[Stella SF] Anatole Saito vs Ryuninji Ren

Az egyébként nem túl fényesen sikeredett Nova kupa vége azért jól sült el, pedig nem akartam céhtársak ellen harcolni. Ennek ellenére úgy tűnik jót tett a kedélyállapotomnak a Meredith elleni harc, így újult erővel térek vissza a Stella arénába. Első dolgom az, hogy utánanézzek a tabellának. Tudtam, hogy nem lesz egy egyszerű menet a Ren vs. Ran, de őszintén szólva meglep, hogy a céhtársam jutott tovább. Titkon reménykedtem benne, hogy nem vele kell majd összecsapnom, hanem ismét esélyem nyílhat elverni Ranmarut. Valahol büszkeséggel tölt el, hogy eddig eljutottunk mindketten, viszont sajnálatos dolog, hogy pont őket kell legyűrnöm a döntőbe jutáshoz, viszont a jó oldala az egésznek, hogy a dobogón lehet két Arteses is. Afelől kétségem sincs, hogy Mirika le fogja gyűrni a Kölyköt, bár Susaya még okozhat meglepetéseket. Akármelyikük is kerül a döntőbe, meg kell mérkőznöm ellenük. Taival azért, mert van egy lezáratlan párbajunk, Mirikával pedig azóta érzek egy egészséges versengést kettőnk között, amióta kiléptem a Voiceból és megalapítottam a saját céhem. Tartok tőle viszont, hogy Ren nem lesz egyszerű falat Regi bődületes sebzése miatt. Gyorsak, ügyesek és odavágnak rendesen, erről a boss harcokon megbizonyosodhattam már. Életügyileg nem tudom hogy állnak pontosan, de nem lehetnek rosszabbak, vagy sokkal rosszabbak, mint én, különben nem hősködne a fronton a képességével. A poti- és kristálykészletemben, illetve a fémpáncélomban bízhatok a győzelem érdekében.
Ahogy kilépek az arénába, jöhet a jól bevált szótlan biccentés köszönésképpen, mely enyhe meghajlásba megy át. Ő is köszönt, aztán máris betáraz kristályból. Van esze a sztárocskának, nem bízza a véletlenre. Közben Regi már röppen is felém, s mire észbe kaphatnék, éles karmai vérvörös pixelcsíkot szántanak belém. Páncélomat máris leüti, életpontom némileg csökken. Még annál is nagyobb a sebzése, mint amire számítottam. Biztosra megyek, nem árt elővigyázatosnak lenni a következő támadását illetőleg, s nem csak a védekezési technikámra és ügyességemre hagyatkozok, hanem elnyomok egy pajzs kristályt. Az Mirika és Tai ellen szvsz úgysem kell annyira, beáldozható cucc. Rohamozok én is, lendítem a pörölyömet, viszont szokásomhoz híven nem a petet, hanem az idomárt támadom. Egy repülő kisállatot úgyis nehézkesebb eltalálni.

A csudába is, bekaptam egy újabb sebzést Regitől. Most egy kicsit átérezhetem a bossok helyzetét, amikor őket csépeli ez a pöttöm madárka. Kicsi a bors, de erős, s ez hatványozottan igaz rá. Még a pajzs kristály védelmével is elég sok pontot szedett le az életemből. Igaz, hogy még zöld az életsávom, de drasztikusan közelít a feléhez. Nem lesz ez így jó. Aktiválok egy újabb pajzs kristályt a biztonság kedvéért, majd újból megrohamozom Rent, s figyelem, hogy áll majd az életsávja.

Sikerült kikerülnöm Regi támadását, ami miatt vérszemet kapok, de Ren incselkedése miatt kicsit felhúzom az orrom. Ilyen komoly harc közepette ne poénkodjon, mert most nem vagyok vevő rá. Túl nagy a tét számomra ahhoz, hogy leálljak csevegni és vihorászni. Lehet az lesz a vesztem, hogy túlságosan komolyan veszem ezt a párbajt, de muszáj erősödnöm és minél hamarabb kijutnom. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy megnyerjem a kupát és a vele járó nyereményt. Ígéretet tettem, hogy győzök, s amit egy Saito megfogad, azt be is váltja. Nem késlekedhetek tovább, lehet csupán egyetlen ütés elegendő, hogy lenullázzam, hiszen az életsávja már majdnem a felénél van. Az enyém már a sárga zónában, de még kibírok akár két ütést is, vagy kellően ügyes leszek és eltáncolok előle. Mielőtt megrohamoznám ismét Rent, hezitálok. Pajzs kristályokból kifogytam, potikat viszont nem szabad elhasználnom a döntő előtt. Halvány erősítő kristály gyengécske, mikor ilyen bitang nagy sebzések röpködnek. Mi legyen? Tükör kristály? De hiszen az a petet sebezné, Regit pedig nem szeretném bántani továbbra sem. Gyorsaságturbózással semmit nem érek, nem fogom tudni lekörözni a tempóját. Akkor mi marad? A puszta erő és Fortuna kegyelmében való remény. Mégis megtorpanok, látva, hogy ő is potizott, felhajtok én is egy kis potiont, majd már tényleg semmi sem tarthat vissza, lesújtok újra az idomárra, bízva abban, hogy petje nem tud eltalálni.

Úgy tűnik Regi kezdi elveszíteni a fonalat, már másodjára hagyja ki a lehetőséget, hogy eltaláljon. Vagy én szívtam föl magamat annyira, látva Ren sárga életsávját, hogy már minden karmolása, csípése ellen el tudok lépni. Nem mondom, hogy kiszámítható a támadása, mert ügyesen manőverezik, de szerencsére tudok olyan gyors és ügyes lenni, hogy még időben kitérjek. Viszont érzem, hogy a végtagjaim elnehezülnek és lassan, de biztosan pihenésre lesz szükségem. Ilyenkor néha még azt is hallucinálom, hogy egy mérőműszer "bíp"-el a fülembe, hogy keressek végre biztos pontot, mert kidőlök, ha nem szusszanok. Mint amikor lemerül az akkumulátor. Már csak a villogó piros lámpa hiányozna, mint Vasember sisakjában...
Lényeg, hogy támadni kell, szakadatlanul. Ren egymagában védtelen, Regi hiába próbál minduntalan elterelni tőle, eddig mindig betaláltam. Kifizetődőnek látszik az a rengeteg pont, amit fegyverkezelésre költöttem, ahelyett, hogy továbbra is az erőpontjaimat húztam volna fel. Lendületet veszek, hogy pörölyömmel remélhetőleg utoljára lesújtsak és elkaszáljam vele az idomárt. Fogaimat összeszorítva várom az eredményt.

Kifulladtam. Ez van. Ezt a cseszett nagy pörölyt forgatni még súlyemeléssel sem egyszerű körökön keresztül, a futkorászásról nem is beszélve. Kellene valami olyan kristály, ami mozgásképtelenné teszi az ellenfelet, akkor nem tudnának ezek a puskalábúak megszökni előlem. Hát igen, a sebességem, az a hátrányom, ez a boss harcokon is megmutatkozik, az íjászok meg árnyharcosok ellen pláne. Tulajdonképpen köszönetet mondhatnék Rennek, amiért megkímélt a Ranmaru elleni újabb összecsapástól. De inkognitómat nem fedhetem fel előtte. Még nem. Talán soha. Bár előbb-utóbb úgyis rájön, nem ejtették a fejére, a hazugságok és a tématerelések pedig nem az én asztalomra tartoznak. Miközben próbálom összeszedni magam, Regi és Ren minden próbálkozása csődöt mond. Már nem segítenek a kristályok, potik, trükkök, Regi lángol, ami azt jelenti, hogy bepöccent. Ilyenkor vagy könyörtelenül lesújt extra durván, vagy annyira nem tud uralkodni magán, hogy hibázik. Nem szeretném megtudni ennek az eredményét, így kitérek előle, s ismét lecsapok Renre. Az ég szerelmére, mennyi HP-ja van még?!