Danee

Név: Danee Fedorov (Danee)
Nem: Férfi
Kaszt: Kardforgató
Kor: 22

Kinézet: középhosszú, egyenes, szőke haj, zöld szemek, átlagos magasság (175cm)
Vékony, de némiképp sportos testalkat, hosszú végtagok, kézfej és ujjak

Jellem: introvertált, alapvetően zárkózottnak tűnik, nehezen szerez barátokat, mert fél a felsüléstől, és ha kinevetik, kigúnyolják
barátai számára segítőkész, kissé cinikus vicceivel szórakoztatja magát és a társaságát, nehezen oldódó típus, kíváncsi természet, inkább tanácsadó típus mint vezető alkat

Képesség:
1. Kick'n'Slash:
Nekifutásból indított támadás, a kardot oldalt tartva indítja be a képességet, mely vörösen izzik fel, a megfelelő testtartás hatására:
a célpont előtt féltalpon megpördülve,
vízszintes vágást visz be, a vágás irányával együtt mozogva,
a célpontnak háttal négykézlábra érkezik, a kardot hátrafelé szúrásra fogja,
szabad karon megtámaszkodva, a kardforgató kézzel, hátra, felfele szúr,
újra fogást vált az így beszorult penge markolatán,
majd fél lábbal, a kard mentén felrúgva a célpontba,
kiszabadítja a pengét,
végül a támaszkodó karral, két lábra lökve magát,  
újabb félfordulattal egy rézsútosan felfele ívelt vágással fejezi be a mozdulatsort
A támadás négy mozzanata egyetlen kör alatt játszódik le, mind a 3 sebzés külön-külön normál értéken számolódik el, és a célpont a rúgás hatására egy körig nem támadhat.
3 körös a képesség újrahasználhatósági ideje.

(Kleinnel egyeztetve az alábbi specre cserélve:)
1. Vérszomjas Penge
A kard pengéje akkor fénylik fel bíbor színnel, amikor a pengét maga mellé engedi le, úgy hogy a penge csúcsa a földet karcolja, ebből az állásból fut neki, és egy normál támadással szeli keresztbe áldozata testét. Ha a támadás sikeres, a seb szélét körülvevő vörös pixelek felkúsznak a kard pengéjén, és az így lopott életerő a sebzés negyedének megfelelő, de minimum 1 HP értékkel gyógyítja a használóját. 3 körös a képesség lehúlési ideje.

Előtörténet:
Szülei alsó-középosztálybeliek, egy kis Európai országban látta meg a napvilágot, még két húgicája született. Kisiskolás koráig ő volt az utcán összeverődött gyerekek bandájának a feje, mind közül a legidősebb is egyben, remek gyermekkort mondhatott a magáénak, még nagyon messze a számítógépek világától.
De aztán a család anyagi gondjai miatt költözniük kellett, így neki is búcsút kellett mondania a barátainak.
Az új helyen, új utcában, új suliban már nem tudott sok barátot szerezni, inkább egymagában játszott, vagy a húgaival vagy azzal az 1-2 iskolatársával, akiket hasonló módon rekesztettek ki, vagy piszkáltak folyton az új osztálytársak.
A korabeli fiúk elkezdtek magasabbá, férfiasabbá válni, amikor ő még mindig csak gyerek kinézetű volt, így aztán a lányokkal se mert ismerkedni, inkább a tanulásba ölte az idejét, szinte minden évben osztályelső lett, imádta a reáltantárgyakat és a számítástechnika órát is.
Végül, két évvel az érettségi előtt megkapta az első saját otthoni számítógépét, tele jobbnál jobb trendi játékokkal, rögtön magába szívta a számítógép, minden szabadidejét a szobájában töltötte, a jegyei pedig leromlottak. A neten a japán játékokra, majd anime és manga világára is rátalált, elkezdett angolul és japánul tanulni, fejébe vette, hogy egyszer kilátogat Japánba, amiről már annyit olvasott.

Érettségi után a család a fővárosba költözött, ő azonban hiába próbált továbbtanulni az egyetemen, a játékszenvedélye minden próbálkozását elsöpörte, ahogy megjelentek az első grandiózus netes játékok, az mmo-k, többé már csak neten játszott, ismerőseit is a neten vagy a játékok világában szerezte, de valódi barátja csak kevés lett ezúttal is.

Rájött, hogy a virtuális világban még ha küzdeni is kell érte, minden sokkal gyorsabban megszerezhető, erős és hatalmas lehet, másokat győzhet le mindenféle fegyvernemben, pár hét leforgása alatt virtuális vagyont tudott összeharácsolni, a legnagyobb klánok között tudhatta magát, tucatnyi játékbeli barátra tett szert. Minden sokkal gyorsabb, egyszerűbb volt. A valódi világ már csak nyűg volt. Akkortájt hallott először a Virtual Reality Massively Multiplayer Online Role Playing Game fejlesztéséről, nagyon felcsigázta a gondolat, hogy többé nem csupán a kívülről láthatja a karaterét, hanem, ahogy a neten híresztelték, az összes érzékszervvel átélhetővé vált a virutális világ, ráadásként nem is csupán egy FPSről volt, szó, hanem az ő nagy kedvencéről az RPGről. Sanos a játékról kiderült, hogy kizárólag Japánból lehet játszani, és bármennyire is szerette volna, így a béta verzióról, amiben 10000 szerencsés vehetett részt, teljesen lemaradt.

Később kivágták az egyetemről, mert sorra bukott meg a tantárgyakból, ezért aztán munkát vállalt, még mindig a szüleivel lakva, összegyűjtött annyi pénzt, hogy megvalósítsa régi álmát:
Ellátogasson Japánba, és a legújabb, ami teljesen felkavarta, hogy kipróbálhassa a Sword Art Online-t, a legeslegelső VRMMORPG-t, aminek hamarosan lezárul a béta tesztje, és megvásárolhatóvá válik.

Az animefan ismerősei segítségével addig kutatott, amíg rá nem lelt egy kint élő magyar családra, akikkel hosszas levelezés után el tudta intézni, hogy hajlandóak legyenek két hétre vendégül látni Tokióban.

Mindent otthoni cuccát, amit feleslegesnek gondolt, eladott, hitelt vett fel a banktól, és minden megtakarított pénzéből megvette a repülőjegyeket, és előrendelte a játékhoz szükséges Nerve Gear-t. A SAO indítása előtti napokban szállt le a gépe Tokióban. A magyar család, egy tinédzser ikrekkel, egy fiúval és egy lánnyal várta a reptéren. A következő két "lyukas" nap izgalommal teli várakozással telt el, ellátogatott Tokió nevezetességeihez, átutazott Kyotóba is, megcsodálni az archaikus japán épületeket, és erődöket.

Elérkezett a SAO indításának napja, addigra, amit csak tudott elolvasott a béta tesztelők beszámolóiból, hogy ne érje készületlenül a teljesen valósághű világ, ami majd körbeveszi.
Úgy gondolta, ha már Sword Art Online a játék neve, akkor a névhez hűen, az első karaktere csakis kardot forgathat majd.
De bejelentkezés után azonban nem engedte be teljesen a játék, és kijelentkezni se tudott, kétségbe esett, de egy idő után már nem tudta eldönteni, hogy ébren van-e, vagy ez csak egy rossz álom.
Hosszúra nyúlt álma jó egy héttel a játék kezdetéig nyúlt, és ahogy a kezdő városban maradtaktól megtudta, valóban nem fog tudni kijelentkezni, a játékbeli halál, a valóságban is a halálát jelenti majd, bejutnia is végül csak azért sikerült teljesen, mert addigra már sokan, több mint 200-an meghaltak, furcsa mód annyira mégsem rázta meg a dolog, valójában nem is igazán vágyott vissza a valóságban, így a kijelentkezés hiánya nem zavarta, a halál lehetősége mindkét világban viszont nem hagyta nyugodni. Állítólag a 100. szinten lévő Boss legyőzésével kijuthatnak, ha addig túléli. Sokan a biztonságos kezdő városban várták, hogy mások megváltsák az életüket, ő azonban, nem azért jött ki Japánba, és vette meg a játékot, hogy napokig, hetekig vagy hónapokig egy virtuális városban gubbasszon.