Clark Corben

Képesség:
Irányváltás: Bragi képes felcserélni az irányokat az ellenfele számára. Ha bal oldalról támad a pet, akkor az ellenfele jobb oldalról fogja kapni az ütést, rúgást, bárminemű egyéb támadást. Ez vonatkozik minden más irányra is természetesen. A képességet egyelőre összesen kettő (2) ellenfelen tudja egyszerre alkalmazni három (3) körön át, majd három (3) kör üres járat van, amíg újra aktiválhatja ezt a képességet.

Megjegyzés:

Alig három napja érkeztem csak meg ide, és akkor jelentették be, hogy akik itt tartózkodnak játékosok, mind a játékban ragadtak és a többi, és a többi. Nem örültem neki, sőt, egyenesen ki voltam ettől. Eleve ajándékba kaptam ezt a játékot, anélkül, hogy kértem volna, és ez lett az eredménye. Nos, azt hiszem, ha ez nem elrettentő erő a sok videojáték függőnek, akkor semmi nem lesz az. A fekete-fehér tojásra persze vigyáztam, ha már megkaptam az indulásnál, és az érkezésemtől számított harmadik napon ki is kelt egy fekete-fehér csöppség. Egy panda. Mikor teljesen kint volt, körül nézett, és kissé zavarodottnak tűnt.
- Mama? – mondta ki, magas, vékony hangján, mire én kérdőn néztem rá.
- Anyád a fene! Dehogyis. – visszakoztam, és csak ez után tűnt fel, hogy megértettem, mit mond. Lehet, hogy ez egy játék, de az már biztos, hogy most kezdek megzakkanni, ha már állatokkal beszélgetek. Azóta egy büdös szót nem szólt, de mintha kölcsönösen megértettük volna egymást. Kíváncsivá tett mi lesz ebből.
Másnap a főtéren ejtőztünk egyet, néztük a népeket vonulni, ki merre megy, mit visz, és mit vett, vagy kapott helyette, végül a nap ismét lenyugvóban volt, és hazafele menet kicsit lassabban mentem, hogy a panda is lépést tudjon tartani. Egy sziklánál megálltam, elnéztem a messzeségbe, a panda pedig mellettem. Lassan felmászott a sziklára, hogy jobban lásson, majd mikor ránéztem eszembe jutott, hogy valami hiányzik.
- Hú, bakker, nem neveztelek el. – az állat kérdőn, fejét oldalra döntve rám nézett, mintha valami badarságot mondtam volna.
- No lássuk! Frank, Jojo, Marv, Spenót, Kópia. – soroltam fel egy párat, de mindegyikra csak a fejét ingatta.
- Tony, Hrot, Rat, Jancsika. – újabb fejrázás, bár az utolsót nem gondoltam komolyan. Eszembe jutott egy régi történet, amit még valahol a suliban hallhattam. Azt hiszem.
- Mit szólnál a Bragi-hoz? – kérdeztem, mire ismét kérdő tekintet, majd heves bólogatás közepette jelezte, hogy ez neki is bejön.
[collor=sandybrown]- Nos, akkor mostantól Bragi leszel.[/color] – elmosolyodott, majd folytattuk utunkat haza. Fél úton lehettünk, amikor valami a tarkómnak csapódott, de mikor hátra néztem, nem volt ott senki.
- Ez nagyon nem volt vicces! – kiáltottam el magam, majd újabb tarkó fájdalom.
- Hé! – mikor visszafordultam, még láttam, hogy Bragi felkap egy kisebb kavicsot és hozzám vágja. Az arcom elé kaptam a kezem védekezőleg, de nem éreztem a becsapódást, ehelyett a tarkóm lassan kék-lila és zöld folt lesz majd.
- Na megállj, te! – lendületet vettem, de a panda még ilyen kicsinek is gyorsabb volt. Mikor eléggé utolértem, legalábbis így gondoltam, elrugaszkodtam, hogy majd vetődök és elkapom. Ekkor történt meg. A panda elugrott az érkező „ölelésem” elől, ám az ütést a mellkasomon éreztem, és odébb is taszított valamivel. A hátamon landoltam és levegő után kapkodtam.
- Ez meg mi volt? – néztem rá kérdőn. A fejét rázta, és még fel is emelte a kezét, hogy fogalma sincs, csak jött, de ebben a mozdulatban csak tettetett ártatlanság volt, ugyanis szerintem tudta nagyon jól, hogy mit csinált.

U.i.: Remélem a fenti képesség leírás és példa nem volt túl bonyolult :/

Nem tudom elég-e ide bejegyeznem. Akkor maradjon a B-terv, miszerint az erősebb karakterek kiismerhetik. Minnél nagyobb a szint különbség annál könnyebben, és annál hamarabb.