Rokurou "Phoenix" Amateratsu

by **Rokurou Amateratsu** Vas. Júl. 07 2013, 13:10

Spesöl tenksz:
• Kagura júzernek a helpért
• Kleinnek a skillem átnézéséért
Extra: Klein adminbácsi megengedte, hogy beküldhessem a törit, mielőtt meglenne a 100. post >.< Igaz, tényleg csak néhány hiányzik addig. >.<

Adatok

Név: Rokurou Amateratsu
Nick: Phoenix
Kaszt: Lovag
Kor: 17
Születésnap: június 6.

Megjelenés: Sportoló múltja annak ellenére is meglátszik rajta, hogy már fél éve abbahagyni kényszerült azt, ezért kissé elhagyta magát. Vállai szélesek, arcának vonásai korát meghazudtolóan markánsak. Ugyanakkor arckifejezése folyton passzív, kicsit mogorva, emiatt kicsit bunkónak, flegmának tűnhet annak, aki nem ismeri, holott aki beszédbe elegyedik vele, az rájön arra, hogy tulajdonképpen egyáltalán nem tévedett vele kapcsolatban, és ez így is van.

Személyiség: Egyszerűen flegma és figyelmetlen. Nem szándékosan akar "bunkó" lenni, egyszerűen csak hiányzik a szótárából a bocsánat kifejezés, és annak bármely szinonimája. Tulajdonképpen rossz szándék sohasem vezérli, s megvan a maga morális értékrendje a való életben, valamint a játékban is - például nem szereti, ha alacsonyabb szintűekkel kekeckednek, vagy a karaktergyilkosokat - , stílusa miatt könnyű őt félreérteni. Iszonyúan zárkózott, nehezen beszél nem csak önmagáról, hanem alapjába véve bármiről is. Érzelmileg egy teáskanna szintjén áll. Hűvössége ellenére azonban cseppet sem antiszociális, csupán nem a szószátyár típus, s nehéz belőle kirángatni a szavakat. Inkább a tettek embere, cselekedetekkel éri el, hogy bármit is kifejezésre juttasson.

Képesség:
Flash: Gyorsaság pontoktól független, mégis gyorsaságra alapuló képesség. A karakter felgyorsul egy kör erejéig, s az ellenfelet/ellenfeleket megkerülve összesen hat pontot érintve tesz egy kört (pontosabban hatszöget). Ezen a hat ponton a karakter hagy önmagáról egy utóképet, ami a következő körnél eltűnik. Az ellenfélnek/ellenfeleknek így ki kell találnia, melyik a valódi célpont, és melyik pusztán utókép.
Rendszer: Először én dobok egy hatos kockával, az érték pedig azt jelzi, hogy a hat utókép közül melyik az eredeti, vagyis az ellenfélnek melyiket kell eltalálnia. Ezután az ellenfél dob egy hatos kockával, akinek ugyanazt kell dobnia, amit én. Tehát ha négyest dobtam, neki is négyest kell dobnia. Ellenkező esetben a támadása nem talál el.
//A skillt kiszámoltam, átszámoltam, az összes lehetőséggel együtt. Az ellenfélnek pontosan 1/6-od esélye van arra, hogy eltalálja a karaktert, nem több, nem kevesebb. Úgy tűnhet, hogy mivel nekem is dobnom kell, ezért kisebb az esélye, de nem, éppen ugyanannyi, mintha csak 6-ost dobhatna találathoz >.<//
Hátrány: A képesség négy körönként használható, tehát három kör pihenőre van szükség egy használat után.

Előtörténet

A laptop képernyőjén újra ugyanaz a video látható, amit Roku már megannyiszor végignézett. Ha szülei, vagy nővére látnák, hogy ismét mivel tölti el szabadidejét, bizonyosan újra hisztéria válna belőle. Szülei részéről legalábbis erre számítana. Ami meg nővérét illeti, talán ő egy picit elnézőbb vele az utóbbi időben, de biztos benne, hogy neki is lenne egy rosszindulatú megjegyzése rá.
Az amatőr videón búráját kapucni mögé rejtő srác gyakorol. Ők az utca művészetének nevezik a sok, akrobatikus elemmel gazdagított ugrabugrálást, itt, Japánban pedig valamikor valóban ő volt a legjobb. Hiszen már gyermekként is folyton mozogni akart. Egyszerűen csak így tudta levezetni felesleges energiáit. A tehetség pedig, mint tudjuk, azon múlik, mennyi energiát fektetsz bele az adott cselekvésbe. Amennyire pedig szerette a sportot, a sport ugyanúgy szerette őt is. Minden lehetősége ebben volt, még ha ez tanulmányi eredményei rovására is ment. Egy remek sportösztöndíjjal így is felvették volna bárhová. Nem beszélve arról, hogy némileg így már gimnazistaként is önállósodhatott, hiszen a reklámcégek fizettek neki, ha egy-egy energiaital reklámjában szerepel.
Már ismeri a videó minden pillanatát. Legalább százszor újranézte az egyébként alig három perces felvételt. Pedig az elején remekül indul, ahogyan akrobatikus mozdulatokkal felkapaszkodik az egyik falra, ahonnan ellöki magát, hogy a szomszédos tűzlétrára kerülve folytassa játékát. Az egyik ugrásnál mégis elvét egy fogást. Éppen csak arra marad ideje, hogy karjaival kitámassza magát, hogy az esésnél a fejét semmiképpen se verje be a kemény betonba. A sérülés viszont így is maradandó.
Ajtajának hirtelen kivágódására egy pillanatra kiugrik a szíve helyéről. Cseppet sem szereti, ha ilyen hirtelen rárontanak. Nem beszélve arról a hangos rikácsolásról, amivel nővére fejezi ki felé örömét.
- Szia, Roku! Na, mit hozott neked a kedvenc nővéred? - borul a tolószékes fiú nyakába. Hangja ezután elmélyül, amint a monitorra pillantva meglátja, mi megy rajta. - Már megint ezt nézed? -.-
- Mondtam már, nem vagyok éhes. - válaszol szinte reflexszerűen, s csukja le a laptopot. Nem kell ezt Sorának látnia. Ez csakis őrá tartozik.
Onnan tudni, hogy sikerült ismét túlzottan belemélyednie a múltba, hogy újra étvágytalan. Általában ez történik, ha újra rossz passzban van. Pedig egyébként imád enni. A baleset előtt csak reggelire képes volt annyit enni, mint egy nagy csapat óvodás, s minden szabad percét valamilyen nassolással töltötte. Kell az energia, ismételte újra és újra kifogását. Most viszont csak szabadideje van túl sok, energiára viszont nincs szüksége.
- Na, ki a kedvenc testvéred? - Sora az asztalhoz lép, s félretolja onnan a lecsukott laptopot, hogy az asztalra ülve vigyorogjon bele Roku képébe. Annak ellenére, régen mennyit civakodtak, mára legfontosabb támaszává vált a lány, aki a Cápa főcímdalát dudorászva kezdi el lengetni a Sword Art Online végre kiérkezett példányait lengetni előtte. Még együtt rendelték meg őket, amint nyílt rá lehetőségük. Teljesen megfeledkezett róla, hogy hamarosan meg kell érkeznie a játéknak. Valamiféle furcsa izgatottság kezd úrrá lenni rajta, hiszen ha igaz, amit a játékról tud, akkor ha még csak egy virtuális világban is, de újra járhat. Ez pedig minden pénzt megér számára. Alig több, mint fél éve pedig esélytelennek érezte, hogy efféle játékkal játsszon. Hiszen nővérét is rengeteget piszkálta, hogy kocka. Most mégis egészen másképp tekint rá.
- Add ide. - kap a játék után, miközben Sora már a Superman dalát dudorássza számára. Mohón a kezébe veszi, s a leírást vizslatja át. Számára sokkal nagyobb kincs ez, mint bárki más számára.
Ahogyan a leírást olvasgatja, érzi Sora kezét búráján, mint aki szándékosan arra megy, hogy összekócolja a haját. Nem mintha egyébként sokat foglalkozna vele. Így, hogy rövidre nyírta, amúgy sem igényel annyi ápolást.
A konzol bekalibrálása... olvassa a sorokat, hogy pontosan miből is áll az egész. Az internetes források alapján persze előzőleg már tájékozódott róla valamelyest, s éppen ezért kicsit tart is attól, hogy hogyan fog ez majd kinézni. Hiszen végig kell majd tapogatnia önmagát, hogy a konzol adatokat vegyen róla, ezt pedig ő kicsit problémásnak véli a maga helyzetében. Túl cikinek érzi azonban, hogy megkérje rá Sorát, vagy bárki mást. Egyszer biztosan a makacssága fogja a sírba vinni. Utál segítséget kérni, utál másokra támaszkodni. Utál gyengének lenni. Testvére pedig jól ismeri már ahhoz, hogy tudja, ha rajta múlik, akár órákon át is vergődik egyedül, mintsem megkérje rá, hogy segítsen neki a dologban. Hiszen együtt élnek... Még szerencse, hogy Sora már azelőtt felajánlja kérés nélkül a segítséget, mielőtt Rokunak bármi másra is lehetősége van.
- Cöhh. - fejezi ki háláját nővérének mindazért, amit tesz érte. Holott tulajdonképpen roppantul hálás számára mindenért. Általa képes volt rátalálni valamire, ami tökéletes menedék a valóság elől. Jó érzés kicsit másnak lenni. Jó érzés kicsit megfeledkezni a valóság minden gondjától. Jó érzés ennyire belemerülni valamibe.
Biccent egyet Sorának a kalibrálást illetően, s jelzi számára, hogy kezdhetik. Ehhez azonban át kell ülnie az ágyra. Sora szerint ugyanis így is működik, a lényeg a testtartáson van a leginkább. Tolószékével odagurul, s megdöbbentő módon egyedül mászik át a székből az ágyra. Legalább efféle módon még mindig képes lehet arra, hogy karizmait edzésben tartsa. Amilyen makacs, ezért nem is fogad el több segítséget annál, mint amennyit feltétlenül szükséges.

A kasztokat alaposan átolvassa, mielőtt döntene arról, melyiket válassza. Pár hónapja még egyáltalán nem értett hozzá, akinek viszont olyan kocka nővére van, amilyen Sora, az könnyen beletanul a dolgokba. Nem is gondolkozik sokat, miután elolvassa az összes játszható kaszt leírását. A menüből kiválasztja a lovagot, névnek pedig begépeli a választott mitikus lényt. Hiszen lényegébe véve egyfajta újjászületésnek éli meg ezt a játékot. Még avatarként is egy olyan arcot és alakot állít össze önmagának, ami valahogy emlékezteti őt a tűzre.
Játékba lépéskor első dolga, hogy megcsodálja saját avatárját. Elképeszti őt, hogy egy játék ennyire valóságos legyen. Ugyan a képek széle kicsit homályos, ez még inkább hozzáad a látványhoz. Arcához emeli kezeit, melyek ugyan egyáltalán nem emlékeztetnek valódi karjaira, mégis éppen úgy tudja mozgatni őket, mintha valódiak lennének. A legszebb az egészben mégis az, hogy egy tágas téren áll. Több ezer játékos csodálkozik rá saját, hasonló tapasztalatára, azonban egyikük sem éli meg azt a csodát, amit ő. Egyikük sem tudja, számára miért ennyire különleges ez a helyzet.
Arcára kiülő ámulatát azonnal elsöpri, amikor ránéz nővérére. Nem akar bármiféle érzelmet kimutatni felé emiatt. Azzal csak újonnan önnön gyengeségét bizonyítaná. Egyszerűen csak biccent egyet fejével, miszerint ideje felfedezni a játékot. Talán a város felfedezésével kezdhetnék, aztán a városon kívül kereshetnének egy gyenge mobot. Ki akarja próbálni, mi mindenre képes ebben a világban. Nővérét követve kezdi meg a játék felfedezését. Egy fogadót érdemes talán legelőször megtalálni. Kezdi meg lépéseit, azonban valahogy furának találja járását. Látványosan beakad a játék időnként, mintha nem tudna mit kezdeni vele. Aztán néhány másodpercnyi várakozás után ismét olyan, mintha mi sem történt volna. Pedig egyedül Roku az, aki efféle laggolást tapasztal a SAO-ban.
A kellemetlenségek ellenére mégis jól szórakozik. Ha ez a zavaró bug nem bosszantaná őt ennyire, az is lehet, hogy sohasem akarna visszamenni saját valóságába, saját életéhez. A kései idő, s a vacsora gondolata miatt – hiszen hirtelen úgy érzi, ismét egészen sokat tudna enni – viszont tudja, hogy távoznia kell. Testvérével együtt előhívja menüjét, hogy egyszerűen kijelentkezzen, azonban újabb bosszantó hibával kell szembesülnie. Egyszerűen nincs ott a kijelentkezés opciója. Pillant rá kérdően Sorára, hogy akkor most mi legyen, mikor a Kezdetek Városa felől zajongást észlel. Talán egy event? Bizonyára, vagy egy küldetés. Valami történik odaát.
Hogy némi időt spóroljanak önmaguknak, egy teleport kristályt használnak el, amivel egyből a főtérre kerülnek. A tömeg most még hatalmasabb, mint amikor a játékba bejelentkeztek. Ami azonban picit aggasztja, a megannyi játékos arcán lévő tanácstalanság. Úgy tűnik, nem csak ők azok, akik nem tudják, miről van szó.
Az ég azonban vörösre vált, s mintha vércseppek hullnának alá. Feltűnő felhívás, mindenki figyeljen oda. Valamilyen különleges questre számít – bizonyára most derül ki a játék fő célja, hiszen az mindig van minden játékban. Furcsállotta is, hogy a leírásban éppen csak ezt nem olvashatta. Miután a tömeg valamelyest lecsillapodik háborgásából, az Admin valóban bejelenti, hogy mi az, ami a játék legnagyobb célja is egyben. Nem, nem, tévedés az egész… Biztosan valami vicc az egész.
A tömeg jelentős része ugyan pánikol, ő mégis kétkedve fogadja a szavakat. Egyszerűen nem hisz az Adminnak. Lehetetlennek véli, hogy mindez tényleg igaz legyen. Kíváncsian nyitja meg az inventory menüjét, amikor arra felszólítják, s az ajándékot, a rövvidkardja melletti tükröt a kezébe veszi. Furcsa. Tükörképének nem vörös haja van. Hanem egészen olyan, mint az eredeti. Ahogyan nagyjából minden más is.
Nem tudja, hogy több, mint fél év telt el. Az idő egyszerűen megfagyott nála, tudata pedig megragadt a Kezdetek Városának terén, ahol akkor állt, amikor belenézett a tükörbe, s avatárja visszaváltozott. Még megmaradtak benne azok az érzelmek, amik akkor voltak, amikor az Admin bejelentette a játék valódi tétjét. Nem akar meghalni, ő igenis, élni akar. Azonban ő harcolni fog a kijutásért. Még akkor is, ha odaát olyan élete van, amit már egyáltalán nem kíván. Hiszen ő egy egyszerű ember, egyszerű életösztönnel.
Összezavarja azonban, hogy a tér ennyire megváltozott. Jobban mondva, nem maga a tér a más, csupán az ég már nem vörös, és nincs ennyi ember ideát. Nem emlékszik semmire, mi történt. Íriszei előtt apró villanás jelzi, hogy új üzenete érkezett. Sóhajt egyet, s megnyitja azt, ami felvilágosítja őt arról, hogy miért történt vele mindez. Jó hír legalább, hogy azt a bosszantó hibát a járásával kapcsolatban kijavították. Mindegy is… Itt az ideje annak, hogy elkezdjen játszani. Akármennyire is élete a tét, ez akkor is csak egy játék, amiben vannak győztesek, és vesztesek. Ő győztes akar lenni. Már csak egyetlen kérdés maradt hátra. Sora vajon mere van?

by **Kayaba Akihiko** Vas. Júl. 07 2013, 13:49

Szia!

Az előtörténetet elfogadom.

A legfontosabb, hogy pontozd a karakteredet. A karakterek kezdéskor tíz (10) pontot kapnak, amit az alapra, azaz:
Élet: 3
Fegyverkezelés: 0
Erő: 0
Kitartás: 2
Gyorsaság: 0
Speciális képesség: 0

Erre ráoszthatsz. Az elosztáshoz ha kéne egy kis segítség akkor ide kattints és a pontokat itt oszthatod el.

A kiosztás mellett kapsz tárgyakat is.

Kezdő *Kopja/Rövid Kard/Buzogány* (felszerelt, +1 erő) <- kérlek ezek közül csak egyet válassz, majd azt tüntesd fel adatlapodon, tehát vagy Kezdő Kopja vagy Kezdő Rövid Kard vagy Kezdő Buzogány
Kezdő Pajzs (felszerelt, +2 páncél)
Kezdő Ruha (felszerelt, +2 páncél)

Hazatérés Kristály (ezzel már ismert városokba teleportálhatsz)
1x Mini Potion (+5hp) - harc közben visszatölt 5 hp-t.

És ne feledkezzünk meg az aranyról. 70 arany üti a markodat.

Nyomás adatlapot készíteni, amit itt tehetsz meg, új topic nyitásával, aztán ha játszani szeretnél, találj magadnak egy játszó vagy küzdőtársat esetleg jelentkezz [url=https://swordartonline.hungarianforum.com/t10-jelentkezes]küldetésre. Very Happy

Rokurou "Phoenix" Amateratsu

Rokurou "Phoenix" Amateratsu

Re: Rokurou "Phoenix" Amateratsu