Eltűnt a növényárus?

by **Keita** Hétf. Május 31 2021, 22:02

Résztvevők: Shota

Úgy tűnik, egy újabb növénytasakos küldi reményében ellátogattál Floriába. Elsőre semmi szokatlant nem tapasztalsz, a játékosok és gépi karakterek jönnek-mennek, mások pedig a padokon tengetik ráérős napjaikat. Látszólag minden a megszokott kerékvágásban történik, leszámítva két apróságot. Az egyik, hogyha szóba elegyedsz az NPC-kkel, úgy némelyik megemlíti, hogy a növényárussal valami nem stimmel, viszont küldetésablak nem ugrik fel. A másik, hogyha a növényárushoz vezet az utad, a gépi karakter bizony nincs a helyén. A kunyhó, ami előtt ácsorogni szokott, zárva van, mozgásnak és életnek semmi jelét nem tapasztalod. A pajta, ahova néhanap talán te magad is láttad elvonulni - vagy épp onnan előcsoszogni - viszont felkeltheti a figyelmed, hogy az ajtaja egy résnyire nyitva maradt. Azonban hogyha a környéken egy-két percnyi időt eltöltesz, felugrik előtted a várva várt küldetésablak, ami szintén az eltűnt kereskedő felkutatását kéri tőled. Nos? Mit teszel?

by **Shota** Szer. Jún. 02 2021, 10:28

Shota kezdte úgy érezni, hogy ez a szint csak az ő szivatására épült, a benne élő NPC-kkel és becsapós küldetésekkel együtt: nem elég, hogy nemrégiben végigrepülte az egész színes giccsparádét azért, hogy aztán ne növénytasakokat kapjon jutalmul, de mostmár maga az árus is felszívódott, így még vásárolni se tudna, ha éppen nagyon kellene neki a fű. Illetve a gaz. Mindegy is. Shota tehát egyre morcosabban bámulta az előtte álló gépi karaktert, aki aznap már a harmadik volt, aki éppen őt találta meg és sírta el neki a bajait. Eltűnt az árus, jajneki. Persze Shota egyszer sem ajánlotta fel, hogy megkeresi a hölgyet. Mi ő, valami ingyen dolgozó, hülyesapkás detektív? Nem, ő csak zsebre vágott kézzel hallgatta végig a sirámokat, majd hümmögött egy sort és továbbsétált.
Ellenben egy kósza gondolat azért befészkelte magát a srác fejébe, ami viszont már érdemelt pár percet az ő tökéletes és elfoglalt életéből is: ha a növényárus eltűnt, akkor az azt jelenti, hogy üres a placc, nem? Shota tehát azért csakcsak felkereste az árus lakóhelyét és figyelmesen nézett körül a kunyhó környékén, kukkantott be az ablakokon és próbálta meg az ajtókilincset és a többi nyílászárót is. Hátha be tudna menni, mert ugye, ha ez a növényárus, akkor csak talál pár tasakot is, nem? Shota persze nem lopni akart. Úgy gondolta, hogy ha már ennyi mindent tett ezért a szintért, igazán adhatnának neki engedményt és ha letesz pár aranyat a pultra, elvihet pártíz gombát cserébe, amíg a növényárus a furcsa vakációját tölti. Úgyse kell másnak, neki viszont igenis szüksége van rájuk. Ezt pedig mindenki megértheti, akibe egy kicsi ész is szorult, ugye? Közben - mivel eltöltötte a helyszínen a kellő időt - felugrott a küldetésablak is előtte, ám egyelőre úgy hagyta azt, ahogy van; nem okézta le, de el sem utasította: úgy döntött, hogy előtte még meglesi azt a pajtát is a házikó mellett, talál-e odabent valamit. Az ugyanis (a harcművész legnagyobb elégedettségére) legalább nyitva volt, készen rá, hogy megmutassa a Shotához hasonló, bátor kalandoroknak, mit is rejteget a kapuin túl.

/Aktív dixi: Scroth/

by **Keita** Szer. Jún. 09 2021, 12:41

Bár a házba nem tudtál bejutni, hiába a nagy igyekezet és az ajtók-ablakok próbálása. Ellenben a pajta résnyire nyitva levő ajtaját észrevetted, és gond nélkül bemehettél. Elsőre semmi nagyon szokatlant nem tapasztalsz, a tipikus kertészkedéshez szükséges szerszámokat és felszereléseket találod, igaz kissé rendezetlen állapotban. Ha nem vagy kellően óvatos, és nem nézel a lábad alá, ezt hamarosan meg is tapasztalhatod egy, a földön fekvő gereblye formájában, ami csak arra vár, hogy valaki rálépjen...
A pajta hátulsó részében találsz egy amolyan pihenősarkot. Egy nagyobbacska asztal az épület oldalához húzva, előtte pedig egy kényelmes fotel, aminek karfáján egy könyvet találsz lefordítva. Azonban ha beleolvasol, valószínűleg hamar le fogod tenni - hacsak nem vagy rajongója a botanikai szakkönyveknek. Az asztalon ami leginkább feltűnő, az a négy virágcserép, amiből kettő teljesen üres, és egyben pedig látszólag csak virágföld van. A negyedikben pedig egy furcsa növénypalántát láthatsz, ami... valahogy nem hasonlít az általad korábban látottakra. Bár csak alig harminc centi, de ahhoz képest meglehetősen nagy, pingponglabda méretű gumók fejlődnek rajta, amiből egyet már "kipukkadt" állapotban találtál. Azon kívül az asztalon fellelhető a Hírmondó múlthavi száma, rajta egy szemüveggel. Továbbá egy kisebb halom kézzel rajzolt térképet is találhatsz. A térképken pedig bejelölve pontok, területek, és egy-két szó a jelölés mellett, mint például "Faeno Virág", "Kék Tulipán", "Vörös Gomba", "Álomfű", és hasonló ismert vagy kevésbé ismert növénynevek.
Apropó, küldetés: bár még nem nyomtál rá a kék [Elfogad] gombra, a pajtában igencsak sűrűn csipog a panel, hogy felhívja magára a figyelmet. Azonban akár elfogadtad, akár nem, rövidesen kellemetlen meglepetésben lesz részed, ha még a pajtában tartózkodsz: az egyik gumó "kipukkad", és a pollenek erős köhögést váltanak ki belőled, amitől odakint még a könnyeid is kijönnének. Ami ezután feltűnhet, az a zöldes színű ikon az életcsíkod mellett. Valamiféle státuszeffektet jelöl, de se életpontot nem vesztettél, se a statjaid nem változtak. Vajon mi a hatása? Egyelőre semmi szokatlant nem tapasztalsz...

by **Shota** Vas. Jún. 13 2021, 10:52

Nem, Shota először egyáltalán nem tervezett bemenni. Bekukucskált, hátha megtalálja az anyót (egy könnyű és gyors küldetés sose rossz), vagy ha őt nem, hát pár növénytasakot, jutalmul a fáradozásaiért. De odabent semmi ilyesmi nem akadt, legalábbis első látásra nem... ellenben a nagy rendetlenségben nem látott be eléggé hátra, szóval a harcművész sóhajtott egy nagyot, zsebre dugta kezeit és - gondosan kikerülve a gereblyét és a többi hasonló, földön hagyott szerszámot - besétált a pajtába.
A könyv rettentő unalmas volt, már a címe is, egyszóval Shota sok időt nem töltött azzal, hogy vajon az öregasszonynak mi volt az utolsó foglalatossága, mielőtt eltűnt - igaz nagy detektív volt, de jelenleg kicsit sem izgatta, hogy esetleg rejt-e a könyv egy aláhúzott mondatot-e vagy sem, ami nyomra vezethetné. Az asztalon lévő virágok nézegetésével sem töltött el sok időt és a Hírmondó is hidegen hagyta, viszont a térképek! Na azok már izgalmasak voltak. Shota tehát még egyszer körülnézett, nem-e látja senki, majd lenyitotta a menüjét és a számára fontosabb és érdekesebb gazok lelőhelyeit szépen egyesével bejelölgette a minimapján, a koordinátákhoz beírva jegyzetbe, hogy hol mi található: ezek olyan információk voltak, amik nemcsak számára lehetnek értékesek, hanem akár árulhatná is őket azoknak, akik mondjuk - pislogott rá az egyik térképre - Álomfüvet akarnak szerezni valamiért. "Vajon ezzel el lehet altatni a csajokat is, ha már túl sokat beszéltek?" - merült is fel rögtön a srácban. Arcára vigyor költözött és ha már itt volt, hát ezt a helyszínt is bevéste a többi mellé. Biztos ami biztos alapon, ugyebár. A villogás mondjuk kezdte zavarni, ami az el nem fogadott küldetésről csipogott, de Shota úgy gondolta, hogy ezek a térképek pont elegek jutalomnak, így nincs is miért elvállalnia a questet.
Az élet pedig pont ebben a pillanatban cáfolt rá.
- Hogy az a... - prüszkölt a fiú és grimasszal az arcán lépett hátra kettőt, hogy kellőképp eltávolodjon ettől a sunyi, ronda növénytől, ami épp az arcába eresztette pollenjeit. Még jó, hogy idebent nincs olyan, hogy allergia. Undorodva nézegette meg még utoljára azt a gazt, de még mielőtt úgy döntött volna, hogy lelép innen, látta meg az ikont az életcsíkja mellett. Shota megijedt. Fogalma sem volt, micsoda ez az ikon és mire jó, de jót egész biztosan nem jelenthetett, így ha eddig nem is volt tervben, hát mostmár meg kellett találnia ezt a mihaszna növényárust, méghozzá sürgősen. A srác tehát előszöris elfogadta a küldetést, amit a rendszer felajánlott neki, aztán csak megnézte azt is, milyen híreket olvasott az anyó az újságban és a könyvet is a kezébe vette újra, hátha szól valami erről a pinponglabda növényről is. Kimenni a védett övezetből pedig eszébe sem volt, amíg az ikont el nem tűnt a látótere sarkából.

by **Keita** Pént. Jún. 25 2021, 12:42

Nos, a gereblyét ugyan kikerülted, de az ismeretlen növényből kiáradó pollenekkel már kevesebb szerencséd volt. Lehet nem kellett volna annyi időt elvesztegetni a koordináták elmentésével? Utólag már lényegtelen, azonban a küldetést elfogadtad. Azonban a koordináták hiányoznak, mindössze annyit tudat veled a panel, hogy valahol a huszadik szinten kell lennie az anyókának. Az újságot átlapozva csak a szokásos híreket találod, semmit, aminek köze lehet a növényárushoz, vagy a növényekhez. A növényes könyvet újra megnézve talán feltűnhet, hogy a sok forgatás ellenére bizonyos oldalaknál "könnyebben" kinyílik a könyv. Szemet szúrhat, hogy az egyik ilyen oldalon egy, az asztalon látotthoz hasonlító növény rajza.

Pöffedt Murciguba

Ez a növény a sötét, nyirkos barlangokban fordul elő, azonban mester szintű kertészkedéssel kevésbé ideális körülmények közt is telepíthető. Leginkább a gubói miatt termesztik, a belőle főzött tea nyugtató hatású és elősegíti a könnyű alvást. Azonban pollenjeit közvetlenül belélegezve - mennyiségtől függően - bódulatot, szédülést, nagyobb mennyiségben hangulati zavarokat és hallucinációkat okozhat. Ismert ellenszere a Lila Tekergőfű virága.

Persze ezt látva felvillanhat a fejed felett az a bizonyos villanykörte, hisz a "baleset" előtt többek között ennek a növénynek a lelőhelyét is felvésted a térképedre. Nincs is messze, csupán Florián kell keresztülmenned, és még párszáz métert megtenni a virágmezőn. Nem tűnik nehéznek, azonban a jelen állapotodban biztos menne? Mintha kicsit kezdene megkavarodni az érzékelésed, és kicsit mintha szédülnél is. Vagy csak úgy rádhozta a frászt ez az egész, hogy csak vízionálod a tüneteket?

by **Shota** Hétf. Jún. 28 2021, 13:19

Shotának kedve lett volna ott helyben miszlikre aprítani a panelt, ami megjelent előtte.
- Valahol a huszadikon!? Sokat érek vele... - morgott és hamar megállapította, hogy a rendszer nem kíván segítséget adni neki, amikor azért egyértelmű, hogy az ifjú harcművésznek most nagyonis szüksége lenne rá. Mihaszna küldetés. Shota beletúrt a hajába és vett egy nagy levegőt: ha már itt van és magára van utalva, hát kénytelen lesz ő megoldani a helyzetet és ilyen marhaságokra használni az ő csodálatos eszét, mint holmi nénik keresgélése és nemlétező növények utáni kajtatás. Kész röhej. Persze az újság nem vált hasznára - a srác mérgében be is dobta azt valahova a szerszámok közé -, de egy kevés olvasgatás után rálelt erre a köpködő virágra a könyvben, ami gazt a szerző Pöffedt Murcigubának nevezett. Shota elhúzta a szája szélét és némi megelégedéssel kerekítette le az "u" betűt "o"-ra, ugyanis a morciguba őszerinte sokkal jobban illett a szituációhoz, mint a jelenlegi elnevezés. Még akkor is, ha Shota inkább volt dühös és ijedt jelenleg, mintsem morcos. Az információk viszont adtak a férfiúnak egy kevés támpontot arra nézve, merre induljon tovább, szóval először becsukta és eltette a könyvet, aztán kisétált Floria utcáira és leült a legközelebbi padra, hogy egy papírra lefirkálja az ellenszer nevét és fellelhetőségének a koordinátáit, illetve ha a könyvben volt fejezet erről a Lila Tekergőfűről, akkor az egyéb tudnivalókat róla, mint a kinézet, általános ábrázolás és egyéb tulajdonságok. Ezután pedig óvatosan felállt és megkereste az első növénymániás balfácánt a környéken, aki hajlandó volt segíteni neki:
- Üdvözletem - hajolt meg illedelmesen - Lenne egy küldetésem a számodra. Ha hozol nekem egy marék lila tekergőfüvet, cserébe választhatsz egy növényt, amit már régóta keresel, és elmondom a koordinátáit - ajánlotta fel többeknek is, ha viszont nem járt sikerrel, úgy az első, útjába akadó kocsmában tette fel a kérdést, csak őnekik nem növényt ajánlott, hanem röviditalt. Ütőset és finomat. Persze ha a város másik oldaláig nem akadt útjába egyetlen játékos sem, aki elfogadta az ajánlatot (legyen az akár növénybuzi vagy kocsmatöltelék), hát kénytelen volt ő maga elsétálni érte - de azért jobban örült volna, ha más végzi el helyette a feladatot, lévén Shota kezdte igencsak furcsán érezni magát... és bár a bedrogozott állapot nem túlzottan zavarta, de csaj nélkül ma inkább kihagyta volna az eseményt.

by **Keita** Szer. Jún. 30 2021, 18:27

Na lássuk csak: elraktad a könyvet, majd az első padnál lehuppanva elkezdted átlapozni a Lila Tekergőfű után. Aránylag hamar szemet szúrhatott a keresett növény, elsősorban a rajz miatt. Első ránézésre egy kúszónövényt ábrázol, ahogy egy karón tekeredik, egyre magasabbra. Valamint az élénk lila, tölcsérszerű virágai. A rajz alatt pedig a következőket olvashatod:

Lila Tekergőfű

Főként a nedves, tápanyagban gazdag talajon fordul elő, patak- és folyópartokon. Bár az időjárási viszonyokat jól tolerálja, amennyiben megtelepedett valahol, azonban a kártevőkkel már kevésbé szerencsés. Szinte bizonyos, hogy a csigák előszeretettel választják eme növény leveleit a közönséges gazokkal szemben.

...és még egy jó fél oldalon keresztül taglalja a könyv a növény jellemzőit, de semmi olyat, ami előremozdítaná a küldetésed. A koordináták megvannak, és már azt is tudod, hogy mit kell keresned, ha már ott vagy. Apropó, a küldetésadós trükköd nem igazán jött be. Egy fiatal srácot találtál meg először, aki eleinte kíváncsian figyelt, majd ahogy leesett neki, hogy ez nem egy tipikus NPC által osztott küldetés, így az arckifejezése átcsapott gyanakvásba, majd rávágja, hogy neki nem jó üzlet. Majd két, meglehetősen szemrevaló leányzót sodort utadba a sors, és ahogy megemlítetted a Lila Tekergőfüvet, úgy összenéztek. Egy-két másodpercnyi hatásszünet után kitört belőlük a nevetés. - Nézd már, megártott neki a Murciguba - mondta az idősebb leányzó a társának, a rötyögéstől kissé eltorzult hangon, majd meglehetősen sietve - vagy csak neked tűnik úgy? - mennek tovább a dolgukra, vissza-visszanézve, hogy követed-e őket. Azonban az utca végén elkanyarodnak, és hiába sietsz utánuk, már nem találod a lányokat. Egyáltalán tényleg ott voltak, vagy csak az elméd űzött veled csúfos tréfát? Végül betérsz a kocsmába, ahol immáron potya röviddel próbálod rávenni a megfáradt kalandorokat, hogy függesszék fel a rekreációs tevékenységüket - sejtheted mennyi sikerrel. Az első srác csak leráz téged, hogy hagyjad. A második tesztalany nagy lelkesen rá is bólint a dologra, azonban az örömöd hamar szertefoszlik. Éppen kelne fel az asztaltól, azonban az első lépés után meginog, és ha a reflexeid nincsenek a toppon, akkor megpróbál benned megkapaszkodni. Azonban a végeredmény szempontjából ez csupán annyit befolyásol, hogy egyedül vagy veled együtt terül el a padlón. Teljesen jogos lehet az a megérzésed, hogy bizony ő innen az épület előtti padnál messzebb ma már nem fog menni - és oda is csak akkor, ha a csapos zárórakor kirakja.
A csapossal viszont úgy tűnik, révbe értél. Amikor már a sokadik vendéget próbálod kizökkenteni a poháremelgetésből, úgy a csapos megköszörüli a torkát, és a fejével biccent, hogy menj oda hozzá: - Neked kell az a kupac gaz, ugye? - teszi fel a nyilvánvaló kérdést, határozott és erélyes hangon - Az a banya intéztette velem a hétvégén, hogy szerezzek neki... azt hebegte, hogy sürgős meg fontos. - kezd bele a mondandójába - Aztán meg ide se dugta az orrát azóta, nála meg hiába dörömbölök, cseszik ajtót nyitni... Látszik, mennyire sürgős meg fontos... - hangjából érződik némi bosszankodás. - Nos, mit ér meg neked egy kosárnyi gaz? - Úgy tűnik a "cucc" megvan, azonban a röviditalt ha megemlítenéd, a csapos azonnal elnevetné magát, mondván hogy akár hordószámra is vedelhetné a szeszt - feltéve ha a virtuális mája bírná az iramot. Nos, mit teszel?

by **Shota** Csüt. Júl. 01 2021, 09:13

Shota kezdte úgy érezni, hogy Floriában a játékosok vagy életképtelenek, vagy hülyék. Esetleg mindkettő egyszerre. Még azok a fantom-csajok is csak kinevették, pedig Shota abban egészen biztos volt, hogyha ő elkezdene hallucinálni, az elméje által elé tárt képek nagymellű tündérlányokkal szórakoztatnák, akik mézédes csókjának hatására a halandó férfiak önként bűnbe esnek, újra és újra - és a harcművész srác élt is volna ezzel a lehetőséggel. A két csitri viszont úgy tűnt el, mintha tündérek helyett minimum boszorkányok lettek volna, de persze az is lehet, hogy csak befordultak a kapualjba és eltűntek az épületben. Igazából mindegy volt; Shota úgysem akart tőlük semmit, kivételesen. Inkább vágott egy grimaszt, zsebre dugta a kezét és besétált a kocsmába.
- Veled is sokra megyek... - hajolt el a felé dőlő hústömeg elől és rátámaszkodott a pultra: a csapos eddigre már nagyon akart tőle valamit, Shota pedig amúgyis kezdte egy kicsit berúgva érezni magát. A kérdésre csak biccentett, aztán ahogy az ipse tovább regélt neki, a harcművész agyában összeállt a kép: tehát az öreglányt is lehányta egy ilyen pöffedt izé és most vagy az erdőben táncolva vihorászik, vagy egy közeli árok alján fetreng a sárban. Milyen bosszantó.
- Ami azt illeti, pont ő küldött a gazokért - vakarta meg az állát - Nézze, a questem is arról szól, hogyha megvan ez a lila izé, keressem fel őt. Csak egyetlen koordinátával a tarsolyomban nem mertem elindulni, gondoltam hátha itt szerencsém lesz - fűzte tovább a szót - Mondhatta volna, hogy Öntől már megrendelt egy adagot...
Shota persze azt nem tudta, mennyire veszi be a csapos a hazugságot, de egy próbát mindenképpen megért, hogy az öreglánnyal fizettesse ki a cuccot - ha más nem, akkor pedig elsétál oda ő maga.
- Egyszóval vele lehet elrendezni az üzletet, de a késedelmes átvételre tekintettel hajlandó vagyok ráfizetni akár egy aranytallért is - ajánlotta fel, mert azért 1 arany bizony legalább tíz-húsz levágott vaddisznóba fájt, azaz többe, mint amennyit egy értéktelen lila vacak ért. És hogy a növényeskönyv is pont annyit ért (egészen pontosan 1,25 aranyat), mert Shota a padon ülve megnézte, mennyiért tudná egy npc-nek lepasszolni? Ezen a tényen most elegánsan ugorjunk át.
Persze ha a csapos húzta volna a száját, Shota csak megvonta a vállát és közölte, hogy akkor keres ő maga: végülis annyit nem ér meg neki, hogy a saját pénzéből költsön erre, a fickónak meg úgysem kellett semmire a tartóssága végét járó gaz. Csak átgondolja, látva Shota távolodó alakját, nem?

by **Keita** Szomb. Júl. 03 2021, 21:45

A csapos némi érdeklődéssel figyeli, ahogy a questről beszélsz, majd ahogy azt taglalod, hogy van koordinátád, de mégsem mersz egyedül belevágni, felhúzza a szemöldökét, de még nem szólal meg. Azonban ahogy az aranytallért említed, csóválja a fejét - Nem a pénzed kell, kölyök. Arra megvannak a módszereim - sandít maga mellé a falra, ahova a különféle italok árlistája van kifüggesztve. Sóhajt egyet, majd halkabb, barátibb hangon ismét megszólal - Arra a kosár gazra semmi szükségem, csak foglalja a helyet. Azonban biztosra veszem, hogy van valamid, ami érdekelne. - miután felkeltette a figyelmed, a mondat végén elhallgat, és egy korsót emel le a polcról, gépies mozdulatokkal kiöblíti, majd a sörcsap alá teszi, hogy megtöltse. Csak ez után figyel rád ismét - Egy-két jó sztori, pletyka, ilyesmi. Egyszóval bármi, ami érdekli az embereket. Tessék, ez majd megoldja a nyelved - és leteszi eléd a korsó hideg komlószörpöt. - Tudod, hiába van hordószám a pia, hogyha azon kívül nincs ami marasztalja a vendégeket, sokra nem megyek vele... - sopánkodik egy kicsit, azonban mielőtt túlságosan belemerülne, visszatér az eredeti témához - Nos? Mid van, ami érdekelhet? - és innentől minden figyelmét neked szenteli, kíváncsian, néha-néha visszakérdez. Így megy ez egy ideig, amíg szép kényelmesen elkortyolod a sztorizgatás közben a söröd, míg végül hátramegy a raktárhelységbe, és kihoz egy kosarat, ami tele van a keresett növénnyel. Ha megnézed, tényleg olyan, mint amilyennek a könyvben volt rajzolva, csupán egy kissé fonnyadtabbak - de hát ez csak természetes, hogyha napok óta ott hevert a raktárban, nem? - Ahogy ígértem, odaadom. - nyújtja át a kosarat. Ha ujjaddal ráböksz a növényre, a felugró ablak is igazolja, hogy Lila Tekergőfű van a kosárban, azonban a tartóssága nagyjából tíz óra múlva lejár. Most már sejted, miért volt ennyire "akciós", ugye?
Azonban amint nálad van a gaz, hamarosan csipogást hallasz. Látod az értesítést, hogy a quested frissült: ha megnézed, akkor láthatod, hogy vannak koordináták is, egész pontosan a növényárus háza. Azonban ahogy útnak indulsz, hamarosan észreveheted ahogy a rajtad levő státuszeffekt a következő stádiumba lép: bár a mozgáskoordinációs készséged továbbra sincs teljesen rendben, kicsit kacsázva ugyan, de tudsz menni. Ami furcsa, hogy mintha az időérzéked kezdene szétesni: a legfeljebb tíz perces utat egy-másfél órásnak érzékeled, mintha hiába mennél, de mégsem haladnál. A házhoz közeledve viszont láthatod, ahogy odabent ég a Gyertya Kristály. Mielőtt az ajtóhoz érnél, kivágódik rajta a jól ismert növényárus, látva nálad a kosarat, bevezet a házba - amire szükséged is lesz, hiszen egyre fáradtabbnak és álmosabbnak érzed magad. Az utolsó képkocka elalvás előtt, hogy elveszi tőled a kosarat, és egy kényelmes fotelba ültet, és nyugtatgat - Ne aggódj, minden rendben lesz. Hamar elkészül az ellenszer...

Amennyiben mégsem ragadsz le a csaposnál sztorizgatni, és inkább magad mégy növényt szedni, abban az esetben is frissül a küldetésnaplód, amint a húszadik szál tekergőfüvet is leszakítod. Onnantól ugyanúgy folytatódnak a dolgok, mintha a kocsmából indulnál a növényárus házához.

by **Shota** Kedd Júl. 06 2021, 09:22

Shota elégedett biccentéssel fogadta a csapos megjegyzését és már süllyesztette is vissza a zsebébe az aranytallért, még mielőtt a férfi meggondolja magát: ha más kell neki, hát más kell és ha az a "más" történetesen pont a pletyka... Shota elvigyorodva, gondolkodás nélkül bólintott rá az ajánlatra.
- Van pár történetem - húzta magához az ingyen korsó sört és kortyolt is bele, majd egy hanyag mozdulattal feldobta magát az egyik közeli bárszékre és megköszörülte a torkát - Hallottál már az angyalfiú, a dobozszörny és a Jéel-es nyuszihős csatájáról? Úgy hírlik, a fazon tiszta feketében jár és bossokat gyilkol, mégsem bírt el egy méretes dobozzal, a harc végén pedig az őt megmentő angyalnak behódolva rózsaszínre cserélte a hacukáját egy teljes napra! A ruhának pedig volt egy különlegessége... - mosolyodott el és szándékosan megemelte a hangját, hogy nemcsak a csapos, de a körülöttük lévő játékosok figyelmét is felkeltse. A korsó sörrel a kezében aztán körbenézett és mint az rendjén való volt, hamar ő lett a kocsma középpontja.
- Hideg, zord tél volt, valamikor karácsony táján. Ahogy valószínűleg már hallottátok, apró, dobozszerű mobok kezdtek el lopkodni mindenfelé, így három hős, az angyal, az oroszlán és a holló utánuk eredt, hogy visszaszerezzék a jogos jussukat. De valamivel nem számoltak. Hogy a kincseket egy hatalmas cápadoboz őrzi, legalább hatszer akkora, mint a kis lélekvesztő, amelyben eveztek. A Jéeles holló nem bírt el vele. Ütései mind a levegőt karcolták, de ekkor az angyalfiú szárnyra kapott és még mielőtt a cápa megette volna a fekete harcost, az angyalfiú legyőzte a bestiát - szavalta hevesen gesztikulálva, majd a történet az ádáz küzdelem részleteivel folytatódott, és a jeges tengerrel, amelyből az oroszlán tüzes vére menekítette ki őket, amelyet a szőke harcos önként ajánlott fel a csapatnak. Végül a ládát is felnyitották, a holló pedig meghajolt az angyalfiú bátorsága előtt és azt mondta, hogy az angyalok tiszteletére egy napra leveszi szénfekete gúnyáját és eldobja az egyiptomi istenség nevét, hogy újra Isten ártatlan gyermekévé váljon.
- Így esett meg, hogy aranyos, rózsaszín-fehér nyuszijelmezbe öltözött és minden arra járónak virágokat osztogatott, egészen éjfélig. Talán ti is találkozhattatok vele, ha aznap arra jártatok - fejezte be a történetet és elégedett mosollyal nézett körbe. Közben a maradék sörét is kiitta és a virágokat is megkapta, habár nem voltak épp a legfrissebbek, de ez Shotát aligha érdekelte akkor.
- Ha gondolod, üzletet köthetünk - hajolt közelebb a csaposhoz - Szívesen mesélek történeteket máskor is, hasonló juttatásért cserébe - tolta oda az üres korsót a fickóhoz, de megszédült a mozdulat közben: az idő vészesen haladt előre, a harcművész pedig olyannyira belefeledkezett a sztorizgatásba, hogy a szeme sarkában egyre hevesebben villogó státuszikonról is megfeledkezett - Köszönöm a növényeket - hajolt meg aztán illedelmesen és útját a questben megjelölt, új koordináták felé vette. Persze a rendszer már megint hülye volt; hiszen kérhetett volna eleve lila tekergőfüvet is, ha csak ennyi kellett az anyó hazatéréséhez, nem? Shota egyáltalán nem értette, mire fel frissült pont így a küldetésablak, annál is inkább, mivel az egyáltalán nem volt előre látható, hogy az a fura növény leköpi őt, sem pedig az, hogy magától rájöjjön az ellenszer nyitjára vagy pláne annak fellelhetőségére.
- Biztos a programozó is be volt szívva, amikor megalkotta - vont végül vállat, mert a siker az siker, részletektől függetlenül is. A lépései bizonytalanná váltak és mire elért az ajtóig, már azt sem igazán érzékelte, hogy ki és mit beszél hozzá - Kérek egy ágyat... - motyogta alig érthetően, majd lehuppant a fotelra és elaludt.

Amikor magához tért, összeszűkült szemekkel nézett körbe és ha már megtalálta, ő egyedül, a növényárust, hát kért tőle egy növénytasakot is a fáradozásaiért cserébe és azért még megjegyezte, hogy egy ilyen durrogtató növényt inkább el kéne dugni valahova és nem a jóhiszemű kalandorok szeme elé rakni, akik pont őt keresik égen földön. Ha pedig ezzel megvoltak, Shota intett és zsebre dugott kézzel sétált vissza a kocsmába, hogy nyélbe üsse az üzlet részleteit is a csapossal.

Scroth lv1 --> lv2

by **Keita** Pént. Júl. 09 2021, 11:29

A csapos érdeklődve figyeli a történetedet, bár egyik-másik mondatra felhúzza a szemöldökét, de hamarosan elégedett mosoly ül ki az arcára, ahogy tovább meséled. Ez már egyértelműen olyan sztori, amivel alkalomadtán maradásra - és ezáltal több fogyasztásra - tudja ösztönözni a vendégeket. A jövőbeni üzletelést említve a csapos a jobbját nyújtja - Akkor ezt megbeszéltük. Ha kell valami, itt megtalálsz. - majd miután nálad voltak a növények, és elbúcsúztál az újdonsült cimborádtól, útnak eredtél.
Végül beestél a növényárushoz, és eldőltél a fotelban. Bár ágyat említettél, az anyóka sajnos nincs épp ereje teljében, úgyhogy nem tudott az ágyig elvonszolni - de lehet jobb is, bár kétségkívül viccesebben alakult volna a reggel, ha Shota az anyóka mellett ébred. Ehelyett, kissé nyúzottan tértél magadhoz a fotelban, és az első, amit észlelsz, hogy az anyóka egy bögre teát akar belédszugerálni, több-kevesebb sikerrel. - Idd csak meg ezt, jobban leszel tőle - hangzik tőle a győzködés. Bár az íze valami rettenetes, egyértelműen élénkítő hatással van rád, és nem utolsósorban a státuszikont is eltűnteti. A köpködő növények elrejtését említve a növényárus a fejét ingatja - Ne aggódj fiam, már kidobtam amíg aludtál. Velem is kibabrált az a vacak, rámsózták még magkorában hogy egy ritka gyógynövény. Erre tessék... - fakadt ki az öregasszony egy kicsit. - Ezt rakd el, szükséged lesz rá - nyújt át egy flaska tekergőfű-teát, majd egy növénytasakot vesz elő - ezt pedig az ellenszerért. Így legalább már nem alszik át az emberlánya két teljes napot, ha szemközt köpi egy ilyen miamanó...

A küldetést lezárom, jutalmad 50 arany és egy Növénytasak 30db általad választott gyakori növénnyel.

Beírva Smile

by Ajánlott tartalom

Eltűnt a növényárus?

Eltűnt a növényárus?

Re: Eltűnt a növényárus?

Re: Eltűnt a növényárus?

Re: Eltűnt a növényárus?

Re: Eltűnt a növényárus?

Re: Eltűnt a növényárus?

Re: Eltűnt a növényárus?

Re: Eltűnt a növényárus?

Re: Eltűnt a növényárus?

Re: Eltűnt a növényárus?

Re: Eltűnt a növényárus?

Re: Eltűnt a növényárus?