Lyliana vs Jun

Nyertem, hajszálon múlt de nyertem. Magamban kisebbfajta elégedettséget és megnyugvást éreztem. Ez volt az első ilyen harcom, és győztesen jöttem ki belőle. Az az egy bántott, hogy egy apró kis kavics okozta azt, hogy szegény Jun veszített.Ha az nincs, lehet, hogy most nekem jelenik meg az a bizonyos felirat. Nem biztos hogy jól láttam, de Jun mintha egy pillanatra elszontyolodott volna.
-Esküszöm Jun nem áll szándékomban mostanában meghalni, szóval számíthatsz egy visszavágóra.-Mosolyogtam rá. Mondatomat folytattam volna ám hirtelen egy hatalmas paradicsom placcsant szét a nyakamon.
Hogyaza... Rühellem a paradicsomot.- Kezdtem el üvölteni, mikor hirtelen Jun kezét éreztem az enyém közelében. Elsuttogta tervét. Úgy éreztem most hallgatnom kell rá. Csak azt nem értettem, miért a pocsolya felé hátrálunk.
Ám amikor helyettünk kis alávaló gazember került oda felcsillant a szemem.
Szinte démoni kacaj kíséretében segédkeztem Junnak minnél több patkányt lejuttatni a pocsolyába.
-Itt a dagonya ideje tisztelt mocskos disznók.-Kiálltottam röhögva az aréna közepén lévő nyakig sáros emberkéknek.
Hála isten időközben az eső is nekiállt esni, és lemosta rólunk azt az undorító nyálas masszát.
-Hidd el Jun fogunk mi még találkozni, és akkor se foglak megkímélni.De azt ugye tudod, hogy pozitívan csalódtam benned öcskös. És már nem haragszom rád. De néhányszor sikerült eléggé meglepned.Viszont van egy beszéded az tuti.-Intettem felé, majd sietős léptekkel hagytam el a Küzdőteret. Szépen kihúztam magam és úgy döntöttem, az első győzelmemet valami finom sütivel ünneplem meg.


//Én is élveztem, nagyon jó ellenfél vagy. Sokszor elég rendesen meg kellett mozgatnom a fantáziámat a harc során ^.^//