Ezer Kígyó Vára

- Egyet te, egyet én; szép volt! - nyújtotta pacsira a srác a kezét az első támadáspár után, és igaz Tengerszem azért csak-csak belecsapott, de utána visszatért a feladathoz és összeszűkült szemekkel nézte ki magának azt az egyedet, amire (mivel az előző először elcsusszant a csápja elől) már nem jutott ideje - Tudod mit? - folytatta Simeon - Te úgyis erősebb vagy, szóval te leütöd én meg segítek. Jó? - lett egyszeriben izgatott, részben mert szeretett Tengerszemnek segíteni, részben pedig azért, mert már előre tudta, mi fog következni. Természetesen fény! Simeon tehát aktiválta a képességét és miközben polipjára fénysugár vetült, amaz két jól irányzott csapással végleg elpixelezte a körülöttük tekergő, maradék kígyókat is.
- Így kell ezt csinálni! - vigyorgott a srác és mivel nem volt más hátra, leheveredett pontosan oda, ahol nemrégiben a tarka kobrák sütkéreztek: ők itt laktak és mivel szerették a fényt, a srác egészen biztos lehetett benne, hogy ez a vár legfényesebb, legszebb helye, amit csak találni tudnának! És nem is mentek el innen, csak egy kicsivel később. Egészen pontosan akkor, amikor Simeon inventoryjából elfogyott az édesség.
Mert azt azonnal pótolni kell, de úgy ám!

Simeon képességhasználat: fényjáték, amivel Tengerszem első és második találata is fix lesz, azaz dobás nélkül leütjük a maradékot is; közte egy pihivel.
Köszi a gyors mesélést, nagyon szuper volt ez így!