. Négy nap alatt hamar felfedezhettük az első szintet, s ahogy megfogadtam, hogy csakis pettel fogok fejlődni, munkához akartam látni, azonban a kis démonkutyus nem nagyon szerette a harcot. Vagy csak azért áltatta magát, mert még picike volt? Kogoro nélkül pedig aligha tudtam volna eredményesen fejlődni, mint állatidomár. Először úgy döntöttem, hogy hozzászoktatom a kinti, vad környezethez, ahol már nem voltunk a védőzóna hatása alatt. Amint meglátott egy vaddisznót, fejét vesztve menekült előle. A mob agresszív volt, így ehelyett, hogy Bimbócskát űzné, engem nézett ki magának, miután már esélytelennek látta a pet üldözését. Sebzés híján nemigen tudtam szembeszállni a dühös vaddisznóval. Megijedtem, amikor az életpontom esni kezdett. Esett, esett, és esett. Aztán elértem azt a pontot, hogy már nem számított semmi más, csak az életben maradás. Kezemet a számba vettem, majd egy éleset füttyentettem. Csodával hatályos módon Bimbócska megtáltosodva vetette magát a vadkanra, egy "Hagyd békén Ma'-t!" kiáltással megfűszerezve. A kutyus dühösen fújtatott, majd aztán a mancsaira vörös energia ült. Egy roham közepette, ahelyett, hogy harapott vagy karmolt volna, hátsó lábaival fejbe kólintotta a mobot. A képesség hamar kifejtette hatását: amint a disznó megsebezte Kogorot, az pixeldarabjaira hullott, miután kilehelte a lelkét. A démonkutyus büszkén szökkent oda hozzám, s megnyugodva arcon nyalt. Egy kis harcias bestia veszett el benne. Már csak rá kell szoktatnom a harcra.
- Okos kutya. - dicsértem meg Bimbócskát, majd visszatértünk a városba.
Aurora Rainfell- Állatidomár
- Hozzászólások száma : 74
Join date : 2013. Jun. 25.
Karakterlap
Szint: 4
Indikátor: Vörös
Céh: -
Re: Aurora Rainfell
by Cardinal Kedd Júl. 30 2013, 21:22
Ossu!
Elfogadom és elfogadom
A céhnek nyissatok egy adatlapot a céheket listázó boardban, a pet képességet pedig vésd fel az adatlapodra. Gratulálok mindkettőhöz!
Elfogadom és elfogadom
A céhnek nyissatok egy adatlapot a céheket listázó boardban, a pet képességet pedig vésd fel az adatlapodra. Gratulálok mindkettőhöz!
Cardinal- Moderátor
- Hozzászólások száma : 3348
Join date : 2012. Dec. 16.
Karakterlap
Szint: ?
Indikátor: Zöld
Céh: -
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.