Zakuro

Név: Zakuro (Valódi neve: Ichiga Zakimaru)
Nem: Férfi
Kaszt: Kardforgató
Kor: 17


Kinézet: Viszonylag magas, nyurga testalkat, nem az a sportos alkat, 185 cm magas, nagyjából 70 kiló. Haja barna, nagyjából a képen látható hosszúságú. Sosem fésülködik, mert a haját a szél mindig össze vissza kócolja, szeme fekete. Általában fehér ruhákat hord, melyeket rendszeresen fényesre políroz, ahol csak tud, emiatt ha a nap megvilágítja, már-már szó szerint csillog.Néha, hogy nehezebben vegyék észre, vagy ha szimplán kerülni akarja az embereket fekete köpenyt vesz magára, de hajlamos városi útjain is felvenni, hogy nehezebben észrevehető legyen.

Jellem: Közvetlen, bevállalós, kicsit talán lökött, eléggé komolytalan srác...volt, mielőtt bennragadt volna ebben a virtuális világban. Zakuru, vagy a haveroknak csak Zaku (még nem igen nevezték így)most alapvetően az a tipikus szóló játékos. Korábbi MMo-kban sem játszott csapatban. Nem igazán a társas játék híve, és valahogy ez kihatott a jellemére is, hiszen ez a világ most számára a valóság. Inkább az a túlzottan komoly, hiszen a játékban nincsen helye hülyülésnek. Nem tolerálja a hibákat, magát is gyakran megfenyíti, még ha végeredményében jól is jön ki egy-egy harcból. Számára csak egy elfogadható létezik: a tökéletes. Ha mégis társulnia kell, csak olyannal hajlandó egy csapatban lenni, akiről biztosan tudja, hogy jól ismeri a játékot. Rendszerint valamiféle agyafúrt kérdést tesz fel neki, hogy hozzáértését igazolni tudja. Ugyanakkor régi jelleméből megmaradt egy eléggé fura, és gyakran idegesítő szokása: szeret hosszasan elgondolkodni a dolgokon. Sosem tesz meg egy felesleges lépést sem anélkül, hogy előtte átgondolná. Emiatt sokat egy picit lassúnak vélik a harcstílusát.

Képesség: A Khusagan
Zakunak lehetősége van rá, hogy az éppen nála lévő fegyvert "szétdarabolja" további fegyverekre. A szétdarabolt fegyverek jellege csak olyan lehet, amit az adott karakter képes használni, tehát kasza, lándzsa stb. nem. A darabok mérete nem arányos a darabok számával. Egy körön belül lehet támadni, az összes darabbal akár egyszerre, vagyis ha van három egykezese, csaphat egyet mindegyikkel. Ugyanakkor a darabok ereje együttesen ugyanannyi, mint az alapfegyveré, sőt, a karakter tulajdonságai is arányosan oszlanak meg az egyes darabok között, tehát, ha az összes darabban találatot visz be a karakter, akkor annyi sebzést okoz, mintha az alapfegyverrel vitt be volna egy találatot. Ez lehet előny, de egyben hátrány is, mivel több darabot nehezebb hárítani, de minden egyes hárított darab után csökken a sebzés összértéke. A képesség körönként maximum egyszer használható, és arra is egy kört kell szánni, hogy a fegyvert újra egy darabba állítsák össze, mielőtt újra szétbontják.
Megj.: A daraboknak nem kell ugyanúgy
Megj.: A speciális pontok száma egyenlő a maximálisan létrehozható darabok számával, valamint az egyes darabok betaléálási esélye megnövekszik, ha a speciális pontok száma nagyobb, mint az ellenfél speciális pontjainak száma. (50%kal)
A képesség végrehajtásának feltételei:
Zaku, ha a képességet a kezdőfegyverén használja, az megváltozik. Egy díszes, hosszú, fényes egykezessé változik át. Innentől kezdve képes rajta a képességet ténylegesen használni. Ha azonban egy másik fegyveren akarja a képességet használni, akkor össze kell azt a kezdőfegyverével kovácsolnia. Ekkor a két fegyver tulajdonságbónuszai összeadódnak (mivel a kezdőfegyver nem ad semmit, ez a jelenség nem befolyásol semmit). Ha egy új fegyvert akar Zaku használni, szét kell a két kardot választani. Ha a kovács elég képzett ehhez (ennek a foglalkozásszint-követelménye a két egyben lévő penge szintjétől függ), a két kardot sikeresen szét lehet választani. De, ha a kovács nem kellően képzett, a leválasztandó kard egyik fele "ottmarad", ami azt jelenti, hogy értékei a felére csökkennek, és az elvett értékek hozzáadódnak az alapfegyveréhez. Ha a kardot nem javítják meg, az új penge tulajdonságbónuszainak csak a fele adódik hozzá az eredeti kardéhoz, valamint már azt sem lehet rendesen leválasztani, amíg a penge meg nem tisztul. Ilyenkor a kard egy méregtisztító kristállyal javítható meg, ezután a kard ugyanúgy használható, mint eddig, csak a rajtamaradt tulajdonságok maradnak meg (de csak akkor, ha a megtisztító kovácsoló szintje a megfelelő szinten van)

Előtörténet: Zakimaru egy viszonylag átlagos családban született. Két testvérével együtt már gyerekkoruk óta játszottak közösen különféle MMO-kal, de csak neki sikerült szereznie egy példányt a Sword Art Online-ból. Közvetlenül játékba lépése előtt végzős hallgató volt a helyi gimnáziumban, közepes tanulmányi átlaggal. Viszonylag kevés iskolán kívüli elfoglaltsága volt, köszönhetően annak, hogy ideje jelentős rész A Nerve Gear-t már jóval a SAO megjelenése előtt használta, főleg sportjátékokhoz. Egy iskolai gyárlátogatás során vásárolt egy példányt a közeli üzletben. Magával a prototípussal viszont már korábban megismerkedett, mert a Nerve Gear tesztelői között tartják számon. Emiatt jelentkezését a Beta-tesztelők közé nem fogadták el, mondván, olyan játékosokat keresnek főleg, akik még nem nagyon jártasak a Nerve Gear konzol kezelésében. Pont ezért is várta annyira a játék megjelenését. Azon a nevezetesek között volt, akik három nappal a megjelenés előtt már a bolt előtt pecóztak, csakhogy biztosan szerezzenek belőle egy darabot. Fárasztó volt, de meg lett az eredménye. Kicsit meglepődött a kasztválasztáskor, mert nem igazán számított ilyesmire egy Nerve Gear-es játéknál. Hiszen ha a karaktered teljesen valósághű, lényegében az lehetsz, ami csak akarsz, akár több minden egyszerre. De hát így mégis csak igazságosabb. Végül a jó öreg kardforgató mellett döntött, mert a többit túl egyhangúnak, és egyszerűnek vélte. A kardforgatót pedig sokféleképpen lehet használni, gondolja ő. Mindenesetre, amint belépett a játékba, első dolga volt jól körbenézni, ismerkedni a játék-mechanikával, a várossal, piaccal, meg persze a küldetésekkel. Már éppen befejezett volna egy küldetést, amikor hirtelen elteleportálták egy város főterére. A többi már történelem. Admin bácsi szívélyesen közölte velük, hogy a szó szoros értelemben be lettek ide börtönözve, és itt biza már nincs helye a bénázásnak, mert a játék immár élet halál kérdése. Zakimaru, vagy most már Zakuro nem viselte valami jól a történteket. Úgy döntött, át kell gondolnia az életét, úgyhogy leült a mezőn a fűbe, és töprengeni kezdett az életén egy pár óráig...napig...na jó, egy hétig csak ült és gondolkodott. Majd úgy döntött, mielőtt nekiesik a játéknak, befelezi a megismerését. Mondanom sem kell eltartott egy darabig. S miközben az új világgal ismerkedett, lassan kezdte elfelejteni a valóságot. Már csak haloványan emlékezett rá, milyen is volt a valódi élete, mielőtt a játékba lépett volna. S egy nap végül már a nevére sem akart emlékezni. Ahogy kétségbeesetten próbált meg kapaszkodni a valóság számára még felidézhető elemeibe, már nem látta sehol sem a reményt. Mást sem látott, csak a fantáziavilág szüleményeinek valótlan megnyilvánulásait. S ekkor, mikor már az öngyilkosságot fontolgatta, mert más már nagyon nem jutott eszébe, hirtelen eszébe jutott egy levél, amit még azelőtt kapott, mielőtt még ez a játék elszigetelte volna a külvilágtól. Szerencsére az e-mailt lementette a Nerve Gear-e belső memóriájába. Az üzenetet egyik testvére küldte neki, közvetlenül azután, hogy megszerezte a SOA. Így hangzott: "Na, Zakimaru, milyen a Sao?". A neve! Ez a neve. Végre eszébe jutott. Ekkor eszmélt rá, hogy végig kell vinnie ezt az isten verte játékot, mert csak így van esélye kijutni innen. Ekkor öltötte magára a szín fehér köpenyét, mellyel az emberek számára ezt akarta jelezni: Van még remény! Ezután ragadt rá a játékbeli beceneve is: Fehér Villanás.

Módosítottam a hiányosságokat, valamint beleszerkesztettem, hogyan függ öszze a képességem a speciális pontok értékével.