Halász Alex vs. Szophie

by **Szophie** Hétf. Jan. 21 2013, 18:47

Korán keltem, szép napra virradt a reggel. Hamar kipattantam az ágyikómból, lenyitottam az invertorymat, hogy felöltözhessem, majd sietve lementem reggelizni. Miközben a pirítósomat majszoltam, kitaláltam, hogy a mai napomat tevékenyen fogom tölteni. Egy kicsivel később ki is mentem a kezdetek erdeje mellett elterülő mezőre, gondoltam kiírtok pár csúnya mobocskát. Amikor elindultam, csodálatosan sütött a nap, felhőtlen volt az ég, de mire odaértem, hirtelen beborult, és záporként kezdett szakadni az eső.
- Hát ez nagyon jó! - nyöszörögtem, miközben próbáltam valami alá sietve behúzódni. Még szerencse, hogy nem villámlik, így befuthattam egy fa alá, a kezdetek erdejének széléhez, ahol többé-kevésbé védve voltam az esőtől.
- Most komolyan, még itt is megszívat ez a fene időjárás?? Nyááááá.. - zsörtölődtem.
Ekkor egy fiúra lettem figyelmes, a mező felől. Szőke haja könnyen kiszúrható volt a borús, sötét tájban.
Amikor a közelembe ért, integetni kezdtem neki.
- Szia! gyere, húzódj ide az eső elől! - Csak a mondatom után gondolkoztam el azon, hogy ez lehet, hogy nem volt jó ötlet, mert ki tudja, hogy nem épp egy piros játékossal van dolgom. Naivságomban még rá is mosolyogtam. Most már minden mindegy alapon Kissé összehúzódva vártam, hogy mit szól, és nagyon reméltem, hogy az ő szándékai is békések, vagy legalábbis nem akar rögtön megölni, csak az eső elől behúzódni. Most már minden mindegy alapon inkább elkezdtem beszélni hozzá.
- Te is azért jöttél, hogy pár mobot intézz el? Én amolyan tevékeny napot terveztem, erre nem bekavar ez a csúnya eső? Mind befutott az erdőbe, és most nem találom őket, meg a fene se akar esőben vaddisznókat hajkurászni..– néztem nagy, zöld szemeibe. Igazán helyes, szemre való típus volt, cuki szemekkel, elbűvölő hajjal, de persze engem ennyivel nem lehet lekenyerezni.

by **Halász Alex** Hétf. Jan. 21 2013, 20:20

*Ez a nap is úgy kezdődött ahogy eddig. Habár már 2. szintű játékosként éli világát a SAO-ban, még nem mozdult ki a kezdetek városából. Persze ott van a Mantrikór barlangja, ami valljuk be, az a Kezdetek városán belül van, meg aztán a másik küldetése, is a Városból indult ki, de annál érdekesebb. Most, egy kis pihenő napot tartott, s talán gyakorolgat a Kezdetek erdejéhez közel. Úgy hírlik, ahogy körbe kérdezősködött, azok a mobok gyengék, kiváló fejlesztgetésre, és miután legyőzte őket, másnap újra generálja a rendszer, ha nem előbb. Így akár többször is kimehet gyakorolni.
Már egy ideje lődözgetett, tisztes távolból, hiszen a közelharc itt az íjásznak vajmi keveset ér. Ez mindig eszébe jut. Egy igazi íjász közelről is megállná a helyét. Nah de akkor meg az íjászok lennének a legnagyobb "vp". Talán ezért is korlátozták le a játék készítői, hogy nehogy nagyon elhúzzanak a többi "átlagos" kaszt előtt. Halovány mosolyt csal rá ez a gondolatmenet.*
~ Kezdek úgy gondolkodni, mint Mr. Megane.
" Az íjász a legnemesebb kaszt." Vagy valami ilyesmit mondott. ~
*Felhúzta az íját, és lőtt. Figyelte a sebességét, a kitartását, majd összegezve a fejleményeket, úgy döntött, hogy végül is, ha nem is olyan menő a hely, de életben lehet maradni. Csak tartsa észben a játék szabályait. Nincs közel harc, vagy csak elterelésre. A gyorsaságra fog költeni, és kitartásra. Rögtön ezután a fegyverkezés a legfontosabb, és végül az élet. Ha gyors és sok körig bírja, nem lesz nagy baj, ha nincs olyan egetverően sok élete. Kockázatos, de így gyorsan fejlődhet.
Ekkor eleredt az eső, mintha nem helyeselné az öngyilkos taktikát az ég. Körbe néz, hátha találhat menedéket. Habár olyat még nem hallott, hogy valaki megfázásban halt volna meg itt, de jobb félni, mint megijedni. Komótosan gyalogolt Szophie felé. Mikor a lány intett felé, ő is. Egyből látható volt, hogy JK. Ráfókuszált, s megjelent a másik felett az életcsíkja illetve hogy milyen idnikátorral rendelkezik. Zöld. Akkor jó. *
- Heló. Jövök én is, ha szabad.
*Rámosolyogott, azzal a magától érthetődő, kedves mosolyával, ami mindig megjelenik, ha lányt üdvözöl. A kérdésre egyből felel, sőt ő is kérdez a másiktól, ha már így összetalálkoztak.*
- Igen, habár épp menni készültem.
A nevem Alex, benned kit tisztelhetek?
És ha nem zavar, lenne pár kérdésem.
* Ha nem zavarja a kislányt, akkor bele is kezd.*
- Egyszóval még nem igazán értem az itteni világ működését.
Ha jól tudom sokféle kaszt van a SAOban. Hogyan tudjuk megkülönböztetni egymástól őket?
*Persze az ő vállán ott virít az íj, így nem lesz nehéz megmondani, milyen kasztból is van.*
- Illetve találtam a menüben olyan opciót, hogy "Kűzdőtér".
Ez mit jelent? hehe...
Bocsáss meg, a furcsa kérdéseimtől, csak nem vagyok valami nagy mmo játékos. Elég furcsa nekem ez így.
*Kissé oldalra fordítja a fejét. Kínos az ügy, de nincs más választása. Meg kell tudnia, mi hogy működik.*

by **Szophie** Kedd Jan. 22 2013, 15:51

Amikor a fiú mellém ért, már biztos lehettem benne, hogy zöld indikátoros.
- Heló. Jövök én is, ha szabad. - mondta egy mosoly kíséretében.
- A nevem Alex, benned kit tisztelhetek? És ha nem zavar, lenne pár kérdésem. - folytatta.
- Én Szophie vagyok, örülök a találkozásnak! - nyújtottam felé a kezem. - Ő itt mellettem pedig Vezér! Amúgy persze, nyugodtan kérdezhetsz. - néztem rá barátságosan.
- Egyszóval még nem igazán értem az itteni világ működését.
Ha jól tudom sokféle kaszt van a SAOban. Hogyan tudjuk megkülönböztetni egymástól őket? - Illetve találtam a menüben olyan opciót, hogy "Kűzdőtér".
Ez mit jelent? hehe...
Bocsáss meg, a furcsa kérdéseimtől, csak nem vagyok valami nagy mmo játékos. Elég furcsa nekem ez így. - halmozott el kérdésekkel egy szuszra.
- Öhm.. Nos.. Háát először is, én sem vagyok egy nagy játékos, igazából életemben először játszok ilyesmit.. És nekem is furcsa. Nos, viszont amit tudok, azt elmondhatom... A kasztokat viszonylag egyszerű ránézésre.. Vagyis.. Nos, szóval vannak az íjászok, mint te, őket az íjukról tudod felismerni, aztán vannak az állatidomárok, mint én, nekünk egy valamilyen fajta állat a segítőnk, a kardforgatóknak értelemszerűen kardjuk van, és abban különböznek a lovagoktól, hogy azoknak van pajzsuk is, kivéve, ha nem használják, mert akkor ránézésre szinte ugyanaz a kettő, aztán vannak az árnyharcosok, akik maszkot viselnek általában, és késekkel harcolnak, az elfeknek aranyos kis fülük van, a harcosnak kétkezes fegyvere, a harcművésznek meg különleges fegyvere, ezen kívül nem sokat tudok neked erről mondani. - Beszédem közben kezemmel mutogattam, hogy jobban érzékeltessem a dolgokat, sajnos ez a fajta kapálózás nem bizonyult túl jó dolognak, mert - szokásomhoz híven - elvesztettem tőle az egyensúlyom, megcsúsztam a sáros földön, és egyenesen a fiú karjaiba zuhantam. Felnéztem nagy, zöld szemeibe, és teljesen zavarba jöttem., hirtelen elpirultam. Azonnal ellöktem magamtól, majd elfordítottam a fejem, hogy még csak véletlenül se nézzek rá.
- Öhömm.. Bocsánat.. Szóval a küzdőtér funkció pedig arra van, hogy két játékos harcoljon egymás ellen. - Ennyit sikerült kicsikarnom még magamból, de többre már nem voltam képes, csak szótlanul álltam, teljesen zavarodottan. Hogy nekem miért kell mindig ilyen helyzetekbe kerülnöm? A fene a formámat..

by **Halász Alex** Kedd Jan. 22 2013, 18:13

*Már ott vannak mindketten az oltalmat nyújtó faágak alatt. Ha már esik, Alex úgy dönt, megkérdez pár dolgot, és hál'Istnnek, kap is rá feleletet. Szophie, mint meg tudta hősünk, a lány nevét is, örömmel fogott beszédbe. Legalább is ez volt kivehető még az elején. Azt ecsetelte előbb, hogy milyen kasztok vannak, és hogy hogyan lehet őket megkülönböztetni. Nem is rossz. Habár ha eltette volna az inventoryába az íjat, akkor ő most elképzelhető, hogy behatárolhatatlan lenne. De még így is sokat tudott meg. Szóval lovagok, kétkezes kardot forgató harcosok, egy kezes karddal ügyeskedő kardforgatók, harcművészek, akiknek a fegyvere változó lehet, de lényeges, hogy kitűnik a többi közül, és az árnyharcosok, akik két tőrrel támadnak. Aztán ott vannak még ők, a távolsági harcosok, mint például az állatidomár Szophie is. Intette a kezével a kis állatkának, és őszintén örült volna neki, mert szereti az állatokat, de valahogy az njk-kből elege van. A heves mutogatás és gesztikuláció viszont megbosszulta magát, és a kislány egyenest Alexünk erős karjaiba zuhant.
Nos, öhöm, még csak második szinten van, de az látszott, hogy elkapni azért el tud egy lánykát. Habár feltűnően nehezebb volt megtartani, mint a való életben, és persze természetesen ezért is "áldotta" Kayaba Akihikót. Legalább úgy intézte volna, hogy az alap fizikumukat megtarthassák. Hogy néz már ki, hogy ő is elessen egy ránehezedő lánykától? A végén még ő lesz számon kérve, pedig ő aztán nem tehet semmiről. Meg is tántorodott ahogy a karjaiba kapta Szophie-t, de csak megállta, hogy ne essen el. A kkövetkező reakció viszont egyfelől elég furcsa volt...még jó hogy nem vág hozzá a lány valami sértést is mindjárt.
Ez a viselkedés, még ha nem is egészen, de nagyon emlékeztette egy japán lányra, akit ha a feje tetejére áll, sem fog tudni soha megérteni. Japánok, pedig elvileg, ők a magyaroktól nem is állnak olyan messze. De hát mindegy. Vág hozzá egy olyan, "jó, tudom én, hogy tetszett" pofát, miközben megindult előre, mivel elállt az eső. Ne álldogáljanak a szűk helyen.

Spoiler:

Azonban a nagy elbizakodottság, vagy még mindig Szophie által okozott kisebb zavar foglalta le, nem tudni. Minden esetre a következő lépésnél a fa egyik gyökerében megbotlott és megelőzve a lányt belecsúszott a moscárba.
Szép aranysárga haja csak úgy fürdött a sárban. Felült, (habár volt egy kis szünet mire magához tért) majd visszafordult Szophie felé, de rögtön el is nevette magát.*
- Hihi, nah tessék, csak hogy ne maradj egyedül. :]
*Leszedte magáról a sarat, szerencsére itt a SAO-ban nem látszik meg a kosz, így egy kis porolgatás után újra a régi volt.*
- Köszönöm a felvilágosítást. Sokat segítettél.
Én tehetek valamit érted?

by **Szophie** Szer. Jan. 23 2013, 11:52

- Mégis mi ez az unott fej? - néztem rá furcsán. Elég érdekes arckifejezést tudott ölteni, az biztos. Szinte már félelmetesnek hatott.
Közben végre elállt az eső is, bár a mezőn minden csurom sár volt, véleményem szerint inkább hasonlított mocsárhoz. Alex e is indult ki a fa alól, csakhogy valami miatt ő is elesett, egyenesen az orrom előtt, pofára. Nah, szép kis banda, esünk, kelünk itt.. Ennyire ártalmas lenne ez a kis sár? Tejesen eltűnt a zavarodottságom, a helyét a jókedv vette át. Nevetnem kellett az ügyetlenkedésén, persze nem olyan gonosz nevetéssel, inkább olyan megértelek, de hogy lehetünk mi ilyen szerencsétlenek típussal.
- Hihi, nah tessék, csak hogy ne maradj egyedül. :] - mondta, amikor végre feltápászkodott. Megint nevettem.
- Azért nem kéne olyan udvariasnak lenned, hogy megmutasd, hogy jártam volna, ha nem kapsz el.. - hecceltem. - De te , van valami az arcodon.. Csak nem sár? - nevettem. - Na jó, amúgy megértelek..Hát legalább nem csak én vagyok ilyen ügyetlen.. - mosolyogtam rá.
- Köszönöm a felvilágosítást. Sokat segítettél. Én tehetek valamit érted? - mondta végül. Egy kicsit elgondolkoztam, aztán már ki is találtam a kívánságom.
- Mi lenne, ha küzdőtereznénk egymással? Mármint ha már úgy is valami értelmeset szerettem volna ma csinálni, megküzdhetnénk egymás ellen. Íjásszal még amúgy sem harcoltam.. Vagyis igazból nem sok mindenki ellen harcoltam eddig.. Csak kardforgató, és állatidomár ellen. - mosolyogtam rá biztatóan, majd folytattam.
- És ha azt sem tudod, hogy mi az a küzdőtér funkció, akkor te sem vehettél részt túl sok párbajban, úgyhogy tapasztalat szerzésnek sem utolsó.. - ennyi lett volna az én nagy kívánságom. Hát igen, túl nagyra vágyó, és kapzsi vagyok.. Ezzel el is küldtem neki a harc felkérést.

by **Halász Alex** Csüt. Jan. 24 2013, 14:34

~Unott fej? xD Hát jó, ha neked az :3 majd mutatok olyat is, ami tuti nem unott ^o^ ~
*Aztán megindult, s úgy ahogy volt esett egy nagyot. Habár nem volt szándékos, más esetben biztos hangoztatta volna. Mondjuk, ha van egy fiú is a közelben. Azonban nem volt az, viszont örült, hogy jól jött ki és nem kinevetik, hanem megnevettetni tudta a kislányt. Vissza fordult és mielőtt leporolta volna magát rámosolygott olyan csurom sárosan, és persze kijelentette azt is, hogy "ez csak bemutató volt". A kislány kacaja újraéledt és míg leporolta elkönyvelte magában a sikert. Szimpatikus a lánynak. Aztán reagált is rá, mire Alex csak egy haloványan feljebb emelte a vállat, jelezve, hogy ez már megtörtént. Nem tud rajta változtatni, de a lánnyal nevetett. Most valahogy jól érezte magát még ebben a furcsa virtuális világban is.

Halász Alex vs. Szophie Usuitakumibycarimejd5gn

Halász Alex vs. Szophie Usuitakumibycarimejd5gn

Ma reggel pihenten ébredt, megmosakodott,és még cukorkára is volt pénze, aztán kijött ide az erdő szélére, és mobokat lődözgetett. Még élvezte is. Most pedig egy szép lánnyal hozta össze az élet, akinek még tetszik is a modora...habár az ő modora kinek ne tetszene? :]
Majd megköszönte a kis kisegítést, és megkérdezte, hogy van e valami gondja a lánynak, amit megoldhat. Így fair. Gondolta, talán meghívja egy fagyira, vagy amit kér, és válaszolgat a kérdéseire. Habár nem jut eszébe hirtelen semmi, amit kérdezhetne a lány, és ő tudná is rá a választ, de minden esetre arra nem gondolt, hogy majd Küzdeni hívja ki a lány, s ahogy kimondta a szavakat, már ki is küldte Alexnek a kérvényt. A fiú előtt hírtelen egy kérvény jelent meg, amin a lány felkérése látszott.
"Szophie felkért egy kűzdelemre. A kűzdelem típusa fél életig tartó."

//Ha már barátságos kt ˇ^^, de úgy tudom, hogy van még az első vérig is, nem tudom melyikre gondoltál, majd szólj ha nem jó, sztem így izgalmasabb.//

*Még nem kapott ilyet, így egy darabig elidőzött felette, s még mielőtt lenyomta volna az "elfogadás" gombot még Szophie-ra nézett.*
- Ha tényleg szeretnéd. Nem szokásom lányokat bántalmazni, de ismerem a békés kűzdő játék fogalmát. : D
*Ezzel el is fogadta. Oda se nézet, már félig medig rajta volt a keze.*
- De figyelmeztetlek, kint nagy harcművész voltam, habár íjászként ez vajmi keveset ér. ^^"
Szóval légy kíméletes. ; )
*Nem mondta komolyan, és ez a kacsintásból is látszott, tudatta a lánnyla is, hogy van annyi magabiztossága, hogy megmerje kockáztatni, hoyg győzni fog.*

by **Szophie** Csüt. Jan. 24 2013, 17:08

- Ha tényleg szeretnéd. Nem szokásom lányokat bántalmazni, de ismerem a békés kűzdő játék fogalmát. - mondta. - De figyelmeztetlek, kint nagy harcművész voltam, habár íjászként ez vajmi keveset ér. ^^" Szóval légy kíméletes. - kacsintott rám.
- Akkor jó, ne is bánts nagyon.. - mosolyogtam rá. - Azért megnézném én azt a híres harcművészetedet, ahogy íjászat közben kamatoztatod.. De azért a kíméletességet nem garantálhatom.. tudod azt a részt Vezér intézi. - pislogtam farkasom felé. - Nem ígérhetek semmit. De nyugi. tudod, itt nem fáj az, ha elvernek. - mosolyogtam együtt érzőn. Szóval a lényeg az, hogy ő távolsági harcos, persze közelről is rossz az, ha belém talál egy nyíl, de úgy nehezebben talál el.. talán. Erre a gondolatra alapozva nem futottam el, meg sem mozdultam, csak egy fejbiccentéssel jeleztem Vezérnek azt, hogy kezdheti. Elegem volt a teketóriázásból. Látni akartam, ahogy az az édes, fehér kis farkas fog abba a rózsaszín bőrbe mélyed. Nos, remélem felkészült, mert ez fájni fog, ha betalál. Egy farkas harapás sosem kellemes.
Vezér nagyot rugaszkodott, és a fiúra vetette magát. Megpróbálta vissza döngölni a sárba, és egy harapást bevinni. A fiú jobb kezét támadta. Nem tudom, hogy szándékosan, vagy véletlen, de ez egy nagyon jó ötlet volt, tekintve, hogy a kéz elengedhetetlen egy íjász számára. Én közben elő vettem, és magam elé tartottam a kis késemet, majd vártam. Felkészültem arra, hogy nyíl zápor elől kell majd menekülnöm, ide-oda ugrálnom. Valószínűleg a mai napon még jó sáros leszek. Szinte biztos, hogy nem egyszer fogok seggre csücsülni, miközben "nyíl elő vetül" mozgást próbálok kivitelezni. Milyen meghitt is eső után harcolni. pláne egy olyan bénának, mint én..

Élet: 5
Fegyverkezelés: 3
Irányítás: 7
Kitartás: 4
Gyorsaság: 2
Speciális képesség: 4
Páncél: 4

by **Halász Alex** Pént. Jan. 25 2013, 17:01

Spoiler:

//És, nem tudom hogy mükszik ez a kt dolog, majd segíts >< //

*A szavak érdekesen hatottak. Rákacsintott, azzal a macsós kinézetével a lányra. Jó, hát majd kint, de itt egyelőre íjász.
És hát elfogadta a kihívást, s ahogy elnézi a lány nem is olyan kis szende, ha harcról van szó. Máris indítja kis jószágát, hogy a karjába haraphasson Alexnek. Elugrik, és már húzza is fel arrébb az íját. Volt lehetősége már gyakorolni, így nem esik nagyon nehezére, és mivel pihent, a mai nap fáradalmai sem mutatkoznak meg rajta, mint az a való életben lenne. Gyorsabb volt a Farkasnál, épp hogy, de gyorsabb és ezt ki is szándékozott használni. Egyből egy kör mentén kezdett el futni, úgy, hogy a farkasnak követnie kelljen, s pont ezért jó behatárolható célpontot nyújtson.
A lövésre azonban megállt.
Nem akart célt téveszteni, ha már olyan szépen eltervezte. Egy pillanatig megfordult a fejében, hogy nem a petet támadja, de végül mégis az célozta be, hiszen az támad rá, nem a lány, s amúgy sem szívesen lőne Szophie-ra magára.
Érthető érzések, hiszen még egyszer sem vett részt ilyen küzdelemben, s noha láthatóan a lány már egy-kettőn túl lehet, mivel fel van készülve a támadásra, ő a farkast célozza meg. Gyorsabb, de csak épp hogy pár lépéssel,úgy hogy jól kell lőnie.
Fut, megáll, céloz, lő, mindezt egy pillanat leforgása alatt. egyetlen nyílvesszőt lő ki csupán a farkas felé, de már készíti is a következőt.
Nos, mire jutott vele? Lehet semmire, s újra futásnak eredhet, de talán mégsem olyan szerencsétlen. Nem vallja magát annak.*

by **Szophie** Pént. Jan. 25 2013, 19:21

A fiú könnyedén kitért farkasom elhamarkodott támadása elől. Elő kapott egy nyilat, majd fel húzta az íját, elég könnyedén ment neki, futás közben. Elkezdett körbe-körbe rohangálni, nem is értem, miért. Mintha egy légy elől menekülne, vagy valami hasonló. Talán arra számított, hogy a pet követi ezt a fajta körkörös mozgást, persze először meg is tette, de azután értelmetlennek találta, így megállt, és szembe futott a fiúval. Nos igen, azért nem egy buta állattal van itt dolgunk, farkasom igen eszes, ha ez nem is látszik rajta. Persze a fiú nyila ennek ellenére betalált. Vezér nagyot vinnyogott. Már megint a nyavajgás. Ez a mostani új szokása.
Viszont a fiú a lövéskor megállt, így tökéletes célpontot nyújtott. Farkasom előre lendült, és megtámadta a fiút, amíg az egy helyben volt. Én meg még mindig csak egy helyben álltam, és néztem mindezt. Hogy én milyen aktív vagyok. Elgondolkoztam, vajon ez a fiú első párbaja?
Mindeközben újra csúnya felhők gyűltek az égen, de az eső még nem esett.
- Jó lenne az újabb eső előtt lezavarni ezt az egészet. - sóhajtottam, majd farkasomra néztem. Ha ez nem megy, akkor neked az esőben kell majd futkároznod, míg én békésen egy fa aló figyellek.
- Csak ügyesen! - kiáltottam oda biztatóul neki. Ő megpróbált olyan távolságban maradni, hogy a fiú ne találja el egy újabb nyíllal. Ide-oda cikázva futkosott össze vissza. Hamarosan egy új ötlete támad az állatnak, és kihasználja a speciális képességét, ami távolról is működik, és szinte láthatatlanul veszi körül a fiút a fagyos csillám. Frozen Flower, most akkor inkább fagyott fiú..

by **Halász Alex** Pént. Jan. 25 2013, 20:07

//Áh, köszi, hogy feltetted. Én meg a 4. szintű pontjaiddal számoltam. ^^" //

Spoiler:

Farkas: 3x5= 15 hp-ból 3-at : 12 hp-ja maradt.

*Csak egy fél kőrt tett meg, de az pont elég volt ahhoz, hogy egy. Felmérhesse, milyen gyors is a farkas, és az ő pontjaihoz képest, olyan 2, vagy 3 pontot saccolna be. És kettő, a kutyuli pont annyi ideig követte, amíg kellett, s felhúzva az íját lőtt egyet rá. Eltalálta. Farkas koma életereje lecsökkent, habár nem olyan ütemben mint várta. A "Fegyverkezelésére" hat egész darab pontot tett, de csak olyan hárommal mehetett le az életcsíkja az arányokat nézve. Persze ez is csak sacc/per kábé, de de többet számolt volna. Nah mindegy, szegény Alex nem tudja még, hogy azt osztani kell kettővel. Már húzná is a következő nyilat fel, mert hogy a farkas állni látszik az előbbi futkosás után, így szép célpontot nyújt. Azonban ezt a nyilat nem lövi ki, egyelőre biztos nem.
Hideget érez, s a következő pillanatban a semmiből csap le rá a kutyuli spec képessége. Megijed, még jó, hogy. Nem várta volna álmában is, hogy egyszer csak így odafagyasztják a földhöz. Hangos robbanással törik össze és ő pedig érzi az életpont veszteséget. Leesett a ruha nyújtotta 2 pontos védelem, és még további 9 pontot veszített, ahogy egy pillanatra a saját paneljére tekintett. Tud ilyet a fehér "szépség" még?
De nincs idő ezen filózgatni tovább. A kezében lévő nyilat újra csak a farkaskára lőtte ki. Elvégre a lány a pettel harcol, így elég azt legyőznie nem? Az első nyíl után eldöntötte, hogy úgy néz ki, gyorsabb a kutyulinál, nem is kevéssel, így nem hagyja közel kerülni, és majd minden második lépésnél ellő egy nyilat. Ez azt jelenti, hogy jobb esetben is minden második ér célt, ha nem minden harmadik.
Illetve egy percre, egyetlen röpke pillanatra sem szándékszik megállni, hogy a következő meglepi hótámadást kikerülhesse. Úgy számol, hogy ha be is veti a farkas, és érzi a hideget, akkor se áll meg, hátha így nem éri a csapás.*

Alex: páncél leesett: 2 hp.
20 hp - 9 = 11 hp maradt.

//Remélem jól tudom, és majd írd le te, hogy mennyit veszített Vezér.//

by **Szophie** Szomb. Jan. 26 2013, 15:46

Én életem: 5x5=25
A pet élete ennek a fele : 13
13-3= 10 élete van Vezérnek.

Vezér képessége sikeresen betalált, így elég magas sebzést okozva ellenfelének, közben a fiú újra felhúzta íját, és lőni készült. Megint petemet célozta. Ez szokás erre fele, vagy mi? Mindig, mindenki szegény, kicsi farkasomat akarja bántani. Nem engedhetem, hogy baja essen, nem én. De mégis, ez a nyíl is eltalálta kicsiny farkasomat. Megint elkezdett össze vissza futkározni a fiú, és nagyon úgy tűnik, csak a petemre koncentrál. Mintha én ott sem lennék. Nem is értem.. És ez a futkosás is.. Mániája? Vagy arra gyúr, hogy mihamarabb kifáradjon? Nekem nincs ellene kifogásom. Csak annyi itt a gond, hogy Vezérnek is utána kell futnia, amitől ő is kifárad. Itt az ideje, egy kicsit nekem is megmozdulni, és minél rövidebbre fogni ezt az egész macska egér - akarom mondani fiú kutya - játékot.
Amikor a fiú kicsit közelebb ért, nagyot sóhajtva léptem ki a fa árnyékából, és egyenesen ellenfelemre vetettem magam hátulról. Próbáltam a késemmel eltalálni.
- Mégis hogy képzeled, hogy Vezérre koncentrálsz, hmm? Szinte el is felejtetted az én jelenlétemet, pedig én is tudok azért sebzést okozni.. Ha akkorát nem is. Ez egy nagy előny veletek szemben, akiknek viszont nincs ilyen lehetőségetek. - súgtam. Na meg persze az is előnyt jelent, hogy mi szét tudunk válni. Egyre jobban éreztem azt, hogy ez a kaszt a legtökéletesebb. mind közül.Számomra legalábbis biztos. Ha az első döfés nem volt sikeres, próbáltam még egyszer eltalálni. Mertem bízni benne, hogy van elég életem ahhoz, hogy kibírjam, ha egy párszor eltalál a fiú, és ez mellett még Vezér is könnyen támadhatott, amíg én lefoglaltam ellenfelünket. Még egyszer tudta is használni a képességét ennek a harcnak a során, illetve én sem használtam még az enyémet. A kilátásaink tökéletesek. Eddigi harcaim során mindig kétségbe voltam esve, most valamiért úgy láttam, a helyzetünk elég jó, és van esélyünk a nyerésre. Persze nem bízom el magamat. Az íjászunk is nagyon erős, és amilyen szerencsétlen vagyok, biztos, hogy elszúrok még valamit.

Szophie: 25 Hp
Vezér: 10-3= 7 Hp

by **Halász Alex** Szomb. Jan. 26 2013, 23:49

*Csak lövi szép sorjában ki a nyilait a kutyulira, de csak pár képes eltalálni. Sebaj, nem fogy ki azokból a nyilakból. Van még ott ahol ez is jött, azonban mikor kissé Szophie közelébe ér, amaz rászól és meg is támadja a késével. Alex egy oldalazó mozgással ugyan ki tudta védeni, és mivel gyorsabb volt, úgy néz ki a lánynál is, a második és harmadik szúrását is könnyedén hárította. Egyszerűen elhajolt, s hátrálva hagyta le a felszólalót. Azonban a szavak kissé összezavarták, és olyat tett, amit nem szabad harc közben soha. Megállt. És nem csak, hogy megállt, a lány felé fordulva szinte figyelmen kívül hagyta a fehér farkast.*
- Áhh, gomen, de nem úgy van, hogy az állatoddal harcolsz?
*Ekkor kapta el a farkas, és magával rántotta a sárba, újfent. Ezzel az ütéssel vége is szakadt a kis "fogócskának", Alex feje felett, azaz az arca előtt kissé pedig megjelent a "You are defeated" logócska. Veszített. Azonban nem kedvtelenedett el. Mosolyogva állt fel, és Szophiehoz fordult.*
- Nem akartalak figyelmen kívül hagyni, de hát mégis csak a farkasod támadott, nem te.
Jó ötlet volt ez a kis párharc, azt hiszem sokat tanultam belőle. És megtiszteltetés egy olyan bájos teremtéstől kikapni, mint te Szophie.
*Söpörte le a hajára tapadt sarat közben. Azonban fáradt volt, és az életcsíkja, felette vészesen villogott a vörös mezőben. Alig 2 darab hp pontja maradt. Ugyan fél életig tartó küzdelemben vettek részt, de a 20 hp-ból az előző ütéssel csak 9-et tudott levenni a farkas, a páncélnak köszönhetően. Most pedig a sima harapás is 9 hp-t vett le, így már csak 2 hp-ja maradt a fiúnak.
Kissé meggyötörten még rámosolygott a lányra, amolyan bíztatólag, hogy tényleg élvezetes és ami a fő, tapasztalatszerzésnek sem utolsó volt a küzdőterük, és hát mint mondja a mondás. Ami nem öl meg, az megerősít. Aztán elterült a földön. Elájult.*

Alex 11hp- 9 (Vezér támadása) : 2 hp //rem jól számolom ^^'//

by **Szophie** Vas. Jan. 27 2013, 13:27

/nemm.~ Vezér támadása 7 , mert annyi az irányításom. Bár végül is mindegy, hisz így is kevesebb, mint 50% marad. Előtte azért vett le 9Hp-t + 2 páncélt, mert ugye 7+ 4 (kitartás) = 11 , ami a spec. képességének a sebzése. Bocs, én is most figyelem, ezen a szinten még csak 7-es a támadása. Tehát 11-7 =4/

Kitért a vágásaim elől. Ez sikertelen próbálkozásnak bizonyult részemről, hisz ő sokkal gyorsabb nálam. A fenébe is. Összezavarnom viszont sikerült ezt leszámítva is. Hirtelen megállt, és válaszolt nekem. Elég érdekesnek találtam ezt. És farkasomnak is hátat fordított közben.
- Áhh, gomen, de nem úgy van, hogy az állatoddal harcolsz? - kérdezte.
- Öhmm.. De, csak annyira féltem szegénykét.. Mindig őt bántják.. Na meg ettől függetlenül nem kötelező nekem a sarokban csücsülni. - válaszoltam. Nem bizonyultam túlságosan összeszedettnek ezzel kapcsolatban. Én nem harci tárgyként, hanem barátként tekintettem petemre, vagy legalábbis valami ehhez nagyon hasonló.
Közben Vezér sem volt rest, hangtalanul mögé sompolygott, és egy jól irányzott harapással a földre terítette. Megint csupa sáros lett. Hmm.. mégsem én voltam az, aki dagonyázik ebben a mocsár szerűségben. Micsoda boldogság, hogy képes voltam talpon maradni, és nem elesni. Megjelent az írás, hogy győztem. Közben a fiú feltápászkodott, és mosolyogva felém fordult.
- Nem akartalak figyelmen kívül hagyni, de hát mégis csak a farkasod támadott, nem te.
Jó ötlet volt ez a kis párharc, azt hiszem sokat tanultam belőle. És megtiszteltetés egy olyan bájos teremtéstől kikapni, mint te Szophie. -mondta. Hát még én hogy örültem! Ez volt az első harcom, amiben győztem! Milyen egy szerencsés nap ez! Akartam válaszolni szavaira, de ekkor a földre rogyott. Elájult.. Ott maradtam vele, amíg magához nem tért, hisz ki tudja, kik támadnák meg szerencsétlent, amíg itt szundizik. Aztán meg mégiscsak én voltam az, aki miatt a földön hever. Felelősséget éreztem iránta. Leültem mellé a sárba, és vártam, hogy mikor fog felébredni. És akkor majd szépen elmondhatom én is neki, hogy szerintem is jó kis harc volt.

by **Cardinal** Hétf. Jan. 28 2013, 14:36

Ossu!

Lezárom a küzdőteret, 10 xp és 40 arany a jutalmatok.

by Ajánlott tartalom

Halász Alex vs. Szophie

Halász Alex vs. Szophie

Re: Halász Alex vs. Szophie

Re: Halász Alex vs. Szophie

Re: Halász Alex vs. Szophie

Re: Halász Alex vs. Szophie

Re: Halász Alex vs. Szophie

Re: Halász Alex vs. Szophie

Re: Halász Alex vs. Szophie

Re: Halász Alex vs. Szophie

Re: Halász Alex vs. Szophie

Re: Halász Alex vs. Szophie

Re: Halász Alex vs. Szophie

Re: Halász Alex vs. Szophie

Re: Halász Alex vs. Szophie

Re: Halász Alex vs. Szophie