Erdőség #1

by **Kayaba Akihiko** Kedd Szept. 10 2013, 20:13

Itt lehet vadászni.

by **Chancery** Szer. Nov. 06 2013, 21:13

//Raven//

Mikor is voltam utoljára erdőben? Nagyon régen. Még a Kezdetek Erdejét sem látogattam, mióta beköltöztem a városba, majd a céhházba. Pedig mennyi sok emlék fűz régi, veszélyekkel teli otthonomhoz.
A tizedik szint egy ágán ücsörögve, irigykedve nézek fel az égre, lelki szemeim előtt szinte felfénylik a mögötte elterülő szint képe. Már készülnek a következő bossra, én meg éppenhogy nem tudtam őket utolérni sehogy. Ahogy egyre többen és többen ébrednek fel az álmukból, jönnek rá, hogy fejlődni kifizetődőbb, mint csak ülni és várni, alig van helyem a küldetéseken, anélkül meg vajmi nehezen juthatok tapasztalati pontokhoz, igaz?
Egy sóhajjal lejjebb emeltem a tekintetem, hogy inkább Álomkelő izgatottan ide-oda járó farkincájára révedjen. Vadászni volt kedve, én meg úgy gondoltam, miért is ne. Még sosem jártunk erre, és nem tudni, vajon mik akadhatnak a karmaink közé. Valamikor pedig majd leülök halászni is.
A farok megtorpan egy pillanatra, majd nagy bokorzörgés közepette Álomkelő lecsap. Nyomában riadt csicsergéssel száll fel egy színpompás madár, aminek csak pár farktolla hiányzik; elvégre azok végül a macska fogai között végezték. Álomkelő dühösen trappol vissza a fához, aminek az egyik magasabb ágán ülök és kiköpi a tollakat.
~Rohadék... Megvárhatott volna. -puffog magába, mire elnevetem magam.
-Ügyesebbnek kéne lenned, nem gondolod.
~Hmm, hogy is volt, hogy Gyorsaságra rakod a következő pontjaidat?
-Álom, azóta sem léptem még szintet, szóval ez enyhén szólva is lehetetlen Razz

~Ja, tényleg, mert egy Bénabéla vagy.
-Fogd be.
Nevetek. Álomkelő egyike azoknak, akitől a legnagyobb sértést is bóknak veszem, hisz szinte érzem, tudom, hogy nem gondolja komolyan. Ellenben...
~Ne is gondolj rá.
-Igenis!
Hátradőlök a fa vastag törzsére és mély levegőt veszek. Egyenlőre csak Álom vadászik, én kihagyom a mókát. Helyette behunyt szemmel képeket képzelek magam elé, rajzokat, mozgó rajzokat, dinamikus vonalakat, színeket és hangokat. Rajzolni kéne.
Két mozdulat a menüben, s kezemben terem egy barna rajztábla, rajta egy üres papírral. Újabb két kattintás, egy ceruza materializálódik a kezeim között. A virtuális világ szabadsága, úgy hordozhatom végre a cuccaimat, hogy nem kell hozzá hatalmas táskákat cipelnem. Mosolyogva húzom a vonalakat a fehér papíron, gondolkodás nélkül.
A szürke vadmacska közben egy újabb áldozatot szemel ki az egyik bokor mögött. Lelapul, farka izgatottan jár ide-oda.

by **Phobos** Pént. Nov. 29 2013, 13:19

Meg kell jegyeznem, hogy szinte sosem jártam ilyen messze a Kezdetek városától. Nem féltem, mert nem volt rá okom: vigyáztam magamra, és a lovam is segített nekem. Az első bossütésem nem volt túlságosan szerencsés, elvégre a fejlettebbek jól elkapkodták előlem az ütéspontokat. Talán majd legközelebb, de addigra gyorsabbnak és erősebbnek kéne lennem, hogy a frontharcosok ténylegesen maguk közé fogadjanak. Egyelőre senkivel sem, még Anattal sem érintkeztem megfelelően, hiszen mire sorra kerülhettem volna, az óriásgyom már el is pixeleződött. Mély csalódás, de ez van, ezt kell szeretni. Konkrétabb célom nemigen akadt. Élveztem a friss, őszi levegőt, miközben a lóformájú Sleipnir hátán vágtattam. Ő nem szólt semmit. Többnyire nem is beszél, mégis ha megszólal, arra általában felfigyelek. Aki ritkán szólal meg, és kivételeket tesz, arra érdemes felfigyelni. Sleipnir tipikusan jó hallgatóság volt, bármennyiszer is idéztem meg. Harcban sajnos nem mindig lehetett velem, ám mióta legyőztem, méltó szövetségesemmé vált. Azt hittem, pontosan olyan lesz, mint az idomárok kisállatai, ám tévedtem. Bár nemigen ismertem állatidomárt, nem tudtam megkérdezni, vajon a kinti állatok jobbak-e az ittenieknél, de igazából nem is zavart, hogy nem kaptam választ. Nem a legnagyobb rejtély, ami megfejtésre várt - ráért megtudnom a választ. Ha nem ma, akkor holnap, vagy holnapután. Ettől függetlenül Sleipnir más célt szolgált, mint a petek. Nem tudtam, pontosan mi, de éreztem, hogy hamarosan ki fog derülni. Engedelmes volt, sosem kérdőjelezte meg a szavamat, habár általában meg se szólalt - még véleménye se volt igazán a világ dolgairól. Vagy csak nem mutatta ki? Tisztelt vagy félt engem? Az előbbi gondolat annyira ostobának tűnt, mint amilyenek az idegenek is. Egyelőre még erre sem tudtam a választ. Majd előbb-utóbb ki fog derülni, de addig is elégedett voltam magammal és a hátassal. S miközben vágtájából kellemes galoppozás lett, duruzsolás hangjára lettem figyelmes. Még a fémló is felfigyelt rá, és érdeklődését azzal fejezte ki, hogy fel akart ugorni oda, ahonnan hallotta. Persze ki hallott olyasmiről, hogy egy ló fára másszon? Teljesen abszurd. Kellő jártasság hiányában azonban nem ment a fára mászás, szóval inkább a harcos alkatú szolga közreműködését választottam. A vállára vett, miközben nesztelenül mászott fel egy másik fán, baleseteket elkerülve. Egy lány volt az, aki rajzolt. Vajon mit rajzolt? Ha művészetről volt szó, nem lehetett ártószándékú, viszont semmiképpen sem akartam az ő és a macskájának privát szférájába hatolni. Leültem egy másik fának az ágán, miközben a szolgalelkű Sleipnir egyre feljebb, s feljebb mászott, hogy annak tetejéről figyelje a lányt és a cicát. Egy pillanat erejéig haboztam. Egy idegent kellett a saját erőmből megszólítanom? Felettébb új élmény egy olyasvalaki számára, aki sosem kezdeményez kommunikációt. Azonban a művészlelkűeket muszáj volt megszentelnem egy kis idővel - ha nem egy órával, akkor legalább öt perccel, vagy kevesebbel.
- Mit rajzolsz?

by **Chancery** Szomb. Nov. 30 2013, 17:31

-Mit rajzolsz?
Hiába hallottam motoszt előtte, mégis megijedtem. A ceruza odébb csusszant, nem kellő vonalat húzva a digitális papírra. Lehunyom a szemem, hogy lehetőleg hamar megnyugodjak. Nem számítottam rá.
Amúgy is... mikor utoljára ezt megkérdezték tőlem, három éven át tartó harag lett belőle. Csupán azért, mert rosszkedvem volt, és pont rajzolással próbáltam az idegességet kiadni magamból... az illető meg túl korán érkezett.
-Ami jön. -felelem végül, mosolyogva. Mert a mosoly mindig megoldás, kivéve akkor, ha a szemed láttára tépik szét a családod...
Mert ilyesmi is megeshet, nem igaz?
Most épp egy sárkány lett terítéken. Még félkész. Japán stílusú, mogorva pofájú, egyenlőre végtagok nélkül, tekergőző testtel. Festve sokkal szebb lenne, de nem tudok bánni az ecsettel, még a ceruzával is alig-alig. Még odakint a valóságban, közvetlenül a SAO előtt találtam az interneten egy régi festőtől visszamaradt pár videót, ahogy alkotott: egy vonallal húzta meg a sárkányok testét, pikkelyestül, mindenestől, egy nagy ecsettel. Gyönyörű volt figyelni, ahogy csinálta, és ami kerekedett a végén. Szívesen megtanulnám, ha valaha is kijutok innen és alkalmam is nyílik rá.
Mikor felmutatom számomra pocsék alkotásom, konstalálom azt is, hogy nem ismerem a srácot. Sosem láttam ezelőtt, sem őt, sem a fára mászó lovát. Csak egyvalami jutott eszembe:
Honnan tudod, hogy már megszoktad a SAO-beli életet?
Hogy már egy fára mászó ló sem tud meglepni.
-Nem valami jó, de majd gyakorlok... sokat... rengeteget. -vonok vállat végül visszafordítva felém a félkész rajzot. Magamban örülök a társaságnak, miközben a macska még midnig valahol nem messze, a bokrok között próbál valami zsákmányt ejteni, amit talán meg is főzhetek vacsorára a céhnek, esetleg csupán kettőnknek-hármunknak. Attól függ, Leafa készül-e bármivel is odahaza.
Hmm. Valamit illene kérdeznem, vagy valami. Picit félek tőle, hogy ha unalmas vagyok, elmegy, csak úgy, magamra hagy. De ezt én miért nem akarom...? Mikor az erdőbe jövéssel pont az volt a célom, hogy picit kiszakadjak a megszokott társaságból...
Talán pont ezaz. Új ember, új történet, érdekességek tömkelege.

by **Yue** Szomb. Ápr. 18 2015, 18:37

//Shukaku//

Elhatároztam reggel, hogy ma elmegyünk edzeni a 10-es szint keleti részére! Aztán megpróbálkozunk horgászni, Airis örömére. Inu nem akart jönni de végül volt oly' kedves, hogy belement végül. Csak szépen kellett megkérni- *köhög* illetve zsarolni. De a lényeg, hogy jön. ^^
Nem volt kedvem elsétálni a 10.es szintre, inkább odateleportáltam magunkat. Ha azt mondták volna, hogy egy évig ingyen ehetek a Sweet Dreams cukrászdában akkor sem gyalogoltam volna... na jó, talán akkor mégis.

Pár mp és ott is voltunk. Airisnak új volt, eddig még nem járt a 10-es szinten, és pár másikon sem, de arra is kerül sor majd.
Elsétáltunk a keleti részhez és bementünk az erdőbe. Inu-nak ismerős volt a hely, pedig nem emlékszik, hogy korábban járt volna itt. Biztos Haru-channal voltak itt a közelben, valamit csináltak az biztos. Ha tippelnem kéne akkor azt mondanám, hogy menekültek, természetesen Inu miatt. A valóságban azért lenne jó egy Inu mert biztos vagyok benne, hogy sose híznék el annyit kellene menekülni! ^_^
Mondtam Airisnak, hogy nyugodtan nézzen körül de maradjon látótávolságon belül, és kerülje a pókhálókat. Ugyan eddig nem láttam a SAO-ban pókhálót de fő a biztonság. Gyorsan végzett Airis a nézelődéssel de kérte, hogy majd jöjjünk vissza, erre Inu azt kérte, hogy sohanapján kiskedden jöjjünk. Airis és Inu elkezdtek ezen veszekedni. Komolyan mondom mint egy rossz házaspár! Ezt jó ha hangosan nem mondom ki vagy végem mint az ébresztőórámnak amit kidobtam az ablakon. -.-
Leültem egy fa tövébe, hogy énekeljek mert inkább hallgatom a saját hangomat mint az ő veszekedésüket. Így is mindennap azt hallgatom, hogy: Idióta farkas! Szívesen elaltatlak ha Yuki beleegyezik! Yu-chan, mondd meg Inu-nak, hogy sült farkas lesz belőle!
És így tovább és tovább.

dal: https://www.youtube.com/watch?v=qs-kzi6W6B0

by **Shukaku** Szomb. Ápr. 18 2015, 18:51

Valami fura hang ütötte meg Shu fülét. Na jó, annyira fura nem volt, hiszen erdőben járkáltak, a madárhangnak nem kellett volna szokatlannak lennie, ez azonban nem erdei madár hangja volt. Ez egy sólyom vijjogása, márpedig azok általában mezők felett vadásznak. Meg eleve ritka volt a sólyom errefelé, szóval azon nyomban lehetett arra következtetni, hogy valószínűleg egy pethez tartozik a hang, ahol pedig pet van, ott nagy valószínűséggel idomár is lesz. Párosunk elég sok időt töltött már ezen a nagyobb szafari szinten is, azaz dehogy nagyobb, a legnagyobb szinten. Bezárult a kör, ahogy a jelvény neve is mutatta, és eljutottak oda, ahol még a madár se jár. Tudniillik a madár repül. Vagy ha éppen veréb, akkor szökdécsel. Lényeg a lényeg, hogy ők bár sokat voltak itt, nem nagyon találkoztak más vadászokkal, és nem csak azért, mert kikerülték őket. Persze kikerülték őket, hiszen ezen a szinten nem járkáltak kezdők, a nagyokkal pedig nem akartak összeakadni, mert tudható volt, hogy ha nem ismerték egymást, abból valszeg csak gond lesz. Volt már elég ahhoz, hogy ezt tudják. Á propos sólyom. A sólyom hangja mellé nemsokára betársult egy lány énekhangja, ami még Timidus fülének is ismeretlen volt, ám nemsokára egy olyan hangot is felfedezett, amit már tudott azonosítani. Inu hangját, aki szokás szerint veszekedett valakivel. Haruka ilyen magas szinten lenne a vadászatban, hogy elmerészkedett a keleti részre? Vagy csak megnézi magának? Ez viszont már olyan érdekes kérdés volt, amire meg kellett találni a választ, szóval elindultak abba az irányba, ahonnan az éneklést hallották, és nemsokára Shu némán, furcsálló tekintettel nézett szembe az ismeretlennel, aki egyértelműen nem Haruka volt.

by **Yue** Szomb. Ápr. 18 2015, 19:40

Kb 5 perc alatt befejeztem a dalt. Nem ment rosszul de szerintem ment már jobban is. Nem is tudom miért. Ja várjunk, mégis tudom miért! Azért mert valakik még mindig veszekednek!
Felálltam a földről mert most telt be a pohár.
-Most fejezzétek be! Airis. -néztem Airisra- Egyik füleden be,másikon ki amit Inu mond! Inu! -néztem Inu felé- Talán 3 hónapja, hogy a társam vagy, de lehet, hogy kicsit több. Mindig elnéztem amikor veszekedtél Airissal, illetve ez Airisra is igaz! Mi lenne ha nem több mint egy hétig nem szólnátok be egymásnak?
-Mit nyerünk vele? -kérdezte Inu.
-Yu-chan, teljesen normális ha két személy veszekszik egymással. -mondta Airis.
-De nem akkor ha a nap 24 órájában! Kérdésedre a válasz Inu! Megtudnátok milyen veszekedés nélkül az élet. És hozzátenném, hogy azért mert elegem van abból, hogy 3 hónapja és 19 napja mindennap a veszekedéseiteket hallgatom!
Airis és Inu egymásra néztek majd rám.
-Kizárt. -mondták egyszerre.
-Viszont megpróbálom a tanácsodat.
*Inu felé fordul* -Van egy olyan érzésem, hogy megástad a sírodat.
-Nekem is. Van egy rossz előérzetem...
-Kitaláltam! Ha törik ha szakad de elérem azt, hogy ha Inukaminak hívlak akkor maradj csöndben! Lehet, hogy Haru-channak nem sikerült megfegyelmeznie, de nekem biztos menni fog!
-Majd meglátjuk.
Ez a kis eszmecserét kb 2 perc alatt letudtuk. Mester vagyok ebben.
A nagy eszmecsere közepette nem vettem észre, hogy pár méterre áll tőlünk egy idomár és annak petje.
Az idomár felé fordultam. Ha látták az előbbit lehet elsüllyedek szégyenemben!
-Ano... zavarunk titeket? -kérdeztem kicsit bátortalanul.
Inu meglátta kik azok.
(Ezért vol nekem rossz érzésem. Timidus!) -mondta gondolatban- -Rég láttalak titeket.

by **Shukaku** Szomb. Ápr. 18 2015, 20:05

Igen, teljesen egyértelmű, hogy ez Inu. Van mellette ugyanis egy idomár, akit láthatóan már sikerült felidegelnie. Ami azonban különös hír, hogy mindezt csak több mint három hónap alatt tudta elérni. Ez azt jelenti, hogy vagy az idomárnak vannak különlegesen kemény acélból az idegei, hogy ilyen sokáig nem akadt ki, vagy Inu fejlődött egy keveset, esetleg moderálta magát az utóbbi időben… bár ez úgy tűnik, hogy nem valószínű. A madár viselkedése, akivel veszekedett igencsak különös volt, hiszen bár látszólag hallgatott az idomárra, azért nem hagyta ki, ha lehetősége nyílt a szurkálódásra, tehát jó eséllyel ő is igencsak ludas volt a veszekedés gerjesztésében. Ami azonban a legkülönösebb volt, hogy ez a bizonyos idomár azt mondta, hogy Inu beidomítása, vagy mifene nem sikerült Haru-channak. Na már most ha és amennyiben Haru-chan az a Nanami Haruka, akit Shu és Timidus ismert meg, igaz nem hosszú ismeretséggel, de azért mégis, és akihez Inu tartozott, akkor ez a lány biztosan tudja, hogy hol van, és ha magával vinné Inut, akkor megoldódna minden konfliktus a petek között. persze valószínűleg ez nem ilyen egyszerű, hiszen ha ilyen egyszerű lenne, akkor nem hallgatná szegény idomár három hónapja a veszekedést. Persze a fiatalok nem vették őket észre, ami azért elég veszélyes szitu, hiszen ha mondjuk nem ők jönnek, hanem valaki gonosz, és ezzel a hangoskodással magukra vonják a figyelmet, és még nem is veszik észre a bajt, akkor abból nagy galiba adódhat. Mindenesetre Shunak csak rövid válasza, és még rövidebb kérdése volt.
-Nem… nem zavartok, de… mi történt Harukával?
A kérdésre persze már tudta a választ, de azért háta. Timidus csak biccentett Inunak, és nem szólt egy szót sem.

by **Yue** Szomb. Ápr. 18 2015, 20:37

Kérdésemre a válasz. Nem zavarjuk őket. Az idomár lány kérdezte, hogy mi történt Haru-channal. Nem tudom, hogy a barátja volt-e Haru-nak de ha nem akkor is elmondom. Furcsa, van egy olyan érzésem, hogy Inu nem most találkozik velük először.
Timidus biccentett egyet Inu-nak. Hogy mondjam ezt el szépen? Beszélek itt hülyeségeket! A halált sehogy nem lehet szépen elmondani. Viszont az egész sztorit pontosan csak nem mondhatom el. Nem szeretném azt mondani, hogy három nála magasabb szintű piros játékos elvette Haru fegyvereit, Inu-t az egyik lefogta és megnézette vele ahogy megölik Harut.
-Harukát-... két nála magasabb szintű vörös indikátoros megölte. -ennél jobban nem tudtam volna elmondani- -És sajnos nem csak egyszerűen tették azok a férgek.
-Még mielőtt bárki azt mondaná, hogy az én hibám nem kell mondani mert tudom, hogy meg kellett volna védenem. De nem tudtam.
*nagy levegőt vesz* -Nem Inu volt a hibás benne. Az egyik féreg lenyomta a földre és megnézette Inuval, hogy... gondolom nem kell kimondanom. Tudom nem a jó időben kérdezem. De megkérdezhetem, hogy kik vagytok? -nem féltem megkérdezni. Nem tudtam, hogy kik ők, de látom, hogy ismerik Inu-t. -Mondjátok, a barátai voltatok Haru-channak? -muszáj volt megkérdeznem. Haru-chan, nem kell aggódnod Inu miatt. Megígértem, hogy vigyázok rá. Figyelmeztettél, hogy nem könnyű eset. Ki hitte volna, hogy kettő-három nappal később megölnek? De majd egyszer elkapom azokat akik megöltek!
Ha egy szép nap elkapom a három fiút akkor nem fogom megölni őket, viszont biztos megkapják a magukét!!! Kíváncsi leszek ennek a nap történéseire. Egyenlőre ahogy nem lesz eseménymentes.

by **Shukaku** Vas. Ápr. 19 2015, 06:22

Persze. Sejthető volt. Csaknem teljesen egyértelmű. Még szerencse, hogy Hinari és a JL ura a helyzetnek. Persze. Nyilvánvalóan. Csak azt az egyet nem értette egyikük sem, hogy hogy a fenébe van az, hogy még soha de soha nem hallottak olyat, hogy ebben a szörnyű gyilkos játékban, ahol Kayaba Akihiko a felelős az összes halálesetért, meg az ő szörnyű szörny teremtményei, szóval még soha nem hallottak olyat, hogy valaki teljesen a szintjének megfelelő helyen, körülnézve a piros lámpánál, nem direkt veszélybe sodorva magát, úgy halt volna meg, hogy hirtelen a semmiből elé ugrik egy miniboss, vagy egy legyőzhetetlen valami, és még annyival gyorsabb és erősebb és ügyesebb legyen az ellenfelénél, hogy szerencsétlennek még a Hazatérés Kristályt se legyen ideje használni, ráadásul még az se adasson meg neki, hogy Burkot vegyen. Nem. Egyetlen ilyen esetről sem hallott, de még olyanról se nagyon, hogy valakinek a halálát mobok okozták volna. Vagy mobok okozták volna, beleértve ebbe akkor most a bossokat és a minibossokat is, és ne éledt volna újra valami csoda folytán az illető. Ilyesmi valahogy és valamiért sohasem szerepelt a történetekben, mindig csak játékosok, a saját fajtájuk végzett az emberekkel, a lehető legkegyetlenebb módon. Ja igen, miért van az, hogy a mobok bezzeg nem kegyetlenkednek? Ejj, ez a rengeteg megválaszolatlan kérdés! Persze ha azt vesszük alapul, hogy a világ tette ilyenné ezeket a szegény embereket, amiképpen ugye Hinari kereste a kifogásokat nekik, hogy ne kelljen fellépni ellenük, akkor ők is Kayaba szörnyű teremtményei… de hát ez nonszensz. Shu csak lehajtotta a fejét, és pár percig csöndben maradt.
-És… hogyan került melléd Inu? És… ha újra látnád azokat a vörösöket, felismernéd őket?

by **Yue** Vas. Ápr. 19 2015, 13:21

Utálok halálesetet közölni!!!! Lehet gonoszul fog hangzani a fejemben, ha kimondom pláne, de másnak kellett volna, nem Haru-channk! Persze az lenne a legjobb ha senki nem halna meg, de erre annyi az esély mint arra, hogy Kayaba Akihiko megjelenik és azt mondja: Távozhattok a játékból és elmegyek egy elmegyógyintézetbe!
Szóval semmi.
(Yuki! A lányt Shukaku-nak hívják, a sárkányt a Timidusnak. Timidus... Amikor utoljára láttam őket akkor talán 37 vagy 38. szintűek lehettek.)
(Köszönöm az információt. Oh...Szóval nem kedveled Timidust. Nem semmi! Mit nem adnék azért ha tanítanának engem! )
(Fején találtad a szöget. Lesheted, hogy engedni fogom.)
(Azért lehet, hogy megkérdezem mert már elnézést a következőért de ha nem akarunk meghalni akkor erősebbnek kell lennünk és attól, hogy egyedül, illetve veletek edzek nem leszek sokkal előrébb.)
Shukaku kérdezte, hogy hogyan került hozzám Inu. A következő kérdést úgy veszem csak Inu-nak szól. Sajnos, vagy nem sajnos(?), nem láttam kik voltak azok a szörnyetegek, Inu viszont első sorból nézhette...
-Úgy, hogy 2-3 nappal azelőtt, hogy elhunyt, megismertük egymást és kérte ha meghalna akkor vigyázzak Inu-ra. Aztán 2-3 nappal később láttam Inu-t egyedül ülni a földön, mellette hevert egy Hosszú Irányítópálca ami Haré volt. Inu, válaszolsz a második kérdésre?
-Nem voltak teljesen idióták mert maszkkal elfedték az arcukat. Viszont kis személyleírást tudok adni. Az egyik amelyik megölte 180 centi lehet kb, fekete hajú. A másik aki lefogta Harukát, illetve elvette a fegyverét és a kristályát, 168 centi lehet, szőkés barna hajú. A harmadik aki megnézette velem első sorból az 165 centi, barna hajú, a különleges képessége valami képesség blokkoló lehet mert nem tudtam használni, ahogy Haruka sem. Ennél pontosabb leírást nem tudok adni róluk. -mondta szomorúan Inu.

by **Shukaku** Vas. Ápr. 19 2015, 14:31

-Értem…
Értette a fenét! A halált ugyan megértette, abba nem volt semmi különös, vagy zavarba ejtő. Nagyon könnyen hozzá lehetett ám szokni, főleg, ha az ember lánya nem is hitte el azt, hogy ha itt meghalunk, akkor a kinti világban jelenleg kómában fekvő testünk is meghalódik. Úgy főleg nagyon könnyen hozzá lehetett szokni. Na jó a sztázis, vagy hibernáció, vagy akármi sem hangzott nagyon nagyon hű de izgin, de azért a halálnál mégis csak jobb volt. De ha már azt is kezdtük elkönyvelni magunkban, hogy nincs is kinti világ, és valamiféle reinkarnációval úgyis újjászületünk, akárcsak ahogyan a mobok respawnolódtak… szóval na, Yuuki nagyon jó hatással volt Shura, és csak elmélyítette a mesevilágában. Na de a lényeg, hogy Shunak ha szomorú is volt a dolog, nem ez ragadta meg a képzeletét, hanem teljesen már részlet. Ami azonban még fontosabb, hogy Timidus képzeletét is megragadta.
-Azt mondod, hogy a halála előtt pár nappal elintézte a pet sorsát és jövőjét, majd hirtelen meg is halt? Egy kicsit sem tartod különösnek?
-Nem hiszem Timidus, hogy haru direkt okozta volna a saját halálát. Biztosan nem lett volna képes ilyet tenni inuval.
-Rendben. Inu, a személyleírásod csak abban az esetben ér valamit, ha ezeket a személyeket képesek vagyunk ugyanebben a felállásban megtalálni. Az előbb említett tulajdonságokkal külön-külön számos aincradi ember leírható. Képtelenség lenne megtalálni őket.
-És ennyi idő után már a nyomok se érnek semmit, még a mi szintünkön sem.
Valóban nem. Hogyan voltak képesek olyan gyorsan lefogni Harut, hogy még a Hazatérés kristályt se legyen ideje használni?

by **Yue** Vas. Ápr. 19 2015, 15:05

-Igen, pontosan ezt mondtam. Nem tartom különösnek mert nem akkor kezdett gondolkodni ezen.
Úgy veszem, hogy Timidus azt mondta, hogy a személyleírás nem teljesen nem ér semmit. Ez igaz. Max Inu ismerné fel őket.
-Nem biztos, hogy képtelenség!
-Inu...
-Mi az?!
-Ne haragudj, hogy ezt mondom... de Timidusnak igaza van.
-Miben is?!
-Abban, hogy lehetetlenség megtalálni azokat. És van még egy gond.
-Nem lehetetlenség megtalálni! Mi az a gond?
-Az, hogy ha tegyük fel, összefutnánk azokkal. Akkor mit tennénk? Mert nem fogjuk őket megölni mert azzal az ő szintjükre alacsonyodnánk csak le. És bocsánat, hogy felhozom ezt, de nem tudsz harcolni már, szóval még annyit se tudnál tenni mint mi.
Erre Inu morgott egy nagyot rám.
-Kérdésedre a válasz Timidus. Azért mert teleportálni készült de még előtte mondott valamit nekem. Valamivel sikerült a kristályt kiütniük a kezéből. Magasabb szinten voltak mint mi és az erő, gyorsaságukon sokkal több pont lehetett, meg minden mások de főleg ezeken.
A hangulatlégkör elég rossz volt.
-Ano... Ha javasolhatom akkor ne beszéljünk a továbbiakban Haru-chanról mert úgy látszik az semmi jót nem hoz.
-Támogatom. (Ennél rosszabb helyzetben még nem voltam, pedig volt már jó párban.)
*morog*
-Inu! Neked annyit mondanék még, hogy ha szembekerülnénk velük akkor biztos veszítenénk. Már csak ezért is kell fejlődnünk! És bocsánat, hogy ezt mondom de nem nagyon csináltatok semmit a fejlődés érdekében...
Tudom, gonosz volt, hogy ezt mondtam de ideje Inu-nak leszállnia a Földre. Biztos nem úgy lesz, hogy addig keresem azokat akik megölték Haru-chant amíg meg nem találom őket. És ha meg is találnám őket egy véletlen folytán akkor sem ölném meg őket, még ha meg is érdemelnék! Nem vagyok gyilkos és nem tervezek azzá válni.

by **Shukaku** Vas. Ápr. 19 2015, 16:43

-Rendben. Ha te nem tartod különösnek, akkor elfogadom. Nem a mi dolgunk az, hogy miként gondolkodsz az elveszítéséről.
Mindketten különösnek tartották, méghozzá felettébb különösnek. Haru látta volna a jövőt? Vagy eleve megfenyegették volna, amiről még Inu sem tudott? Ez könnyen lehetséges, hiszen a gonoszok gyakran élnek azzal a módszerrel, hogy megfélemlítik a másikat, az életének elvételével fenyegetik, és kényszerítik olyan dolgok megtételére, amit egyébként soha nem tenne meg. EZ idomároknál még sokkalta egyszerűbb, hiszen őket a legkönnyebb a pettel sakkban tartani, vagy éppen fordítva, a petet az idomárral fenyegetni. Igaz, hogy ők ketten erősebb köteléket alkotnak, összetartóbbak mint bármely emberi kapcsolat, amit eddig láttak, és valakik szerint még túlságosan erőssé is teszi őket, hogy ők ketten vannak, míg ellenfeleik általában csak egyedül, ennek itt ütközik meg a komoly hátránya. Akkor, ha az idomár és a pet annyira jó kapcsolatba kerül, hogy szeretik egymást, hogy elválaszthatatlanná vállnak. Ugyanúgy felismerték páran, hogy Timidust lehet befolyásolni Shn keresztül, ahogyan Timidus felismerte, hogy az embereket a párjukon, barátaikon keresztül. Mindenkinek megvolt a hely, és volt olyan, aki hozzá közel állt. Kazumának is. Még talán Rennek is, aki annyira nagyon szólósnak vallotta magát, még biztosan neki is volt gyenge pontja. A veszekedésre Timidus már saját nyelvén szólt Inuhoz.
-Nyughass kölyök! Az idomárnak igaza van, már képtelen vagy harcolni. Egy idomárt már elveszítettél. Ne keverd bajba a másikat is a szeleburdiságoddal. És ez az idomár okosabb, mint amilyen az előző volt. Jobb ha megfontolod a tanácsait.
-Izé… rendben. Akkor hagyjuk is a témát… már úgysem tehetünk semmit… de… miért vagytok itt egyáltalán, ezen a szinten?

by **Yue** Vas. Ápr. 19 2015, 18:19

Timidus jól beszélt. Megértem Inu-t, hogy zavarja, hiszen Haru volt neki a legfontosabb ember a világon. De akkor azt is tudhatná, hogy Haru-chan azt akarná, hogy Inu életben maradjon, nem pedig azt, hogy fölöslegesen megölesse magát.
Timidus megmondta Inu-nak a kemény valóságot. Erre Inu elhallgatott.
Ez-e- EZ HIHETETLEN!!!
-Ez lenyűgöző volt Timidus! Elhallgattad Inu-t. Arigatou gozaimasu! -meghajoltam Timidus előtt.
Eddig egyszer sem sikerült Inu-t elhallgattatnom az elmúlt 3 hónap és 19 nap során.
Shukaku kérdezte, hogy miért vagyunk itt. Egyszerű a válasz!
-Komolyabban szeretnék edzeni. Gondoltam erre egy vadállat a legalkalmasabb az erdőben.
-És még?
-És edzés után megpróbálok Airisnak fogni halat. Most szólok, hogy te is segíteni fogsz nekem Airis!
-Wakatta! Airgatou gozaimasu Yu-chan! Smile

Inu inkább egy szót nem szólt. Jól is tette. Ha csak rosszat tud mondani amikor beszél akkor inkább fogja be. Igen, azt gondoltam fogja be! Ideáig jutottam. Szeretem Inu-t, de gyakran, mindig túlzásba viszi. Haru tényleg egy hős volt ha kibírta Inu-t. Engem legalább nem lök le az ágyról. Persze ha lelökne akkor már annyira szeretne mint Haru-chant. Furcsa módon mutatta ki Haru-chan felé, hogy szereti.
-Gondolom ti is vadászni jöttetek. -mondtam Shukaku-nak. -Egy jó tavat nem tudtok errefelé? -nem voltam túl jártas errefelé, így jobb ha megkérdezem. -(Watashi wa baka!) Még nem is mutatkoztunk be. Én Hirasawa Yuki vagyok, yoroshiku!
-Örülök a találkozásnak. Airis vagyok.
Illendő bemutatkozni, hiszen több mint 5 perce ismerem őket.
Még Airis is érzi, hogy erősek.
(Beszélnek itt hülyeségeket! Csak részben van Timidusnak igaza. És miért halna meg Yuki, csak mert meg akarom keresni azt a három átkozottat?) -Inu még mindig ezen agyalt.

by **Shukaku** Vas. Ápr. 19 2015, 19:22

Hihetetlen? Nem igazán. Timidus mindig is tudta, hogy hogyan kell az embereket elhallgattatni, vagy jelen esetben a peteket. Persze nem mindig a meggyőzés erejével hatott rájuk, hanem sokszor csak azzal, hogy olyanokat mondott, amivel egyszerűen nem tudtak vitatkozni, hiszen a sárkány gondolatai, vagy inkább a gondolkodásmódja nem mindig volt összhangban az emberekével, és erre Shu nagyon erősen rátett egy lapáttal, főleg azóta, hogy Yuukival is összehozta a sors. Ezen gondolatok bolyongtak a fejében, még akkor is, amikor a lány bemutatkozott. Ennyire gyakori lenne ez a név? Ám Timidus szólalt meg előbb, aki az első mondatra reagált.
-Ne köszönd meg, mert nem érdem. És nem elhallgattattam, hanem meggyőztem. Neked is ezen módszerhez kellene folyamodnod ahelyett, hogy veszekszel vele. Mint látod, sokkal eredményesebb.
A további részekre Shu igencsak elgondolkodott, mert nagyon úgy tűnt, hogy ez a csipet-csapat egy picit eltévedt attól a szinttől, ami nekik van szánva. Ezen szint vadjainak levadászásához olyan szint kellet, ami Shunak volt, és ha ők még most próbálkoznak a halfogással, akkor azt nem itt kellene gyakorolniuk.
-Tudok, de… biztos, hogy erre a szintre szeretnétek jönni halat fogni? Ez a keleti rész, ide mester szintű vadászat és halászat jártasság kell. Persze bajotok nem eshet, itt vagyunk, de ha nincs meg a szintetek, akkor nem tudom, hogy mit foghattok itt. Bár… szerintem ez csak azt jelenti, hogy a nagyvadakat esélyetek sincs kifogni. Gyertek, megnézzük!
Nem is kellett sokat sétálni, pár ág félrehajtásával elébük is tárult a tavacska, Shu pedig már be is dobta a pecabotot.
-Üljetek le ti is nyugodtan, és dobjátok be a horgot.

by **Yue** Hétf. Ápr. 20 2015, 20:29

-Igazad van Timidus. Tényleg hatásosabb mint amit eddig csináltam.
Shukaku kérdezte, hogy biztos erre a szintre szeretnénk jönni halat fogni? Mester szintű halászat és vadászat jártasság kell. Jó, nekünk olyan nincs. Na várjunk csak... Timidus a sárkány és Shukaku... Ismerősek nekem, most találkozok velük először de akkor is... Megvan! Róluk, illetve csak Timidusról akart mesélni Inu! Akkor ő az a Shukaku, az a Shukaku akit mélyen tisztelek a halottak alapján! Kevés az esélye, hogy van más Shukaku a játékban de semmi nem lehetetlen, kivéve ami igen.
-Biztos Shukaku-san! Próba szerencse, tartja a mondás. Ha végül is nem sikerülne semmit fogni akkor egy másik szintre megyünk vadászni.
Nem hiszem el, hogy ekkora szerencsém van ma! Shukaku-sannal találkozni felér azzal, hogy Hina felhív telefonon. Hiányzik Hina, rég láttam drága kishúgomat. Lefogadom, hogy négyes-ötösöket hoz az iskolából! ^^
Bár nekem ment volna olyan könnyen az iskola mint Hinának.
Shukaku elkezdett sétálni, mi követtük őt. Nem kellett sokat sétálni, pár ág félrehajítás Shukaku-santól és ott is volt egy tavacska.
-Elnézést a hülye kérdését a közeli tóval kapcsolatban. ^^"
-Inu-val mi lesz?
-Nincs messze tőlünk. Fogadja el a valóságot, ha megtette majd beszélek vele.
Shukaku be dobta a pecabotját, mondta nekem, hogy dobjam be a horgot. Így utólag nem ártott volna egy pecabotot hozni arra az esetre ha megunnám a szerencsétlenkedésemet.
-Arigatou gozaimasu Shukaku-san! -leültem egy kőre, megfogtam a botot és követve Shukaku-san példáját bedobtam a tóba a pecabotot.
Bár Shukaku-san tanítványa lehetnék. De erre szerintem semmi esély. Hisz miért is fogadna tanítványává egy ilyen magas szintű sikeres játékos egy ilyen alacsony szintű és ismeretlent.?

by **Shukaku** Kedd Ápr. 21 2015, 06:45

-Tudom, hogy igazam van. Ez az esetek túlnyomó részében nem kérdéses.
Erősíti meg a sárkány Yuki felvetését, majd mindannyian követik az idomárt. Igen, mindannyian, hiszen Shu Inunak is int, hogy jöjjön ő is. Nem lenne okos dolog egyedül hagyni, hiszen eléggé maga alatt lehet szegényke. Ha nem jön, akkor még fel is veszi a karjaiba, és úgy viszi. Nincs ellenkezés. Persze Yukira nem szól rá, hiszen tudja, hogy mekkora teher lehet most a vállán, és azért a farkast valóban nagyon nehéz elviselni, ez sohasem volt kérdéses. Arra, hogy el kell fogadni a valóságot, Shu csak mosolyog. Igen, ez is a valóság, akárki akármit mond. Arról pedig nem tudok nyilatkozni, hogy mennyi az esélye más Shukakuk létezésének. Nem egy gyakori név, szóval vélhetően pici.
-Szívesen elkísérlek titeket más szintekre is, ha gondolod. De mintha azt mondtad volna, hogy edzeni szeretnél. Erre a rendes, nem szafaris mobok is alkalmasak, velük pedig itt is találkozhatsz. De akár párbajozhatsz Timidussal is, amíg én horgászom. Biztosan találtok valami alkalmas tisztást, szóval nem kell feltétlenül más szintekre menned, csak akkor, ha szafarizni szeretnél. És… hát sajnos az itt nem úgy működik, hogy próba-szerencse. Ha egyszer le van írva a szabálykönyvbe, meg a szafari elején a nagy táblán, hogy ide magasabb szint kell, akkor semmi nem fog a horgodra akadni. De azért próbáld meg nyugodtan, és ha szeretnéd, a botot is megtarthatod. Kezdő felszerelés, mindig van nálam egy, és nekem már úgyis másmilyen kell.
És valóban, az a spiccbot nem igazán hasonlított Shu felszerelésére, ami jóval nagyobb halakra lett kitalálva, és ami úgy látszik vonzotta a halakat, hiszen Shunak azonnal be kellett rántania kétszer is.

(csigáspolip, muréna)

by **Yue** Kedd Ápr. 21 2015, 20:19

Kíváncsi vagyok, hogy Haru-nak és Inunak volt-e egyszer is igazuk? Nem akarok rosszat mondani a néhai Harukára, nagyon kedves volt, de nem a legokosabb. ^^"
A hallottak alapján így utólag bóknak veszem, hogy okosabb vagyok mint Haru-chan. Ha Inu igazat mondott akkor Timidus nem sok jót mondott nekik. Bár ha hasonlóan viselkedett Inu akkor nem csodálkozok ezen. Jó lenne ha okosabb, illetve nem okosabb, hanem komolyabb társaim lennének. Airis nekem az egyik legjobb barátnőm, a másik barinőm Yuuki-chan. Csak emlékezzek arra, hogy Tenshi-chan a becenevem.
Shukaku-san mondta, hogy elkísér más szintre minket ha akarjuk. Továbbá azt, hogy ha akarok párbajozhatok Timidussal! Azt hiszem nem sok ilyen lehetőség van az életben. Kizárt, hogy elszalasszam!
-Köszönöm Shukaku-san, de maradunk ezen a szinten. Ha tényleg megengeded, hogy megtartsam a botot akkor nagyon szépen köszönöm! *csillogó szemekkel mondtam* Ha Timidust nem zavarja akkor megtiszteltetés lenne vele megküzdeni!!!
Airis Shukaku-san mellé repült.
-Nagyon kedves vagy Shukaku-chan! ^^ Köszönjük szépen! -miután ezt elmondta a vállamra repült.
(Még, hogy megtiszteltetés. Csoda ha egy, max két kört kibírnak!) -gondolta Inu.
Shukaku-nak jól ment a horgászás.
Hmmm... Kérdeznék pár dolgot, de azt majd később.
Nem tudom, hogy mennyire hangzana hülyén ha megkérdezném, hogy melyik jártasságra a legérdemesebb tenni.
Mivel senkit nem tudok az ilyen dolgokról kérdezni, nekem kell rájönnöm, így 1-2 kérdésem lenne. De nem nagy dolgok, így lehet csak zavarnám őket a kérdéseimmel.
Ha jól ismerem Airist akkor ő is nagyon szeretne Timidussal megküzdeni. Hiszen Timidus egymaga is nagyon erős, így felmérheti a tudását. Kíváncsi vagyok meddig bírnánk Timidus ellen.

by **Shukaku** Szer. Ápr. 22 2015, 06:00

Ez esetben, ha ezt már te is beláttad, akkor reméljük, hogy Yuki ebben a tekintetben nem lép majd Haru helyébe. Sőt, én abban is reménykedem, hogy majd Inut, és az új petet, Airist is képes lesz megtanítani jó párdologra. Szerintem csak hagyni kell neki egy kis időt, hogy kibontakozhasson. Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni. Az pedig, hogy Timidus kiről mit mondott, vagy kiről mit gondol… hát Timidusnak is változhat a véleménye, és az, hogy Inu most belátta, hogy tévedett, és csöndben maradt, jelentősen növelte a presztízsét a sárkány szemében. Szóval csak gratulálni tudok. És az, hogy Yuki jóban volt a társával, méghozzá legjobb baráti szinten, sőt, még Yuukival is, akivel Shu is nagyon kedvelték egymást… de hát ezt Shu még nem tudhatta, hiszen Yuki nem mondta el neki. Szóval koncentráljunk arra, amit tudhatott, például a lehetőségre. Yuki hitével ellentétben ez nem volt akkora hihetetlen lehetőség, hiszen ha valami párbajra hívta a sárkányt, vagy csak betért a Dojoba, hogy gyakorolni szeretne, akkor Timidus általában mindig élt a lehetőséggel. Nem olyasfajta pet volt, aki sikereitől felbuzdulva gőgösködött volna, és nem lett volna hajlandó kiállni kis szintű játékosokkal. Sőt, hála Shu ténykedésének, legtöbbször kis szintű játékosok ellen állt ki. AZ pedig már végleg megdobogtatta a lány szívét, mármint Shuét, hogy valaki megint ennyire hálás neki.
-Hát… nagyon szívesen… és nem hiszem, hogy Timit zavarná. Ugye?
-Nem. Nem zavar.
-Akkor ha gondoljátok, a horgászat után kereshetünk egy tisztást, és párbajozhattok egyet.
-Úgyis ritkán harcolhatok röpképes ellenfél ellen.
-És tényleg megengedem, hogy megtartsd a botot. Miért ne engedném?
Kis szünetet tartott, megpiszkálta párszor a botot, majd folytatta.
-Kis szintűnek tűntök. Haru sem volt magasan. Mikor érkeztetek?

by **Yue** Szer. Ápr. 22 2015, 15:42

Shukaku-san szerint nem hinné, hogy Timidust zavarná ha megküzdenénk vele. Timidus is mondta, hogy nem zavarja. Szuper! Shukaku-san mondta, hogy horgászat után kereshetünk egy tisztást és megküzdhetünk Timidussal. Ez az én napom! Inu-t leszámítva. Óóóó...Szóval Timidus ritkán harcolhat szárnyas ellenféllel. Lucky! Még egy ok amiért örülök, hogy sólymot kaptam társnak! Eddig milyen okok vannak az örülök oldalon? Tud repülni, így jó felderítő is. Nem foglal el sok helyet, nem mintha szűkölködni kéne így ez igazából lényegtelen. Lehet, hogy egy kisebb lakásba kellene költöznöm? Na mindegy. Kevés repülő pettel küzdhet meg Timidus így duplán jó!
Lehet kicsit hülyén hangoznának ezek ha kimondanám.
Shukaku-san mondta, hogy kis szintűnek tűnünk. Tényleg annak látszanánk? Ezen lehet változtatni kellene...
Mikor is érkeztünk? Hmmm... régen.
-Uh... Már nem is tudom... Aznap regisztráltam a játékba amikor Kayaba bácsi kijelentette, hogy senki nem juthat ki. Már azt sem tudom mikor volt.
Airis nagyon akart kérdezni valamit.
-Yu-chan, valamikor még fogunk harcolni Yuuki-channal?
-Nem tudom, hogy jön ez ide de fogunk még. Ebben biztos lehetsz! ^^
-Ez az!
Nem lepődtem meg a kérdésén, csak azt nem hittem, hogy most fogja feltenni. Nagyon megkedvelhette Yuuki-chant, én is nagyon megszerettem. :-)
Vajon mi lehet vele mostanság? Biztos szörnyeket öl és fejlődik minden erejével. Tensi-chan... be kell vallanom, hogy egész aranyos becenév. :3 Nem hittem, hogy ennyire tetszeni fog.
Csak azt remélem, hogy Airis nem akar majd egy becenevet mert ha akar majd akkor bajban leszek mert nem tudok jó beceneveket kitalálni mások szerint. Bár azok akik mondták nem a legokosabbak így lehet, hogy tévedtem. Majd ha egyszer kijutok megkérdezem Hinát.

by **Shukaku** Szer. Ápr. 22 2015, 16:33

Ejnye Yuki, már pont megdicsértelek volna, hogy mennyit fejlődtél írásilag, és erre megint elkezded ismételni az én postomat. Csak ugyanolyan szépen, ahogy eddig. Nem olyan sok az a kétszázötven szó. Smile

Egyébként pedig nem hangozna olyan nagyon hülyén, ha ezt Yuki ki is mondaná, sőt talán örömet is okozna Shunak azzal, hogy megtudja, hogy mekkora örömöt okozott Yukinak azzal, hogy elfogadott, avagy felajánlott egy egyszerű párbajfelkérést. Pedig ez tényleg nem olyan nagy dolog. Még az is látszott az idomáron, ahogy elgondolkodott a kérdésen. Akkor talán mégis régóta itt vannak? Talán a kezdetek óta? Az lenne a legkönnyebb, mert akkor Shu és Timidus pontosan be tudnák határolni, hogy mennyi is az az annyi, és akkor a fejlődésükről is többet tudnának. Persze ez hamar kiderült, hiszen Yuki elmondta amit tudni akartak. Valóban a Nagy bejelentés napja óta itt tartózkodtak. Akkor vajon mekkora szintűek lehetnek? vagy ők sem csináltak semmit, mint Shuék az első fél évben? Vagy éppen csak lassabban fejlődnek, mint ők? Rengeteg kérdés, ami válaszra várt, és amit fel kellett tenni.
-Kettőezer huszonkettő november hatodikán. Azaz pontosan…
-Nyolcszázkilencvennyolc napja és hét órája.
-Ööö… hát ezek szerint igen.
Ezután valamilyen módon mégis felmerült Yuuki neve, amit nem lehetett előre várni, vagy számítani rá, de hát ezek szerint biztosan olyan nagy hatást gyakorolt mint a lányra, mind a sólyomra, amilyen nagy hatást gyakorolt Shura is. Timidusra annyira nem, mindössze talán csak azzal, hogy a várható módon legyőzte őt az elsővéres csatában, ahogyan ez várható volt.
-Ti is ismeritek Yuukit? Honnan? Mikor találkoztatok vele?

by **Yue** Szer. Ápr. 22 2015, 17:25

Wakatta. Honto gomennasai!
Halvány lila gőzöm nem volt arról, hogy pontosan hány napjai is vagyok a SAO-ban. Erre a kérdésre gyorsan kaptam választ, lehet, hogy nem jót, de kaptam választ. Timidus szerint pontosan nyolcszázkilencvennyolc napja és hét órája. Ahhha... Biztos, ha ő mondja. Csak abban vagyok biztos, hogy jó régen! >.<"
-Köszönöm Timidus. Egy kérdéssel kevesebb. ^^" -inkább nem kérdezem meg, hogy honnan tudja. -Jó rég.
Airis kérdezte, hogy fogunk e még küzdeni Yuuki-channal. Úgy látszik, hogy Shukaku-san is ismeri mivel a válaszom után három kérdése is volt. Yuuki-chan igen ismert lehet. Vagy csak én nem ismerek sok embert. ^^" Bár szerintem mindkettő igaz. Mivel Shukaku-san nem vörös játékos és nem is az a vitázós típus, így nem hinném, hogy rosszban vannak egymással.
-Igen, ismerjük Yuuki-chant. Nemrég reggel küzdőterezni szerettem volna de nem volt kivel, így vártam amíg jön valaki. Yuuki-chan is pont ilyen helyzetben volt. Amikor megláttam és láttam rajta, hogy nem nézőnek, odamentem hozzá és megkérdeztem, hogy nem küzdene meg velem. Igent mondott küzdöttünk és küzdöttünk egy jót. Neked is a barátod? -nem voltam benne biztos így igen, megkérdeztem. Yuuki-chant aligha lehetne utálni. Bár azt hiszem mindenkinek van egy sötét és idegesítő oldala ami ha csak egyszer de előjön az emberből, de vannak kivételek is akiknél ez nem fordul elő. Például a húgocskámtól és Shukaku-santól nem nézném ki.
-Yuuki-chan a küzdelem közepén kitalált Yu-channak egy új becenevet, Tenshi-chan. :3 -nem tudom miért mondta el Airis. Nem ciki a részemről, csak nem hinném, hogy bárkit érdekelne.
-Airis, nem hinném, hogy ez érdekli őket. ^^"
-Nem baj. Lényeg az, hogy kaptál egy új becenevet! ˇ^ˇ

-Ha te mondod.

by **Shukaku** Szer. Ápr. 22 2015, 18:08

De jót. Timidus nem téved. Legalább is ilyen egyszerű matematikai számolásokban, amihez ráadásul megvan minden adata, tehát annak a napnak a pontos dátuma, amikor Kayaba Akihiko megtette a nagy bejelentését, és Shu élete a feje tetejére állt… avagy az ő olvasatában éppen akkor állt talpra… szóval megvan annak a napnak a pontos dátuma órára és percre, és persze a mai dátumot is tudja órára és percre, amikor ezt a kijelentést tette, szóval nem olyan nehéz az egyik dátumot kivonni a másik dátummal. Főleg, ha van excel táblázatod, de Timidusnak még arra sincsen szüksége. És az ilyen pontos számadatok, lévén, hogy pontos számadatok sokkal pontosabbak, mintha az ember csak azt mondaná, hogy jó régen. Ha valaki mondjuk száz éves, annak az embernek nem ugyanazt jelenti a jó régen, mint mondjuk egy ötévesnek. Szóval erre is mindenképpen gondolnunk kell, amikor az időről beszélünk. Tehát valami ilyesmit válaszolt volna Timidus, ha Yuki megkérdezi, hogy honnan tudja ilyen pontosan az adatot. Eközben Shu kicsit megmozgatta a botot, mert úgy érezte, mintha kapása lett volna, ám ekkor még nem került a horogra semmi.
-Oh… ezek szerint nagyon sokat lófrál a küzdőtér körül. Mi is ott ismertük meg, és ezek szerint ti is. Az pedig, hogy a barátom-e… hát… én a barátomnak tekintem, ő sokkal inkább valami senpainak vagy senseinek gondol engem. Persze ez butaság, de nem szeretném elvenni a kedvét. Mondjuk azt tudom, hogy a beceneveket szereti… és hidd el, minden érdekel. Eleve én most inkább tőletek szeretnék kérdezni.
Berántotta a botot, és ezúttal valóban volt kapás.
-Ha ilyen régóta itt vagytok, biztos sok mindent csináltatok már. Meséljetek egy picit magatokról.

(csigáspolip)

by **Yue** Vas. Ápr. 26 2015, 02:08

//Gomennasai, hogy csak most írtam!!!//

Szóval Shukaku is a küzdőtérnél ismerte meg Yuuki-chant. Ezen nem lepődök meg. Yuuki-chan mivel szörnyvadész biztos sokat harcol, hogy fejlődjön. Ohhh... Nem is tudtam, hogy hasonlóképpen gondol Yuu-chan SHukaku-sanra mint én. Örülnék ha a tanítványa lehetnék de erre nem hiszem, hogy ebben vagy bármelyik másik életemben sor kerülne. Na mindegy. Végül is végül mindig rájövök arra amit tudni szeretnék. Szerencse, hogy ugyan sose játszottam nagyon számítógépes játékokkal de sokat hallottam az ilyenekről. Az biztos hogyha kijutok akkor nekiállok számítógépes játékokkal játszani. Nem hinném, hogy túlzásba fogom vinni, és szerintem ha anya apa és Hina nem is fognak örülni, sőt, biztos nem fog nekik tetszeni de a biztos, hogy visszajövök a Sword Art Online-ba ha kijutok, persze akkor én dönthetem majd el, hogy maradok vagy megyek, vagy ha valaki(k) feltalálnak a SAO-hoz hasonló játékot akkor abba fogok regisztrálni. Ha azt mondom nem Kayaba Akihiko tervezte vagy mit csinált a játékkal, na, szóval semmi köze a játékhoz akkor biztos megengedik.
-Gondolom neked is kitalált egy kicsit furcsa becenevet. ^^"
Meséljünk magunkról. Hát ilyet se kértek még tőlem soha.
Bár azt mondhatnám, hogy tényleg sok mindent csináltam az eddigi ittlétem alatt, de nem így van. Alig csináltam valamit.
-Rendben, de nemigazán történt velünk sok érdekes így lehet untatni fogunk. Voltam még Airis születése előtt pár küldetésen. A morcos Inu-nak köszönhetően lett egy házunk amit felújítottam, hogy lakható legyen. Kiéltem magamat és énekeltem amennyit tudtam. Anélkül mentem végig az utcán, hogy félnem kellett volna, hogy pár régi fiú osztálytársam megvert volna. Annyit edzettem amennyit tudtam. Inu-nak hála menekülnünk kellett párszor. Mindenek mellett sok boldog és vicces pillanatot szerzett nekem a két társam. ^^
-Az biztos, hogy Inu nélkül nem sikerülne olyan jókat veszekednem. Sose tudja elismerni, hogy nekem van valamiben igazam.
-Tudod Airis nem zavarna annyira a veszekedéseitek ha nem reggel a szobám előtt csinálnátok amikor aludni szeretnék. ^^"
-Csak 2X fordult elő eddig!
-Akarod mondani eddig 12X! 12X veszekedtünk Yuki szobája előtt, 16X a konyhában, 2X Yuki szobájában, 29X az előtérben, 22X a nappaliban, 3X a zeneszobában, 9X a fürdőszobában, és összesen a vendégszobákban eddig 56X. -felállt Inu. Airis Inu-hoz repült.
-Majdnem ugyanezt mondtam...
-Ez nem igaz.
-De igaz!
*sóhajt egy nagyot* -Lehet nagyobb házat kellene keresnem... És Ti miket csináltatok ha megkérdezhetem? -nem jutok előbbre ha leállítom őket mert akkor otthon fogják csinálni.
Airis és Inu veszekedés közben pár méterrel hátrébb kerültek de még mindig jól hallhatóan.
-Kár, hogy nem tudok olyan meggyőző lenni mint te Timidus. Pedig nem egyszer próbáltam... -.- És ha eddig sose mondtam akkor, Harukának legendás türelme volt.

by Ajánlott tartalom

Erdőség #1

Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1

Re: Erdőség #1