Kazesubayai Shizuka vs Zhel T. Everett

Eljött végre az ideje, hogy részt vegyen egy komolyabb megmérettetésen. Persze nem a győzelem volt a cél itt sem, csak a részvétel. Legalábbis számára. Amilyen szerencséje van, az ilyen vetélkedőkben mindig valami tapasztaltabb über kockát adnak ellene, aki csak megvillantja a fegyverét és az ellenfél már fekszik is. De kit izgat? Ez most tényleg csak játék. Még ha a körülöttük lévő világ már nem is annyira. A várakozás után egy elég sűrű dzsungelbe teleportálják. Nem épp a kedvenc környezete a harcra. De a képességének köszönhetően legalább meglepni nem fogja tudni az ellenfél, bárhol is legyen. Bár nem tudja, így felszerelés nélkül mennyire lesz bármelyikük is hatékony a harcban.
~Na, merre lehetsz, kedves ellenfél?
Ellenfelet nem hall, csak egy gongot, ami félreérthetetlen jelzése a küzdelem kezdetének. Mielőtt bármerre is elindulna, kicsit felméri a terepet. Azon kívül, hogy dzsungelben vannak, az is érdekes, hogy csúszós a talaj. Ez még kapóra jöhet a küzdelemben, ugyanakkor kellemetlenséget is okozhat. Végül elindul nagyjából az ellenfél irányába. Szándékosan nem pont felé. Remélhetőleg sikerül elhitetnie vele, hogy még nem vette észre. A kardját kivonja, hisz bármerről érkezhet a támadás. Igyekszik némi zajt csapni, hogy ellenfele biztosan pontosan be tudja őt tájolni, anélkül, hogy felfedné előtte, hogy ő egyébként már rég tudja, hogy ő merre is van. Az sem titok előtte, hogy egy szinttel felette van. Csak az a kérdés, vajon az ő képessége micsoda. A kardot egyenlőre csak lazán maga elé tartja, hogy bármerre védhessen, ha támadásba lendül a másik játékos.
~Na, mi lesz? Felfeded magad, vagy nekem kell a bozótosba menni érted?

Shizuka szándékosan csapott egy kis zajt. De úgy csinálta, hogy óvatlanak tűnjön. Mint mikor valaki véletlenül rálép egy faágra és eltöri azt. Pont, amikor a lehető legnagyobb csendben kellene lenni. Végül csak előbújt az ellenfél. Egy kék szemű fiú volt az. Eszébe is jutott egy régi dal egy másik országból, ami úgy kezdődött, hogy „Kék a szeme…”. De neki valahogy nem volt derűs az arca, mint a dalban. Korrekt ellenfélnek tűnt, azonnal bemutatkozott és sok szerencsét is kívánt.
-Kazesubayai Shizuka. Neked is sok szerencsét. Ne fogd vissza magad… Mellesleg, minek a rövidítése a T?
Nem akarta szóval tartani, csak kíváncsi volt, úgy általában. Talán neki is kellene egy középső név, amit csak egy betűvel illet bemutatkozáskor. Most, hogy mindent megbeszéltek, már amennyire beszédesek mindketten, kezdődhet a küzdelem. Illetve, az már elkezdődött, csak még tettek egymás felé pár sportszerű gesztust.
-Akkor hajrá!- bíztatta a fiút. Nem, mintha szükségesnek látszott volna.
Nem húzta tovább az időt, neki iramodott és egy oldalról indított vágással kezdte a rohamot. Persze csak ésszel, hisz az ellenfele magasabb szintű és talán egyébként is képzettebb nála. Tehát nem fejjel megy a falnak. Úgy támad, hogy a kard vége épp elérheti Zhelt, ha nem hárít, a mellkasát célozza a vágással. De arra is ügyel, hogy kellő távolságban maradjon egy ellentámadás hárításához is. Nem kellene már az első körben kikapni egy csúnya találat miatt. Az első vágási kísérlet után váltott a markolat fogásán és visszafelé vágott egyet a kardjával, ezúttal a fiú hasát vette vele célba. Persze mindezt csak akkor, ha ellenfele nem tért ki időben. Ez után hátrébb ugrott és védekezett, ha kellett.

Nem tartott sokáig, hogy megtalálja ellenfelét. Köszönhetően a képességének, meg a zajnak, amit szándékosan csapott. Egy igen komoly arcú fiú volt az ellenfél. Gyorsan felmérték egymást. A bemutatkozás hamar megvolt. Szerencsére kifogott egy elég kulturált ellenfelet, aki nem fejjel rohant a falnak, hanem még egy kérdésre is hajlandó volt válaszolni. Igaz, jelentéktelen kérdés volt. De Shizuka mindig kíváncsivá válik, ha valakinek van egy középső neve, amit csak egy betűvel jelöl. Sokszor valami vicces, röhejes neve van az illetőnek. Ebben az esetben viszont nem így volt. Shizuka támadása elől a fiú hátrébb lépett, így a penge hegye épp csak, de elkerülte. A másik vágást viszont már megakasztotta a kardjával a kedves ellenfél. Egy rövidke ideig próbálták lenyomni egymást, legalábbis látszólag. Az volt csak a kérdés, ki fog előbb hátrálni, vagy próbálkozni valamivel. Nem volt végül ideje próbálkozni, mert Zhel megtette helyette. Megpróbálta gyomron vágni, ami elől Shizuka ösztönösen hátrébb lépett, ezzel lehetőséget adva a másiknak a támadásra. Közben jutott eszébe, hogy amúgy hiába, hiszen ebben a világban nincs fájdalom. Ráadásul a gyomros még sebzést sem okozott volna, hisz az ellenfél is kardforgató, tehát csak a kardjával tud említésre méltó sebzést okozni, akár csak ő. Annyi biztossá vált, hogy a fiú nem bánik vele kesztyűs kézzel, csak mert lány. Legalábbis idáig. Ami azért elég korrekt dolog tőle. A hátralépést kihasználva Zhel egy átlós vágást intéz Shizuka felé. A lány egy csuklófordulatot követően visszahúzza maga elé a kardját, hogy háríthasson. Sikerül védenie. Viszont elég lehetetlen pózban van a karja és a kard is ahhoz, hogy visszatámadhasson, vagy újabb támadást háríthasson, ezért hátrébb ugrik, ahogy időközben ellenfele is.

Shizuka bár azonnal rátámadhatott volna ellenfelére, inkább sportszerű volt és szemtől szemben ismerkedett meg vele első körben. A komoly arcú, kék szemű srác korrekt ellenfélnek ígérkezett és bizonyult is. A terep nem volt a legkedvezőbb, legalábbis Shizuka számára nem számít annak a dzsungel. Illetve csak nincs oda érte, kissé csúszós a talaj, így elég lehet egy óvatlan mozdulat és eltaknyol. A rövid bemutatkozás után bele is csaptak a lecsóba hamar. Shizuka kezdeményezett és pár egyszerű vágással indított, amit ellenfele könnyedén el is került, majd hárított. Végül egy apró trükkel próbálta a lányt kizökkenteni és lecsapni rá. Shizuka ösztönösen elhátrált a gyomros elől. Ezt kihasználva Zhel egy vágással próbálkozott, amit a lánynak sikerült hárítania, de ezzel magát hozta sebezhető helyzetbe. Szerencséjére az ellenfele a támadás után hátrált egy kicsit, így ő is biztonságosabb távolságba húzódhatott, mielőtt ismét támad a fiú. Az eddigiekből azért neki is lejött, hogy ellenfele gyorsabb nála. A vágást is talán csak a szerencsének köszönhetően tudta kivédeni. Hagyta ezúttal Zhelt kezdeményezni, aki élt is az alkalommal. Halványkék aura vette körül és rohamozott. Ráadásul sokkal gyorsabban mozgott, mint eddig. Shizuka nem tudhatta, merről fog támadni. Ilyen sebességgel könnyű összezavarni az ellenfelet. Így végül csak hátrébb lépett és a kardját maga előtt megsuhintotta. Talán a szerencse kisegíti és kivéd vele egy csapást. De ellenfele nem számolt úgy tűnik a csúszós talajjal és elcsúszott mellette. A lélekjelenlét megvolt, elkapott egy liánt, hogy fel tudjon kelni. Shizuka közelebb lépett a fiúhoz, miközben az egyensúlyáért küzdött. Félre tartotta a kardját és a szabad kezét a fiúnak nyújtotta, hogy felsegítse. Nem sértődik meg, ha ellenfele nem fogadja el a segítséget, de megvárja, míg talpra áll. Még távolabb is megy egy kicsit. Ez után ismét támad. Elkap egy útba eső liánt és oldalra mozdul, hogy a csúszós talajt használva egy félkörívet írhasson le, miközben vág egyet a fiú felé. Amint elfogy a lendület, elereszti a liánt és védekező állást vesz fel.