KezdőlapJindai
2 posters
1 / 1 oldal
Jindai
by Jindai Vas. Aug. 12 2012, 21:41
// Elnézést kérek, ha egy kicsit gyenge lett, de a vége felé már fáradtam. Menet közben javítottam a hibákat, de nem garantálom, hogy hiba mentes. Mindenesetre igyekezetem a hibák nagy részét kiiktatni. //
Név: Shishido "Jindai" Ryuichi
Nem: Fiú
Kor: 18
Kaszt: Kardforgató
Kinézet: Cingár fiatal, fekete hajjal és kék szemekkel. Külsőre rápillantva egy folyton komoly és egyben komor személyiségnek tűnik, ám ezek egyike se jellemző rá.
Jellem: Igazi álmodozó, kutató és felfedező. Minden érdekli, ami kicsit is elvonatkoztat a világtól és az ismeretlenbe nyúl. Más emberekkel jól kijön, de inkább azzal tölti idejét, ami felkelteti érdeklődését. Fura szokásai miatt nincs kesze kusza személyisége. Összességében, aki rövid időt eltölt vele, könnyen rájöhet, hogy igen egyszerű és gondtalan ember. Olykor, pedig túl felelőtlen.
Képesség:
Shining Thrust
A kardforgató csak akkor képes használni ezt a technikát, amikor a kardját napfény éri. A képességet aktiválva a kard pengéjén felerősödik a fény ragyogása, ami elvakítja az ellenfelet vagy ellenfeleket. Utóbbi esetben a fény ereje pusztán öt ember szélességre terjed ki. Amikor az ellenfél az ideiglenes vakságával küzd, akkor következik be a „halálos” döfés.
Előtörténet:
Valahol Japánban a nagyváros forgatagán kívül egy domb tetején, fenségen kúria tört az ég felé. Több hektárnyi földjét alkalmazottak százai tartották rendben, míg a sportpályányi házban cselédek és komornyikok álltak készenlétben a nap huszonnégy órájában, ha alkalmazóiknak szükségük van rájuk. A Shishido család kétségtelen az ország egyik legelőkelőbb családjainak egyike volt. Ám hiába ért el kezük sokfelé és rendelkeztek óriási hatalommal egy dologban hiányt szenvedett a ’birodalom”. A ház urának és úrnőjének nem volt örököse, aki egyben tartja mindazt, amit felépítettek mikor ők már nem lesznek. Sok mindent megpróbáltak de az orvosok azt a szomorú hírt közölték velük, hogy soha nem lehet gyerekük. A természetes módon nem. Így az egyetlen módszerhez folyamodtak, amivel kiküszöbölhetik az imát. Felkerestek egy árvaházat, ahol végül örökbe fogadtak egy fiút. A gyermek nem ismerte a szüleit csak egy neve volt, amit sajátjának mondhatott. Azonban hála ennek a két elkeseredett embernek élete egy kettőre megváltozott. A kisfiút a sok procedúra után Shishido Ryuichinek hívták. Azonban a mellett, hogy nem volt gondja semmire nem is tehette volna azt, amit szeretett. Bár mélységesen hálás volt szüleinek és tisztelettel beszélt mindenkivel szíve máshova vágyott. Az évek teltek, míg ő folyamatosan tanulta mindazt, ami igazi örökössé teheti. Talán éppen ez volt az, amibe belefáradt. A szűklátókörűség átjárta a leckéket és csak a közeljövőig nyúlt. Nem tovább. Ryu viszont annál sokkalta előrébb akarta tekinteni, nem pedig, azt nézni, ami előtte van. Olyan helyekre vágyott, ahol más még nem járt, azt akarta, hogy az emberek fejlődése ismét beinduljon, és a tudósok vágyakozzanak ismét az ismeretlenre. Azonban mivel ez nem következett be nem tehetett mást, mint hogy folytatja napi rutinjait és vágyakozik. Azonban a világ szépen lassan, még ha nem is vesszük észre folyamatos változásokon, megy át. Így esett, hogy nem sokkal a fiú tizennyolcadik születésnapja után bekövetkezett az, amire mindig is vágyott. A Nap már lemenőben volt, míg Ryu a könyvtár nyitott ablakában élvezte a kellemes szellőt. A párkánynak dőlve egy bőrkötéses könyvet olvasott majd a végére érve becsukta és annyit mondott.
- A gonosz végül mindig elnyeri a büntetését legyünk akármelyik világban. Viszont volt ebben a könyvtárban valami szokatlan is. A csend és a könyvek birodalmában helyet fogalt egy kisebb tévé is egy üres polcon, amit az ifjú örökös magának hozatott be. A készülék egész végig be volt kapcsolva és éppen a híreket közvetítette.
- És most friss híreink. Nagy lázban tört ki a játékosok nagy csoportja amikor Kayaba Akihiko bejelentette, hogy piacra dobja találmányát a Nerv Geart és vele együtt hozzá adja a Sword Art Online nevezetű játékot. Állítása szerint ez az új technológia egy teljesen másik világba kalauzolja el a játékosokat, azonban eltérve a megszokottól. A sisak ugyan is az ember öt érzékszervére hatva viszi be a játékost a játékba. Állítólag így maguk a játékosok közvetve bekerülnek a játékba és úgynevezett, virtuális testüket irányíthatják az akaratukkal, mintha csak az övüké lenne. Én ugyan nem értek ehhez, de nagy felfedezésnek hangzik. És most jöjjön az időjárás.
A kevéssé jól összeszedett de lényegében tömör és viszonylag érthetően megfogalmazott hír felkeltette a fejéből idáig kibámuló fiút. Mindig is máshova vágyott és most tálcán kínálnak egy olyan világot, amit az ember mocsok még nem szennyezett be. Egy hely, ahol nem érvényesek ennek a világnak a szabályai. Egy világ, ahol teljesen más élete lehet, amivel azt kezd, amit csak akar. Jobbja elsüllyedt nadrágja zsebében majd visszatért a mobiljával. A telefonkönyv névlistája sebesen pergett lefelé, mígnem megállapodott.
- Saito-san? Itt Shishido Ryuichi. Igen, köszönöm jól vagyok. Egy szívességet szeretnék kérni öntől. Szükségem volna erre az úgynevezett Nerv Gearre. Le tudna szállítani nekem egyet? Igen? Remek. Viszont hallásra.
A hívás véget ért és Ryu arcán elégedett mosoly terült el.
Napokkal később megérkezett a várva várt konzol. Ryu a saját dolgozószobájába vitte, ahol miután telepítette a szükséges programot a gépre és elvégzett minden szükséges procedúrát, amit a kézikönyv írt, elterült a kanapén. Jött is a hírekben beharangozott eredmény. Az előre megalkotott felhasználónévvel belépve repült tovább az álmok birodalma felé. A karakter generálásnál rengeteg lehetősége volt ám ő az egyszerűségre törekedett a külsőnél, amelyről tudjuk teljesen felesleges időpocsékolás volt, hisz a lepel amúgy is lehullott róluk.
~ Melyik kasztot válasszam? ~
Végignézte a kezdő adatokat, a választható fegyvereket de végül mégis az első opciónál állapodott meg.
~ A kardforgató tűnik a legáltalánosabbak. Némiképp kiegyensúlyozott. Azt hiszem ez tökéletes lesz. Amúgy se értek hozzá, de egy kardforgatókról mindig sokat regéltek a történetekben. Már csak nevet kéne megadni. Új „élethez” új név kell. ~
Egy darabig töprengett de ezt az ügyet is megoldotta.
~ Kicsit variáljuk a dolgokat és meg is van. Jindai. Azt hiszem ez remekül illik majd egy kardforgatóhoz, aki jelen esetben én leszek. ~
Az oké gomb lenyomódott mintha láthatatlan ujj nyomta volna meg és egy rövid közjáték után Jindai arra eszmélt, hogy egy ismeretlen helyen van. Régi ismerősök már egymással társalogtak, míg másik új kapcsolatokat igyekeztek kialakítani. Ő azonban csak ott állt kábán bámulva saját lábát és kezeit. Végig tapogatta az arcát és még meg is csípte, hogy elhiggye ez a valóság. Nem az, amit ő ismer, de ez is egyfajta valóság. Mivel még soha nem játszott, keresve egy üres padot, idejének nagy részét a menü tanulmányozásával és annak funkcióinak megismerésével töltötte. A menüben megtalálta idővel a felszerelését is köztük azt, amelyik éppen fel volt szerelve. Bőszen nyomkodott de a kard csak nem akart előkerülni. Helyette hol a raktárba hol a helyére került. Végül, mint amikor a kutya kergeti a saját farkát megtalálta a kardhüvelyt a hátán. Egész idáig el se gondolkodott azon mit keres egy szíj keresztben a mellkasán. Ám azt hiszem a jobb kifejezés azt, hogy észre se vette idáig. Mire végzett és nagyjából megjegyzett mindent egyszer csak egy kék fény ragyogott fel nem csak körülötte de mások körül is. Ahogy jött a fény el is tűnt de ennek eredménye egy újabb élménnyel gyarapította ugyan is teljesen más helyen talált magát. Ahogy egyre több fény hunyt ki a főtér megtelt emberekkel, az égbolt pedig, elsötétült. Egy hatalmas csuklyás lény jelent meg a levegőben, aki a játék alkotójának nevezete magát. Jöttének nagyon egyszerű oka volt. Mindössze annyit óhajtott közölni, hogy jó hosszú ideig fognak ebben a játékban vendégeskedni mivel, mint észrevehették - már aki – nem tudnak kijelentkezni. Az egyetlen módja szabadulásuknak, ha teljesítik a játékot, meghódítva annak mind a száz szintjét. Amúgy mellesleg azt is hozzá tette, ha itt meghalnak, akkor a való világban a sisak megsüti az agyukat, és ha odakint próbálkoznak annak eltávolításával, szintén számítsanak ugyan erre. Aggodalomra azonban semmi ok, mert ezt már a kintiekkel is közölte. Viszont akadt pár ostoba, aki megpróbálta erőnek erejével eltávolítani a sisakot. Nos ők már nincsenek köztünk. Majd miután sok szerencsét kívánt és eltűnt gyakorlatilag kitört a pánik. Jindai azonban csak kábultan állt és azt a helyet nézte, ahol alig pár másodperce még a jelenés volt. A halál nem foglalkoztatta. Mindössze annyit fogott fel az egészből, hogy jó hosszú ideig nem kell az unalmas monoton hétköznapokhoz visszatérnie. Ennek hatására lelkébe hihetetlen boldogság költözött a jövőben rá váró nehézségek ellenére is. Így ezzel ő is egyike lett azon keveseknek, akik élvezték a kialakult helyzetet.
Név: Shishido "Jindai" Ryuichi
Nem: Fiú
Kor: 18
Kaszt: Kardforgató
Kinézet: Cingár fiatal, fekete hajjal és kék szemekkel. Külsőre rápillantva egy folyton komoly és egyben komor személyiségnek tűnik, ám ezek egyike se jellemző rá.
Jellem: Igazi álmodozó, kutató és felfedező. Minden érdekli, ami kicsit is elvonatkoztat a világtól és az ismeretlenbe nyúl. Más emberekkel jól kijön, de inkább azzal tölti idejét, ami felkelteti érdeklődését. Fura szokásai miatt nincs kesze kusza személyisége. Összességében, aki rövid időt eltölt vele, könnyen rájöhet, hogy igen egyszerű és gondtalan ember. Olykor, pedig túl felelőtlen.
Képesség:
Shining Thrust
A kardforgató csak akkor képes használni ezt a technikát, amikor a kardját napfény éri. A képességet aktiválva a kard pengéjén felerősödik a fény ragyogása, ami elvakítja az ellenfelet vagy ellenfeleket. Utóbbi esetben a fény ereje pusztán öt ember szélességre terjed ki. Amikor az ellenfél az ideiglenes vakságával küzd, akkor következik be a „halálos” döfés.
Előtörténet:
Valahol Japánban a nagyváros forgatagán kívül egy domb tetején, fenségen kúria tört az ég felé. Több hektárnyi földjét alkalmazottak százai tartották rendben, míg a sportpályányi házban cselédek és komornyikok álltak készenlétben a nap huszonnégy órájában, ha alkalmazóiknak szükségük van rájuk. A Shishido család kétségtelen az ország egyik legelőkelőbb családjainak egyike volt. Ám hiába ért el kezük sokfelé és rendelkeztek óriási hatalommal egy dologban hiányt szenvedett a ’birodalom”. A ház urának és úrnőjének nem volt örököse, aki egyben tartja mindazt, amit felépítettek mikor ők már nem lesznek. Sok mindent megpróbáltak de az orvosok azt a szomorú hírt közölték velük, hogy soha nem lehet gyerekük. A természetes módon nem. Így az egyetlen módszerhez folyamodtak, amivel kiküszöbölhetik az imát. Felkerestek egy árvaházat, ahol végül örökbe fogadtak egy fiút. A gyermek nem ismerte a szüleit csak egy neve volt, amit sajátjának mondhatott. Azonban hála ennek a két elkeseredett embernek élete egy kettőre megváltozott. A kisfiút a sok procedúra után Shishido Ryuichinek hívták. Azonban a mellett, hogy nem volt gondja semmire nem is tehette volna azt, amit szeretett. Bár mélységesen hálás volt szüleinek és tisztelettel beszélt mindenkivel szíve máshova vágyott. Az évek teltek, míg ő folyamatosan tanulta mindazt, ami igazi örökössé teheti. Talán éppen ez volt az, amibe belefáradt. A szűklátókörűség átjárta a leckéket és csak a közeljövőig nyúlt. Nem tovább. Ryu viszont annál sokkalta előrébb akarta tekinteni, nem pedig, azt nézni, ami előtte van. Olyan helyekre vágyott, ahol más még nem járt, azt akarta, hogy az emberek fejlődése ismét beinduljon, és a tudósok vágyakozzanak ismét az ismeretlenre. Azonban mivel ez nem következett be nem tehetett mást, mint hogy folytatja napi rutinjait és vágyakozik. Azonban a világ szépen lassan, még ha nem is vesszük észre folyamatos változásokon, megy át. Így esett, hogy nem sokkal a fiú tizennyolcadik születésnapja után bekövetkezett az, amire mindig is vágyott. A Nap már lemenőben volt, míg Ryu a könyvtár nyitott ablakában élvezte a kellemes szellőt. A párkánynak dőlve egy bőrkötéses könyvet olvasott majd a végére érve becsukta és annyit mondott.
- A gonosz végül mindig elnyeri a büntetését legyünk akármelyik világban. Viszont volt ebben a könyvtárban valami szokatlan is. A csend és a könyvek birodalmában helyet fogalt egy kisebb tévé is egy üres polcon, amit az ifjú örökös magának hozatott be. A készülék egész végig be volt kapcsolva és éppen a híreket közvetítette.
- És most friss híreink. Nagy lázban tört ki a játékosok nagy csoportja amikor Kayaba Akihiko bejelentette, hogy piacra dobja találmányát a Nerv Geart és vele együtt hozzá adja a Sword Art Online nevezetű játékot. Állítása szerint ez az új technológia egy teljesen másik világba kalauzolja el a játékosokat, azonban eltérve a megszokottól. A sisak ugyan is az ember öt érzékszervére hatva viszi be a játékost a játékba. Állítólag így maguk a játékosok közvetve bekerülnek a játékba és úgynevezett, virtuális testüket irányíthatják az akaratukkal, mintha csak az övüké lenne. Én ugyan nem értek ehhez, de nagy felfedezésnek hangzik. És most jöjjön az időjárás.
A kevéssé jól összeszedett de lényegében tömör és viszonylag érthetően megfogalmazott hír felkeltette a fejéből idáig kibámuló fiút. Mindig is máshova vágyott és most tálcán kínálnak egy olyan világot, amit az ember mocsok még nem szennyezett be. Egy hely, ahol nem érvényesek ennek a világnak a szabályai. Egy világ, ahol teljesen más élete lehet, amivel azt kezd, amit csak akar. Jobbja elsüllyedt nadrágja zsebében majd visszatért a mobiljával. A telefonkönyv névlistája sebesen pergett lefelé, mígnem megállapodott.
- Saito-san? Itt Shishido Ryuichi. Igen, köszönöm jól vagyok. Egy szívességet szeretnék kérni öntől. Szükségem volna erre az úgynevezett Nerv Gearre. Le tudna szállítani nekem egyet? Igen? Remek. Viszont hallásra.
A hívás véget ért és Ryu arcán elégedett mosoly terült el.
Napokkal később megérkezett a várva várt konzol. Ryu a saját dolgozószobájába vitte, ahol miután telepítette a szükséges programot a gépre és elvégzett minden szükséges procedúrát, amit a kézikönyv írt, elterült a kanapén. Jött is a hírekben beharangozott eredmény. Az előre megalkotott felhasználónévvel belépve repült tovább az álmok birodalma felé. A karakter generálásnál rengeteg lehetősége volt ám ő az egyszerűségre törekedett a külsőnél, amelyről tudjuk teljesen felesleges időpocsékolás volt, hisz a lepel amúgy is lehullott róluk.
~ Melyik kasztot válasszam? ~
Végignézte a kezdő adatokat, a választható fegyvereket de végül mégis az első opciónál állapodott meg.
~ A kardforgató tűnik a legáltalánosabbak. Némiképp kiegyensúlyozott. Azt hiszem ez tökéletes lesz. Amúgy se értek hozzá, de egy kardforgatókról mindig sokat regéltek a történetekben. Már csak nevet kéne megadni. Új „élethez” új név kell. ~
Egy darabig töprengett de ezt az ügyet is megoldotta.
~ Kicsit variáljuk a dolgokat és meg is van. Jindai. Azt hiszem ez remekül illik majd egy kardforgatóhoz, aki jelen esetben én leszek. ~
Az oké gomb lenyomódott mintha láthatatlan ujj nyomta volna meg és egy rövid közjáték után Jindai arra eszmélt, hogy egy ismeretlen helyen van. Régi ismerősök már egymással társalogtak, míg másik új kapcsolatokat igyekeztek kialakítani. Ő azonban csak ott állt kábán bámulva saját lábát és kezeit. Végig tapogatta az arcát és még meg is csípte, hogy elhiggye ez a valóság. Nem az, amit ő ismer, de ez is egyfajta valóság. Mivel még soha nem játszott, keresve egy üres padot, idejének nagy részét a menü tanulmányozásával és annak funkcióinak megismerésével töltötte. A menüben megtalálta idővel a felszerelését is köztük azt, amelyik éppen fel volt szerelve. Bőszen nyomkodott de a kard csak nem akart előkerülni. Helyette hol a raktárba hol a helyére került. Végül, mint amikor a kutya kergeti a saját farkát megtalálta a kardhüvelyt a hátán. Egész idáig el se gondolkodott azon mit keres egy szíj keresztben a mellkasán. Ám azt hiszem a jobb kifejezés azt, hogy észre se vette idáig. Mire végzett és nagyjából megjegyzett mindent egyszer csak egy kék fény ragyogott fel nem csak körülötte de mások körül is. Ahogy jött a fény el is tűnt de ennek eredménye egy újabb élménnyel gyarapította ugyan is teljesen más helyen talált magát. Ahogy egyre több fény hunyt ki a főtér megtelt emberekkel, az égbolt pedig, elsötétült. Egy hatalmas csuklyás lény jelent meg a levegőben, aki a játék alkotójának nevezete magát. Jöttének nagyon egyszerű oka volt. Mindössze annyit óhajtott közölni, hogy jó hosszú ideig fognak ebben a játékban vendégeskedni mivel, mint észrevehették - már aki – nem tudnak kijelentkezni. Az egyetlen módja szabadulásuknak, ha teljesítik a játékot, meghódítva annak mind a száz szintjét. Amúgy mellesleg azt is hozzá tette, ha itt meghalnak, akkor a való világban a sisak megsüti az agyukat, és ha odakint próbálkoznak annak eltávolításával, szintén számítsanak ugyan erre. Aggodalomra azonban semmi ok, mert ezt már a kintiekkel is közölte. Viszont akadt pár ostoba, aki megpróbálta erőnek erejével eltávolítani a sisakot. Nos ők már nincsenek köztünk. Majd miután sok szerencsét kívánt és eltűnt gyakorlatilag kitört a pánik. Jindai azonban csak kábultan állt és azt a helyet nézte, ahol alig pár másodperce még a jelenés volt. A halál nem foglalkoztatta. Mindössze annyit fogott fel az egészből, hogy jó hosszú ideig nem kell az unalmas monoton hétköznapokhoz visszatérnie. Ennek hatására lelkébe hihetetlen boldogság költözött a jövőben rá váró nehézségek ellenére is. Így ezzel ő is egyike lett azon keveseknek, akik élvezték a kialakult helyzetet.
Jindai- Kardforgató
- Hozzászólások száma : 8
Join date : 2012. Aug. 12.
Karakterlap
Szint: 1
Indikátor: -
Céh: -
Re: Jindai
by Asuna Vas. Aug. 12 2012, 22:33
Nekem elnyerte a tetszésemet. Voltak alkalmak, amikor mosolyt csalt az arcomra, ezért természetesen ELFOGADOM!
Ezután a legfontosabb, hogy pontozd a karakteredet. A karakterek kezdéskor tíz (10) pontot kapnak, amit az alapra, azaz:
Élet: 1
Fegyverkezelés: 0
Erő: 2
Kitartás: 0
Gyorsaság: 2
Speciális képesség: 0
Erre ráoszthatsz. Az elosztáshoz ha kéne egy kis segítség akkor ide kattints és a pontokat itt oszthatod el.
A kiosztás mellett kapsz tárgyakat is.
Kezdő Kard (felszerelt, +1 erő)
Kezdő Ruha (felszerelt, +2 páncél)
Hazatérés Kristály (ezzel már ismert városokba teleportálhatsz)
1x Mini Potion (+5hp) - harc közben visszatölt 5 hp-t.
És ne feledkezzünk meg az aranyról. 70 arany üti a markodat.
Ezután a legfontosabb, hogy pontozd a karakteredet. A karakterek kezdéskor tíz (10) pontot kapnak, amit az alapra, azaz:
Élet: 1
Fegyverkezelés: 0
Erő: 2
Kitartás: 0
Gyorsaság: 2
Speciális képesség: 0
Erre ráoszthatsz. Az elosztáshoz ha kéne egy kis segítség akkor ide kattints és a pontokat itt oszthatod el.
A kiosztás mellett kapsz tárgyakat is.
Kezdő Kard (felszerelt, +1 erő)
Kezdő Ruha (felszerelt, +2 páncél)
Hazatérés Kristály (ezzel már ismert városokba teleportálhatsz)
1x Mini Potion (+5hp) - harc közben visszatölt 5 hp-t.
És ne feledkezzünk meg az aranyról. 70 arany üti a markodat.
Asuna- Admin
- Hozzászólások száma : 67
Join date : 2012. Jul. 30.
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.